Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

(Folytatás az 1. oldalról) szénéi — ellentételezésre bér­emelési, családi pótlék, es nyug­díjemelési, illetve árleszállítási intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fo­gyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üze­mek igyekezzenek csökkenteni az önköltséget, neveljenek több állatot, jobban tudjuk ki­elégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet ex­portálni is. Csupán megemlí­tem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövet­kezeteknél az amortizációs alap létrehozását, ami szintén kedvezően hat a termelés to­vább fejlesztésére­— Engedjen meg egy gyakor­lati kérdést: a felvásárlási ár élősúlyban, kilogramonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvas­marhánál 3 forinttal lett maga­sabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál átlagosan 30, a marhahúsnál átlagosan csak­nem 30 százalékos áremelés? Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói árak részletes kialakításával a tőke­hús fogyasztói átlagára az ere­detileg előirányzottnál valami­vel kisebb mértékben emelke­dik. A tőkehús átlagára 30 szá­zalék helyett 28,2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, hogy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammon­ként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különb­ség még nagyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 szá­zalék helyett 46,5 százalékot tesz ki. Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását be­folyásolja az is, hogy az étke­zési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16,4 százalékkal csök­ken. A kérdés lényegére térve: először is más az élősúly, és más a vágottsúly. A vágómar­hánál az élősúlynak csak mint­egy 50—55 százaléka hasznosít­ható; ez az arány a sertésnél kedvezőbb ugyan — mintegy 80—85 százalék —, ennél vi­szont azt kell figyelembe ven­ni, hogy a vágott sertés súlyá­nak valamivel több mint 40 százaléka szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalonnaféléké — mint az előbb említettem is — több mint 16 százalékkal, a teper­tőé pedig kereken 14 százalék­kal csökkent. — Mi az ofca annak, hogy az egyes húsfélék ára nem egyfor­ma százalékkal nőtt? Mire ala­pozódik a differenciálás? Mindenki tudja, hogy keve­sebb karaj van egy sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a keres­let oly nagy mértékben irá­nyult a karaj felé, hogy nem lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remé­lem, széles körök számára is érthetően így tudom ezt meg­fogalmazni: a, differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a ter­mék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményei­hez is jobban igazodjék és he­lyesebben fejezze ki a haszná­lati értékarányokat is, magya­rán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arányban. A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a la­kosság által legnagyobb meny- nyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes ke­vésbé értékes húsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a daga­2 nttPtJsiG 1966. február 2., szerda A dél-vietnami partizánhar- cok menetét ismertetve, az amerikai szóvivő az 1-es szá­mú észak—déli országút menti hadművelet folytatódásáról adott hírt. Közölte még, hogy Saigontól 100 kilométernyire délnyugatra, Vinh Binh tarto­mányban, egy dél-vietnami ez­red megütközött a partizánok­kal, Saigontól mindössze 16 kilométernyire keletre pedig egy amerikai különítmény partizán alagútrendszerre buk­kant. Az amerikaiakat táma­dás érte, mire légi és tüzérségi támogatást kértek. A légi ak­ciót Saigonból is meg lehetett figyelni. bombázás aug fa geskedik, a Práee című lapnak adott interjújában kijelentet­te: — Minden becsületes em­bernek maga előtt kell látnia a vietnami gyermekek és a vietnami anyák szenvedő, könnyes tekintetét. Halált visz­nek a bombázók arra a hős népre, amely ugyanazért küzd, amiért mi is ontottuk yérün- ket: népeknek azért a jogáért, hogy maguk dönthessenek sor­suk felől. RÓMA: A milánói Giorno közvetle­nül nem kommentálja John­son elhatározását, de „mély megdöbbenés a Vatikánban” című római tudósításában ar­ról ír, hogy Johnson eljárása teljes mértékben ellentétes VI. Pál pápa felhívásaival. A torinói La Stampa arról ír, hogy nem lehet kijutni a vietnami viszályból, ha ugyan­azokat az eszközöket alkalmaz­zák, amelyek annak idején a vietnami háborút kirobbantot­ták. Amerikai harci repülőgépek kedden is folytatták a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság terrorbombázását, Saigon­ban egy amerikai katonai szó­vivő csak a támadás tényét közölte az újságírókkal és azt, hogy a gépek hidakat, útvona­lakat, kikötői berendezéseket és raktárakat támadtak Észak- Vietnam déli részén. A Reu­ter jelentése szerint sem a hét­fői, sem a keddi légitámadá­sokban részt vevő gépek nem kerültek közelebb Hanoihoz 112 kilométernél. Az amerikai szóvivő a hétfői támadás re­pülőgép-veszteségeiből csak hármat ismert be. A vietnami visszh A bombázások felújítását Washingtonban is vegyes ér­zelmekkel fogadták, s általá­nos az a vélemény, hogy Johnson, aki az erre vonatko­zó döntést már korábban meg­hozta, a további vita lehetősé­gét akarta elvágni. A törvény- hozás számos tagja a megnyug­tató nyilatkozatok ellenére is ellenállást tanúsít az elnöki döntéssel szemben, s bírálja a kormányzatot a bombázások felújításáért. Fulbright szená­tor, a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke és Robert Kennedy szenátor kételyeit fe­jezte ki az USA vietnami po­litikájának és katonai taktiká­jának hatékonyságát illetően. Gore demokrata párti szená­tor azt mondotta, hogy az újabb lépés „veszedelmes kö­zel hozza az Egyesült Államo­kat egy Kína elleni háború­hoz”. SZÓFIA: A bolgár közvélemény szoli­daritását fejezi ki a vietnami néppel és kész testvéri segít­séget nyújtani neki. PRÁGA: Manolisz Glezosz, Görögor­szág nemzeti hőse, aki jelen­leg Csehszlovákiában vendé­n Wilson-kormány támogatja — a munkáspárti képviselik elítélik az amerikai terrorbombázást Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: A brit kormány hétfőn este kiadott hivatalos nyilatkozatá­ban „megértéséről és támoga­tásáról” biztosította Johnson elnöknek azt a döntését, hogy elrendelte a VDK bombázásá­nak felújítását. A nyilatkozat megkísérli erről a VDK-ra há­rítani a felelősséget. Alig hozták nyilvánosságra a Wilson-kormány hivatalos ál­láspontját, a munkáspárti kép­viselőknek csaknem egyhar- mada Fulbright amerikai sze­nátorhoz intézett távirati üze­netében elítélte a terrorbom­bázás felújítását. Az üzenetet 90 kormánypárti és négy libe­rális képviselő írta alá. John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtit­kára megállapította, hogy a brit kormányt rendkívüli fe­lelősség terheli, ugyanis Wil- sont nemcsak, hogy előre tájé­koztatták Johnson döntéséről, Ssírájbok Belgiumban dó ára kilogrammonként 30 fo­rintról csak 34-re, sőt egyes kocsonyahúsok — köztük a sertésfej — ára csökken- A szakmai szempontok, a keres­let és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szük­ségessé az árak széthúzását. A marhahús-fogyasztás zö­me a csont nélküli színhúsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben cson­tos hús), valamint az egyéb le­veshúsokból (ahol a csont rész­aránya magas) tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen. 