Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Á magyar nép különösen érdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben Péter János felszólalása as országgyűlésen Tisztelt országgyűlési Éppen .nőst, a jelenleg-' nemzetközi helyzetben különösen indokolt, hogy az ország- gyűlés ennél a. sajátságosán belpolitikai vitánál, a költség- vetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson a nemzetközi viszonyok alakulására is. Az egész eddigi vita főként belpolitikai viszonyainkkal foglalkozott, természetesen nehány utalással a nemzetközi helyzetre is. Szükséges azonban éppen népgazdaságunk életével foglalkozó parlamenti vitánk során a nemzetközi viszonyokat is felmérni. Itt élve Európa közepén, a múlt évszázadok során oly sok nemzetközi összeütközés tűzhelyén a magyar nép különösen érdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Emellett Magyarország gazdasági élete egyébként is különlegesen érzékeny a nemzetközi viszonyok változásai iránt. Népgazdaságunk életében nagy szerepet tölt be a külkereskedelem. Nemzeti jövedelmünk harmincöt százaleKülpolitikai magyarázata gaz< ben, végeredmc Abban található, hogy a szocialista világrendszerhez tartozunk és abban, hogy ezt a korszakalkotó átrendeződést ösz- sx.es megrázkódtatásaival az emberiesség maximumára irányuló törekvésben s a problémák megvitatásának szabad légkörében éljük át Ilyen egészséges belpolitikai viszonyok nélkül nem lehetne olyan hatékony külpolitikai tevékenységben élnünk, mint amilyennel részt veszünk — annak ellenére, hogy kicsiny ország vagyunk, a nemzetközi aréna valódi gladiátoraihoz mérten — a nemzetközi események alakításában. De ha a mögöttünk levő öt- nyolc-tíz év alatt nem változott volna meg alapjaiban a nemzetközi erők viszonya a szocialista világrendszer javára és nem bővültek volna gazdasági kapcsolataink, akkor második ötéves tervünket sokkal kedvezőtlenebb adatokkal kellene most zárnunk és harmadik ötéves tervünk hajnala sokkal borúsabb lenne. Hogyan lehet valóban szabatosan meghatározni a jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellegzetességeit a háború és béke, a szocializmus és kapitalizmus, a függetlenség és gyarmati sors, a szabad emberi élet és embertelen elnyomás erőviszonyai érzékeltetésével? A nemzetközi helyzet jellemzésére ma ilyen kifejezéseket alkalmaznak — érdekes módon egyöntetűen Keleten és Nyugaton, a szocializmus és imperializmus fővárosaiban a termonukl közvetlen i árnyékai al p Karib-tengeri válság izgalmas óráiban. Az imperialista hatalmak agresszivitása egyre gyengülő hatalmi helyzetből ismétlődik meg újra és újra, viszont az antiimperialista front egyre növekvő erővel válaszol ezekre a támadásokra. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziója és minden jószándékú nemzetközi összefogásnak az ma' a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársaság minden lehetőségét felhasználja, hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel egy .ittműködve mind a három fronton támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója ellen. Az egyik front a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A má-ik front: a dél-vietnami felszabadító harc. A harmadik front: a politika és diplomácia frontja. Az Egyesült Államok mostani javaslataival kapcsolatban nagy vita folyik a nemzetközi életben, hogy ezekben vannak-e őszinte elemek, vagy az új támadások indokolását szolgálják. Mi természetesen tudunk a szavak mögé A két világrendszer választó vonala Európán vonul végig viseletében a nemzetközi élet porondján népünk és a népek boldog, békés jövőjének ügyét szolgálhatjuk. A takarékosság nagyon szigorú szempontjai szerint ösz- szeállítva a költségvetés a külügyi tárca szükségleteiről i* gondoskodik. Tudatában vagyunk annak, hogy nem olcsó ez a külügyi szolgálat, sok bányász, sok esztergályos, sok mérnök, sok paraszt, sok dolgozó magyar, sok munkájára van szükség ahhoz, hogy nemzetközi szolgálataink feltételeit biztosítsuk, éppen ezért meg is becsüljük a diplomáciai szolgálatra fordított anyagi áldozatokat, s igyekszünk dolgozó népünk legjobb javát szolgálni. 