Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-05 / 30. szám
Emberség és vállalati érdek Az ajánlott levélben a felmondást kapta kézhez B. E., es természetesen meghökkent, amikor a hivatalos írást elolvasta. Hogy az Mt. 29. § 1. bekezdésének c. pontja mit tartalmaz, aminek alapján a vállalat elbocsátotta, erről nem sokat tudott. És az is természetes, hogy néhány szervhez bekopogtatott, segítséget kért. így jutott el szerkesztőségünkbe is. Ml a panasz következtében minden illetékes személlyel tárgyaltunk, ügy érez- pán a zük, B. E. ügye alkalmas néhány tanulság megfogalmazására, ezért foglalkozunk vele a nyilvánosság előtt. Létszám-fölösleg — Brigádunk tagjai közül én vagyok legrégebb óta a vállalatnál — mondta B. E. —• 1959. január 8-án léptem munkába ennél a vállalatnál, kétszer jutalmat is kaptam, mégis nekem mondtak fel. Fedig szociális szempontból is én vagyok a társaim közül a legrászorultabb helyzetben. Most aztán nem tudom, hová menjek, egyelőre sehol sem tudok elhelyezkedni. A körülmények tehát indokolttá tették, hogy a vállalatnál is érdeklődjünk a felmondás okai felől. — Több mint nyolcvan fővel kell a létszámot csökken- tenünk, a tmk-ban dolgozó brigádból, amelynek B. E. is tagja volt, egy főt kellett elbocsátanunk. — mondta a munkaügyi osztály vezetője. — Természetesen kikértük az üzemvezető javaslatát, a szak- szervezet hozzájárulását, de a műszaki osztály véleménye is döntő szempont volt. B. E. esetében minden illetékes szerv azonos szempontot képviselt — a két jutalmat nem vették figyelembe? — Dehogynem. De ez a két jutalom még a korábbi évekből való, és őszintén megmondom, a vállalat az elmúlt evekben olyan szép eredményeket ért el, hogy a jutalomból szinte senki sem maradt ki. Legfeljebb azok, akik fegyelmi vétséget követtek el. R. E. jutalmazása inkább formálisnak minősíthető. Ez az igazság. Szakmai szempont A műszaki osztály vezetője szintén elmondta a véleményét B. E. munkájáról. HA VALAHOL hosszabb időt tölt az ember és a feltételezett rossznak vagy közömbösségnek az ellenkezőjét tapasztalja, arról szívesen, sőt, lelkesedéssel beszél. Megpróbálkozva természetesen a tárgyilagosság megtartásával! így vagyok én Gyöngyöspatával, bár az előző vélemények szerint ebben a faluban az emberek önmagukba húzódtak, nem nagyon érdeklődnek a közösség, az ország ügye iránt. Ezt az állítást Nagy Miklós párttitkár is megerősítette; — Legutóbb nem tudtuk megtartani a pártnapot, mert senki sem jött el... És most a gyöngyösi XII-es akna negyven patai bányásza, a tanács és a népfrontbizottsági tagok, a tsz brigádvezetői járják az utcákat, a rokonokat, az ismerősöket. A pártnap délutánján a községi tanács hangosbemondója zenét sugárzott Egyszóval ünnepi hangulat uralkodott Gyöngyöspatán. .. És az eredmény?... Több mint négyszáz ember hallgatta végig csendes fegyelmezettséggel a megyei pártbizottság kiküldöttjének beszámolóját. Közömbösek tehát a gyöngyös- patai emberek? Nem! De azt sem mondom, hogy néhány pártnapot hirdető plakát megmozgatná a falut Ám, amint az említett példa is bizonyítja, . a szívós, kitartó szervező munka már sikert biztosít. Summázva a gondolatokat: a pártnapot és az azt követő téli tanfolyamokat több mint ezer ember hallgatta végig. Hatalmas eredmény ez, de hiba lenne azt hinni, hogy a nézetekben most már száznyolcvan fokos fordulat történt Gyöngyöspatán. Nem! De nincs meg az említett közömbösség. És ha a falu politikai, társadalmi és gazdasági vezetése fokról fokGYÖNGYÖSPATAI m»eaik Ta nyesegeti le a ferde nézetek vadhajtásait, akkor feltétlenül elérnek a száznyolcvanadikhoz