Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
Interpellációk a ..vezérkarhoz Pulton innen, pulton túl 99 MAJDNEM KICSINEK bizonyult kedden, délután az SZMT-székház kultúrterme. A székeken kőművesek, ácsolj festők és más rokonszakmák dolgozói ültek, a hosszú asztal előtt pedig a vezérkar. A meghívó termelési tanácskozásra szólt, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri főépítésvezetősége dolgozóinak tanácskozására. Bár minden úgy kezdődött, mint egy mintatanácskozás — harminc perces késés, megnyitó, beszámoló —, de a második félidő egy igazi kis országgyűléssé alakult, ahol mindenki elmonta, ami a szívén volt. Amíg Debreceni László ismertette rövid, tömör beszámolóját, ceruzák, papírok kerültek a hallgatóság egyikmásik tagjának a kezébe és a helyszíni kritikák azonnal megszülettek. Igenlő fejbólogatások követték a beszámolónak azt a részét, amely arról szólt, hogy a nagy vállalat kezd szavahihető vállalattá fejlődni és az 1965-ös év eredményei jelentős állomást jelentenek ebben a folyamatban. A beszámolónak ez a része határozottan tetszett az embereknek. De az már aligha — legalábbis a terem végén fel- felcsattanó zajból következtetve —, amikor az előadó gyorsan bejelentette, hogy az egri főépítésvezetőség 1965-ben ötmillió forintos veszteséggel dolgozott Nem sokáig tartott az elégedetlenség, mert a beszámolóban voltak azért szép számmal a jó munkák, az eredményeket dicsérő, elismerő mondatok is. Voltak, de nyilvánosságra kerültek a bajok és a nehézségek is. MERT IGAZ, hogy a főépítésvezetőség 1965-ben teljesítette a tervét, de túllépte a létszámkeretet, így viszont nem tudott eleget tenni termelékenységi tervének. Szó esett a beszámolóban a nem kívánt jelenségekről: a rossz munkaellátottságról, a nem folyamatos szerződéskötésekről, a rossz anyagellátásról, a még rosszabb szállítási problémákról. Végezetül nyilvánosságra kerültek az 1966-os év tervei, feladatai. összegezve az elmúlt év munkáját: határozott javulást mutat az elmúlt évhez viszonyítva. De most az a feladat, hogy 1966-ban még jobb eredményeket érjenek el. Ezzel fejezte be Debreceni László referátumát és ezzel az első félidő, vagyis a tanácskozás, be is fejeződött, és megnyílt a kis országgyűlés. A dolgozók kétperces gondolkodási időt kértek, majd egymás után hangzottak el az interpellációk. Az első hosszabb lélegzetű hozzászóló az anyagiakarékos- ságot vette védelmébe. Ha jobban vigyáztunk volna a téglára, deszkára — mondotta —, az ötmillió forint veszteség talán most nyereség lenne. Szóvá tette, hogy egyik-másik dolgozó rosszul értelmezi a társadalmi tulajdon védelmét. Igazságosabb elosztást kért a jól és a rosszul fizető munkákból. Ne forduljon az elő, hogy egyes dolgozók mindig csak jól fizető munkát végeznek, más meg mindig csak rosszat A következő felszólaló megkérdezte a vezérkart: Vajon miért maradtak el az utóbbi időben az előzőleg jól bevált brigádvezeiöi értekezletek? Kérdés' formájában tette fel, hogy nem lehetne jobban kihasználni a vállalat gépeit? Biztosítani kellene a gépekhez megfelelő alkatrészeket, hogy ne álljanak kihasználatlanul egy-egy alkatrész miatt. Végezetül megérdezte: néhány építésvezető miért nem tartotta fontosnak, hogy eljöjjön a tanácskozásra? A KŐVETKEZŐ SZŐT kérő a munkaversenyröl, a szocialista brigádmozgalomról mondta el a vélményét. Sajnos, kissé ellaposodott nálunk a munkaverseny — hangsúlyozta —, pedig nagyobb gondot érdemelne. A brigádok nem tudják teljesíteni vállalásaikat, mert mire egy vállalásnak a felét már elkészítették, áthelyezik őket más munkákra. így csak a vállalások nőnek, de a brigádok nem tudják ezeket teljesíteni. Ésszerűnek tartaná, ha a brigádokat nem helyez- getnék gyakran egyik helyről a másikra. Ehhez a témához kapcsolódott a következő hozzászóló is. Szerinte jobb és gazdaságosabb lenne, ha nagyobb létszámú brigádokat alakítanának, így nem aprózódnának el a vállalások és a munkák sem. Nagyobb elismerést, nyilvánosságot kért a jól dolgozó brigádoknak. Az ezt követő hozzászóló szerint kétségtelen, hogy