Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
fS&Äeä rROLETÄRJAI »GYESÜLJETEK! Del-Vietnombcrn nem győzhetnek az amerikoick! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVn. évfolyam, 27. szám ÁRA: 50 FILLÉR. 1006. február 2„ szerda Az Országos ÁrMvatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke elutazott az afrikai és ázsiai országokban teendő látogatására A magyar kormányküldöttség megérkezett Kairóba Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítását?- Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termék árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, amennyibe kerül előállításuk a társadalomnak. Ez a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, art kevesebben vették és taka"’’' -kodtak vele, de ami olcsó : 1 afelé és rohan-"san nőtt a társadalmi igény, r“*i nem is bai addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagy összegű beruházásokkal jelentősen' bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így ®ein lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaság- növekedés ütemét. Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony ' felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára. az állam még mindig drágábban vette meg. mint amennyit a hús eladásánál bevételezett. s a különbözeiét egyéb állami bevételekből fedezte,. közismert szóval: dotálta. Például minden kiló mar- -snál 6 forint volt a ráfizetés. Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árait mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem is ismert, tehát nem is becsült — sok százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központ; fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések. — Köszönjük, de amit hallottunk, újabh kérdésre késztet. Eszerint a hús- és húskészítmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddigi — már említett — nagy i ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az érés bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy rélFolytatás a 2. oldalon*} A partizánokat nem érheti Váratlan támadás... Az agresszoTok a legmodernebb technikát vonultatják fel... (A képek az olasz Vie Nouve alapján készültek.) Amióta megkötötték aa Indokináról szóló 1954. évi genfi egyezményt, Dél-Viet- nam területén egy pillanatra sem hallgattak el a fegyverek. Az amerikai agresz- szorok és kiszolgálóik otthonok ezreit pusztították el, békés falvakat perzseltek fel, s meggyilkoltak százezreket. Miközben az Egyesüli Államok vezetői perfid módon békét ajánlhatnak és különféle feltételeket kínálnak a „békére” és a „tárgyalásokra”, mind jobban és jobban fokozzák szeny- nyes háborújukat és veszedelmes, aljas eszközökkel igyekeznek letörni a délvietnami nép ellenállását. Valóságos népirtó háborút folytatnak, semmitől sem riadnak vissza, hogy elvesztett pozíciójukat vér- és emberáldozatok árán Is megszerezzék. Az Egyesült Államok eszeveszett sietséggel amefi harcoló «wajatwnalf létszámát. 1965 elején a Dél- Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok és katonai „tanácsadók” létszáma még csak 25 000 körül mozgott, 1965 végére pedig már megközelítette a 130 000-et és azóta 145 000-re emelkedett. Nyolc hónap alatt a csapatok létszáma megötszöröződött, s a bábkormány csapatainak létszáma is meghaladja már a 600 ezret. Victor Perlő amerikai közgazdász írja, hogy az Egyesült Államok katonai légierői hathetenként átlag 15 000 támadást intéznek a 14 millió lakosú Dél-Yiet- nam ellen. Az amerikai ag- resszorok a le"mod"rnebh haditechnikát vonultatják fel háborús terveik megvalósítására. S most újból megkezdték a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe elleni bombatámadásokat is. Am «Uenséges csapatok egyre fokozódó terrorja és vérengzései ellen a délvietnami hazafiak, a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadj tós i Front katonái, növekvő sikerrel állnak helyt, s mind érzékenyebb veszteségeket okoznak az imperialista erőknek. A partizán9- kat nem érheti váratlan támadás, felkészülten várják és fogadják a bábkennány csapatait, az amerikai zsoldosokat. A dél-vietnami harcosoknak az a szilárd meggyőződésük, hogy egységes, teljes és kitartó el- lenál'ással, akármilyen nehézségek árán is. de kivív- Hk a g-3-cl-net. r-ui lehet kétsé e , hogy az r.msri- kaiiak leszvek aztú- kik a dél-vietnami zs;’’ óból, szennyes habar' i'ikból, vesztesként kikerT’ietnek. A dél-vietnami vitás kérdéseket magának a dél- vietnami népnek kell meg® oldania. és felesége, Mahmud Riad külügyminiszter, dr. Szolimán Hu- zajden, a kulturális ügyek minisztere, az EAK kormánya által küldött f ogadóbizottság elnöke fogadta. Ott volt a repülőtéren Rácz Pál nagykövet is a magyar kolónia tagjaival. A magyar és az egyiptomi himnusz elhangzása után, 21 ágyú dísztüze köszöntötte a magyar vendégeket. Kairó lakossága és a magyar kolónia nevében kislányok és kisfiúk virággal köszöntötték Kállai Gyulát és feleségét. Ezután a magyar kormányfő Mohieddin miniszterelnökkel együtt a Kubbeh köztársasági palotába, kairói szállására hajtatott A palota ormára ünnepélyesen felvonták a MaKáTlai Gyula, a Minisztertanács elnöke, aki kormánymeghívásoknak eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Kuwait államban és az Indiai Köztársaságban, kedden Budapestről Kairóba utazott A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kísérő kormányküldöttség tagjai: Bíró József külkereskedelmi miniszter, Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke Kállai Gyulát útjára elkíséri felesége is. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. Ott volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete A magyar kormányküldöttséget az EAK- ban teendő látogatására elkísérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete ★ A magyar Minisztertanács elnökének repülőgépe felhők felett Lelkes Lajos repülőgépparancsnok vezetésével 7600 méter magasságban, napfényben halad első állomása: Kairó felé. Délelőtt a repülőgép elhaladt Jugoszlávia felett. Kállai Gyula, a kormány elnöke, táviratot küldött Petar Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság miniszterelnökének. A gépen a feladatok, teendők megvitatását vidám társalgás fűszerezte. A küldöttség tagjai a várható élményekről beszélgettek Mohammed Ibrahimmal, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetével, aki elkíséri útjára a magyar kormányfőt. Amikor a gép Görögország fölé ért, Kállai Gyula rövid táviratban köszöntötte Sztefa- nopulosz miniszterelnököt. Athén fölött elhaladva Attika déli csücskénél, a Sunion-fok felett hagyta el az ezüstös gép Európa légterét. Irány: Kairó. ★ Kállai Gyula és felesége, valamint a kíséretében levő magyar küldöttség különrepülő- gépen kedden délben megérkezett az EAK fővárosába. A magyar vendégeket Zaka- ria Mohieddin miniszterelnök gyár Népköztársaság és ax EAK. zászlaját ★ Kedden délután Kállai Gyula és felesége dr. Szolimán Huzalén, a kulturális ügyek minisztere, a díszkíséret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó dokká városrészébe, Zákaria Mohieddin miniszterelnök rezidenciájába hajtatott. A látogatás során baráti eszmecserét folytatott a két kormányfő. Később az At-Tahrir Klubban (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke és felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. Elkészítik Kon Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő közős emlékműrét A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak emlékművet állít a főváros. Még ebben az évben elhelyezik Kun Béla, Szamuely Tibor és Landler. Jenő közös emlékművét, amelynek elkészítésére Ócskái Kiss Zoltán, Farkas Aladár és Herczeg Klára szobrászművészek, valamint Gádoros Lajos építőművész kapott megbízást. Valószínűleg dombormű megoldású lesz az emlék, amelyet a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának évfordulója alkalmából, november 24-én lepleznek le a VIII. kerületi Kun Béla téren.
