Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Szakma-e a mezőgazdaság? Gépek és vegyszerek Helyén van-e a szakmunkásképzés? Otthon érvényesüljenek a fiatalok! A falusi élet, a mezőgazdaság a szemünk láttán óriási változásokon megy keresztül. Eltűntek a szántóföldekről az állatvonta tású ekék; fogatok és mind több gép kerül a termelésbe. A múltban a parasztgyerek apjától tanulta meg a földművelést, a jószággal való bánást és ez nagyjából elég is volt az akkori gazdálkodáshoz. Ma egészen más a helyzet. Traktorok, kombájnok, bonyolult szerkezetű gépek álltak és állnak a nagyüzemi mezőgazdaság szolgálatába, amelyekhez érteni kell. Közel 300 féle vegyszer forog közhasználatban, táppal, szakszerűen összeállított keverékekkel etetik az állatokat, amelyek fel- használását meg kell tanúink A lányok, asszonyok palántázó gépekkel végzik a palántázást, több helyen fejőgéppel a fejest, és a gépesítés mind nagyobb méreteket ölt. Mennyi szakismeret kell ahhoz, hogy a baromfiak ezerszámra szépen, jól fejlődjenek, hogy kevés abrakkal minél többet hízzanak. Az effajta gazdálkodást azonban senki sem tanulhatta meg otthon a háztájiban. Az a háziasszony, aki legfeljebb pésztanulót csikósnak küldik, a a szőlészt a kertészetben, vagy az állattenyésztésben foglalkoztatják. Ott, ahol nagyobb arányú szőlőrekonstrukciót hajtanak végre, nem törődnek kellően a szőlész szakemberek nevelésével. Andornaktályán tervszerű rekonstrukció folyik, ugyanakkor nincs, vagy csak elvétve akad szőlész szakmunkástanuló. így van ez a gyöngyösi, az egri szövetkezetekben is. Olyan gazdaságok, mint Terpes, ahol évek óta jók a gazdasági eredmények, ahol biztosíthatnának munkát és jó keresetet a fiataloknak, egyetlen szakmunkás nincs, ugyanakkor mindennapos a gond: mi lesz, ha kiöregszik a szövetkezet a falun? Több helyen az ésszerűséggel, a szervezéssel van baj. így Balatonban, ahol két erőgépre négy szakmunkástanulót szerződtettek. A fiatalok aztán összevesztek; kié legyen a traktor? Említésre érdemes a boconádi szövetkezet, ahol Koslik István szakmunkástanuló a gazdaság egyik leghasználhatóbb embere. Sokoldalú, ügyes. Havonta átlag 50—55 munkaegységet szerez, jövedelme havonta eléri, sőt meghaladja a kétezer forintot. Mezőgazdaság jár, ebből 400-at közületek, kultúrházak rendeltek meg. Kertészkedő, szőlős megye vagyunk. A Szőlészet és Kertészet című szaklapból 77, a Mezőgazdasági Technikából 38 jár a megyébe. Ezek a számok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági tudományok, a mezőgazdasági szakmák iránt még mindig nem elég széles körű az érdeklődés. „Riporter”- szakkörök helyett mezőgazdasági szakköröket A mezőgazdasági szakmák iránti érdeklődést fel lehetne úgy is keltem, hogy ha már az általános iskolában (különösen falun), egészen közel vinnék a mezőgazdaságot a gyermekekhez. A magángazdálkodás idején a parasztgyerek az édesapjától tanulta meg a gazdálkodást. Most a szövetkezetben kell megtanulnia, megszeretnie. Helyes lenne ezért, hogyha a falun gyakori foto- és riporter-szakkörök helyett töbh i Nagyobb önállóságot A Szövetkezetek Országos Szövetségének rendelkezése folytán a jövőben sokkal nagyobb önállósággal rendelkezik a Gyöngyösi Földművesszövetkezet, mint az elmúlt években. Az új mechanizmus szerint a szövetkezet a rendelkezésére álló eszközöket és forrásokat a leggazdaságosabban használhatja fel. A jövőben például az ország bármely nagykereskedelmi vállalatától szerezhetnek be árut és azt árusíthatják . bolthálózatukban, önállóbb és könnyebb lesz a felvásárlás is, mert a megyén kívül is végezhetnek felvásárlást az illető MÉK-en vagy földművesszövetkezeten keresztül. Ennek a lehetőségnek már mutatkoznak is a kedvező hatásai, a szövetkezet egy vagon almát és három vagon burgonyát vásárolt Szabolcs megyéből. N. A. Rendkívül tetszik nekem ez az új módszer a nyelvtanulásra: alvás közben! Hatalmas