Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
Különösen aktuális volt, hogy népi ellenőreink a gyermekintézmények jelentős területét is pontosan feltérképezzék. Bölcsődéket, óvodákat, iskolai napköziket, kollégiumokat, gimnáziumi menzát — összesen 43 gyermekintézményt kerestek fel, vizsgáltak meg. Mit tapasztaltak ellenőrzésük során? Kezdjük ott, ahol a legifjabb nemzedéket vigyázzák és ápolják, míg a szülők napi munkájukat végzik... Kevés gyermek ssüleüt, — de túlzsúfoltak a bölcsődék 1045 előtt mindössze 5 bölcsődét találhattunk a megyében, s e kezdetleges intézmények is mind a nagyobb üzemek kezelésében állottak. A bölcsődék száma 13-ra szaporodott. S azóta, hogy mezőgazda-, ságunk szocialista útját járja, már faluhelyen sem ismeretlen többé a bölcsőde — a múlt évben például 5 falusi idénybölcsőde működött a megyében. A bölcsődék a mai igényeknek és követelményeknek általában megfelelnek. Nem mond ellent.ennek az állításnak, hogy egyes helyeken sok még a hiányosság. A népi ellenőrök a vizsgált 9 bölcsőde közül például, úgyszólván egyikben sem találtak konyhai előkészítő helyiséget, zöldségkamrát, tejkonyhát, tálalót, mosogató helyiséget, orvosi vizsgáló szobát, elkülönítőt, fürdőszobát és mellékhelyiséget; és hiányoztak a legszükségesebb műszerek is. Az egri Ságvári bölcsődében az egészségügyi szakiskola elköltözésével több helyiség felszabadult, lehetőség kínálkozott, hogy orvosi szobát és elkülönítőt létesítsenek — ehhez a pénzük is megvolt. A pénzt el is költötték, orvosi szoba és elkülönítő helyett a bölcsőde dolgozói részére létesítettek inkább egy túlméretezett ebédlőt, öltözőt, mosdót, zuhanyozót, irodát és szennyesraktárt. Nem paradoxon: kevés gyerek születik, de — túlzsúfoltak a bölcsődék! Mind több és több szülő szeretné gyermekét elhelyezni ezekben az intézményekben, a felvételi kérelmeknek azonban nem minden esetben tudnak eleget tenni. Hevesen például 35 felvételre jogosult gyerek közül 27-et, Füzesabonyban 60 jelentkezőből csak 30 gyereket tudtak felvenni. A bölcsődei felvételeknél miniszteri utasítás ad előnyt az egyedülálló anyák, és kis jövedelmű szülők gyermekeinek. Ám valójában sok olyan szülő gyermeke is bölcsődés, akik magas jövedelmükből más módon is megoldhatnák gyermekeik elhelyezését — a túlzsúfoltságnak ez is oka. Egyes helyeken más célokat is szolgál a bölcsőde, mint amelyre eleve és eredendően hivatott. A poroszlói bölcsőde például a terhes és szoptatós anyák • orvosi, védőnői tanácsadásának is helye; a gyermekátvevő helyiség egyben a terhes és gyermekes anyák várószobája. Higiénia! Ugyanitt, pince és kamra hiányában a zöldségféléket a mellékhelyiségben tárolják. Ahol as étrendet felnőtt gyomorhoz ssaöják ! Az 1938. évi statisztikai ada- j tok tanúsága szerint Heves me- | gyében 26 óvoda működött, oly kevés óvónővel, hogy egynek- egynek 62 gyerekre kellett gondolnia. S az utóbbi évek adatai? Az állandó napközi otthonos óvodák száma 98; egy óvónőre 19 gyermek felügyelete hárul. Tizennégy napközis óvoda j körűm'.. viszonyait vizs-1 gálták meg a népi ellenőrök — j nagyobbrészt falusi intézmé- j nyékben ellenőrizték* hogyan j gondoskodnak a bölcsődés kor- : búi '- ”1 * '^n—.—odék taeia’m!. ■ Túlzsúfoltságot csak egy-két helyen tapasztaltak! Elgondol-1 Húsa h a 99beltengerben • • •” sok ... hogy az olasz labdarúgó csapat és spanyol játékvezetői hármas voltaképpen rendkívüli jó. szolgálatot tett a Ferencváros legyőzésével. E nemzeti katasztrófa osztatlan egységbe tömörítette kis hazám egymással általában meglehetősen szemben álló, klubsovinizmustól megáldott szurkolóit. A három lesgól, a jogtalan kiállítás, amely megzavarta a Fradi amúgy is felkészülésbeni hátránnyal küszködő csapatát, mélységes felháborodást váltott ki a