Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

1 Feftér palásttal borította be a tél a mátrai csúcsokat. Az út kanyarulatai mögül felbukkan­nak a mesébe illő. csodálatos tájak. Kristálytiszta, ózondús levegő. Szívd jól tele a tüdő­det, és azonnal távolinak tűn­nek az otthon maradt apróbh- Cagyobb gondok. . Amikor útnak indultam, fiogy bebarangoljam hazánk té­li paradicsomát, barátaim azt tanácsolták, vegyek egy mát­rai útikönyvet és próbáljam lépésről lépésre meghódítani a hegyeket. Megvettem, beleol­vastam és sietve letettem. Ezt nem lehet megismerni néhány nap alatt, és egy riport kere­tében átnyújtani á tisztelt ol­vasónak. nem, ez lehetetlen! Ezért hát, nekivágtam a magam szakállára a felfedező boldog érzésével. A Máira kapuja A Mátra kapuja Gyöngyös, mondják. Kis István, a mátra- füredi SZOT-üdülő vezetője, mégis Mátcafüredet nyilvánít­ja az első igazi mátrai állo­másnak. —Nálunk egy-egy turnusban, tizenegy i pületben 270-en pi­henhetik ki egész évi fáradozá­sukat. Sok a kétágyas és az egyágyas szobánk, a többi kö­zött ezért is szeretnek idejön­ni az üdülők. Sajnos, központi fűtés csak két épületben van, kettőben szerelik, de azért mindenütt meleg várja a ven­déget. Egy statisztikai adatra büszkék vagyunk, pillanatnyi­lag vezetünk a többi üdülő előtt: 66 nászutas házaspárunk van. Kis Istvánné gondoskodik a Vendégek szórakoztatásából. A színes, vidám esteken nem is marad el a kacagást Mátraháza Csupán néhány kilométer vá­lasztja el Füredtől. Kitűnő mű­úton szalad a kocsink. Innen indulnak és ide érkeznek a síe­lők, szánkórók. Kecskés József üdülővezetőnek nem kis gon­dot okoz a nagy átmenő forga­lom. A SZOT-üdüTő nyilvános éttermében ugyanis nemcsak beutáltak szórakozhatnak a hangulatos zenére. Mi szem-szájnak ingere! csinálja ezt — kérdezik az üdülővezetőtől, lít ki fninden étke- választé- csaik annyit mond: „Kérem, a gyakorlat!” Tanul! Idén fejezi be a ven­déglátóipari technikumot* az­után tovább, a magasabb kép­zettségért. as üdülővendégek még tökéletesebb ellátásáért. Jelenleg 180-an pihennek itt. Rövidesen megoldódik a vízi­probléma is, mert épül már a törpe vízi erőmű. Mátraháza Barangolás a Mátrában Üdülőről üdülőre nem sietnek vissza a szállás­helyre Ma Róza néni, a falu mesemondója elevenít fel — az igazságot mondával keverve, — régi históriákat, Vidróczki, őrmesterből lett betyár törté­neteit. Az öreg csárda falai pa­tinásak, múzeumból kerültek ide a korabeli berendezési tár­gyak. betyárfegyverek a falra. Valódi, romantikus hangulat. man, jó étvággyal üljenek a gazdag ebédhez: „hízási ver­senyében vannak. A mátrai levegő csodát tesz. Épp ezért keresik föl Burópa- szeíte mindenhonnan ezt az üdülőhelyet. Kékesen szó sze­rint veszik, hogy mindent a betegekért. Ez rendben is len­ne. De azért nem szabadna megfeledkezni a szanatórium Siklik a szánkó, mosolyogva vág neki a kékesi lejtőnek a kislány. A csárda ügyes, fiatal vezető­je, Szabad Sándor, aki 13 éves kora óta itt dolgozik, ébren tartja a mondák világát: A* ország teteje: Kékes Magassága 1014 méter. Szép­sége számokkal nem fejezhető ki. Közvetlenül a tv-adótorony dolgozóiról sem. Régen meg­érett már az igény egy közel­ben felépítendő lakóházra. Irány: Galyatető A Mátra legszebb üdülője. Valamikor Grand Hotel Galya­tető volt. Fényes livrés portás hajlongott az ajtóban és várta az urakat. A padláson még őr­zik a régi, megsárgult vendég­Kint fagy; esikorog a hó. j Pirosra csípi a friss szél a síelők arcát. A hatalmas, ter­méskővel borított falak mö­gött kellemes meleg. Szinte a falak is pihenést, megnyugvást árasztanak. Ki irányítja ezt a hatalmas kombinátot? Kinek a keze munkája, szervezőkész­sége biztosítja a mindennapi