Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Áho! a főváros — ADDISZ ABEBA — „az új virág” — a világ egyik legszebb fekvésű városa. Kétezer- ötszáz méter magasan eukaliptuszerdők gyűrűjében, szeszélyes dombokra, hirtelen völgyekbe telepedett. Keskeny utcái, az apró bárok tarka gyöngyfüggönyei, a „piazza” temérdek boltja, a fehér sálba takart karcsú, keskeny arcú etióp nők, a taxiként használt gyors, kétkerekű lovas kordék, a sokszögű, régi templomok — kóborlásra csábítják az embert. S paloták, modem szállodák^ kitűnő vendéglők. Etiópia múltja — amelyben évezredek a mérföldkövek — hatalmas, kopár hegyek mögé zárt, Európától is, Ázsiától is, de még Afrikától is elszigetelt népek története. Elszigetelt — s mégsem az. Etiópia úgy született, hogy az Arab-félsziget déli részéről betörő, szokásaikat, kultúrájukat magukkal hozó sémita törzsek gyarmatosították az itt levő hamita lakosságot, s fokozatosan eggyé olvadtak vele- A századok újabb lakókat hoztak azabesz- szm felföldekre, amely fajok s kultúrák találkozóhelye lett. A széthulló népeket mindig egyesíteni tudta a közös veszély. Küzdöttek az arabokkal, szembe szálltak a portugálokkal, az angol „büntető” expedíciókkal, harcoltak az olasz fasiszták ellen, nem egy csatában verték meg a betolakodókat Etiópia voltaképpen csak a XIX. század közepén lépett ki hegyi erődjéből. II. Menelik, majd Hailé Szelasszié uralkodása idején, aki trónra lépése évében alkotmányt, császári alkotmányt, de mégis törvényt adott országának. Iskolákat nyitottak meg, törvénnyel tiltották meg a rabszolgatartást. TULAJDONKÉPPEN a mi fülünknek nem hangzik bizalomgerjesztőén: Etióp Császári Dohány Monopólum”. E császári vállalat dohánygyára az Awasa vidékén az, amelyről szeretnék szólni. Valósággal szívfájdítő, hogy milyen csodaszép helyen van az a gyár- Errefelé kiszélesedik a Nagy Hasadék Völgye, de nem síkságot zár közre, hanem maga a völgy s tele van elképesztő alakú, teljesen rendszertelenül elhelyezkedő hegycsomókkal. A gyár is két ilyen váratlan hegy közé szorult. Barátságosan fogadtak. Amikor megérkeztünk az egyik irodaféle elé, éppen „családi” fényképezés folyt — mondták azután — a szezon sikeres befejezése alkalmából. így nem volt nehéz megtalálni az ügyekben legilletékesebb férfiút, ahhoz mentem, aki az ünnepélyes csoportkép közepére állt. Nem az igazgató volt, hanem egy agronómiát tanult fiatalember, Lakew Gebeye- hou, aki mindjárt azzal kezdte, hogy megmutatta azokat az első osztályú dohányból kötött bálákat, amelyeket néhány napon belül útnak indítanak — Budapestre. Azután, amíg az épületeket, szárítókat, raktárakat jártuk, elmondta ennek a gyárnak — számomra legalábbis — meglepő történetét. Errefelé mindig termett dohány. A háború előtt görög és örmény kereskedők vásárolták össze és dolgozták fel, egészen 1942-ig, amikor a dohányfeldolgozás császári — vagyis állami monopólium lett. A háború után megint görög kézbe került az etióp dohány, de hamarosan megalakult a „Brit— Amerikai Dohányfeldolgozó”, amelynek a kormány bérbe adta a dohánymonopóliumot. A feltételek között szerepelt a dohánytermelés népszerűsítése a parasztok között, új fajták kitermesztése, szakmunkás- és vezetőgárda betanítása. A ., B rit—Ameri kai Dohányfeldolgozó” nem teljesítette a feltételeket, s a kormány négy esztendővel ezelőtt — szerződésszegés címén — felbontotta a megállapodást. A „brit— amerikai” időkben ennek a gyárnak évente másfél millió bevétele volt. Amikor a kormány átvette, már a máÚj Virág sodik évben két és fél mili volt a jövedelem, ma már 