Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
Párbeszéd a sugárzásokról Az embert élete során különböző sugárhatások érik. Változó, átalakuló sugárzásokat kibocsátó atomok vannak testünkben s környezetünkben, a földben, a növényekben, a levegőben. - Anyagi részecskék zápora és energiakvantumok seregei érkeznek a világűrből is. Hogyan fogadja szervezetünk B különböző sugárhatásokat, mennyi sugárterhelést bír el az ember, mennyiben hasznosak, vagy károsak szervezetünkre a különböző sugárzások? — erről beszélgettünk a röntgenológus dr. Osváth Gáborral, az egri megyei kórház igazgató főorvosával. A fény és a sugárzások régóta ismert biológiai hatásokat váltanak ki, már Hippokra- tésznál is megtalálni például a légköri tényezők élettani hatásaira vonatkozó tapasztalatok rendszerezett, természetesen kora ismeretanyagának megfelelő összefoglalását. Ismeretesek olyan sugárzások, amelyek az anyaggal kölcsönhatásba lépve, abban ionizációt okoznak: a sugár az atomokból elektronokat lök ki és ezek összeköttetésbe jutnak más atomok elektronjaival. Élettelen anyagban az ionizáció kémiai és fizikai változásokat okoz, az ólő anyagban károsan hat a sejt anyagcseréjére, és bizonyos sugáradagon túl, a sejt súlyos működés- zavarában, sőt pusztulásában nyilvánulhat meg. Ilyen ionizáló sugárzások a röntgen, a természetes és mesterséges radioaktív sugarak. Az egész emberiség ionizáló sugarak miliőjében él. Ezek az ionizáló sugarak egyrészt a természetes háttérsugárzásból, másrészt az ember alkotta mesterséges forrásokból származnak. A természetes háttérsugárzás folyamatosan és elkerülhetetlenül hat minden életre a földön, mint külső sugárzás, amely egyrészt kozmikus sugárzás formájában a világűrből jön, másrészt a környezetből, a föld, az épületanyagpk és a környező levegő természetes radioaktív anyagaiból származik. De tudjuk azt is, hogy a természetes háttérsugárzásnak van egy másik komponense is, amit belső sugárzásnak neveznek, amely a táplálékkal a szervezetbe jutatott radioaktív anyagok, valamint a levegőből beszívott radon, thoron sugárzásából áll. A természetes háttérsugárzások mellett az emberiséget mesterséges sugárzások is érik: a nukleáris fegyverek kipróbálása során keletkezett radioaktív por szétszóródásából, s nem utolsósorban az ionizáló sugárzások orvosi alkalmazása folytán. Például: a röntgen, a természetes és mesterséges radioaktív sugarak. A probléma a mai emberiség egyik legizgalmasabb kérdéséhez vezet. Korszakunk, amit bizonyos értelemben atomkorszaknak is nevezhetünk, két új tudományág kialakulását és fejlődését hozta magával. Ez a sugárbiológia és a sugárgenetika. Ugyanis az USA 1945- ös atombomba-támadása és azt követő atomfegyver-kísérletek következtében mesterséges radioaktív anyagok kerültek környezetünkbe. Az atom- és hidrogénbombák hasadási termékei egész földünket szennyezik, eloszlanak a légtérben. Elsősorban a robbanási helyet magában foglaló földrajzi szélességi öv mentén. A hulló radioaktív hamu egy része a növények leveleire jut, azokba beszivárogva a növényi nedvekben feloldódik. Másik része a földre hull, a csapadék feloldja és a talajba mossa, ahonnan a növények felszívják és szervezetükbe építik., A radioaktívon szennyezett növényzet akár közvetlen emberi táplálék, akár közvetett formában, állati húsok, tej, tojás stb. révén bekerülhet