Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
Vfsontai bányajárás NAPFENYBEN FÜRDIK a visontai határ, áttetsző pára száll a felszaggatott, összetúrt földről. A szalagjaidról — ahol néhány pillanatra megállunk Zoller Béla főaknásszal — belátni a széles bányamezőt. Mindenütt mozgás. A távolban egy lánctalpas kapaszkodik konok kitartással a meddőhalomra, jó dobásnyira tőle kinn felejtett kukoricaszárak között tör utat magának egy másik. A „gödörben”, felette meg arrébb kotrógépek — alattunk agyagter- he alatt nyikorog az ezres szállítószalag. A főaknász — a visontai fejtés előtt ott volt az ecsédi bánya nyitásánál is, dolgozott a Keleti-főcsatorna munkáinál, részt vett a Hortobágy folyó szabályozásában, építette a Duna—Tisza csatornát — mesz- szire mutat, a kéklő acéloszlopok, az égbe kapaszkodó derékdaruk felé: — Amott már a nagy gépeket szerelik, olyanokat, amelyek közül egyik-másik háromezer ember munkáját is képes elvégezni napjában. Az ősszel talán már találkozik . valamelyikkel itt is... Lejövünk a hídról, bányajárásra indulunk a főaknásszal. A tavaszias idő — úgy látszik — szekrényben marasztalta a meleg nahát: kiskabát- ban dolgoznak már az emberek, egyikük-másikuk már az inge nyakát is kigombolta. Szembetalálkozunk egy fiatal villanyszerelővel: Jafcsák Oszkárral. — Honnan jön? — szólítjuk meg. — Innen a legközelebbi anyagfelezőről. A szolgálati telefont javítottam a kezelőfülkében. .. A műhelyünk egyébként amott a Tévén-tanya mellett van — mutat az ezüstösen csillogó hidroglóbus felé — onnan indulunk „portyáinkra”: oda, ahonnét valami bajt jelentenek. — Nagy ez a terület. Sokat járkál...? — Mikor mennyit. Előfordult már, hogy talán tizennyolc kilométert is gyalogoltam egyetlen műszak alatt. De van olyan nap is, amikor ki sem mozdulok a műhelyből. .. A FÜLKÉBŐL JÖZSA JÁNOS gépkezelő köszön vissza. Kis „házikója” a szalag fölé épült, munkáját a szalag felügyelete jelenti. A szállítmányt, a „gödörből” küldött meddőt figyeli szüntelenül, a terhelést ellenőrzi, arra vigyáz, hogy egyeletesen cipelje súlyát a gumiheveder. — A berendezés két irányba képes terelni a meddőt: az „ezres”, meg az „ezerkétszázas” szalagra. Akkor váltok, amikor szükség van rá. Egyszer az egyik „gólyának” — ferde szögű felvonó, elevátor — másszor a másiknak továbbítom az anyagot... Jó időben nincs különösebb probléma, csak esőben, eső után. Ilyenkor „beragadnak” a görgők, sokszor le kell állnunk: negyven százalékos teljesítménnyel dolgozik a berendezés... Lejjebb, a „gödör” közelében — egy víztölcsér mellett kis fabódé. — Szivattyúház — magyarázza egy előbúvó fiatalember, Kecskés Ferenc. — Ide szivárog össze a környékbeli talajvíz ezt nyomatjuk ki a géppel. .. Állandóan jön a víz, fontos munkát végzünk a zsompnál: itt még vasárnap is dolgozni kell... A „gödörben” — csak köznapokon. De akkor aztán istenigazából...! — Igaz-e, emberek? Homlokát törölgeti a legközelebb álló Kohajda Ferenc. — Hát a vágánykiemelés, biztos, hogy nem gyerekjáték! Öten küszködnek most is a sárba ragadt, hatalmas talpfákkal. — így sarasan, vizesen, egy- egy darab talán három vagy négy mázsát is nyomhat... A HATALMAS TEHER ALATT — ugyan mennyit nyomhat ez a kotrógép? alaposan besüllyedt a sínpálya. Ha a talpfákat nem emelnék feljebb, lecsúszna róluk a gépkolosszus. — A múlt héten egyik-másik helyen még ötöt, hetet is kellett egymásra raknunk a talpfákból, hogy újra szintben, egyenesben legyen a pálya... Komisz, nehéz