Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

AUTOÚJDONSAGOK — Korszerű műtőasztalok, hőelnyelő műtőlámpák ké­szülnek — többek között — a Medicor művekben. (MTI foto — Kacsot László felvétele) Opel Kadett 1966 Egy és ugyanazon időpont­ban még soha annyi újdonsá­got nem mutatott be a nagykö­zönségnek az Opel-gyár, mint most a frankfurti nemzetközi kiállításon. A legfontosabb és legszem­betűnőbb újdonság: új karosz- széria a Kadettnak és a Re­kordnak, megnövelt motor- és menetteljesítmény a Kadettnak, új, rövidlöketű motor a Kapi- tännek és az Admiralnak. Helyszűke miatt valamennyi újdonságról nem számolhatunk be; ez alkalommal a nagy si­kerű Kadett új változatáról lesz csak szó. A Kadett sikerét egyetlen szám is jól szemlélteti: alig három év alatt 650 000 kocsit gyártottak és adtak is el. Az Opel-gyár tehát elérkezettnek látta az időt, hogy a konstruk­ciót és a kivitelt egy lépéssel előbbre vigye. A következő modelleket ta­láljuk 1966-ban a Kadett-soro- zatban: kétajtós és négyajtós Limousine, Caravan és Coupé. Mindkét Limousine és a Ca­ravan normál és luxus kivitel­ben (az utóbbi „L” típusjelzés­sel) is készül. A Cupé-változatot — megnö­velt motorteljesítménnyel — különösen sportcélokra gyárt­ják, de igen kedveltek ezek a modellek a mindennapi nagy­városi közlekedésben (kitűnő menettulaidonságaik, fürgesé­gük miatt). A Kadett-motorok felépítési elve — OHV-vezérlés, de egé­szen felül elhelyezett vezérten­gellyel, rövid szelepemelőkkel — nem változott. A régi motor furata 75 mm-re nőtt, a löket változatlan, az összlökettérfo- gat 8,5 százalékkal lett na­gyobb. Az új motoroknál is két változat, normál és „S” kivitel található. Az „S” motorral szállított kocsikat már eleve az első kerekeknél tárcsafék­kel és 155—13 gumiabroncsok­kal szerelik. A kocsi kivitelében és fel. szerelésében foganatosított né­hány további változás (újfajta ülésállítás, nagyobb fűtőtelje­sítmény, precízebb kormány- szerkezet, jobb hatásfokú ab­laktörlő, lényegében azonos, de átkonstruált erőátvitel és hátsó felfüggesztés stb. a középka­tegória rangos képviselőjévé emeli a Kadettot. Hegesztőtrafó barkácsolók számára Egyre több barkácsoló ama­tőr foglalkozik hegesztéssel is. Sok esetben azonban nem is­merik a veszélyeket, amelyek­nek a rossz felépítésű he­gesztőkészülékek miatt ki vannak téve. A trieri Kirsch- cég védőszigeteléssel ellátott biztonsági hegesztőkészüléket hozott forgalomba, amellyel veszélymentesen lehet dolgoz­ni. Az ellenállóképes lökés- és ütésálló páncélból készült szi­getelőház 170 mm hosszú, 140 mm széles és 150 mm magas. A készülék súlya 7,5 kg. A csekély fogyasztás következté­ben a csatlakozás a háztartás­ban használatos biztosító au­tomatán keresztül lehetséges. A bekapcsolási áramkorláto* zásra előtétellenállás szolgál, A kis veszteségű, nagy tel» jesítményű transzformátcn? egyenletes teljesítményt ad IA A bőségesen méretezett üvej?» szigetelésű vörösréz-tekercse­lések szilikonnal vannak Imp­regnálva és ezáltal víz- ét hőállóak. Zárlat ellen külön­leges hegesztőkábel-csatlak^ zók védenek. A hegesztőkábe­lek kioldásához szerszámra nincsen szükség. Minden készülékhez részles tes, közérthető hegesztési űl= mutatót mellékelnek, amely elektródatáblázatot is tartály máz. Az állatorvosok naponta ellenőrzik az állatok egészsé­gét. Az elefántteknős leromlott szervezete miatt B 12-es vi­tamint kap. (MTI fotó — Molnár Edit felvétele) LABORATÖRIÜM A VÍZ ALATT STRUCC-PÁSZTOR A strucc igen erős, agresszív természetű állat. Ezeket a tulaj­donságait használják fel Dél-Af- rikában, ahol a strucc gyakran ^ megmenti a juhokat a