rendet, az ellátás zavartalan­ságát. Keresem az igazgatót. Bajor Ernő szabadnapos — mondja a portás. Gondolom, síel, pihen — ki­használja az adott lehetősége­ket. Hamar rájövök tévedé­semre. Fenn találom a szobá­jában. és mint rendes diák, készül a szállodaipari főiskola félévi kollokviumára. Nyolc éve dolgozik az üdülőkért A vendégkönyvet meg sem akar­ja mutatni, bizonyára szerény­ségből. hisz a legtöbb beírás­ban szerepel a neve: dicsero- leg emlékeznek meg róla. Csu­pán néhány kérdéssel zava­rom, s ő azonnal válaszol: 130 szobában 320 vendég üdülhet télen-nyáron. A Fenyő-üdülő­ben nvaranta családi üdültetés is folyik. 130 alkalmazott fá­radozik, hogy az üdülővendé­gek elfelejthessék a fáradtsá­got. Ebben a csodálatos palotá­ban minden megtalálható, ami a pihenés szolgálatában áll. Uszoda az üdülőben, Európa egyik legmagasabban fekvő strandja. Kellemes, 20—30 fo­kos vizében egész nap vidá- ' man lubickolnak a vendégek. A házban van a posta. Fővá­rosi színvonalú férfi—női fod­rász, játékok, önálló pékség. Célgazdaság, villanytelep, — soroljam még? És mindez napi 14 forintért. 2 hét 196 forint. Az önköltségi ár is meghaladja a napi 72 fo­rintot. Érdemes . egy röpke számítást végezni. Egy beutalt két hétre az államnak 1008 fo­rintjába kerül, tehát 320 ven­dég, azaz egy turnus 322 560 forintba. Mindebből a dolgo­zók összesen 62 720 forintot fi­zetnek, a többit az állam do­tálja. ★ A nagy üdülő mellett né­hány száz méterre a Vasas tu- ristaházban alszanak az öttu­sázók. A nap nagy részét He­gedűs Frigyes doktor vezetése­vei kemény, alapozó edzéssel töltik. Befutják a havas hegy­oldalakat, Gyöngyösön lovagol­nak, Galyatetőn úsznak. Nem könnyű sportot választottak, az biztos. Balczó, Török dr., Móna és a többiek ebben a gyönyörű környezetben már a jereváni világbajnokságra ké­szülnek ,.. Még milyen kevés helyen jártunk. Jó lenne tovább bo- lyongani, de sem idő, sem hely nincs több. Elbúcsúzunk a csodálatos, minden évszak­ban gyönyörű Mátrától. A Mátrától, amelyik a miénk. ÍR. l-> Öt óra bor mellett — kötelező A hosszú asztal mellett har­minc ember ül kétoldalt. Mind­egyikük kezében pohár. Arány­ló bor csillog a poharakban. A sarokban, egy asztalon, üve­gek sokasága, mind borral telve, nem is. akármilyennel, szinte az ország valamennyi vidékéről való borokkal, és talán valamennyi fajta is kép­viselve van itt. A harminc ember ét órán át kötelezően csak a borokkal foglalkozik. Mindebből kiderül, hogy a harminc ember tulajdonkép­pen nem borivó most, hanem borkóstoló, illetve borbíráló. Mindannyian a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum utolsó éves. leve­lező tagozatos hallgatói. Fel­nőttek, akik eddigi munkakö­rökben is a szőlővel, a borral foglalkoztak, ök .az első fel­nőtt évfolyam hallgatói, akik most már államvizsga előtt állnak. Bor, bor, bor Amíg .a hallgatók ízlelgetik az egri leánykát, Hodászy Mik­lós igazgató magyarázza a fel­adatukat. Mindenekelőtt: a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikum borászati-kémiai tan­székének gyakorlata folyik, amely tulaj donképpn a borbí- rálathoz kíván bizonyos fokú. jártasságot biztosítani a fel­nőtt hallgatóknak. Előre köz­ük a bor fajtáját, évjáratát, a legalapvetőbb tulajdonságait, a hallgatóknak pedig pontoz- niok kell a bor színét, illatát, tisztaságát, ízét, zámatát, az összbenyomást. Kékesi József, a Gyöngyös—t domoszlói Állatni Gazdaság egyik üzemvezetője, az 1964-es évjáratú egri leánykát tizen­nyolc ponttal minősítette ép­pen. — Megfelel az értékelés? — kérdezzük Horváth János tan­székvezetőt — Teljesen — kapjuk a vá­laszt — Mihez lehet itt viszonyí­tani az egyes hallgatók véle­ményét? — Mi előre elbíráljuk a bort, megállapítjuk a pontszámát. Persze, abszolút mértékünk nincs nekünk sem, a borbírá­lat mindig szubjektív. — Meg lehet tanulni a bor- bírálatot? — A bor minősítéséhez szük­séges alapfokú jártasságot el lehet sajátítani gyakorlás út­ján. Most is ezt a célt szol­gáljuk. A tökéletes bírálathoz viszont rátermettség is szük­séges. No, lám, a borbírálathoz is tehetség kell, erre is szület­ni kell, Közben Oláh Jánosné ad­junktus már összeszedte a bí­rálati lapokat, a poharakba furmint kerül, néhányan pe­dig tálcára kikészített kenyér- szeletekből vesznek és harap­na. így „öblítik ki” a szájukat Szereli, de nem issza A harmincas csoportban egyetlen nőt találunk. Ennyi férfi között feltűnő az ő ma- . gányossága. Különösen, hogy borbírálat folyik, ami nem ép­pen női foglalkozásnak minő­síthető. — Hogy sikerült eddig a bí­rálata? — Köszönöm, jól — válaszol halkan Farmasi Julianna. — Ezek szerint ismeri a bo­rokat. — Igen. Az Állami Pincegaz­daság gyöngyösi üzemének la­boratóriumában dolgozom. , — Talán, szereti is a bort? — Szeretem — mondja min­den kertelés nélkül, nagyon határozottan. — Mennyit szokott inni? — ' hangzik a következő, logikus­nak tűnő kérdés. — Inni? — csodálkozik 6, amire a legkevésbé számítot­tunk, de hát... —- Soha nem iszom. — Egy kortyot sem? — Csak szeretem a bort. Ezek szerint ilyen • is van. Meglepő? Legalábbis szokat­lan. Pedig itt helyt kell állni, mert az ötórás gyakorlat alatt összesen harmincötféle bort kell megkóstolniok és elbírál- niok a hallgatóknak. Köztük pedig csak egy Farmasi Julian­na van, ha a többiek csak egy kortyot is meginnának a har­mincötféle borból, mi lenne a végén? Jószántából ezért nem vál­lalkozna sok. borszerető ember a borbírálatra. De itt nem le­het mit csinálni, itt kötelező gyakorlat ez.’ Irigyeljük vagy sajnáljuk a hallgatókat? (umfí A hó egyelőre még nem jelent veszélyt a megyében Az eltelt néhány nap alatt, bár már jelentősebb mennyi­ségű hó is esett, akadályt ed­dig nem jelentett a közleke­désben. Heves, Kisköre és Po­roszló körzetéből 30 céntimé- teres hóvastagságról érkezett jelentés, Tarnalelesz, Bükk­szék és Balaton körzetében á 15—18 centiméter magasságot haladta meg a hótakaró. Részben az utakon jártak, részben készenlétben álltak a Közúti Igazgatóság gépei. A füzesabonyi és az egri járás területén négy hóeke, a gyön­gyösi járás területén szintén négy ZIL tehergépkocsira sze­relt hóeke végezte az utak biztosítását. Két salakszóró gépkocsival járják Kerecsend, Eger, Felnémet közötti szaka­szokon, valamint a Bükkben a Lillafüred felé vezető 22. szá­mú műutat. Ezen az útvona­lon tegnap már csak egy gép dolgozott.. A 3. számú műúton pedig három gépkocsival szór­ták a csúszásgátló salakot. A Mátrában készenlétben áll egy hómaró, két körzetes és egy ügyeletes szórókocsi. Pihenés síző módra. Az erős levegő Mátraházán úgy látszik, álmosít is. szépül, szilveszterre gyulladtak ki az új higanygőzlámpák, fé­nyükben szikrázik a hó. Vidrúcz ki-csárda Majd 1000 méter magasan, a vidám, csivi telestől hangos Mátraszentimrén artiíres-neves Vidróczki betyárcsárda. Fiatal vendégek érkeztek. A budapes­ti Radnóti Gimnázium I/d osz­tálya rohammal elfoglalta a tapadókat és két perc alatt el­fogyasztotta az ebédjét. Ez ért­hető, hiszen az erős mátrai le­vegő jó étvágyat- csinál Ma 6 XÍPUJSiG 1966. január 16, vasárnap alul indulnak a sípályák Mát­raháza felé. Itt állandó a csúcsforgalom, mert ha az or­szágban sehol — Kékesen ak­kor is van hó. Látogassuk meg a sok vi­dám, egészséges dolgozó után a híres Kékes-szanatóriumot. Hatalmas, piros emyős erké­lyek. Napkúráznak a légző­szervi megbetegedésben szen­vedő beutaltait. 