munka ez, kérem. ..! — Hát a kotrógép vezetőjéé, a V 7-es mesteréé? — A miénk könnyebb, de felelősségteljesebb — mondja a markazi születésű Molnár Zoltán. — "Ekkora masina mellett annyi baj törénhet! De eddig még nem történt semmi különösebb baj. Igaz, hogy nem olyan régen kezeli még a gépet: mindössze a második éve. A nyitóárok legfel ső szintjén kezdte, most meg tizennégy-tizenöt méternyivel lejjebb folytatja. — A társai? — Hopka Feri fenn van a gépen, a „főnök”, Nagy Lajos* meg a szomszédos kotrónál se- gítkezik éppen. Eltört az előtéttengely, azt cserélik... Szocialista brigádunk egyik vállalása, hogy szükség esetén segítünk a többi gép legénységének is.,. Nagy Lajos vasárnap délelőtt is benn volt... — Meddig maradnak a ,,B” nyitóárokban? — Talán még három hétig.,, Aztán újabb munkaterületre vonulunk. Már készül a rámpa, az út, ahol elhaladunk... Pár perc gyaloglás után az északi aknánál „igazi” bányászokkal találkozunk. Fújtatva kapaszkodnak felfelé a meredeken, gőzölög átizzadt testük, nedves ruhájuk. Tóth György és Fehér Béla lakatosok éppen a délelőttös siktából érkeznek vissza. Lenn dolgoztak a föld alatt, a víztelenítési munkáknál. — Egy szivattyú tolózárját javítottuk, meg tömhettünk. Mindig ak^d valami odalenn... Hol térdig, hol állig járunk a vízben. Cseppet sem könnyű munka... Visontaiak. Csillésként kezdték a bányász szakmát, aztán a lakatosműhelyben dolgoztak három évig. Tavaly tettek szakmunkásvizsgát. VALAMIKOR NEKIK IS erre volt egy-egy darab földjük. Akkor felülről művelték — most meg alulról. Érdekes ez a visontai határ! (gyóni) Gyökeret ereszteni és dolgozni Tisztelt Természet Kolléga! Azzal a szerény, de aktuális kéréssel fordulok Önhöz, hogy részemre (alulírott) egy tízkilós görögdinnyét érlelni szíveskedjék. Kérésemet azzal indokolom, hogy nagyon szeretem az illető gyümölcsöt, s mivel én vagyok, mint ember, az Ön egyik ura — biztos olvasta már a napilapokat —, kérésemet nem áll jogában visszautasítani. Nagyon rosszul esne, ha csodálkozna mindezeken, hogy énnekem meredek kéréseim vannak, mert ki látott már görögdinynyét februárban? Ha Ön ezen csodálkozik, akkor én levonom Önről a konzekvenciát, ami tulajdonképpen idegen szóval vizes lepedőt jelent, és azt mondom, hogy Ön konzervatív, kispolgár, aki mereven ragaszkodik a szokásokhoz és hagyományokhoz, vagy pedig egy gyenge jellemű jelenség, aki hagyja magát befolyásolni a félrevezetett meteorológusok által. De Ön semmiképpen nem lehet ilyen, mert van szerencsém tudni, hogy folyó hó minapján az ön illetékességébe tartozó felhók megjelentek a fejem fölött, és kiröhögve a szokásokat és hagyományokat, elkezdett villámlani és mennydörögni, és jégesni, ami csak nyáron, s akkor is zivatar idején szokott bekövetkezni, többek között a dinnyeföldek fölött is. Ezek után nem áll jogában, ha már képes ilyen marhaságokat vagy vicceket elkövetni, hogy kinevesse nagyon is szerény kérésemet. Mert ha nyári zivatar van, akkor tulajdonképpen nyár van, akkor tulajdonképpen illik, hogy érni kezdjen a dinnye, különösen a görögdinnye, amié ér. nagyon szeretek. S egyébként is, ha még nem vette volna észre, a cukrászdákban lehet fagylaltot kapni, ami megint csak a nyár félreérthetetlen jele, vagyis egyike az Ön tréfáino,k, amiket semmiképpen nem tud leplezni a Meteorológiai Intézet szeánszain. Kérem tehát, hogy teljesítse kívánságomat, máskülönben 'nagyon megsértődöm, és leveszem a kezem Önről, nem leszek ura a tová.bbiakban. Zivataros tisztelettel: — kátai — Fiatal szakemberek a tsz-ek- ben. Szinte még nedves diplomával, nagy elképzelésekKel és sok-sok vággyal. Vajon milyenek az első benyomások, amelyeket a nagybetűs Élettől kaptak? Egy szóvá>: mindent Szekeres Ferenc Kiszombor- ból indult érettségijével a zsámbéki felsőfokú mezőgazdasági technikumba. 