Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Párbeszéd a sugárzásokról Az embert élete során kü­lönböző sugárhatások érik. Vál­tozó, átalakuló sugárzásokat kibocsátó atomok vannak tes­tünkben s környezetünkben, a földben, a növényekben, a le­vegőben. - Anyagi részecskék zápora és energiakvantumok seregei érkeznek a világűrből is. Hogyan fogadja szervezetünk B különböző sugárhatásokat, mennyi sugárterhelést bír el az ember, mennyiben haszno­sak, vagy károsak szerveze­tünkre a különböző sugárzá­sok? — erről beszélgettünk a röntgenológus dr. Osváth Gá­borral, az egri megyei kórház igazgató főorvosával. A fény és a sugárzások rég­óta ismert biológiai hatásokat váltanak ki, már Hippokra- tésznál is megtalálni például a légköri tényezők élettani ha­tásaira vonatkozó tapasztalatok rendszerezett, természetesen kora ismeretanyagának megfe­lelő összefoglalását. Ismeretesek olyan sugárzá­sok, amelyek az anyaggal köl­csönhatásba lépve, abban ioni­zációt okoznak: a sugár az ato­mokból elektronokat lök ki és ezek összeköttetésbe jutnak más atomok elektronjaival. Élettelen anyagban az ionizá­ció kémiai és fizikai változá­sokat okoz, az ólő anyagban ká­rosan hat a sejt anyagcseréjé­re, és bizonyos sugárada­gon túl, a sejt súlyos működés- zavarában, sőt pusztulásában nyilvánulhat meg. Ilyen ionizá­ló sugárzások a röntgen, a ter­mészetes és mesterséges radio­aktív sugarak. Az egész emberiség ionizáló sugarak miliőjében él. Ezek az ionizáló sugarak egyrészt a ter­mészetes háttérsugárzásból, másrészt az ember alkotta mes­terséges forrásokból származ­nak. A természetes háttérsugárzás folyamatosan és elkerülhetet­lenül hat minden életre a föl­dön, mint külső sugárzás, amely egyrészt kozmikus su­gárzás formájában a világűr­ből jön, másrészt a környezet­ből, a föld, az épületanyagpk és a környező levegő természetes radioaktív anyagaiból szárma­zik. De tudjuk azt is, hogy a természetes háttérsugárzásnak van egy másik komponense is, amit belső sugárzásnak nevez­nek, amely a táplálékkal a szervezetbe jutatott radioaktív anyagok, valamint a levegőből beszívott radon, thoron sugár­zásából áll. A természetes háttérsugárzá­sok mellett az emberiséget mesterséges sugárzások is érik: a nukleáris fegyverek kipróbá­lása során keletkezett radioak­tív por szétszóródásából, s nem utolsósorban az ionizáló sugár­zások orvosi alkalmazása foly­tán. Például: a röntgen, a ter­mészetes és mesterséges radio­aktív sugarak. A probléma a mai emberiség egyik legizgalmasabb kérdésé­hez vezet. Korszakunk, amit bizonyos értelemben atomkor­szaknak is nevezhetünk, két új tudományág kialakulását és fejlődését hozta magával. Ez a sugárbiológia és a sugárge­netika. Ugyanis az USA 1945- ös atombomba-támadása és azt követő atomfegyver-kísérletek következtében mesterséges ra­dioaktív anyagok kerültek kör­nyezetünkbe. Az atom- és hid­rogénbombák hasadási termé­kei egész földünket szennye­zik, eloszlanak a légtérben. El­sősorban a robbanási helyet magában foglaló földrajzi szé­lességi öv mentén. A hulló ra­dioaktív hamu egy része a nö­vények leveleire jut, azokba beszivárogva a növényi ned­vekben feloldódik. Másik ré­sze a földre hull, a csapadék feloldja és a talajba mossa, ahonnan a növények felszívják és szervezetükbe építik., A ra­dioaktívon szennyezett növény­zet akár közvetlen emberi táp­lálék, akár közvetett formában, állati húsok, tej, tojás stb. ré­vén