Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

rrtAG FROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MiPUJSM 6 Kiosztották az értesítőket i AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 8. szám ARA: 50 FILLÉR. 1966. január 11, kedd-----------------------------------^ MA I (eippittLuik Mostanában nagyon sokat beszélgetünk a pályaválasz­tásról. Rádióban, televízió­ban hallhatunk, s újságok cikkeznek róla, nem is em­lítve a főszereplők: a pá­lyaválasztók és a szülők töprengéseit, vitáit. Örökös téma, s mindig is gond ma­rad. Az iskolákban tegnap mar kiosztották a bizonyítványo­kat és rövidesen megjele­nik a Művelődésügyi Mi­nisztérium kis tájékoztató könyvecskéje is, amely út­baigazítást nyújt azoknak a tanulóknak, akik valamely felsőoktatási intézmény nap­pali, esti, vagy levelező ta­gozatán szeretnék tanulmá­nyaikat tovább folytatni. Azok a tanulók, akik egyetemre, főiskolára vágy­nak, izgalmasan lapozgat­ják majd a kis könyvecs­két. Nincs ebben semmi kü­lönös, mi is így csináltuk. Nem is a könyvecske miatt kerültek papírra e sorok sem, hanem azok miatt a tanulók miatt, akik diplo­ma helyett villanyszerelői, lakatosi, technikusi okleve­lekre vágynak, s akikhez az a tájékoztató egy szót sem szók Jó, elhisszük, hogy or­szágos kiadványban aligha lehetne ezt megoldani, de valamilyen formában egy tájékoztatót ők is megérde­melnének. Márcsak azért is, mert egyre többen vannak, 8 egyre nagyobb á szükség rájuk. Nem ránk tartozik a for­ma és a mód megválasztása, de hogy igénylik, illetve csak igényelnének valami­féle pályaválasztási tanács­adót az egyetemekre, főis­kolákra nem vágyó tanu­lók is, ahhoz aligha férhet kétség. Talán még nem lenne késő, meg kellene pró­bálni. Ha másképp nem, leg­alább úgy, ahogyan az egyik középiskola csinálta. A volt diákot, aki lakatos szakmában dolgozik a gyár­ban, élménybeszámolóra hívták meg az ifjú pálya- választók és nagyon tárgyi­lagos, őszinte beszélgetés­ben születtek a kérdések, a válaszok. Nem tudjuk hányán men­nek majd lakatosnak, tech­nikusnak az osztályból, de hogy mennek, az biztos. Le­het, hogy ez nem csupán az elhangzott élménybeszámo­lónak köszönhető, de hogy tetszett a tanulóknak, az biztos. Ezt különben ők mondták. Mindent egybevetve: szük­ség van az új orvosra, mér­nökre, tanárra, de legalább olyan szükség van az új technikusra, lakatosra, autó­szerelőre. Az értékbeni kü­lönbségek már eltűnőben vannak a pályák között. Ne múljon ez a kiadvá­nyokon. (—koós—) < ______________________) A siker jegyében Véget ért a taskenti csúcstalálkozó Minden vitás kérdést békés eszközökkel,! tárgyalások útján oldanak meg Taskentben hétfőn megtar­tották az indiai—pakisztáni zárótalálkozót. A felek megbízása alapján a találkozó befejező ülését Ko­szigin szovjet kormányfő nyi­totta meg. A zárótalálkozón ismertették egy közös indiai— pakisztáni nyilatkozat szöve­gét. Ajub Khan és Sasztri mi­niszterelnök aláírta a közös nyilatkozatot. A nyilatkozat ünnepélyes aláírása után Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott, kifejezte azt az óhaját, hogy a taskenti nyilatkozat „India és Pakisztán örök barátságának szimbólumává váljék”. Pakisztán és India vezető ál- lamférfiainak taskenti találko­zója véget ért Koszigin beszéde Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a taskenti nyilat­kozat ünnepélyes aláírása al­kalmából szívélyesen üdvözöl­te a pakisztáni elnököt és az indiai miniszterelnököt, majd a tárgyalóasztalhoz visszatérve a következő nyilatkozatot tet­te: Szeretnék őszinte köszönetét mondani a pakisztáni elnök­nek és az indiai miniszterel­nöknek, azért a nagy ener­giáért, türelemért és állhata­tosságáért, amelyet a kölcsö­nösen elfogadható megoldás felkutatása érdekében kifej­tettek. Az ilyen megoldás a gya­korlatban elő fogja moz­dítani a béke és a népek barátságának megszilárdu­lását. Azt kívánom, hogy a ma alá­írt dokumentum India és Pa­kisztán barátságának örök jel­képe legyen. Engedjék meg, hogy átad­jam önöknek a szovjet kor­mány, valamint az egész szov­jet nép íqitó üdvözletét. Biz­tosak vagyunk benne, hogy a; taskenti nyilatkozat, amelyet a; két nagy ázsiai nép vezetői ma aláírtak, elősegíti India és Pakisztán, India és a Szovjet­unió, Pakisztán és a Szovjet­unió barátságának megszilár­dulását. Szeretnék köszönetért inon-' dani mindazoknak, akik a ta­lálkozó gyümölcsöző munkájá­ban részt vettek és sikerét előmozdították. Hasonlókép-; pen szeretném kifejezni elis-; mérésemet a sajtó képviselői-; nek, akik becsületesén és való-; san világították meg a taskenti tárgyalások menetét és ezzel maguk is közreműködtek azok sikeres befejezésében. Végül még egyszer sikereket kívánok önnek, elnök úr, és önnek, miniszterelnök úr, és hangsúlyozni szeretném, hogy újabb hasznos találkozókat kí­vánunk önöknek. Engedjék meg, hogy a Pa­kisztán elnökével és India mi­niszterelnökével történt meg­állapodás értelmében a tas­kenti találkozót befejezettnek nyilvánítsam. Süveges Györgyi • félévi értesítője színjele«, ami magyar rul annyit tesz, hogy kitűnő! Ezért érdemes volt tanulni..« Nemcsali ő, hanem kis barátnői is 'örülnek a szép osztály» zajoknak. Hát az övéké vajon hogy sikerült? (Riport a 4. oldalon.) (Foto: Pilisy Elemér) hogy a feleli folytatják a találkozó» kát a legmagasabb szinten és más színvonalakon a két országot köz­vetlenül érintő kérdésekkel kap­csolatban. Mindkét fél szükséges­nek tartja indiai—pakisztáni közös szervek megteremtését, amelyek jelentéseket terjesztenek majd kor­mányaik elé annak eldöntése vé­gett, milyen további lépésekre van szükség. W. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke mély elismerését és &&* szünetét nyilvánítja a Szovjetunió vezetőinek, a szovjet kormánynak és magának a szovjet miniszterta» nács elnökének, almost lefolyt óö körcsjjpösep. kielégítő eredmények» kel járó találkozó megszervezésé« ben játszott konstruktív, baráti ég nemes szerepükért, őszinte köszön netüket fejezik ki Üzbegisztán kor« mányának és baráti pépének is a szívélyes fogadtatásért és bőkezÚ vend égszerete téértt Találkozók - Koszigin fogadása Indiai—pakisztáni közös nyilatkozat Az indiai és pakisztáni vezető ál­lamférfiak találkozójának befeje­zésekor aláírt taskenti nyilatkozat így hangzik: India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke a taskenti találkozón a két ország jelenlegi kapcsolatainak megvitatása után ezennel kijelenti, szilárd elhatározásuk, hogy helyre­állítják országaik normális és bé­kés kapcsolatait és előmozdítják népeik kölcsönös megértését és ba­ráti viszonyát. E célok elérését életbevágóan fontosnak tartják In­dia és Pakisztán hatszázmilliós né­pének jóléte szempontjából. 1» India miniszterelnöke és Pakisz» tán elnöke megegyeznek abban, hogy mindkét főnek minden erő­feszítést meg kell tennie India és Pakisztán jószomszédi kapcsolatai­nak megteremtéséért az ENSZ alapokmányának megfelelően. Megerősítik, hogy az alapokmány értelmében kötelesek tartózkodni az erőszaktól és vitáikat békés esz­közökkel kell mcgoldaniok. Ügy találták, hogy a két ország közötti feszültség további fennállása nem szolgálja a béke érdekeit, sem az országaikat környező térségben* sem az indiai—pakisztáni szubkón- tinensen. nem szolgálja India és Pakisztán népeinek érdekeit. En­nek figyelembe vételével vitatták meg Dzsammu és Kasmír kérdését és mindegyik fél kifejtette a maga álláspontját. *. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megegyeztek abban, hogy a két ország fegyveres erőit legkésőbb 1966. február 25-ig visz- szavonják azokba az állásokba, amelyeket 1965. augusztus 5-ig fog­laltak el és mindkét fél betartja a tűzszünet! feltételeket a szüntess I-vonalon. Tüzet India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megállapodott, hogy India és Pakisztán viszonya az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén fog alapulni, 4. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megegyezett abban, hogy a felek nem támogatnak sem­miféle propagandát, amely a má­sik ország ellen irányul, és elő fog­ják mozdítani azt a propagandát, amely a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlődését szolgálja. 5. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megegyezett abban, hogy India pakisztáni főbiztosa és Pakisztán indiai főbiztosa visszatér helyére és a két ország diplomá­ciai képviseletei újra megkezdik normális tevékenységüket. Mindkét kormány betartja a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó 1961. évi bécsi konvenciót. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megállapodott, hogy megvizsgálja a* India és Pakisztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, közlekedés, kulturális csere helyreállítására teendő intéz­kedéseket, további lépéseket tesz az India és Pakisztán között fenn­álló egyezmények végrehajtására. 7. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megegyezett abban, hogy utasítást adnák hatóságaik­nak a hadifoglyok hazaszállítására. 8. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megállapodott, hogy folytatják a menekültek és kitele­pültek (illegális bevándorlók) prob­lémáival kapcsolatos kérdések megvitatását. Megállapodtak abban is, hogy mindkét fél olyan feltéte­leket teremt, amelyek a lakosság elvándorlásának meggátlását szol­gálják. Megegyeztek továbbá, hogy megvitatják azoknak a tulajdonok­nak és vagyonoknak a visszaadá­sát, amelyek a konfliktussal kap­csolatban a másik fél kezére kerül­tek. 9. India miniszterelnöke és Pakisz­tán elnöke megegyezett abban, A taskenti nyilatkozat alá­írása' után Rí oszigin ^zovjet miniszterelnök megbeszélést folytatott Sasztri indiai kor­mányfővel. A találkozón jelen volt Benegyiktov, a 'Szovjet­unió indiai nagykövete és Kául, India moszkvai nagykö­vete is. Este Koszigin nagyszabású fogadást adott.' Sasztri minisz­terelnök és Ajub Khan elnöK tiszteletére. Megjelentek, a fo­gadáson az indiai és a- pakisz­táni küldöttségek tagjai, az Uzbég SZSZK vezetői, Gromi- ko szovjet külügyminiszter és Malinovszkij honvédelmi mi­niszter. U Thant a négy nagyhatalom képviselőivel tárgyalt Ü Thant ENSZ-főtitkár hét­főn fogadta Goldberg amerikai ENSZ-főmegbízottat és helyet­tesét: Charles Yostot. A meg­beszélést az amerikai diploma­táik kérték és az UPI szerint az amerikai kormány vietnami 14 pontos javaslatáról tárgyal­tak a főtitkárral. Ezután U Thant külön-külön fogadta Nyikolaj Fedorenkót, m Szovjetunió ENSZ-küldöttét, Roger Seydoux-t, Franciaország ENSZ-nagykövetét, valamint Sir Doger Jacklingot, aki je­lenleg Anglia ENSZ-küldöttsé- gét vezeti. Ezekre a megbeszé­lésekre U Thant kezdeménye­zésére került sor. Az ENSZ-szóvivö kijelentet­te, hogy a tanácskozások témá­ja Vietnam és a feleket köl­csönösen érdeklő több más kér­dés volt. Sasztri Indiai miniszterelnök (balról) és Ajub Khan pa­kisztáni elnök (jobbról) elbúcsúzik egymástól a „semleges villában” folytatott fontos tanácskozás után. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Á frikontfnentális szervezet létrehozásáról tárgyalt a havannai értekezlet A szónoki emelvényen hall meg egy pakisztáni küldőn A havannai értekezleten folytatódott a munka a bizott­ságokban. A gazdasági bizott­ság Algéria, Brazília, Szíria, India, Kuba, Indonézia, a por­tugál gyarmatok és az EAK képviselőiből albizottságot ala­kított, amely határozatterveze­tet készít elő. Ülést tartott a politikai bizottság és a kultu­rális és szociális bizottság is. A szervezeti bizottságban he­ves vita folyt a három konti­nens közös, trikón tinentális szervezetének létrehozásáról.' A szombati ülést tragikus esemény árnyékolta be,. A. T. Aí. Musztafa, a pakisztáni kül­döttség helyettes vezetője, volt művelődésügyi miniszter, pár perccel azután, hogy megkezd­te beszédét a szónoki emelvé­nyen, összeesett és szívroham következtében meghalt. Az utolsó szó, amit á pakisztáni küldött mondott, országa neve volt Az amerikaiak (óbb ezer tonna mérgező anyagot tárolnak Vietnamban Amerikai és ausztráliai csa­patok tovább folytatják „tisz­togató hadműveleteiket” Sai­gontól mintegy 30 kilométerre északnyugatra. Az amerikai hadsereg szóvivője elismerte, hogy a hadműveletek során az előrenyomuló csapatok könny­fakasztó gázzal tettek kísérle­tet a partizánoknak egy föld alatti alagútrendszerből való kiűzésére. Dél-Koreai tengerészgyalo­gosok Saigontól 365 kilomé­terre északkeletre ütköztek meg a szabadságharcosokkal. Saigontól 13ű kilométerre északnyugatra a szabadsághar­cosok megtámadták a kor mánycsapatok egyik egységét amely Binh Long tartomány ban egy közúti híd védelmé látja el. A Vietnami Demokratákul Köztársaság külügyminiszté riuma újabb nyilatkozató adott ki, amelyben elítéli a: amerikai katonai vezetőket amiért az amerikaiak és sző vetségeseik .Dél-Vietnambai mérges gázt és mérgező vegy szereket alkalmaznak. A múl év eleje óta az amerikaial több ezer tonna mérgező any* got szállítottak Vietnamé*.

Next

/
Thumbnails
Contents