az emberi szervezetbe is, és így hozzáadódik • belső sugárzás mennyiségéhez. Mennyi sugárterhel- bír el az ember ? Generációs dózis A röntgen hasznossága és ártalma Nyilatkozik a szakorvos Megfelelő műszerekkel, a felfogott radioaktív hamu mérésével, másrészt talajelemzéssel megállapítható a talajra hulló radioaktív anyag meny- nyisége. Ezekből a mérésekből kiderült pl., hogy a légkörbe jutatott radioaktív anyag nem egyenletesen oszlik el a föld felszínén. Mérések alapján azt is kiszámították megközelítő értékkel, hogy mennyi atombombát robbantottak. Ezekből a mérési adatokból arra következtethetnek, hogy az „atomkorszak” első tíz évében 30 millió tonna egyenértékű atombomba felrobbantása történhetett. Az össznépességet veszélyeztető mesterséges sugárforrást az atombomba-robbantások mellett elsősorban az orvosi röntgendiagnosztikai megterhelés képezi. Az ionizáló sugárzást kezdetben ártalmatlannak tartották, nem védekeztek ellene. Sok tudós, kutató, gyakorló röntgenes az életével, vágj' súlyos betegséggel fizetett ezért. A tények, mint olyan megfigyelések, hogy a röntgenesek közt tízszer több volt a fehérvérűség megbetegedés, mint másoknál, hogy értékelhetően több a rosszindulatú daganat, vagy utódaik közt több a fejlődési rendellenesség, magzati koraszülés, ráirányították a figyelmet az ionizáló sugarak biológiai hatása tanulmányozásának szükségességére és a káros hatások elleni védekezés lehetőségeinek biztosítására. Ma már tudjuk, hogy az ionizáló sugárzások káros hatásai kétfajták: szomatikusak és genetikusak. Utóbbi az érdekes és izgalmas kérdés. Az ionizáló sugárzások genetikai hatása A mérések és számítások alapján megállapították, hogy a természetes háttérsugárzásból az emberiség viszonylag pontossággal megállapítható sugáradagot kap. Ezt a sugármennyiséget az egyes emberre az életkorból az átlagos nemzőképes időtartam alatt, amit 30 évnek szokás tekinteni, a csíramirigyekre, a goná- dokra jutó adaggal határozzák meg'. Ezt nevezik generációs dózisnak. Ez az a sugáradag, amelyet az emberiség „megszokott”, 3—5 r mennyiségű. A csírasejtek nagyon érzékenyek az ionizáló sugárra. Már nagyon kicsiny adagra is károsodhatnak. A károsodott csírasejtek hatása az utódban nyilvánul meg. A génekben, az öröklődő tulajdonságok hordozóiban káros mutációkat okoz, olyanokat, amelyek sem a fajra, sem az egyedre nem előnyösek. Van, hogy már az első utódoknál, az első generációnál észrevehető az elváltozás. (Domináns mutáció). Gyakoribb azonban, hogy az első generáció változatlan, és rajta öröklődik tovább a káros elváltozás, (recessív mutáció) és csak valamelyik későbbi utódban jut kifejezésre csökkent érté- kűség, pl. veleszületett enzimdefektus, vagy súlyosabb fejlődési rendellenesség, sőt életképtelenség formájában. Vigyáznunk kell arra, hogy az emberiséget érő sugárzások, a természetes háttérsugárzás és a mesterséges sugárzások együttes mennyisége ne haladja meg a népesség megengedhető genetikus terhelésének mérté-' két A röntgensugárzás felfedezése. amely éppen 70 évvel ezelőtt történt, az emberiség egyik legnagyobb vívmányai közé tartozik. Alig van területe életünknek, ahol alkalmazását, haszrfosítását nélkülözhetnénk. Az orvoslásban felbecsülhetetlen jelentősége van. A röntgensugarak segítenek a betegségek felderítésében, megállapításában. Egy sor betegség a röntgensugár