Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
c^pitg^tüníi . . . ípítgMütik . . . A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot indított a fontosabb mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatban. Három állami gazdaságra, 18 termelő- szövetkezetre terjedt ki a vizsgálat, amely tartalmazta azokat a tényezőket is, amelyek a mezőgazdasági beruházások gazdaságos megtérülését akadályozzák. A vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jelenleg nem rendelkeznek jóváhagyott távlati fejlesztési tervekkel, amelyek egy-egy üzem fejlesztési irányát megszabnák. A távlati fejlesztési tervek kidolgozása folyamatban van, így azokra a jelenlegi építkezéseknél még számítani nem lehet. Kétségtelen — állapította meg a vizsgálat —, hogy a mező- gazdasági üzemek jelenleg olyan fejlődési fokon vannak, hogy a régi, korszerűtlen, olcsó, szerfás építkezések nem felelnek meg az igényeknek, és helyettük komplett beruházásra van szükség. Éppen az utóbbival kapcsolatban merült viszont fel, hogy sok esetben eltekintenek a járulékos beruházásoktól, hiányzik a víz, a bekötő út, a majoron belüli közlekedő út stb. Miért drága az áram? A szóban forgó vizsgálat több olyan konkrétumot említ, amely azt igazolja, hogy a beruházásokra fordított milliók nem mindig, vagy csak hosszabb idő múlva térülnek Magyarul i ♦ Több mint ♦ Ne érdeklő A Heves megyei Könyvtár több tízezres könyvállománya mellett igen sokan forgatják a polcokon, heverő hazai és külföldi folyóiratokat, illetve újságokat is. Az emelkedő Igények arra késztették a könyvtárat, hogy minden évben több folyóiratot rendeljen meg. Ebben az évben mintegy 74 féle külföldi és 127 féle hazai folyóiratot olvashatnak a könyvtár látogatói. A nyugati országokból az NSZK, az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország és Olaszország folyóiratai szerepelnek a katalógusban. A népi demokratikus államok közül a legtöbb folyóirat az idén a Szovjetunióból (19 féle) érkezik, de Kelet-Németországból is szép számmal (17) rendelték meg a kedvelt lapokat. A hazai folyóiratok közül különösen az irodalmi folyóiratok iránt nagy az érdeklődés, elsősorban a Nagyvilágot, az Űj meg. Több helyen ésszerűtlenül, a gazdaságossági követelményeket figyelembe nem véve elhanyagolják a járulékos beruházásokat, más vonatkozásban túlméretezés történik: A megyében a főmajorok villamosítása lényegében befejeződött. A szövetkezetekben 30—50, de mintegy hat üzemegységben 100 kilowattos teljesítményű transzformátorok épültek. Ezel szemben a gazdaságok nagy részében csak kis teljesítményű villamss gépeket találunk. Érdekes képet mutat az ÉMÁSZ által rendelkezésre bocsátott adat: 1963- ban az évi 8760 órából mindössze 285 órán át voltak lekötve a transzformátorok. Ez 3,3 százalékos kihasználtságnak felel meg. 1964-ben csak any- nyit javult a helyzet, hogy az előbbi szám 4,7 százalékra emelkedett. Mondani sem kell, a termelőszövetkezeteknek milyen anyagi megterhelést jelent évente a transzformátorok önfogyasztása. A tiszanánai Petői Tsz-nél például a három trafó éves önfogyasztása összesen 10 560 kilowattóra, amely 1,20 forintos egységáron számolva is 13 000 forint költséget jelent A hibák figyelmeztetnek őszintén szólni kell azokról a hibákról, amelyek a különböző beruházások terén mutatkoznak. Csakis a hibák ismeretében lehet azok kijavítására gondolni. is, idegen i kétszáz folyóirat a meg idjünk „túlságosan”, mer írást, az Elet és Irodalmat és a Kortársat forgatják szívesen. Sokan a technikai lapok után érdeklődnek. Nem hevernek „parlagon” a művészeti tárgyú folyóiratok sem, ezekből az idén is megtalálhatják az olvasók mindazt, ami érdekli őket. A megrendelt folyóiratok — kül- és belföldiek — évi értéke közel húszezer forint. Igaz, hogy a külföldi folyóiratok közül főképpen azokat forgatják, amelyekben — sok a kép... De örvendetes, hogy a különböző nyelvtanfolyamok hallgatói is egyre nagyobb számmal nézegetik, olvasgatják az idegen nyelvű lapokat, amelyek