Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Heves megye mezőgazdasági termelése az országos helyzetnek megfelelően a II. öt éves terv során jelentős mértékben növekedett. Ez azt je lenti, hogy a mezőgazdaság szoc'a'ir:. átszervezése során sikerült végrehajtani mind azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa célul tűzött ki a mezőgazdaság elé. Ez! mutatják a következő tények: sikerült megteremteni az elmúlt öt esztendő alatt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás működéséhez szükséges alapvető feltételeket. Megyénk 136 termelőszövetkezetében 58 278 tag dolgozik ma eredményesen. A termelőszövetkezetekben az állóeszközök értéke äz elmúlt években több mint kétszeresére növekedett. 1965. végére 1 kh szántóra jutó állóeszközérték meghaladja az 5000 Ft-ot, az 1961. évi 2009— Ft-tal szemben. Az elmúlt öt évben a mezőgazdaság gépesítésére 500 millió Ftot fordítottak a termelőszövetkezetek. Ebből többek közöli 263 traktort, 1072 traktorekét 160 aratógépet s 370 vetegé- pet szerezlek be. Segítik tér melőszövetkezeteink gazdálkodását a gépállomások tulajdonában lévő kombájnok és a többféle típusú nehézgépek is. Mindezek eredményeként I traktorecységre 101 kh szánté jut az I960, évi 211 kh-dal szemben. 1965 év végére a tsz-ek vagyona (közös) 2.2 milliárd Ft körül van. A tennelés zavartalan működését segíti a ‘ talajjavítás, amelyet az említett időszakban 30 000 kh-on végeztek ei Az öntözés, melvnek területe 16 000 kh körül van. a termőterület 3.4 százalékát teszi ki. Fejlődés tapasztalható az ag- ro- és zootechnikai módszerek fejlettebb színvonalon való alkalmazása területén is Mindezek eredményeképpen növekedtek a termésátlagok, a pillangós szénafélék kivételével. A főbb növények terméstálagának dinamikája (q-ban) w 1?» I»»t tosfc 10*1 W5Í 10*1 1*5» 1«M *)S* K»*1 105» 10*1 105« MSI «900 lOM 19*« 19*5 <9*0 10*5 19*0 19*9 I960 10*9 10*0 10*9 I960 K)fc5 BU2* «CPA «uKowca cukobrém uicern» aőtö »mmk»« tMEU síin »,* « « *2. « 50.« QlGI Az állatállomány számszeríj alakulása a megyei terv előírásainak megfelel ugyan, azonban a hozamok területén az eddigieknél nagyobb fejlődést kell elérni, A mezőgazdaság anyagi és műszaki ellátásának bizonyos mértékű javulása a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez vezetett, mind országosan, mind megyénkben. A mezőgazdaság bruttó termelési értéke a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére 1961-hez viszonyítva 10 százalékkal, az 1 kh szántóterületre jutó bruttó termelési érték 10,4 százalékkal, s az 1 mezőgazdasági keresőre jutó bruttó termelési érték 25,4 százalékkal emelkedett országosan. Heves megyében a halmozat- ían teljes termelési érték mintegy 15 százalékkal nőtt, az 1 kh termőterületre számított bruttó termelési érték növekedése 20 százalék körül van. Az 1 keresőre' jutó bruttó termelési érték is ennek megfelelően magasabb mértékben növekedett az országos átlagnál. összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a szocialista átszervezés után megyénk mezőgazdasági termelése növekedett, az árutermelés fokozódott. Növeli az eredmények értékét, hogy magasabb termelési eredményeket kevesebb munkaerővel és kisebb földterületen értük el. A termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztéséhez azonban az 1965-ös párt- határozat szellemének és előirányzatainak megfelelően — az eddiginél is hathatósabb beruházásokra és belterjességre van szükség, mert az eddigi beruházások nagyobbrészt a használatból kivont kisparaszti termelőeszközök pótlását szolgálták és csak kis részben a fejlesztést A termelés színvonalának állandó növelése azonban az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket tesz szükségessé mind termelőszövetkezeti parasztságunk, mind szocialista társadalmunk részéről. Heves megye