Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

/ A% ismer etterj esst o munka homlokterében as ideológiai nevelés áll Az ismeretterjesztő munka formája és módszere döntő mértékben ma is az előadás, s az is marad még jó ideig. Az előadások felét filmvetítések­kel tarkítják, gazdagítják. De ez még nem elég! Változato­sabbá, élvezetesebbé lehet ten­ni az előadásokat az iskolai szertárak anyagának helyes felsorakoztatásával, a diafil­mek vetítésével (érthetetlen módon idegenkednek a diafil­mektől) és az iskolai tábia használatával. Az ismeretterjesztés formáit és területeit az igények szab­ják meg. Tsz-akadémia tíz he­lyen működik 500 hallgatóval, munkásakadémia nyolc helyen 360 fővel, ülnökakadémia öt helyen, 104 fővel. A TIT sza­badegyetemein, öt tagozaton 232 személy vesz részt az ok­tatásban. míg a nyelvtanfolya­mokon 638 részvevő közül százhúszan a haladók csoport­jába tartoznak. EB3EN AZ ÉVBEN indultak meg a megye falvaiban a szak­munkás-előkészítő tanfolya­mok. A földművelési minisz­ter rendeltére beiratkozhatnak ezekre a tanfolyamokra a nyolc általánossal nem rendel­kező mezőgazdasági dolgozók is. akik a tanfolyam elvégzése után szakmunkás-vizsgát te­hetnek. A szakmunkás-előkészítő tanfolyamra szükség van, a TIT komoly terveket is készí­tett ezeknek a lebonyolítására. A kezdeményezés jelentőségét azonban még nem fogják fei mindenütt, így a nagy hord­erejű intézkedésnek megyénk­ben még nincs kellő foganat­ja. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok látnák hasznát, ha a falvak lakói a t.agyüzemi gazdálkodáshoz szükséges szakismeretekkel EGÉRFOGÖ (Kiss Béla rajza) BUTASÁGOM TÖRTÉNETE Uj magyar filmvígjáték Lám, mégiscsak tudunk mi jó filmvígjátékot is csinálni. Vidámat, szellemeset, olyat, amely tetszik a közönségnek, kritikusoknak egyaránt. Hogy el ne kopogjuk: rövid időn belül már a második új ma­gyar filmen nevetünk őszintén, jóízűen. A Tizedes meg a töb­biek kezdte a sort, — azt is Keleti Márton rendezte — s most itt a Butaságom történe­te,/ Gyárfás Miklós tollából, Keleti rendezésében és Ruttkai Évával a főszerepben. E két magyar film. bár té­máját tekintve különbözik egymástól, de van közös voná­sa: mindkettőn érződik a szakavatott írói munka, az irodalmi értékű forgatókönyv. S mi tagadás, nem lebecsülen­dő kelléke ez egy igazi jó film­nek. Életének izgalmas sorsfordu­lóit meséli el kissé bizalmasan — csak nekünk, nézőknek — Kabók Kati, azaz Mérey Lász- lóné, a nagy Mérey, az ismert színész kedvesen butuska fele­sége. Ritka alkalom kínálja ezt az önvallomást: este lesz a nagy színész feleségének, a kis színésznőnek első premier­je. S míg Kabók Kati elmesé­li butaságának történetét, egy­mást váltja, keresztezi a múlt és a jelen. Sőt, még az elkép­zelt jövő is, mert a premier előtti nagy izgalmak közepette Kati már saját temetését is látja. író és rendező mesteri virtuózitással mozgatja hőseit a másfél évtizednyi időbeni, hogy estére, amikor szétreb­ben a filmbéli színház brokát­függönye, kiderüljön, milyen nagyszerűen és tehetségesen játssza a világ legokosabb asz- szonyát a butának elkönyvelt gyarapodnának. Az ismeretterjesztés meg- kedveltetésére szolgáló propa­gandát kell kifejteni az ipari üzemekben is. Néhol rendsze­resen működik a munkásaka­démia, de arra is van példa — a Parádsasvári Üveggyárban és másütt is —, hogy évek óta nem törődnek a munkásaka­démiák szervezésével. Itt a szakszervezetek megyebizott­ságai segíthetnének az isme­retterjesztésnek, hogy az ipari munkásság ne csak az évi elő­adások 18 százalékát igényelje. A