1965-ben végezte el az üzemgazdászi szakot, közepes eredménnyel. Azúín a főiskola, és irány a termelőszövetkezet. Egerbe nősült, s nagyon boldog volt, amikor két hete a mikófalvi Kossuth Tsz mezőgazdász gyakornoka lett. Ennyit mondanak el a száraz adatok. És vajon miről beszél a fiatal, szőke gyakornok. — El kell mondanom, hogy a fiatal szakemberek tanulás közben kissé rózsaszínűnek képz-Q,ik el a jövendő munkát. —És a valóság később elkedvetleníti őket? — Szerintem éppen ellenkezőleg. Ösztönzi arra, hogy gondolkozzék, milyen módszerekkel lehetne az „ideális vágyakat” megvalósítani. — Természetesen mindezt nagv ambícióval, sok elképzeléssel? — A második hét után az ember még csak a tsz életébe szeretne beilleszkedni, munkájával kiérdemelni a bizalmat és csak aztán próbál javaslataival segíteni a gazdálkodáson. Az ifjú szakember jól érzi magát a községben, mert tapasztalja, hogy szükség van itt rá, megtalálta a helyét. Augusztusig mint gyakornok dolgozik, aztán igazi „mester” lesz. Feleségét is lehozza a faluba. sőt a kis trónörököst is. — Gyökeret ereszteni, beilleszkedni és dolgozni szeretnék. Semmi többet. Egy szóval: mindent! Zabolátlan vágyak | Energikusan védte álláspont- I ját a hatvan férőhelyes mes- ! terséges bor.iúnevelő terveinek I megbeszélésekor. — Szerintem akkor sem épülhet így... S mondta az ő elképzelését... Löffler László, a bélapátfal vi Március 15 Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, 26 éves. A tsz legfiatalabb tagja. Egy hónapja kezdte el a munkát. — Az érettségi után két évet dolgoztam a Hevesi Állami Gazdaságban. Juhászbojtártól baromfinevelőig minden feladatot elláttam. Aztán az állami gazdaság ösztöndíjával a debreceni agrártudományi főiskolára kerültem. Itt 1964-ben jeles eredménnyel védtem meg diploma tervemet. Jó tanulásomért a Földművelésügyi Minisztérium hat hétre tizedma- gammal franciaországi tanulmányútra küldött. Sok mindent tanultam és ezeket mind hasznosítani szeretném a tsz-ben. — Profilírozni kell a szövetkezetét, nálunk például állat- tenyésztésre. És örülök, mert ez az én feladatom lesz. Aztán a gyümölcstermesztésben málnára kell átállni. Úgy érzem, a munkaszervezésbai is segíthetek: erőkoncentrálás, a személyi és gépi erők pontos összefogása a legfontosabb. És igaz, már a főiskolán is mondták* hogy „fafeiű” vagyok, de kitartok amellett, hogy a mező- eazdrságot tudományos alapon kell vezetni. Beilleszkedni a környezetbe Alig lehet megakasztani a szóáradatot, amely a nagy terveket idézi. — Szeretem a községet és embereit, mert van bennük boldogulni akarás. Szeretem a tsz-t, a feladatokat is, nem vágyódom el Bélapátfalváról. Esténként sokat olvasok, hiszen a főiskolán igazából csak azt tanultuk meg, hogy mit hol kell megkeresni. És sohasem unatkozom, mert az embert, szerintem, saját gondolatai is szórakoztatják. Közben jegyzőkönyvet hoznak és gyorsan aláfirkantja a nevét. — Szeretnék majd ledoktorálni, letelepedni és a feleségemet is idehoznám. És még egyet: régi könyveket gyűjteni, mert ez az egyetlen hobbym. Fóti Péter SipniiifSßL 3 1936. február 24., csütörtök elvek