termelőszövetkezeteinek gazdálkodására vonatkozó néhány fontos mutatószám dinamikája amkntis tKwto 15««» r 5J»«*,- — 1 IMA! — «tEWKÚi vinni ^ < «T9» f «9W i iKM eü nantmnmfL ftCtUHÁÚS! i:iTEieSCKK»É(£-M* 11»1L __ 4 — — 1 TM.M Kt) KttEttK« Ft. T®— - < 2Í*S ____ TS Z.TM0» iliiu 99919 51 53 SS ty TACtOR ITl flfTKOM 5SU» s* 1965 5961 «963 196« A problémák és nehézségek, valamint az eredmények ösz- saevetése alapján megyénk mezőgazdaságának fejlődésében a helyzet biztató képet mutat. Elmondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésével megyénkben is megteremtődtek a feltételek a szocializmus teljes felépítéséhez. A jelen időszakban miután a szocialista nagyüzemek szervezeti keretei kialakultak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága s a Heves megyei Pártbizottság ebből következő határozatai a fő tennivalókat a közös gazdaságok korszerű « szocialista nagyüzemekké történő kifejlesztésében jelölik meg. A meghatározott fő feladat végrehajtásához elkerülhetetlenül szükséges: a) A mezőgazdaságban létre hozott anyagi és műszaki bá- ds gyors ütemű továbbfejlesz *ése. b) A termelőtevékenység magasabb színvonalú haté konyságának biztosítása, belterjes irányú fejlesztése. c) A termelőszövetkezetekben a szocialista vonások erősítése, az árutermelés katr góriáiban rejlő lehetőségek maximális kihasználásával egyidejűleg. d) A termelőszövetkezeti tagok szocialista eszmeiségének növelése. Az egységes termelőszövetkezeti parasztság megteremtése. A megjelölt feladatok végrehajtása mind országosan, mind megyénk termelőszövetkezeteiben nem máról holnapra és igen sok tényező hatásának érvényesülésén keresztül valósul meg. A szocialista naávüzemi gazdálkodás létrehozásának és fejlesztésének ütemével, módjával, rendszerével kapcsolatosan sokféle nézet alakult ki a helyi adottságok és lehetőségek alapján. A fő célkitűzések és a végrehajtás módozatai alapvető kérdésekben egvsége- selc. Az így kialakult módszerek és az általuk elért ered- ménvek nrooaeálása szükséges mezőgazdaságunk termelékenységének további növelése végett. A mezőgazdasági termelés előbb meghatározott feladatainak végrehajtása miatt nemcsak agro- és 7ootechnikai. hanem ökonómiai téren is van jócskán tennivaló. Ezért néhány közgazdasági kérdéssel szeretnék foglalkozni. L Érdemes néhány szóval említést tenni a mezőgazdasági termelés koncentrálásáról és centralizálásáról, valamint a mezőgazdasági üzemeink észszerű nagyságának kérdéséről, mivel ezek a kérdések igen fontosak szövetkezeteink fejlődésének mai szakaszán. A mezőgazdaságban — az iparhoz hasonló törvényszerűségek alapján — végbemegy a termelés koncentrációja és centralizációja, amely a mezőgazdasági üzemeik különböző mutatóinak, eszközeinek és termelésének méreteiben fejeződik ki. A különböző gazdaságpolitikai munkák többségében a gazdaságok, illetve üzemek méreteinek bármilyen módon történő növelését koncentrációnak tartják. Marx szerint: „a koncentráció a társadalom gazdasági ágazatainak — üzemek, gazdaságok — termelés- bővítéséhez szükséges termelési eszközöknek felhalmozás útján történő növelése. A centralizáció pedig: „A termelésben már létrehozott és működő termelési eszközök összevonását jelenti”. A koncentráció lényegében a termelés bővítésének intenzív módja. Döntő a pótlólagos beruházás (gépek, vegyszerek, munkaerő stb.) alkalmazása, a termelés belterjesebbé tétele A centralizációt a termelés mérete növelésének intenzív módjaként határozhatjuk meg. A mezőgazdaság szocialista át szervezése folyamatában a centralizáció és koncentráció egységes folyamatként haladt előre. Az átszervezés időszakában a centralizáció voli megyénkben az uralkodó folyamat. Az átszervezés befejezése után a centralizációs folyamatok háttérbe szorulnak és a koncentráció lesz a meghatározó a szövetkezeti gazdaságok