is. ★ — EGYSZER VOLT Budán kutyavásár! — jelentette ki Oláh János tsz-elnök az egyik brigádértekezleten és talán nem is alaptalanul. Ez a bizonyos „kutyavásár” jelző arra a hatmillió forintra vonatkozik ,amelyet a szőlőt ért jégkár miatt fizetett az Állami Biztosító. Ez a jelentős összeg lehetővé teszi, hogy a gyöngyöspatai Béke Tsz-ben munkaegységként a tervezett 40 forintot fizethessék. Az ösz- szeg jogos, hiszen a vizsgálat bebizonyította, hogy a tsz-tag- ság becsületesen elvégezte a szükséges talajmunkákat, a permetezést, és a termést nem a peronoszpóra, hanem a jég tette tönkre. Az is tetszett, amikor egy másik brigádgyűlésen így válaszolt az egyik felszólaló fiatalnak: — Külön munkacsapatot akarnak a fiatalok? Hát legyen! Szervezzétek meg, és a vezetőség támogat benneteket! Helyes! Minél tágabb lehetőséget, minél nagyobb önállóságot biztosítani a fiataloknak, akiknek térre, szárnyalásra van szükségük, hogy érvényesülhessen a bennük rejlő tenni akarás és lendület. Bízni kell bennük, feladatokat kell adni nekik, és ők a bizalomért munkával fizetnek. A tsz-tagokkal beszélgetve azonban olyan vélemények is elhangzanak, hogy a vezetőségnek többet kellene törődnie bizonyos dolgokkal. Hogy a gyöngyösi út mellett levő tanyaközpont útjait ki kell kövezni. Esőzéskor tengelyt dagasztó a sár, ilyenkor pedig a fagyott rögök és gödrök akadályozzák a közlekedést, rongálják a szekereket. Hogy a kazlakat sem ártana megigazítani, mert „nyergesek”, és magukba szedik az esővizet és a nedvességet. — Az természetes, hogy ismerjük ezeket a bajokat. Az igazság azonban az, hogy az utolsó hónapokban már takarékoskodtunk minden munkaegységgel. Ez az indoklás talán elfogadható az úttal kapcsolatban, de a kazlakra nem. Nem is az elnököt vagy a főmezőgazdászt terheli talán a felelősség, hanem az üzemegységvezetőt, aki elnézte a felületes munkát, de a tagokat is, akik hanyagul rakták. ★ EGY MÁSIK ALKALOMMAL az elnöki irodában beszélgetve ezeket mondta Oláh János. — Még 2—3 év és a kutyának sem mutatunk utat! És ahogy szavaiból kigöm- bölyöldik a nem is távlati jövő reális terve, van alapja ennek a bizakodó kijelentésnek. Mert 1965-ben 600 ezer forintot hozott ugyan a tsz konyhájára a gombatermelés, de a melegház és a pincék bővítésével ez az összeg elérheti az évi négymilliót. Egy év múlva ezer méter hosszú víztükör csillog majd a falu déli oldalán, amelyből 700 hold öntözéses kertészet issza majd mohón a vizet. Az enyhén fodrozódó hullámokat kövér pontyok paskolják. A vízen csónakok és esetleg a parton egy kis halászcsárda. Utópia ez? Nem! Csupán egy dolog szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson. Az út, amely Gyöngyöstől Szurdokpüspökig vezet. Ez az út jelenleg is rajta van a különböző autótérképeken. Gyakran tévednek erre külföldi és belföldi kirándulók, akik különféle nyelveken szidják a gödröket és a bukkanókat. De ezen túlmenően arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezen az úton évente több mint 500 vagon szőlő és gyümölcs érkezik teherautókon a gyöngyösi gyűjtőhelyekre. A hatalmas tő, a festői környezet, a gyönevöspatai bor híre mind azt kívánják, hogy idegenforgalmunk illetékesei már most érdeklődjenek a tsz tervei iránt. Az út megépítése esetén (ami a közeljövőben megtörténik) minden adottság meglesz ahhoz, hogy Gyöngyöspata megyénk idegenforgalmának komoly bázisa legyen. Ezek távlati tervek. De akadnak problémák, amelyeknek a tisztázása az 1966-os év sikere érdekében nem tűr halasztást. Az egyik ezek közül a búza- vetés területe, amely 690 hold lesz. Tudjuk, hogy fontos! De ott is szükséges-e