3 dekeinek, a nemzetközi béke és biztonság ügyének, a szocializmus világméretű győzelme munkálásának. Örömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikai törekvéseknek vannak szép eredményei. Hazánk nemzetközi kapcsolatai valóban jól és egészst gesen fejlődnek. Biztosak lehetünk affelől, hogy az itthoni eredményekre épülő külpolitikai tevékenységünk a jövőben is hasznos eredményekre vezet. Pártunk, kormányunk ilyen külpolitikai céljaiért dolgozik Külügyminisztériumunk, Nép- köztársaságunk minden külföldön működő diplomáciai képviselete, s így is mondhatom: minden diplomatája és minden más dolgozója. Elmondhatom az országgyűlésnek, hogy munkatársaimmal együtt nagy megtiszteltetésnek és örömnek tekintjük, hogy népünk, szocialista hazánk kfcpA szocialista országok határain élő kapitalista országok Norvégiától Törökországig jól teszik, ha élnek azzal a gazdasági és államközi kapcsolatokban jelentkező lehetőséggel, amelyet a szomszédos szocialista ország nyújt. Mint középeurópai ország, különös figyelmet fordítunk a kapcsolatok fejlesztésének itteni lehetőségeire. A Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Olaszország a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataik helyes, a kölcsönös érdeket tiszteletben tartó bővítésével, sokat tehetnek a nemzetközi helyzet javításáért. Népköztársaságunk a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére az imperialista támadások, háborús veszélyek megfékezésére irányuló törekvések támogatásával a nemzetközi légkör javítására, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítésére minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a magyar nép alapvető érSzoros összefüggés van tehát bel- és külpolitikánk között. A Magyar Népköztársaság képviseleteinek tevékenysége az időszerű, -konkrét nemzetközi vitás kérdések kedvező megoldása érdekében az utóbbi időben növekedett és talán hatékonyságuk sem jelentéktelen. A mi ilyen tevékenységünkről az aktuális kérdésekben — amelyeken végeredményben a jelenlegi nemzedék sorsa dől el — részben okkal, részben oktalanul, híreszteléseket is terjesztenek a nemzetközi sajtóban. lövekedéseiiek mi eredményeink- nkban található sai meglepetésszerűen hatnak ránk. A jelenlegi helyzetnek vannak ennél objektívebb meghatározói is. Egyrészt figyelembe kell venni azt, hogy a második világháború óta a haladó erők, történelmi tekintetben nagyon rövid idő alatt, a földkerekség egész felületén elemi erővel feltörve, létrehozták a szocialista világrendszert, s lényegében teljesen felszámolták a klasszikus értelemben vett gyarmati birodalmakat. A jelenlegi helyzetnek másik jellegzetessége az, hogy az imperialista és nemzetközi reakciós erők elszórtan, sokfelé, s új módszerekkel támadnak. Az elszórtan, sokfelé bekövetkezett mostani támadások magyarázata abban van, hogy a földkerekség nagy felületére terjed ki az erőknek az a rendszere, amely ellen az imperialista támadás folyik. A szocialista tábor európai országai ellen is újfajta módszerekkel kísérleteznek, — ez is az erőviszonyoknak számunkra kedvező változását tükrözi. 