TIT Heves megyei elnök­sége ismeri a megyei pedagó­gusok és szakemberek áldoza­tos munkáját és fáradságot nem ismerő ügybuzgalmát. Ki­emelten említi meg a beszá­molóiban az Egri Tanárképző Főiskola tanárait, a megyei és városi egészségügyi osztályok orvosait, a falusi általános is­kolák nedagógusait, a Kom- polti Kísérleti Intézet, az Egri Szőlészeti Kutató Intézet mun­katársait, a Gyöngyösi Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum és a hatvani Bajza József Gimnázium tanárait, akik szí­vesen vállalják a nem mindig kényelme^ utazást, a falun va­ló téli éjszakázást. ENNEK A MUNKÁNAK a megbecsülése miatt és a TIT- tagok szorosabb baráti kötelé­kének érdekében is kerül tető alá a közeljövőben az egri ér­telmiségi klub a megyei ta­nács új irodaházának földszin­ti termében. A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT Heves megyei szervezete már márciusban szeretné meg. nyitni ennek az új klubnak a kapuit. Ez az új intézmény is intenzíven hatna a TIT tagsá­gára, ezzel a klubbal nyerne a közös ismeretterjesztő munka is. (farkas) 7n m Számomra mindenkor egy időszak kiszol­gálójának jelképe volt. Ha megváltozott az idő, eltűnt csont, gerinc nélküli léte, hogy a kedvező szelek fájtán ismét peckesre húzza magát, felfelé tartsa az orrát, és megrendít- hetetlen nyugalommal nézzen körül azon a világon, amely kezét dörzsölte, amikor eltűnt, 8 amikor talpra ugrott ismét, a kezét dörzsö­li fogvacogva. Lehet, hogy ebben az ügyben teljesen ár­tatlan ... Lehet, hogy csupán tehetetlen áldozat.., Lehet, hogy mások számára nagyon is ked­ves, szimpatikus figura. •. ... de számomra mindenkor egyetlen idő­szak kiszolgálójának jelképe, — a hóember. Juf’o'omG^OOCjQS Csak télen, fagyban létezik. A legkisebb olvadás a halála. így aztán meg lehet érteni, I . ^olnap délután három és öt ha szívből gyűlöli a tavaszt. I názium dísztermében jutalom­(—6) J hangversenyt rendeznek a Fil­harmónia-bérletek tulajdono­sai részére. A hangversenyen a németországi útjáról hazatért Szendrey Karper László gitár­művész és Kocsis Albert he­gedűművész lép fel. XXXXXXXXXXX\XXX>X>XSXWXXV^XVVX>Ä»CÄX>XN>>>X>\XXXXVÄXXXX>XVXXXXXXXXXXX’WXXXV,.X1,XXXXXXXXXXVVXV\XXX\>C*\XXV feleség. A nagy menő Mérey a páholyból figyeli a színpadi játékot és gyorsan észreveszi, hogy barátja, a jónevű író, az ő életükből merítette témáját, sőt, amikor a színpadi feleség nagymenő orvosférjének orrá­ra akar koppintani, az igazi férj, Mérey védi ki az el nem csattant ütést. De a családi leckéztetésen túl Kabók Kati butaságának ürügyén egy kissé a mi buta­ságunkról is szól ez a film. Persze, mindez finoman, iróni- kusan, csipkelődve. Az író ezekben a jelenetekben múlt­béli fonákságainkat. emberi gyengeségeinket fricskázza, de nem kíméli önmagát sem, hi­szen a szellemesen tálalt szín­házi jelenetek között felismer­ni véljük Gyárfás egykori „lelkesedésből” írt drámáját is. Jó film a Butaságom törté­nete. Mikor a végére érnek a pergő képsorok és dialógusok, szinte megszeretjük a kedve­sen butácska Kabók Katit, akiről közben kiderül, igazabb, őszintébb, mint a körülötte nyüzsgő társaság helyezkedő nagymenői. És nem is olyan buta...! Keleti Márton rendezése könnyedségével, a múlt és je­len képeinek belső logikájával hat a nézőre. Ruttkai Éva Ka­bók Kati szerepében valóban nagyszerű színészi alakítást nyúit. Pásti Lajos jól és köny- nyedén játssza a nagy színészt, még kisebb szerepekben Men- sáros T ászlő, Kiss Manyi, Vár- konyí Zoltán és a román Irina Fetrescu érdemel elismerést. Hemii Barnabás operatőri munkáiét az «Hetesen kompo­nált képek dicsérik. (márkusz) A remete hagyatéka I ,Összebeszéltünk Bródyvgl . . / Gárdonyi, mint vadász ( Kosztolányi szókkal is beérné Levelek vallomása A vár dombján ... Alant a város hóval ta­kart tetői. S idelátni a hóhérparti kopasz jú- dásfákat, didergő loncbckrokat, a házat, ahol negyedszázadnyi időn át Gárdonyi Géza re­mete módjára élt s dolgozott, elbeszélések, no­vellák, regények, színművek egész sorát meg­alkotva. A ház most emlékmúzeum, irodalmi szenthely — több ezer kötetes könyvtárával, írói életének számos ereklyéivel. Akkoriban, amikor az irodalomba bekopog­tatott, Jókai még népszerűségének delelőjén állott, Mikszáth is ezután írta meg halhatatlan regényeit a Beszterce ostromától A Noszty fiúig és a Fekete városig, az olvasók akkori­ban ismerkedtek Bródy Sándor és Justh Zsig- mond nevével. Az ismert írók listájára azon­ban nem sokkal ezután Gárdonyi is feliratko­zott munkáival. Huszonhét éves volt, amikor a literatúrába bebocsátását kérte, s ötvenki­lenc, amikor az életből eltávozott. Klasszikus irodalmi hagyaték maradt utána, s nemcsak az élete során megjelentetett könyveik, de re- meteműhelyének más dokumentumai: kéz­iratok, feljegyzések, naplótöredékek, a tömér­dek ellentmondást, titkot megfejtő és magya­rázó iratok. Sejteni lehetett, hogy ez a hagya­ték megcsonkított. Most, hogy csendesen el­ballagott az életből az író legidősebb fia, Sán­dor, immár a korábbi sejtés — bizonyosság! Gárdonyi Sándor apja hagyatékának nagy ré­szét magánál tartotta, másoktól elzárta, titkol­ta bármiféle anyag létezését Is; s élete során a kéziratok kötegelt, a legparányibb papírsze- letkéket, cédulácskákat, a borítékokba rakott jegyzeteket gonddal megőrzötte. Az egri vár­múzeumba került írói hagyaték: kb. 250 irat- köteg. Csak a megőrzött levelek száma öt— hatszázra tehető. Az irodalomnak jelentős, nem egy művé­ben halhatatlan alakja Gárdonyi, neve a tö­mérdek ellentmondásból is tiszta fénnyel ra­gyog elő. A hagyaték eddig ismeretlen levele­zési anyagában búvárkodni, nem egyszerűen izgalmasság. Áhítat és meghatottság szorítja az embert: ezeket a leveleket neki írták, ezeket a leveleket ő mind olvasta, kesergett rajtuk, vagy örvendezett a papírra rótt sorok­nak. Kik írtak Gárdonyinak, kivel-kikkel tartott szorosabb kapcsolatot, kiket érdemesített arra, hogy kezük írását őrizgesse? — ezek cseppet sem közömbös kérdések. Vaskos, barna fedelű könyv, egy-egv lapját az ábécé betűi jelölik. Betűrend szerint sora­koznak a könyvlapok között a barátoktól, tisz­telőktől kapott levelek. Az ábécéskönyvben mindjárt az első a szé­kely származék író. esztéta és műfordító Amb­rus Zoltán. Az egvik levél, névjegykártyára ve­tet* sorok, mindjárt szomorú jajdulásj „Kedves Gézám! Amíg Édesanyám élt, gaz­dag voltam szeretetben, mert ő csupa szív volt és szeretetének áldásából nekem jutott ki a legnagyobb rész. Egyszerre elszegényedtem. Nagyon köszönöm kedves soraidat és jóleső részvétedet. Annál hálásabb vagyok érte, mert most vigasztalanságomban, bizony, nagyon rá­szorulok a szeretetnyilvánításra. Lesújtott ba­rátod: Ambrus”. Egy másik Ambrus-levélben (1903. nov. 7.) felvillan az egri tájból sarjadt írófejedelem neve, Bródy Sándoré. Hárman szövetkezve ala­pították 1903-ban a Nyugatot megelőző mo­dern, haladó polgári irodalom legrangosabb fórumát, a „Jövendő” című folyóiratot. Bródy és Gárdonyi között hol a harag lángolt, hol a barátság nemes érzelme Izzott, s ha indulato­san támadtak egymásnak, mindketten a má­siktól várté k a legelső hatást, a legelső lépést