Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Gyöngyösi fiatalok Vietnamért A KISZ-bizottság felhívására a gyöngyösi fiatalok akciót indítottak a harcoló vietnami fiatalok megsegítésére. Elsőnek az Erkel Ferenc Iparitanuló Intézet szakmunkásjelöltjei fogtak össze. Elhatározták, hogy negyven mentőládát szerelnek fel és juttatnak el a vietnami frontra. Az Egyesült Izzóban és a MÁV Kitérőgyártó ÜV-ben üzemrészenként szervezték meg a tiltakozó gyűléseket, a Sütőipari Vállalat kiszesei pedig egy műszakot ajánlottak fel a vietnami vasárnapok céljára. Az általános iskolák úttörői tanszereket küldenek majd vietnami pajtásaiknak. A középiskolások vezetőképző tanfolyamának hallgatói február 7-én rendezik meg tiltakozó gyűlésüket, ugyanakkor akcióprogramot is összeállítanak. A gyöngyösi fiatalok tiltakozó nagygyűlésüket február közepén tartják meg a Vádoljuk az imperializmust jelszó jegyében. Miért fizet vasúti fekbért a horti gépjavító? Egy átlagos erejű munkás ötven kilós súlynál alig bír többet felemelni. Nagyobb gépi berendezéseknél, alkatrészeknél jóval több munkaerő kell, hiszen nehezebb a fogás. A Horti Gépjavító Állomáson az átlagosnál is erősebb emberekre van szükség, mert itt javítják a nehéz lánctalpas traktorokat. A több mázsás alkatrészek mozgatásához kevés a gépi erő. A műhelyben még nincs különösebb baj, a függesztett daru segít a szerelőknek, de azon túl úgy boldogulnak, ahogy tudnak. A hortiak Nógrád, Pest, Szolnok és Heves megye Sz— 80-as és Sz—100-as traktorait javítják. Itt javítják az országos központ traktorait is. A javítással nincs is baj, jól szervezett munkával sikeresen oldják meg feladataikat. A probléma ott kezdődik, hogy a nehéz alkatrészek mozgatásához hiába igényelnek darus kocsit, a mai napig elutasító választ kaptak. Ta<* valy 25 vagon lánctalp és görgő érkezett a gépjavító címére. Tudni kell, hogy egy* egy lánctalp súlya 11,5 mázsa. Csak úgy boldogultak, hogy traktorral Iehúzattak azokat a vagonokról. Természetesen jelentős kárt okoztak ezzel a vasúti kocsikban és a MÁV betiltotta az ilyen kezdetleges kirakodási módszert. A gépjavító ilyen esetben tehetetlen, mint legutóbb is, amikor két vasúti kocsi állt nehéz terhekkel a horti vasútállomáson. Darus kocsi hiányában nem tudták kirakni a nehéz lánctalpakat napokig. Fizetni kellett a fekbért, ami azt jelentette, hogy az alatt az idő alatt két vasúti kocsi kiesett az áruforgalomból és a fekbér megdrágította a felújításokat. Mindkettő elkerülhető lenne, ha darus kocsi ügyében méltányolnák a Horti Gépjavító Állomás körülményeit. Megérné! p. e. Milyen szakmát válasszon a gyerek? Egyeztessük a gyerekek elképzeléseit a lehetőségekkel TARNABODON nyolcvan hollandi ágy várja a magot helyes törekvést, hogy az irányelvek alapján saját helyzetünket feltárjuk és megfelelő intézkedéseket tegyünk, hogy e fontos elvek a gyakorlatban megvalósuljanak. Fontos állomás volt, hogy a pártbizottság ülésén értékelte a szocialista demokrácia fejlesztésének eredményeit. így került sor a városi tanács tevékenységének alapos elemzésére, az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia helyzetének vizsgálatára is. A pártbizottság megállapította, hogy a városi tanács alapjában eredményesen tevékenykedik a szocialista demokrácia fejlesztéséért. A választott testületek munkája egyre magasabb színvonalú lett Sokat javult a tömegszervezetekkel, a lakossággal a városi tanács kapcsolata. Tevékenységükben egyre jobban összehangolják a népgazdasági és a helyi érdekeket. Tudatosan törekednek arra, hogy a lakosság egyre szélesebb rétegeit vonják be a tanács munkájába. A pártbizottság megállapította a fogyatékosságokat is a tanács munkájában. így