7— millió. Harmincegy parasztembert megtanítottak az ültetés, az ápolás módjára, s ezek most bejárják a környéket, a többieket is megismertetik ezzel. A TÖRTÉNETHEZ illusztráció is járt. Gebeyehou egy kis faépületre mutatott — Ez minden, amit a brit—amerikai társaság épített. Később jött egy angol igazgató, az vályogból csináltatott egy szárítót, de úgy látszik — mondta mosolyogva —, megróhatták a nagy beruházásért, mert hamarosan máshová helyezték. Ö volt az egyetlen angol, aki itt valami jót tett.. Szemközt szép kőépületek állnak. — Ezeket az utolsó két esztendőben építettük, a magunk bevételéből... A magyarázat további része már bonyolultabb volt. Milyen új fajták termesztését vezették be, hogyan terjesztették el azokat, mire jutottak, hogyan gyűjtik, osztályozzák, fermentálják itt a dohányt? — cigarettát csak az Addisz Abeba-i gyárban készítenek. Bevallom, ez kevésbé érdekelt Egyre olyasmi járt az eszemben: Császári monopólium... Mégha tudom is, hogy egyelőre nincs szó komoly államosítási politikáról, ha egyébként előnyös feltételek csábítják a külföldi befektetőket. (Igaz, megkötések is, mondjuk, a profit kivonását korlátozó, netán az idegennek ingatlanbirtokossá- got nem engedélyező szabályok). BIZONYOSAN jobb lenne, ha ez a dohánygyár az etióp munkásoké és parasztoké lenne. De ha már nem az övék — s annak feltételei, hogy az övék legyen, most még aligha vannak meg — Afrikának ebben az „elzárt” országában is sokkal jobban hangzik az, hogy „etióp császári monopólium”, mint az, hogy „brit-amerikai dohányfeldolgozó”. Kalmár György JHil őlons hatunk ? A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP KÖNYVEIRŐL A receptektől a jogügyi előadásokig A gyöngyösi városi Nőtanács és a Városi Művelődési Ház közösen szervezte meg a nők klubját. Hetente találkoznak itt a háztartásban dolgozók és a termelőszövetkezetek asszonyai. Melegen fűtött klubszoba és jó program várja az érdeklődőket. A klub vezetője Suba Ferencné pedagógus. Segítői I. Both Éva és több lelkes pedagógus, jogász és orvos. A diafilm-vetítéseknél mindig „telt ház” van. Juhász András általános iskolai tanár és Nékám Alajos, a kultúrház igazgatója vetítenek. Legutóbb Sereg József tartott színvonalas előadást Gyöngyös város története 1948-ig címmel. Folytatása is lesz; 1948-tól napjainkig. A 25—30 klubtag a helyes öltözködéstől az ízes receptekig, a kulturált viselkedéstől a családjogi kérdésekig mindenről tárgyalt. L. Elekes Éva tudósító, Gyöngyös Az öregek ünnepe Istenmezején Az újjáépült istenmezeji községi tanácsterem kedves ünnepség színhelye volt az elmúlt napokban. Ez évben először hívták össze a község vezetői a 65 éven felüli istenmezeji lakosokat. Mindnyájan részt vettek a találkozón. A községi tanács vacsorán látta vendégül a munkában megőszült öregeket, az általános iskola ötödik osztályának tanulói pedig régi népi táncok felújításával szórakoztatták őket. Az öregek jól érezték magukat, végül táncra is ke rekedtek. Smolek István Istenmezeje Ünnepi gyűlés a munkásőr- szakasznál Kepes Lajos üdvözölte a munkásőröket. Részt vettek az ünnepi gyűlésen a városi pártbizottság vb-tagjai is. Az ünnepi gyűlést közös vacsora követte, majd baráti beszélgetéssel, tánccal fejeződött be. A legjobban dolgozó munkásőrök jutalomban részesültek. Szűcs Ferenc Hatvan A kísérleti terület termésének 50 százaléka a termelőszövei- kezeté, 50 százaléka a szakkör tagjaié, akik tanulmányi kirándulásra, továbbképzésre használják fel ezt az összeget. Nagy Ferenc agronőmus Vámosgyörk SzucsTanulnak bányatelepen is a vámosgyörkiek