Vasas, a Dózsa, az MTK és a többi sportkör labdarúgó rajongói körében. Mert lám, bajban ismerni meg a barátot, és az is „lám”, hogy a sportban ért sérelmeink hogyan és miként, tömörítik közös csatasorba e nemzeti tragédia gyászoló közönségét. Az egység rendkívül jó dolog, hiszen a történelemből is tudjuk, hogy a muhi pusztai, vagy mohácsi csatavesztésnek — noha. az korántsem volt olyan tragikus, mint mondjuk az 1954. évi világbajnokság veresége — egyes egyedül a széthúzás, az egymás meg nem értése volt az oka. A.z olasz labdarúgó csa- , i-r'.r,-ni„m menchirfos onőzelme únv vélem azonban, időben rádöbbentett mindenkit, hogy egységben az erő, ősz- szefogásban. egymás támogatásában a lehetőség a holnapi feladatok sikeres megoldását illetően. Amint — Fradi szurkoló lévén — könnyes szemmel, dz boldog és hálatelt szívvel zsebeltem be más klubok szurkolóinak őszinte és szívből jövő részvétnyilvánításait, nem, tudtam szabadulni egy gondolattól ... Hogyan, hát népünk szurkoló tömegeiben ilyen mély és őszinte az igazságtalanság miatti felháborodás, hogy készek félretenni minden klubérdeket? Hát megpróbáltatások idején ennyi erő és jóakarat van bennünk? Hát képesek vagyunk egyéni, klubérdekeinket félretenni, ha a nagy ügyről, hazám, ügyéről van szó, illetőleg ez ügy bármilyen trikójú képviselőjéről? S könnyes szemeim, megtört szívem előtt felrémlett az az idő, amikor a gyári és a hivatali, sőt a minisztériumi érdekeket is félretéve, egységesen lépünk fel minden igazsága talansággal szemben. Nem fordul majd elő, hogy a bejáró munkások kerékpártömlői a régi egy év helyett már három hónap után tönkremennek, mert a gyár a saját önköltségét úgy csökkentette, hogy kissé megspórolt az anyagból... Nem fordul majd elő, hogy háromszor is felbontjuk ugyanazt az útszakaszt, mert háromszor három vállalat, vagy szerv kívánja teljesíteni saját tervét... Nem fordul majd elő, hogy új robbanóanyagot kísérleteznek ki a bányák számára, amelyek habár rosszabbak is, de legalább drágábbak is, s ezzel a kísérletező gyár kikísérletezte saját terve és önköltsége okos alakítását... Nem fordul elő, hogy... Igen. sok minden nem fordul elő majd olyan, ami eleddig előfordult, amelynek nyomán haszna volt egy vállalatnak, egy embernek, egy közösségnek, de nem volt haszna a nagy közösségnek, hazám több, mint tízmilliós szurkoló táborának. Sőt továbbmegyek, mint ahogy tovább is mentem a részvétnyilvánítók gyűrűjéből, hogy végiggondoljam — hogyan szurkol majd ebben az országban sok millió... Itt azoban megtorpantam gondolataimban, mert ehhez nem kell továbbmenni, mert azt már elértük — bár el is hagynánk —, hogy bőven akad szurkolója a munkának. Sok olyan szakértő akad ebben az országban, aki egy képzeletbeli tribünön állva, lelkesen rikoltozza tanácsait a jobbszélen dolgozó művezetőnek, hogyan adja be középre a munlcát, a hátvédként esztergáló esztergályosnak, hogyan lehet okosan és jól dolgozni az új esztergagéppel, vagy a kaput védő főkönyvelőnek, hogyan kell igazán jól és helyesen fökönyvel- ni... Ezek a szakértők nagyon lelkesen szurkolnak — bár ezen a pályán és ebben a játékban tízmilliónak van módja és helye „játszani” —, de egy jottányit nem engednek szurkolói mivoltukból. Ők már inkább csak szurkolnak, dolgozzon, pardont játsszon, akinek kedve van h 'zzá ... De tegyük félre a munkát, s térjünk vissza a mindnyájunkat érintő dologra, amely olyan egységessé tette népünket a tragikus percekben — mi várható a budapesti visszavágón? Többen állítják, más klubbeliek is, hogy vannak még csodák, és hallottak már ők olyat... Nos, most, hogy őszinte köszönetét mondok valamennyi részvétnyilvánitásért, s azért, hogy a tragikus percekben klubra, sportszárra való tekintet nélkül mindenki velem, velünk együtt