nagy segítséget nyújtanak a nyelv- tanuláshoz. A folyóiratokat kölcsönözni, illetve hazavinni nem lehet, de akiket érdekel, nyugodtan olvasgathatják a könyvtár ké-' nyelmes olvasótermében, s ( LEVELEZŐINK ÍRJÁK: A zárszámadásokról VISONTA SZIHALOM Kicsinek bizonyult a szahalmi művelődési otthon, a zárszámadó közgyűlés napján, olyan nagy volt az érdeklődés. Még az előcsarnok is megtelt a termelőszövetkezeti tagokkal. A vezetőség nevében Antal Illés tsz-elnök ismertette az 1965-ös gazdasági év eredményeit, hibáit. Szorgalmas munkájukért Farkas Imrénét, Fónagy Józsefet és Tóth Lajost név szerint is megemlítette a beszámoló. A munkaegység értéke 30 forint, 6 forinttal magasabb, mint az elmúlt évben. A' tagság elégedett volt az eredménnyel, de Urbán Antal a tagság nevében kérte, hogy vonják szorosabbra a vezetőség és a tagság kapcsolatát. így ebben az esztendőben í tovább növekedhet a jövede- $ lem. A közgyűlés családias k hangulatú ebéddel fejeződött ? be. < — Ahá! — mondtam magamban, amint megtorpantam a hatalmas autókaraván láttán. Mert nem akármilyen érzés tanúja lenni egy nagy mű születésének, olt lenni akkor, amikor a tér még üres, hogy néhány perc, esetleg óra múltán az autókaraván jóvoltából, magasra halmozódjék a teherautók drága terhe. Álltam én néztem az autókat, amint hozták a cementet, követ, téglát, vasat és ml jó falat, egy hatalmas építkezés számára. Megelégedetten dörzsöltem össze a kezem, ámint megérkezett a hatalmas toronydaru, a földmarkoló, nyomában újabb teherautókon az építők, hogy ösz- szefogjon a gép és az ember egy nagyszerű alkotás megteremtésére. — Ahá! — mondtam magamban még egyszer — kis hazám nagy tettekre is képes, kinőttünk gyermekbetegségeinket es úgy építünk, mint a pinty, pontosabban, mint a szövőpinty. — Szaktársam! — fordultam a mellettem vezényszavakat kiabáló, határozottan intézkedő, kissé kopaszodó férfihez, aki szemmel láthatóan e nagy építkezés egyik vezetője. — Szaktársam, mondja meg nekem, milyen új és hatalmas gyár épül majd itt fel? — Miféle gyárról fecseg maga? — nézett rám dühösen, hogy megzavartam határozott intézkedéseiben éppen akkor, amikor újabb száz teherautóból álló karaván érkezett a térre. — Hát ami itt épül? — Gyár, az esze tokja, a ktsz-el- nök villáját rántjuk fel gyorsan ... Hé, vigyázzon arra az anyagra, nem arany az, hanem tégla — üvöltött egy ügyetlen rakodóra .... Szívemben meghökkent bánattal indultam tovább, mert bár ugyan a szervezettség és az összefogás nagy erő, de azért talán egy kicsit mégis túlzás, hogy ötszáz teherautó, ugyanannyi dömper segítsen egy villa építésében, amikor mondjuk a fele is elegendő lenne. Amint így és ezen töprengve bandukoltam tovább, felsikolt- va ugrottam hátra, de már késő volt, az eldobott lapát, amelyre ráléptem, úgy vert orron, hogy nem láttam, kin esek keresztül. Pedig egy alvó ember volt. — Mi van, marha, nem tud vigyázni? Mindig az ilyen ténfergő szájtátik ébresztik fel az embert legszebb álmából — tápászkodott fel egy overállos férfi, szemét dörzsölve. — Bocsánat, nem vettem észre, hogy itt tölti a szabadságát... — Tölti a rossznyavalya ... Mélázok kérem... — Mit méltóztatik melózni, kérem ? — kérdeztem udvariasan és körülnéztem, hol az a vakondtúrás, amit a lapátjával el akart tüntetni. — Építek — mordult rám. — Igazán. És mit? — Gyárat építek, kérem... Gyárat. Ahol majdan ezer és ezer ember fog dolgozni a legkorszerűbb technika segítségével — húzta ki a mellét büszkén. — És egyedül tetszik építeni egy olyan nagy gyárat? Hát mikor lesz az kész? — Igen. Egyedül építek. Kevés ám a a jó munkaerő. Aztán majd építgetek, építgetek, idő van... Hát nem igaz? Ekkor felébredtem és elmondtam a fiamnak, mit álmodtam az éjszaka. A fiam elnevette magát és csak ennyit mondott: — Ugyan, apu, fel nőtt ember létére ho gyan álmodhat ilye n "fart A rtA’on rtnf (egri) — Zavarja a vendégeket, hogy a régebben égd médoc- ként árult bort most csemege vörösként árusítják. Pedig régen is a csemege vöröset