elkezdődött . . . A vámosgyörki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan tanulnak, hogy munkájukat jobban végezzék. Még az elmúlt év novemberében 22-en jelentkeztek a szakmunkásképző tanfolyamra. Az előadásokat Szepesi Béla technikumi tanár tartotta. Ez a tanfolyam növénytermesztési tagozatú volt. Január 1-ével megalakult a gépészeti, növénytermesztési és állattenyésztési szakkör a szakmunkás-tanfolyam végzős hallgatóiból. A szakkör tagjai havonta két esetben jönnek össze, hogy megismerkedjenek a legújabb módszerekkel s egy hold területen kísérletként alkalmazzák is a legújabbakat. Szucs-bányatelep, a sokat emlegetett „Bagólyuk” lakói nem voltak híresek kulturális munkájukról. Az elmúlt évben valami mégis megkezdődött. Ha kis lépéssel is, de elindultak a fejlődés felé. Ennek az útnak még az elején tartanak, de minden kisebb eseménye is említésre méltó. Legutóbb a Nőtanács rendezett kedves, meghitt kis ünnepséget a kultúrházban. Apák napját tartottak. A KISZ-fiatalok virággal várták az édesapákat, az iskolás gyerekek szavalatokkal köszöntötték őket. Az ünnepély fő eseménye az apák „Ki mit tud?”-vetélkedője volt. Héjjá János Szucs-bányatelep Válaszol az illetékes A hevesvezekényiek panaszára... Mikor férünk fel a buszra? — címmel tolmácsoltuk a he- vesvezekényiek panaszát. Panaszukat az AKÖV orvosolta. Mint közölték, szerdán és pénteken a fokozott utazási igény jobb kielégítésére Hevesveze- kényből 8.32-kor Heves felé induló járatot közlekedtetnek. A nagy forgalmú búcsú- és nagyvásári napokon a Hevesen állomásozó autóbuszok szükség szerint mentesítő járatként közlekednek Hevesveze- kény és Heves között. Miért nem szállhatunk tel... Miért nem kapunk más buszra bérletet... Lchet-c megálló a strandnál ?... Erre nem vonatkozik a munkavédelem Ä mezőgazdaság szoeializá- tódása, fejlődése elképzelhe teilen jól képzett, a korszerű ismeretek és követelmények által felvértezett mezőgazdasá gi dolgozók nélkül. így teremthetnek nagyszerű gazdaságot a szövetkezeteik kollektívái, így válik a tudomány — termelő erővé. Ez a célja és indítéka a februárban megrendezett mezőgazdasági könvv- hónapnak. Szakirodalmak, me lyek az ismeretek bővítését segítik, tudományos lépcsőfokok a jövő termelése felé. Miről olvashatunk, milyen könyvek láthatók a könyvhónap áruspolcain? Technikai, biológiai és üzemszervezési szempont ból értékeli a hagyományos és pz új tőkeművelési és rnetszés- piódokat Csepregi Pál A szőlő metszése című munkájában Diós István Bábaképzés a teh.e neszeiben címmel a tehenészképzés speciális területét, a vemhes állat gondozását és az elles körüli teendők végzésé* irta le úgy, ahogy ezt sok tan folyamon ismertette, illetve megbeszélte a részvevőkkel Negyedik bővített és átdolgozott kiadásban jelent meg újra Jeszenszky Árpád könyve, az Oltás, szemzés, dugványozás, amelyben a szerző az összenö- vesztéses szaporítási módokat ismerteti, Száz termelőszövetkezetben jártam címmel pedig a tsz-ek általános gondjairól. elsősorban a kertészetek helyzetéről és jövőjéről ír. A Kertészek kézikönyve Katona József szerkesztésében immár harmadik kiadásban látott napvilágot sok hasznos útmutatással a zöldség-, a gyümölcs- és sző'"'termesztés számára. Az erdő kincseiről, begyűjtésük módjairól szól az Erdei melléktermé1:-7' tése és hr’szvnsí,saa cím ' könyv. Nőngaz '’aságurk to4 yiipm 1566. február 4„ péntek vábbfejlesztésének kérdéseivel foglalkozik Horváth Sándor szerkesztésében megjelent Magyar Mezőgazdaság Zsebkönyve 1966. évi kötete. A gyakorlatban gazdálkodóknak és a talajok