Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

Emberség és vállalati érdek Az ajánlott levélben a fel­mondást kapta kézhez B. E., es természetesen meghökkent, amikor a hivatalos írást elol­vasta. Hogy az Mt. 29. § 1. be­kezdésének c. pontja mit tar­talmaz, aminek alapján a vál­lalat elbocsátotta, erről nem sokat tudott. És az is termé­szetes, hogy néhány szervhez bekopogtatott, segítséget kért. így jutott el szerkesztősé­günkbe is. Ml a panasz követ­keztében minden illetékes sze­méllyel tárgyaltunk, ügy érez- pán a zük, B. E. ügye alkalmas né­hány tanulság megfogalmazá­sára, ezért foglalkozunk vele a nyilvánosság előtt. Létszám-fölösleg — Brigádunk tagjai közül én vagyok legrégebb óta a vállalatnál — mondta B. E. —• 1959. január 8-án léptem munkába ennél a vállalatnál, kétszer jutalmat is kaptam, mégis nekem mondtak fel. Fedig szociális szempontból is én vagyok a társaim közül a legrászorultabb helyzetben. Most aztán nem tudom, hová menjek, egyelőre sehol sem tudok elhelyezkedni. A körülmények tehát indo­kolttá tették, hogy a vállalat­nál is érdeklődjünk a felmon­dás okai felől. — Több mint nyolcvan fő­vel kell a létszámot csökken- tenünk, a tmk-ban dolgozó brigádból, amelynek B. E. is tagja volt, egy főt kellett el­bocsátanunk. — mondta a munkaügyi osztály vezetője. — Természetesen kikértük az üzemvezető javaslatát, a szak- szervezet hozzájárulását, de a műszaki osztály véleménye is döntő szempont volt. B. E. esetében minden illetékes szerv azonos szempontot kép­viselt — a két jutalmat nem vet­ték figyelembe? — Dehogynem. De ez a két jutalom még a korábbi évek­ből való, és őszintén meg­mondom, a vállalat az elmúlt evekben olyan szép ered­ményeket ért el, hogy a juta­lomból szinte senki sem ma­radt ki. Legfeljebb azok, akik fegyelmi vétséget követtek el. R. E. jutalmazása inkább for­málisnak minősíthető. Ez az igazság. Szakmai szempont A műszaki osztály vezetője szintén elmondta a vélemé­nyét B. E. munkájáról. HA VALAHOL hosszabb időt tölt az ember és a feltétele­zett rossznak vagy közömbös­ségnek az ellenkezőjét tapasz­talja, arról szívesen, sőt, lel­kesedéssel beszél. Megpróbál­kozva természetesen a tárgyi­lagosság megtartásával! így vagyok én Gyöngyöspa­tával, bár az előző vélemények szerint ebben a faluban az emberek önmagukba húzódtak, nem nagyon érdeklődnek a közösség, az ország ügye iránt. Ezt az állítást Nagy Miklós párttitkár is megerősítette; — Legutóbb nem tudtuk megtartani a pártnapot, mert senki sem jött el... És most a gyöngyösi XII-es akna negyven patai bányásza, a tanács és a népfrontbizottsá­gi tagok, a tsz brigádvezetői járják az utcákat, a rokono­kat, az ismerősöket. A párt­nap délutánján a községi ta­nács hangosbemondója zenét sugárzott Egyszóval ünnepi hangulat uralkodott Gyöngyös­patán. .. És az eredmény?... Több mint négyszáz ember hallgat­ta végig csendes fegyelmezett­séggel a megyei pártbizottság kiküldöttjének beszámolóját. Közömbösek tehát a gyöngyös- patai emberek? Nem! De azt sem mondom, hogy néhány pártnapot hirdető plakát meg­mozgatná a falut Ám, amint az említett példa is bizonyítja, . a szívós, kitartó szervező mun­ka már sikert biztosít. Summázva a gondolatokat: a pártnapot és az azt követő téli tanfolyamokat több mint ezer ember hallgatta végig. Hatal­mas eredmény ez, de hiba lenne azt hinni, hogy a néze­tekben most már száznyolcvan fokos fordulat történt Gyön­gyöspatán. Nem! De nincs meg az említett közömbösség. És ha a falu politikai, társadalmi és gazdasági vezetése fokról fok­GYÖNGYÖSPATAI m»eaik Ta nyesegeti le a ferde néze­tek vadhajtásait, akkor feltét­lenül elérnek a száznyolcvana­dikhoz is. ★ — EGYSZER VOLT Budán kutyavásár! — jelentette ki Oláh János tsz-elnök az egyik brigádértekezleten és talán nem is alaptalanul. Ez a bizonyos „kutyavásár” jelző arra a hatmillió forint­ra vonatkozik ,amelyet a sző­lőt ért jégkár miatt fizetett az Állami Biztosító. Ez a jelentős összeg lehetővé teszi, hogy a gyöngyöspatai Béke Tsz-ben munkaegységként a tervezett 40 forintot fizethessék. Az ösz- szeg jogos, hiszen a vizsgálat bebizonyította, hogy a tsz-tag- ság becsületesen elvégezte a szükséges talajmunkákat, a permetezést, és a termést nem a peronoszpóra, hanem a jég tette tönkre. Az is tetszett, amikor egy másik brigádgyűlésen így vála­szolt az egyik felszólaló fiatal­nak: — Külön munkacsapatot akarnak a fiatalok? Hát le­gyen! Szervezzétek meg, és a vezetőség támogat benneteket! Helyes! Minél tágabb lehe­tőséget, minél nagyobb önálló­ságot biztosítani a fiataloknak, akiknek térre, szárnyalásra van szükségük, hogy érvé­nyesülhessen a bennük rejlő tenni akarás és lendület. Bízni kell bennük, feladatokat kell adni nekik, és ők a bizalomért munkával fizetnek. A tsz-tagokkal beszélgetve azonban olyan vélemények is elhangzanak, hogy a vezető­ségnek többet kellene törődnie bizonyos dolgokkal. Hogy a gyöngyösi út mellett levő ta­nyaközpont útjait ki kell kö­vezni. Esőzéskor tengelyt da­gasztó a sár, ilyenkor pedig a fagyott rögök és gödrök aka­dályozzák a közlekedést, ron­gálják a szekereket. Hogy a kazlakat sem ártana megiga­zítani, mert „nyergesek”, és magukba szedik az esővizet és a nedvességet. — Az természetes, hogy is­merjük ezeket a bajokat. Az igazság azonban az, hogy az utolsó hónapokban már taka­rékoskodtunk minden munka­egységgel. Ez az indoklás talán elfo­gadható az úttal kapcsolatban, de a kazlakra nem. Nem is az elnököt vagy a főmezőgazdászt terheli talán a felelősség, ha­nem az üzemegységvezetőt, aki elnézte a felületes munkát, de a tagokat is, akik hanyagul rakták. ★ EGY MÁSIK ALKALOM­MAL az elnöki irodában be­szélgetve ezeket mondta Oláh János. — Még 2—3 év és a kutyá­nak sem mutatunk utat! És ahogy szavaiból kigöm- bölyöldik a nem is távlati jö­vő reális terve, van alapja en­nek a bizakodó kijelentésnek. Mert 1965-ben 600 ezer forin­tot hozott ugyan a tsz kony­hájára a gombatermelés, de a melegház és a pincék bővíté­sével ez az összeg elérheti az évi négymilliót. Egy év múlva ezer méter hosszú víztükör csillog majd a falu déli olda­lán, amelyből 700 hold öntö­zéses kertészet issza majd mo­hón a vizet. Az enyhén fod­rozódó hullámokat kövér pon­tyok paskolják. A vízen csó­nakok és esetleg a parton egy kis halászcsárda. Utópia ez? Nem! Csupán egy dolog szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson. Az út, amely Gyöngyöstől Szurdok­püspökig vezet. Ez az út je­lenleg is rajta van a külön­böző autótérképeken. Gyak­ran tévednek erre külföldi és belföldi kirándulók, akik kü­lönféle nyelveken szidják a gödröket és a bukkanókat. De ezen túlmenően arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy ezen az úton évente több mint 500 vagon szőlő és gyümölcs érke­zik teherautókon a gyöngyösi gyűjtőhelyekre. A hatalmas tő, a festői kör­nyezet, a gyönevöspatai bor híre mind azt kívánják, hogy idegenforgalmunk illetéke­sei már most érdeklődjenek a tsz tervei iránt. Az út megépí­tése esetén (ami a közeljövő­ben megtörténik) minden adottság meglesz ahhoz, hogy Gyöngyöspata megyénk ide­genforgalmának komoly bázi­sa legyen. Ezek távlati tervek. De akad­nak problémák, amelyeknek a tisztázása az 1966-os év sikere érdekében nem tűr halasztást. Az egyik ezek közül a búza- vetés területe, amely 690 hold lesz. Tudjuk, hogy fontos! De ott is szükséges-e