300 beteg, 25 nap az ápolási idő. Orvosi ja­vaslatra természetesen meg­hosszabbítható. Nem szanató­riumi, inkább kórházi a han­gulat, mert a fekvőbetegek száma dominál. Kitűnő ellá­tás —- ezt a betegek mond­ják. 30 apró gyerek is állandó lakója a szanatóriumnak. Őket éppen a tornateremben találjuk, hogy azután vidá­jegyzéket Egy napra, panzió­val, kaszinóval együtt több mint száz pengőt kellett fizet­ni. Ez bizony meghaladta egy munkáscsalád egész havi kere­setét Igaz, nem volt olyan tábla, hogy munkásnak, pa­rasztnak tilos a belépés. Nem volt szükség rá: hisz ki tudta volna megfizetni közülük ezt a horribilis összeget. Ez húsz­huszonöt esztendeje volt. Ma ez a felirat díszeleg a hom­lokzaton: SZOT Üdülő, Galya­tető. És nincsenek itt a bárók. De itt vannak a csepeliek, itt vannak a vidéki dolgozók, ta­nárok, tisztviselők Egerből és Békéscsabáról, Szombathelyről és Nyíregyházáról. Képvisel­teti magát úgyszólván vala­mennyi megye. Tapasztalatcserék, békenagygyfilések, baráti találkozók a füzesabonyi járásban (Császár István tudósító.) Évek óta eredményes és jó munkát végez a Hazafias Nép­front füzesabonyi járási bizott­sága. A mozgalom sajátos mód­szereinek alkalmazásával nagy­ban elősegítette az elmúlt évek során a járás gazdasági, kulturális és egyéb eredmé­nyeinek fokozását. Az új esztendő beköszönté­sével együtt új erővel, új fel­adatok megoldására készen lát­nak ismét munkához. Tervet dolgoztak ki 1966 első félévé­re. A járási szintű bizottsági üléseken az 1966. évi népgaz­dasági és kulturális terv főbb feladatai, a háztáji gazdaságok termelési és felvásárlási mun­kájának legfőbb problémáit tűzik napirendre. Az elnökségi üléseken megtárgyalják töb­bek között a népfrontbizottság feladatait, tisztázzák a szocia­lista brigádmozgalom további szélesítésének kérdését. Külön foglalkoznak a községfejlesz­tési tervek végrehajtásában nyújtandó segítséggel. Márciusban Besenyőtelken melőszövetkezetek vezetői ré­szére a Füzesabonyi Állami Gazdaságban lesz tapasztalat- csere. A soron levő 1966. ért mezőgazdasági könyvhónap alkalmából február hónapban tíz ~községbén rendez mezőgaz­dasági szakíró—olvasó találko­zót a népfrontbizottság, ezen­kívül ankét megrendezésére kerül sor Füzesabonyban a Magyar Mezőgazdaság című lap szerkesztőségével. Az előadásos propaganda módszerének további alkalma­zásával á tavaszi hónapok so­rán több békenagygyűlést éf réteggyulést szerveznek. A né­pek barátságának további el­mélyítésére pedig több külföl­di turistacsoport részvételével szerveznek baráti találkozókat a járás termelőszövetkezetei­ben. Ezek a szép tervek és el­gondolások ismét egyöntetűen bizonyítják, hogy az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az i-rtn is eredményes, jó murt- it végez a füzesabonyi járásban a Hazafias Népfront T kerül sor elnökségi ülésre a TXT járási elnökségével ködö­sen, ahol azt vizsgálják még, hogyan segíti a helyi népfront- bizottság a kulturális tervek megvalósítását. Áprilisban Kompokon rendezik meg az elnökségi ülést a kísérleti inté­zetben. Az új mezőgazdasági termelési 'módszerek elterjesz­tésének tapasztalatairól lesz szó,. különös tekintettel a nö­vénytermesztés, a: lucernater­mesztés és az aprómagfogás módszereire. Ezen az ülésen tapasztalatcsere jelleggel a járás termelőszövetkezeteinek elnöke és főagronómusai is részt vesznek. Májusban a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságával együttesen közösen tárgyalják meg a tanácsok és a népfrontbizottságok együtt­működésének fontosabb fel­adatait Nem hiányoznak az idén a népfrontbizottság által szerve­zett tapasztalatcserék sem. A járás termel^szöve.íkezet' ser­téstenyésztői .részére a füzes­abonyi Petőfi Tsz-ben, á tér- .

Next

/
Thumbnails
Contents