Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
méter füstben 0,4 gramm korom — csökkeni a fekete porw Ami pedig a mezőgazdasági dolgozók egyéb aggodalmát illeti — annak sincs helye: aa ecsédi kutató állomáson és a kompolti kísérleti gazdaságban szakemberek vizsgálják a meddő összetételét, s olyan — természetesen új nörénykiihúra kialakíthatóságát kutatják* amely gyümölcsöző lesz a vi- sontai határ megforgatott, ösz- szekevert földjén is... A visontaiak 1961 óta tartő bizonytalansága miatti panasz azonban jogos: valóban sokáig húzódik az új települések kijelölése, a község felszámolása és lakóinak kiköltöztetése. A község lakóinak kezét megkötötték: nem építkezhetnek — mert az új létesítmények után nincs kártalanítás. így még a legszükségesebbeket is nélkülözni kénytelenek! A megyei tanácson már dolgoznak a kitelepítési programon, de — nagy munka, időt követel — valószínű, hogy csak évek múlva, a III. ötéves terv végére készül el. S ez pedig önmagában még valóban nem nagy megnyugtatást jelent a visonta iáknak. A visontaiak, akik ugyan csodálattal, elismeréssel nézik az épülő, napról napra többet mutató kombinátot, de ugyanakkor szorongással vannak teli... Valahogy gyorsabban kellene intézni az ügyüket. (gyóni) pihenőn I mássa gyapjúra 1 jlörinefalván — A nap reggel hatkor kezdődik számunkra, ekkor van a reggeli etetés. Idejében hozzá kell látni, ki kell számolni az adagot, mert ez is tervszerűen történik — mondja. Szénát, takarmányt, vörösherét, takarmányszalmát, répát és abrakot kapnak a juhok. Ezt a változatos étrendet természetesen megfelelő arányban osztják be és keverik számukra mindennap. Különösen a 400 anyajuhot kell jól táplálni. Szépek, tiszták és jól tápláltak az anyajuhok, amelyek között már néhány újszülött kisbárány is ott szaladgál. — Ezek még úgynevezett „orozva” ellett bárányok — mondják, a nagy ellesi időszak még csak február második hetében kezdődik. A néhány napos bárányok a nagy hideg ellenére is rendkívül jól érzik magukat, nagyokat ugranak és vígan szaladgálnak anyjuk körül. Hús- vétra már vágnivalók lesznek. A jól gondozott anyajuhoktól az idén is jó szaporulat várható. A 400 anyajuh mintegy 450 újszülött báránnyal szaporítja majd az állományt* mivel minden évben igen gyakori a páros ellés. Rendkívül hasznos üzemága a szövetkezetnek a juhászat. Az itt levő 600 juh után közel 25 mázsa gyapjú várható, és ismeretes, hogy a gyapjú és a pecsenyebárány felvásárlási ára egyaránt felemelkedett. Jó két hónapig tart még ez a telelő élet a juhászok számára, akiknek bizony csak rabság és kényszerű pihenő a tél, a hodályi élet. A szabad természethez, tágas rétekhez, legelőkhöz szokott emberek alig várják már április első napjait, amikor újra kihajtanak. ADDIG IS CSENDESEN pihenve,. a tűz melege mellett beszélgetnek, kártyázva, politi- zálgatva töltik napjaikat itt a kis szobácskábán, a csendes és meghitt, barátságos juhászpihenőn. Esténként és etetés után ide gyülekeznek a környező tanyákból az állatgondozók, és várják a megújhodást, az új életet jelentő ragyogó tavaszt. »í*ván) új üzletekre, éttermekre, óvodákra, iskolákra, kultúrtermekre is? A Visonta környékieket érdekli, hogy a nagy víztelenítési munka később nem lesz-e káros kihatással a szomszédos települések ivóvíz- ellátására? Az erőmű pernyéje nem rongálja-e majd a termőföldek minőségét, a bánya „gödrébe” visszakerülő