Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
r Külpolitikai heti összefoglaló A háború „második frontja” - Wilson Moszkvában — Felmondás a Dí4.10-nuk? — Puccsok futásza ogon Az eseménytelenséget kifejező uborkaszezonnak nincs eny- nyire találó ellentétpárja. Pedig, ha lenne ilyen kifejezés, azzal jellemeznénk a hetet. Az elmúlt napok során ugyanis valósággal egymást kergették a fontos történések. A világsajtónak igazán nem lehetett oka a panaszra. Bőven akadt nagy betűvel szedhető, szenzáció- számba menő jelentés az első oldalakra. Kezdjük talán a heti krónikát a vietnami kérdés új fejleményeivel. Valóságos hagyomány lett ez a kezdet, hiszen a délkelet-ázsiai vihar jó ideje ott van a válságlista élén. E napoknak mégis új sajátsága akadt Jóllehet Vietnam déli részén folytatódnak a véres harcok, mind nagyobb figyelem irányult a háború „második frontja” felé. Ez a front pedig Washingtonban, az amerikai politikában kezd kialakulni. Johnsont egyre hevesebb bírálatok érik, az elnök mind nehezebben tudja bizonyítványát megmagyarázni. Anélkül, hogy túlbecsülnénk az Egyesült Államokban megnyilvánuló elégedetlenséget és bel- ; 5 feszültséget, megállapíthatjuk: ilyen méretű háborúelle- ' es mozgalomra még nem volt ■■ :.'a Amerikában. A' szenátus külügyi bizottságának vitáját í 2 millió ember nézte végig a maratoni televíziós közvetítés során. Amikor Johnson villámlátogatást tett New Yorkban, az utolsó percben megváltozatták az előre bejelentett útvonalat, mert a tüntetők ezrei sorakoztak fel. Az amerikai közhangulatnak ezek a hullámai elérték már a Capitóliumot, a kongresszus épületét is. Az év végén részleges választások lesznek, a képviselőknek ezért különösen érzékenyek a műszereik. Eddig csaknem száz szenátor és más törvényhozó bírálta a kormány politikáját. Ha nem is alapvető változásokat követelnek, de a vietnami háború korlátozását szerelnék. Jellemző közjáték volt Robert Kennedynek, a néhai elnök öccsének fellépése, aki a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front bizonyos fokú elismeréséről beszélt, s egy koalíciós kormány lehetőségét mérlegelte. Igaz, később, kölcsönös kimagyarázkodások után, elcsendesült a vita. Nem titok azonban, hogy Robert Kennedy fél szemmel már a következő elnökválasztásokra tekint, s valószínűleg azért lett egyszerre kezdeményező. A hivatalos amerikai politika azonban változatlanul merev, s a hét derekán elhangzott Johnson-beszéd egyértelműen a háború mellett tört lándzsát. Ez eleve megtorpedózta Wilson brit miniszterelnök moszkvai látogatásának esetleges vietnami puhatolózásait. Anglia, jóllehet a genfi értekezlet társelnökeként felelősség terheli Déikelet-Ázsia ügyeiben, — megelégszik Washington politikájának szinte szolgai támogatásával. Ezért eredménytelenségre van kárhoztatva állítólagos vietnami „közvetítése”. A hazatérő miniszterelnököt megostromolták az újságírók: lesznek-e választások tavasszal Angliában? A nyugati tábort legjobban a francia elnök sajtóértekezlete rázta meg a héten. De G-ulíe majdhogynem felmondott a NATO-nak. Kifejezte szándékát, hogy 1969-től, az eredeti atlanti szerződés lejártától számítva, csupán egy lazább együttműködésben vállalna részt. Három esztendő természetesen nagy idő, s csak a jövő adja meg a választ, hogyan realizálódik az elnök szándéka. A francia bejelentés azonban nagy hatást gyakorolhat a kisebb atlanti tagállamokra, Dániára, Norvégiára, - másokra, amelyek ugyancsak szeretnék a NATO bizonyos felülvizsgálatát. Egy birt publicista írta nemrég az atlanti szervezetről, hogy olyan, mint a hidegháborús jégkorszak visszamaradt politikai őslénye Lehet, hogy a De Gaulle-sajtó- értekezlet érdemben is megindítja majd a NATO hosszantartó agóniá ját... A leglátványosabb események a harmadik világban vi- harzottak. Indonéziában véget ért a Njono-per és a világ felháborodással értesült arról, hogy halálra ítélték a kommunista párt kipróbált vezetőjét. A reakció az ítélettel immár legalizálni szeretné az antf- kommunista hullámot. Gátat akar-e és tud-e vetni Sukarno elnök a további jobbratolódás elé? Vajon Nasutiom hadügyminiszternek, a reakció közismert vezéralakjának leváltása ennek jegyében állt-e, vagy a volt miniszter esetleg elnökhelyettesként tér vissza? A kérdőjeles mondatok mutathatják, hogy az indonéz eseményekre még mindig nincs megnyugtató válasz. Amint korai lenne még végleges értékelést mondani az egymást követő negyvennyolc óra két váratlan államcsínyéről, a Szíriáiról és a ghanairól. Az első visszhangok arra utalnak, hogy a haladó afrikai, ázsiai országok éber aggodalommal, a nyugati imperialista körök többé-kevésbé leplezett örömmel fogadták a változásokat. Ám itt sem maradnak el a kérdőjelek: még nincs rá válasz, vajon szilárdak lesznek-e az új rezsimek és mi lesz pontos irányuk? Réti Ervin Dr. DÉR FERENC: A dolgozók részvétele az állami munkában ii. A szocialista fejlődés folyamatában a társadalmi szervek szerepe az állami feladatok ellátásával kapcsolatban egyre növekszik. Ez a növekedés és fejlődés lemérhető és általánosítható eddigi építő munkánk tapasztalataiból. 