a fontosság, ahol a föld nem alkalmas er­re? 1964-ben 4,8 mázsa volt az átlagtermés, 1965-ben ez felszö­kött nyolc mázsára, de csak úgy, hogy a terület fele rozs volt. Ugyanezekben az évek­ben őszi és tavaszi árpából 18—20 mázsás átlagtermést ad­tak a gyöngyöspatai földek. Helyes-e tehát ragaszkodni bi­zonyos tervszámokhoz, ame­lyek népgazdasági szempontból, egyes területek viszonylatában sem hasznosak? A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya talán alaposan megvizsgálja majd ezt a kérdést. ★ A BÉKE Termelőszövetkezet 26 erőgépet üzemeltet. Ehhez jönnek még a gépkocsik és a szivattyúk. A gépeket azonban javítani is kell, de ehhez nincs hely. Helyesebben mond­va: van, de kicsi, szűk a je­lenlegi gépparkhoz. Most, tél­víz idején kellene eíőkészülni a tavaszi nagy hajrára, de a szerelők sok esetben a szabad ég alatt kénytelenek dolgozni. Műhely kell! Tekintélyes be­ruházást igényel ugyan, de a problémát másként megoldani nem lehet. De ha már a gépekről beszé­lünk, hát ejtsünk szót a trak­torosokról is. A múlt év folya­mán baj volt a munkafegye­lemmel. Számtalan esetben előfordult, hogy vezető hiá­nyában álltak a gépek. Az is igaz, hogy a traktorosok zöme kisegítő volt. A tél folyamán a tsz képezett ki traktorveze­tőket, akik alkalmazotti lét­számban szerepelnek majd. Ez talán megszünteti azt az ál­lapotot, ami a vezetőségnek súlyos gondokat okozott 1965- ben. ★ Szorgalmas emberek a gyön­gyöspataiak. Azok is voltak mindig. Megértik, hogy boldo­gulásuk, jólétük alapja a ter­melőszövetkezet. A tsz felvi­rágoztatásához azonban továb­bi szorgalom és kitartás szük­séges. Ezt vegyék figyelembe és akkor egy év múlva ismét elégedetten várhatják a zár­számadást Laczik .Já*.os KÉP SZÖVEG NÉLKÜL (Eulenspiegel) CMPBjSÁO 3 1966. február 5., szombat — Szorgalmas, becsületes ember, ez kétségtelen. Ilyen szempontból soha nem volt baj vele. De szakmai felké­szültsége gyenge. A tmk-nak nagyon sok munkája van, önállóan kell mindenkinek a javításokat elvégeznie, és ezt soha nem lehetett B. E.-re rá­bízni. Lényegében csak segéd­munkásként tudtuk foglalkoz­tatni, mindig valaki mellé kel­lett beosztani. Sajnos, őt kel­lett elbocsátanunk, mert csu­pán a szociális szempontokra nem lehettünk tekintettel. — Az elmúlt évek során fi­gyelmeztették B. E.-et, hogy szakmailag fejlődnie kell? — Többször beszéltünk ve­le. Akaratával, szorgalmával soha nem volt hiba, mint mondtam, a jó szándék min­dig megvolt benne. Szeretett volna többet tudni, fejlődni, de hát... nem ment. Bizo­nyára a képességei miatt Akármennyire kerülgetjük is. ki kell mondani végül, B. E. hiába rendelkezik szak­munkás-bizonyítvánnyal, hiába törekszik a legjobb munkát végezni, önálló feladatot nem lehet rábízni. Viszont alkal­mas arra, hogy egy munkahe­lyen többedmagával dolgoz­zék. A létszámcsökkentésnél ezért Ikerült rá a sor. Mi pedig ezért nem fedtük fel a kilétét, még a vállalat nevét sem írtuk ki, érthető okok miatt A humanizmus határa B. E. nem egyediül áll sajá­tos helyzetével. A létszám- csökentés miatt elbocsátott Négyssásmi as auíi A magyar közúti járművek iránt nagymértékben megnőtt a kereslet. Az autó- és traktor­ipar exportja 1970-ben előre­láthatóan mintegy 3,5-szer ak­kora lesz, mint 1965-ben. Eh­hez az össztermelést legalább 2,5-szeresére kell növelni, ami többszörösen meghaladja a gépipar átlagos fejlődését. 