Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) nyeíhez mért növekedése 3 —5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél magasabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcstermés miatt reálisnak tekinthető. A mezőgazdasági felvásárlási árak emelése csak részben szolgád a közvetlen személyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az állami vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 miliiáird forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezési intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965 folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az adminisztratív létszám növekedését. Nagyobb figyelmet kell fordítani — elsősorban a kohó- és gépipar területén — az anyag- gazdálkodásra, az anyagfelhasználásra. Szólni kell néhány szót a készletekről is. Az elemzések azt mutatják, hogy vállalataink jelentős részénél az 1966-os termelési feladatok megoldhatók változatlan nagyságú készlettel. Ezért az anyagi érdekeltség eszközeivel, vagy szükség szerint adminisztratív intézkedésekkel is — a termelést irányító minisztériumoknak, a bankoknak el kell érniük, hogy ne halmozódjanak fel indokolatlanul készletek és biztosítsák a szükségletre történő termelést, az összetétel kedvező irányú változását. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a készletek terén még mindig jelentősek a tartalékok, s elsősorban a vállalati vezetés feladata, hogy ezeket megfelelő szervezési és értékesítési módszerekkel felszabadítsa A költségvetés bevételi oldalán a kisipari és földművesszövetkezetek adóbefizetése több mint 3 milliárd forint. Ennek jelentős része a kisipari szövetkezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal haladja meg az előző évit. Az adóbevétel azonban nem emelkedik ilyen arányban, mert a szövetkezetek exporttermelése — örvendetesen — az össztermelésnél nagyobb mértékben (mintegy 13 százalékkal) nő, ami forgalmiadómentes és jövedelemadó-kedvezményben részesül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetési előirányzata— összesen 1625 millió forint — az előző évihez képest némi emelkedést mutat. A kenyérgabona felvásárlási áremelésből származó bevétel egy részét adókedvezmény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvisszafizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteknél úgy kell tovább fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett munkához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat Meg; kell akadályozni minden olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény A lakosság befizetései összesen 6291 millió forintot tesznek ki ami a költségvetés összbe- vételeinek 6,6 százaléka. EK évben adórendszerünkön néhány változtatást eszközlünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményeznek. Ezek az intézkedések elsősorban magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és sza- badfoglalkozásúakat érintik. Az államháztartás bevételei szempontjából ez viszonylag nem jelentős összeg, az intézkedések mégis szükségesek a jövedelem-elosztás aránytalanságainak mérséklése végett. Bizonyos — nem széles — rétegnél ugyanis olyan kirívó aránytalanságok mutatkoznak, amelyek nem indokoltak és nem is engedhetők meg. Az adóemelés nem fogja érinteni a kis jövedelmű szolgáltató, javító és más iparosokat. A népgazdaság beruházásainak összvolumene 1966- ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennek több mint felét — elsősorban a nagyobb létesítményeket — az állami költségvetés finanszírozza — mondotta és megemlítette, hogy új tételként jelennek meg— egymilliárdos keretben — az exportnövelő és importcsökkentő kisebb beruházások. Ezek számára egyszerűsített engedélyezési és bonyolítási eljárást biztosítunk, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag gyorsan elkészülő létesítményekkel kedvező irányba befolyásoljuk külkereskedelmi mérlegünket. A termelőszövetkezeti beruházások megvalósításához hosszú és középlejáratú hitelek formájában 4472 millió forintot, beruházási és üzemviteli juttatásokra pedig 4434 millió forintot irányoz e'ő a költség- vetés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áremelés nyújtotta bevételi többletek felhasználásával amortizációs alapot létesítenek. Az alan — eavelőrp — <*ének éc géni berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Az alap képzése és elszámolása fontos lépés az önálló gazdálkodás erősítését célzó intézkedések sorában. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal. ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesít- mérvekre fordított összeg. az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csomagolok, tárolószínek, tejházak, takarmány-előkészítők. Gépállomási díjkedvezmény címén 820 millió forintot, a gyenge termelőszövetkezetek állami támogatására — az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költség- vetés. Dr. Timár Mátyás pénzügy- miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy a nyíltság és őszinteség, amellyel a párt és a kormány a közvélemény elé tárja a gazdaságpolitika időszerű problémáit, olyan eredménnyel is járt, hogy ma már tömegesen foglalkoznak az emberek a várható és megvalósuló reformok, a mechanizmus, sőt a termelés összetételének kérdéseivel és hasonló lémákkal. Szólt az elért eredményekről, s ld jelen tét te: meggyőződésünk, hogy ezeket az eredményeket nem értük volna el a párt 1964 decemberi határozatai nélkül. Hangsúlyozta, hogy A községfejlesztési alapot illetően január 1-én életbe lépett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 13 százalék. A megjelent rendeletekből és nyilatkozatokból ismeretes, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozata alapján hozott árintézkedések célja az értéket jobban kifejező árarányok megteremtése, a termelés ösztönzése, a dotációk csökkentése, a fogyasztás összetételének bizonyos változtatása. Közismert, hogy húsáraink lényegesen alacsonyabbak, mint számos szocialista országban és általában a töltés országokban. Mivel a hús fogyasztási ára, s ennek következtében felvásárlási ára is, alacsony volt. ez nem ösztönözte megfelelően az állattenyésztést. Ugyanakkor az alacsony árral összefüggően 1957 óta 30 százalékkal nőit a fogyasztás. Ugyancsak tudott dolog ma már, hogy például a fővárosi közlekedésnél az állami dotáció évenként 600 millió forint, azaz az önköltség 23 százaléka. Ismert az is, hogy a textíliák egy része nálunk lényegesen drágább, mint más országokban. Ezeket az aránytalanságokat, amelyek a termelést, a keresletet és a kínálatot nem megfelelő irányba befolyásolják, előbb vagy utóbb rendezni kell. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. A felvásárlási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államháztartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. Az intézkedések részletes költségkihatását az érdekelt szervek decemberben és januárban kidolgozták. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok árainak emelése, a helyi közlekedési tarifák emelése, a progresszív nyugdíjjárulék és egyes magas jövedelmű kategóriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növelni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a családi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalom- biztosítási juttatások, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés kiadásait növeli, illetőleg bevételeit csökkenti. Ilyen nagy horderejű intézkedésnél a fogyasztási struktúra alakulása és így hatása a költségvetésre teljes pontossággal természetesen nem számítható ki, feltehető azonban, hogy a tervezettnél jelentősebb eltérés nem lesz. A határozatok nyilvánosságra hozatala után elsősorban a lakosság jövedelmét csökkentő intézkedések: az ár-, a közlekedési tarifa és a nyugdíjjárulék emelése volt az érdeklődés előterében. A jövedelem- növelő intézkedések közül a béremelések részletei a közelmúltban váltak ismertté. A béremelések összesen körülbelül 800 000 dolgozót érintenek. így az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 000 munkás részesül 7—8 százalékos béremelésben. Körülbelül 100 000 pedagógus 15 —16 százalékos, 140 000 belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos és több mint 50 000 egészségügyi dolgozó havi átlagban 170—180 forintos fizetésemelést kap. Az állami építőiparban 100 000 főt érint a különélési és 10 000 főt a munkahelyi pótlék felemelése. A művezetők béremelése körülbelül 40 000 főt érint. A családi pótlék rendezése 600 000 családot, a nyugdíjemelés 367 ezer főt érint. Kétségtelen, hogy a jíivfdplemnőveliedés inkább az alacsony keresel«, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. az eredmények még csak