minősítésével foglalkozóknak egyaránt nagy segítséget nyújt a Fekete Zoltán szerkesztésében megjelent Ütmutató a talajok gyakorlati minősítéséhez. Az állattartás, az egyes ágazatok munkafolyamatainak leggazdaságosabb gépesítését tárgyalja Az állattartás munkafolyamatainak gépesítése című tanulmány. Sok segítséget nyújt a mező- gazdaság dolgozóinak Weitstem Ferenc Tyúktartás nagyüzemben és háztájon című munkája. Remélhetőleg a várt érdeklődés kíséri a mezőgazdasági könyvhónap könyveit, tanulmányait, amelyek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a további munkához. k. g. Megalakulása óta minden évben összegyűlnek a MÁV hatvani munkásőr-szakaszá- nak tagjai. Lassan egy évtizede lesz, hogy fegyvert lógtak a népi demokrácia védelmében. Az évenként megtartott ünnepségen családostól vesznek részt a munkásőr elvtársak. A legutóbbin Felföldi István szakaszparancsnok értékelte az eredményeket és ismertette a következő év feladatait. A hatvani városi és járási pártbizottság nevében FÜRDŐRUH/ÍK és ÍSem al&xik már féti álmot as egri struttd Ezen a télen nem zárkózott el hidegen a fürdő szerelmeseitől az egri strand; negyvenfokos gyógyerejű vize fölött úszik a pára, körös-körűi hó takarja a partot, ám a medencében — mintha nyár lenne, s ismeretlen a havazást Ígérő I felhő — fürdőzők lubickolnak- I Némelyeknek talán kurió- ' zum, de a valóság az, hogy a I nátha és a tüdőgyulladás mesz- sze elkerüli a téli strandotokat. 1 Egyetlen betegség, a reuma ke- I resi csak fel a medencét, fájós ; lábak formájában — s mit tesz 1 még a tél is! — ahogy múlnak , a napok, úgy távozik a baj. Az idős házaspár a megmondhatója ennek. Hatvan évesek már elmúltak, s törzsvendégei a strandnak. — Társadalmi munkában, saját erőből építettük ezt a kis öltözőt — mondja Pagonyi Gyula, a fürdő vezetője. Igaz, nem nagy, de ki gondolta volna az elején, hogy ennyien lel kescdr.ek a téli strar. '■''fásért? Közvetlen a m- ’^rce partja. ■ áll a jól fűtött kis öltöző az ajtóból egyé?nesen a vízbe lehel lépni. Megfő,zásról szó sem 1 lehet. — Naponta átlag húszán I huszonötén keresik fel . a fürdőt, de ha enyhébb az idő, néha háromszázat is eléri a létszám. Őszintén megvallom, kissé hitetlenkedtem, amikor Pagonyi Gyula mesélte: a fiartalabb- ja néha kirohant a meleg vízből, s egy szál fürdőruhában hógolyócsatát vívnak, vagy hóembert csinálnak — ám a lábnyomok, és két hóból készüli úriember meggyőzött. A nyomok minden kétséget kizáróan „mezítlábaktól” származtak..-! Aztán vissza a meleg vízije. A finnországi szaunák jutottak az eszembe, amelyek tudvalevőleg igen egészséges fürdőzési módszereknek hódolnak, dacára a külső szemlélő által jéghidegnek nevezett víznek... Az orvosok véleménye is csak aláhúzza ezt az egri kezdeményezést — melyet egyébként máshol már régebben folytatnak. Egészséges ... Az élő véleményt egeiébké'et ár. ’ Szolnál Bélé, bvd.avestí főorvos és fe1 ovA/yo ne* r\7 7 Agí *<• 7» frO 4 eg I/*?*'!*''* *r7*>/*? y-innJV7.n-/.?<• r rftr-ysel* T-/»7*.»rrw' f>7/+ rí* ftm '-fyi’ffn PVPVpf, * — OlstClV: vi.ivfh/T rtr P'mhrr TPplp'y fr,T-''rfvózvp — mondán Novak György, mielőtt, beleveti magát a vízbe. — Friss, szabad levegő, körös-körül fehér hó... Nem lehet, eléggé élvezni. Sokan mondják, hogy jobb mint nyáron. — Délután van nagy forgalom. Szerdán 42-en voltak, azelőtt 54-en, vasárnap 87-en, szombaton meg 117en — közli Csörgő Józsefné, a jegyszedő. — A decemberi forgalom 26 ezer forint volt — teszi hozzá még Pagonyi Gyula, s ez már elgondolkodtató, mint e téli egri fürdőzés gyógyhatása is: valamit ki kellene találni. A fürdő dolgozói elkezdték. Ám az öltöző a kívánalmakhoz képest kicsi is, primitív is, s a fürdő saját erőből természetesen nem tehet semmi komolyabbat. Jó lenne, ha erre a nagyszerű lehetőségre felfigyelnének az illetékesek, és megfelelő segítséget nyújtanának, mert mindenképpen megéri- Mit kellene tenni? Csudán egy téli öltözőhelyet c íz'*Mt? sorrot ^77ahol m/áro* p. '••■rTv’.rí fir TVTO^ ' fal fi?»