a feladatok, a munka az közös, de szerinte az lenne igazságos, ha a felelősség is közös lenne. Ne passzolgassák a felelősséget egyikről a másikra. Feleljen mindenki a munkájáért a maga beosztásában. A szakipar képviselője az egyszeri munka mellett kardoskodott. Ne kelljen a már egyszer szakszerűen lefestett beüvegezett ajtókat, ablakokat, a rossz kőművesmunka miatt, utólag kiszedni, átfesteni. Ne kelljen az egyik munkát a másik után várni. A következő szót ejtett a rossz anyagellátásról, a kiöregedett gépekről, az ellentétes intézkedésekről. Pontosabb, szervezettebb, terveszerűbb munkát követelt. Elmondták véleményüket a munkásszállók lakói is. Többször előfordult, hogy egész nap a szabadban, a hidegben dolgoztak és este fűtetlen szobák várták őket. Nem kérnek belőle. Nem voltak túlságosan megelégedve az üzemélelmezéssel sem... Őszinte kérdések, vélemények, ellenvélemények csaptak össze a teremben. A mellettem ülő idősebb kőműves meg is jegyezte a hangulatról: tetszik nekem ez a tanácskozás. Nekünk is tetszett, mert az őszinte beszámolóból, hozzászólásokból arra következtettünk, hogy mindenki szívén viseli a vállalat gondját-baját, és azt szeretné, hogy egy év múlva újabb eredményekről adhassanak majd számot. EZZEL A REMÉNNYEL fejezte be hozzászólását Réz János igazgató is. Megtoldva még azzal, hogy 1964-hez viszonyítva az egri főépítésvezetőség sokat fejlődött és ha mindenki egyformán kiveszi a részét a munkából, s még lelkesebben, szervezettebben dolgoznak, akkor az 1966-os évet jelentős eredményekkel zárhatja a vállalat. Ehhez kérte az építés- vezetőség valamennyi dolgozójának a segítségét. Ezzel a kis országgyűlés befejezte az év első ülését. Koós József Dulton innen: a háziasz- szony, aki pontosan kiszámította, hogy aznap menynyit akar az ebédre, a vacsorára elkölteni. Vásárló, s azért van üzlet, kereskedelem, hogy a vevő szolgálatára álljon, figyelmesen és készségesen, megfelelő választékkal, az eladás-vétel műveletében feltétlen tisztességgel. Pulton túl: a kereskedő, akihez bizalommal fordul a vevő, de akit serkent és ösztönöz a bolt terve, amelynek teljesítésére törekszik. S ezzel a törekvéssel alapjában nincs is baj mindaddig, mig az eszközöket kellően válogatják. Nyomban visszatetszést kelt azonban, rossz érzéseket szül, ha a vevő azt véli felfedezni, hogy pénze elköltése ellenében — becsapták. A kereskedés évezredes művelet, a vevő-eladó vitája any- nyi idős, mint amilyen régi maga az áru forgalma. A tőkés világban a piac az úr, a diktátor, a kereskedés, az üzletelés hallatlan iramot, kíméletlen dulakodást szül és éltet. Az alku, a fantasztikus reklám eláraszt mindent, s vevő legyen a talpán, aki pontosan eligazodik ebben az örökös kavargásban, aki mindig azzal az érzéssel távozhat a boltból, hogy jól járt. Ami mégis jő A benne, éppen ez utóbbi érzéshez kapcsolódik: a pult mellett — ezt megköveteli alkalmazottaitól az üzlettulajdonos — mindig a vevőnek van igaza mi kereskedelmünk lényege nem a haszon- szerzés, hanem a lakosság ellátása. A bolt tulajdonképpen egyfajta szolgáltatás, ahol a dolgozó ember beszerezheti a neki szükséges cikkeket. S mert most minderről beszélni kell, annak oka, hogy sok a félreértés ebben a tekintetben. Miről van szó? Húst kér a háziasszony és a szeleten vastag rétegben áll a zsír. A tíz deka felvágott alá hatalmas papírt terít az eladó, a szalámicsomagban nagy végek éktelenkednek. A különböző húsokkal való manipuláció! Mindez nem egyébb, mint közönséges becsapás, a vevő megkárosítása. Sok persze az olyan tényező is, amelyről nem tehet a boltos — ő csak azt adhatja el, amit kap. S ha már éppen a hús vonatkozásában utalunk a vevő tisztességes kiszolgálására, beszélni kell az iparróí is: hogy olcsóbb áruból is mindig kellő mennyiség legyen* hogy a minőséget ne érhesse panasz, a szállítókon, a kínálaton is múlik. S ez már nemcsak a húsra igaz, hanem arra is, hogy éppen most, a ruházati cikkek árleszállítása után mindig és mindenből megfelelő készlettel rendelkezzék a kereskedelem. A vevő, ha betér