a fontosság, ahol a föld nem alkalmas erre? 1964-ben 4,8 mázsa volt az átlagtermés, 1965-ben ez felszökött nyolc mázsára, de csak úgy, hogy a terület fele rozs volt. Ugyanezekben az években őszi és tavaszi árpából 18—20 mázsás átlagtermést adtak a gyöngyöspatai földek. Helyes-e tehát ragaszkodni bizonyos tervszámokhoz, amelyek népgazdasági szempontból, egyes területek viszonylatában sem hasznosak? A járási tanács mezőgazdasági osztálya talán alaposan megvizsgálja majd ezt a kérdést. ★ A BÉKE Termelőszövetkezet 26 erőgépet üzemeltet. Ehhez jönnek még a gépkocsik és a szivattyúk. A gépeket azonban javítani is kell, de ehhez nincs hely. Helyesebben mondva: van, de kicsi, szűk a jelenlegi gépparkhoz. Most, télvíz idején kellene eíőkészülni a tavaszi nagy hajrára, de a szerelők sok esetben a szabad ég alatt kénytelenek dolgozni. Műhely kell! Tekintélyes beruházást igényel ugyan, de a problémát másként megoldani nem lehet. De ha már a gépekről beszélünk, hát ejtsünk szót a traktorosokról is. A múlt év folyamán baj volt a munkafegyelemmel. Számtalan esetben előfordult, hogy vezető hiányában álltak a gépek. Az is igaz, hogy a traktorosok zöme kisegítő volt. A tél folyamán a tsz képezett ki traktorvezetőket, akik alkalmazotti létszámban szerepelnek majd. Ez talán megszünteti azt az állapotot, ami a vezetőségnek súlyos gondokat okozott 1965- ben. ★ Szorgalmas emberek a gyöngyöspataiak. Azok is voltak mindig. Megértik, hogy boldogulásuk, jólétük alapja a termelőszövetkezet. A tsz felvirágoztatásához azonban további szorgalom és kitartás szükséges. Ezt vegyék figyelembe és akkor egy év múlva ismét elégedetten várhatják a zárszámadást Laczik .Já*.os KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Eulenspiegel) CMPBjSÁO 3 1966. február 5., szombat — Szorgalmas, becsületes ember, ez kétségtelen. Ilyen szempontból soha nem volt baj vele. De szakmai felkészültsége gyenge. A tmk-nak nagyon sok munkája van, önállóan kell mindenkinek a javításokat elvégeznie, és ezt soha nem lehetett B. E.-re rábízni. Lényegében csak segédmunkásként tudtuk foglalkoztatni, mindig valaki mellé kellett beosztani. Sajnos, őt kellett elbocsátanunk, mert csupán a szociális szempontokra nem lehettünk tekintettel. — Az elmúlt évek során figyelmeztették B. E.-et, hogy szakmailag fejlődnie kell? — Többször beszéltünk vele. Akaratával, szorgalmával soha nem volt hiba, mint mondtam, a jó szándék mindig megvolt benne. Szeretett volna többet tudni, fejlődni, de hát... nem ment. Bizonyára a képességei miatt Akármennyire kerülgetjük is. ki kell mondani végül, B. E. hiába rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal, hiába törekszik a legjobb munkát végezni, önálló feladatot nem lehet rábízni. Viszont alkalmas arra, hogy egy munkahelyen többedmagával dolgozzék. A létszámcsökkentésnél ezért Ikerült rá a sor. Mi pedig ezért nem fedtük fel a kilétét, még a vállalat nevét sem írtuk ki, érthető okok miatt A humanizmus határa B. E. nem egyediül áll sajátos helyzetével. A létszám- csökentés miatt elbocsátott Négyssásmi as auíi A magyar közúti járművek iránt nagymértékben megnőtt a kereslet. Az autó- és traktoripar exportja 1970-ben előreláthatóan mintegy 3,5-szer akkora lesz, mint 1965-ben. Ehhez az össztermelést legalább 2,5-szeresére kell növelni, ami többszörösen meghaladja a gépipar átlagos fejlődését. 