Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
fér* NYÁRI BOLONDSÁGOK Hozzászólás „A Heves megyei helytörténetírás időszerű feladatai” című cikkhez feuigi Zampa az olasz neo- nealisfa rendezők között is külön színfoltot jelent: minden filmjében a téma és a feldolgozás módja politikai töltetű, akikor is, ha szatirikus hangon gúnyolódik, akkor is, ha a témát drámai hangvétellel fogalmazza. íróember, akit csak később hódított el a mozgókép az Irodalomtól. Ezt azért kell e-16- nebocsátanunk, mert a film könnyű címét — a magyar filmlexikon Nyári őrjöngésnek fordája az 1963-ban készített film olasz címét — furcsának tartjuk, éppen Luigi Zampa miatt. Nos,' ebben az esetben, és ennél a Zampa-alkotásnál a kisebbik baj a film címével esik. A film előzetese is megtéveszti 0. nézőt, mert strandjel éneteket és fordulatos, szellemes kivágásokat kap. A film azonban nem könnyű nyári eseteket és apró. ártalmatlan bolondságokat fűz egy film szalagjára. Luigi Zampa egy viareggioi család nyári életét mutatja be. Selen, Foschina, Manola és ap- jufc külön-külön önálló életet élnek, talán csak a zsúfolt lakás és a málló tradíciók tartják együtt őket. Selen a fess kapitány barátnője, Foschina nem engedhet húsz éve birtokában a strandfényképész egyértelmű kívánságának, Manolo pedig küzd a pénzért, a boldogulásért ötleteivel, barátaival, az északi nők kiváncsiskodását és kívánságát sem vetve meg olykor-olykor. Ebbe a kispolgári állóvízbe köszönt be a nyár és botlási alkalmat szül kinek- Idnek. Selen hiába várja a kapitányt, mert a helyi lokál francia attrakciója — férfiak táncosnőnek öltözve szórakoztatják a vendégeket — nagy hatást gyakorol a kapitányra. Foschina bájosan és bambán beleszédül Marcellóba, az öregedő férfibe, aki egy divatcég ruhabemutató alkalmazottja. A kerékpárosverseny egyik spanyol részvevője is külön históriát kap eme filmben, az élveteg picai árusasszonnyal együtt. Ezt a három, alapjában véve szürke és banális történetet apró részletekre tagolva, mozaikonként úgy rakja szét és össze Zampa, hogy az alkotás a fináléban erkölcsi tanulságul is szolgáljon... A párok filmbéli sorsa alig-alig érintkezik, de így is lehetőséget teremt a rendező arra, hogy jellemeiket eredeti és átvitt értelemben levetkőztesse. Kritika címén nem kívánunk okvetettenkedni olyan kérdésekkel, hogy ezt a filmet miért kellett nálunk bemutatOlasz—francia film ni. (A világ filmgyártása igényes válogatásra ad lehetőséget!) Véleményünk szerint klinikai eset az a téma, amely a darab tengelyében, a legszéle- sebben taglalt novella közepében hever. Nardoni kapitány néhány barátjával elmegy a mulatóba. Valamennyi „táncosnő” férfi, kivéve Gigit, aki szerelemre gyullad Nardoni iránt. Beleül az ölébe, az utcán ráköszön. Nardonit is izgatja ez a különös eset, s bár Gigi az egyik találkozás alkalmával meggyőző bizonyítékot tár fel nőiségéről, Nardoni elrohan. Az öregedő és sajátságos gondokba merülő kapitány orvosbarátjának a tanácsára tér vissza barátnőjéhez, boldogságához, akinél visszanyeri lelki nyugalmát. S hogy a viszoly- gó néző még ki is nevesse Nardonit — ez Zampa, a rendező >”déka — Selen bátyja és a film végére a kapitány sógora el is meséli a kisváros kis pletykáját a helyi garnizon tisztjéről, aki elfutott Gigi elől. Lehet, hogy ez a film bizonyos nyugati ízlés A szólósmondás szerint februárban már egy tyúklépéssel hosszabbak a nappalok és rövidülnek a téli éjszakák. Hogy mi az igazság ebben, azon nem sokat gondolkoznak a recski Bányász Kultúrotthon aktivistái, mert számukra