10—15 évvel ezelőtt még a nyílt háborús fenyegetéssel és az ún. visszagöngyölítés programjával készültek a szocialista rendszer felszámolására, majd ellenforradalmak szervezését tekintették fő módszerüknek. Most, az erőviszonyok nagyarányú megváltozása után az ún. fellazítás hosszútávú aknamunkáival szeretnék a szocialista országokat egymástól eltávolítani és belső rendszerünket erőtleníteni. Amiként kudarcot vallottak korábbi módszereikkel, éppen úgy vereséget szenvednek ezek a terveik is. A jelenlegi nemzetközi helyzet tendenciáit, az erőviszonyok alakulását érdekesen lehet szemléltetni az Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi eseményein. A szocialista tábor országai következetes munkával, s a fejlődő országok képviselőivel együttműködve igyekeztek javítani a közgyűlés eredményeit. Így születtek olyan ha- . tározatok, amelyek a gyarmatosítás és a neokolonializmus ; minden formájának megszűnte- , íésére irányulnak; tervbe ve- j szik olyan leszerelési világkon- , ferencia létrehozását, amelyen ‘ azok az államok is részt vesznek, amelyek nem tagjai az ' ENSZ-nek; megállapították az . atomfegyverek elterjesztésének • megakadályozására irányuló ! fejlődés alapelveit; elítélték az ] államok belügyeibe való külső í beavatkozások kísérleteit; s a , közgyűlési megnyilatkozások , túlnyomó többsége éles bírálat- 1 ban részesítette az imperialis- ! ta agresszorokat. A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nem- 1 zetközi életben — mindenféle < vita és meghasonlás ellenére j — nőttön nő. Éppen ma, a s megtévesztő és sokszor megza- j varó negatív látszatokkal ] szemben annak a tételnek az t érvényességét és egyre nő- 4 vekvő erejű érvényességét lát- j hatjuk igazolva, amelyet az 1 ka a külkereskedelemmel realizálódik. A most tárgyalás alatt levő költségvetés, ezzel együtt gazdasági életünk irányítási, mozgatási módszere:- r.ek átszervezésére irányuló intézkedéseink, határozataink mind arra irányulnak, hogy a hullámzó nemzetközi viszonyok között, a feszültségek váltakozó növekedése és enyhülése közepette stabilitást, egyenletes és rendszeres fejlődést biztosítanak gazdasági, kulturális és politikai életünknek, az általános életszínvonal emelkedésének. hatékonyságunk n iasági és társadal ínyben belpolitiká egyaránt —: bonyolult, feszült, kiélesedett, kiszámíthatatlan veszélyekkel terhes. A jelzők különböző minősítő árnyalatai mögött különleges jelentőségű az, hogy ma a sáncárkok, barikádok, a szemben álló erők frontja mindkét oldalán, tehát a szocialista világrendszer és az imperialisták fellegváraiban azonos szóhasználattal jellemzik a nemzetközi viszonyokat. Az utóbbi időkben valóban nőtt a nemzetközi feszültség, de úgy, hogy az imperializmus agresszióinak korlátok között tartására alkalmas erők is bebizonyították rendíthetetlen- ségüket. Vagyis: fokozódott ugyan az utóbbi időben az imperialisták és gyarmatosítók agresszív tevékenysége, de az agresszív akciók sorozata a szocialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új országok megdönthetetlen erejébe ütközik. Ha összehasonlítjuk az imperialisták mai agresszióit a korábbiakkal, tehát mondjuk például a vietnami konfliktust a koreai háborúval, a berlini válsággal, a szuezi intervencióval, az indokínai háborúval, a Karib-tengeri válsággal, akkor azt kell mondanunk, hogy ma is feszült ugyan a nemzetközi helyzet, de másként, mint korábban, a hasonlóan válságos időszakokban. Valóban, a harmadik világháború küszöbén álltunk a koreai háború időszakában, majd 1956-ban a szuezi válság és az akkori magyarországi események idején, s eáris háború veszélyének att voltunk látni. A cselekedetek mindenesetre a gyanakvást táplálják. Így ezt táplálja a látványos diplomáciai utazások sorozata, s a bombatámadások felújításával való fenyegetőzés. Diplomáciai akciókat nem szokás nagydobra verni. Egyébként is éppen a