szerették úgy, mintha médocot ittak volna. Ügy látszik, a jó bornak is kell cégér — mondja a boltvezető. És a dervis-utódok tovább kóstolgatnak ... Allah talán megbocsát Boros néni és ax átok „Sok jó vörös bort ittunk, de olyan jót, mint itt, olyat még soha. Elátkoztam azt. aki Egert meglátogatja és ebből a borból nem iszik”. Ezt olvastuk a Dobó Termelőszövetkezet borkóstolójának „panaszkönyvében ’ ’. És a „boros néni”, ahogy önmagát nevezi a borkóstoló kiszolgálója. fürge kézzel méri a borporciókat. A kis helyiségben a kadarkának van a legnagyobb sikere. — Nem is lehet máshol, csak a termelőszövetkezeti borkimérésekben ilyen finom borokat inni — mondja az egyik vendég. Volt-e már a „nagyjózsiban”? Oda is el kell mennie ... A Nagy József Termelőszövetkezet 640 holdián termelt szőlő nemes nedvét árusítják a tsz borkóstolójában. Rizling- , jük, muskotályuk város- és t megyei hírű. 550 hektó borral Várja a közönséget. — Kóstolja meg a kadarkát, "°m bánja meg. Nem bántam meg. , Bor — « * — Próbálja meg a csemege vöröset és a csemege fehéret t összekeverni, az aztán csak az í isteni ital. } Ezt a jó tanácsot már a Dobó téri borkóstolóban kaptam. A ♦megvalósítást azonban egy epizód megzavarta. Egy házaspár lépett be a helyiségbe, a férj kissé ittas állapotban, a feleség karján esetlenül billegve, í — Egy deci... 1 - Kérem, nem szolgálhatjuk 2 ki önt... i — Altkor én kérem... — mondja á feleség. ► Megkapja a bort és az ura } előtt felhajtja. Még ilyen fájdalmas férfiarcot nem láttam ... Talán így vonul be a történelembe: ez volt az egri borbosszú ... Péter MIPOJSIG 3 $ 1966. február 13., vasárnap Álmomban láttam: Jó néhányon keseregve kerestek valakit, egy náluk lényegesen nagyobb tömegben. — Most született csak nemrégen és már eltűnt — keseregtek hangosan. — Mit keresnek és ki az, aki születése után így eltűnt? — kérdeztem értetlenül, mert a kíváncsiság álmomban is gyenge *•Idalam. — Hogy mit keresünk? Ember, egy Határozatot! Egy nagyon szép, helyes, okos Határozatot, amely nemrég született és már rögtön el is tűnt ezek között — panaszolták a lényegesen nagyobb tömegre mutatva... — De hát végtére is kik ezek? — hökkentem meg. — Nem kik, hanem mik, kedves kartársam... A Vénrehajtási Utasítások! (— ó) Háború helyett — béke A világ békeszerető népei egy emberként emelik fel szavukat az amerikai imperializmus vietnami háborúja ellen. Ehhez a hatalmas politikai demonstrációhoz kívánnak csatlakozni a hatvani járás ipari, mezőgazdasági üzemeinek dolgozói is, a járási KlSZ-bizott- ság által meghirdetett Vádoljuk az imepriallzmust akcióban. Az akció programját február 12-én a selypi művelődési házban rendezett ifjúsági nagygyűlés nyitotta meg. Február és március hónapokban a járás valamennyi úttörő- és KISZ- szervezete vietnami vasárnapokat tart. A béke és a barátság gondolata jegyében február 23-án a Mátravidéki Hőerőműben rendezi meg a járási KlSZ-bizott- ság a gyarmati ifjúság napját. Május 1-én a petőfibányai fiatalok munkás-ifjúsági napot tartanak, hogy a munka nagy ünnepén tiltakozzanak az ag- resszorok ellen. Háború helyett béke. E gondolat jegyében találkoznak majd a járás fiataljai, idősebb jei, hogy felemeljék szavukat a háború ellen, a béke mellett. BACCHUS HAJLÉKAIBAN Bacchus az öröm, a bor, a vidámság istene. A hagyomány szerint megismertette a málnaszörpöt szürcsölgető emberrel a bor villanyozó ízét és a mámort. A borkóstolók Bacchus mai hajlékai. Ée az emberek, köztük a borhoz értő, borszerető egriek is áldoznak a mámor istenének, esetenként beleharapva a tisztán átlátszó egri borba. Bacchus hajlékait, az egri borkóstolókat kerestük fel. Szöktetik a „leánykát” ... — Kérek két deci vöröset! A kancsó meglöttyen és a piros nedű a pohárba csurran. Ügy hat óra felé járhat az idő, a székesegyház alatti 43- I as borkóstolóban teljes az , üzem. A kis polcokon egymás 'mellett sorakoznak az aranysárga, fehér és vörös itallal telt poharak. | — Nincs is jobb az egri leánykánál — mondja egy bőrkabátos