például, hogy időnként sok a formalitás, a bürokratikus vonás a szakigazgatási szervek munkájában, ami az ügyintézés lassúságában is megmutatkozik és a tartalmi Inunka rovására megy. A pártbizottság az üzemi és I termelőszövetkezeti demok- tácia helyzetét vizsgálva megállapította, hogy a pártszervezetek irányító és segítő munkája ezen a téren is egyre nagyobb eredménnyel jár. Több helyen a párt- és tömegszervezetek, illetve a gazdasági és műszaki vezetők kapcsolata egyre magasabb színvonalon valósul meg, a dolgozók véleményeit, javaslatait egyre jobban felszínre hozzák és hasznosítják munkájukban. Példamutató ezen a területen az Állami Építőipari Vállalat és az Egyesült Izzó vezetőinek tevékenysége. A termelőszövetkezetekben a párt-, a tömegszervezeti és a gazdasági vezetők szinte kivétel nélkül és majdnem mindennap közvetlen kapcsolatban vannak a tagokkal. A szocialista demokrácia fejlesztésében nagyon fontos szerepet játszanak a. dolgozók különböző értekezletei, illetve bizottságai. Egyre nagyobb gondot fordítanak az ilyen fórumok munkájának tartalmas előkészítésére. Az üzemekben és a termelő- szövetkezetekben egyaránt fogyatékosság, hogy a beszámolók számhalmazt tartalmaznak és hosszúak. Az is hiba, hogy a pártszervezetek nem adnak megfelelő segítséget ezeknek a gyűléseknek megszervezéséhez. Sok helyen nem vitatják meg előre a beszámoló anyagát a pártszervezetek. Nem törekednek tudatosan arra, hogy a beszámoló olyan kérdésekkel foglalkozzék elsősorban, amelyek ismertetésén keresztül a legjobban lehet növelni a dolgozók aktivitását, illetve a legsikeresebben lehet biztosítani a feladatok maradéktalan végrehajtását. A pártbizottság megállapította, hogy az üzemi tanács, a társadalmi bíróság kevés helyen tevékenykedik eredményesen, néhány helyen pedig egyáltalán nem is működik. A termelőszövetkezetekben a kü- dönböző bizottságok sok hibával küzdenek. A Hazafias Népfront Tsz-ben például egyetlen bizottság sem tölti be hivatását. III. A Politikai Bizottság 1964. május 1.3-i határozata alapján különösen fontosnak tartottuk, hogy lehetőleg a legjobban kialakítsuk a választott szervek munkáját. A határozat elveinek érvényesítése terén jelentős eredményeket értünk el. A pártbizottság, illetve a párt-végrehajtóbizottság tevékenységére az a jellemző, hogy egyre hatékonyabban érvényesülnek benne a pártélet lenini elvei. Érvényesül a pártbizottság, illetve a párt-vb tagjainak egyenjogúsága. Ennek következtében őszinte, szabad légkörben végzik tevékenységüket a választott szervek tagjai. Ez a légkör az aktivitást nagymértékben felfokozta. A városi pártbizottság meghatározó szereppel bir a város politikai életére, _ A választott szervek tagjai a konkrét munkában is egyre aktívabban vesznek részt. A választott szervek irányító és az apparátus szervező munkája következtében eredményesen folyik és állandóan növekedik a pártoktatás színvonala, szervezettebbek a különböző ünnepségek, és jelentős mértékben javult a tag- és tagjelölt-felvételi munka. A választott szervek tevékenysége mellett a pártapparátus sokat tett azért, hogy a pártbizottság tekintélye az elmúlt időszakban megnövekedett. Az igazsághoz az is hozzátartozik azonban, hogy nemcsak eredmények, hanem fogyatékosságok is vannak még a választott szervek, a pártapparátus munkájában. A városi pártbizottság, illetve a párt-vb határozatainak végrehajtása terén van a legnagyobb probléma a munkánkban. Nem elég tudatos saját határozataink végrehajtásának ellenőrzése. Az elemzésből kitűnik, hogy legfontosabb feladatunk a központi határozatok végrehajtásának még alaposabb, körültekintőbb megszervezése. Tevékenységünk egyik alapvető részét kell képezze, hogy a