Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Heves megye fejlődése a második ötéves terv időszakában A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése A 172 525—K 95-os számú csekkre... Wasdrtßapi műszak as egri Hajtéműgrárban I A Hajtómű- és Felvonógyár 4-es számú egri gyáregységé- í nek dolgozói január 28-án tartott röpgyűlésükön Tran Thanh-naXi a Dél-vietnami Felszabadítási Front budapesti irodája titkárának és Tran Van Khanh-mdí, a VDK nagykövetsége kultúrattaséjának jelenlétében határozták el, hogy február 6-án vasárnapi műszakot tartanak és a műszak teljes összegét átutalják a 172 525—K 95 számú csekkre, amelyet a vietnami nép megsegítésére nyitott a Magyar Nemzeti Bank..., — Még azok is eljöttek, akikre nem számítottunk, pedig teljesen a dolgozókra bíztuk, hogy bejönnek-e, vagy sem — újságolta Madarast Gyula, a gyár KISZ-titkára. — Összesen 193 dolgozó jött be. Közöttük a tmk, a szereidé, a szerszámüzem, a műszaki osztály, a termelésirányítás teljes gárdája. Rendes műszak volt, mint más napokon. Még azok is eljöttek, akik szabadságon voltak. Fiatalok, idősebbek. Senki sem hiányzott. — A vasárnapi műszakot a gyár KISZ-szervezete kezdeményezte, de külön-külön senkinek sem szóltunk. Mégis eljöttek, — kapcsolódik a beszélgetéshez Popovics Ferenc. alapszervi KISZ-titkár. Még azok is, akik szombaton éjszakai műszakban voltak. Egriek, vidékiek. Az irodaiak is. Gépírók reszeltek, fűrészeltek, festettek az üzemekben. Mindenki megértette, miért van erre szükség, és teljes szívvel dolgoztak a műszak első percétől az utolsóig ... Az üzmekben ugyanazok a gépek, ugyanaz a zaj, régi. s új arcok fogadják az idegent. Itt nincs vasárnap, ugyanúgy megy a munka, mint máskor. Cseh Bertalan esztergályos Több és jobb m Tárunk a i Heves megye az ország negyedik zöldségtermelő megyéje. A talaj- és az éghajlati , adottságok, valamint az öntö- . zés lehetőségei alkalmassá te- . szik e tájegységet arra, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű zöldség teremjen. A' tennelőszöveIke- ' zetek mintegy 12 ezer holdon 1 termelnek szerződéses zöldséget és több mint félszáz gaz- ; daság foglalkozik intenzíven ; ezzel a munkával. Az elmon- • dottakból kitűnik, hogy me■ gyénknek nemcsak a hevesi la■ kosségot, de bizonyos értelem ■ ben a népgazdaságot is ki kell elégítenie friss zöldáruval. Ha i meggondoljuk, hoy a megye az elmúlt években jelentős menyvárandós feleségét hagyta otthon Ostoroson. Már a 66. csapágytartó készült el, amikor találkoztunk... — Ennyit igazán megtehet az ember. Máskor is bejönnék; rajtam nem múlik. Azt hiszem, senki sem kívánja a háborút. Hátha mi is segítünk most abban, hogy ne is legyem. Verebélyi Magdolnán talán még sohasem volt ilyen olajos köpeny, mint most. Legalábbis itt, az üzemben. — Adminisztrátor vagyok, Festek, reszelek és a csoport- vezető felügyelete mellett még esztergályozok is. Örülök, hogy mindenki bejött. Ez mégiscsak mond valamit rólunk... Szilvást Lajos esztergályos már 105 százaléknál tart, amikor megszólítottuk... — Hat és fél hónapos kisgyerekünk van. Nem szeretném, ha valaha is megismerné a háborút. Ezért jöttem be szívesen, mert valamit biztosan ér majd a közös munkánk... A hat és fél hónapos kisgyerek és a technikum könyvei várják otthon. Első éves levelező a Miskolci Gépipari Technikumban. Sinkó György szerelőlakatos már ismeri a háborút. — Sajnos, már volt benne részem. Kétszer is. Szívesen jöttem, miért ne jöttem volna. Itt a helyem és kész. Dolgozzunk, segítsünk azokon, akiket aljas gaztettekkel még ma is pusztítanak. Egyszer