fordított ré- tegezésű meddő homokján vajon mit lehet termeszteni...? S megkérdezték azt is, hogy Visonta község kényszerű „be- konzerválása”, 1961 óta miért nem lehet semmit sem építeni 1976-ig? Miért nem gyorsabb a kártalanítás.. ? A válaszokból aztán kiderült, hogy a lakásépítkezések ütemét a közeljövőben tárgyalják s a legnagyobb körültekintéssel próbálják ' kielégíteni a különféle igényeket, követelményeket. Elmondották, hogy a víztelenítő vágatokhoz kapcsolódó ún. figyelőkutak- ban nap nap után szakemberek ellenőrzik a víznívó változásait s amennyiben tartós változás következnék be — a legsürgősebben hozzáfognak a környék megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz-ellátásának biztosításához. Az erőmű kéményéből „elszálló” koromtól sem kell félni, ugyanis a tervezésnél jó előre figyelembe vették ezt a veszélyt s olyan elektrosztatikus pernye- leválasztót készítenek majd, amely minimálisra — 1 köbJuhászf 450 bárányra, 25 számítanak l A VÉGTELEN HÓMEZÖ vakító fehérséggel szikrázik a nagy hidegben. Varjak káro- gásától, kutyák csaholásától hangos az újlőrincfalvi Május 1, Termelőszövetkezet tanyája. Hideg szél nyargal a hómezők felett, amelyből mint két nagy búboskemence emelkedik ki a szövetkezet két nagy juhhodálya. Minden ember, minden állat a melegre húzódik ebben a cudar időben. Érthető, hogy csendes és kihalt a környék, és csak akkor hangzik fel a hűséges nyájőrző pulik esaho- lása, amikor a hodály ajtaját kinyitjuk. A. hodály jobb elülső sarkában külön fallal elhatárolt kis kamraszerű helyiség van, afféle juhászpihenő. Benn a sarokban kis vaskályha duruzsol, ontja a kellemes meleget. Asztal, szék, két heverő képezik az összes bútorzatot. Ide is „betört” már a kultúra — a mennyezeten villanyégő ég, és a kis Orion rádió a messzi távolból is összeköti a nagyvilággal az itt élő tanyai embereket. A két juhász — Lőrincz József és Dobos József — hangos istenhoztával köszönt, hely- lyel kínál az egyik heverőn. Mi más is lehetne ilyenkor a program, mint a pusztai pásztorember kedvelt témája: a beszélgetés. Lőrincz József magas, szikár fiatalember. Megőrizte magában az ősi juhászmesterség minden vonását, hagyományát, ugyanakkor felfogásában, gondolkodásmódjában már a ma embere. Lassan, tagoltan, juhászmódra, nagy- nagy szakértelemmel beszél a munkájáról, szakmájáról, a juhászok téli életéről. A KÉT NAGY HODÁLYBAN összesen hatszáz juhot gondoznak tél idején az újlőrincfalvi juhászok. — Amíg csak az idő engedte, egészen december végéig, még mindig legeltettünk — mondja Lőrincz József. — Legeltettünk a répa- és kukoricaíoldeken, a kertészet területén, hogy ezzel is kíméljük a télire való takarmányt. Utána következett a betelepítés. — Mit csinálnak a juhász télen? Erre Dobos József juhá^ válaszol. Alakul, bontakozik, szorgos kezek munkája nyomán nap i nap után újabb „csodákkal” : gazdagodik, egyre nagyobb : meglepetésekkel szolgál az épülő visontai kombinát. A Thorez külfejtésen már i befejeződtek a különféle geo- < lógiai, hidrogeológiai és talaj- mechanikai vizsgálatok, sok 1 kilométer hosszúságú elővíztelenítő vágat, transzformátorállomás készült, bekötő utak , épültek, 35 kilovoltos távveze- ; téket húztak s a felmért mintegy 200 millió tonnás szénva- ; gyonról letakarítottak 2 millió köbméternyi meddőt. A Nagy- útról elágazó normál nyomtávú vasútvonalon be-bejár