a boltba, becsületes kiszolgálást vár. Vannak intézményeink, szerveink, amelyek elősegíthetik ezt az alapvető követelményt: gondolunk a népi ellenőrzésre, a kereskedelmi felügyeletre, a társadalmi ellenőrök széles hálózatára, de mindenekelőtt és elsősorban a kereskedőkre, s a szállítókra. Itt az ideje végre, hogy hadat üzenjünk a vevők mindenfajta károsításának, a rosszízű üzletelésnek. Mert itt az ideje — * ennek immár legfőbb feltételei sem hiányoznak —, hogy mindenkor egyetértés legyen a pult két oldalán. C ezzel az egyetértéssel ^ jól jár a kereskedő: nyugodtabb légkörben jobb dolgozni, elégedett vásárlóval könnyű boldogulni. S jól jár a vevő is, aki végtére is jogosan követeli meg a normális rendet, azt a kereskedést, amelynek központja és lényege alapjában véve igen egyszerű: becsületesen kiszolgálni —munkával keresett pénzükért — a dolgozó embereket 4. 4 Olcsóbban, Jobban, gazdaságosabban Ui, magas feliérietartalmű takarmánynövény Napjainkban mind több szó esik arról, hogy az emberi élelmezésben és az állati takarmányozásban egyaránt fehérje- hiány mutatkozik. A hiány pótlására számos eljárással kísérleteznek. Az emberi táplálkozást az állati és növényi fehérjedús termékek hozamának növelésével lehet javítani (hüvelyesek termesztése, hús-, tej-, tojástermelés növelése). Míg az állatok részére fehérjedús termékeket szintetikus anyagokkal (karbamid,, ammónia), különlegesen fehérjedús növényi szervezetek (pl. algák) elsza- porításával stb. próbálták megoldani — hozzátehetjük — mind ez ideig csaknem eredménytelenül. A fehérjeszükséglet kielégítésére az Egri Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszékéről kiinduló kísérleteket végzünk egy olyan babfélével, amelynek bár őszre alsó hüvelyei leszáradnak, levele, szára, zölden marad, sőt még akkor is héllyel-közzel virágzik. E növény a Dél-Amerikából származó török-, vagy tűzbab, amelyet eddig hazánkban dísznövényként termesztettek, tűzpiros virága miatt a kerítésekre, fákra, házakra futtatva. A' tűzbab hüvelyei arasznyi, vagy attól nagyobb hosszúságúak. Szemtermése nagy (ezer gramm, míg egyéb baboké 250 gramm körüli). Magja cirádás, de fehér virágú és fehér szemű változata is van. Elgondolásunk szerint e növényt a kukoricával együtt lehet termelni, és szeptember- októberben leszedhetek érett csövei. A visszamaradt zöld szár és levélrész besilózható a kukoribab tápanyag-többletét a tfe®* ta kukoricához viszonyítva 6 mázsa keményítőérték és 22 mázsa emészthető fehérjére vonatkoztatjuk, a teljes fehérjehiány portásához valóban sóig a kukoricatermesztés négyötödén, közel kétmillió katasztráüs holdon kellene tűzbabot termeszteni a kukoricával köztesként. (Régebbi bab termesztésünk 0,6 millió kataszfcrális hold volt). Ez bár ma még munkaerőhiány miatt lehetetlen, de a tűzbabszedés és -vetés gépesítésével az együttes termesztés vegyszeres gyomirtásának megoldása esetén termesztése nagy lépést jelentene a fehérjeellá*• • ZÖLD SZIGETEK Nagy Erzsébet négy éve dolgozik a szövetkezetben. A gyönyörű ciklámenek a 18 éves dísznövény-szakmunkás keze munkáját dicsérik. A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet hagyományosan zöldségtermelő gazdaság, így i-ievételük jelentős részét adja idén is ez az üzemág. A hatmilliós zöldségbevételből következtetni lehet a méretekre, ti jó szakmunkásokra, a termékekre, amelyek már a főváros és az ország nagy részébe, de külföldre is eljuttatták jó hírüket. Három üvegház A színek emberekre gyakorolt hatásáról a pszichológusok hosszan tudnak beszélni. Az élénkpiros a legkedveltebb gyerekszín, a fekete a gyász jele... A zöld a megújhodásé, a természet újraéledését jelzi. A zöld szín utáni vágy egész télen bennünk él. Hatvan egyetlen nagy termelőszövetkezetének üvegházaiban szemet gyönyörködte tőén zöldell a virág, az apró. palánta. Az I. számú üvegházban Molnár Gyula irányításával primőr hajtatás folyik, a II. számúban Vándor József neveli Budapest és Hatvan számára a piros és fehér színekben pompázó szegfűket, a több árnyalatú ciklámeneket, a III. számú üvegházban hollandi ágyak vannak. Koksztüzelésű kazánokkal négyezer négyzetméter üvegfelület alatt fűtenek, ebből 1500 négyzetméter a virágoké és a többi a paradicsom-, paprika- hajtatásra jut. Hatezer négyzetméter az olyan üvegfelület, amelyben a nap sugarai melegítenek. Kétmilliós bevétel Tavaly 1.7 millió forintos bevételük származott az üvegházi termékekből. Az idén hétszáz négyzetméteres üvegfelülettel bővül a virágkertészet, amely jelentősen növeli a bevételt. A négy évtizede kertészkedő Vándor József üvegházaiban októbertől júniusig virágzik a szegfű. Decemberben, januárban és februárban hat forintot ér egy szál. Az évi 150 ezer szegfű idén is hatszázezer forintot hoz a szövetkezetnek. Már az első negyedévben számítanak 200 ezer forintra, a második negyedévben, amikor a primőrök is beérnek, kilenc- százezer forint a terv. Primőr-menetrend Molnár Gyuláék üvegházaiban tápkockákat gyártanak az asszonyok. A korábban elvetett magvakból kikeltek a palánták és a húsz foknál nagyobb melegben fejlődnek, erősödnek. Néhány hét és az első termés is beérik. Az első paprikát április 4-re ígérik a kertészek. Jut belőle Hatvan mellett Gyöngyösnek is. Április 10-re már friss karalábét, salátát is adnak. Május 1. a paradicsom beérésé- nek napja. Amikor az értékes primőrök lefutnak, akkor jön a hollandi ágyak hozama: ezerszámra karalábé, saláta, paradicsom. Szigeti Ferenc kertész legalább olyan jó minőséget ígér, mint a bécsi kertészeti kiállítás díjnyertes termékei voltak. A cecei paprika ezüst- és a „Sensation” uborka bronzérmes oklevele a szövetkezet irodájának falán díszeleg és az idei erfurti kiállításra paprikából, parad;- csomból, uborkából küldik el legjobb termékeiket, hogy megvédjék eddigi sikerüket. Három üvegház, három zöld sziget dacol az éjszakai fagyokkal és negyven ember fáradozik azon a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben, hogy a természet adta lehetőségeknél korábban friss primőrt, pompás virágot szállítsanak a vitaminra, a tavasz zöldjére éhező embereknek. Pilisy Elemér caszárral együtt. A megmaradt zsenge és kifejthető hüvelyek szeptemberben—októberben elsőrendűen használhatók emberi étkezésre is. A kukorica-tűzbab növény- társítást kérésünkre a Hortobágyi Állami Gazdaság kom- polti növénytermesztő kutató- intézet, a nagylétai és a kisújszállási Dózsa termelőszövetkezetek is végzik kísérleti szinten. Mit jelenthetne a tűzbab hazánk táplálóanyag- és takarmány-ellátása szempontjából? Hazánkban mintegy 6—7 millió mázsa keményítőegység, 3,5 —3,8 millió mázsa emészthető fehérje hiányzik az állati tápanyagellátásból és 0,55 millió mázsányi emészthető fehérje az emberélelmezésben. Ha egy ka- tasztráüs hold kukoricás tűztás területén. Van e kérdésnek másik Oldala is. Egy katasztráüs hold tűzbabtermesztéssel fentiek szerint közel öt mázsa száraz tűz- babhozamra lehetne számítani — vetőmag és szedés! költség nélkül négy mázsára. Ez jelenlegi átvételi ára mellett (kb. 2500 forint mázsánként) —, ha a kifejtő babot és zöldjét is beszámítjuk, — messze túlhaladja a tízezer forint értéket. Egymillió holdon sem kellene termeszteni tűzbabos kukoricát ahhoz, hogy a mezőgazdaságra jutó tízmilüárd forint évi beruházás összegét kitegye. Helyes lenne e növény termesztését agrár-gépészeti és vegyészeti szakemberek bevonásával elősegíteni. Dr. Istók Barnabás, tanszékvezető főiskolai docens Tervesik: Folyosó a Park Szálló és a Hotel Eger között Egerben a két szálloda, a Park Szálló és az Eger Hotel közvetlen egymás szomszédságában épült. Mégis a két különálló épületet nem kapcsolja össze semmi, egyikből a másikba csak az utcán át lehet közlekedni. Most tervezik, hogy a két szállót egymással folyosóval kötik össze. A folyosó a Hotel Eger halijából indulna a Pa: Szálló étterméig. Ha a te: megvalósul — amint azt szálloda igazgatója elmond — akkor a szállodakomplexu: egyesítené magában mindaz ami egy szállodához szüksége éttermet, bárt, nagy hallt, < modern kiegészítő helyiség« két. A két szálló valóban í| válna egy modern szállóvá.