úgyis vége lesz. Az igazság majd diadalmaskodik. Ezt pedig jó érzés segíteni... Vasárnap volt. A jól fűtött szobákban sokan talán az újságokat olvasgatták: újabb támadások Vietnam népe ellen... Az egri Hajtóműgyárban dolgoztak ... Vietnam népe mellett. fii 0 Ős) inoségű zöldséget termelőktől 1 nyiségű zöldárut exportált, ak■ kor még határozottabban kerül előtérbe a törekvés: több és ■ jobb minőségű zöldséget kell ■ termelni. Az elmúlt év, de a korábbá ■ esztendők is bebizonyították* ; hogy a zöldségtermelés kifize■ tődő munka és nem egy mezőgazdasági üzem innen hozza ■ bevételeinek 25—35 százalékát. Most, amikor előtérbe kerülnek a gazdaságossági problé■ mák, amikor a termel üszővel■ kezetek is papíron, ceruzával ■ számolják, mit érdemes és mit ■ nem termelni, lényeges, hogy • mindenki megértse: különösen ■ a korai, primőr zöldárukért le- ' hét jó pénzt kapni. Ma már aa ' sem mindegy, hogy a gazdaságok hogyan szedik, szállítják; csomagolják az árut, hiszen mind belföldön, mind külföldön az első osztályú, jó minőségű árut keresik. A szövetkezetekben jelenleg mintegy 400 ezer köbméter üvegfeiület alatt termelnek zöldséget, illetve nevelnék palántákat. A legfontosabb a korai szabadföldi termesztés ki- szélesítése, amelynek elősegítésére ki kell használni valamennyi üvegfelületet. Fontos ugyanakkor a meglevő üveg'fe- iületek egy részének — mintegy 20—25 százaléknak — utó- hasznosítással való kihasználása is. így kevés ráfordítással már korai zöldséget szállíthatnak piacra a gazdaságok, mintegy két-négy héttel hamarabb kerülhetne szabadföldi zöldség az üzletekbe, mint korábban. A hozzáértők tudják, hogy az | utóhasznosítás sikere elsősor- | ban a palánta-előnevelésen múlik. Ez korai magvetést igényel, valamint olyan termesztő berendezést, amelyben az optimális hőmérséklet az idő. járástól függetlenül napjainkban, sőt már ezt megelőzően is biztosítható. Anépgazdaság, de a megye dolgozói is azt várják a szövetkezetektől, hogy az idén az eddigieknél több és jobb minőségű zöldségárut adjanak. Kéri István főmezőgazdász dául 1964-ben megyénkben a folyósított táppénz 44 millió forint, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök állami hozzájárulása 40 millió forint volt. Egy biztosított kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosi ellátásához államunk átlagosan évi 740 forinttal, a gyógyszerköltségekhez 240 forinttal, egyéb gyógyászati szolgáltatásokhoz 22 forinttal járul hozzá. Az igényeknek megfelelően fejlesztették a fekvő- és járóbeteg-ellátást. A kórházi agyak száma növekedett, s épül a 452 ágyas hatvani kórház. Az orvosok száma is több, mint a korábbi években, több körzeti orvosi állás azonban nincs betöltve. Számottevő fejlesztés ellenére kórházaink zsúfoltak. A bölcsődék, napközi és szociális otthonok bővítése csak minimális volt és elmaradt az igények mögött. Az általános iskolai tanulók száma — a korábbi évek alacsony születési arányszámai és az elvándorlások következtében — némileg csökkent. Ma a megye általános iskoláiban közel 46 ezer gyerek tanul. A tanerők és az osztálytermek száma emelkedett. Egy osztályteremre 50 általános iskolai tanuló jut, az 1960. évi 54-gyel szemben. A megye középiskoláiban jelenleg 6600 diák tanul, kétezerötszázzal több, mint 1960-ban A tanulók iskolatípusonkénti megoszlása azonban nem mondható kedvezőnek. Túlsúlyban vannak a gimnáziumi tanulók. A felnőttoktatás terén az eredmények számottevőek. A dolgozók általános iskoláiba járó tanulók száma évről évre nőtt, a hallgatók legnagyobb része fizikai dolgozó. A középiskolákban tanuló felnőttek száma több mint 4400 fő. A dolgozók középiskoláiban 1964 —65. tanév végén 536 hallgató tett sikeres érettségi vizsgát. Kedvezőtlen viszont, hogy a mezőgazdasági dolgozók szakképzése a fokozott követelmények ellenére nincs megoldva. Fejlődött az iskolán kívüli népművelés is. A tanácsi könyvtárak száma és könyv- állománya nőtt. A beiratkozott olvasók száma eléri a hatvanezret. A rádióelőfizetők száma 70 ezerről 86 ezerre emelkedett, a tízezer lakosra jutó rádióelőfizetők száma eléri a 2500-at. A televízióelőfizetők száma meghaladja a 27 ezret, így megyénkben minden, negyedik családnak van már televíziója. levízió, új háztartási kisgépek, mélyhűtött élelmiszerek stb. Tömegcikké vált a mosógép, a porszívógép, a hűtőszekrény. Az elmúlt öt évben csaknem 28 ezer mosógépet, közel háromezer hűtőszekrényt, 6300 porszívógépet, 25 ezer televíziót és 24 ezer rádiókészüléket vásároltak a megyében. Az elmúlt négy évben pedig 1400 személygépkocsi talált gazdára, s ezzel megyénkben mintegy 2400-ra nőtt a gépkocsitulajdonosok száma. fi lakosság komimmétis, egéssségügyi és kulturális ellátottsága A tervidőszak alatt csaknem 11 ezer lakás épült, s ennek egyharmada a városokban. Az építkezésekhez az állam különböző formákban jelentős támogatást nyújtott, de megyénk lakossága is nagymértékben kivette a részét a lakásfejlesztésből. A lakáshelyzet elősorban a városokban javult, de még nem mondható kielégítőnek. Kedvezőtlen, hogy a lakásépítkezésekkel, új lakótelepek kialakításával nem haladtak párhuzamosan a járulékos beruházások. (Közművesítés és üzlethálózat.) Bővült a villany-, víz- és csatornahálózat A viHamos- energia-fogyasztók száma 25 százalékkal, a lakosság villa- mosenergia-fogyasztása közel 60 százalékkal nőtt Tovább terjedt a palackos gáz, Egerben megkezdték a vezetékes gázszolgáltatást. Bővült a javító- szolgáltató hálózat. Falvaink- ban a földművesszövetkezetek több mint 700 felvevőhellyel rendelkeznek, s megkönnyítik a javítandó tárgyak szervizbe juttatását A lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység értéke évenként mintegy 180 millió forintra tehető. 1961—65. években tovább javultak az egészségügyi viszonyok. Jelentős összegeket fordítottak az egészségügyi létesítmények bővítésére, korszerűsítésére. Az elmúlt öt évben például az egészségügyi beruházások összege meghaladta a százmillió forintot. Egészség- ügyi intézményeink feladatát növelte, hogy a parasztság nagyobb mértékben vette igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Ennek hatásaként megyénkben a társadalombiztosításba bevontak száma eléri a 170 ezer főt. A biztosítottak számának növekedésével együtt államunk évről évre nagyobb összeggel járul hozzá a kórházi költségekhez. PélA mezőgazdasági termékek 1 felvásárlási árszínvonala és az : ipari eredetű anyagok nagyobb ' méretű felhasználása, valamint ] a közöttük mutatkozó bizonyos , aránytalanságok a termelőszö- : vetkezetek gazdálkodását befő- j lyásolták és a tsz-ek közötti ] differenciálódást is elősegítet- : ték. A termelőszövetkezetek ál- 1 ló vagyonának növekedésén be- < lül egyes tényezők nem egy- : forma mértékben nőttek és : egyes tsz-ekben az állóeszközö- < két terhelő hitelállomány igen magas. Mint korábban említettük, a falusi lakosság csökkent, s így csökkent a mező- gazdasági foglalkoztatottak száma is. Igen kedvezőtlen, hogy a termelőszövetkezeti tagság magas életkora a mezőgazdaság gépesítését és korszerű fejlesztését sok esetben hát- , ráitatja. fi lakosság jövedelmei és vásárlásai Az elmúlt években a tervezettnél nagyobb mértékben javult a lakosság anyagi helyzete. A foglalkoztatottság színvonalának növekedése, az átlagkeresetek emelkedése, a közvetett juttatások, továbbá egyes bérügyi intézkedések hatásaként országosan a lakosság reáljövedelme 18—19 százalékkal nőtt. Megyénkben az ipari és építőipari munkások átlagos havi keresete 7—10 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Az MNB készpénzkifizetései 28 százalékkal nőttek, a kiskereskedelem eladási forgalma körülbelül 32 százalékkal magasabb, mint 1960-ban. A jövedelemnövekedést mutatja, hogy megyénkben a takarékbetét-állomány közel négy és félszerese az 1960. évinek," s 1965. év végén a megye minden lakosára 1660 forint betét jutott. Egyes családok jövedelmeinél azonban eltérések tapasztalhatók, s ez nem tekinthető kedvezőnek. Magas azoknak a családoknak az aránya — mintegy 12—13 százalékos —, ahol az egy családtagra jutó havi jövedelem nem éri el a 600 forintot sem. A kiskereskedelmi áruforgalom az országosnál . jobban nőtt, s legnagyobb mérvű az élelmiszer-forgalom növekedése. A parasztság nagyobb mértékben vette igénybe a központi árualapot, mint a tervidőszakot megelőző években. 1965-ben az élelmiszereladás 43 százalékkal, a vegyes iparcikkek eladása pedig 39 százalékkal volt magasabb, mint 1980-ban. A kereskedelem számos új fogyasztási cikket hozott forgalomba; például teTél a mészüzemben Télen—nyáron, szünet nélkül ég a tűz a kemencében. Varró H. Imre kőberakó brigádjának különösen télen nehéz a dolga. {Foto; Kiss Béla) közelmúltban is volt rá eset, hogy szombat—vasárnap nem kevesebb mint 8 vasúti kocsit kellett fogadnunk! Az ünnepi rakodás pedig ugyancsak fogyasztja a béralapot... ! — Ilyen körülmények között hogyan sikerült az elmúlt hónap? — Jócskán lemaradtunk a kiszállítással: 1030 tonna helyett csak 858-at küldtünk. Jobb is lehetett volna a startunk, legalább az elején hadd bizakodtunk volna: ez az év sem lesz alávalóbb a tavalyinál! — Hogy zárták a tavalyi esztendőt? — A mésztervünket és kőtervünket is száz százalék felett teljesítettük. S úgyszólván egyetlen gazdasági mutatónk maitt sem kell szégyenkeznünk! Több év után. végre'tekintélyes összegű nyereségrészesedésre számítunk... — Beszélgetnek róla? — Találgatjuk ... De még messze van az osztás. — Milyenek az idei feladatok? — Nem sokkal különböznek a tavalyitól. Mondhatni, hogy a létszám is marad, s a terv is alig változik. Köböl 31 ezer tonnát kell termelnünk, mész- ből pedig nyolc és fél ezret. Reméljük, hogy meglesz... ! Csak az idő is segítsen bennünket! (—ni) — Évek óta nem emlékszem olyan ítéletidőre, mint amilyen ellenünk szegült a múltkorában — jegyzi meg Kelmeny Lajos, a szilvásváradi mészüzem vezetője, amikor szóba kerül téli munkájuk. — Kaptunk egy északi hóvihart, befújta a vasúti vágányt, s úgy nekifeszült a kemencének, hogy a tűz a felére apadt. Csupán emiatt teljes napot veszítettünk...! Persze, mondanom sem kell, hogy odafenn az Istállóskő oldalában, a kőbányában is lehetetlenné vált a termelés: mozdulni sem lehetett a hirtelen ránk szabadult hótól. Két napig a hegyen takarítottunk, aztán idelenn a sínek környékén kellett iparkodnunk ugyanennyi ideig: ha már van kő és mész, hát csak hadd jöjjenek azok a vagonok...! — És jöttek? — Űgy-ahogy! A hóakadályok miatt 16 kocsit lemondtunk, de a január hónapra szükséges., igényelt mennyiségnél még így is tíz nyitott vagonnal kevesebbet kaptunk. Sokat ■„spórolt” rajtunk a MÁV... A fedett kocsik egyébként általában mindig megérkeznek, a nyitottakkal ván inkább