akiengesztelődésre. Ambrusnak nem kevésszer akadt dolga a békítésben, mint levele is bizo­nyítja, nem az írói barátság megingását féltet­te, hanem közös gyermeküket, a folyóiratot. Íme a levél: „... Nagyon szeretném — önzésből is, a „Jö­vendő" érdekében is —, ha nem hagynád el a „Jövendö”-t. Abból, amit Tőled hallottam, és abból, amit Bródytól hallok, úgy látom, hogy erre nincs is komoly ok. De nincsen ók arra sem. hogy nehezteljetek egymásra... Bródy fel fog keresni Errerben, s azt hiszem, a köl­csönös kimaeryarázkodás után bele fogsz egyez­ni, hogy a status guo ante teljesen helyreáll­jon”. Máskor Ambrus is kőnnvedebb, kedvesen így fenvegeti az „egri remetét”: „... összebeszéltünk Bródy Sándorral, hogy meglátogatunk Egerben, ahol akarva, nem akarva meg kell hallgatnod mondanivalómat. Persze, az offenziva napját néhány nappal előbb előre meg fogja írni Neked régi igaz hi­ved, Ambrus Zoltán”, Egy újabb ismerős név a levelek alján Bársony Istváné. A természetet kedvelő, az er­dőért és vadászatokért rajongó, színes, hangu­latos, remek vadásztörténeteiről ismert Bár­sony István „édes jó Gézám !”-nak szólítja le­veleiben Gárdonyit. Egyik űj esztendőt kö­szöntő levelének soraiban természetes közvet­lenséggel írja: „Hát már ez nincs másképpen. Szeretünk téged s azzal punktum”. Bársony a maga vadászkompániájába is meginvitálja Gárdonyit, aki ekkor még pesti ember (1896- ból való a levél, egy év múltán költözik csak Gárdonyi Egerbe, hogy teljességgel az iroda­lomnak, az irodalomért éljen!) „Beléphetsz — írja. — Tagsági díj potomság’’. S hogy Gárdo­nyi nem vetette meg a vadászatot, nemcsak Bársony Istvántól tudhatjuk, elég bizonyság az a fegyver, amely emlékmúzeummá berende­zett lakásában is látható. Benedek Elek levele (1907. okt. 28.) írói ké­rés: „Ha van az én számomra ideje, if jón egy- szer-egyszer tárcát nekem. Rövidet, öt—hat lá­basat. (Napilap-mérték. A Szerk.) A honorá­rium 50 korona. Ennél többet nem tudok fizet­ni’.’ Melyik napilapról van szó? A Néptanítók Lapjáról, amelynek szerkesztését éppen a le­vélírás évében, 1907-ben vállalta magára, s há­rom éven át volt harcos szószólója lapjában a néptanítók jogos sérelmeinek. Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc levelei után Kosztolányi Dezső zöld tintával írt sorait olva­som. Kosztolányi sorai a Gárdonyi levelezési anyag égjük legértékesebb darabja. Egy ké­szülő könyv számára kér elbeszélést, vagy cik­ket a világtól elhúzódott írótól, nagy tiszte­lettel, mert, mint írja: „A vezércsillag nélkül tébolygó magyarságnak szüksége van az ön nevére, igéjére, irányítására” ...........Ha ívnyi ír ást kanok, boldog leszek. De örülök egy lap- nyi cikkecskének is. És más híján szókkal is beérem”, Megtalálni a levelek sorában a költő Kiss József keze írását, az újságíró Malonyay De­zsőét, a szobrász Fadrusz Jánosét és sok neves kiválóság levelét. Pintér Jenő itt is megtartja merev szögletességét, levelein a megszólítás; „Igen tisztéit kedves Akadémiai Tagtársam!” Radó Antal egy versét küldte el Egerbe, azon keseregve, hogy nem közölték le, mert élő íróról olyat írni, mint ő tette, nem lehet. Versének utolsó sorai költeményének egészére ás utalnak: „Zétád igéje nem némul soha t S amíg magyar lesz, egünkön ragyognak / Su­garai az Egri Csillagoknak”. Szomaházy József, a Budapesti Hétfői Hír* lap szerkesztője ugyancsak azzal a kéréssel kopogtat levelében az egri remete lakába, hogy küldjön írást, nyilatkozatot lapja fennállásá­nak 10. évfordulója alkalmából: „Ügy ünne­pelek, hogy tartalmasabb számot szerkesz­tek .. Szabó