már a vonat a különféle bányaművelő gépek külföldről küldött alkatrészeit szállítva a derékdaruk alatt kialakított szerelőtérre ... Az erőműnél inkább még : „csak” a felvonulás tart: szál- , lodaváros készül az építőknek. , Szomszédjában azonban már \ elkezdték az üzemi főépület ■ földmunkáit is, s néhány hét, , esetleg hónap múlva alapoz- j nak. ] Az építkezés jelentős szaka- ] szához érkezett az idén: a ko- , rábbinál 1 lényegesen nagyobb i ütemben t < halad a munka. A beruházá- 1 sok ez évi együttes előirányza- \ la meghaladja az 580 millió fo- * rintot — amely országosan is 1 tekintélyesnek mondható! Természetes, hogy ekkora \ építkezés sok gonddal, problé- 1 mával jár nemcsak a beruházók, hanem az építőmunkások és a környékbeliek részéről is. A napokban a visontai kul- túrházban megtartott széles körű tanácskozáson a legkülönfélébb kérdések vetődtek fel. Miután az építkezés miniszteri biztosa elmondotta, hogy a kombinát dolgozói számára négyéves ütemezésben összesen 1030 lakást kell építe- . ni Gyöngyösön, a jelenlevők közül többen is megkérdezték, ’ hogy nem csökkenti-e ez a ké- ! rés a jelenlegi gyöngyösi la- . kásigénylők számára á III. ötéves tervben építendő 1000 la- • kást...? A hatalmas iramú ! lakásépítést követik-e majd a , különféle járulékos beruházá- ‘ sok: gondolnak-e a vízvezeték- • és csatornahálózat bővítésére, gondolásra késztette a távol- 1 maradókat. * Csupán az Űj Élet Tsz ós a ‘ Mátragyöngye tagságáról le- 1 hét elmondani, hogy náluk to- 1 vább erősödött a munkafegyelem. 1 A gyöngyösi tsz-ekben elő- 1 fordult niég, hogy a betakan- 1 tást kissé lazán vették, elég J sok termény kinn maradt a : földeken burgonyából és para- dicsőmből. Ennek a furcsa ; nagyvonalúságnak gazdasági i kihatását fölösleges részletez- ; nünk. i A négy tsz közül az egy 1 szántóegységre jutó gazdasági ’ eredmény alapján az Üj Élet 1 Tsz-t és a Mátragyöngye Tsz-t kell a jól gazdálkodó tsz-ek kö- ; zé besorolni, a másik kettő a ; közepes eredménnyel működő ] tsz-ekhez tartozik. Ilyen szem- pontból a Hazafias Népfront ] Tsz visszaesése hívja fel magára a figyelmet- Remélhetőleg ] a tagság levonja ebből a szűk- j séges tanulságot. i Az elmondottakon túl még i két adatot említünk meg a ä gyöngyösi termelőszövetkeze- f tek gazdasági életéből. Több ! mint huszonnégymillió forintos i tiszta vágyónál rendelkeznek, i az utolsó évben közel három- i millió forinttal nőtt meg a 1 tiszta vagyon értéke. Lényeges beruházásokat is eszközöltek ■ 1965-ben, több mint nyolcmii- , lió forintot fordítottak ilyen ‘ célra. Van tehát mivel büszkélkedniük a gyöngyösi szövetkezeti 1 gazdáknak. Egy év alatt újabb i lépést tettek előre a megalapozott, kiegyensúlyozott, biztonságos gazdálkodás irányába. A még meglevő hiányosságok pe- I dig azt is megmutatják, hol 1 kell még javítaniok a módsze- . reken. a szervezésen, miiven ' üzemágakban kell intenzívebben ea7d*lkodnir>k. hoCv «evre 1 kevésbé fügéiének aT idői^ras- tól. egvre nvn'wdtabban néz- 1 hessenek a lövőbe. G. Molnár Ferenc Visonta jelene, jövője séget az üzemben, a munkahelyen. Nem engedi meg, hogy órák hosszat vesztegeljen a gép, mert hiányzik valamilyen filléres alkatrész. Rohan a művezetőhöz, ha nincs elegendő anyag tartalékban a gépe mellett, veszekszik azért, ha az előző munkákat szépséghibákkal készítették el, s szívvel—lélekkel az újnak, a korszerű