férfi. — Ezt isszák a külföldiek is, sőt még hazájukba is viszik. Kis palackokban, de- mizsonokban szöktetik ki az egri leánykát. ! — Parancsoljon, egri leányka, bikavér, csemege vörös, gyöngyösi mézesfehér, csemege és egri fehér között válogathat — mondja a boltvezető. Persze, az igazi egri csak pecsenyebort iszik, a nehéz vörös borokat a külföldiek szeretik. A bőrkabátos férfi újabb deci leánykát tüntet el a torkán. Szemei kissé minthp már bor- színűek lennének és kurjantá- sai egyre jobban áthatolnak a borkóstolón. — Pedig rendes egy hely. Szinte alig van rendbontás — mondja az egyik vendég. A bőrkabátost aztán mégis jobb belátásra bírják és kitessékelik a boltból. Leül egy pádra, kis üveget vesz ki a zsebéből és inni kezd. Egri leányka van az üvegben, még józan korában csempészhette oda és a zsebbe, és most a szöktetett egri leánykát kóstolgatja a tavaszodó egri éjszakában. Allah talán megbocsát . .. Borkóstoló a dervis-iskolában. A vár alatti vendéglátóipari borkóstolóban a dervisek és a várvédők modern leszármazottjai békésen birkóznak a hatféle borral. A kedves kis helyiségben, ahol nyáron szudáni. egyiptomi vendégek is üldögéltek, nagy sikere van az egri pecsenye fehérnek és a leánykának is. Nemcsak a bolt kulturált, de a közönsége is. A 45 hektós készletet szépen csökkentgetik decis poharaikkal. Több előrelátást, alaposságot a mezőgazdasági beruházásokban A kiskörei Vörös Hajnal Tsz 50 férőhelyes magtárpadlású istállójában nincs technológiai berendezés. Az ötezer férőhelyes csibenevelőt a vizsgálat idején terménytárolásra használták, a három dohánypajtában műtrágyát tartottak. Ugyanitt a száz férőhelyes tehénistállóban az önitatókat túl alacsonyan építették, ezért azokat nem tudják használni. A kömlői tsz-ben két száz férőhelyes istállót fejőgépekkel láttak el, amelyeket azonban használni nem lehet, mert az istállók nem megfelelő kereszt- metszetűek. A hevesi Rákóczi Tsz-ben még 1963-ban elkezdték építeni az ötezer férőhelyes tojóházat, de azt üzemeltetni nem lehet, mivel a szellőző berendezéseket annak idején korszerűtlenül építették be. Van fejlődés A vizsgálati anyagból hosz- szan lehetne még sorolni a különböző hibákat, amelyek a termelést gátolják. Természetes, hogy ezekben az esetekben nehezen beszélhetünk gazdaságosságról, még kevésbé ésszerűségről. Az utóbbi időben bizonyos mértékű pozitív változás tapasztalható az építkezések tekintetében, azonban az építők a megyei és a járási irányító szakemberek, de a szövetkezetek feladata is, hogy mindent megtegyenek azért, hogy a dolgozók, az állam befektetett milliói oda kerüljenek, ahöl arra szükség van, és hogy azok a lehető leggyorsabban vissza is térüljenek. (Sz. ÍJ íyelven is... yei könyvtárban t. . . nem jut másnak ! nemcsak az újabb számokat, mert a könyvtár évfolyamok és számok szerint bekötteti a legfontosabbakat, amelyekből aztán, akinek szükséges, a cikkkatalógus alapján kikeresheti a szükséges írást. Itt keli megjegyeznünk, hogy sajnos van sok olyan érdeklődő is, akit annyira magával ragad egy- egy folyóirat, hogy nem tudván ellenállni a kísértésnek, hazaviszi — örökre... Pedig mások is szeretnék olvasni, s az illetők rájöhetnének, hogy ők is. bármikor megtalálhatván a polcokon. Ha nem viszik el... k. g. Megtartotta zárszámadó közgyűlését a visontai Reménység Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett a járási párt- bizottság képviseletében Serb József, a járási mezőgazdasági osztály képviseletében Fülöp Andor. A tagság érdeklődéssel hallgatta a tsz-elnök beszámolóját és Mészáros Károly főkönyvelő gazdasági tájékoztatóját. A tagság lelkiismeretes munkája és a jó vezetés eredménye, hogy munkaegységen- kint 60 forintot osztottak, pedig nehéz esztendő volt. A közgyűlés után gazdag kulturális program következett, a közös ebéd után megnézték a gyöngyösi Vidróczki Együttes „Száll a daru” című műsorát a művelődési házban. Hajnalig tartó táncmulatsággal ért véget a visontaiak zárszámadása. Ivády Jánosné