bekerülhet az emberi szer­vezetbe is, és így hozzáadódik • belső sugárzás mennyiségé­hez. Mennyi sugárterhel- bír el az ember ? Generációs dózis A röntgen hasznossága és ártalma Nyilatkozik a szakorvos Megfelelő műszerekkel, a felfogott radioaktív hamu mé­résével, másrészt talajelemzés­sel megállapítható a talajra hulló radioaktív anyag meny- nyisége. Ezekből a mérésekből kiderült pl., hogy a légkörbe jutatott radioaktív anyag nem egyenletesen oszlik el a föld felszínén. Mérések alapján azt is kiszámították megközelítő értékkel, hogy mennyi atom­bombát robbantottak. Ezekből a mérési adatokból arra követ­keztethetnek, hogy az „atom­korszak” első tíz évében 30 millió tonna egyenértékű atom­bomba felrobbantása történhe­tett. Az össznépességet veszé­lyeztető mesterséges sugárfor­rást az atombomba-robbantá­sok mellett elsősorban az orvo­si röntgendiagnosztikai megter­helés képezi. Az ionizáló sugárzást kez­detben ártalmatlannak tartot­ták, nem védekeztek ellene. Sok tudós, kutató, gyakorló röntgenes az életével, vágj' sú­lyos betegséggel fizetett ezért. A tények, mint olyan megfi­gyelések, hogy a röntgenesek közt tízszer több volt a fehér­vérűség megbetegedés, mint másoknál, hogy értékelhetően több a rosszindulatú daganat, vagy utódaik közt több a fejlő­dési rendellenesség, magzati koraszülés, ráirányították a fi­gyelmet az ionizáló sugarak biológiai hatása tanulmányozá­sának szükségességére és a ká­ros hatások elleni védekezés lehetőségeinek biztosítására. Ma már tudjuk, hogy az ioni­záló sugárzások káros hatásai kétfajták: szomatikusak és ge­netikusak. Utóbbi az érdekes és izgalmas kérdés. Az ionizáló sugárzások genetikai hatása A mérések és számítások alapján megállapították, hogy a természetes háttérsugárzás­ból az emberiség viszonylag pontossággal megállapítható sugáradagot kap. Ezt a sugár­mennyiséget az egyes ember­re az életkorból az átlagos nemzőképes időtartam alatt, amit 30 évnek szokás tekinte­ni, a csíramirigyekre, a goná- dokra jutó adaggal határozzák meg'. Ezt nevezik generációs dózisnak. Ez az a sugáradag, amelyet az emberiség „meg­szokott”, 3—5 r mennyiségű. A csírasejtek nagyon érzé­kenyek az ionizáló sugárra. Már nagyon kicsiny adagra is károsodhatnak. A károsodott csírasejtek hatása az utódban nyilvánul meg. A génekben, az öröklődő tulajdonságok hordo­zóiban káros mutációkat okoz, olyanokat, amelyek sem a faj­ra, sem az egyedre nem előnyö­sek. Van, hogy már az első utódoknál, az első generáció­nál észrevehető az elváltozás. (Domináns mutáció). Gyakoribb azonban, hogy az első generá­ció változatlan, és rajta örök­lődik tovább a káros elválto­zás, (recessív mutáció) és csak valamelyik későbbi utódban jut kifejezésre csökkent érté- kűség, pl. veleszületett enzim­defektus, vagy súlyosabb fej­lődési rendellenesség, sőt élet­képtelenség formájában. Vigyáznunk kell arra, hogy az emberiséget érő sugárzások, a természetes háttérsugárzás és a mesterséges sugárzások együttes mennyisége ne haladja meg a népesség megengedhető genetikus terhelésének mérté-' két A röntgensugárzás felfedezé­se. amely éppen 70 évvel ez­előtt történt, az emberiség egyik legnagyobb vívmányai közé tartozik. Alig van terü­lete életünknek, ahol alkalma­zását, haszrfosítását nélkülöz­hetnénk. Az orvoslásban felbe­csülhetetlen jelentősége van. A röntgensugarak segítenek a betegségek felderítésében, megállapításában. Egy sor be­tegség a röntgensugár