szerint a város jövője t szempontjából fontos város- ] rész. Milyen legyen külső meg- . jelenése, milyen épületek fog- : laljanak itt helyet, kik fognak < itt lakni, mi maradhat meg a < mai városrészből úgy, hogy az - itt élő és majd ide települő lakosság a város életébe jólés ; szervesen beleilleszkedhesáék. ; A tervező — ha szándékai I után érdeklődünk — ilyeneket mond: a városrendészet nem fölötte, hanem időbelileg is előtte áll az építészetnek. Nem | akkor kell a várost rendezni, amikor már a legjellemzőbb épületek állnak, hanem a vá- : rosrendezőnek összegeznie kell rendezési tervében azokat az alapgondolatokat, amelyek nélkül a település karakterét el sem lehet képzelni. A tihaméri szomszédságnál a délről nyitott völgy és különösen a műemléki város miatt a városkép kialakítása volt az első nehéz buktató. Olyan látképről kellett gondoskodni, amely a váró® sziluettjét nem zavarja ... Ezért kerülni kellett a geometriai épületidomokat és olyan mozgalmas vonal- rendszert kellett kialakítani, amely belesimul a város harmóniájába. Funkciónál's és forgalmi problémák egyaránt felmerülnek. A tihaméri egység megszerkesztésénél a gyalogosok és a gépkocsik forgalmát kettéválasztja, a közintézményeket a gyalogosközpontba helyezi el úgy, hogy az iskolák, bölcsődék. kereskedelmi és egyéb egységek jól megközelíthetők legyenek. Ez a városnegyed — a tervező ismételten szomszédsági egységnek hívja — 15 ezer ember számára nyújt majd kulturális környezetet, otthont. Ez a rendezési terv ma még csak maketten és Fekete Miklós gondolataiban, rajzaiban, szabatos műleírásában él és hordja indokait. A holnap azonban életre hívja a gondolatok nyomán azokat az épületeket, amelyek a városrendező elképzelésében és látható formában a maketten élnek. A mátrai Sástó egészen más gondolatokat éb- t esztett Fekete Mik’ósban. Domborzatilag erősen mozgatott, vízszegény helyen mintegy 200« fő részére kell itt majd létrehozni a mátrai idegenforgalmi és turisztikai alközpontot. Sástó táji és tájolási lehetőségei igen kedvezőek, a forJlevxl g.(hj&gAhiíujj£-ugjjjkm, tos Barna tervezi ezt a két épületből álló irodakomplexumot. Az első épület egy szabadon álló tízemeletes irodaház, míg a másik épületben helyezik el az Autóközlekedési Tanintézetet. A beruházási program most áll jóváhagyás alatt. Eszerint a Klapka utca és a Tárkányi Béla utca által köfVefogott területen, az erdőgazdaság használatában levő ingatlanon építik meg. Földszintjén az Idegen- forgalmi Hivatal helyezkedik majd el. Ez a körülmény — a reprezentatív igényeket kieléA kedvező ei az idén tovább ki az üzemi bal Munkásvédelmi szempontból sikeresen ért véget az elmúl! esztendő. A százezer munkásra jutó üzemi balesetek száma 9,6, a halálos baleseteknél! ezer munkáshoz viszonyítod száma pedig 7,6 százalékkal csökkent. A SZOT illetékesei tovább kívánnak haladni azor az úton, amely az eddigi fejlődéshez vezetett. Amint az MTI munkatársának elmondták, ezután is erőteljesen támogatják az Országos Munkásvédelmi Bizottság működését, amely már eddig i: jelentős eredmények születésé segítette elő azzal, hogy beszámoltatta munkavédelmi tevékenységükről a különböző nép- gazdasági ágak vezetőit. gítő módop — meg is szabja az épület fogalmazásának tónusát a továbbiakban. Az irodaépület álló hasáb alakú, észak-déli hossztengely- lyel, két főbejárattal. A program a kor színvonalán gondoskodik néhány hivatal elhelyezéséről, amelyek eddig zsúfolt, szétszórt és