érzett, kötelességemnek érzem kijelenteni: a Ferencváros búcsút mondott a kupaküzdelmeknek ... Ám, semmi ok az aggodalomra. Ha jól tudom., még három ’élvonalbeli csapatunk vesz részt kupaküzdelmekben, ez még sok vereséget és összefogást hozhat, nem beszélve az idei világbajnokságról, amely egy több évre való nagy nemzeti összefogás lehetőségét magába is rejti... Közben valahogy, ha könnyen is. ha összefogva is, majd csak eldolgozgatunk. Mert azt is beláthatja bárki, azért minden himi-humi ügyben vem lehet elvárni egy ország szurkoló millióitól honv csak úgy összefogjanak. Nem maradna összefogni való erejük arra az a1'"’'’ómra, amikor népünk léte forog kockán — mondjuk a P77’" újabb küzdelmeire. u Horton az utőr zászlóval kergeti tovább az autókat. Ne zavarják azt a munkát, amelyet a 800 liter teljesítményű szivattyú és a tűzoltó végez, Szemlélő kevés van, inkább segítőkész és szánakozó emberek állják körül a kisírt szemű háziasszonyt. — Nyolcvan éves ember sem emlékszik ilyen szörnyű nagy belvízre. A pincében mái csaknem méteres a víz. 1950- ben építettük a házat... Nehogy valami baja legyen ... És tovább szaladgál, miközben a kertben és a ház körül tengernyi víz hullámzik. — Nemcsak itt ilyen válságos a helyzet — mondja az egyik szemlélő. — A Kossuth utcában négy, a Vörös Csillag utcában két, a Rákóczi utcában nyolc házat fenyeget a hét közepi esőzéstől tovább duzzadt belvíz. A József Attila utcában 12 házat fogtak körül a habok. És a tragikus eredmények: két ház tönkrement, az egyik össze is dőlt... Több tucat ház áll Horton a belvízképezte kis „tengerekben”. Bizony nehéz helyzetben ... Épp belvízszemléről érkezett a hatvani járási tanács épületébe Tóth Imre építési előadó és Virányi József a Közép-Du- na-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki tisztje. Kezdjük Hatvannal. A városban elrendelték a Zagyva mellett a másodfokú árvízvédelmi készültséget. Igaz, Hatvanban a helyzet még nem súlyos. A patak vize 340 centi magas, 480 centiig duzzadhat. — Petőfibányán azonban kritikus a helyzet. A bánya szennyvizének elvezetése nincs biztosítva. Három községben veszélyeztet a víz: Boldogon, Heréden és Lőrinciben. A lőrinci Petőfi Tsz 30 hold szántója is vízben áll. Igaz ugyan az is, hogy a töltést Lőrinciben megnyitottuk és a Zagyvába vezettük 60 holdról a belvizet. Csány és Hort között az út járhatatlan. — A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a legfontosabb intézkedéseket megtette. A selypi, hatvani duzzasztóműveket kinyitották, hogy zavartalanul vonuljon le a víz. A veszélyeztetett területeken, ahol a Zagyva és belvíz szintje megegyezik, ott homokzsákokkal, úgynevezett jászolgátakkal erősítjük meg a töltéseket, A hírszolgálat gyors, a vízőrhálózat állandóan cirkál a veszélyeztetett területeken. Nyolc tagú munkabrigádunkal pedig mindig a legválságosabb helyeken vetjük be. Hogy teljes legyen a látottak felsorolása: Lőrinciben a vörösmajori elágzásnál szintén nem könnyű a helyzet. A kép, ami az elágazásnál fogadott bennünket, tényleg súlyos volt. A Mátraaljai Szénbányászati Tröszt 2500 liter teljesítményű szivattyúja krákogva küszködött a teménytelen vízzel. A kertekben nagy hullámokat hányva áramlik a sáros víz. Csaknem tíz ház vesztegel a „tengerben”. — Nézze meg a pincéket! — kiáltja Gulyás Lajosné — 180 centi víz áll benne. És tényleg, szinte a küszöÚj eh az egri vár Elnökségi ülésen választották újjá a megyei TIT szervezet egri városi elnökségét. Az új elnökség megválasztását az tette szükségessé, hogy a régi tagok közül többen már megváltak Egertől, egy részük pedig nem vett részt aktívan a szervezet munkájában. Az ülésen elhatározták, hogy új munkatervet készítenek és kiszélesítik az ismeretterjesz.