választott szervek irányító, az apparátus szervező munkáját még magasabb színvonalra emeljük. Vadász József, a városi pártbizottság titkára A tarnabodi Tarnagyöngye Termelőszövetkezetben nemrég tartották a zárszámadást. Most az eredmények összegezésén, és a jövő feladatainak kidolgozásán fáradoznak. A tsz 269 holdon termei zöldséget, és minden évben növeli a zöldségfélék vetésterületét. A termesztést is korszerűsítik, a múlt évben már 269 holdból 80 holdon öntözéses művelés folyt. Hasznos a fejlesztés, hiszen a tarnabodi paprikának, paradicsomnak és dinnyének már az ország hatarain túl is híre van. Igaz, a múlt év nem nagyon kedvezett egyes zöldségféléknek, a paprika ugyan jó termést hozo‘t, de a dinnye-termesztés nem hozta meg a várt eredményt. A szerződéses kötelezettségüknek összeségében mégis eleget tudtak tenni: a termelőszövetkezet mintegy 60 vagon paprikát, 48 vagon paradicsomot és 36 vagon uborkát adott át a népgazdaságnak. Összesen 217 vagon árut termeltek és szerződéses alapon értékesítettek, így a múlt évben 2 millió 800 ezer forint bevételt jelentett a szerződéses zöldségtermelés, amire majdnem 300 ezer forint szerződéses felárat kapott a tsz. A termelőszövetkezet már több éve csak a MÉK-nek adja az áruit. Hat éve, hogy a zöldségfélékre teljes egészében szerződtek és elégedettek a szerződéses rendszerrel, hisz a felár mellett a szerződés biztos értékesítést is jelent. Igaz, voltak a MÉK-kel kisebb viták, de a problémákat mindig megoldották. Azóta különösen nyugodtak, mióta megjelent a védőárakról szóló rendelet. A tsz ez évi termelési ter'e már elkészült. A zöldségterme, lésből mintegy 3 millió forint jövedelmet várnak. A termeléshez szükséges adottságok adottak. A palántanevelő telepen 80 hollandi ágy várja a magot. A tarnabodi tsz irodájában már arról tárgyalnak. hogy április közepére karalábét, május elején pedig zöldpaprikát küldenek a piacra. MPUmt 3 1965. február 4., péníals szonegy forint 11 fillérre teljesítették. Kétszeresen aláhúzva, hogy ezeket az adatokat az az Országos Műemléki Felügyelőség állapította meg, hagyta jóvá, amely hónapokig azt állította, hog-y az egri és a kisnánai munkahelyek nem teljesítették a tervüket és ezért estek el a célprémiumtól. Ha a számokból indulunk ki, akkor semmi kétség, hogy a panaszos dolgozóknak igazuk van. De mivel nem ismerjük a vállalat belső életét, az egész év részfeladatait, a célprémium elnyerésének részletes feltételeit, ezért az ügy teljes kivizsgálását, az igazság eldöntését a történtek ellenére is bízzuk az Országos Műemléki Felügyelőségre. Hozzájuk tartozik az építésvezetőség és öntsenek tiszta vizet a pohárba. Azon most már nem lehet vitatkozni, hogy teljesítették-e a tervet, vagy sem, de a célprémium még mindig nincs tisztázva. Azt viszont annál furcsábbnak tartjuk, hogy mindeddig miért nem mondta meg a központ az építésvezetőségnek, hogy mi az oka a prémium elmaradásának'. Miért kölcsönlevélből kellett értesülniük a dolgozóknak a jogtalannak látszó döntésről? Néhány soros levelet mindenképpen megérdemeltek volna, már csak azért is, mert az egri és a kisnánai dolgozók is az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói. Mert lehet, hogy a tervek teljesítése, sőt túlteljesítése mellett sem érdemlik meg a célprémiumot, de egy magyarázatot, azt igen. A döntőbizottság meghozta a döntést: „A munkügyi döntőbizottság a dolgozók követelését jogosnak tartja, a prémium feltételeihez szükséges tervet teljesítették. Kéri az ÉM. Országos Műemléki Felügyelőséget, hogy vizsgálja felül döntését és a végzett munka alapján fizesse ki a kitűzött célprémiumot a dolgozóknak.