?. n?7?. f* sfravdon <rr ko-ni! i^iV-rn sort lehetne keríteni erre is. Megéri! —kátai— Január 25-én másfelé irányították 6.25 ói'akor induló autóbuszunkat a gyöngyösi MÁV- AUT-megállónál. Türelmesen vártunk, mert érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy majd a bányászjárat kiszállít bennünket munkahelyünkre, Gyöngyösorosziba. M ígérkezett a bányászjárat, a két gépkocsivezető udvariasan közölte velünk, melyikkel visznek ki bennünket. Megkérdezték a buszban ülő bányásztisztviselőket: kivihetnek-e bennünket? Az utasok tiltakoztak, s mi lemaradtunk. Végre nyolc órakor megérkezett szokott járatunk. 1060 óta járok Gyöngyösorosziba, de a közlekedéssel mindig hiba volt. Hosszú éveken át „fakaruszon” jártunk, aztán kaptunk egy Ikarus-t, de ez többet rossz, mint jó. Ha jó, akkor pedig több esetben másfelé küldik és várhatunk, míg szereznek egy másik buszt. Ügy gondoljuk, ml a termelőszövetkezetben éppen olyan dolgozók vagyunk, mint mások, éppen ezért nem értjük, miért nem szállhatunk fel a jobb közlekedést biztositó bányászjáratra, ha ott hely van — kérdezi munkatársai nevében Palotai Mihály.-fc Gondot 'okoz reggel a munkába menés, mert bár a kora reggeli órákban több mint tíz busz megy át a községen, a zalókiak 80 százalékának a kerecsendi járatra szól a bérlete, a többit nem veszik föl. így, aki hétre jár dolgozni, annak is négy órakor kell elindulnia hajnalban. Délután megint csak a háromnegyed :.atkor induló kerecsenét jí- :ttal tudunk hazajönni Vajon nem lehetne más buszra Ufrrti a béri* írt? — kérdik a.’ gerszalókiak. Hatalmas forgalma van Eger gyógyfürdőjének és strandjának. Sajnos, a strandot csak gyalog lehet megközelíteni és bizony nem közömbös a gyógyulást keresőknek, hány kilométert gyalogolnak a gyógyfürdő előtt és után. Vajon nem tudná megoldani az AKÖV, hogy a Hajtómű- gyár felé közlekedő helyi járatnak vagy az eger—novaji járatnak feltételes megállóhelye legyen a strandnál? Vajon nem lehetne megközelíteniük a Baktai útról, a Felnémet és a Gépállomás felől közlekedő járatoknak a fürdőit? Ügy véljük, érdemes lenne gondolkodni rajta — javasolja több egri dolgozó nevében dr. Fe- renczfalvi Ferenc. ★ Fetőfibányán a 74-es számú fűszer- és csemegeboltban sok embert megrázott már a pénztárgép. Bár elhelyeztek egy feliratot, hogy: „Vigyázz, a gép ráz!”, de aki nem a felirat felőli oldalon áll, az nem veszi észre. A pénztáros állítólag „szigetelve” van, de veszélyes a hálózati áram a vásárlókra. Vajon a munkavédelem szabályai megengednek ilyesmit? A gép már több mint egy éve áramütéses, nem volna ideje meg javíttatni? — kérdi a pe- tőfibánvaiak nevében ifj. Debreceni Pál. Vass Lafosné, Heves: Panaszát kivizsgáljuk, ,s az eredményről levélben értesítjük. Kérjük addig szíves türelmét. Nagy LBélapátfalva: Kérésével forduljon közvetlenül a KJfJZÖV-höz. Tud-:másunk szerint iparengodé:y nélkül senki rém tarthat, .fenn műhelyt. Kiegészítő árasról a ktsz tudja up koz.itatni. Sinhalavits Béláné, Hatvan: Panaszával felkerestük az illető* késeket, kérjük szíves türelmét » döntésig. Szűcs Ferenc, Hatvan: Levelét megkaptuk, kőszönjflfl^ várjuk újabb írásait.