Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

VTT.AC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARA: SO PILLÉR XVII. évfolyam, 23. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. Január 28, péntek Az 1966. évi állasul költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mon vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Sza­bó József Somogy megyei képviselő lemondott mandátumáról és a megüresedett képvise­lői helyre Gombaszőgi Jenő soron következő pótképviselöt behívta. A lemondás folytán a honvédelmi állandó bizottságban egy hely megüresedett. Vass Istvánné javaslatára az or­szággyűlés egyhangúlag Molnár György Szolnok megyei képviselőt választott meg a bi- zotteág tagjává. Bejelentette az országgyűlés elnöke, hogy Klujber László interpellációját — amely a legutóbbi ülésszakon hangzott el, s az arra adott választ az országgyűlés nem fogadta cl — az ügyrend 15. §-a 5. bekezdése alapján tanulmányozásra és tárgyalásra kiadta az ipari bizottság­nak. A bizottság az Interpellációban felvetett kérdés tanulmányozását még nem fejezte be, ezért ezzel kapcsolatos jelentését későbbi időpontban terjeszti az országgyűlés elé. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a forradalmi munkás- paraszt kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot elő­zetes tárgyalásra kiadta az országgyűlés állandó bizottságainak és szétosztotta a képvise­Wk ^^Az^országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1965. november 13-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­letéről 'szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők kö­zött ugyancsak szétosztotta. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelenté­séi jóváhagyólag tudomásul vette. _ A* országgyűlés ezután Vass Istvánné javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezntán dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg kolt- «fgvetési expozéját Dp« Tímár Mátyás beszéde kálása, a harmadik ötéves terv kidolgozása. Mindennek tükrében kell megítélni az elmúlt évet, az 1966-os népgazdasági tervet és a költségvetést is. A szónok ezután arról be­szélt, hogy az ipari termelés az elmúlt év folyamán jobban igazodott a szükségletekhez. Javult a vállalati gazdálkodás szervezettsége, szilárdult a bér- és munkafegyelem, aminek kö­vetkeztében emelkedett az egy dolgozóra jutó termelés. A termelés növekedésének kereken 90 százaléka a tér- , melékenység emelkedésé­ből származott. A készletnövekedés üteme az előző évekhez képest mérsék­lődött. Jelentős eredményt ér­tünk el a felesleges készletek mozgósításában. A vállalatok: 5—6 milliárd forint értékű ilyen készletet értékesítettek,' ennek mintegy felét a 'keres-' kedelem, leértékelés útján. A Központi Bizottság 1964. decem-' béri határozatai más vonatko-' zásban is eredményre vezettek.' A vállalatok nagy többsége tel-; jesítétte az önköltségcsökken­tési tervet és többletexportot is produkált. A mezőgazdaság összterme­lése 3—4 százalékkal elmaradt a tervezettől, amiben legfőbb szerepet a természeti csapások' játszottak. Az ár- és belvizek a mezőgazdaságban csaknem egymilliárd forint értékű ter­méskiesést okoztak. A száj- és körömfájás mintegy 800 millió forint kárt okozott. Az Állami Biztosító a- termelőszövetkeze­teket ért károkra az utóbbi évek térítéseinél jóval na­gyobb összeget,'több mint egy­milliárd forintot űzetett ki. ■Az árvíz sújtotta területe* terméskiesése ellenére gaboná­ból ’a tervezett' mennyiséget betakarítottuk és- búzából el­értük az eddigi legmagasabb holdankénti átlagot, 12,5 má­zsát. Nem végleges adatok sze­rint a kukoricatermés holdan- kinti átlaga 16,8' mázsa, ami szintén jónak tekinthető. A száj- és körömfájás miatt a szarvasmarha-felvásárlás kis mértékben lemaradt, a sertés- felvásárlás azonban ezt ellen­súlyozta. Nagy volt a kiesés a zöldség-, szőlő-, gyümölcster­mésben; ez összességében 20—25 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, s ennek folytán a zöldség és gyümölcs fogyasztói ára is emelkedett Az elmondottaknak megfelelő kép tükröződik az 1965-ös állami kölíségveíé§ Ä* 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka —■ kezdte beszédét Tímár Má­tyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaság­ban. Az ipari termelés 47 szá­zalékkal emelkedett, a mező- gazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiskereske­delmi forgalom 30, az összla­kosság egy főre jutó reáljöve­delme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utób­biban a munkások és alkalma­zottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társadalmunkban vég­bement hatalmas méretű át- rétegeződést Szerepet játszott a reáljö­vedelem emelkedésében a közvetett juttatások bővü­lése is. Nem kedvező, hogy az élet- színvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelke­dése csupán 8 százalék volt A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási progra­mot hajtottunk végre — mon­dotta, majd így folytatta: A második ötéves terv idő­szakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági cél­jaink realizálásához, de el­képzeléseinket nem valósítot­tuk meg maradéktalanul. Üj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság rekonst­rukciója jól haladt és előbb