kezdetiek, mert a felszabaduló anyagi erőket, eszközöket még nem sikerült igazán és hatásosan a legfontosabb gazdasági feladatok szolgálatába állítani. A most kialakuló egészséges tendenciák azonban reményteljesek, érvényesülésük számos probléma jó megoldását fogja eredményezni. Dr. Pesta László kiemelte, ha a mutatkozó kedvező tendenciák megszilárdulnak, a nemzeti jövedelem szolid, három- négy százalékos emelkedésével számolhatunk. Az előadó a továbbiakban foglalkozott az ár- és bérjellegű intézkedésekkel, majd vázolta, milyen problémák foglalkoztatták legélénkebben a különböző bizottságok tagjait. Végül a terv- és költségvetési állandó bizottság nevében javasolta, hogy az országgyűlés — az előterjesztett módosításokkal — a költségvetést általánosságban és részleteiben fogadja el. Az országgyűlés ezután dr. Pesta László javaslatára elhatározta, hogy a Magyar Népköztársaság 1966. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Vida Miklósnak adta meg a szót. Dr. Stark Janka Pest megyei képviselő az óvodai helyek megfelelő kihasználását sürgette. Ezután Szabó István Hajdú- Bihar megyei képviselő szólalt fel, majd dr. Hornung Mátyás Szabolcs megyei képviselő a költségvetés mezőgazdasági, előirányzatait elemezte. Ezután ebédszünet következett. Az államháztartás a vállalatok forgóeszköz-szükségletének finanszírozására 2350 millió forint összeget irányoz elő. A vállalatok pénzellátása keretében a költségvetés 4,8 milliárd forintot fordít külkereskedelmi árkiegyenlítésre. E hatalmas összeg a hazai és világpiaci árak eltéréseit fedezi, s arra figyelmeztet, hogy exportcikkeink önköltsége sok esetben megengedhetetlenül magas, gazdaságosságuk nem kielégítő. Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek ki. Ezen belül elsősorban a nyugdíjak növekednek. Ebben az évben 1 millió 186 ezer állami és szövetkezeti nyugdíjas ellátásáról gondoskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes ösz- szege 7350 millió forint, míg a nyugdíjjárulékból eredő bevétel — az újonnan bevezetett progresszióval együtt — 5460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyan- csak a költségvetés fedezi a tsz-nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadásokra fordított teljes összeg — figyelembe véve a bevezetésre kerülő intézkedéseket is — az előző évinél 2 milliárd forinttal lesz magasabb. A szónok elmondotta, hogy egészségügyi elíáíásea 5,680 miSEfó forintot, a ku 2 fura 12$ kiadásokra 9,920 issiiSió for totói ford álunk ! Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fenn kell tartani és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil-árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus és műselyem kötöttáru, néhány cipőfajta és más áru stb. — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság — mondotta. Az 1966. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres megvalósítása szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határozata nyomán ez évben bevezetésre kerülő gazdaságirányítási intézkedések. A kormány nem írt elő teljes termelési mutatót az ipari tárcák részére, ami elősegíti a szükségletre termelés jobb érvényesítését. Előremutató intézkedés a szállítási szerződések reformja is. A kidolgozott új jogszabály megszünteti a terv és a szerződések, illetőleg a tervidőszak és a szerződési időszakok mechanikus kapcsolatát. Néhány új rendelkezés lép életbe a beruházások, felújítások lebonyolítási rendszerében. Tovább fejlesztjük a prémium- és nyereségrészesedési rendszert, a vállalatok érdekeltségét a devizagazdálkodásban. A gazdaságirányítási reform céljaival összhangban 1966-ban javítjuk a költségvetési szervek tervezési és gazdálkodási rendszerét is. Vállalatainknak az új gazdaságirányítási intézkedésekkel kapcsolatban már 1966-ban fokozott figyelmet kell fordíta- niok a piacra, az itt jelentkező szükségletekre. Az a vállalat, amely erre időben felfigyel, anyagilag nem fog rosszul járni. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített Irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968. január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép, — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: 1986. harmadik ötéves tervünk kezdete. A védelmi, valamint rendes jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében változatlan szinten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirány2 1985. január 23, péntek zatok szerint, valamelyest csökken. Bízunk abban, hogy a csökkenés a költségvetés végrehajtása során nagyobb lesz, mert a megtakarított összeg felét e szervek béremelésére használhatják- fel. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben mse-ban számos változás következik be. így szélesedik az átengedett bevételek köre. Ez évtől kezdve a tanácsok bevételi forrásait növeli a földadó, valamint az illetékbefizetések jelentős része is. A helyi szervek előirányzatai a korábbi gyakorlattól eltérően magukban foglalják az év során megvalósuló új egészségügyi, szociális és kulturális intézmények működéséhez szükséges összegek nagyobb részét, amit a múltban a minisztérium költség ve lése tartalmazott. A terv lő aránvai már kialakultak A még hátralevő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági egyensúlyt és a fejlődés fokozott, ütemét. Meg kell vizsgálni széles összefüggéseiben a fő felhasználók és más érdekelt szervek bevonásával — néhány olyan kérdést, amely alapvetően befolyásolja jövőnket. így energia-gazdálkodásunk fejlesztését ezen belül a gázfelhasználás programját, alumínium-feldolgozó iparunk fejlesztését, vegyiparunk, jármű- gyártási iparunk feladatait, a gépipar egyéb területein kialakítandó súlypontokat, a mezőgazdasági járulékos beruházások kérdését, az élelmiszer- ipar fejlesztési lehetőségeit. Ki kell dolgozni, illetve tovább kell fejleszteni azokat a koncepciókat, amelyek a következő 10—15 évre meghatározzák feladatainkat. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terven felüli növelésére. Biztosítsak hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. A felhasználók ne termeltessenek és ne vegyenek át olyan termékeket, amelyeknek minősége nem kielégítő és amelyeknek realizálása bizonytalan. A tervet azokon a területeken teljesítsék túl, ahol ezt a népgazdaság érdekei valóban szükségessé teszik. Javítani kell az exportcikkek gazdaságosságát, helyt kell állni a világpiacon is cikkeink minőségével, korszerűségével. El kell érni, hogy a folyamatban levő nagy beruházások az előírt határidőre és a tervezett költségekkel valósuljanak meg. Fokozott szigorral kell fellépniük az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányitó szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak, mind az államapparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a költségvetés vitája. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter felszólalása A második ötéves terv időszakában a párt és a kormány figyelme mindinkább a lakosság szükségleteinek kielégítésére és ennek megfelelően a fogyasztási iparok fejlesztésére, korszerűsítésére irányul. Ennék alátámasztására elegendő kiragadni csupán azt az adatot, hogy az első ötéves terv idején összesen mintegy kétmilliárd, a második ötéves terv időszakában pedig már 6,4 milliárd forintot fordítottunk a könnyűipar fejlesztésére.. Ez az összeg a harmadik ötéves tervben előreláthatólag eléri a 9 milliárdot. A miniszter a továbbiakban elmondotta, hogy az 1966. évi tervek a köny- nyűipari cikkekből körülbelül a múlt évi szinten biztosítják a belkereskedelem áruellátását. Ezen belül néhány különösen keresett korszerű cikkből sikerül a tavalyinál valamivel jobb ellátást biztosítani. Ezek közé tartoznak a pamuttípusú szintetikus szövetek, az Orkán esőkabátok, a szintetikus kötöttáruk, a habhátú textiliák, a kárpitozott bútorok stb. —■ Az idén jelentős erőfeszítéseket kíván a könnyűipar és a belkereskedelem ruházati ágazatában dolgozóktól az a kormányintézkedés — mondotta —, amely kereken 730 millió forint érték ben leszállítja számos ruházati eikk árát Az árleszállítás zömében a keresett, a tömegek szűk? égleteit kielégítő cikkeket érinti és ezért máris intézkedtünk, hogy ha a kereskedelem ezt Igényli, akkor az iparvállalatok menet közben is álljanak át ezeknek a cikkeknek a fokozottabb gyártására. így például a Harisnyagyár az eredetileg tervezettnél mintegy félmillió párral több szintetikus harisnyát fog készíteni. Az ellátás javítására ezenkívül mintegy másfél millió négyzetméter ágyneműanyag, több mint másfél millió pár szintetikus zokni, csaknem negyedmill ó darab különböző szintetikus alsóruházati cikk és sok más áru terven felüli átadásáról in(Folytatás a 3. oldalon)