perspektívái vannak az embernek, nagyszerű lehetőségei — szeretném látni azt a művezetőt, aki szólni merne nekem, hogy miért alszom munkaidő alatt... — Ne nevettesse ki magát, szakikám, én nem alszom, én nyelvet tanulok... Hogy eredetiben olvashassam majd a szakirodalmat — vágnám a képébe, abba a tudatlanba, mert fogalma sincs az alva tanulás nagyszerűségéről. Vagy: micsoda lehetőség, amikor az ember kijelentheti, hogy ne macerái), anyukám, állandóan és főleg ne tegyél sértően szemtelen megjegyzéseket. Én nem állandóan alszom, hanem én állandóan idegen nyelvet tanulok. Hogy erre mit válaszolhat magyar nyelven, ahhoz nem is keU elaludnia az embernek, hogy megértse - (—ó) P fl "II- r r •r, r ■ Félmilliós újítási per Újítás nincs, csak igény ? — Újítás, vagy munkaköri kötelesség ? négy—öt tyúkalja csirkét nevelt fel otthon hagyományos módszerekkel, nem sok eredményt ér el a nagyüzemi baromfitenyésztésben, ha nem ismeri az új eljárásokat Ma már nem elég a jószág, a föld szeretete, ennek kellő szakismerettel is párosulnia kell. A közelmúltban Gyöngyösön megyei jellegű ankéton foglalkoztak szakmunkásképzés helyzetével. A hozzászólások rávilágítottak arra, mennyire „szakma” ma már a mezőgazdaság és milyen szükséges a továbbképzés, a mezőgazdasági szakmunkásgárda nevelése. Csikós lett a gépésztanulóból A gyöngyösi tanácskozás szinte egybehangzó véleménye szerint a mezőgazdasági szakmunkásképzés ma még nincs a helyén. A szakmunkásképzésnek van ugyan múltja hazánkban Tessedik Sám,uel óta, de ezeket a hagyományokat — jót és rosszat — teljesen elitebbik. Van ugyan szakmunkásképzés, de kevés a jelentkező és a végzett szakmunkásokkal sem törődnek mindenütt megfelelően. Az állami gazdaságokban a maximális órabér 6 forint Az iparban bárhol többet kereshetnek a fiatalok. Baj van a szakmunkás- képző tanfolyamok tananyagával is. A tankönyvek, a tantervek olyan óriási és magas szintű anyagot ölelnek fel, amelyet a tanulók képtelenek elsajátítani. Ezzel kapcsolatban mezőgazdasági szakemberek, a mezőgazdasági szakoktatásban jelenleg is részt vevők mondtak véleményt Egyik felszólaló megemlítette, hogy az állami gazdaságok nem fogadták a végzett szakmunkásokat, noha korábban szerződtették őket. Ezért sok mezőgazdasági szakmunkást lehet találni a sütőiparban, a bányában, az építkezéseken. A megyében jelenleg mintegy 800 fiatal szakmunkás tanul. Ez nincs arányban a mezőgazdaság igényeivel. Csupán a gyöngyösi járás szőlős szövetkezeteiben 1970-ig 1200 szőlész szakmunkásra lenne szükség, ugyanakkor 2400 betanított munkás is kellene. Bíztató jelek itt-ott mutatkoznak, de a helyzet ebben a vonatkozásban Sem megnyugtató. Törődnek a fiatalokkal Gyöngyösorosziban, Nagyrédén, Tamaőrsön, Boco- nádon, Verpeléten és még egynéhány helyen. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a gé6 ~f»ipumc január 9, vasárnap Havi 300 forint szakmunkásösztöndíj Több olyan szövetkezet van a megyében, ahol a vezetők felismerték az utánpótlás fontosságát. Ezeken a helyeken tényleg törődnek a fiatalokkal és már az általános iskolában foglalkoznak velük. így van ez a verpeléti Dózsa Tsz-ben is, Tamaőrsön is. A fiatalok mindkét helyen magtalálják a számításukat. Tarnaőrsőn közgyűlési határozat van arra, hogy azok a fiatalok, akik a nyolcadik osztály elvégzése után mint szakmunkástanulók a szövetkezetben maradnak, havi 300 forint ösztöndíjat kapjanak. Az első évben — e rendszer bevezetése után — nem kevesebb mint 22 fiatalt szerződtettek. Verpeléten a fiatalok közül többen már a technikum levelező tagozatát is elvégezték. Beszélni kell a mezőgazdasági szakkörökről és tanfolyamokról, ahol szintén lehetőség kínálkozik a szaíkma jobb megismerésére. A szakpropagandá- val azonban baj van. Megyénkben mindössze 1 287 Magyar mezőgazdasági szakkört szerveznének. így állattenyésztési, öntözési, gépészeti, kertészeti és egyéb szakköröket. A gyerekek necsak akkor legyenek kapcsolatban a mezőgazdasággal, a tsz-®2®!, amikor ott „baj” van, — kukoricát kell tömi. vagy gyümölcsöt szedni, hanem akkor is, amikor rendjén mennek a dolgok. Érdemes lenne azzal a gondolattal is foglalkozni, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője vetett fel: vn—VII- os tanulókat meg kell tanítani már az iskolában traktort vezetni, méghozzá úgy, hogy a szövetkezetek beszereznének törpe, kerti traktorokat, amelyeket aztán a gyerekek vehetnének birtokukba. Mindezek hasznos, javaslatok, kezdeményezések. Érdemes velük foglalkozni, hiszen nem kisebb problémáról van szó, mint a falusi fiatalok otthon tartásáról. Arról, hogy megtalálják számításukat szövetkezetükben és otthon, a faluban leljék meg az érvényesülés lehetőségét, a boldogulást Ez nemcsak egyéni érdek, de a népgazdaság, az egész társadalom érdeke is. Szalay István NÉPGAZDASAGUNK fejlődését, életszínvonalunk emelkedését nagymértékben elősegítik az újítások, találmányok. Az egykor országokat elnépte- lenítő, pusztító járványokat ma már biztosan előzik meg, vagy gyógyítják orvosaink. Minden téren tapasztaljuk a tudomány, a technika állandó, sokszor ugrásszerű fejlődését. A szekéren kocogó múlt századbeli ember számára nagy könnyebséget jelentett a gőzgépeik, a vasút feltalálása, a gépjárművek megalkotása. Automata gépek és gyárak ontják a kiváló minőségű termékéket. Ma már munkásaink, tudósaink jóvoltából hihetetlen új energiák békés célokra való lekötésén fáradozunk és a világűr meghódítását is célul tűztük ki. Az újítók, feltalálók tehát fokozott támogatást, erkölcsi és anyagi elismerést érdemelnek. Azonban néha akadnak olyanok is, akik munkaköri kötelességük teljesítését attól független újításnak szeretnék feltüntetni, vagy az újítók részére előírt díjazást igénylik akkor is, amikor nincs újítás. Előfordul néha olyan eset is, hogy olyan szervtől igényelnek újítási díjat, ahol újítás nem jelentkezett. A KÖZELMÚLTBAN a Salgótarjáni Acélárugyár öt műszaki vezetője indított közel 500 ezer forint újítási díj megítélése iránt pert az Egri MeHENM POUßßAT Volt egyszer egy plébános, aki nagy és merész borivó hírében állott. Az ilyen hírnév húsz mérföldnél messzebre is eljut. Bizony, túlságosan messzire jutott, annyira, hogy fülébe jutott a püspök úr őkegyel- mességének. A püspök is burgundi volt, tehát barátja a hegy levének, de papjaitól fennkölt magatartást követelt. Egy nap, éppen szüret idején, a kegyelmes úr vizitáció ürügyével megjelent a plébánián, és azonnal látni akart mindent: a templomot, a sekrestyét, a számadásokat, a házasulok anyakönyvét, « fiuk hittanóráját, a lányegyletet, Mindent a legnagyobb rendben talált. Mégsem szállt el homlokáról az aggodalom felhője. Amikor a plébániára visszatért, a plébános szerény frissítőt ajánlott fel neki. — Plébános úr — mondta hirtelen a püspök — szíveskedjék a pincéjébe vezetni. — Parancsára, kegyelmes uram. A plébános kerített egy fáklyát, s magasra tartva ment a főpásztora előtt. A lejárat alján, mindjárt a pince ajtajában, a kegyelmes úr lába a földbe gyökerezett. Üres palackok ■ tömkelegé, óriási gúlája tornyozódott egészen a me- nyezetig. — Miféle hullahegy ez, plébános úr, miféle hullahegy? — Az, kegyelmes uram. Hullahegy. De szolgálhatok a szükséges biztosítékkal. — Miféle biztosítékkal, plébánosúr? Miféle biztosítékkal? — Azzal, kegyelmes uram, hogy egy sem múlt ki pap nélkül. Fordította; Bán Ervin gyei Bíróságnál, a Mátravidé- ki Fémművek ellen. A bizonyítási eljárás lefolytatása után az Egri Megyei Bíróság úgy találta, hogy az „újítók” keresete alapos és kötelezte a Mátravidéki Fémműveket 482 500 forint újítási díj és ennek kamatai megfizetésére. (Ilyen jelentős ősz- szegnek csak egyévi kamata közel 25 000 forint.) Az ítélet ellen az alperes mellett, a Heves megyei Főügyészség is eredményes fellebbezéssel élt. A fellebbezések alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondotta, hogy az újítók igénye alaptalan, a Mátravidéki Fémműveknél újítás nincs. A Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű ítéletében kihangsúlyozta azt, hogy az irányadó jogszabályok értelmében, az újítás fogalmához hozzátartozik legalábbis a viszonylagos újdonság. Ez pedig nincs meg akkor, ha a javasolt elgondolást az a vállalat, amelyhez a javaslatot benyújtották, már alkalmazza, vagy ha a vállalat irányító szerve igazolja, hogy a javaslat megvalósítását a benyújtás időpontja előtt tervbe vették. A per anyagából pedig kitűnik az, hogy a Mátravidéki Fémművek, amellyel szemben az újítók a pert indították, a kérdéses alapanyagot — kerékpárlánc hevedereinek gyártásához szükséges 35x1,2 mm-es, 119—130 kg/mm! szakítószilárdságú szalagacélt —, hidegen hengerelt kivitelben külföldről való behozatal útján már korábban beszerezte, ismerte és használta. így az a körülmény, hogy a Mátravidéki Fémművek által megrendelt alapanyagot a Salgótarjáni Acélárugyár előállította, a Mátravidéki Fémművek számára újítást nem jelent, mivel itt nélkülözi még a viszonylagos újdonság fogalmát is. Az újítóknak tálát a Métra- vidéld Fémművekkel szemben újítási díjra igényük nem lehet. EBBŐL A SZEMPONTBÓL a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint nincs jelentősége annak sem; hogy a Mátravidéki Fémművek az „újítási javaslatot”, amelyben a fenti újítók közölték, hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban eddig használt edzett kivitelű anyag helyett, a megrendelő Mátravidéki Fémművek által kívánt minőségű, hidegien hengerelt szalagacélt elő tudják állítani, — tévesen újítási javaslatként elfogadta, mert az ilyen szerződés jogszabályba ütközik, ezért azt nem létezőnek kell tekinteni. A fenti újítóknak legfeljebb munkáltatójukkal, a Salgótarjáni Acélárugyárral szemben lehetne újítási díj iránti igényük abban az esetben, ha az ottani tevékenységük meghaladja a munkaköri feladatok körét, s legalább viszonylagosan újdonságot jelentő anyagot állítottak elő. A per és a Legfelsőbb Bíróság ítélete tehát azt bizonyítja, hogy általában nem látszateredményekre, hanem valódi és minél hasznosabb újításokra kell törekedni. Emellett az újítás és a munkaköri feladatok fogalmainak elhatárolása sokszor igen nehéz. Ezért mind az újítóknak, mind a munkáltatóknak ügyelniük keU, hogy az újítási tevékenység megnyugtatóan elhatárolható legyen a munkaköri kötelességek körétől. A félmillió® újítási per további fontos tanulsága az is, hogy az újítási igényt ott kell érvényesíteni, ahol az jelentkezett, nem pedig ott, ahol újítás nincs. A MÁTRAVIDÉKI Fémművek és a Heves megyei Főügyészségnek együttműködése a népgazdaságnak több mint 500 000 forint megtakarítást a téves, illetve téves helyen benyújtott igények elleni eredményes küzdelmet, továbbá irányt mutatott arra, hogy az újítók hogyan és milyen módon érvényesíthessék kutatómunkájuk eredményei után az őket megillető és kiérdemelt igényeiket. Dr. Bajnok Jenő szakágvezető ügyész MHS aktívaülések Egerben, Hatvanban A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Heves megyei elnökségének Egerben megtartott megyei aktívaülése után va- sánap két helyen is, Egerben és Hatvanban tartanak aktíva- üléseket az MHS városi és járási elnökségei. Az aktívaülések napirendjén az 1965. évi feladatok végrehajtásának értékelése és a megyei aktívaülésen az 1906-os esztendőre megszabott tennivalók megbeszélése szerepel. Az aktívaüléseken különös figyelmet fordítanak a polgári védelmi oktatások megszervezésére, a katonai elő- és utóképzés ési a sportfeladatok végrehajtásának kiértékelésére. Részt vesznek az aktívaüléseken — amelyet mindkét városban a fegyveres erők tiszti klubjában tartanak meg — a járási ós városi párt-, állami és tömegszervezeti vezetők, valamint ez MHS aktivistái.