diag­nosztikus felhasználása nélkül fel sem ismerhető. A röntgen- sugár energiája megfelelően adagolva közismerten gyógyító hatású. A fejlett egészségügyi orszá­gokban, így hazánkban is, a röntgensugarak diagnosztikai felhasználása jelenleg olyan mértékű, ami kb. 20 százalék­kal növeli a természetes hát­térsugárzás mennyiségét. Ez nem feltétlenül szükséges és el­kerülhetetlen. Bizonyos feles­leges és túlzó igénybevétele ta­pasztalható világszerte a rönt­gendiagnosztikának. Ismert, hogy a röntgendiagnosztika fel- használása az orvoslásban olyan mértékű, hogy pl. Buda­pesten minden lakosra évi 3 röntgenvizsgálat jut. Valami­fajta mítosz alakult ki a rönt­gensugár diagnosztikus értékét és szükségességét illetően be­tegekben, orvosokban egyaránt. Szinte hozzátartozik életünk­höz, elengedhetetlen, nélkülöz­hetetlen. Sokszor a betegek kí­vánságára, vagy megnyugtatá­sára végeztetik megalapozott orvosi szükségesség nélkül is. Túlértékeljük a röntgenlelet je­lentőségét, és bizony néha az is előfordul, hogy ezzel akarjuk pótolni a beteg alapos és Rész­letes vizsgálatát. Pedig a rönt­gensugár nem a bölcsek köve az orvosi diagnosztikában. Elfe­lejtettük, amit Becquerel, a su­gárfizika egyik pionírja — igaz nagyon régen — mondott a röntgensugarakról. Hogy azok soha nem. csalnak. Mi csaljuk magunkat,. ha olyat kérdezünk tőlük, amire nem felelhetnek, vagy nem értjük a nyelvüket. Mikor felesleges a röntgenezes ? Számláján sok példát lehet­ne erre felhozni. Csak három körülményre hívnám fel. a fi­gyelmet. Értelmetlen és káros a gyer­mekek mellkas-röntgen szűrő­vizsgálata. Tizenkét éves korig megbízhatóbb és főleg telje­sen veszélytelen eredményt ad az úgynevezett Mantoux-reak- ció. Tapasztalataim szerint a reális eredménnyel arányban nem állóan gyakran és vö- vid időközökben kerülnek úgynevezett kontroli-vizsgá­latra az idült gyomorbeteges. Bizonyos betegségeknél elég hosszú idejű fennállása szük­séges a hajnalt ahhoz, hogy a röntgenképen látható legyen az elváltozás. Ilyenek többek közt a heveny izületi gyulla­dás. csóntVelő-gyulladás, de­rékfájás és meg lehetne sorol­ni á betegségek légióját. Terhes nők és az x-sugár Az egészségügyi miniszter egyik utasításában megállapí­totta. hogy a terhes nők — tü­dővizsgálata alkalmával — válogatás nélkül — tüdő-rönt- gen-vizsgálatot rendelnek el, illetőleg végeznek. Az oi-szág lakosságának tü előszűrése megoldott. Mi indokolja a ter­hes nők sugárártalmának csökkentése érdekében kiadott miniszteri utasítást? A. félreértések elkerülésére rögtön él kell ' mondanom, hogy ez a korlátozó jellegű utasítás természetesen egyálta­lán nem zárja ki azt, hogy ha a betegségi tüneteik szükséges­sé teszik, alapos, megfontolt javaslat eseteiben a megfelelő röntgenvizsgálat a terhesség bármely szakaszában elvégez­hető legyen. Lényegében a miniszteri utasítás an-a utal, hogy terheseknél a tüdő-rönt­genvizsgálatot lehetőleg a ter­hesség IV—V. hónapja után kell elvégezni, másrészt átvi­lágítás helyett emyőfényképet kell készíteni, továbbá az egy­évesnél nem régebbi tüdő- röntgenleletet, amennyiben a vizsgálat és a panaszok nem szólnak ellene, el kell fogadni. Különösen törekedni kell ar­ra,' hogy a terhesség ideje alatt ismétlődő rtg-vizsgálato- kat lehetőleg ne végezzenek, A fiatal, éretlen sejtek ugyanis különösen érzékenyele a röntgensugárzásokra. A ter­hes nők szakszerűtlen röntge- nezóse fokozottan