1966 a nagyarányú fejlesztés megalapozásának éve. Felszá­molják a minőségben még ta­pasztalható hibákat, tovább csökkentik, majd teljesen meg­szüntetik a pótalkatrész-hiányt, egyenletessé teszik a termelést társai is fellebbeztek a döntés miatt. A munkaügyi bizottság foglalkozik majd személyük­kel. Ennek a mostani esetnek azonban van néhány tanulsá­ga is, amit ki kell monda­nunk. Az egyik: a humaniz­mus, a szociális szempontok határainak kérdése. Meddig tart az emberséges bánásmód, mikor válik a megértés már akadályozó tényezővé? A má­sik: a vállalati érdek latolga­tása meddig reális, mikor vá­lik embertelenné? Mindkét kérdésre B. E. sze­mélyét hozhatjuk fel példá­nak. Igaz, szorgalmas mun­kás, törekvő, de a rábízott fel­adatoknak nem tud megfelel­ni a vállalati követelmények szerint. Indokolt lenne-e te­hát B. E. megtartása, vagy meg kell neki mondani, keres­sen olyan munkakört, amit képességei szerint maradék­talanul el tud látni? Ez utób­bi álláspont a reális. Ha azt akarjuk, hogy gaz­dasági életünk vérkeringése ne akadályozzák, a legjobb szándékú emberek se jelentse­nek kínos ballasztott munka­társaik részére, érvényesíteni kell a sokszor hangoztatott, igazságos elvet: mindenkit képességei szerint... A munkához ugyan minden­kinek joga van nálunk, de senki sem várhatja el, hogy helyette mások dolgozzanak. Az igazságnak ezt azt oldalát is meg kell mutatnunk. G. Molnár Ferenc lllió forintos »- és traktori és megkezdik a nagyarányú beruházásokat. Az autó- és traktoripar fej­lesztésére öt év alatt több mint egymilliárd forintot köl­tenek, s már az idei kezdő be­ruházások 400 millió forintba kerülnek. Ebből csak 40—50 millió forintot költenek épít­kezésekre, a többiből'korszerű gépeket szereznek be. A gép­park bővítésével a pótalkat­rész-gyártást is lényegesen fo­kozhatják. A pótalkatrész­hiány felszámolása az egész iparágban már tavaly napi­rendre került és számottevő eredményeket értek el. 1964­A tavasára héssülnelf VjlSrincfalván Ölvén munkagép vár javításra Javában tart még a tél, a hideg uralma, de az egyre hosszabbodó nappalok már a közelgő tavasz eljövetelére fi­gyelmeztetnek. Jól tudják ezt Üjlőrincfalván is a Május 1. Termelőszövetkezet szerelő- műhelyének és gépjavító bri­gádjának tagjai, akik ezeket a hideg téli napokat is jól ki­használva, a tavaszra, a ta­vaszi gépszemlére készülnek. Üllőcsilingeléstől, kopácso- lástól hangos a termelőszövét- kezet újonnan épített gépjaví­tó műhelyének környéke, ahol gépészek, kovácsok és kerék­gyártók fáradoznak az erő- és munkagépek, lovas kocsik téli nagyjavításán, karbantartásán. A szekerek, cséplő- és daráló­gépek javítását a kerékgyártók végzik, a többi javítanivaló viszont már a kovácsok és gépszerelők dolga. A gépszerelő műhelyben Gi­ber Lajos gépállomási techni­kai szerelő irányításával folyik a munka. A gépjavító állomás­sal kötött szerződés szerint Giber Lajos állandóan a ter­melőszövetkezetben dolgozik, vezetésével itt helyben elvég­zik a kisebb-nagyobb javításo­kat. Jelenleg a szövetkezet egyik Zetora és egy MTZ trak­tora főjavításon van a gépál­lomás szerelőműhelyében. Itt a termelőszövetkezeti gépműhelyben kisebb javítá­sokra rendezkedtek be. Hegesz­tő, köszörülő, fúrógép, akkumu­látortöltő és jó néhány kézi szerszám képezi a műhely felszerelését, amelyek tökéle­tesen elegendők a kisebb javí­tások, téli karbantartások el­beruhásás porban ben r 'g 300 millió forinttal keveseob pótalkatrész készült, mint amennyire szükség lett volna, ez a hiány tavaly 120 millió forintra csökkent, s a többi között most már olyan fontos alkatrészekből is ki tudják elégíteni az igényt, mint a hengerpersely és a víz- szivattyú, ami évekig hiány­cikk volt. Bár a hiánycikklista az idén tovább szűkül, körül­belül 50 milliós hiánnyal még ebben az évben is kell számol­ni. A pótalkatrész-ellátás prob­lémája előreláthatólag csak a jövő év végén, vagy 1968 ele­jén oldódik meg