technikának a harcosa. Ahol nagy tervekkel, sokat akaró elképzelésekkel dolgoznak a munkások, ott a vezetésnek is nehezebb a dolga. Mindent meg kell tennie, hogy zavarmentesen haladjon az üzemi élet. A'z igényesség a munkában, a többet akaró családi terv elválaszthatatlan — az igényes gondolkodástól. A maguk elé komoly célt kitűző embereknél a kereset növelése, az anyagi részesedés növekedése mellett jelentkezik egy nagyon pozitív tényező is: a nagyobb tudás: És ez az ismeretek utáni nyugtalan vágy —, ha akarja, ha nem — már magasabb gondolkodási szintre emeli, többet érővé teszi a munkást. Ha jó szakmunkás akar maradni, mert felemelt mércéjét csak így ugorhatja át —, ha szakmai ismeretéből nem akar veszteni, akkor lépést kell igazítania a technika haladásához, a legújabb ismeretekhez. Az igényes ember általában nem csupán a keresetre igényes, hanem mindenben az. Olyan körforgásról és kölcsönhatásról van szó, amely elindul a család nagyobb célt kitűző költségvetésénél — és azon keresztül, hogy ezért többet dolgozik, többet tanul, többre képes — nemcsak a saját elképzelését valósítja meg, hanem többet ad az egész társadalomnak is. Az igényes munkával és gondolkodással ötvözött ember kapcsolata ez — az igényes társadalommal. .„Gazdagságot csak munka hozhat...” Napjaink intézkedései a gazdasági irányítás távlati és a jelen elképzelései — mind-mind az igényes emberek szolgálatába szegődnek. A meg- | valósuló béremelések kiket érintenek elsők között, ha nem őket? A nyereségrészesedés és a jutalom kiknek járna, ha nem éppen nekik? A társadalom megbecsüli az igényes embereket, mert — miközben igényes tervüket valóra váltják — általuk lesz több és gazdagabb az egésiz társadalom. Bán János mérlegen forintot vett ki a tavalyi tartalékból, de még így is majdnem 900 ezer forintja maradt ezen a számlán. És most már a Dimitrov Tsz is tett félre árut, mintegy 180 ezer forint értékben. Ugyanis az elmúlt gazdasági év bebizonyította, hogy a tartalékolás szükségességét nemhiába emlegetik az irányító szervek. Maga az élet szorította rá erre a megoldásra még azokat is, akik eddig nem lelkesedtek érte. A munkafegyelem Ha nem nőtt volna meg a munkafegyelem általában, ha a tsz-tagok nem szüreteltek volna hóban is, nem arattak volna esőben is, a terméseredmények még alacsonyabbak lettek volna. Állíthatjuk, megnőtt az öntudat, a közös gazdaságok iránti bizalom városszerte. Mindezt nem azért hangoztatjuk, hogy utána néhány, szükséges bíráló megjegyzést tegyünk- így igaz. De a túlzott megnyugvásra sincs okunk. A Dimitrov Tsz- ben az év elején mintegy hetven tag nem kezdte meg egyáltalán a közös munkát. Legalább félszáz azoknak a száma, akik év végére a kötelező munkaegységet nem teljesítették. Az előző években még arról volt híres a Hazafias Népfront Tsz tagsága, hogy a munkákhoz legelsőnek fogtak hozzá és a legvégén hagyták azt abba Az utóbbi években ez a lendület megtört, a hatása érződött s a termés mennyiség«, ben. A Dimitrov Tsz-ben is eltelt néhány hónap az évből, mire az igazolatlan mulasztók eil an büntetést alkalm aztak A felelősségre vonás viszont megbeszélünk, akik célt tűztek maguk elé. Nyilván a művezető annak adja a jobban fizető munkát és annak az embernek a fizetésemeléséért harcol, akire mindig számíthat, akiről tudja, hogy a rábízott feladatokat tökéletesen elvégzi. Miért is állna ki azért, aki csupán ímmel-ámmal dolgozik, akinek nincs lelkiismeretfurdalása, ha elromlik a gépe, s aki nem a munka minőségét, hanem az órát lesi állandóan? Az igényesen élő és igényesen dolgozó embereknek nem kell külön ajánlólevél. Legjobb protektoruk: az elvégzett munka. Számítani lehet rájuk. Olyankor is, ha megsűrűsödik a tennivaló és csak túlórával, megfeszített erővel lehet a vállalat adott szavát tartani; de számítani lehet rájuk, ha új termék gondjával birkóznak, ésszerű technológiával kísérleteznek. Rájuk, az igényes, a mindig többet akaró emberekre lehet elsősorban számítani. S éppen ezért, mert viselkedésben, munkaerkölcsben ugyancsak az első sorhoz tartoznak, az is természetes, hogy szakmájuk legjobb ismerői. Megfigyelhetjük, hogy a vagyont érő, legkorszerűbb gépek mellé mindig az üzem első szakemberei kerülnék. Azok az emberek, akik — családi tervük megvalósításáért is, szakmai becsületükért is — már ezerszer bebizonyították alaposságukat. Amikor felteszik a kérdést: miből lesz meg az új bútor, a szövetkezeti lakás, a motorkerékpár, vagy az idei tengerparti utazás, azonnal számolni is kezdenek... A minőségi munkáért kapott prémium, a túlórák összege, a nyereségrészesedés, a legújabb újítás tiszteletdíja ... Az összeg egyre szaporodik és megmutatja — még a tervezéskor — a családi terv realitását. Esztergályos ismerősöm mondta: „Motort veszek ... Benne van a gépemben! Kiszámítom, hogy most keresem meg az egyik kerekét, ezzel az ésszerűsítéssel a teleszkópot... Őszre meghozza nekem a gyári masinám a másikat..Komolyan mondta, tréfálkozás nélkül. S úgy simogatta tekintetével az esztergapadot, mintha valójában is onnan gurulna elő a Pannónia. Az is tény, hogy az igényes ember — nemcsak önmaga fegyelmezett és tudatos —, hanem megköveteli a szervezettNégy tsz egy éve rális gazdálkodás sem segített. Bár a város szocialista mező- gazdasági nagyüzemei földterületük mintegy negyedrészén folytatnak szántóföldi növény- termelést, ezt az üzemágat nem kezelik fontosságának megfelelő mértékben. A Hazafias Népfront Tsz-ben is megmutatkozott ennek hátrányos következménye a teljes jövedelemben. Az ellenkező példa is adott. Az Űj Élet Tsz és a Mátragyöngye Tsz majdnem másfél millió forint többletbevételre tett szert a szántóföldi növény- termesztésből. Hiába tehát a szőlővidék, csupán erre az üzemágra nem lehet építeni a biztonságos gazdálkodást, ez most is bebizonyosodott. A tartalék Egy évvel ezelőtt nem nagy lelkesedéssel tartalékoltak a gyöngyösi tsz-ek, a Hazafias Népfront Tsz tagsága sem azt nézte elsősorban, hogy maradjon még holnapra is, a Dimitrov Tsz pedig nem is tudott, illetve nem is akart félre tenni semmit. Most csak az Űj Élet Tsz nem nyúlt a tartalékhoz. Megmaradt a másfél millió forintja biztosági alapnak, ’és ebből az összegből minden munkaegységre húsz forintot tudnának most már kifizetni. A Mátragyöngye ugyan majdnem félmillió forint készpénzt használt fel a tartalékból, de több mint hatszázezer forint értékű árut ugyanakkor el is tett a biztoság okából, így végered- ménvben 135 ezer forinttal növelte újból a tartalékát. A Hazafias Népfront Tsz 240 ezer Az igényes, a többet akaró ember a leghasznosabb a társadalom számára. Hiszen miközben igényes egyéni és családi tervét összeállítja — a lehetőségeket mérlegelve — fel kell tennie a kérdést: miből lehet és hogyan akarja ezt a mindig