veszélyes, mert koraszülést, torz magza­tot, halvaszülést eredményez­het. Milj'en módszerekkel csök­kenthető a röntgensugarak ká­ros hatása az emberi szerve­zetre? Legbiztonságosabban az ál­tal, ha feleslegesen és szük­ségtelenül nem történik rönt­genvizsgálat. Másrészt az álla­mi egészségügyi szolgálat kor­szerűen felszerelt röntgenüze­meiben a beteg sugárvédelmé­ben jártas, kiválóan képzett szakorvosok és asszisztensek dolgoznak, rendelkezésükre állnak , a beteg sugárterhelésé­nek csökkentéséi'e hívatott megfelelő sugárvédelmi tech­nikai berendezések, amelyek­kel mind az egész testet érő térfogatdózist, mind a csíra­sejtek direkt megsugárzásából származó genderzist a kívána­tos mértékig le tudják csök­kenteni. De kérdés, van-e su­gár genetikai listását illetően küszöbdózis, tehát olyan leg­kisebb sugármennyiség, ami biztosan nem okoz káros ge­netikai hatást. A kérdések felvetése mindig maga után vonzza azok meg­oldását. Legalábbis a tudo­mányban. Az alapvető veszély nem ebben áll, mert az orvosi röntgensugár alkalmazását il­letően a szükséges szakmai és technikai intézkedésekkel a lakosság sugárterhelésének mértéke olyan szintre csök­kenthető, és ilyen irányú fej­lődés az utóbbi években már nagyon jelentős, amely mai ismereteink szerint nem jelent veszedelmet. A veszedelem a másik, az ember által alkotott mesterséges sugárforrás: az atomsugárzás! Az atomrobban­tásokból származó sugárhatás mértékéről, veszélyéről, illet­ve veszélytelenségéről. meg­oszlanak a vélemények. A nyugati tudósok egy része ért­hetően kisebbíti az atomrob- bsntásokból származó ve­szélyt; a becsületes, elfogulat­lan tudósok azonban megálla­pítják, hogy a kísérleti atom- robbantás sugárzása elérheti a természetes háttérsugárzás 60 százalékát is. Ilyen tekintet­ben is nagy jelentőségű a moszkvai aíomcsendegyez- mény. Felvetődhet a kérdés: mi­lyen következményekkel szá­molhatunk akkor, ha az atom- robbanuísokból származó ioni­záló sugárhatás a természetes háttérsugárzást megnöveli ? Egy igen elgondolkoztató adat;- ha 50 százalékkal nő a természetes háttérsugárzás, kétmilliárd utód közül, halva születik 300.000, száznyolcvan­ezer pedig sérülten, genetikai sérüléssel jöhet világra. Két­milliárd gyermekből 300 ezer halott, és a torz, a nyomorék, a sérült 180 ezer. A számada­tokban lehet eltérés, a számok akkor is csak ijesztőek, félel­metesek!, megdöbbentőek ma­radnak. Akarjuk-e a számada­tok megvalósulását? Az atom- robbantásokat, születő gyer­mekék Ixalálát, eltorzulását akarhatjuk-e? Az ember azért ember, mert alkot. teremt, mert élni született. A'zért em­ber, meid azt akaria, hogy gyermekei is egészségesen, jól, lobban, szépen és szebben él­jenek. Ostromoljuk a kozmikus te­ret, a világűrt, kutatjuk, meg­élhet-e az ember más bolygó­kon is. Ám az emberi létnek nemcsak a téi'ben kell tágul­nia eddig elképzelhetetlen messzeségekig, hanem — idő­ben is. Az egyéni dózismérőt szivarzsebben hordják, mint egy töltőtollat. Képünkön: rádium gamma sugárzással hitelesítik a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyárban készített egyéni dózismérőket. MTI-foto — Fényes Tamás felvétele) Az utóbbi esztendőkben ug­rásszerűen emelkedett az ioni­záló sugárzásokkal foglalkozók száma Magyarországon. Az or­vostudományon kívül az ipar, a mezőgazdaság és csaknem valamennyi tudományág be- I kapcsolódott az ionizációs su­gárzások felhasználásába. A