1. Szocialista építő munkánk első szakaszában a társadalmi szervek sajátos módszerükkel és eszközeikkel mozgósítják a tömegeket a különböző állami feladatok végrehajtására. 2. Az építő munka magasabb szakaszán kialakul a mozgósító tevékenység mellett az is, hogy a társadalmi szervek már ellátnak egyes állami feladatokat — még pedig saját szervezeti fegyelmükre építve látják el ezeket az állami teendőket. Az e téren jelentkező feladatok különösen az utóbbi esztendőkben fejlődtek ki; a fejlődés a jelenlegi szakaszban is erőteljes és mindinkább kibontakozik. Ez szoros összefüggésben ván azzal, hogy népi demokratikus államunk már rálépett arra az útra, amely az egyetemes népi állam kialakulásához vezet. A fejlődés legfőbb jele: a demokratizmus szélesedése, a dolgozók részvételének fokozódása az állami munkában és a társadalmi szervek egyre növekvő szerepe. A szocialista társadalomban sokféle társadalmi 'szerv működik. Sokféleségük ellenére azonban számos közös ismérvvel rendelkezik. Ezek az ismérvek: feladataik megvalósításában az egyéni és a társadalmi érdek összhangja dominál; tevékenységük módszeré2 Mmúsrn 1966. február 27„ vasárnap ben a meggyőzés, a nevelés, a szervező tevékenység, a tapasztalatcsere elsődleges; közös szervezeti elvek alapján működnek. A társadalmi szervezetek — amelyek a dolgozó tömegeket bevonják az állami munkába — a következő csoportokra oszthatók: a) Azokra a politikai jellegű tömegszervezetekre, amelyek nem állnak az egyesületi törvény hatálya alatt, s működésük tagsági viszonyon alapul; b) az egyesületi törvény hatálya alatt álló olyan tömegszervezetekre, amelyek közreműködnek az állami feladatok megoldásában (pl. TIT); c) az állampolgárok társadalmi, illetve egyéb szükségleteinek kielégítésére létrehozott, esetenként állami feladatokat is ellátó egyesületekre és szövetkezetekre; d) olyan tagsági viszonnyal nem rendelkező és a társadalmat képviselő, nem tömegmozgalmi jellegű, társadalmi szervezetekre, amelyek közül egyesek képviseleti jellegűek (üzemi tanács), mások nélkülözik a képviseleti jelleget és állami szervek mellett működnek, és állami szervek hozzák létre őket (tanácsi vb mellett működő egyes bizottságok). A társadalmi szervezetek másik nagy területe az állam- hatalmi szervek tevékenységé; hez kapcsolódik és az állam politikai alapjához tartozó politikai tömegmozgalmakat foglalja magába. III. Alkotmányunk egységbe foglalja a népképviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeit, mindennapos gyakorlattá teszik a dolgozók közvetlen részvételét az állami ügyek intézésében. A következőkben e képviseleti szervek jelentőségével és feladataival szeretnék foglalkozni, és bemutatni a dolgozók fokozódó bevonását az állami munkába. Szocialista államunkban a képviseleti szervek fejezik ki a dolgozó nép akaratát; e szervek állami életünk legfontosabb tényezői (országgyűlés, tanácsok). A tanácsok az állam- hatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezete is, amely a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók más tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális munkában való közvetlen és állandó részvételre. Ez — a képviseleti szervek tömegbázisának kiszélesítése és megszilárdítása — az eljövendő egyetemes népi állam kialakulásának szükségszerű velejárója. Tanácsainknak rendkívül sokoldalú és sokrétű lehetősége van arra, hogy a dolgozókkal, a dolgozók más tömegszervezeteivel mindinkább el tudják mélyíteni a kapcsolatot, és mind nagyobb és nagyobb tömegeket tudjanak bevonni az állami feladatok megoldásába. Ennek két igen fontos módszere: az állandó bizottságok tömegkapcsolalának állandó javítása és munkájuknak elmélyítése, valamint a tanácstagok választókerületi tevékenységének megjavítása. Ami az állandó bizottságok tömegkapcsolatát, illetve