diagnosztikus felhasználása nélkül fel sem ismerhető. A röntgen- sugár energiája megfelelően adagolva közismerten gyógyító hatású. A fejlett egészségügyi országokban, így hazánkban is, a röntgensugarak diagnosztikai felhasználása jelenleg olyan mértékű, ami kb. 20 százalékkal növeli a természetes háttérsugárzás mennyiségét. Ez nem feltétlenül szükséges és elkerülhetetlen. Bizonyos felesleges és túlzó igénybevétele tapasztalható világszerte a röntgendiagnosztikának. Ismert, hogy a röntgendiagnosztika fel- használása az orvoslásban olyan mértékű, hogy pl. Budapesten minden lakosra évi 3 röntgenvizsgálat jut. Valamifajta mítosz alakult ki a röntgensugár diagnosztikus értékét és szükségességét illetően betegekben, orvosokban egyaránt. Szinte hozzátartozik életünkhöz, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen. Sokszor a betegek kívánságára, vagy megnyugtatására végeztetik megalapozott orvosi szükségesség nélkül is. Túlértékeljük a röntgenlelet jelentőségét, és bizony néha az is előfordul, hogy ezzel akarjuk pótolni a beteg alapos és Részletes vizsgálatát. Pedig a röntgensugár nem a bölcsek köve az orvosi diagnosztikában. Elfelejtettük, amit Becquerel, a sugárfizika egyik pionírja — igaz nagyon régen — mondott a röntgensugarakról. Hogy azok soha nem. csalnak. Mi csaljuk magunkat,. ha olyat kérdezünk tőlük, amire nem felelhetnek, vagy nem értjük a nyelvüket. Mikor felesleges a röntgenezes ? Számláján sok példát lehetne erre felhozni. Csak három körülményre hívnám fel. a figyelmet. Értelmetlen és káros a gyermekek mellkas-röntgen szűrővizsgálata. Tizenkét éves korig megbízhatóbb és főleg teljesen veszélytelen eredményt ad az úgynevezett Mantoux-reak- ció. Tapasztalataim szerint a reális eredménnyel arányban nem állóan gyakran és vö- vid időközökben kerülnek úgynevezett kontroli-vizsgálatra az idült gyomorbeteges. Bizonyos betegségeknél elég hosszú idejű fennállása szükséges a hajnalt ahhoz, hogy a röntgenképen látható legyen az elváltozás. Ilyenek többek közt a heveny izületi gyulladás. csóntVelő-gyulladás, derékfájás és meg lehetne sorolni á betegségek légióját. Terhes nők és az x-sugár Az egészségügyi miniszter egyik utasításában megállapította. hogy a terhes nők — tüdővizsgálata alkalmával — válogatás nélkül — tüdő-rönt- gen-vizsgálatot rendelnek el, illetőleg végeznek. Az oi-szág lakosságának tü előszűrése megoldott. Mi indokolja a terhes nők sugárártalmának csökkentése érdekében kiadott miniszteri utasítást? A. félreértések elkerülésére rögtön él kell ' mondanom, hogy ez a korlátozó jellegű utasítás természetesen egyáltalán nem zárja ki azt, hogy ha a betegségi tüneteik szükségessé teszik, alapos, megfontolt javaslat eseteiben a megfelelő röntgenvizsgálat a terhesség bármely szakaszában elvégezhető legyen. Lényegében a miniszteri utasítás an-a utal, hogy terheseknél a tüdő-röntgenvizsgálatot lehetőleg a terhesség IV—V. hónapja után kell elvégezni, másrészt átvilágítás helyett emyőfényképet kell készíteni, továbbá az egyévesnél nem régebbi tüdő- röntgenleletet, amennyiben a vizsgálat és a panaszok nem szólnak ellene, el kell fogadni. Különösen törekedni kell arra,' hogy a terhesség ideje alatt ismétlődő rtg-vizsgálato- kat lehetőleg ne végezzenek, A fiatal, éretlen sejtek ugyanis különösen érzékenyele a röntgensugárzásokra. A terhes nők szakszerűtlen