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emel­kedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát. — Hogyan alakulnak az árak az üzemélelmezésben és a ven­déglátóiparban? Az üzemélelmezésben csali az ételek elkészítéséhez fel­használt élelmiszerek árválto­zásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús, vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s eb­ből levonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalon­naféle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájá­rulás emelésével fedezik. Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT el­nöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor. A kereskedelmi vendéglátó­iparban a haszonkulcs „rára- kodás” miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonképpen csak az osztályon felüli és az I. osztályú éttermekben követke­zik be. Ezéknél a vendéglők­nél ugyanakkor a fix haszon- kulcs rendszerről a mozgó ha­szonkulcs rendszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra, hogy a luxus éttermek a sze­zon-követelményekhez igazod­va idegenforgalmi szezonban nagyobb és holtszezonban ala­csonyabb haszonkulccsal dol­gozzanak. A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél (óvoda, bölcsőde, kórház, isko­lai étkeztetés stb.) az élelmi­szerek áremeléséből adódó többletköltségeket nem hárít­juk át a lakosságra. Ezeknél az intézményeknél a többlet- költségeket az állam téríti meg a költségvetésből. — Amikor nyilvánosságra ke­rült, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják, voltak olyan hangok, hogy ez semmi­ben sem fog különbözni az úgy­nevezett szezon végi kiárusítás­tól. Mi a valóság? Évek óta folytatunk szezon végi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt ter­mékeket anélkül, hogy árle­szállításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállítás­ról van szó, amely mellett megmarad a szezon végi ki­árusítás és megmarad a divat­jamúlt termékek leértékelése is. Ebben a hónapban két ár- intézkedés is találkozik: az el­sejei árleszállítás és a téli cikkek februárban induló sze­zon végi kiárusítása. Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeret­ném kiemelni a legfontosabba­kat: az ágyneműk és az ágy­neműanyagok , 8—27 százalék­kal, a selyemszövetek közül a fehérnemű-műselyem és nylon- szövetek 20—30 százalékkal, a kötöttáruk közül a szintetikus ; felső- és alsóruházat! cikkek és a habselyemáruk 10—15 százalékkal, a kártolt gyapjú- ; szövetek és azokból konfekcio- ' nált cikkek 8—20 százalékkal ’ lettek olcsóbbak, összegsze- ' rűen ez kereken évi 730 millic 1 forint megtakarítást jelent a lakosságnak, — Ennél az árleszállításná milyen meggondolások vezettél az illetékes szerveket? Nálunk drágák a textiláruk s azoknak a cikkeknek az ára amelyeket most az intézkedés Folytatódnak a bombázások Vietnamban Aw. Országos Arhvvatal' elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról érint, általában magasabb volt, mint amennyi a termelési költ­ségük, ezért lehetett leszállíta­ni. Célunk, hogy később a ru­házati cikkek fogyasztói ára még közelebb kerüljön a szom­szédos, általában az európai országok alacsonyabb árszín­vonalához. Az utóbbi években millió­számra járnak nálunk kül­földiek, illetve magyarok kül­földön, s elég sokan akadnak közöttük, akik nagyon is jól felismerték, mi adódik abból, ha azonos cikkek ára nálunk vagy a másik országban jelen­tősen alacsonyabb vagy maga­sabb. Gondoljuk csak meg, hogy a nálunk olcsó szalámiból vagy kardigánból, pálinkafélékből mekkora mennyiséget „expor­táltak” a turisták, hogy „csen- cselési” alapon azután varrás nélküli nylon harisnyát, orkán­kabátot, sziloninget, zsebken­dőt, ágyneműt, hasonló cikke­ket „importáljanak” és ki­használták az országok közötti áreltéréseket arra, hogy ma­guknak ezúton előnyöket sze­rezzenek, sőt, esetenként