korszerűtlen viszonyok között dolgoztak. Botos Barna nemcsak a közvetlen beruházási célt látja és kívánja szolgálni épületeivel, hanem szervesen be is akarja illeszteni ezt az irodaházat, zavaró hatás nélkül, időállóan, abba a reprezentatív, idegen- forgalmi centrumba, amely a két szálloda, a színház és a fürdők, uszodák által körülhatárolt területen kezd kialakulni. Az épület tervezésénél a szigorú geometriai formák, a nemes egyszerűség uralkodik. Ennél a koordinált beruházásnál már hasznosan jelentkezik a pécsi komplex-tervezésnek és összefogásnak a hatása is. A bankszékház tervezési munkáit már befejezte Tóth Andor építész és akik az egri Beloiannisz utcába elsétálnak, már látják az impozáns épület alapozási munkálatait. Nem kívánunk véleményünkkel a területi főépítész lebernyege alá húzódni, de meg kell állapítanunk, az épület külső megjelenésével harmonikusan beilleszkedik a környezetbe. A gyakorló iskola, a járási tanács épülettömbjeihez jól kapcsolódik és tartózkodóan modern, nemes formájával átmenetet jelent a megyei bíróság épületének század végi formáihoz. A tervező-építész képzelete és keze sok tekintetben kötött volt, mert a rendelkezésre álló terület felhasználása sok-sok akadály elhárítása után vált lehetségessé. Figyelemmel kellett lennie Tóth Andornak a közmű-problémákra is, és főként arra a szomszédságra, amelyet a majd megépülő,;>p»gr a tervezők asztalán élő autóbusz-pályaudvar is jelent. A bankszékház makettjéről készült fénykép reprezentálja a tervező érett elképzeléseit. (farkas) edniéovfli után váuiák csökkenteni esetek számat Sok egészséges közös kezdeményezésre készülnek a minisztériumok és a szakszervezetek. Az Élelmezésügyi Minisztérium és az ÉDOSZ például a tervek szerint a Húsipari Trösszttel és más érdekelt iparágakkal együtt meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben kötelező lesz a kézvédő lánckesztyű használata. Egyébként a SZOT a Budapesti Nemzetközi Vásárt ebben az évben is fel kívánja használni a munkásvédelmi propagandára. Idei kiállításukon a gépi védőberendezéseket mutatják be, a legjobbakat, amelyeket az országban ismernek. (MTI) galom is közvetlenül mellette húzódik el, 24-es számú műúton. A Sástónál megoldandó közmű-problémák komolyak. Az építész olyan épületeket kíván itt elhelyezni, amelyek funkcionálisan tökéletesen kielégítik az igényeket, megjelenésük és megoldásuk is újszerű. Kétszáz ágyas motel, 100 ágyas turista- szálló, hétszáz személyes I. osztályú camping és mintegy ötszáz főre szabott hétvégi telep alkotja majd ezt a modern egységet. Ezekhez csatlakoznak még a felsorolt intézményeket kiszolgáló vendéglátó és egyéb intézmények. Az egri Klapka utcai irodaház több intézmény, vállalat és közület részére épül majd. BoMilyen gondolatok határolják egy építésztervező horizontját? Az építészetről és e városrendezésről határozotl nézetei vannak Fekete Miklósnak is, aki a megyei tanács tervező irodájának munkatársa. Azt mondja, hogy az épité szét életforma. Az építkezés nem csak esztétikai kérdések sora, bonyolult rendezési, hasznossági és célszerűségi problémák megoldása is ötvözi a tervező szándékait. Egyik legfontosabb munkája most Az egri tihaméri szomszédsági egység részletes rendezési tervének elkészítése. A fogalom meghatározza a tervező célját. Fekete Miklós gondolatait most a2 a cél köti le, hogyan alakuljor ki Eger déli végein, moderr A bankszékház makettje (Panyik István felvétele) Tervek az asztalon