“ Summa summárum, a dolgozók várják az ügy igazságos kivizsgálását. Szeretnék végre megtudni, hogy miért és hová tűnt el az általuk jogosan és azóta is nagyon várt tizenkétezer forint célprémium. Koós József Eltűnt a prémium prémiumtól estek el, hanem — ki tudja miért? — még attól is, hogy a központ I legalább egy egysoros levélben értesítette volna őket, hogy ezért vagy azért nem jogosultak a prémiumra. De nem értesítette. Mentek a levelek, a telefonok, de válasz egyikre sem érkezett. Ha csak a köl- csönlevelet nem vesszük annak. Az építésvezetőség szakszervezeti bizottsága a dolgozók kérésére panasszal fordult az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezette Heves megyei Bizottságához. Meghallgatták a kérésüket, majd levélben továbbították az Országos Műemléki Felügyelőséghez. Erre már jött válasz. Nem a dolgozóknak, a megyei szakszervezeti bizottságnak. A panaszos dolgozók kölcsönkérték a levelet, és nagy-nagy meglepetésre értesültek belőle, hogy miért nem kapják meg a prémiumot Hangsúlyozom: a kölcsönkért levélből, mert ők még máig sem kaptak. Azt írják a levélben, hogy az egri építésvezetőség nem jogosult a prémiumra, mert nem teljesítette a tervét. Még egyszer megkérdeztük az építésvezetőséget, akik a központ által elfogadott számlákkal, jegyzőkönyvekkel, határozottan bizonyították, hogy igenis teljesítették, sőt, túlteljesítették a tervet. Telefonon beszéltünk az Országos Műemléki Felügyelőség főépítésvezetőjével, aki viszont az egri építésvezetőség véleményével ellentétben azt állította, hogy az egri építésvezetőség lemaradt a tervben, tehát nem jár a pénz. Hogy, hogy nem, a napokban megérkeztek az Országos Műemléki Felügyelőségtől Egerbe az építésvezetőség munkáját értékelő jelentések, számlák, jegyzőkönyvek, és a központ termelési mutatói is azt bizonyítják, hogy az egriek és a kisnánaiak I teljesítettek a tervet Az érdekesség kedvéért idézzük az adatokat: Az egri munkahely 1965-ös terve egymillió-kétszázezer forint volt, és egymillió-kétszáz- nyolcvanezer-négyszáznegyven forint 27 -fillérre teljesítették. A kisnánaiak 65-ös terve nyolc- százezer forint volt, és egy- millió-hetvenkétezer-százhuEttfint a prémium. Az utolsó fillérig. Kereken tizenkétezer forint. De mielőtt elindulnánk a nyomokon, amelyek ezúttal nem a Hetedik mennyországba, hanem az Országos Műemléki Felügyelőséghez vezetnek, rövidesen ismertetjük a prémium eltűnésének előzményeit 1 Az ÉM Országos Műemléki 1 Felügyelőség egri és kisnánai munkahelyeinek dolgozói panaszos levélben fordultak az egri építésvezetőség munkaügyi döntőbizottságához. Idézzük a levelet: „Az egri és a kisnánai dolgozók azzal a kéréssel fordulnak , a vállalati döntőbizottsághoz, hogy vizsgálja felül az 1965-ös év célprémiumi feladatának az ■ elvégzését. Annál is inkább, mert a gazdasági mutatók alapján, amelyekről az építésvezetőség beszámolóiból értesültünk, a célfeladatot teljesítettük, illetve túlteljesítettük és , ennek ellenére mégsem kaptuk meg a kitűzött célprémiumot” ( A levél i ti i ( 1 45—50 dolgozó nevében íródott, s kéri a döntőbizottság igazságos határozatát. Mi- , előtt ezt ismertetnénk, nézzük , meg az egész ügyet sorrend- “ jében. Az egri építésvezetőség az Országos Műemléki Felügyelőség értesítése alapjául 1965. május 15-én kelt levelében közli a dolgozókkal a kitűzött célprémium összegét, amely ekkor még 18 ezer forint volt. 1 Szeptember 22-én újabb levél érkezik a központból, amely a célprémiumot 12 ezer forintra módosítja. i Hatezer forint ide, hatezer forint oda, a munka ugyanúgy megy, mint a 18 ezer forintos célprémium korszakában. Vége lett az évnek és ment az építésvezetőség hivatalos levele a központnak, hogy teljesítették a tervet, sőt jelentős túlteljesítést értek el. Ezeket