munkáját illeti: szélesedik az a gyakorlat, hogy az államigazgatási szervek egy-egy döntésük meghozatala előtt kikérik különböző állandó bizottságok véleményét, tanácsát. Az állandó bizottságok tagjai valóban benne élnek az „élet sűrűjében”; állandó figyelemmel tudják kísérni a területüknek megfelelő munkát, s a lakosság vonatkozó problémáit, megjegyzéseit, észrevételeit. Mind emellett azonban kétségtelen tény az is, hogy az A magyar I»ormány j válasza Í É az INDK kormányának I külügymi- * szombaton I Erdélyi Károly niszter-helyettes fogadta Wilhelm Meissnert, az * | NDK budapesti nagykövetét és f átadta a magyar kormány vá- í | laszát a Német Demokratikus } Köztársaság kormányának az < j európai biztonság kérdésével 1 kapcsolatos memorandumára. ♦ I A magyar kormány válaszd- | ban hangsúlyozza, hogy a Né- * met Demokratikus Köztársaság j j javaslatai az európai béke és t biztonság iránt érzett történél- J mi felelősségtudatról tanús- « kodnak, találkoznak a békesze- * rető államok a nemzetközi $ feszültség enyhítéséért folyta- tott harcával. A javaslatok !f! megfelelnek valamennyi euró- i pai nép, így a magyar nép ér- !|! dekeinek is. A magyar kormány f álláspontja szerint e javasla- ,|! tok megtárgyalása és megvalósítása jelentősen hozzájárulna Európa biztonságának megszilárdításához, egyben hasznosan szolgálná a világbéke ügyét. A magyar népköztársaság kormánya — mutat rá a továb- . biakban a válasz — magáévá ]! teszi és támogatja az NDK ‘8' javaslatait. J _________ * Ma gyar film az 0§CBr-d íjért ■8 •8 * * Filmművészetünk újabb je- $ ! len tős állomását jelzi az az * értesítés, amely Hollywoodból ? jött: az Oscar-díjért az idén, a? felszabadulás óta első ízben, ♦ magyar film is versenyez. Az'}! elmúlt év végén benevezték ♦ az Oscar-díjért folyó filmver- * senybe Vadász János rendező 8 kitűnő rövidfilmjét, a „Nyi- J tány”-t, amely 1965-b Cannes-i nemzetközi filmfesz tiválon nagydíjat nyert. A ví-i lág legjobb filmjeinek legran- J gosabb seregszemléjére min-4! den ország kategóriánként egy- * egy alkotást nevezhet. A be- { érkezett filmek közül Holly-8 woodban egy bizottság-választ-$ ja ki azt a néhány művet.} amely közül egyet Oscar-díjjal í jutalmaznak. (MTI) « állandó bizottságok munkájú-!] val, tevékenységével kapcso-1 latban még jelentős problémák!] is mutatkoznak, amelyek éppen 1 nem segítik a szélesebb körű] tömegek bevonását. Ezen hiá-1 nyosságok egyike, hogy az ál- 3 landó bizottságok tagjai egyesi helyeken még azokkal a lehe-i tőségekkel sem élnek, amelye-3 két jogszabályok biztosítanak] számukra. Több helyen tapasz-] talható a bizottságok munká-J jában formalitás; a kötelező] üléseken kívül más tevékenységet alig-alig végeznek. Pe-!j dig az volna a helyes törek-j vés, hogy az állandó bizottság!} tagjai és bevont aktívái az] adott területen állandó jelle- |j gű feladatot kapnának s lát-1 nának el. Tapasztalataik ré-' vén rendkívül nagy segítséget 4 tudnának nyújtani a helyi ta-1 nács és a felsőbb tanácsi szer- 8 vek rendelkezéseinek, határo-1 zatainak végrehajtásához, a la-3 kosság javaslatainak megváló- j sításához, panaszainak elinté- ,| zéséhez. 1 Az államigazgatás társadal-1 masításának fő területeként je- ] löli meg a helyi igazgatást Az] államigazgatás társadalmasítá-] sáról című tanulmányában Sza- ] mel Lajos. Szinte egyöntetű] az a vélemény — írja —, hogy] ennek társadalmasítására a] leginkább alkalmazható formai ,a tanácsok állandó bizottsá-j gainak olyan jogokkal való felruházása, amelyeknek révén bizonyos államigazgatási kérdésekben való döntés a végrehajtó bizottságtól és a szak- igazgatási szervektől rájuk háramlik. Ezzel összefüggésben Beér Jánosnak az a véleménye, hogv perspektívában valószínűnek látszik, hogy a testületi elv behatol a szak- igazgatás területére és ez a tendencia a bizottságok hatósági jogosítványai mellett szól. Bihari Ottó szerint az újabb tapasztalatok arra utalnak!; hogy az állandó bizottságok hatáskörhöz juttatása a vonatkozó véleményekben előtérbe kerül. Kovács István a bizottságoknak a hatósági jogkörrel való felruházását megoldhatónak tartja és még jogi szabályozásával kapcsolatban is javaslatokat tesz. (Folytatjuk) Bikinis „színésznő” lelkesítő műsora a dél-vietnami háború amerikai katonái részére. És a lelkesítés eredménye: bekötözött szemű, partizángyanús, dél-vietnami parasztasszony egy amerikai katona vállán. A nők ellen könnyebb harcolni?! (A Vie Nouve alapján)