röntge- nezóse fokozottan veszélyes, mert koraszülést, torz magzatot, halvaszülést eredményezhet. Milj'en módszerekkel csökkenthető a röntgensugarak káros hatása az emberi szervezetre? Legbiztonságosabban az által, ha feleslegesen és szükségtelenül nem történik röntgenvizsgálat. Másrészt az állami egészségügyi szolgálat korszerűen felszerelt röntgenüzemeiben a beteg sugárvédelmében jártas, kiválóan képzett szakorvosok és asszisztensek dolgoznak, rendelkezésükre állnak , a beteg sugárterhelésének csökkentéséi'e hívatott megfelelő sugárvédelmi technikai berendezések, amelyekkel mind az egész testet érő térfogatdózist, mind a csírasejtek direkt megsugárzásából származó genderzist a kívánatos mértékig le tudják csökkenteni. De kérdés, van-e sugár genetikai listását illetően küszöbdózis, tehát olyan legkisebb sugármennyiség, ami biztosan nem okoz káros genetikai hatást. A kérdések felvetése mindig maga után vonzza azok megoldását. Legalábbis a tudományban. Az alapvető veszély nem ebben áll, mert az orvosi röntgensugár alkalmazását illetően a szükséges szakmai és technikai intézkedésekkel a lakosság sugárterhelésének mértéke olyan szintre csökkenthető, és ilyen irányú fejlődés az utóbbi években már nagyon jelentős, amely mai ismereteink szerint nem jelent veszedelmet. A veszedelem a másik, az ember által alkotott mesterséges sugárforrás: az atomsugárzás! Az atomrobbantásokból származó sugárhatás mértékéről, veszélyéről, illetve veszélytelenségéről. megoszlanak a vélemények. A nyugati tudósok egy része érthetően kisebbíti az atomrob- bsntásokból származó veszélyt; a becsületes, elfogulatlan tudósok azonban megállapítják, hogy a kísérleti atom- robbantás sugárzása elérheti a természetes háttérsugárzás 60 százalékát is. Ilyen tekintetben is nagy jelentőségű a moszkvai aíomcsendegyez- mény. Felvetődhet a kérdés: milyen következményekkel számolhatunk akkor, ha az atom- robbanuísokból származó ionizáló sugárhatás a természetes háttérsugárzást megnöveli ? Egy igen elgondolkoztató adat;- ha 50 százalékkal nő a természetes háttérsugárzás, kétmilliárd utód közül, halva születik 300.000, száznyolcvanezer pedig sérülten, genetikai sérüléssel jöhet világra. Kétmilliárd gyermekből 300 ezer halott, és a torz, a nyomorék, a sérült 180 ezer. A számadatokban lehet eltérés, a számok akkor is csak ijesztőek, félelmetesek!, megdöbbentőek maradnak. Akarjuk-e a számadatok megvalósulását? Az atom- robbantásokat, születő gyermekék Ixalálát, eltorzulását akarhatjuk-e? Az ember azért ember, mert alkot. teremt, mert élni született. A'zért ember, meid azt akaria, hogy gyermekei is egészségesen, jól, lobban, szépen és szebben éljenek. Ostromoljuk a kozmikus teret, a világűrt, kutatjuk, megélhet-e az ember más bolygókon is. Ám az emberi létnek nemcsak a téi'ben kell tágulnia eddig elképzelhetetlen messzeségekig, hanem — időben is. Az egyéni dózismérőt szivarzsebben hordják, mint egy töltőtollat. Képünkön: rádium gamma sugárzással hitelesítik a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyárban készített egyéni dózismérőket. MTI-foto — Fényes Tamás felvétele) Az utóbbi esztendőkben ugrásszerűen emelkedett az ionizáló sugárzásokkal foglalkozók száma Magyarországon. Az orvostudományon kívül az ipar, a mezőgazdaság és csaknem valamennyi tudományág be- I kapcsolódott az ionizációs sugárzások