közölték a dolgozókkal is és mindenki várta a 12 ezer forintot. A pénz azonban talán nem szereti a vidéki levegőt, még a mai napig sem érkezett le a fővárosból. Helyette elégedetlenség, elkeseredettség született a munkahelyeken és nagy- nagy hallgatás a központban, A panaszos dolgozók nemcsak az általuk és az építés- vezetőség szerint is jogos célAz általános iskola nyolcadik osztályát idén végző tanulók február elsejétől jelentkezhetnek szakmunkás tanulónak. Mi legyen a gyerekből, milyen szakmát válasszon? Erről döntenek most a családok százai Heves megyében is. Hogyan határozzanak ebben a kérdésben, amely rendkívül fontos a munkássá serdülő fiatal, de a társadalom szempontjából is? Kérdéseinkre Kameniczky Antal, az egri 212-es Bornemissza Gergely Iparitanuló Intézet igazgatója elmondotta, hogy sok gyermekben 14 éves korára kialakul a hajlam és határozottan kedvet érez az egyik, vagy a másik szakmára. Ha ennek mélyebb gyökerei vannak, például apáról fiúra szálló hagyomány, gyakorlat és kézügyesség, akkor ezt figyelembe kell venni. De nemcsak ezt. Azt is mérlegelni kell, hogy szükség van-e arra a szakmára, el lehet-e helyezkedni a választott munkakörben, amit a fiatal választ. A több éves gyakorlat azt igazolja, hogy a gyerekek és a szülők kívánsága nem mindig találkozik a tényleges szükséglettel. A divatos szakmák aránytalansága egyre jóban jelentkezik. Nagyon sok fiú szeretne rádió- és v\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ tv-szerelő lenni, a lányok közül pedig túlságosan sokan jelentkeznek kozmetikusnak és fodrásznak- Ugyancsak a divatos szakmák közé tartozik a fényképész, fogműves és a női szabó. Ezeknek a szakmáknak egyik-másikában egyáltalán nincs, vagy csak egy-két felvétel lehetséges — mondta az iparitanuló-iskola igazgatója. Ezekben a munkakörökben nincs munkahely, nem tudnánk elhelyezni a felszabaduló tanulókat. Az egri iparitanuló-iskola az idén 529 első éves tanulót vesz fel. A vállalatoktól és más szervektől beszerzett adatok szerint az állami iparnak esztergályosokra. géplakatosokra, villanyszerelőkre, kőművesekre, autószerelőkre, vasszereke- zeti lakatosokra, mezőgazdasági gépszerelőkre, szobafestőkre és marósokra van szüksége. Mit ajánlanak a lányoknak? Az esztergályos, köszörűs, marós és elektroműszerészi szakmát. Ehhez nem kell nagyobb testi erő. Inkább jó megfigyelőképesség, kézügyesség, türelem és pontosság. Ezekben a szakmákban a lányok megállják a helyüket. Jó lenne, ha az általános iskola nyolcadikos tanulói és a szülők az iskolában, illetve szülő értekezleten mindenütt részletes felvilágosítást kapnának á szakmunkás-oktatásról. Hivatalos idő alatt az iparitanuló-iskola igazgatósága is ad tájékoztatást. Az általános iskola nyolcadik osztályát idén végző tanulók iskolájuktól február 1-től kérhetik a jelentkezési lapot és ezen kérhetik felvételüket a választott szakmára- A kitöltött lapokat az iskola küldi tovább a szakmunkástanuló intézetnek. Az érettségizők, vagy azok, akik korábban végezték el az általános iskolát* nem töltenek ki jelentkezési lapot, hanem személyi adataikat tartalmazó kérelmet írnak közvetlenül a szakmunkástanuló-iskolához. Ezeket a felvételi kérelmeket július 15-től augusztus 15-ig kell eljuttatni a választott szakmunkástanuló-iskolához. Egerben csak az építőipari tanulókat tudják elszállásolni és megyénk többi szakmunkástanuló-iskolájában is nagyon korlátozott a kollégiumi elhelyezés. Erről a szülőknek keli gondoskodniuk. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a szülők gyermekeik óhaját a lehetőségekkel egyeztessék, kérjék ki az iskola, esetleg a tanulókat szerződtető vállalat tanácsát és megfontoltan határozzanak. F. lu