fejeződött be a tervezettnél. A rekonstrukció viszonylag egy­szerűbb feladatának befejezté­vel ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bo­nyolultabb kérdések. Ezek kö­zül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az op­timális fejlődési ütem biztosí­tósa érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletek és a fizetési mérleg szempontjából leg­fontosabb területekre kon­centráljuk. E téren nem tudtunk kielégí­tő eredményeket elérni. Nem javult eléggé a termékek mi­nősége, nem szélesedett kel­lően az export, a gazdaságos­ság sok helyütt háttérbe szo­rult a mennyiségi feladatok mögött Az indokoltnál na­gyobb mértékben nőttek a készletek. A gazdaságirányítás rendszere nem biztosította eléggé a vállalatok önállóságát, azt,__hogya döntés joga és a Dr. Tímár Mátyás pénzügy­miniszter beszél. (MTI foto — Vigovsízki Ferenc felvétele.) felelősség ott érvényesüljön, ahol az a legindokoltabb. A mezőgazdaságról elmon­dotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szer­vezettsége, mégis túlzottnak bi­zonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználá­si oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben, ez fe­szültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előké­szítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának fo­lyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisz­tázatlan gazdaságirányítási kérdések (így például az _ ár­rendszer) lassították a fejlődés ütemét. E problémák újszerű megoldásokat követeltek, me­lyeknek objektív feltételeit, legkedvezőbb formáit azonban egy-két év alatt nem volt le­hetséges kialakítani. Az említett okok következ­tében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szem­ben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmo­zás nem igazodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérle­günket kedvezőtlenül befolyá­solta. A nemzeti jövedelemki­esés nagyobb része a mező- gazdaságnál jelentkezett, a to­vábbi rész az iparban, aminek oka elsősorban az önköltség­csökkentési feladatok nem tel­jesítése volt. Ez utóbbi, öt év alatt — az eredeti tervhez vi­szonyítva — 9—10 milliárd fo­rint bevételi kiesést okozott az államháztartásban. A fejlődés nagyobb ütemét lehetővé tevő módszerek és eszközök kalakítására számos intézkedés történt már a terv­időszak első éveiben is, majd 1964- ben a problémák széle­sebb körű felmérése és a Köz­ponti Bizottság decemberi ha­tározatai alapján. Nyilvánvaló azonban, hogy az említett kér­dések nem olvanok, amelyek könnyen megoldhatók. Szüksé­gessé vált a tapasztalatok alap­ján, gazdaságirányítási rend­szerünk szélesebb körű elem­zése és átfogó reförmiának ki­dolgozása. az iparosítás maga­sabb fokának és a szocialista mezőgazdaság követelményei­nek megfelelően Ezt tűzte na­pirendre a Központi Bizottság 1965- ben. E reform mellett je­lentős ténvező gazdasági fellő- dóriink biztosítósában a távlati tervek elkészítése, az optimá­lis fejlesztési arányok kimun­végrehajtásában is. Tímár Mátyás ezután meg­említette, hogy az állami vál­lalatok jövedelmei összessé­gükben megközelítik a terve­zettet, majd arról beszélt, hogy a kiadások területén a költség- vetésből finanszírozott beruhá­zások elmaradtak a tervezettől, a vállalati forrásokból megva­lósított beruházásoknál viszont zett be. Hosszú- és középlejá­ratú hitelek összege az elö- irányzottnál alacsonyabb volt, míg az elemi károk Következ- tében fellépő szükségletek többletkiadásokat vontak ma­guk után. A szociális kérdésekről szól­va elmondotta, hogy a tervben és költségvetés­ben előirányzott családi Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk a tervezettnek meg­felelően alakult. Megjegyzen­dő az is, hogy az export növe­lésére irányuló erőfeszítések nem jártak együtt az export­cikkek gazdaságosságának ja­vulásával. Ezért jelentős külke­reskedelmi árkiegyenlítési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyozta, túlteljesítés volt. Eredménynek tekinthető, hogy a befejezett létesítmények száma nőtt. Míg 1964-ben 250, addig az elmúlt évben mintegy 300 jelentősebb beruházás fejeződött be. A költségvetés termelőszö­vetkezeti kiadásai között bizo­nyos átcsoportosítás köVetke­Tanácskozik az országgyűlés. pótlék- és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint. A lakosság pénzbevételei ösz- szésségükben az előirányzat­nak megfelelően alakultak. A takarékbetét-állomány az év során 3,5 milliárd forinttal nö­vekedett. (Bozsán Endre felvétele) hogy az elért eredmények mel­lett a jövőben előtérbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reformját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves terv kidolgozását. Tímár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről be­szélt, elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság esrvensnÉvának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsé­kelt, 4—6 százalékos terme­lésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesz­tést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. A tervezett költségszint-csökken- tési átlag 0,5—0,6 százaiéit. Az állami építőipar feladata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés IÖ66. évi várható eredmé­I folytatás a 2. oldalon}

Next

/
Thumbnails
Contents