felhasználásába. A sugárvédelem érdekében fokozottan ellenőrzik a dolgozókat, érő sugárzás mennyiségét. Ebben az évben megindult — helyi mérések helyeit — a központi dózismérő szolgálat, ame- yet a Frederic Joliol Curie Sugárbiológiai Intézet lát el. Az ionizáló sugárzásokkal foglalkozók munkaruhájukon filmdozimétert hordanak, ezt egy. hónapban egyszer ellenőrzik: a benne elhelyezett film előhívása után megállapítják a dolgozót esetleg ért Sugárzás mennyiségétM «S ni isii u t - csal o r n a Franciaországban a hajózás és szállítás szakembereit már i .'osszú iásje ;'■) ■ I olyan víziül megépítése, ameiy- ! nek kiinduló . ka i földközi-tengeri kikötője vol- ! na és a TU. ■ nán át észak felé haladna- Ennek az új, modern csator- í nának az eddigi 138 nagydobéra kis, kézi kezelésű zsilipje helyett azonban csak 45 zsilipje épülne. E csatorna megépítésével az északi- és földközi-tengeri csatorna kétharmada francia földön haladna át. A csatornát oly módon kívánják méretezni, hogy rajta 1.350 tonnás hajók is közle- , Ijedhetnének. Egy korábbi elzászi terv sze- , rint azonos vízkiszorítású hajókra méretezve a Rajna— Rhone összekötésére is gyyiol- n.£>U*. am^vne1*’ kilométer volna; 177 zsilippel. A közmunkaügyi miniszteri- j um számítása szerint az 1350 I tonnás hajók üzemelése azon- j ban csak akkor lehet rentábi- ; iis, ha a szállítandó áru éves j volumene a 7 millió regiszter-* ! tonnát meghaladja. A lotharingiai terv ugyanezt a mutatót 8,5 millió bruttó regisztertonnában jelzi. Végül, ha a Saar folyó 100 kilométer hosz- szú alsó folyását is bekapcsolnák a csatornába, akkor a Saar-vidék bánya- és kohóipara is bekerül a nagy északdéli közlekedési úthálózatba. A Saar-csatorna a mű francia szakaszavával egyazon fáradsággal megépíthető. A 100 kilométer hosszú Saar-szakasz kiépítése — szakértői vélemény szerint — 250—300 millió márkába kerülne és ezzel költsége alig volna több, mint azonos hosszúságú autóút szakasz megépítéséé. Pillanatnyiig e három tervváltozat még kezdeti állapotban van, körülöttük az egyes érdekcsoportok bábái sürögnek és vitatkoznak, miközben a mű építéséhez szükséges tőkét is igyekeznek előteremteni. A csatorna megépítésének jelentősége azonban oly nagy, hogy — beavatottak szerint — semmi meglepetést nem okozna, ha a mai csatazajt rövidesen a bageerek és a cementkeverő gépek dübörgése váltaná fel-' Vincze Oszkár Ás angolna szaglása Közismert dolog, hogy a kutyáknak jó orruk van. Bebizonyították, hogy mnrt-ként még 9 molekula vJíjsavat is ószre- vesznek. Ezt a teljesítményt egy halfajta, éspedig az európai angolna „túlteljesíti”. Ezek az állatok bebizonyíthatóan mrr3 Irtot 2 moVq'b fen51 • etilalkoholra is reagálnak. Ez olyan hígításnak felel meg, mint pl. a Bódeni tó 58-szoros vízmennyiségébe 1 cm3 illatos anyagot helyeznénk. A kísérleteknél a fiatal angolnákat olyan aquáriumba helyezték, ahol az ott lévő csövekben, — alaptermészetüknek megfelelően —. elbújhattak. Minden csövön tiszta víz áramlott keresztül, egyetlen kivételével, melybe rendkívül kis (két molekulányi) ’mennyiségű illatos anyagot kevertek. A halak csak ebben a csőben tartózkodhattak, mert a töb- biekből állandóan elűzik őket. A 250. kis^j-iet után »-7 -súgtok csak az ill^t-ss csőbe háltak el, a többit figyelemre sem méltatták. ~&mMi 7 február 6., vasárnap A sugárvédelem o szolgálatában