1966 a nagyarányú fejlesztés megalapozásának éve. Felszámolják a minőségben még tapasztalható hibákat, tovább csökkentik, majd teljesen megszüntetik a pótalkatrész-hiányt, egyenletessé teszik a termelést társai is fellebbeztek a döntés miatt. A munkaügyi bizottság foglalkozik majd személyükkel. Ennek a mostani esetnek azonban van néhány tanulsága is, amit ki kell mondanunk. Az egyik: a humanizmus, a szociális szempontok határainak kérdése. Meddig tart az emberséges bánásmód, mikor válik a megértés már akadályozó tényezővé? A másik: a vállalati érdek latolgatása meddig reális, mikor válik embertelenné? Mindkét kérdésre B. E. személyét hozhatjuk fel példának. Igaz, szorgalmas munkás, törekvő, de a rábízott feladatoknak nem tud megfelelni a vállalati követelmények szerint. Indokolt lenne-e tehát B. E. megtartása, vagy meg kell neki mondani, keressen olyan munkakört, amit képességei szerint maradéktalanul el tud látni? Ez utóbbi álláspont a reális. Ha azt akarjuk, hogy gazdasági életünk vérkeringése ne akadályozzák, a legjobb szándékú emberek se jelentsenek kínos ballasztott munkatársaik részére, érvényesíteni kell a sokszor hangoztatott, igazságos elvet: mindenkit képességei szerint... A munkához ugyan mindenkinek joga van nálunk, de senki sem várhatja el, hogy helyette mások dolgozzanak. Az igazságnak ezt azt oldalát is meg kell mutatnunk. G. Molnár Ferenc lllió forintos »- és traktori és megkezdik a nagyarányú beruházásokat. Az autó- és traktoripar fejlesztésére öt év alatt több mint egymilliárd forintot költenek, s már az idei kezdő beruházások 400 millió forintba kerülnek. Ebből csak 40—50 millió forintot költenek építkezésekre, a többiből'korszerű gépeket szereznek be. A géppark bővítésével a pótalkatrész-gyártást is lényegesen fokozhatják. A pótalkatrészhiány felszámolása az egész iparágban már tavaly napirendre került és számottevő eredményeket értek el. 1964A tavasára héssülnelf VjlSrincfalván Ölvén munkagép vár javításra Javában tart még a tél, a hideg uralma, de az egyre hosszabbodó nappalok már a közelgő tavasz eljövetelére figyelmeztetnek. Jól tudják ezt Üjlőrincfalván is a Május 1. Termelőszövetkezet szerelő- műhelyének és gépjavító brigádjának tagjai, akik ezeket a hideg téli napokat is jól kihasználva, a tavaszra, a tavaszi gépszemlére készülnek. Üllőcsilingeléstől, kopácso- lástól hangos a termelőszövét- kezet újonnan épített gépjavító műhelyének környéke, ahol gépészek, kovácsok és kerékgyártók fáradoznak az erő- és munkagépek, lovas kocsik téli nagyjavításán, karbantartásán. A szekerek, cséplő- és darálógépek javítását a kerékgyártók végzik, a többi javítanivaló viszont már a kovácsok és gépszerelők dolga. A gépszerelő műhelyben Giber Lajos gépállomási technikai szerelő irányításával folyik a munka. A gépjavító állomással kötött szerződés szerint Giber Lajos állandóan a termelőszövetkezetben dolgozik, vezetésével itt helyben elvégzik a kisebb-nagyobb javításokat. Jelenleg a szövetkezet egyik Zetora és egy MTZ traktora főjavításon van a gépállomás szerelőműhelyében. Itt a termelőszövetkezeti gépműhelyben kisebb javításokra rendezkedtek be. Hegesztő, köszörülő, fúrógép, akkumulátortöltő és jó néhány kézi szerszám képezi a műhely felszerelését, amelyek tökéletesen elegendők a kisebb javítások, téli karbantartások elberuhásás porban ben r 'g 300 millió forinttal keveseob pótalkatrész készült, mint amennyire szükség lett volna, ez a hiány tavaly 120 millió forintra csökkent, s a többi között most már olyan fontos alkatrészekből is ki tudják elégíteni az igényt, mint a hengerpersely és a víz- szivattyú, ami évekig hiánycikk volt. Bár a hiánycikklista az idén tovább szűkül, körülbelül 50 milliós hiánnyal még ebben az évben is kell számolni. A pótalkatrész-ellátás problémája előreláthatólag csak a jövő év végén, vagy 1968 elején