termelésének emelkedésében. A kis gazdaságok a centralizációs folyamat eredményeképpen nagy gazdaságokká váltak — a volt egyéni parasztok önkéntes tömörülésének következtében — megteremtődtek a szocialista nagyüzemek megyénk mezőgazdaságában az ártyel típusú termelőszövetkezetek formájában A gazdasápok ésszerű centralizációja világjelenség Nemcsak a szocialista, hanem a kanitalista világban is végbemegy ez a folyamat, csak ott a kapitalizmus farkastörvénye alapján (nem ör- kéntességi alapon) és a szó cializmus elveitől ellentétes célok érdekében. Az egyik nyugatnémet folyó, irat többek között ezt írja: ,,Mind gyakrabban hangsúlyozzák. hogy nem annyira a parasztgazdaságok száma a le nyeges, hanem inkább a jövedelem nagysága és az üzem életképessége. Tévedés lenne a paraszti hagyományok erőszakos fenntartása s ezzel a haladás meggátlása. Helyes, ha parasztmúzeumot rendeznek be, ahol az utókor megláthatja, hogyah élt egykor a parasztság, de tragédia lenne mind a parasztság, mind a nemzet számára az egész mezőgazdaságot a múzeumi állapotban megtartani. Az NSZK- ban is fel kell hagyni a paraszti életforma romantikus felfogásával és hagyományaival.” 1954-től 1959-ig egymillió gazdaság szűnt meg az Egyesült Államokban. Ez azt is mutatja, hogy nemcsak a legkisebb és a kisgazdaságok kénytelenek feladni pozícióikat, hanem a közepesek, a tehetősebbek is. A koncentráció és a centralizáció folyamán nálunk kiala kuít nagyüzemek nem a profitra éhes kapitalistákat, hanem népeink érdekeit szolgálják. Termelőszövetkezeteink mint szocialista mezőgazdasági üzemek, saját lehetőségeiknek, természeti és közgazdasági adottságaiknak megfelelően veszik ki részüket a népgazdasági termelésből, a társadalmi munkamegosztás alapján, törekedve gazdálkodásuk hatékonyságának, jövedelmezőségének növelésére. A termelőszövetkezetek vállalati önállósággal rendelkező önálló elszámoláson alapuló üzemekként illeszkednék a tervgazdálkodásunk rendszerébe. Sajnos a helyes elvek betartása esetenként csorbát szenvedett. Voltak, akik csak a felvásárlást tartották nép- gazdasági érdeknek, a termelőszövetkezetek termelési érdekeltségét elhanyagolhatónak, illetve másodrangúnak tekintették az adott időpontban. Ez később károsan kezdte éreztetni hatását, mivel felvásárolni és elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. Heves mgye tsz-einek száma és az egy tsz-re jutó összes közös terület alakulása kh-ban és szán tóegységben Kh.SZANTÓECWStU TS1-ÉK SZÁMA rv 2690 m- 198 200 152 138 kongresszusán is felmerült a kérdés, hogy milyen nagyságú gazdaságok tudnak legeredményesebben gazdálkodni a fejlődés adott szakaszán. A gyakorlati tapasztalatok, a tudományos elemző munka igazolják, hogy e kérdésben nagyfokú körültekintés és megfess- toltság szükséges. A gazdaságnagyság kérdése országok között, sőt területegységek között is másként merül fel. A gazdaságok nagysága egy országon belül is történelmileg változik. Korábban alapvető tényezőként a föld és munkaerő jelentkezett a gazdaságnagyság kialakításában. Ma ezt több tényező megvizsgálásának együttes eredményei alapján lehet meghatározni. A termelőszövetkezetek nagyságának növelése nem kampány, hanem folyamat* amelynek üteme sok tárgyi és személyi feltételtől függ. A szövetkezeti gazdaséeok ésszerű nagyságúnak kialakítását a közgazdászok többsége (K. Nagy Sándor Kossuth Kiadd 1965) a következő szempontok szerint határozták meg: — a mezőgazdaság termelőerőinek, a tsz-ek anyagi—műszaki ellátottságának a színvonala; _a termelés bővftéséhea né lkülözhetetlen épületek, gépek, berendezések beszerzéséhez szükséges saját és állami erőforrások mennyisége, a termelés bővítésében való anyagi érdekeltség biztosítása és az állami támogatás mértéke; — a tsz-ek egészséges működésének olyan körülményei és, kellékei, mint a