ezekben a napokban is, mint már az ősz kezdetétől sem, az élet nem fejeződik be a lenyugvó nappal. Estéről estére világosak a kultúra házának ablakszemei, jelezve,-, hogy zajlik az élet, a hideg, a sötétség ellenére is. A klubtermeik előterében felállított asztalokon pattog a fehér kaucsuklabda. Fiatalok, idősek közösen hódolnak a sportnak. A nagyteremben a futballcsapat tagjai nyujtóztatják a téli pihenésben (és a disznótorokban!!) elnehezült izmaikat. Mészáros Bertalan edző irányításával. A televíziós terem szűknek bizonyult a Jókai-darab közvetítése miatt, a játékteremből is „színházat” kellett csinálni ezen az estén, ugyanúgy, mint a Nyomorultak, vagy mint A nyomok a Hetedik mennyországba vezetnek közvetítése idején. Ínyenceit kielégítheti, de az egészséges ember teste és ideg- rendszere nem talál esztétikai élvezetet és örömöt a szexuális eltévelyedések táplálására szóló „művészi utalásokban”. Pedig ez a film Gianni Fer- rio zenéjével, Marcello Gatti operatőri közreműködése miatt még lehetne kitűnő alkotás is. Vittorio Gassmami, a film egyik legkiválóbb mai művésze minden kibontakozási lehetőség nélkül, színtelenül alakítja a fess kapitányt, akinek egyetlen ábrázolási lehetősége nyílik: fintorogni az idegességtől & a lelki megpróbáltatástól. Ragyogó színésznőik, Michele Merevet, Sandra Milo, Gabriella, Giorgelli és Graziel- la Galvani szórakoztatnak múló jelenetekig Philipe Leroy és Amadeo Nazzari érdemelnek említést. Az öt forgatókönyv-író szakmai rutinjáról nem sok jót mondhatunk, mert mindig az írói elgondolás és Akarat szabja meg a film eszmei és művészi szintjét. A meghitt, barátságos presz- szóban kellemes illatot áraszt a kávéfőző és szórakozó fiatalok tárgyalják az eseményeket. A színpadi helyiségből hege- ű hangok szű’-Mr -k ki. Itt a régi és új színjátszó gárda A doktor úr című zenés vígjáték előadására készül Gál Mihály vezetésével. A színjátszó csoport régi múltra tekint visza ebben a kultúrházban. Számos oklevél, serleg díszíti a termek falát és a vitrineket. A könnyed, zenés darabok mellett társadalmi kérdéseket érintő darabokkal is próbálkoztak és arattak sikert a recski színjátszók. Munkásakadémiák az ércelőkészítő mű dolgozóinak, ifjúsági akadémia a fiatalok számára, szabad pártnaook, tanfolyamok és. a képzőművészet! szakkör újra induló munkája, mind-mind a kultúr!tűz megvalósuló terveiről beszélnek. Az érdeklődés, az igény, lassan már kinövi a kulturális hajlékot. De a ház aktív vezető gárdája már most foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ötletes átalakítással, két újabb helyiséggel bővítenék a kul- túrházat. Szecskó Károly a helytörténetírás kezdeti fejlődését a XIX. sz. második felére teszi, holott már e század elején is jelentős és számottevő munka jelent meg városunkról. De vegyük sorjába a századokat. A híres török utazó, Eviia Cselebi-vel kezdődő első hely- történeti írások hasznosságát jelentette, hogy a magyar történetírás korhűnek fogadta. Megyénk és székvárosunk hely- története kivételes helyet foglal Eviia Cselebi történeti munkájában. A XVL' század közepén jeles helytörténetíró jelentkezett Tinódi Sebestyén személyében (1505—1536).‘ Tinódi verses Cronicájának értékét jelenti, hogy Istvánfy Miklós kiváló történetírónk felhasználta Magyarország' története . 1490— 1606 című nagy jelentőségű munkájában. A XVIII. százád vége felé jelentkezett az ismert rima- szombati születésű Decsy Sámuel orvos, filozófus három- kötetes Osmanqgráphia című munkájával. A török birodalom „ .. .állapottyának és a magyar királyok ellen viselt hadakozásainak sunimas leSzükség van erre és arra a 110 ezer forintra is, amelyet ebben az évben a korszerűsítésre költenek. Oj színpadi berendezés, körfüggöny, reflektorok és. egyéb más berendezések segítik a kulturális iramát a recski Bányász Kultúrotthon ban. Tervek, eredmények, elképzelések, sikerek, kudarcok. Ez .ellemzi e kultúrotthon raun- áját. A pétervásári járásban egyedülálló bányász fúvósze- ■ekar, képzett vezető hiánya miatt, raktárba adta a trombitákat. Pedig nagy szükség lenne rájuk, hogy az ünnepségek és rendezvények hangulatosabbak legyenek. Az ifjúsági rendezvények elég rapszodikusak és nem mindig érik el a kívánt .eredményt. A 15—>20 aktív fia- - \ és az ifjúsági szervezet ve- '.égé több kezdeményezéssel, nagyobb bátorsággal kiaknázhatná a kultúrház lehetőségeit. A községi szervek, intézmények nagyobb összefogásával sikeresebb kulturális évet lehetne zárni a recski Bányász Kultúrotthonban. Erre minden lehetőség biztosított. (—ács) (farkas) írásá”-ban az író Eger vár véEgy téli este Recsken Látogatóban a Bányász Kultúrotthonban Az ismerőseim irigykednek rám. Állandóan. Azt mondják: nekem mindig szerencsém van. Amikor még kis újságárus fiú voltam, majdnem szétpukkadtak az irigységtől, s folyton azt hajtogatták: — Jő neked! Csak lófrálsz az utcán és árulod a lapokat. Nem kell egy helyben, ülnöd nyolc órán keresztül, mint nekünk. De szívesen lennénk a te helyedben! Később, amikor hivatali munkába kerültem, ismét csak fújták a maguk nótáját: —- Jó neked! Szabad vagy, mint a madár... De mi??! Eszedbe ne jusson a nősülés! Isten óvjon tőle ... Ám, ha egyszer mégis rászánnád magad, te is megtudod, mi az a haddelhadd! Telt-múlt az idő, és megnősültem. No — gondoltam így aztán már nekem sincs jobb sorsom, mint a barátaimnak. Kvittek vagyunk. Tévedtem. — Tudod is te, hogy mi a gyerek, — legyintettek. — Valóságos kínszenvedés! Csak éldegélsz az asszovv- káddal kezecskén. Boldog ember vagy... Hanem egyszer hozzánk 4 mpuMg I960, február 8., kedd is megjött a gyerek. S mivel saját lakásunk nem volt, egy kis albérleti szobácskábán húzódtunk meg. Hogyne lettem volna elkeseredve ... Ismerőseim azonban mégis engem tartottak a világ legboldogabb emberének. — örülj, hogy nincs saját lakásod. — mondogatták. Kifizeted havonként azt a néhány ezer dinárt a tulajnak és nincs tovább gondod semmire. De nekünk?! Hol bútort kell venni, hol mást, csupa vásárlás az életünk. őszintén bevallom, kissé szégyelltem magam, hiszen „boldog” ember voltam, ők meg, szegények, kínlódtak ... Bárcsak lenne egy telev - rióm — gondoltam — hadd együlne már egy kis üröm 's az örömömbe, hadd ev ne a méreg az unalmas mű sorok miatt, vagy mert nem működik rendesen a készülék: szalad a kép, búg, recseg a hang. Vagy lenne egy kocsim. Nem is tudom, mit nem adnék azért, hogy osztozhassam ismerőseim kínjában, keserűségében, akiknek saját autójuk van. De az én „jószerencsém” — ahogyan ők mondják — engem az autótól is megkímélt. S továbbra is azt hajtogatják, mint a verkli: — Könnyű neked! Nincs semmid. Fogalmad sincs, mennyi bajjal járna, ha nem lennél ilyen ágrólsza- kadt!... Elvihetné az ördög az én „jószerencsémet”! Mert példáid a minap is mi történt? Érkezett hozzánk egy fiatal fickó és szinte egyik napról a másikra lakást kapott. Különálló, kétszobás lakást. Most aztán kínlódik szegény. Persze engem mindig megkímélnek az effajta kínlódásoktól. Pedig nem kelne barát(xskaim! Mert ez már igazán túlzás!... Képzelem, mi történne, ha egyszer kiállnák a hídra