\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A Pétervásári Járási Tanács elnökének íróasztalán egy takaros nyújtófa hever. Kicsi, formás, két végét olajjal zöldre festették. — A váraszói termelőszövet- keztben készül sok ezer számra — mutatja az elnök. — Földjük nincs, ahol búzát, cukorrépát, dohányt termelhetnének, de nyújtófából bőséges volt a termés. Az erdő adja az alapanyagot. Csabai Mihály országgyűlési képviselő mosolyog. — A télen három műszakban is dolgoztak. Nekik is élni kell valamiből... Valaki megemlíti, hogy a fából készült használati tárgyak közel 300 ezer forint tiszta jövedelmet hoztak hét hónap alatt a kis hegyi szövetkezetnek. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége ügyében nyitok be a siroki Váralja Tsz irodájába is. Rózsai Béla főkönyvelő számai fölé hajolva elmélyülten dolgozik. — Most készül a terv, még nincsenek végleges adatok. Később elmondja, hogy a nehézkesen, sok bajjal előrehaladó szövetkezet egyik fontos bevételi forrása jelenleg a kőbánya. Ez a melléküzemág tulajbön is át akar csorogni a sol víz. — Hát lehet ilyen bizonyta lanságban este aludni? És kis téglákon lépdelvi mutatja az utat. A vetemé nyeskertben az ár az úr. Pa naszkodik is a háziasszony hogy nem lesz itt termés. — Át kéne vezetni a műú alatt a vizet, akkor meg vol nánk mentve. És a kutakat i víz levonultával fertőtleníten — mondja. Erélyesen sürgeti az intéz kedéseket, de jogosan, hiszer az 5 családja fekszik le úgy hogy 180 centi víz csörgedezi! a padló alatt. (fóti) lökség ősi TIT élén tés hatókörét, főleg egyes üzemekre, amelyek eddig perifériát jelentettek ebből a szempontból. Megszervezik a rend szeres előadóképzést, s a külön böző tudományos egyesületekkel megjavítják a kapcsolatot Megkapják az egri városi tanács kistanácstermét is as időnkénti rendezvények céljaira. NYUJTOFA ÉS AUTÓJAVÍTÓ... donképpen már főüzemágnal számít, hiszen a szövetkeze bruttó bevételének közel ne gyede származik a bányából. — Ilyen kő kérem, mint Si rokban nincs a környéken - dicséri a főkönyvelő az árut. - Az idén megkezdik a sírok vár helyreállítását. Oda is ke kell. Aztán a mi köveinkbő sírköveket is készítenek ... Manapság a gazdálkodás: ügyekkel bajlódó ember számolva beszél. A siroki főkönyvelő által említett számok is £ papírra kerülnek: 750 ezer forint a bánya jövedelme. Enne! alig kétszerese az állattenyésztésből eredő haszon. — Mennyi a tehenek száma? — Nyolcvannégy. Az istálló átlag „négy” liter. Ijesztően alacsony. — Hogyan látják a jövőt? A további beszélgetésből kiderül, hogy a szövetkezet vezetői lényegében- helyesen ítélik meg helyzetüket, és okosan kihasználják azokat a lehetősé: geket, amelyek, mint mellék ; üzemági tevékenységek jöhet■ nek számításba. Ez annál is inkább indokolt, mivel az egy tagra jutó jövedelem évek óta ■ hétezer forint körül mozog. • Több forint kell tehát, hogy nagyobb legyen a munkakedv. ’ — Űj terveink is vannak — említi még a főkönyvelő. — Autójavító műhelyt rendezünk be az átmenő gépjárművek részére. Olyan gyors szervizt. Szerszámaink, embereink megvannak, már csak a megvalósítás hiányzik. A' noteszba ezúttal egyetlen szót írok: „helyes”. A siroki főkönyvelő mintha gondolatolvasó lenne, máris fejből diktálja a szarvasmarhaállomány jelenlegi létszámát: 230, ezenkívül 50 sertés, 470 juh. Ennyi az egész. — Tudjuk mi azt, kérem, hogy kevés. Azt is tudjuk, hogy több húst, gyapjút, tejet kellene eladni, hogy több legyen a pénzünk, magasak még az önköltségek is. Az állattenyésztéssel kapcsolatban itt Sirokban is nyomban felvetődik a takarmány-probléma. 