Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

Oévi számadás

— újévi tervek

A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál

Wayne Morse amerikai demokrata szenátor mondotta egy szélsőjobboldali amerikai politikusról:

„Annyira gyanakvó, hogy már abban sem bízik, aki bal kézzel eszik, vagy ír...” Megjegyezni kívánom, hogy jobb kézzel is lehet azért bal— azazhogy balkezes politikát csinálniI

’Az egyik amerikai televíziós társaság „orvosszakértője” adta az alábbi tanácsot: „Könnyűszerrel meghosszabbíthatjuk az életünket, ha felhagyunk azzal, hogy megrövidítsük.

Megjegyezni kívánom, hogy majd bolond leszek felhagyni azzal, ami megrövidíti az életemet, mert mit érek egy meghosszabbi- ttítt élettel, ha nem élvezhetem mindazt, ami megrövidíti —

t-ó)

Többet9 jobban, olcHÓbban

Önkirakó szerkezet különféle járművekhez

Nem kell bizonygatni, hogy milyen nehéz a különféle járművek terheinek lerakásához munkaerőt biztosítani a termelőszövetkezetekben. Azt is szükségtelen elmondani, hogy ez — különösen a nagy nyári és őszi betakarítások idején — mennyire hátráltatja a munkát és a lassú rakodások miatt legtöbb esetben a járművek kihasználtságát is csökkenti.

Aránylag könnyen segíthetünk a homok, kavics, trágya, csöves kukorica stb. gyors lerakásán, ha a mellékelt rajz alapján elkészítjük az egyszerű önkirakó, önürítő, önlerakó szerkezetet.

Fő eleme egy legalább két- colos vastagságú keményfa tolólap, akár több deszkából, hevederlécekkel összeállítva. De jó egy legalább 4 milliméteres, behajlás ellen jól merevített acéllemez is. A tolólap hossza a plató szélességénél 10 centiméterrel legyen kisebb, magassága azonos lehet a kocsioldalakéval. Sarkai közelében fúrjunk egy-egy két centiméter átmérőjű lyukat.

Ha fából készül, alsó peremét élezzük le és borítsuk V keresztmetszetűre hajlított, 1— 2 milliméteres lemezből készült élvédővel. Aljára kétoldalt csavarozzunk egy-egy 5x15-ös lapos acélból hajlított, hátrafelé dűlő, a megakadás nélküli előrecsúszást biztosító sarkantyút

A két felső és a két alsó

lyukba fűzzünk egy-egy erős kötelet acélkábelt, úgy, hogy a kábelek a vezetőfülke felőli oldalon támasszák a tolólap „hátát”,

A kocsival (vontatóval) álljunk a lerakás helyére, egy srős fa elé. A tolólapot nyomjuk a vezetőfülke mögött a

platón levő rakományba, úgy, hogy lapja mintegy 15 foknyira a menetirányba dőljön. A kötélzet végeit a fa túlsó oldalán áthúzva kössük össze! A rakfelület hátsó ajtajának lenyitása és a motor vagy az

indokolt és szükséges, valamtm hozzájárul a reális tervezéshez az álló- és forgóeszközök ará* nyának helyes kialakításához

Az újjáértékeléseket három» tagú szakbizottságok végzik« amelyeknek tagjai; a termelőszövetkezet megbízottja, a járási tanács vb küldöttje és az állóeszközök tekintetében illetékes szakember. A szakbizottság egyhangú döntéssel állapítja meg az állóeszközök értékét. A járásokban az újjá- értékelés helyi irányítását ém összehangolását a járási újjá- értékelési bizottságok végzik, megyei szinten pedig megyei újjáértékelési bizottság tevékenykedik.

A bizottságoknak az állóeszközök újjáértékelése során meg kell állapítaniuk, illetve alkalmazniuk az állóeszköz új bruttó értékét, a termelőszövetkezeti „bekerülés” értékét, érték- csökkenési leírási kulcsát, asa egyévi értékcsökkenési leírás összegét, az állóeszköz hátralévő élettartamát, valamint nettó értőiét

A termelőszövetkezetekben as

újjáértékelés adatait az e célra rendszeresített nyomtatványon kell rögzíteni és az adatok helyességét a szakbizottságok tagjainak aláírásukkal kell igazolniuk.

Megyénkben az újjáértékelési munka előkészületei megtörténtek, s rövidesen sor kerül az újjáértékelésekre. Nem kis munka ez, hiszen csak as első ütemben mintegy 450 millió forint értékű gépet kell a bizottságoknak újjáértékelniük. Azért is nehéz lesz ez, mert először kerül rá sor, nincsenek tapasztalatok. Sok kérdésre még nem is kaptak teljesen kielégítő választ a közös gazdaságok. De az már nyilvánvaló mindenki előtt, hogy aa újjáértékelés nagy segítséget nyújt majd a helyes arányok kialakításához, a gazdálkodás megjavításához.

K. E,

Mfvflnß & 3

január 6, csütörtök

hátulján levő résznél kezd«« üríttessük ki.

Ha nincs a közelben erős oszlop, az ábránk szerinti fokozott erejű cöveksor is megfelel erre a célra.

A kitűnő ötlet alkalmazás« — amelyet az Ezermester egf

igás állatok — s velük a kocsi — elindítása után a tolólap maga előtt tolja a földre a terhet. Oda, ahol előbb a kocsi állt. Ha túl 6ok a rakomány, több részletben, a kocsi

régebbi számából vettünk át — nagy idő- és munkabér-megtakarítást eredményezhet Az önkirakó szerkezet alkalmazása különösen tanyaközpontokban, magtáraknál, építkezéseknél hoz jó eredményeket

Miért van szükség a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újjáértékelésére ?

értékelik újjá az erre a célra alakult bizottságok.

Az újjáértékeiésre azért van szükség, mert a jelenlegi nyilvántartások nem tükrözik a valóságnak megfelelően a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetét Az állóeszközök értéke az évek folyamán csökkent s ezt a csökkentést nem vezették. Olyan eset is előfordult hogy annak idején egy rossz állapotban lévő épület értéke került a nyilvántartásba. Az épületet azóta rendbe hozták, értéke jelentősen nőtt Az újjárétékelés tehát feltétlenül

ve azonban, hogy a munkásnő

nagy gyakorlattal rendelkezett, s a korábbi kioktatások alapján tudnia kellett hogy mozgó alkatrészek közelébe kézzel nem szabad nyúlni, ezzel a vétkes magatartásával a baleset előidézésében közrehatott. Ez a vétkessége azonban csak kisebb súlyú. Az összes körülményeket figyelembe véve a bíróság a gyárat nvc’evan százalékos kártérítésre kötelezte.

beosztás 'menyekkel jár

ezért cselekménye súlyosabb elbírálás alá esik, a munkaerkölcs és a munkafegyelem terén fokozott követelmény támasztható vele szemben. A tisztviselő a személyi motozás alól mentességet élvezett, de ezzel a kedvezménnyel visszaélt. Jogpolitikai elveink a társadalmi tulajdon védelmének fokozott mértékű szem előtt tartását és a munkafegyelem megszilárdítását igénylik. Ezek megtartása elsőrendű érdek, amit minden dolgozótól meg kell követelni, de különösen a felelős beosztásútól, akinek üzemi magatartását és hibáinak elbírálását az egész kollektíva figyelemmel kíséri. Az a körülmény, hogy a főtisztviselő eddig fegyelmileg büntetve nem volt, és hogy újabb munkahelyén jól dolgozik, nem olyan nyomatékos ok, amely snyhébb büntetés kiszabását in-! lokolná.

H. E.

Az új évben több fontos, a

mezőgazdaságot érintő intézkedés lép életbe. Az új intézkedések a mezőgazdasági termelés növelését, gazdaságosabbá tételét, a termelőszövetkezetek nagyobb önállóságát célozzák.

Ez év elején kerül sor — a termelőszövetkezetek fennállása óta először — a közös gazdaságok állóeszközeinek újjá- értékelésére. Megyénkben az állóeszközök újjáértékelése három ütemben történik, januárban a gépeket, felszereléseket, februárban az épületeket, márciusban pedig az ültetvényeket

elégedve. A gépen, amelyen a szerencsétlenség történt, a baleset előtt csak rövid ideig dolgozott. Mielőtt a gépre beosztották volna, a munkafolyamatot bemutatták neki, a veszély- helyzetekre azonban kellően nem figyelmeztették.

— Mindezekből következik — hangzik tovább az ítélet—, hogy a szükséges kioktatás elmaradása miatt a gyárat mulasztás terheli. Figyelembe véA felelős fokozott követe

Egy gyár főtisztviselőjéről kiderült, hogy a vállalati anyagból s részben vállalati munkaerővel, lepároló berendezést készített, amelyet hazavitt, továbbá a vállalat anyagából egy dömper homokot hazaszállíttá- tott, ezenkívül egy használt öblítőt vásárolt, a gyárban kijavíttatta, de amikor ki akarta vinni, tettenérték. Ezek után fegyelmileg elbocsátották, a büntető bíróság pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezéséért a tisztviselő a vállalat ellen pert indított. A bíróság a keresetet a következő indoklással utasította el:

— Annak elbírálásánál, hogy i fegyelmi büntetés súlyos-e, vagy sem, azt kell vizsgálni, vajon arányban áll-e a tisztviselő cselekményének súlyával, nevelő hatású-e reá és a öbbi dolgozóra. A tisztviselő felelős beosztásban dolgozott,

A munkakönyvét ki kell adni Ki a felelős a balesetért? Jár-e a bérpótlék?

Munkaügyi perekben döntött a bíróság

Egy vállalat ellen volt munkása pert indított. Előadta, hogy kilépésekor munkakönyvét négy hónapig visszatartották, és emiatt nem tudott elCsak jogerős ht

— A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat a munkaviszony megszűnésekor a munkakönyvét azonnal köteles kiadni. Akár önkényes kilépéssel akár más módon szűnik meg a munkaviszony, a munkakönyvét semmiféle jogcímen visszatartani nem sza- bad. Amikor tehát a vállalat a munkakönyvét jogtalanul nem adta ki, ezzel volt dolgozójának kárt okozott, amit megtéríteni köteles. Azonban a munkást kárenyhítési kötelezettség is terhelte. Ha az elvárható gondossággal hatósági szervekhez fordult volna, például az ügyészséghez, bizonyos, hogy munkakönyvét egy hónap alatt megkapja. Ezért a bíróság a munkakönyv jogtalan visszatartása miatt csak egyhavi átlagkeresetének megfelelő összegű kártérítést állapított meg részére.

helyezkedni. Azt is elpanaszolta, hogy munkabéréből jogtalanul levonásokat eszközöltek. Az első sérelemmel kapcsolatban bíróság a következőket mondta ki;

i tár ozat alap fán

Ami a másik panaszt illeti, a munkaviszony megszűnésekor a gyár ruhatartozás s bérelőleg címén 835 forintot levont, a ruha árából még megmaradt összeget pedig rávezették a munkás MIL-lapjára. A bíróság mindenekelőtt azt tisztázta, joga volt-e a vállalatnak a levonáshoz. Ezzel kapcsolatban a következő álláspontot foglalta el: a vállalat bírósági (hatósági) foglalás nélkül, tehát közvetlen úton csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett munkabért és a megállapított kártérítést vonhatja le. Egyéb címen levonni csak akkor lehet, ha azt külön jogszabály megengedi, vagy jogerős hatósági határozat elrendeli. Ebben az esetben tehát a levonás csak a bérelőleg erejéig volt jogos. A munkaruha-tartozással kapcsolatban nem, mert a vállalat nem rendelkezett

olyan jogerős határozattal, mely a közvetlen levonást, illetve a MIL-lapra rávezetést megengedte volna. A MIL-lap- ra ugyanis csak a levonás útján törlesztendő tartozásokat lehet rávezetni. A vállalat a fizetési előleg levonása után fennmaradt 668 forint munkabért köteles kifizetni.

Nyolcvan százalékos kártérítés

Egy munkásnő jobb kezét a gép elkapta és összezúzta. A gyár ellen indított kártérítési perében a vállalat védekezett, hogy a baleset bekövetkezésében a munkásnő is hibás, mert figyelmetlenül dolgozott. A Központi Kerületi Bíróság meg is állapította gondatlanságát és ezért a gyárat csak a kár ötven százalékának megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre az ügy a magasabb bíróság elé került amely kimondta: a munkásnő magatartásának elbírálásánál mindenekelőtt a munkakörülményeket kell vizsgálni. Az asszony korábban munkáját kifogástalanul látta el, s vezetői meg voltak vele

juk után nem lehet tovább vinni egy munkafolyamatot. Például egy falat nem lehet festeni, mert a festés előtt ott dolgozók rossz munkát végeztek. A zsebbe nyúlás érzékenyen érinti a dolgozókat, de utána nagyon meggondolják, hogy érdemes-e így „duplázni”. 1966-ban a vállalatnak nagyobb lehetősége lesz a pénz- gazdálkodásra, s módunkban áll nemcsak büntetni, hanem jutalmazni is.

AZ EREDMÉNYEK az igazgatót igazolják. A munka után adja az elismerést, a büntetést.

Ebben az évben jelentős feladatokat kell ismét megoldania a vállalatnak: 85 és fél millió forintos tervet kell teljesíteni.

— Korai lenne még az új év

sikereiről, nehézségeiről beszélni, de nem félünk. A második negyedévtől saját iparvágányunk és betonüzemünk lesz, amelyek nagyon nagy segítséget adnak munkánkhoz. Megtartjuk, továbbfejlesztjük a jót, következetesen ragaszkodunk elveinkhez és közös munkánk alapján reméljük, hogy egy év múlva újabb sikerekről tudunk majd beszámolni. K. J.

múlt évben 50 fegyelmit osztottam ki, közülük 25—30 dolgozót kártérítésre is köteleztem. 400 igazolatlan óra volt 1965-ben. Drága mulasztások ezek, mert egy igazolatlan nap 25 százalékos nyereséglevonással jár. A legszigorúbban betartjuk a munkafegyelmet, aki megszegi, legyen az bárki, bármilyen beosztásban, felel érte.

AZT SZOKTÁK mondani, hogy ha az embernek „a zsebébe nyúlnak”, azonnal gondolkodik. Néhány vállalat nagyon eredményesen alkalmazza e nem épp pedagógiai módszert, de, hogy határozott fejlődést, úgy is mondhatnánk, hogy gondolkodást von maga után, az biztos...

Több példa van erre már a tanácsi építőipari vállalatnál is.

— 1966-ban újabb intézkedéseket hozunk a munkafegyelem megszilárdítására. Nem elvünk a büntetés, de ha szükség van rá, minden további nélkül büntetünk. Még pedig pénzzel, levonásokkal, kártérítésekkel. Ebben az évben már nemcsak azokat büntetjük meg, akik hiányoznak, keveset és azt is rosszul csinálják meg, hanem azokat is, akik akadályozzák a munkát, mert elfogadhatatlan munkáEZEKBEN a napokban készülnek az 1965-ös gazdasági évet értékelő jelentések a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. Pontos adatok még nincsenek az eltelt esztendőről, de az már bizonyos, hogy nem maradtak papíron a tervek, sőt... De átadjuk a szót Gyetvai Bélának, a vállalat igazgatójának.

— Pontos adataink még valóban nincsenek, ettől függetlenül azonban már tudjuk, hogy sikeresen zártuk az évet, körülbelül egymillió forinttal túl is teljesítettük tervünket

— Milyen jelentősebb munkát végzett 1965-ben a vállalat?

— Százférőhelyes Istállókat építettünk 18—20 millió forintos beruházással a megye több termelőszövetkezetében — például Tarnabodon, Mezőtáp* kányban, Nagyrédén. Ezeken kívül a piacot, tervezőirodát és lakásokat építettünk Egerben. Vidéken iskolákat bővítettünk, modernizáltunk, hogy csak néhány példát említsek.

— Milyen nehézségek akadályozták munkájukat?

— Az anyaghiány szinte egész évben végigkísért Nem volt beton- és idomvasunk. Nagyon sok határidő csúszott el miatta. Anyaghiányunk volt a vasfedélszékből és a tetőfedő palából is. Nem volt kielégítő a szállítás sem. Mindent egybevetve: számos tényező akadályozta munkánkat Jó lenne, ha ebben az évben ezekkel már nem találkoznánk.

1965 nemcsak azért jelentős a vállalat életében, hogy egymillióval „több” lett a terv,| hanem azért is, mert az eltelt g évben jelentősen „gyógyult” azl építőipar nagy betegsége* a| munkafegyelem Is...

— KÖZTUDOMÁSÚ, hogy! ta építőiparban sok gondot fi okoz a munkafegyelem, a mun-1 kásvándorlás. Volt részünk» mindkettőből az eltelt észtén-1 dobén és valószínűleg még | lesz is. De nem lennénk igaz-g ságosak, ha általánosságban | beszélnénk a munkafegyelem-1 ről* a munkásvándorlásról, I mert vállalatunk 1200 dolgo-1 zója közül mindössze csak tíz a százalékot tesznek ki azok az g emberek, akikkel baj volt, 1 esetleg lesz. Kialakult a törzs- g gárdánk, akikre nyugodtan rá- 1 bízhatjuk a munkát, i bármi- 1 kor számíthatunk rájuk. A leg- J több baj a segédmunkásokkal I van. Tisztelet a kivételnek, de ] a nevelés módszereit egyikmásikkal már aligha lehetne eredményesen alkalmazni. Voltak olyan esetek, hogy egy egész csoport ittasan jött dolgozni, nem is beszélve azoktól, akik be 6em jöttek. Az el-