sugárvédelem érdekében foko­zottan ellenőrzik a dolgozókat, érő sugárzás mennyiségét. Eb­ben az évben megindult — helyi mérések helyeit — a köz­ponti dózismérő szolgálat, ame- yet a Frederic Joliol Curie Sugárbiológiai Intézet lát el. Az ionizáló sugárzásokkal fog­lalkozók munkaruhájukon filmdozimétert hordanak, ezt egy. hónapban egyszer ellenőr­zik: a benne elhelyezett film előhívása után megállapítják a dolgozót esetleg ért Sugárzás mennyiségét­M «S ni isii u t - csal o r n a Franciaországban a hajózás és szállítás szakembereit már i .'osszú iásje ;'■) ■ I olyan víziül megépítése, ameiy- ! nek kiinduló . ka i földközi-tengeri kikötője vol- ! na és a TU. ■ nán át észak felé haladna- Ennek az új, modern csator- í nának az eddigi 138 nagydo­béra kis, kézi kezelésű zsilip­je helyett azonban csak 45 zsilipje épülne. E csatorna megépítésével az északi- és földközi-tengeri csatorna két­harmada francia földön halad­na át. A csatornát oly módon kívánják méretezni, hogy raj­ta 1.350 tonnás hajók is közle- , Ijedhetnének. Egy korábbi elzászi terv sze- , rint azonos vízkiszorítású ha­jókra méretezve a Rajna— Rhone összekötésére is gyyiol- n.£>U*. am^vne1*’ kilo­méter volna; 177 zsilippel. A közmunkaügyi miniszteri- j um számítása szerint az 1350 I tonnás hajók üzemelése azon- j ban csak akkor lehet rentábi- ; iis, ha a szállítandó áru éves j volumene a 7 millió regiszter-* ! tonnát meghaladja. A lotha­ringiai terv ugyanezt a muta­tót 8,5 millió bruttó regiszter­tonnában jelzi. Végül, ha a Saar folyó 100 kilométer hosz- szú alsó folyását is bekapcsol­nák a csatornába, akkor a Saar-vidék bánya- és kohóipa­ra is bekerül a nagy észak­déli közlekedési úthálózatba. A Saar-csatorna a mű francia szakaszavával egyazon fárad­sággal megépíthető. A 100 ki­lométer hosszú Saar-szakasz kiépítése — szakértői vélemény szerint — 250—300 millió már­kába kerülne és ezzel költsége alig volna több, mint azonos hosszúságú autóút szakasz megépítéséé. Pillanatnyiig e három terv­változat még kezdeti állapot­ban van, körülöttük az egyes érdekcsoportok bábái sürögnek és vitatkoznak, miközben a mű építéséhez szükséges tőkét is igyekeznek előteremteni. A csatorna megépítésének jelen­tősége azonban oly nagy, hogy — beavatottak szerint — sem­mi meglepetést nem okozna, ha a mai csatazajt rövidesen a bageerek és a cementkeverő gépek dübörgése váltaná fel-' Vincze Oszkár Ás angolna szaglása Közismert dolog, hogy a ku­tyáknak jó orruk van. Bebizo­nyították, hogy mnrt-ként még 9 molekula vJíjsavat is ószre- vesznek. Ezt a teljesítményt egy halfajta, éspedig az euró­pai angolna „túlteljesíti”. Ezek az állatok bebizonyíthatóan mrr3 Irtot 2 moVq'b fen51 • etilalkoholra is reagálnak. Ez olyan hígításnak felel meg, mint pl. a Bódeni tó 58-szoros vízmennyiségébe 1 cm3 illatos anyagot helyeznénk. A kísérleteknél a fiatal an­golnákat olyan aquáriumba helyezték, ahol az ott lévő csövekben, — alaptermészetük­nek megfelelően —. elbújhat­tak. Minden csövön tiszta víz áramlott keresztül, egyetlen kivételével, melybe rendkívül kis (két molekulányi) ’mennyi­ségű illatos anyagot kevertek. A halak csak ebben a csőben tartózkodhattak, mert a töb- biekből állandóan elűzik őket. A 250. kis^j-iet után »-7 -súgtok csak az ill^t-ss csőbe háltak el, a többit figyelemre sem méltatták. ~&mMi 7 február 6., vasárnap A sugárvédelem o szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents