Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

fS&Äeä rROLETÄRJAI »GYESÜLJETEK! Del-Vietnombcrn nem győzhetnek az amerikoick! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVn. évfolyam, 27. szám ÁRA: 50 FILLÉR. 1006. február 2„ szerda Az Országos ÁrMvatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke elutazott az afrikai és ázsiai országokban teendő látogatására A magyar kormányküldöttség megérkezett Kairóba Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél és szolgáltatások­nál rendelték el az árak fele­melését, illetve leszállítását?- Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonat­kozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrend­szerünk még mostani formájá­ban sem felel meg annak a követelménynek, hogy a ter­mék árai, a szolgáltatások dí­jai híven tükrözzék, amennyi­be kerül előállításuk a társa­dalomnak. Ez a helyzet különböző mó­dokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, art kevesebben vették és taka"’’' -kodtak vele, de ami olcsó : 1 afelé és rohan-"san nőtt a társadalmi igény, r“*i nem is bai addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, ami­kor az ilyen termékeknél nagy összegű beruházásokkal jelen­tősen' bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így ®ein lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ah­hoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a tár­sadalmi munkaráfordítást fi­gyelembe nem vevő ármegál­lapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrend­szer fékezi a népgazdaság ará­nyos fejlesztését, a gazdaság- növekedés ütemét. Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 szá­zalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett követ­kezett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az ala­csony ' felvásárlási ár nem ösz­tönzött a mezőgazdaságban na­gyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények ará­nyában az állattenyésztés fej­lesztésére. De ezzel sem feje­ződik be a gondolatsor: ha ala­csony is volt az állatok felvá­sárlási ára. az állam még min­dig drágábban vette meg. mint amennyit a hús eladásánál be­vételezett. s a különbözeiét egyéb állami bevételekből fe­dezte,. közismert szóval: dotál­ta. Például minden kiló mar- -snál 6 forint volt a ráfi­zetés. Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intéz­kedések célja. Azt akarjuk el­érni, hogy az árait mindinkább és mind pontosabban tükröz­zék előállítási költségeiket, kö­zelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem is ismert, tehát nem is becsült — sok százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, ha­nem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfo­gyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központ; fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lé­péseket a mostani intézkedé­sek. — Köszönjük, de amit hallot­tunk, újabh kérdésre késztet. Eszerint a hús- és húskészítmé­nyek áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddi­gi — már említett — nagy i ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ér­és bérintézkedéseken dolgoz­tak, s kiszámították, hogy a bér­ből és fizetésből élők mennyi­vel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján szá­molták ki ezt az összeget, s ke­rült ez — a családok nagy ré­lFolytatás a 2. oldalon*} A partizánokat nem érheti Váratlan támadás... Az agresszoTok a legmodernebb technikát vonultatják fel... (A képek az olasz Vie Nouve alapján készültek.) Amióta megkötötték aa Indokináról szóló 1954. évi genfi egyezményt, Dél-Viet- nam területén egy pillanat­ra sem hallgattak el a fegy­verek. Az amerikai agresz- szorok és kiszolgálóik ott­honok ezreit pusztították el, békés falvakat perzseltek fel, s meggyilkoltak százez­reket. Miközben az Egyesüli Államok vezetői perfid mó­don békét ajánlhatnak és különféle feltételeket kínál­nak a „békére” és a „tár­gyalásokra”, mind jobban és jobban fokozzák szeny- nyes háborújukat és vesze­delmes, aljas eszközökkel igyekeznek letörni a dél­vietnami nép ellenállását. Valóságos népirtó háborút folytatnak, semmitől sem riadnak vissza, hogy elvesz­tett pozíciójukat vér- és em­beráldozatok árán Is meg­szerezzék. Az Egyesült Ál­lamok eszeveszett sietséggel amefi harcoló «wajatwnalf létszámát. 1965 elején a Dél- Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok és kato­nai „tanácsadók” létszáma még csak 25 000 körül moz­gott, 1965 végére pedig már megközelítette a 130 000-et és azóta 145 000-re emelke­dett. Nyolc hónap alatt a csapatok létszáma megöt­szöröződött, s a bábkor­mány csapatainak létszáma is meghaladja már a 600 ezret. Victor Perlő amerikai közgazdász írja, hogy az Egyesült Államok katonai légierői hathetenként átlag 15 000 támadást intéznek a 14 millió lakosú Dél-Yiet- nam ellen. Az amerikai ag- resszorok a le"mod"rnebh haditechnikát vonultatják fel háborús terveik megva­lósítására. S most újból megkezdték a Vietnami De­mokratikus Köztársaság te­rülete elleni bombatámadá­sokat is. Am «Uenséges csapatok egyre fokozódó terrorja és vérengzései ellen a dél­vietnami hazafiak, a Dél- vietnami Nemzeti Felszaba­dj tós i Front katonái, nö­vekvő sikerrel állnak helyt, s mind érzékenyebb veszte­ségeket okoznak az imperia­lista erőknek. A partizán9- kat nem érheti váratlan tá­madás, felkészülten várják és fogadják a bábkennány csapatait, az amerikai zsol­dosokat. A dél-vietnami harcosoknak az a szilárd meggyőződésük, hogy egy­séges, teljes és kitartó el- lenál'ással, akármilyen ne­hézségek árán is. de kivív- Hk a g-3-cl-net. r-ui lehet kétsé e , hogy az r.msri- kaiiak leszvek aztú- kik a dél-vietnami zs;’’ óból, szennyes habar' i'ikból, vesztesként kikerT’ietnek. A dél-vietnami vitás kér­déseket magának a dél- vietnami népnek kell meg® oldania. és felesége, Mahmud Riad kül­ügyminiszter, dr. Szolimán Hu- zajden, a kulturális ügyek minisztere, az EAK kormánya által küldött f ogadóbizottság elnöke fogadta. Ott volt a re­pülőtéren Rácz Pál nagykövet is a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz elhangzása után, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a magyar vendégeket. Kairó la­kossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kisfiúk virággal köszöntötték Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a magyar kormányfő Mohieddin miniszterelnökkel együtt a Kubbeh köztársasági palotába, kairói szállására hajtatott A palota ormára ünnepélyesen felvonták a Ma­KáTlai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke, aki kormánymeg­hívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hiva­talos baráti látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tan­zánia Egyesült Köztársaság­ban, Kuwait államban és az Indiai Köztársaságban, kedden Budapestről Kairóba utazott A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kísérő kor­mányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes, Rónai Ru­dolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének ügyvezető elnöke Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Kádár János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete A magyar kormányküldöttséget az EAK- ban teendő látogatására elkí­sérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság bu­dapesti nagykövete ★ A magyar Minisztertanács elnökének repülőgépe felhők felett Lelkes Lajos repülőgép­parancsnok vezetésével 7600 méter magasságban, napfény­ben halad első állomása: Kai­ró felé. Délelőtt a repülőgép elhaladt Jugoszlávia felett. Kállai Gyula, a kormány el­nöke, táviratot küldött Petar Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság mi­niszterelnökének. A gépen a feladatok, teendők megvitatá­sát vidám társalgás fűszerezte. A küldöttség tagjai a várható élményekről beszélgettek Mo­hammed Ibrahimmal, az Egye­sült Arab Köztársaság buda­pesti nagykövetével, aki elkí­séri útjára a magyar kormány­főt. Amikor a gép Görögország fölé ért, Kállai Gyula rövid táviratban köszöntötte Sztefa- nopulosz miniszterelnököt. Athén fölött elhaladva Attika déli csücskénél, a Sunion-fok felett hagyta el az ezüstös gép Európa légterét. Irány: Kairó. ★ Kállai Gyula és felesége, va­lamint a kíséretében levő ma­gyar küldöttség különrepülő- gépen kedden délben megér­kezett az EAK fővárosába. A magyar vendégeket Zaka- ria Mohieddin miniszterelnök gyár Népköztársaság és ax EAK. zászlaját ★ Kedden délután Kállai Gyu­la és felesége dr. Szolimán Hu­zalén, a kulturális ügyek mi­nisztere, a díszkíséret elnöke társaságában a Kubbeh palo­tából Kairó dokká városrészé­be, Zákaria Mohieddin minisz­terelnök rezidenciájába hajta­tott. A látogatás során baráti eszmecserét folytatott a két kormányfő. Később az At-Tahrir Klub­ban (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke és felesége va­csorát adott Kállai Gyula tisz­teletére. A két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. Elkészítik Kon Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő közős emlékműrét A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak emlékművet állít a főváros. Még ebben az évben elhelyezik Kun Béla, Sza­muely Tibor és Landler. Jenő közös emlékművét, amelynek elkészítésére Ócskái Kiss Zol­tán, Farkas Aladár és Herczeg Klára szobrászművészek, va­lamint Gádoros Lajos építő­művész kapott megbízást. Va­lószínűleg dombormű megoldá­sú lesz az emlék, amelyet a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának évfor­dulója alkalmából, november 24-én lepleznek le a VIII. ke­rületi Kun Béla téren.

Next

/
Thumbnails
Contents