arra is, hogy üzérkedjenek. A tex­tíliák mostani árleszállításába bevont cikkek között találják az ágyneműt, a zsebkendőt, az orkánkabátot, a nylonféléket, közöttük a varrás nélküli ha­risnyát stb. Ez utóbbinál csak megemlítem a céltudatos tö­rekvésbe illusztrálásaképpen, hogy 1957 óta már többször került sor a nylon harisnyá­nál árleszállításra. A varrásos nylon harisnya ára 1956-ban még 98 forint volt, február 1- től 29 forintért kapható. Eh­hez arányosítottuk a varrás nélküli nylon harisnya árát,i amely eddig 48 forint volt, s most 38 forint lett. S logikailag ebbe a gondo­latsorba tartozik, ha talán egy előző kérdésnél kellett volna említenem: ilyen összefüggés­ben világosabbá válik, miért emeltük az átlagosnál nagyobb arányban a téli- és a csemege­szalámi árát — Hallhatnánk valamit arról még, milyen külön meggondo­lások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntöt­ték, hány százalékkal csökken­jen az ára? A termelési tényleges költ­ségeken kívül itt is figyelem­be vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályozó funkciója is van. A kereset­tebb cikkeknél az átlagosnál kisebb, a kevésbé keresettek­nél viszont valamivel na­gyobb mértékben szállítottuk le az árakat. Az árleszállítással érintett termékcsoportokban egyébként közelebb kerül a felnőtt mére­tek ára a gyermekméretek árához, de vigyáztunk arra, hogy az úgynevezett ütköző méreteknél helyes arányok ér­vényesüljenek. A kártolt szövetekből ké­szült konfekcionált felsőruhá­zati termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruházati cikkek ára pedig 10—13 száza­lékkal mérséklődött. Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden esetben, de csak kisebb mér­tékben csökkentettük a gyer­mekruházati cikkek árát, mert ezeknek ára a felnőtt ruházati cikkekhez viszonyítva eddig is alacsony volt és ez csak állami dotációval volt elérhető. Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményeképpen, különösen az alacsony jövedelmű rétegek ruházkodási költségei csökken­jenek, nem csökkentettük vi­szont a luxuscikkek árát. Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi termelésből, sem im­portból nem tudnánk kielégí­teni valamelyik cikkből az ár- leszállítás esetén előrelátha­tóan megnövekvő igényeket — nem nyúltunk az árához: pél­dául ez az oka, hogy a frottír törülközőkre nem vonatkozik az árleszállítás. i Elmondhatom: rendkívül : nagy gondot fordítanak az ősz szes illetékes szervek arra hogy aminek az árát lészállí , tottuk, azt kapni is lehessen a i boltokban. (MTI) Az észak-belgiumi Genk vá­rosába kedden reggel páncél­kocsik és teherautók szállítot­ták a csendőr-csapatokat. Hét­főn folytatódtak a tüntetések a város közelében a zwartbergi bányavidéken. Keddi jelenté­sek szerint az előző napi össze­tűzés során a csendőrök két bányászt öltek meg. Amennyi­ben valóban bezárnák " nem kifizetődőnek minősített bá­nyákat, körülbelül 20 ezer bá­nyász és munkás kerülne az utcára. A rendőrség jelentése szerint a tiltakozó bányászok akcióbizottságot alakítottak és közölték, hogy szándékukban áll nyugtalanságot szítani a limburgi crór-n-tra^pce összes többi bányájában is. Hétfőn este megszakadt a tár­gyalás a belga orvosszövetség és az egészségügyi biztosító szervezet képviselői között. Belgium 9000 orvosa úgy hatá­rozott, hogy nem szünteti be azonnal a munkát. Amennyi­ben azonban követeléseiket február 6-án éjfélig nem telje­sítik, hétfőn reggeltől csupán elsősegély-szolgálatot tartanak. Kedden délelőtt a belga kor­mány ejtőernyős egvségeket vezényelt a zwartbergi bánya­vidékre. A hírügynökségek nem jelentenek újabb összetű­zéseket- Az AP értesülései sze­rint a hétfőn megölt egyik bá­nyász magvar származású Jean Latos 27 é’-es fiatalemberi