teljesen. végzéséhez. Javítási, karban­tartási terv szerint november óta folyik itt rendszeresen a munka, és a szerelők jelenleg is két erőgép karbantartásán fáradoznak. Kilenc erőgépe és egy tehergépkocsija van a szö­vetkezetnek, és ez a kilenc a tavasz beálltáig mind átesik a téli nagyjavításon, karbantar­táson. A szerelők minden erőgépet sorra szétszednek, gondosan átvizsgálják alkatrészeiket, újakkal cserélik fel a hibás szerkezeteket. A traktorosok is segítenek a munkában. Min­den traktoros saját gépét ma­ga szedi szét és segíti a javí­tást, így közvetlenül is érde­kelt a munka jó és tökéletes elvégzésében. Vetőmag — Matematikailag szinte alig kiszámítható, hogy mekkora földterületet borítana zöldbe az a sok ezer tasak vetőmag, amely az egri Vetőmagbolt pol­cain és raktárában sorakozik. ÉPP így nehéz azt is kifejezni, hogy hány tízezerszer kellett a pár grammos, vagy kilós vető­mag-csomagokat a polcokról le­emelni ahhoz, hogy a bolt a múlt évben csaknem másfél millió forintot forgalmazzon. Hányszor adtak segítséget az állatok takarmányozásához, a rovarirtáshoz és hány kisgépük segítette a termesztést. Ezek számszerűen nehezen meghatá­rozhatóak. 30 féle kerti mag Harmincféle kerti mag várja a boltban a veteményes kertek gazdáit. És a tavaszi vetés előtt mind többen jelentkeznek igé­nyükkel. — Lucemamag kapható? — kérdezi egy fejkendős néni. — Köles, takarmányrépa, borsó és tavaszbükköny van. Sajnos, sem lucerna-, sem he­remaggal nem állhatunk a vá­sárlók rendelkezésére — mond­ja a bolt vezetője, és e téren semmi megnyugtatót nem tu­dok mondani, mivel a heremag, és lucerna nagy része import. Hogy később lesz-e, azt nem tudom... Az erőgépek javításával egy időben a munkagépek javítása is folyamatosan halad. Mint­egy 50 munkagépet kell a ta­vaszi munkakezdés idejére rendbe hozniuk, és mindenek­előtt azok javításához láttak hozzá, amelyekre a kora tava­szi munkák során szükség lesz. Kijavítva, munkára készei) állnak már a lófogatú vetőgé­pek, a tárcsák, boronák, disz- tillerek és a pótkocsik javítá­sa is folyamatosan halad. A javítási terv szerint már­cius közepéig tart a téli gép­javítások időszaka, utána a tavaszi gépszemlén, majd pe­dig később a gyakorlatban vizsgáznak a szövetkezet gé­pei. (Cs. IJ tasakokban A talajerőpótlás szintén a bolt feladata. Évente 6—709 mázsa pétisóval, csaknem 5« mázsa szuperfcszfáttal segíti a gazdaságokat. Sajnos, e té- ren is hiánycikkről kell be­szélnünk. Az ősszel kálisóból volt hiány, jelenleg kis men?« nyiség áll a bolt rendelkezésé­re, s további terveket is csali egy „talán” jellemez. Nemcsak a föld erejét pó­tolják, de az állatok fejlődéséi is segítik a bolt takarmány-ki­egészítő tápszereivel. A! legke­resettebbek a csibe tápszerek* az Erra, a Pul-pen és a D-vi- tamin-tartalmú, csonterősítő, aa Ossiferol. Valamennyiből meg­felelő készlete van a boltnak, Neopol és permetezőgép Harmincnégyféle rovarirtó szer található a vetőmagbolt raktárában, amelyek közül most leggyakrabban Neopolt, Novendát és gyümölcsolajat kémek a tavaszi rügyfakadáS előtti permetezéshez. Persze a rovarirtó szer mel­lett nagy szükség lenne a per­metezőgépekre is. Harmat-féle permetezőgépük ugyan van, d<a Vermorel-típusú egyáltalán nincs. A közeljövőben várnak ugyan egy kisebb szállítmányt* de e téren sem túl optimisták. — örülünk, ha majd az igény 20 százalékát ki tudjuk elégí­teni — mondja ismét a boltve­zető. Kis segédeszközök — szemző, metszőkés, ágfűrész, locsoló­kanna, locsolófejek — szintén kaphatók. Tavasszal zöldbe borulnak majd a veteményes kertek. Ter­mést hoznak a vetőmagbolt ta- sakokba gyűjtött magvai ... (fóti)

Next

/
Thumbnails
Contents