Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Vezércikk féle sa De jó, hogy találkoz­tunk, Megírhatná- az elv­társ, hogy... — Maga újságíró? Nagy­szerű. Ugyanis a szomszé­dom kerítése egy fél centi­méterre beljebb van a tel­kemen ... — Tudod, neked, mint új­ságírónak elárulhatom, s szeretném, ha megírnád, hogy a múltkor az Emőke, amikor arra az izére ültet­tük, azt mondta, hogy... — írják meg az elvtársak az igazságot. A meztelen, az egy és oszthatatlan igaz­ságot! — Tudják, elvtársak, nem lenne jó, ha erről mások is tudnának, azért arra kér­jük, hogy lehetőleg név nélkül, cím nélkül... írás nélkül írnák meg a dolgo­kat ... S az újságíró mindenki kedvére állva maradhat, mint a népmesében a ju­hász, a fia meg a szamara, mert nem tudták eldönteni végre, hogy kinek a kedvé­re és milyen formában ül­jenek a szamár hátára, vagy esetleg ők maguk ci­peljék az illető járművet a saját hátukon. Most szeret­nénk, ha mindenki kedvére jelenne m.eg ez az oldal, hogy mindenki kedvére va­ló írásokat találhasson. íme, az iskolapéldány: „1966-os városrendezési eredményeink biztatóak” Mondjuk meg, derekas mun- ellenőrizni, mi is az igaz az nek szomjának eloltására a kát végeztünk 1965-ben, ismét egészből. vendéglátóipar igazgatósága be­szaporodtak városunk műemlé- — És új borkóstolókat nyit- rendezheti a 2 000 003-ik bor­nak-e? kóstolóját. A borkóstolókból még mindig kevés van ebben a — Komoly intézkedést tét- városban a borkóstolók pedig tünk arra, hogy Egerbe szállít- a kultúrát jelentik — mondot- sák a Vereckei-hágót, amely- ta befejezésül Barokkó Tiha- ben az ide zarándokló idege- mér. kei. Az új műemlékekről, s a városrendezés 1966-os eredmé­nyeiről kérdeztük Barokkó Ti­komért, a tárca nélküli városi mindenest. — Ügy-űgy, pontosan, min­denki kedvére rendezzük váro­sunkat — mondotta. — Nem akarunk elmaradni a fővárostól, ezért aluljáróvá alakítjuk a Dobó teret, mert aluljáró nél­kül ma már elképzelhetetlen a szocializmus építése. Az egri aluljárót ó-keresztyén emléke­ink hangulata jegyében kata­. komba-szerűen építjük, azért, hogy messzi földről is idecsa­logassuk az idegeneket. Mert mi nagyon sokat adunk az ide­genekre. Már intézkedés tör­tént arra is, hogy közvetlen lé­gi hidat ácsoljanak Eger és Tananarive között — Hallhatnánk valamint az új kezdeményezésekről is? — Nagyon jó kezdeménye­zésnek tartom az Eger-patak lecsapolását mert ezzel a leg­utolsó kapitalista maradványt is száműzzük a város falai közül. A lecsapolás eredményeként nagyobb síma felületet kapunk arra, hogy a barlangi medvé­ket is meghonosítsuk a kata­komba-szerű aluljáróban, ez­zel elérjük, hogy egy idegen se merészkedik majd az aluljáró­ba, s azt mondunk majd róla, amit akarunk, senki sem tudja Körvilláminterjú — Halló! ön az? Lesz szíves a lapunkról néhány szót... — Hát kérem. Önöknek van lapjuk. Újságjuk. Heves me­gyei Népújságjuk. Az egy saj­tó, kérem szépen. Jó lap. Van benne mindenféle. Sokféle. Fe­le. Csak azt nem értem, hogy miért nem csapnak az asztal­ra? Miért nem írják meg, hogy...? ★ — Lesz szíves a lapunkról néhány szót... — Ugyanis sok a sajtóhiba. Ugyanis önök közölték az én levelemet. Ugyanis. Nem úgy értettem, ahogy írtam, ugyan­is a nevemet két „Z”-vel ír­ták, holott egy „P”-vel kell. Ugyanis én önöknek nem kül­dök többet, ugyanis a mellé­kelten küldött írásom a pszi­choanalízis huszadik századi neurologiális virulenseivel fog­lalkozik közvetlen szavakkal, és kérem, hogy közöljék le, ugyanis.,. Sorra jártuk építkezéseinket. Az építőipari dolgozókat éppen a munka dandárjában találtuk. Csúnya kis vezető emberke Abban az üzemben Jártunk, héten is dolgoztunk, ahol látástól vakulásig, napi — Azt, írja meg az elvtárs, nyolc órán át hat órát kényte- hogy nincs kocsma felállítva lenek dolgozni az emberek, mindegyik üzemben, pedig a hogy a betévő kétezerhárom­száz forintot megkeressék. Furcsa jelenségeket észleltünk. Az emberek panaszkodva fo­gyasztották tízóraijukat, úgy délután körül. — És a művezető mindig a nyakunkon van, mint valami rabszolgahajcsár, pedig a múlt — Lesz szíves ... — Mert kéremszépen, van­nak dolgok. ★ — Néhány szót.. — Legyenek igazságosak, mint Pallas Hetéra. A múlt­kor művelt kezembe akadt a trójai napilap. Valahogy úgy kellene írniuk. Tárgyilagosan Az agresszív görögök nem úgy gondolták, hogy mindjárt faló, meg rakéta, és görögtűz. Ke­ressék az okozatot, ahogy ed­dig. De ne ott, ahol nincs. ír­ják, meg, hogy a malomipar őrlési terve százalékos arány­ban racionálisan aláhúzza az általunk benyújtott érlelési ja­vaslatot. És. ★ — A lapunkról.. 1 — Óriási, kérem! Nagyszerű Kolosszális! Csak azt nem ér­tem, hogy miért az a sok idé­zőjel? És sokkal érdekesebb lenne, ha mondat közben is ír­nának nagybetűket. Pédául azt a szót, hogy „L”. ★ — Arra szeretném kérni.. — Ne ugráljanak... — Szeretnénk kérni dl — Legyen őszinte;. edz öli) ásó kérdez — úgy ahogy tudunk fmfasz()/í/(if(mk l. KÉRDÉS: Régi olvasója vagyok 5. KÉRDÉS: Hogyan lehet újsága a Népújságnak, de 1965-ben sem író valaki? VÁLASZ: Kérdezzen könnyebbe^ mi sem tudjuk •. kaptam választ arra, hogy a közis­mert Laokoon szoborcsoportozaton látható birkózást melyik csapat is nyerte? VÁLASZ: Az első félidőben szem­mel láthatólag a kígyók csapata vezet. Véleményünk szerint a Lao- koon-válogatott már a sorsolásnál peches volt. így nagy hátránnyal kezdett. Edzőváltozás is sújtotta a csapatot. Különben szíves figyel­mébe ajánljuk Aeneas egyedül hi­teles sporttudósítását az esemény­ről. Vergiliusnál megtalálja, 2. KÉRDÉS: Hogyan lehet, hogy egyes emberek annyi mindenre képesek: drámát írnak, színi kri­tikákat, filmbírálatokat, sőt még verseket is? Az illetőknek nagy a tehetsége, vagy sok az ideje? VÁLASZ: Mindez csakis a Jó idő­beosztáson múlik és korántsem a tehetségen. Egyébként tudjuk, ki­re gondol a kérdező, közöljük is az illető egy teljesen friss versét. Lc- szögezük, hogy minden szerzői jo­got (film, színház, muzsika, könyv, pantomin, báb stb.) fenntartunk, íme a vers: DILEMMA Régóta izgat engemet egy dilemma: Ha elszakadna huzentrágonu mi lenna?! 3. KÉRDÉS: Néhány elbeszélés, novella és riport áttanulmányozása után ismerőseim közül többen ki­jelentették: úgy érzik, lóvá vannak téve! Nem ismernek maguk más állatot, csak a lovat? VÁLASZ: Bevalljuk, a kérdés na­gyon tomporunkba vágott. Munka társaink már tanulmányozzák Brelim „A állatok világa” című antológiáját, 4. KÉRDÉS: A híres egri szőlő­hegy, az Eged, úgy hírlik, régeb­ben működő vulkán volt. Mit te­gyünk, hogy a vulkán újra kitör­jön? VÁLASZ: Egyszerű gyakorlati módszert ajánluk: be kell törni az Eged oldalát könyökkel, akkor majd kitör, Utópárbeszédek a szerkesztőségben SZERKESZTŐ: (Stentari har», gon). Összegezzük az olvasói* kívánságait, lássuk, hogyan csi­náljuk a lapot mindenki kedr- vére! Munkatársak: (A szerkesztő elébe tárják a kívánságok sta­tisztikáját). SZERKESZTŐ: (Beletekint a kívánságokba. Sóhajt). Jaj! Jají (Elájul, végigzuhan a padlón. Munkatársak: (Fellocsolják a szerkesztőt és kórusban nyugi­tatják:) Emlékezz, ó, mit mon­dott Kutuzov a borogyinói csa­ta előtt! SZERKESZTŐ: (LelkesQItes», felcsillanó szemmel). Mit mon­dott, fiúk? Munkatársak: (Ugyancsak lefc- kesüiten). Nem tudjuk! SZERKESZTŐ: (Tanácstala­nul). Hát akkor, hogy csinál­juk?! Munkatársak: (Kórusban*, Úgy mint eddig! Csak egy ki­csit jobban...! SZERKESZTŐ ÉS MUNKA- TÁRSAK: (Kórusban mind), Hát akkor nincs semmi baji Ügy lesz, ahogy eddig! Az ol­vasók ne nyugtalankodjanak! Mert kérem, ez van • # ® ezt kell szeretni as idősek . • • Elmúlt húsz évünk terméke, gitárral a kezében, felém hát­tal ácsorog és tanácstalan. Il­letve nem is áll felém háttal, csak a hajviselete tévesztett meg, mint a viccbeli pulikutya Traktorosaink az idén is -kiemelkedő teljesítményeket értek, eL a sétálgató úriembert ugyanis a nevezett állat megfeledkezve magáról, az utcasarok helyett a fiatal ember lábát locsolta meg, s az dühöngés helyett kockacukorral kínálta az illet­len ebet... Hogy megtudja, merre van a feje a hátulról történő rúgás szempontjából... A fiatalember, akivel beszél­tem, nyolcesztendős. Gyufaszál­lal ápolt bajuszt, térdig érő bakfis pulóvert, és gulyás-nad­rágot hordott, amelynek az ál­ja a közismert „gatya” nevet is követhette a bő méretek kap­csán. — Maga firkál mi? — kér­dezte finoman. — Akkor azt srejbolja le, hogy a faterok át­verik a jónépet, és nem értenek meg bennünket, fiatalokat, akik égünk a vágytól, hogy a lel­kűnkben rezgő halvány rózsa­szín fénnyel megvilágítsuk a földkerekséget, építsünk mo­dern, szép és tetszetős bárhe­lyiségeket, jócombú csajokkal, akik a meg nem értett fiatalság könyvekben is megírt szexuális lelki szükségletét az erkölcs törvényei alapján kifejezzék. Ezeket írja meg apafej, aki azt dumálja, hogy sajtó. Eze­ket, kérem. Mert én nem ér­tem, hogy mindig a mi problé­mánkat feszegetik, amikor ne­künk nincs is problémánk, ha­csak azt nem írná meg, hogy igen keveset keresünk, még a betevő gitározásra is keveset De iftajel jöeúuk A feszített tervek ellenére is eredményes munka folyt üzemeinkben. Mokkára miatt csak három- négy féldecit tudunk meginni munkaidő előtt — mondja a másik, egy kissé sovány, ma­gas, kövér, szegény ember. Az üzem a tervét túlteljesí­tette, Találunk itt szocialista brigádokat is, akik vállalták, hogy amit vállaltak, azt vállal­ják. De kérdem én: amikor na­pi nyolc órát kénytelenek töl­teni az emberek a másik esz­tergapadja mellett, s a műve­zető, mint a hajcsár az ázsiai pusztákon, hajtja őket, a saját gépjükhöz, lehet-e eredményt felmutatni akkor, ha a negy­ven—száz—ulti kap egy re- durchmarsot? S mind a vezető beosztású dogozók miatt, akik félreértve a szocializmus vív­mányait, sült galambként azt kívánják a mindennapi dolgo­zó embertől, hogy mindennap dolgozzék? Ugye?... A kedvezőtlen időjárás ellenére is heves tevékenység folyt fermetőszöveikesieiemk beit. matt as új évet, amely immár ébresztőt kopogtat a mptár képében.

Next

/
Thumbnails
Contents