í?vcTP.orlnvé«:'icl házba, ahol később belehalt sérüléseibe. hanem mindjárt támogatásáról is biztosította a bombázás fel­újítását. „Szégyent hoz Nagy- Britanniára, hogy egy munkás­párti kormány az Egyesült Államok nyomában kullog en­nek a bűnös háborúnak a tá­mogatásában” — hangoztatta Gollan. *• Ülésezett a értek Kedden a genfi Nemzeték Palotájában megtartotta 236. munkaülését a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. A TASZSZ tudósítójának beszámolója szerint a bizottsá­gok munkájára rányomta bé­lyegét a békés észak-vietnami városok és falvak elleni bar­bár amerikai légitámadások új rafel vétele. álláspontját és elképzelését a vietnami helyzet rendezésérő!: az úgynevezett feltétel nélküli tárgyalásokról, a Dél-Vietnam- ban tartandó választásokról és az ENSZ szerepéről. Ezután Fedorenko, a Szov­jetunió küldötte kért szót. Hangsúlyozta, kormánya ellen­zi, hogy a Biztonsági Tanács napirendre tűzze a vietnami kérdést. A Szovjetunió — mon­dotta — támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának álláspontját* amely szerint a vietnami kér­dést a genfi egyezménynek megfelelően kell rendezni. Az a tény, hogy két nappal Ho Si Minh elnök nyilatkozata után az Egyesült Államok újrakezd- te a VDK bombázását, világo­san bizonyítja, hogy az ameri­kaiak nem óhajtják a békét. Az egész világ számára nyil­vánvaló, hogy az Egyesült Ál­lamok jelenlegi javaslatának nem a probléma rendezése a célja. Az. indítvány csupán tak­tikai lépés, amelynek célja* hogy a vietnami helyzet úgy­nevezett rendezéséről folyó ta­nácskozásokkal eltereljék a fi­gyelmet a Pentagon intézkedé­seiről, melyek az agresszív há­ború kiszélesítését szolgálják — mondotta. A kérdés napirendre tűzéséi Franciaország is ellenezte. Seydoux francia küldött han- gaztatta, hogy a vita csak va­lamennyi érdekelt fél — azaz Észak- és Dél-Vietnam és a Kínai Népköztársaság — kép­viselőinek jelenlétében lehet eredményes. leszerelési :ez!et Cemik csehszlovák küldött az ülésen nyomatékosan kie­melte, hogy hazája rendkívüli mértékben érdekelt a leszere­lés valóra váltásában. Síkra szállt atomfegyvermentes öve­zetek megteremtéséért a világ különböző területein, és han­goztatta, hogy ezek az öveze­tek a béke szempontjából igen fontosak lennének különöskép­pen Európában. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságból egy­re nyíltabban hallatszanak re- vansista követelések. Nyugat- Németország militarista körei mindenáron atomfegyverhez j kívánnak jutni — mondotta 1 Cemik, majd utalt egy olyan | szerződés megkötésének fon- | tosságára, amely valóban gátat ' szabna a magfegyverek bármi- | Íven formában történő elterje- I désének. ' Cavaletti, olasz delegátus ! nem vette uevan védelmébe a I Vietnamban föl vő amerikai ag- | ressziót, de lelkesen támogatta az Egyesült ÁUgmok áúásuont- ' iát az atomfevyver-elteriedés megakadályozásának kérdésé­ben. Indítványozta egy szer- I kesztő bizottság létrehozását, amely a szovjet és az amerikai j határozattervezet egyeztetés I re lenne hivatott­Összeüli a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács kedd délutáni — helyi idő szerint délelőtti — ülésének első fel­szólalója Goldberg, az Egye­sült Államok küldötte volt. I Részletesen ecsetelte az ame- _ rikaiak „őszinte törekvését a I vietnami kérdés békés rende- I zésére”, majd lényegében meg- I ismételve Johnson elnök hét- [ fői beszédének állításait, min- j den felelősséget a VDK-ra és ! személy szerint Ho Si Minh el­nökre hárított a diplomáciai erőfeszítések kudarcáért és az amerikai bombázások újrakez­déséért. Goldberg indítványozta, hogy a tanács vitájára hívják meg mindkét Vietnam képvi­selőit. Végül megismételte az ame­rikaiak már korábbról ismert

Next

/
Thumbnails
Contents