községek nagysága, a domborzati ás vízrajzi viszonyok, a szövetkezeti központot a termelő- egységekkel összekötő úthálózat állapota, a rendelkezésre álló hírközlő berendezések stb.; — a közös gazdaságok szakember-ellátottsága, a vezetők ás szakemberek szakmai képzettségének színvonala, a tagság termelési tapasztalatai, a nagyüzemi termelésben való jár1960 1961 1962 JEL MAGYAPÁIAf; Oi Kh. C3 £Ztó. eggs. 1963 1964 Mivel a termelés mezőgazdasági üzemekben folyik, a mi viszonyaink között is fontos kérdésként jelentkezik a gazdaságok helyes kiépítése, úgy hogy a leggazdaságosabb termelés váljon lehetővé a meghatározott üzem keretei között. Ennek megfelelően sok kísérlet történt a termelőerők színvonalának megfelelő optimális gazdaságnagyság és üzemág- méret kialakítására. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. — a tsz-ek politikai, szervezeti, gazdasági szilárdsága; — végül az egész népgazdaság termelőerőinek a fejlődése, a szocializmus építésének az előrehaladása. Minden feltétel adottsága esetén is a közös gazdaság nagyságának a további növelése csak akkor lehet eredményes, ha ezzel a tsz-tagok egyetértenek és a megtett intézkedéseket támogatják. Megnevezés A gazdaságnagyságra vonatkozó főbb mutatók Országos Termelőszövetkezetek 1960 1964 Index 1960 Heves megye 1964 Index év % év % 1 gazd-ra jutó földter. (kh) 1 gazd-ra jutó dóig. tagok 1490 2376 160,1 1,348 2,455 1824 száma 1 gazd-ra jutó őssxvagyon 16S 249 145,5 180 315 1754 (1000 Ft-ban) 1 gazd-ra jutó termelési 283« 9541 5374 3476 14,406 430,7 érték (1000 Ft-ban) 1 kh közös termőter-ra 5541 6869 193,7 3,648 7498 216,7 beruh, vagyon (Ft) 1 kh közös termőter-re 1899 3999 210,6 1,547 4,411 28S4 jutó termelési ért. (Ft) 2376 2871 120,8 2,708 3420 1184 1 dóig. tagra jutó földter (kh) 1 dóig. tagra jutó termelési 9 9(9 110,— 7,6 74 1034 érték (Ft) 21,471 38,548 133,— 20,283 25,136 123,9 Mindezekből következően megállapítható: optimális méretűnek tekinthető az a termelőszövetkezet, amely megfelel a termelőerők színvonalának a legkisebb ráfordítás és a legnagyobb termelékenység mellett, területnagyságra vonatkoztatva a legmagasabb termelési értéket adja. Tehát a túl nagy és a túl kis méretű gazdaságok egyaránt gazdaságtalanul termelnek. Hogy mikor, hol, milyen gazdaságnagyság az ésszerű, azt az előbb felsorolt elvek, illetve a gyakorlat igazolja. Az országos tapasztalatok alapján a következő területű gazdaságok alakultak ki: Hegy- és dombvidéken: 1000—2 000 kh. Alföldön és Dunántúl lankáin; 3000—5 000 kh. Sok esetben az 5 000 kh-n felüli területű gazdaságok is jól működnek. Heves megyében 3 500—6 000 (kh.) szántóegységgel rendelkező termelőszövetkezeti gazdaságnagyság az általános. A hegyvidéki területeken a 600—1 000 szántóegységgel rendelkező kisgazdaságok között is találhatók jő gazdaságok. Például a szajlai Rákóczi Tsz összterülete 1 670 kh. Ebből a szántó, 993 kh, az 1 szántóra jutó termelési érték 5 537 Ft. Az egy munkaegység értéke 60 Ft-ot tett ki. Ugyan ezt lehetne elmondani a bükkszéki szentdomonkosi, terpesi, bélapátfalvi stb. termelőszövetkezetekről. A 6 000 szántóegységtől jóval nagyobb területekkel rendelkező gazdaságok között is találunk igen jól működőket, pl. Heves Rákóczi, Nagyfádé Szőlőskert, Hatvan Lenin, az ecsédi tsz-ek, Verpelét Dózsa, stb. Igaz, a túl nagy és túl kis gazdaságok között található a gyenge tsz-ek nagyobb része is. Mindezekből következtetve megállapíthatjuk, hogy Heves megye termelőszövetkezeti gazdaságai kisebb hiányosságoktól eltekintve e téren megfelelnek a követelményeknek. A változtatás ebben a vonatkozásban igen komoly megfontoltságot és fokozatosságot igényel. (Folytatjuk) nftpőjstGi s 1966. január 16, vasárnap Termelés és munkaszervezés a termelőszövetkezetekben irta: Tamás László, a megyei pártbizottság titkára