többet akaró feszített tervet megvalósítani ? „Gazdagságot csak munka hozhat...” — vallja a költő és a serény munka szülte gazdagság a közösség vagyonát gyarapítja. Ebből jut mindenkinek! ... Vagyis, ha több gyűlik össze az állam háztartásában, akkor több jut a családoknak is. Évek óta, bármerre fordulok az országban, keresem ezeket a többet akaró, a társadalom életerejét kifejező embereket. S mindenütt találkoztam velük. Azzal, aki családi házat épít, vagy a régit bővíti; aki gépkocsira gyűjti a pénzt; aki távoli országokat látogat meg; aki új bútorra cseréli ki a kopottat, vagy kis könyvtárat rendez be lakásában. Elsősorban kétkezi munfcár sokkal, fizikaiakkal, szakmunkásokkal beszélgettem... Mindennek az alfája: az életcél. Éneikül nincs igény és nem is lehet. Leginkább fiatalok között tapasztalható az „átváltozás”. Amíg legényként a szülők védőszárnyai babusgatják őket, nem törődnek vele, menynyi pénzt visznek haza. Az a fontos, hogy legyen szép ruha, jusson szórakozásra... Az üzemben is úgy vélekednek rcr luk: „nem is akarnak többet keresni!” Elég nekik a kevés is... Emellett lehetnek persze nagyon rendes viselkedésűek, kedvelhetik a szakmájukat, szerethetik a szaktársaikat, csak ösztönző cél híján nincs bennük törekvés, hogy többet dolgozzanak és ezáltal a borítékba is több jusson. Családalapításnál viszont —* amikor lakásra, bútorra, meg ezer apróságra kell a pénz — hevenyészett kalkuláció szerint, a beszélgetések alapján kiszámoltam: 2—300 forinttal szaporodik a fizetés. Mert a fiatalember gondolkodása és célja megváltozott. És tesz is a megvalósításáért Megszűnnek a késések, hiányzások, munka utánra marad a totóklub. Vagyis: a napi nyolc órát munkával töltik. De ez a fizetés növelésének csak egyik módja, s itt túllépve a fiatalokon mindazokról <»KWS&'SN^\\\\VK\\Wm\\\\\V Olyan meggondolás késztet bennünket arra, hogy összegezzük a gyöngyösi négy termelőszövetkezet elmúlt évi munkájának tapasztalatait eredményeit, hogy ez a négy tsz alkalmas a tágabb körű észrevételek megfogalmazására is, hiszen ami ezekben a szövetkezetekben megtalálható kicsiben, bizonyára fellelhető az egész megyére kivetítve — nagyban. Az általánosítás hasznossága tehát kétségtelen, sőt szükséges is, éppen a jövő szempontjából. A nehézségek ellenére is Előbb az egyéni érdek, a tsz- tagság érdekének oldaláról vizsgáljuk meg a tavalyi gazdasági év eredményeit. Ennyi „önzést”, gyakorlatiasságot bizonyára elnézhetünk. Gyöngyösön négy közös gazdaság átlagban hatvan forintot osztott egy munkaegységre. Ebben az összegben a prémium is benne szerepel, de még így is figyelemre méltó ez a szám, elégedettséget válthat ki. Ez így igaz, bár hozzá kell tenni, az előző évhez viszonyítva az egy munkaegység átlagértéke csökkent. Maga a munkaegység értéke még nem ad elég tájékoztatást, emellé még oda kell tenni az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés értékét, ami most majdnem eléri a tizenötezer forintot. Igaz, ez az összeg is közel kétezer forinttal kisebb mintamennyi az előző évben volt. Az egyéni részesedés mértékének csökkenése általában a rossz időjárással magyarázható, ami miatt a költségek is meghaladták a tervezett szintet. Mindent azonban nem szabad és nem is lehet az időjárás számlájára írni. Olykor kevés volt a munkáskéz, különösen az úgynevezett munkacsú- idején. De a monokultúA tóbbet akaró ember