Dezső a Magyar írók Szövetsége tár-: sas vacsorájára invitálja Gárdonyit, nagy tisz­telettel próbálja kimozdítani egri magányából, a Pannónia éttermébe. „...A mai nehéz idők­ben nagy szíverősítő volna, ha Ön, akit any- nyira szeretünk és tisztelünk, megtisztelne je­lenlétével”. Vastag, fekete keretű gyászjelentés is a ke­zembe akad — Mikszáth haláláról. Egyiket aa Akadémia küldte, másikat a Miktszáth család. Gárdonyit baráti tisztelet szálai fűzték „a nagy palóchoz”. Mikor huszonhét évesen az iroda­lomba bekopogtatott, emléktelenül elmúlt, s közönnyel fogadott kötete elé Mikszáth írta az ajánló sorokat. Tallózom a vaskos könyv levelei között: Laczkó Géza, Danlzó Pista sorai San Remóból, aztán Fesztyék, Sebők Zsigmond, a humorista Sipulusz. Aztán a v betűnél ütöm fel a „levél- könyvet”. Itt egy mókás vers, nem tudni ki le­het, Vrabély Armányostól: „Én kedves bará­tom: / nagy Gárdonyi Géza! / Jelentem: a fe­jem üres, mint a dézsa .. A levelek is mind — egy életmű. Vallomá­sok, téglák egy életműhöz. Csillagmesszeségek­ből hallatszó kortársi vallomások. Természe­tesen, mindezek csak cseppek a hagyaték ten­geréből. Fadrusz írta Gárdonyinak egy folyta­tásos regénye miatt: a szomjazónak nem csep­peket kell adni, hanem egy egész kannával, hadd igyék. A Gárdonyi-hagyaték szinte még csak körvonalaiban körülhatárolt. S addig, amíg az egészet nem ismerjük, amíg az anya­gok rendezése, feltárása tart. elégedjünk meg azokkal á cseppekkel, amelyek a tengerből olykor-olykor partra csapódnak. Pataky Dezső A TUDOMÁNYOS Ismeret- terjesztő Társulat Heves me­gyei szervezetének 1077 tagja közül hétszázra tehető azok­nak a pedagógusoknak és szakembereknek a száma, akik az iskolán kívüli népnevelés­ben, az egyre mélyebben ható ismeretterjesztő munkában eredményesen közreműködnek. Az intenzív belső életet is élő 17 szakosztály közül különö­sen a filozófiai, jogi, pedagó­giai, agrártudományi, mate­matikai, kémiai és a nemzet­közi szakosztályé az érdern. hogy a Heves megyében folyó ismeretterjesztés döntő részét, mintegy a 95 százalékát a tár­sulat szakemberei végzik. Az év végén szokásos és kö­telező statisztikák birtokában érdemes vizsgálat alá venni a TIT Heves megyei működését Amíg 1961-ben 2330, 1962-ben 3370, 1963-ban 3519, 1964-ben 3790 előadás jelezte a megve városaiban és falvaiban a TIT munkáját, addig 1965-ben 3378 alkalommal állottak a „fel­nőttek katedrájára” tudást terjeszteni a TIT szakemberei. Ezt a mennyiségi „visszaesést” több indok igazolja. Az átgon­doltabb, két évre szóló terve­zés megszüntette az ad hoc célokat szolgáló tervszerűtlen előadásokat, kiegyensúlyozot­tabb, megalapozottabb temati­kát irányzott elő már az 1965/ 66-os oktatási évre, másrészt az előadások színvonalára, mi­nőségére is jobban ügyeltek az illetékesek. A tervezésnél fi­gyelembe vették a helyi igé­nyeket is, az átgondoltabb te­matikai megoldás mellett is. Ezért történt, hogy amíg 1964- ben — főként a községekben — 2002 mezőgazdasági tárgyú előadás hangzott el, 1965-ben esak 1515. Itt a mennyiség ki­esését a minőség javításával, az előadások magasabb szak­mai szintjével pótolják. A TIT ISMERETTERJESZ­TŐ munkájának központi kér­dése a kétéves oktatási idő­szakban az ideológiai nevelés. E fontos munka tartalmi és módszertani kérdéseiről a TIT megyei elnöksége a Hazafias Népfronttal együtt közös ha­tározatot hozott. Februárban, helyi felmérésekkel kívánják megállapítani az ismeretter­jesztő előadások hatásfokát a további fejlődés biztosítására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents