Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
Zárszámadás előtt Új bankházat építenek Egerben Megkezdik az új autóbuszpályaudvar építését is Á zárszámadások mindig határkövet jelentenek a termelőszövetkezet életében. Az idén megyénkben 136 szövetkezet készít zárszámadást, értékeli a tavalyi munkát. A leltározás a befejezéshez közeledik, sőt több helyen már brigádérté- kezleteken, munkacsapatmegbeszéléseken tárgyalják meg a múlt év tapasztalatait. 1965 közismerten nehéz esztendő volt a gazdálkodást illetően és úgy tűnik, mintha az óév összegyűjtötte volna a csapásokat és azokat egyszerre zúdította volna a nyakunkba. Elég csak az árvízre, az állat- betegségekre, a különböző nő- vénykárokra gondolni, amelyek kereken százmilliót húztak ki a szövetkezetek zsebéből. Az évi mérleg pontos elkészítése, a reális elemzés, a helyzet világos felmérése azok a tényezők, amelyek tiszta, torzításmentes képet nyújthatnak és megszabhatják a_ jövő tennivalókat is. Az első megállapítás, hogy a rendkívül nehéz gazdasági év megannyi csapása ellenére sem ingatta meg a szövetkezeteket és ha érezhető kihatása van is mind a gazdasági alapokra, mind a tagok személyes jövedelmére, nem olyan mérvűek, hogy iparkodással, korszerű gazdálkodással akár egy év alatt ne lehetne pótolni a károkat, a lemaradást. Az említett mintegy százmilliós terméskiesés nyolcvan százalékban nem a hanyag, rossz munkának, hanem a mostoha időjárásnak, a természeti csapásoknak köszönhető. Akad néhány olyan gazdaság, ahol elsősorban szubjektív okai vannak a jövedelemcsökkenésnek. Aki ismeri a falusi életet, tudja, hogy a szövetkezeti tagok különbözőképpen gondolkodnak. Vannak, akik tárgyilagosan mérlegelnek és az elemi csapásokat, — amelyek minden időszakban előfordultak és előfordulhatnak a jövőben is —, nem írják a szövetkezeti gazdálkodás számlájára. Mások személyes jövedelem- csökkenések valóságos okait nem keresik, nem kíváncsiak, miért termett valamiből kevesebb, mint máskor, mi az oka a gyengébb eredményeknek. A tények és az okok világos ismerete azonban lényeges minden szövetkezeti gazda számára, ezért ott járnak el helyesen, ahol a pártszervezetek, a tsz-vezetőségek és a tanácsok segítenek abban, hogy a falusi emberek világos és reális képet kapjanak a gazdálkodás helyzetéről. A hevesi járás több községében tartottak már ilyen közös beszélgetéseket, ahol szóba kerültek az olyan mulasztások is, amelyek már nem írhatók az időjárás rovására. Vannak gazdaságok, ahol az alacsony terméshozamok egyenesen a rossz munkának, a hanyagságnak köszönhetők, így Ostoroson, Verpeléten a Petőfi Tsz-ben, ahol a növény- védelem és a szőlőművelés alapvető követelményeinek sem tettek eleget és még az új telepítésű szőlők ápolását is elhanyagolták. Itt ilyen problémákról is érdemes elbeszélgetni a zárszámadás előtt. Az Állami Biztosító a megyében a különböző károkra nem kevesebb, mint 54 milliót fizetett ki. Ez enyhíti ugyan a kárt szenvedett gazdaságok helyzetét, de semmiképpen sem jelent megoldást. Az idei zárszámadások bizonyára több olyan tanulsággal szolgálnak majd, amelyekre érdemes lesz felfigyelni. így a vezetésből eredő hibák, a szervezetlenség, a széthúzás, a meg nem értés elsősorban azok, amelyeket mielőbb meg kell szüntetni. Több helyen sóhajtanak fel megkönnyebbülten, amikor a tavalyi tartalékhoz nyúlhatnak és megoldást találnak a pénzügyi gondokra. Detken, Vison- tán, a gyöngyösi Üj Életben, Ecséden a Vörös Csillag Tsz- ben, vagy a verpeléti Dózsa Tsz-ben most igénybe veszik a múlt évi tartalékot és így sem a szövetkezet, sem a tagság nem érzi meg jelentősen a károkat. Vannak gazdaságok, ahol a múltban talán éppen maguk a gazdák voltak a legnagyobb ellenségei a tartalék- képzésnek. így Hevesaranyoson, Gyöngyöstarjánbn alig tettek félre valamit és nem gondoltak a nehezebb napokra, akkor sem, amikor lehetett volna. Érdemes szólni a zárszámadási közgyűlésekről is. A közgyűlést legtöbb helyen alapos előkészítés előzi meg. A tagok már a közgyűlés előtt brigád-, illetve munkacsapat-megbeszéléseken értékelik a múlt évet, eredményeivel, hibáival együtt. A beszámolók színvonala évről évre javul, de még tavaly is akadt több olyan közgyűlés, ahol a tagokra zúdult számtengerből éppen a valóságos helyzetet nem lehetett kihámozni. Sok helyen a beszámoló csak a leglényegesebb, a valóságot világosan mutató néhány legfőbb számot tartalmazta és ezek segítségével elemezte a munkát. Az idén először már az önköltségek alakulása is a tagság elé kerül. Jó lenne, ha minél több helyen azt is megmagyaráznák, vajon a helyi adottságokat tekintve magas, vagy alacsony-e az önköltség. Ha magas — miért? Hol kell segíteni, kiknek a munkája szükséges ahhoz, hogy az önköltség a jövőben kedvezőbben alakuljon? Különös hangsúlyt kapnak bizonyára az idei zárszámadásokon a hozzászólások. Ezek között várhatóan; több lesz majd, amely rámu- mutat azokra az okokra, amelyek az illető szövetkezetben hátráltatták a munkát. A szó, a bírálat joga mindenekelőtt azokat illeti, akik maguk is mindent megtettek, hogy fejlődjön, boldoguljon a szövetkezet, A munkát kerülők, a fe- gyelmetlenek elsősorban a szorgalmasan dolgozóktól várhatnak bírálatot. Január 10-e után kezdődnek a zárszámadási közgyűlések. A közgyűlések előkészítése során és a közgyűléseken sokat lehet tenni azért, hogy a tagság reálisan értékelje a helyzetet és megértse azokat a feladatokat, amelyek az új évben megvalósításra várnak. A nemrég búcsúzó 1965_, a mezőgazdaság nehéz éve volt, de ugyanakkor megmutatta, hogy ahol iparkodó a tagság, jó és előrelátó a vezetés ott még a súlyos elemi csapások sem gátolhatják meg a szövetkezet fejlődését. Szalay István Sokan megálltak a megyei bíróság és a járási tanács épülete között, amikor a gépek mély gödröt ástak. Később az ácsok csővázra nagy sátrat terítettek és teherautókkal anyagot szállítottak. Téglát, meszet, cementet, nádpallót... Ha a munkásokat kérdezte a járókelő, azt a választ kapta, hogy irodaházat építenek. Ha tovább érdeklődött, legfeljebb annyit tudott meg, hogy több emeletes bankházat építenek a Beloiannisz utcában. A 2-es iskolából több száz gyerek vitte haza a hírt, hogy az iskola előtti téren építkezzeti Bankot, a harmadik-negyedik emeleten a Beruházási Bank Heves megyei Igazgatóságát, illetve fiókját helyezik el, az ötödik emeleten közös étterem és kultúrterem lesz. A földszint utcai részén trafikot és ajándékboltot találnak a vásárlók, a túlsó oldalon pedig két szolgálati lakást, garázsokat és egyéb mellékhelyiségeket építenek. Az épület és a környék rendezési tervét a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda tervezte. Az iskola elé csak felvonulási épületet építenek, amit a munka befejezése után elbonlással díszítik. Nemcsak «A* lünk, hanem Európa több országában általában elfogadott és bevált gyakorlat, hogy barokk vagy más műemléki környezetbe modern architektúrájú, korszerű épületet tervednek. Három fontos érv szól amellett, hogy az egri bankház helyéül a Beloiannisz utcát válasszák: a félbemaradt teret építészetileg befejezik, bontás nélkül építkezhetnek és forgalmi központban, a város közepén. Egy-két éven belül valóban forgalmi központ lesz a Voroötemeletes, korszerű bankház építéséhez kezdtek Egerben. A fénykép az épület makettjéről készült. A szocialista népgazdaság rendszerének kiépítése egy sor országban azt jelentette, hogy a gazdasági életből kiiktattuk az anarchiát teremtő, válságokat szülő spontán automatizmusokat, amelyek önműködően fejlesztették, módosították a gazdaságot, sok zavart, termelési aránytalanságot, visszaesést, de átmenetileg olykor látványos fellendülést is okoztak. Azt mondtuk, hogy a pnole- tárfarradalom vívmánya: a gazdasági élét központi., tudatos irányítása, az egész népgazdaságnak a társadalmi érdek szolgálatába állítása. A központi gazdaságvezetés képes felismerni az objektív törvényeket, s azokat felhasználva, a tervutasítások rendszerével képes irányítani, szabályozni az egyes vállalatok tevékenységét. Az anarchia, a zűrzavar elhárításának, a fejlődés arányosságának a termelési eszközök társadalmi tulajdonán túl az a feltétele, hogy az egyes vállalatok termelését, gazdálkodását központi utasításokkal egyeztessük, koordináljuk. Ügy véltük, hogy amennyiben vállalataink a tervfeladatokat teljesítik, akkor megvalósul tevékenységükben a népgazdasági érdek. Nem hagytuk eközben figyelmen kívül a lenini útmutatást: nemcsak az emberek öntudatára, hanem anyagi érdekeire is építeni kell. A vállalatoknak bizonyos önállóságot adtunk a tervfeladatok végrehajtásának részletkérdéseiben. Azt mondtuk: amire nincs utasítás, azt magának a vállalati és egyént anyagi érdekeltségnek kell megoldania. Az érdekeltséget szinte kizárólag a tervfeladatok teljesítésének rendeltük alá A terv nemcsak jogi értelemben lett kötelező törvény, hanem teljesítése prémiumfeltétel is. A z érdekeltség azonban n olyan szerepet is játszott, amely nem kívánatos ltolt. Nemcsak erősítette a terGazdasági fejlődésünk időszerű kérdései fi népgazdasági és a vállalati ellentétek feloldásának lehetősége vek kötelező erejét, hanem módosította a tervutasítások eredeti tartalmát is. Nemcsak ösz- szekapcsolta a vállalatokat, hanem el is választotta őket egymástól. Hamarosan kiderült, hogy a tervelőírásokban szereplő mutatószámok nem tükrözik hűségesen azokat a gazdasági jelenségeket, amelyek irányítására, mérésére alkalmazzuk őket Általánossá vált a felismerés, hogy a termelés árösszege nem fejezi ki kellően, a termelés valódi nagyságát, illetve annak változását. A termelékenységi mutató nőhet úgy is, ha a vállalati munka társadalmi termelékenysége nem emelkedik. Ha a vállalatnak módjában volt növelni a kisebb munka- igényességű termékek részarányát, akkor termelékenységi mutatója javult, függetlenül attól, hogyan dolgozott. A vállalatoknak minden törekvése arra irányult, hogy termelési és termelékenységi mutatóikat minél inkább túlteljesítsék, mert ettől függött a kifizethető bérösszeg és a prémium nagysága. Meg is ragadtak minden eszközt a mutatók javítására. Az eszközök gyakran tértek el a központi gazdaságvezetés kitűzött céljaitól. Kitűnt, hogy a vállalati érdek nem feltétlenül egyezik a népgazdasági érdekkel. Igen sok módosítást hajtottunk végre az érdekeltség, a bérgazdálkodás területén. A már nagy rutinnal rendelkező vállalati vezetők minden esetben megtalálták az érdekeltségüket legjobban szolgádé módokat, amelyek sokszor — megint csak nem voltak azonosak a népgazdasági érdek irányával A népgazdaság a maga egészében viszonylag gyorsan fejlődött, de mind jobban kiütköztek a tervutasításos rendszer gyengéi. A vállalatok önállósága formális volt Azt kellett termelniük, amit számukra előírtak. Olyan költségkeretből gazdálkodtak, amilyet meghatároztak felsőbb szerveik. Egy dologban volt önállóságuk: a technikai részletkérdésekben. l\/|a már világosan latjuk, x 1 hogy a részletkérdések központi, utasításos szabályozása a tervszerű, arányos fejlődés elérésének nem leghatékonyabb eszköze. Bebizonyosodott: nem az a megoldás, hogy a tőkés gazdaság mechanizmusának felszámolásával megszüntessük, illetve formálissá tegyük az áru- és pénzviszonyokat is, hanem az, hogy létrehozzuk a szocialista áru- és pénzviszonyokat. Az értéktörvény, az ár, a pénz, a piac nem kapitalista kategóriák, hanem árutermelési kategóriák. A gazdasági fejlődés során az árutermelés történelmileg lényegesen megelőzte a kapitalizmust, és korunk tapasztalata azt igazolja, hogy túl is éli azt. Ha a termelőerők jelenlegi fejlettségi szintje, a munkamegosztás foka. az érdekeltség szükségessége árutermelést kíván, akkor a vállalatok egymástól és a központi gazdaság- vezetéstől viszonylag függetlenek. Semmi különös nincs abban, hogy érdekeik a népgazi dasági érdekekkel nem telje*- sen egyeznek.- Áru- és pénzviszonyok között- sem szigorú utasítás, sem agi- tádó és öntudatra való hivat- r kozás nem oldja meg ezt az eltérést. Szükségszerű, hogy le- gyen; de az is, hogy egyre- csökkenjen. • A társadalmi érdek a pia- ' con sohasem jelenik meg. A c központi gazdaságvezetés fogati • mázzá meg ezt konkrét dönté- i sek, határozatok, népgazdasági tervek formájában. A tervutasítások a népgazdasági érdeket ; nem közvetítik a vállalatokhoz . egyértelműen. Az anyagi érde- . kéltség sem ösztönöz egyértel- . műén ez irányban. • Ijj megoldásokat kell keresnünk, be kell lát- mink, hogy központilag a rész- kérdések nagy többségét nem i lehet meghatározni. Erre nincs ■ is szükség, áru- és pénzviszo- r nyok között a piac jobban ké■ pes erre. Nem kell adminisztra■ tív eszközökkel, s utasításokkal ■ erőltetni a vállalati érdek■ nek a népgazdasági alá való ' ■ rendelését. A népgazdaság ér- : deke, hogy mindenből annyit • termeljen, amennyi szükséges, ! ■ a technika és a technológia fejlődjön, az önköltség csők- 3 kenjen. Ha a vállalat a maga ; területén ezeket — saját anya- 1 gi érdekétől hajtva — érvényesíti, akkor ez megfelel a nép; gazdasági érdeknek is. A központi gazdaságvezetés : csak a fejlődés fő irányait je- ; lölje meg, a nagy beruházáso- < kát tervezze es irányítsa, a . külkereskedelmet szabályozza, egyébként a vállalatok tévé- 1 kenységét bízza a piacra. A tanak. A bankszékház a bíró ság mellett, az iskola déli ki ugró szárnyának vonaláig épü közvetlenül a Beloiannisz ut ca frontjára, tehát lezárja é teljessé teszi a teret. Az isko látói sem fényt, sem levegő el nem vesz és nem takarja « azt A tervezők elmondottéi hogy vasbeton vázas rendszeri lesz az új bankház, gázsziliká falazóblokkból építik, a föld szinti részt fényezett kőburko központi gazdaságvezetés fel adata olyan szabályozott piac mechanizmus kialakítása amely bizonyos önmozgó és ön szabályozó erővel rendelkezvi a központilag kialakított elve két a gyakorlatban érvényesí ti, azokat a piacgazdálkodás sa jáfos „nyelvére” lefordítja konkretizálja. A vállalatok tehát nen egyenként érvényesítik a nép gazdasági érdekeket Ez áru viszonyok között utópia volna Csak egymással való megálla podásaikban, piaci érdekütközéseikben kialakuló együttei magatartásuk felel meg a; egész népgazdaság érdekeinek Amíg a termékek árúkéni jutnak el a termelőtől a felhasználóig, addig feszültség lesz a vállalatok érdekei, magatartása között A népgazdaság nem lehet katonásan Szervezett parancsokon alapuló szervezet — organizáció —, hanem csak feszültségekkel teli, versenyszellemtől áthatott, éle szervezet A népgazdasági és a vállalati érdek között nem is jöhet létre egyszerű alá- és fölérendeltség, hanem ezeknek az állandó, mindig megújuló egyeztetése. A szocialista állam kezében vannak az ehhez szükséges eszközök, így az ár, a bér, a hitel, az adó, a vám stb. Ezekkel kell a gazdaságot „beszabályoznia”, felszabadítva az addig rejtve maradt erőket, a rállalkozási, kockázatvállalási készséget az egészséges versenyszellemet. Olyan aktív, szabályozó gazdasági körülmé- íyeket kell teremteni, amelyek a vállalati döntések számára >bjektív feltételek. ^népgazdasági és a vállalati érdek ütközése nem számolható fel utasításokkal, igitációval, erkölcsi ösztönzésiéi, de nagyrészt felszámolható' t vállalati önállóság növelésé-1 fel, a piaci mechanizmussal. \ Dr, Pirit ifi Ottó nek. Közvetlenül az iskola előtt? Elveszik a napfényt, elrontják a teret? — türelmetlenkedtek a szülők. A Heves megyei Tanácsi Tervező Irodától kértünk választ az elhangzott észrevételekre. Klein István, a tervező- iroda vezetője és Tóth Andor építésztervező elmondották, hogy ötemeletes modern bankszékház épül a megyei bíróság mellett. A földszinten és az első két emeleten a Nemsilov tér és a Beloiannisz utca környéke. Ugyanis végleges az elhatározás, a szükséges anyagi fedezetről gondoskodtak és még ebben az évben elkezdik, az iskolával szemben, a Foglár-kertben az új autóbusz-pályaudvar építését. A kormány- határozatnak megfelelően egymás szomszédságában és egy időben, folyamatosan halad a két építkezés, alagútas távfűtéssel oldják meg mindkét épület fűtését. Mint mindenütt, itt is felfordulással, sárral és zajjal jár • az építkezés. De korszerű és szép lesz. A befejezést 1967-re vállalta az ÉM Heves megyei ‘Állami Építőipari Vállalat. « F. L. <---------------------- , ♦ iMagyar vízkutatók a mongol I pusztákon ► 1 Nyolc éve dolgozik magyar [vízkutató expedíció Mongóliáiban. A nemrég kötött új ál- | lamközi szerződés alapján (újabb öt évig segítenek ma* [gyár szakemberek a mongó- íliai vízkutatásban. Eddig 220 [kutat adtak át, a következő öt (évben pedig 250 új kutat ké- • szítenek. ! Az újabb ötéves munka első évi, vagyis idei feladatainak [elvégzésére hétfőn este indult el az első magyar szakember- csoport, az expedíció régi munkatársainak felváltására. Csath Béla főmérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízkutató és fúróvállalatainak dolgozója a váltóexpedíció vezetője, akivel egyelőre tíz szakember utazik Mongóliába. Márciusig további két csoporttal egészül ki az expedíció és összesen 34 szakemberrel lesz teljes a váltás. Az expedícióban részt vesz az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek, az Országos Földtani Kutató- és Fúróvállalatnak, valamint a Veszprém megyei Tanács Víz- és Csatornamű Vállalatának több szakembere is, hogy a geológiai kutatástól a vízhálózat megépítéséig minden munkát magyar szakember vezessen. (MTI)