ragadozók- f tói. Már az is megtörtént, hogy a v*2 alatti strucc autót támadott meg, mert vadállatnak nézte. MENNYIT FOGYASZTUNK? Az ember 70 év alatt több mint a Krím­laboratóriu­mot állít fel, tizenöt méter mély­ségben. Olyan ennek a „tartály* nak” az alakja, mint egy óriási vasúti olaj tankkocsié. A kutatók elsősorban biológiai, hidrológiai és geológiai vizsgálatokat akarnak 00 000 liter vizet iszik meg vagy víz alatti laboratóriumban végez- vesz fel ételekkel. Kiszámították, ni, másodsorban megfigyelésekéi hogy több mint 11 000 kg szénhid- kívánnak tenni arról, miként reá:-- rátot, 2500 kg fehérjét és ugyan- gál az emberi szervezet az ilyofr annyi utórfc fogyass*. éietíeüófceLekre. harangtornyát néhány műem­lékkel együtt elöntötte a víz. Az igazság az, hogy a várost többféle veszély is fenyeget5, a motoros bárkák rövid, de alattomos hullámai, a kémiai és baktériumok okozta korró­zió, stb. Különösen az alépít­mény: a fa van nagymérték­ben kitéve a levegő és víz ha­tásának. A fő veszélyt a városra özonban a tengerár jelenti, mégpedig nem is a normális, periodikus árhullám, hanem — a velenceiek szerint — az „aqua alta”, amelynek fellé­pésekor a városiak egy része bizony nehéz helyzetbe kerül­het, sok esetben csak gólyalá­bakon, vagy ideiglenesen le­fektetett pallókon érheti el lakását. Az utóbbi évtizedben a meteorológusok és a liidro- lógusok behatóan tanulmá­nyozzák ennek az árhullám­nak létrejöttét, amelyben saj­nos, több tényező is közreját­szik. Az Adriai-tengeren közepes tengermozgás mellett egy új­ítóid idején fellépő átlagos ár­hullám 45 centiméteres ten- gerszínt-emelkeiést idéz elő. Bizonyos időszakokban azon­ban az árhullám fellépése nem 45 centiméteres, hanem 1 méter 10 centiméteres tenger- színt-emelkedést idéz elő. A második világháború után 1946 és 60 között ezek a kivé­teles méretű árhullámok egy­re gyakoribbá válnak. Felmerül a kérdés, hogy a tengerszínt és a kontinens egymáshoz való nívó-viszonya csak az utóbbi 100 esztendő­ben változott ilyen mérték­ben, vagy már évszázadokká1 ezelőtt is hasonló volt a hely­zet? Ennek a kérdésnek a megvilágításánál, történé­szek és régészek jöttek a híd­Velence, ez az időszámítás után V. században keletke­zett kikötő, egyike a világ legérdekesebb városainak. Az Ádríai-fenger lagúnájának több mint száz kisebb-nagyobb szigetén fekszik a szárazföld­től 4, a tengertől 2 kilométer­re. A város az iszapos talajba vert cölöpökre épült. Terüle­tét 160 szűk csatorna hálózza be a keskeny, többnyire csak gyalog járható utcák mellett Velence veszélyben. A tör­ténelem folyamán több ízb :n hangzott el ez a riadó. Évszá­zadunkban első ízben 1902- ben figyelt fel a világ a vá­rost fenyegető veszélyre, ami­kor a Szent Márk-templom rográfusok segítségére.' A V®* lence környéki régészeti ása® tások leletei azt bizonyítják* hogy a római időktől napja® inkig a kontinens ezen kör« nyékén a. relatív tengerszínt feletti magassághoz viszonyít® va 3 métert süllyedt Sőt ® városban a Szent Márk tét jelenlegi kövezetburkolata alatt 80 centiméterre találtak római időben épült útburkola­tot Ez a lelet szintén a konti­nens jelentős süllyedését bizo­nyítja. Gyakorlatban tehát az Idő­szakos óriási árhullámok és a parti kontinens lassú süty» lyedése fenyegeti Velencét, ezt a különleges szépségű várost, felbecsülhetetlen történelmi emlékeivel együtt Velence esetében a konti­nens süllyedését bizonyos fo­kig a történelem folyamán maguk a városiak akaratlanul is siettették. A Piave és a Brenta deltájában a gyakori kiöntések ellen évszázadok fo® lyamán a lagúnákon kívül re® kedt lakosság komoly gátak­kal próbált védekezni. A* amúgy is megereszkedett al­talajt ezek a gátak, valamint az ide épített jelentős súlyú műemlékek még inkább meg­terhelték. Hogyan lehetne segíteni a bizonytalan talajra épült, süly- lyedő, és az időszakos, túlmé­retezett tengerárnak kitett vá­roson? Egyes szakmérnökök szerint a várost a tenger felől zsilipekkel ellátott gátrend­szerrel kellene megvédeni. A lagúnára épült hatalmas cö­löpvárost teljes egészében ter­mészetesen nem lehet körül® gátolni és a tervek szeri nt csak három fő pontját, Chi® ag<dát, Lidót és Malmoccót vé­denék egyelőre gátakkal. Enclresz István • m Velence veszélyben ügyi minisztériumtól. Azóta tíz tudományos dolgozó 99 kuta­tómunkával gyarapította a ha­zai és a nemzetközi biológiai tudományokat. — A budapesti Állatkert Pálmaháza Magyarország leg­nagyobb ilyen alkotása, ten­geri akváriuma nemzetközi viszonylatban is jelentős. Kü­lönösen azóta, amióta éven­ként magyar gyűjtöexpedíciók mennek az Adriai- és a Fe­kete-tengerre. Halácsi Dezső e szetvédelmi szempontból je- entős fajok bemutatásával. — Az 1866-ban megnyílt Ál­latkertet alapítói, a Magyar rudományos Akadémia és a Memzeti Múzeum tudományos intézménynek szánták. Bár az L912-ben újjáépített Állatkert- aen alkalmilag már időköz- oen is készültek tudományos munkák, csak 1956 óta folyik tervszerű kutatómunka. Akkor az az intézmény tudományos státust kapott a Művelődés­badságharc előtt felvetették De megvalósítására csak 1864- ben került sor. A helytartóta­nács elég nehezen adta meg az alapítási hozzájárulást. Azt gondolták, hogy a magyarok valami illegális fedőszervet akarnak áilatkert ürügyén lé­tesíteni. Végül is sikerült az engedélyt kieszközölni és 18o6. végén megnyitották a buda­pesti Adatkertet. — Fennállásának már az el­ső szakaszában Állatkertünk­ben volt néhány olyan értékes állatfajta, amelynek alapján a korabeli, élvonalbeli állatker­tekhez sorolták intézményün­ket. Már akkor volt például európai bölényünk, zsiráfunk, szumátrai orrszarvúnk, afrikai elefántunk is. Állatkertünk gazdag állományát az alapító Xantusz János amerikai, dél­ázsiai fajok megküldésével gyarapította. Bemutatták a már akkor is pusztulásnak in­duló és ma csaknem teljesen kipusztított mawar fauna rit­ka fajait: a pödrött szarvú racka juhot, a szürke magyar marhát, a nagykócsagot, a tú­zokot. — Amikor azután 1907-ben a magyarországi Áilatkert kor­szerűsítésére került sor, az akkori újjáépítő, Lendl Adolf, tovább fejlesztette a termé­— Már javában folynak az előkészületek a budapesti Ál­latkert centenáriumi ünnepsé­geire — mondta dr. Anghi Csaba professzor, az Áilatkert főigazgatója. — kiváló tudó­sok, természettudományos ku­tatók jönnek el hozzánk a vi­lág minden részéből az ünnep­ségekre. A háború pusztításai után felújított budapesti Ál­latkert 100 éves fennállását 1966 októberében ünnepeljük nemzetközi tudományos ülés­szak keretében. Itt a zooló­giái, botanikai, tenyésztésbio­lógiai és állategészségügyi szekciókban külföldi és hazai szakemberek előadásai hang­zanak majd el. Külföldről már számosán jelentették be elő­adásaikat és még többen rész­vételüket. Sőt. Bécs városa há­rom őstulkot küld ajándékba. — Nem érdektelen, ha az ünnepségsorozat előtt arról is beszélünk, hogy mikor és mi­lyen körülmények között ala­pították a magyar Állatkertet, amely a korszerű állatkertek sorában a harmincadik volt Később még körülbelül négy­száz hasonló intézmény léte­sült Földünkön. — A budapesti Állatkert alapításának gondolatát —■ haladó szellemű magyar tu­dósok — már az 1848-as sza­0 A budapesti Áilatkert centenáriuma Dr. Anghi Csaba professzornak, az Állatkert főigazgatójának nyilatkozata Sikolt a mentőautó sziréná­ja... A baleset színhelyén csupán két összetört karosszé- riájú személygépkocsi marad a bámészkodó tömeggel. Sajnos, nemegyszer látunk ilyen szo­morú jelenetet a forgalmas utcákon. De mi lesz a sérültekkel? Hova vezet a mentőautó útja? A kórházba érve gondos kezek veszik máris kezelésbe a töré­seket és belső zúzódásokat szenvedett áldozatokat. Külö­nös műtőasztalra kerülnek: úgynevezett traumatológiai műtőasztalra. S míg az orvo­sok és ápolók nagy gonddal végzik munkájukat, a főorvos­tól a gyógyászat új, magyar fejlesztésű segédeszközeiről ér­deklődünk. — Kezdjük talán azzal a műtőasztallal, amelyet az előbb látott. Ez a budapesti Medicor Művek egyik leg­újabb konstrukciója: az uni­verzális traumatológiai műtő­asztal a modem töréskezelési módszerek összes alkalmazási lehetőségét biztosítja! Szét­szedhető, összerakható, kere- rekeken gördíthető, tehát nem helyhez kötött A testet tartó felület változtatható a kívánt műveletnek megfelelően attól függően, hogy röntgenvizsgála­tot végzünk, vagy pedig az al­só végtagot (vagy egyszerre több végtagot is) az asztal íveire a legkülönbözőbb pozí­cióban függesztjük fel! — A műtőasztal szerkeszté­se lehetővé teszi a hagyomá­nyos felvételező, hordozható röntgenkészülékek használata mellett a törések ellátásában egyre nagyobb tért hódító, eset­leg televízióval is kombinált röntgenkép-erősítő készülék álkalmazását is, a töréshelyre­tétel —- vagy csontműtétek kontrollálására. — Az előbb a képerősítőt említette! Hallhatnánk az ez­zel kapcsolatos műszaki fej­lesztésről valamit? — Egyike a friss eredmé­nyeknek, a korszerű sebészeti képerősítő. A tervezők gon­doltak az orvosokra, s ezért a képerősítő állványa könnyen gördíthető és operáció alatt is lehetővé teszi, hogy a képerő­sítő bármilyen helyzetbe állít­ható legyen. Az állvány konst­rukciójának egyik fő jellem­— Tartson velem! Győződjön meg egy új irányzat gyors térhódításáról az orvostudo­mányban. Hogy mire jó a te- lemetrikus ellenőrző rendszer a kórházban? íme, egy jellem­ző példa: a hagyományos EKG-vizsgálat során a vizsgált személy nyugalomban van és vezetékekkel létesítenek kap­csolatot közte, valamint a mű­szer között. Emiatt a vizsgálat csak korlátozott ideig végez­hető és a vizsgált személy tu­datában van annak, hogy őt amely rögzíti, vagy láthatóvá teszi azokat. így az orvos több szobányi távolságból, innen a telemetrikus központból is vé­gezhet ellenőrzést! — Századunkban az orvos- tudomány többek között a technikai segédeszközök révén hallatlan mértékben fejlődött. Elmondhatjuk: kórházunkban olyan technikai segédeszközök vannak, amelyek a — Medicor Művek fejlesztő tevékenységé­nek eredményeként — mind nagyobb biztonságuk. 1- Gy. zője — amely eltér minden más gyártmánytól — hogy a képerősítő a röntgen-sugár­forrással együtt operáció köz­ben a műtéti területről telje­sen kifordítható, anélkül, hogy az egész állványt elmozdíta­nánk a helyéről! A beszélgetés most néhány percre abbamarad: az ügye­letes ápolónő a telemetrikus ellenőrző szobába kéri ven­déglátóinkat. ellenőrzik, ami igen sokszor zavaró tüneteket okozhat! Ezeket a hátrányokat kü­szöböli ki a telemetrikus adó— vevő rendszer, amelyet a Me­dicor Művek mérnökei bocsá­tottak gyógyintézetünk rendel­kezésére. A miniatűr rádió­adót a vizsgált személyre erő­sítik és ez sugározza ki az EKG-jeleket. A vevőberende­zés a felvett jeleket továbbít­ja a szokásos EKG-műszerhez, 1 beteg jé Mezekben van ifőiifznf gyors térhódítása az orvostudományban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents