Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
VTT.AC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA: SO PILLÉR XVII. évfolyam, 23. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. Január 28, péntek Az 1966. évi állasul költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számon vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Szabó József Somogy megyei képviselő lemondott mandátumáról és a megüresedett képviselői helyre Gombaszőgi Jenő soron következő pótképviselöt behívta. A lemondás folytán a honvédelmi állandó bizottságban egy hely megüresedett. Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés egyhangúlag Molnár György Szolnok megyei képviselőt választott meg a bi- zotteág tagjává. Bejelentette az országgyűlés elnöke, hogy Klujber László interpellációját — amely a legutóbbi ülésszakon hangzott el, s az arra adott választ az országgyűlés nem fogadta cl — az ügyrend 15. §-a 5. bekezdése alapján tanulmányozásra és tárgyalásra kiadta az ipari bizottságnak. A bizottság az Interpellációban felvetett kérdés tanulmányozását még nem fejezte be, ezért ezzel kapcsolatos jelentését későbbi időpontban terjeszti az országgyűlés elé. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak és szétosztotta a képviseWk ^^Az^országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1965. november 13-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéről 'szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők között ugyancsak szétosztotta. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentéséi jóváhagyólag tudomásul vette. _ A* országgyűlés ezután Vass Istvánné javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezntán dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg kolt- «fgvetési expozéját Dp« Tímár Mátyás beszéde kálása, a harmadik ötéves terv kidolgozása. Mindennek tükrében kell megítélni az elmúlt évet, az 1966-os népgazdasági tervet és a költségvetést is. A szónok ezután arról beszélt, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Javult a vállalati gazdálkodás szervezettsége, szilárdult a bér- és munkafegyelem, aminek következtében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. A termelés növekedésének kereken 90 százaléka a tér- , melékenység emelkedéséből származott. A készletnövekedés üteme az előző évekhez képest mérséklődött. Jelentős eredményt értünk el a felesleges készletek mozgósításában. A vállalatok: 5—6 milliárd forint értékű ilyen készletet értékesítettek,' ennek mintegy felét a 'keres-' kedelem, leértékelés útján. A Központi Bizottság 1964. decem-' béri határozatai más vonatko-' zásban is eredményre vezettek.' A vállalatok nagy többsége tel-; jesítétte az önköltségcsökkentési tervet és többletexportot is produkált. A mezőgazdaság össztermelése 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapások' játszottak. Az ár- és belvizek a mezőgazdaságban csaknem egymilliárd forint értékű terméskiesést okoztak. A száj- és körömfájás mintegy 800 millió forint kárt okozott. Az Állami Biztosító a- termelőszövetkezeteket ért károkra az utóbbi évek térítéseinél jóval nagyobb összeget,'több mint egymilliárd forintot űzetett ki. ■Az árvíz sújtotta területe* terméskiesése ellenére gabonából ’a tervezett' mennyiséget betakarítottuk és- búzából elértük az eddigi legmagasabb holdankénti átlagot, 12,5 mázsát. Nem végleges adatok szerint a kukoricatermés holdan- kinti átlaga 16,8' mázsa, ami szintén jónak tekinthető. A száj- és körömfájás miatt a szarvasmarha-felvásárlás kis mértékben lemaradt, a sertés- felvásárlás azonban ezt ellensúlyozta. Nagy volt a kiesés a zöldség-, szőlő-, gyümölcstermésben; ez összességében 20—25 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, s ennek folytán a zöldség és gyümölcs fogyasztói ára is emelkedett Az elmondottaknak megfelelő kép tükröződik az 1965-ös állami kölíségveíé§ Ä* 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka —■ kezdte beszédét Tímár Mátyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a mező- gazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társadalmunkban végbement hatalmas méretű át- rétegeződést Szerepet játszott a reáljövedelem emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az élet- színvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtottunk végre — mondotta, majd így folytatta: A második ötéves terv időszakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági céljaink realizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradéktalanul. Üj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság rekonstrukciója jól haladt és előbb fejeződött be a tervezettnél. A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatának befejeztével ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem biztosítósa érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletek és a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb területekre koncentráljuk. E téren nem tudtunk kielégítő eredményeket elérni. Nem javult eléggé a termékek minősége, nem szélesedett kellően az export, a gazdaságosság sok helyütt háttérbe szorult a mennyiségi feladatok mögött Az indokoltnál nagyobb mértékben nőttek a készletek. A gazdaságirányítás rendszere nem biztosította eléggé a vállalatok önállóságát, azt,__hogya döntés joga és a Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszél. (MTI foto — Vigovsízki Ferenc felvétele.) felelősség ott érvényesüljön, ahol az a legindokoltabb. A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben, ez feszültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előkészítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisztázatlan gazdaságirányítási kérdések (így például az _ árrendszer) lassították a fejlődés ütemét. E problémák újszerű megoldásokat követeltek, melyeknek objektív feltételeit, legkedvezőbb formáit azonban egy-két év alatt nem volt lehetséges kialakítani. Az említett okok következtében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szemben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmozás nem igazodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyobb része a mező- gazdaságnál jelentkezett, a további rész az iparban, aminek oka elsősorban az önköltségcsökkentési feladatok nem teljesítése volt. Ez utóbbi, öt év alatt — az eredeti tervhez viszonyítva — 9—10 milliárd forint bevételi kiesést okozott az államháztartásban. A fejlődés nagyobb ütemét lehetővé tevő módszerek és eszközök kalakítására számos intézkedés történt már a tervidőszak első éveiben is, majd 1964- ben a problémák szélesebb körű felmérése és a Központi Bizottság decemberi határozatai alapján. Nyilvánvaló azonban, hogy az említett kérdések nem olvanok, amelyek könnyen megoldhatók. Szükségessé vált a tapasztalatok alapján, gazdaságirányítási rendszerünk szélesebb körű elemzése és átfogó reförmiának kidolgozása. az iparosítás magasabb fokának és a szocialista mezőgazdaság követelményeinek megfelelően Ezt tűzte napirendre a Központi Bizottság 1965- ben. E reform mellett jelentős ténvező gazdasági fellő- dóriink biztosítósában a távlati tervek elkészítése, az optimális fejlesztési arányok kimunvégrehajtásában is. Tímár Mátyás ezután megemlítette, hogy az állami vállalatok jövedelmei összességükben megközelítik a tervezettet, majd arról beszélt, hogy a kiadások területén a költség- vetésből finanszírozott beruházások elmaradtak a tervezettől, a vállalati forrásokból megvalósított beruházásoknál viszont zett be. Hosszú- és középlejáratú hitelek összege az elö- irányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk Következ- tében fellépő szükségletek többletkiadásokat vontak maguk után. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott családi Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk a tervezettnek megfelelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irányuló erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gazdaságosságának javulásával. Ezért jelentős külkereskedelmi árkiegyenlítési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyozta, túlteljesítés volt. Eredménynek tekinthető, hogy a befejezett létesítmények száma nőtt. Míg 1964-ben 250, addig az elmúlt évben mintegy 300 jelentősebb beruházás fejeződött be. A költségvetés termelőszövetkezeti kiadásai között bizonyos átcsoportosítás köVetkeTanácskozik az országgyűlés. pótlék- és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevételei ösz- szésségükben az előirányzatnak megfelelően alakultak. A takarékbetét-állomány az év során 3,5 milliárd forinttal növekedett. (Bozsán Endre felvétele) hogy az elért eredmények mellett a jövőben előtérbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reformját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozását. Tímár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről beszélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság esrvensnÉvának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett költségszint-csökken- tési átlag 0,5—0,6 százaiéit. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés IÖ66. évi várható eredméI folytatás a 2. oldalon}