oldódik meg teljesen. végzéséhez. Javítási, karbantartási terv szerint november óta folyik itt rendszeresen a munka, és a szerelők jelenleg is két erőgép karbantartásán fáradoznak. Kilenc erőgépe és egy tehergépkocsija van a szövetkezetnek, és ez a kilenc a tavasz beálltáig mind átesik a téli nagyjavításon, karbantartáson. A szerelők minden erőgépet sorra szétszednek, gondosan átvizsgálják alkatrészeiket, újakkal cserélik fel a hibás szerkezeteket. A traktorosok is segítenek a munkában. Minden traktoros saját gépét maga szedi szét és segíti a javítást, így közvetlenül is érdekelt a munka jó és tökéletes elvégzésében. Vetőmag — Matematikailag szinte alig kiszámítható, hogy mekkora földterületet borítana zöldbe az a sok ezer tasak vetőmag, amely az egri Vetőmagbolt polcain és raktárában sorakozik. ÉPP így nehéz azt is kifejezni, hogy hány tízezerszer kellett a pár grammos, vagy kilós vetőmag-csomagokat a polcokról leemelni ahhoz, hogy a bolt a múlt évben csaknem másfél millió forintot forgalmazzon. Hányszor adtak segítséget az állatok takarmányozásához, a rovarirtáshoz és hány kisgépük segítette a termesztést. Ezek számszerűen nehezen meghatározhatóak. 30 féle kerti mag Harmincféle kerti mag várja a boltban a veteményes kertek gazdáit. És a tavaszi vetés előtt mind többen jelentkeznek igényükkel. — Lucemamag kapható? — kérdezi egy fejkendős néni. — Köles, takarmányrépa, borsó és tavaszbükköny van. Sajnos, sem lucerna-, sem heremaggal nem állhatunk a vásárlók rendelkezésére — mondja a bolt vezetője, és e téren semmi megnyugtatót nem tudok mondani, mivel a heremag, és lucerna nagy része import. Hogy később lesz-e, azt nem tudom... Az erőgépek javításával egy időben a munkagépek javítása is folyamatosan halad. Mintegy 50 munkagépet kell a tavaszi munkakezdés idejére rendbe hozniuk, és mindenekelőtt azok javításához láttak hozzá, amelyekre a kora tavaszi munkák során szükség lesz. Kijavítva, munkára készei) állnak már a lófogatú vetőgépek, a tárcsák, boronák, disz- tillerek és a pótkocsik javítása is folyamatosan halad. A javítási terv szerint március közepéig tart a téli gépjavítások időszaka, utána a tavaszi gépszemlén, majd pedig később a gyakorlatban vizsgáznak a szövetkezet gépei. (Cs. IJ tasakokban A talajerőpótlás szintén a bolt feladata. Évente 6—709 mázsa pétisóval, csaknem 5« mázsa szuperfcszfáttal segíti a gazdaságokat. Sajnos, e té- ren is hiánycikkről kell beszélnünk. Az ősszel kálisóból volt hiány, jelenleg kis men?« nyiség áll a bolt rendelkezésére, s további terveket is csali egy „talán” jellemez. Nemcsak a föld erejét pótolják, de az állatok fejlődéséi is segítik a bolt takarmány-kiegészítő tápszereivel. A! legkeresettebbek a csibe tápszerek* az Erra, a Pul-pen és a D-vi- tamin-tartalmú, csonterősítő, aa Ossiferol. Valamennyiből megfelelő készlete van a boltnak, Neopol és permetezőgép Harmincnégyféle rovarirtó szer található a vetőmagbolt raktárában, amelyek közül most leggyakrabban Neopolt, Novendát és gyümölcsolajat kémek a tavaszi rügyfakadáS előtti permetezéshez. Persze a rovarirtó szer mellett nagy szükség lenne a permetezőgépekre is. Harmat-féle permetezőgépük ugyan van, d<a Vermorel-típusú egyáltalán nincs. A közeljövőben várnak ugyan egy kisebb szállítmányt* de e téren sem túl optimisták. — örülünk, ha majd az igény 20 százalékát ki tudjuk elégíteni — mondja ismét a boltvezető. Kis segédeszközök — szemző, metszőkés, ágfűrész, locsolókanna, locsolófejek — szintén kaphatók. Tavasszal zöldbe borulnak majd a veteményes kertek. Termést hoznak a vetőmagbolt ta- sakokba gyűjtött magvai ... (fóti)