baj. Azokkal, amelyek a szenet hozzák Putnokról — Miskolcon, Füzesabonyon és Egeren keresztül — maid mindig késve jönnek, váratlanul. Gyakran a hét végére futnak össze. A (Folytatás az 1. oldalról) lenül befolyásolták az ipari termelés növelését. így. például gyakori volt az időszak végi , hajrá, a munkafegyelem nem ( volt mindig kielégítő, a munkaerő-gazdálkodás nem volt elég színvonalas — az állóeszközállomány növekedésével (elsősorban a helyiipari vállalatoknál) nem járt együtt az állapot javulása. Egyes termékek önköltségének alakulása sem volt töretlen. Építőipar * Az 1961—1965-ös években a megyei építőipari vállalatok száma nem változott, kapacitásuk azonban bővült. Az építőipar gépparkja az elmúlt öt esztendőben — teljesítőképességük alapján számítva — több mint kétszeresére nőtt, s ennek nyomán a munká.k gépesítése is szélesedett. Ugyancsak figyelemre méltó az előrelépés a korszerű építési módok alkalmazása terén. A beépített nagyobb méretű falszerkezetek aránya 14 százalékról 65 százalékra emelkedett* a lakóház-építkezéseknél túlnyomó többségben alkalmazzák a közép és nagyobb méretű elemeket. 1965-ben megkezdték a csúszózsaluzási eljárással készülő toronyházak építését. Az építőipar a kapacitások bővülése ellenére a megyei igényeket nem tudta kielégíteni. Az építési tevékenységnek mintegy 40 százalékát más megyei székhelyű vállalatok végezték. A vállalatok munkájában is több hiányosság merült fel. A munkák elaprózódtak, a koncentráltság nem volt kielégítő, a gépek kihasználása nem volt megfelelő. Az anyagellátás, továbbá egyéb szervezési nehézségek miatt a kivitelezési idők általában meghaladják a műszakilag indokolt időszükségletet. Mezőgazdaság (Elöljáróban ki kell hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen időjárási viszonyai* a gyakori elemig csapások* továbbá a fertőző állat- betegségek hátrányosan befolyásolták a mezőgazdasági termelés eredményeit 1961 február hónapjában megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. Azóta a tsz-ek túljutottak a kezdeti nehézségeken, szervezetileg és gazdasagilag megerősödtek. Mezőgazdaságunk az átmeneti időszakban biztosította mind a lakosság élelmiszer-szükségletét, mind az ipar nyersanyag-ellátását, sőt, a mezőgazdasági termékek exportját is növelte. Az állam jelentős anyagi támogatással — közép és hosszú lejáratú hitelekkel, korszerű gépekkel, vetőmagvakkal, tenyészállatokkal stb. — segítette a termelőszövekezeteket és a gazdaságok saját erőforrásaikat is felhasználták. Mindezek eredményeként az elmúlt években a termelőszövetkezetek állóeszközeinek értéke több mint kétszeresére növekedett és nőtt a tsz-ek termelése. A halmozatlan termelési érték mintegy 15 százalékkal, egy hold termőterületre számítva pedig 20 százalékkal nagyobb, mint 1961-ben. A vetésarányok és terméshozamok általában a terveknek megfelelően alakultak, különösen kiemelkedő a gabonafélék terméseredménye. Viszont a szálas takarmányok vetésterülete és terméshozama csökkent, s egyes zöldségfélék termelése sem nőtt az előirányzottnak megfelelően. A szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésének előírásait teljesítettük. Az elmúlt évek során a megyében hétezer katasztráiis hold szőlőt telepítettek és a gyümölcstelepítések megközelítik a négyezer katasztráiis holdat. Az állatállomány számszerű alakulása megfelel a terv előírásainak, a hozamoknál azonban lényegesebb fejlődés nem volt. A mezőgazdaságban a műtrágya-felhasználás az elmúlt években megkétszereződött. az istállótrágyázás intenzitása viszont ma sem kielé- l*üő.