800 holdat kellene bevetni pillangós növényekkel, hogy bőségesen legyen takarmány az állatoknak. Csak örülni lehet annak, hogy a termelőszövetkezetek keresik a lehetőségeket és kutatják, milyen úton-módon lehetne jövedelmüket növelni. Legújabban kormányrendelet is segíti a mezőgazdasági üzemek melléktevékenységeit. Még mindig kevés a saját terméket feldolgozó üzem. Több savanyító üzemet, tej-, baromfi- feldolgozót létesíthetnének. Az erdő melléktermékeinek hasznosítása is lehetőségként kínálkozik. Arról azonban egyetlen szövetkezet sem feledkezhet meg, hogy a fő üzemágakat a növénytermesztést, az állat- tenyésztést. nem lehet elhanyagolni. Kőbánya és nyújtófa sohasem helyettesítheti a búzát, a tejet és a húst. Szalay István koz tató, éles kontraszt: egyik helyen sok gyerek van a korszerűtlen, erősen megromlott épületben; a másik helyen pedig üresen áll a frissen épített, vadonatúj óvoda. Bükkszent- mártönban például a községi tanács, a KISZ és a pártszervezet foglalta le az új óvodát, mert nem tudtak „összehozni” annyi gyereket, amennyiért üzemeltetése érdemes lett volna! A vizsgált óvodákban nem találtak zsúfoltságot a népi ellenőrök a játékokból, de a bútorokból sem! Például a füzesabonyi 1. számú óvodában 20 gyerekre jut egy mosdóállvány. A Tárná menti falvak óvodáiban törülköző nincs elég; van, ahol többen használnak egyet, s van, ahol nem használnak egyet sem. Az egri napközis óvodáknál az étkezésnél vannak hiányosságok. Az ellátás központi, s így a főzés nem mindig igazodik a gyermekek életkorához. Ugyanazt az ételt kapja az óvodás,, mint az általános iskolás, jóllehet a 3 és a 14 éves gyerek igénye között óriási a különbség. Gyakori, hogy a gyermekintézmények konyhái felnőttek részére is főznek. Ilyen helyeken az étrendet nem a gyerekek egészséges és szükségesen választékos igényeihez szabják, hanem a felnőttek fogához, gyomrához, gusztusához. S a gyerekeket minőségileg, de mennyiségileg is sokat károsítják a felnőttek előnyére. B. községben régi szokás szerint először a 22 felnőtt edényeit, ételhordóit töltik meg, s csak ezután ülhet asztalhoz a 26 óvodás, hogy elfogyasszák, ami még maradt. De ebből is „elvesznek”, csonkítanak... A népi ellenőrök ottjártakor épp gulyásleves volt ebédre: a gyerekek adagjában csak kevés krumplit és egy-két darab húst találtak; az óvónő és a dajka levesében bezzeg bőséges volt a krumpli, s a hús is 25—30 darab... „üthessetek kulturáltan, tie — kés nélkül!” Az iskolai napköziknél — ez funkciójukból is adódik — kevesebb a hiányosság. A modern, kulturált nevelés tárgyi feltételei — a régi, elavult és a falusi iskolák kivételével — adottak. A gyermekek az órák befejeztével iskolájukban maradnak, tapasztalt pedagógusok felügyeletével elkészítik a házi feladatokat, tanulnak, különféle szakkörökben foglalkoznak, sétálnak, sportolnak. Hiba, hogy megfelelő felszerelések hiányában a sportolás és egyáltalában a pihentető foglalkozások, majdnem mindenütt a focira, a labdarúgásra korlátozódik. Gyermekintézményeinkben a kulturált étkeztetés, követelmény. Még olyan helyeken is nehézkes ennek megteremtése, ahol rendelkezésre áll a megfelelő számú evőeszköz. A pedagógusi „óvatosság” riasztó példája: az egri VI-os és X-es iskolák napközijében a diákoknak az étkezéshez nem adnak — kést! Egy mondat a kollégiumokról. .. Szervezettségük magas j fokú, színvonalas, felszereltségük kielégítő, megfelelően biztosítják lehetőségeik és adottságaik szerint a tanulók fejlődését! ★ Gyermekintézményeink minden tekintetben előre haladnak, fejlődnek — ez természetes tendencia. De az már nem mondható természetesnek, hogy a becsülendő eredmények mellett oly sok még a hiba, a hiányosság. Társadalmi életünk térképészei,' a népi ellenőrök, vizsgálatuk során azért tárták fel gyermekintézményeink területének hibáit, hiányosságait, hogv azokat kijavítva — minden eredmény teljesebb értékű legyen. Pataky Dezső NEB-dosszié Nagyiféüveg alatt a gyermekintézmények