béketárgyalásra tett javaslatok idején a korábbinál még gyorsabb ütemben növelték a hadi erőt Dél-Vietnam- ban. Az Egyesült Államok javaslatainak az őszinteségét senki más nem bizonyíthatja, mint az Egyesült Államok maga: azzal, hogy VDK elleni bombázás tervét fenntartás és feltétel nélkül elejti, és azzal, hogy a csapataik visszavonására vonatkozó javaslatainak megfelelő intézkedéseket tesz. Mi a magyarázata annak, hogy az imperialista erők éppen most sorozatos agressziókat kezdeményeztek Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában a szocialista országok, a gyarmati sorból felemelkedő harmadik világ országai, a haladó mozgalmak ellen? Annak, hogy az agressziók sorozata ránk meglepetésszerűen hat, van szubjektív magyarázata is. Olyan nagy győzelmeit éltük át a szocialista és antikolonialista erőknek a múlt évek során, hogy az imperialista és kolo- nialista erők legutóbbi támadá1960. évi Moszkvai Nyilatkozat így fogalmazott meg: „A szocialista világrendszer a történelmi események meghatározó tényezőjévé válik.” A világtörténelemben példátlan az a gazdasági fejlődés, amelyet a szocialista országok a szocialista rendszer építésének kezdete óta elértek. A kelet-európai szocialista országok a világ összipari termelésének ma közel egyhar- madát, mintegy 33 százalékát adják. Tizenöt évvel ezelőtt viszont 33 százalék helyett csak 18 százalék volt a keleteurópai országok termelésének részaránya a világ összipari termelésében. A nemzeti jövedelem a kelet-európai szocialista országokban 15 év alatt 217 százalékkal emelkedett; a nyugat-európai országokban ez az emelkedés 217-tel szemben: 119 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 56 százalék. 1960 és 1964 között a keleteurópai szocialista országok ipari termelése 37 százalékkal emelkedett; a fejlett kapitalista országoké (az Egyesült Államokkal és a gyorsabban fejlődő Japánnal együtt) viPéter János külügyminiszter beszél. (MTI foto — Vigovszki felv.) szont csak 25 százalékkal nőtt. A szocialista országoknak különösen nagy gondot kell fordítaniok egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolataikra. Erre a mi kormányunk nagymértékben figyel. Minden új, meg új, természetes és váratlan akadály ellenére a KGST-hez tartozó országok egymáshoz fűződő külkereskedelmi forgalma általában nőttön nő, a legtöbb esetben nagyobb mértékben, mint a más országokhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatok növekedésének üteme. Az elmúlt négy év alatt Magyar- ország külkereskedelmi forgalma 54 százalékkal nőtt általában. Ugyanezen idő alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma a KGST-országokkal 60 százalékkal növekedett. A szocialista országok gazdasági és politikai együttműködése fejlesztésének szolgálatában megnövekedett az utóbbi időben az állami és pártvezetők kölcsönös látogatásainak gyakorisága. A szocialista országok viszonylatában az a kormány legfőbb külpolitikai törekvése, hogy mind a KGST-n és a Varsói Szerződésen belül, mind ázon kívül, minden lehetőséget felhasználjon a szocialista országok együttműködésének javítására és fokozására. Teljesen újrendszerű történelmi tapasztalat az emberiség számára a gyarmati sorból felszabadult országok megjelenése a történelem színpadán, új minőségben, a nemzetközi politikai, gazdasági, diplomáciai élet alakításának cselekvő részeseiként. önmagában mindegyiknek más-más a belpolitikai helyzete, a külpolitikai szerepe. A fejlődés, a társadalmi átalakulás különböző fokain állnak, változatos és széles skálát mutatva. A függőség és függetlenség különböző arányú keverésének széles variáció-sorozatában élnek. Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke így jellemzi ezt 1 sajátos helyzetet: „Ma olyanok a viszonyok, hogy ha egy ország — ha csak névleg is — függetlenné válik, nem történhet meg vele — mint ahogy az ilyen még a múlt században előfordulhatott —, hogy újra gyarmattá váljék. A még megmaradt gyarmatok leket, hogy egy ideig még mostani helyzetükben maradnak, de a szó régi értelmében új gyarmati függő viszonyt már nem lehet létrehozni. A gyarmati rendszer helyett az imperializmus fő módszere ma a aeokolonlalizmus.” Ezeknek az országoknak a megjelenése a nemzetközi életben nagymértékben segítette jz erőviszonyok megváltozását 1 béke és haladás javára, s a nemzetközi szervezetekben, mindenekelőtt az ENSZ-ben, jelenlétükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak ihhoz, hogy az imperialis- :ák propagandafórumait és hatalmi eszközeit jelentős mértékben az antikolonializmus és mtiimperializmus fórumaivá, ; a béke eszközeivé sikerült átalakítani. A népek alapvető érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezek az úgynevezett harmadik világbeli országok és a szocialista országok egymással szoros szövetségben fejlesszék gazdasági és politikai kapcsolataikat és közös erővel küzdjenek a nemzetközi diplomácia porondján a veszélyes, vitás kérdések tárgyalásos megoldásáért, A szocialista országoknak ez a nemzetközi szövetségi politikája a világ népei legalapvetőbb érdekeit, békés, boldog jövőjét szolgálja. Lehetőségeink mértéke szerint mi is részt veszünk ennek a szövetségi politikának az érvényre juttatásában. Jelentős esemény ebben a folyamatban kormánydelegációnk látogatásainak sorozata Kállai elvtár* vezetésével — a látogatás időrendjében sorolom el — az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban, Tanzániában, Kuwaitban és az Indiai Köztársaságban. Kállai elvtárs az országgyűlés jókívá- natait és üdvözleteit viszi magával a vendéglátó országok vezetőinek, népeinek. Manapság, amikor a földkerekség izgató kérdéseiről beszélünk, Európáról, majdnem meg lehet feledkezni. Európáról, amely évszázadokon, sőt szinte évezredeken át a világ- történelem eseményeinek döntő jelentőségű forrása volt Innen indultak el a római hódítók, a gyarmatosítók névadói, És innen indult ki a gyarmati elnyomás a mai nemzedék számára elképzelhetetlen kegyetlenségeivel, a rabszolgakereskedelem, a két világháború s itt fogant meg a fasiszta elnyomással együtt a gázkamrák gondolata. De innen indult ki sok szép is, ami nemes és forradalmi az emberi gondolkodásban. Annak ellenére, hogy valójában ma is Európában van a két szembenálló társadalmi s hatalmi rendszernek az a fő frontja, ahol a legkönnyebben vezethet a legkisebb incidens is termonukleáris háborúig, a földkerekség sok más táján mozgalmassá vált eseménvek következtében Európa neve majdnem kiesik a nemzetközi viták szóhasználatából. A diplomáciai és katonai szakértők azonban tudják, s a közvélemény az ilyen esetekből, mint a négy atombomba „véletlen” leesése a spanyol tengerpartok táján. riadtan eszmél rá, hogy az atomháború veszélyének fő csirái Európában vannak. Norvégiától, Mandtól, Skóciától, a Német Szövetségi Köztársasággal effvütt esv sor országon át Törökországig, egész Európa roskadozik s tenger és óceán tajtékot ver az Eeyesült Államoknak mint termonukleáris nagyhatalomnak a jelenlététől. Európa biztonsága és jövője, végeredményben az egész nemzetközi helyzet szemoont- jából döntő kérdés a Német Demokratikus Köztársaság elismerése. Ezért tett a Magyar Nép- köztársaság újabban diplomáciai lépéseket egyes nyugat- európai országok kormányai felé a Német Demokratikus Köztársaság kormányának képviseletében az európai biztonság kérdései rendezésére vonatkozó javaslatok átadásával és támogatásával.