koldulni. — Jó neked! Csak álls tt, és nézed i vizet, néze l a járókelőket, s emellett még alamizsnát- is kapsz! — — mondanátok, s az irigységtől mind belet/gránátok a folyóba ... Fordította: Krecsmáry László üelmének korhű leírásával, bő ismeretanyagával árulja el hely történeti kutatásait. Magyar Országnak Leírása a címe Vályi András királyi magyar uníverzitásbeli professzor munkájának, amely 1796-ban jelent meg Budán. A monográfia újabb egri vonatkozású helytörténeti adatokat is ismertet, nagyobbrészt azonban Bonfiniusra és Istvánfyra támaszkodik. Néhány esztendővel később, a XIX. század elején történet- írásunk Budai Ferenc szováíai ref. prédikátor .Magyarország polgári históriájára való lexikon a XVI. század végéig című, ugyancsak háromkötetes munkájával gyarapodott. Helytörténeti kutatásai ma is egyike a legismertebb és leghasználhatóbb kútfőknek. Eger ‘ város ' helytörténetének legismertebb kutatója Gorové László. Bár ó is tévedett, városunkról szóló helytörténetírásai mégis a kortörténeti hűség legmegbízhatóbb forrásai. A kiegyezés után a gyorsan fejlődő városokban, a helytörténeti kutatómunka erős fellendülésnek indult. Innen a XIX. század második felét»! indítja Szecskó Károly a Heves megyei helytörténetírást, amely ténylegesen akkor vesz nagyobb lendületet. A szerzők többségénél jellemző, hogy műveikben határozott formában jelentkezik a társadalmi jelenségek nagy összefüggéseinek keresése. A századelőn számos kutatót találunk. Munkálkodásuk idején igen sokat halad a hazai történetírás. A helytörténet- és esszéírók munkálkodása még akkor is gazdagította a helytörténetírásunkat, ha elődeiket követik, ha a beleélés és elemzés útján igyekeztek megtalálni a történelmi jelenségek lényegét, illetve, ha több hely történetírónál a fi- .1eizmus szerepe is fellelhető. Breznai Imre, Leskó József, Kolacskovszky Lajos, Pataky János, Pásztor József, Szmre- csényi Miklós és még jó néhá- nyan a XVIII., XIX. század ez ideig és eladdig ismeretlen és bőséges anyagával gazdagítják helytörténeti irodalmunkat. A háború utáni helytörténeti kutatások, illetve a kutatók rendelkezésére álló újabb levéltárak, könyvtárak nyomán új értékelését tették lehetővé a korábbi helytörténeti kutatásoknak. Bakó Ferenc, Hevesy Sándor, Sós Imre, Szántó Imre, Nagy József — a főiskolai tanárok — és még jó .néhányan, szerte a megyében, hi-atásos és „amatőr” kutatók szép eredménnyel dolgoztak, ki-tó a maga által választott területen. Természetesen a Szecskó Károly által javasolt Magyar Történelmi Társulat — avagy más társulat — létrehozása igen helyeselhető, hiszen ezen a téren haladást jelentene. A hangsúly azonban itt a fórum teremtésen, a helytörténetírás eredményeinek publikálási lehetőségén van. A megyében élő -— nem is kevés számú — kutató munkájának eredményét látná a közlési lehetőségben, amely egyben serkentést is jelentene további, sőt fokozott munkálkodásra. Nagyon fontos — és ezt a kérdést Szecskó Károlynak szorgalmaznia kell — az új és legújabb kori helytörténeti kutatásokra és a helytörténetírásra való ösztönzés. Tudtommal — Hevesy Sándor ír róla — két monográfia jelent meg az utóbbi években a megyében. A harmadik, az Egerről szóló, ugyancsak elkezdődött, sőt, előrehaladást értek el annak szerkesztésében. Nem tudnék az esetleges sorrendi kérdésben dönteni, hogy melyik a sürgősebb. A helység-monográfiák-e, vagy egy összefüggő mű megírása a Heves megyei munkásmozgalom történetéről a két világháború között. Ennek az egyetlen tárgynak a megírása — egy negyedszázadot felölel® történet — több helytörténetírással foglalkozó munkásságát évekre venné igénybe és a munka megkezdésének ideje szerintem már tegnap elérkezett. Addig kaphatunk teljes értékű és hiteles feldolgozást a megye két világháború közötti munkásmozgalmáról, amíg annak szereplői életben vannak. Sajnos, az ez ideig megjelent hasonló tárgyú füzetek sok-sok kívánnivalót hangynak maguk után. Elismerem, hogy halaszthatatlan fontossággal bír a helytörténetírás történetének, bibliográfiájának az elkészítése is. Persze minden munkának — így ennek is — az előállításához az elsődleges szükséglet az anyagi bázis megteremtése. Ebben pedig csak a tanácsok tudnak segíteni. Okos Miklós A szerkesztőség megjegyzése. Szecskó Károly „A Heves megyei helytörténeti írás időszerű feladatat” című írásához érkezett hozzászólások közlését befejeztük. A vita végleges lezárására február hónapban megbeszélésre hívjuk össze az érdekelteket és a tanácskozás eredményéről tájékoztatjuk olvasóinkat. * * Lenin Összes Művei Most készült el a nyomdában Lenin összes Művednek 8. kötete, és így a soron kívül kiadott 18. és 33. kötettel együtt az 5. orosz kiadás alapján készülő új, 55 kötetes Lenin-so- rozatnak eddig 10 kötete jelent meg. Az új Leni n -sorozatban a befejezett műveken kívül sok az előkészítő anyag: tervezet, kivonat, nyers fogalmazvány, jegyzet. Közülük az egyes fontosabb művekhez vagy tárgykörökhöz tartozó anyagok külön kötetekben jelennek meg (ilyenek a Füzetek a nemzeti kérdésről, a Filozófiai füzetek, az Anyagok az agrárkérdéshez, a Füzetek az imperializmusról). Ezek az anyagok betekintést nyújtanak Lenin alkotó módszereibe, egy-egy mű létrejöttének körülményeibe. Már az eddig megjelent kötetekben is Lenin sok fontos művét találjuk. A soron kívül megjelent 18. kötet a Materializmus és empiriokriticizmus című művet tartalmazza, — amely az előző kiadásban már nem kaoható, bár utánnyomás is készült belőle. Ez a mű, csaknem 60 esztendővel első megielenése után is, változatlanul éles elméleti fegwere a munkásosztálynak és pártjának az idealizmus és a metafizika elleni harcban. A marxizmusnak ez a filozófiai enciklopédiája nemcsak hogy nem avult el. hanem éppen az atomfizika legújabb felfedezései alapján egyre meggyőzőbben igazolódnák be a dialektikus materializmus benne foglalt tételei. Az ugyancsak soron kívül kiadott 33. kötet Lenin Állam és forradalom című müve, amely Lenin írásai közül eddig a legtöbbször — tizenhat- szőr — jelent meg magyar nyelven. Ebben a munkájában Lenin megvilágította a marxista államelmélet főbb kérdéseit, kifejtette a burzsoá államgépezet szétzúzására és a proletárdiktatúra létrehozására vonatkozó marxista tételt, elemezte a proletárállam elhalásának gazdasági alapjait és kijelölte a szocialista államiság fejlesztésének olyan fő útjait, mint a demokratizmus kiszélesítése, a tömegek bevonása az állam- igazgatásba. A kötet tartalmazza a mű bő előkészítő anyagát is (A marxizmus az államról című füzetet), amely magyar nyelven most jelent meg először. Az első 8 kötet, amely az 1904, derekáig terjedő időszak írásait öleli fel, megismerteti az olvasót Leninnek azzal a fáradhatatlan tevékenységével, amelyet a marxizmus oroszországi terjesztése és az új típusú proletár párt megteremtése érdekében kifejtett. A továbbiakban évi öt kötet megjelentetését tervezi a kiadó. de remélhető, hogy a kiadás üteme később gyorsabb lesz. Az új kiadásokhoz a régi fordításokat ismét összevetik1 az eredeti szöveggel az esetleges pontatlanságok kiküszöbölése végett. Zelei Edvtm
