Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
\ Fagyártalom — fagydaganat A kíméletlen hideg hatása — a fagy ártalom — legszomorúbb arca: a íagyhalál. Évtizedekkel ezelőtt még előfordult. Főleg ha magatehetetlen, vagy italos embert „fogott” markába a hideg. Ma az általános műveltség, az egészség- ügyi kultúra, a fejlett közlekedési eszközök, a magasabb életszínvonal terjedése következtében a hidegártalomnak ez a formája a múlt emléke már. De ártatlannak látszó, alattomos alakja, a fagydaganat ma is gyakran keseríti az embert A megfagy ás és a fagydaganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a íir.gy hideg következménye és azt jelenti, hogy a szervezet körülírt részén a szövetfolyadék megfagy és a megfagyott testrész keménnyé válva törik, mint az üveg. Ha meg kienged, akkor kisebbedik. A fagydaganat nem Ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vér- ellátású területen a vérkeringést még jobban megzavarja és az ereket összenyomva folyadékfelhalmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így megfagyott testfelület megduzzad, fényes, lilás-vörös és fájdalmas lesz és erősen viszket. A fagydaganat tehát nem olyan veszedelmen, mint a faggyá* da igen kellemetlen. Még dermesztő hideg sem hcezá, hiszen már +1 — 2 vagy mínusz 1—2 C fokú hőmérsékletnél is bekövetkezhet és hiába gyógyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer megfagyott szövet, a fagydaganat kiújul és évekig keseríti az embert. A megfagy ásnak a dermesztő nagy hideg az oka. A fagydaganat kialakulásához még csak nagy hideg sem kell! De hát akkor mi? Elsősorban a szervezet hajlamossága. Esetleg valamilyen ártalom, vagy az ellenállóképesség csökkenése, legyengült- ség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, átázott cipő; továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellátás. Ezzel már jeleztük is, miként lehet a fagyártalmat megelőzni, Sohasem maradjunk átázott ruhában, vizes cipőben, nedves kesztyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törülközni, sőt a vérkeringés eéljából a bőrt vörösre kell dörzsölni és száraz ruhát kell húzni a nedves helyett A legyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozottan ügyeljen öltözködésére. És vigyázzon arra, hogy a vérkeringés ne károsodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szaros kesztyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorftja a hajszálereket és a vénákat A lábbeliben gyakran mozgassa meg a lábujjait. A kezét, fülét orrát, arcbőrét időnként dörzsölje, a lábszárat szorító gumit lazítsa és az arcot, orrot állat, elsősorban a bokát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsírozza meg, ha hideg napok jönnek. Egyesek szerint igen hasznos a végtagok ereinek tornásztatása. Erre a változatos meleg—hideg fürdő a legalkalmasabb, mert az ellentétes hőhatás az erek mozgékonyságát fokozza. Ez a módszer egyébként a fagydaganatok kiújulásának a megelőzésére is alkalmas. A fagydaganat — gyakori ismétlődése ellenére — gyógyítható betegség A' modem gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök, fagybalzsamok mellett a rövidhullámot, az ultrahangot és a röntgensugarat is sikeresen alkalmazza a fagydaganatok gyógyításában. Sajnos Még így is igen elhúzódó betegség, tehát érdemes törődni a megelőzésével. Dr. Buga László SIKAMLÓS UTAKON A korcsolyázás története M agyar kísérletek a színes televízióval A Budapesti Műszaki Egyetem vezeték nélküli híradástechnikai tanszékének speciális kutatócsoportja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes televízióval. A kísérleteik, célja, hogy megfelelő szakembergárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió közvetítéshez, kidolgozzák a színes vevőkészülékek gyártásához szükséges speciális mérőműszereket. A négyévi kísérletsorozat egyik eredménye, hogy elkészült az első magyar építésű színes — vételre alkalmas készülék. A magyar szakemberek francia és szovjet tapasztalokat felhasználva, a Secam rendszerű képátvitel-technikával kísérleteznek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a korábbiaknál lényeaesen nagyobb teljesítményű magyar gyártmányú vevőkészülék is. (MTI foto — Bora István felvj 'S» é&S feorésoYya, amit az a lábára kötött, csontkészült, pontosabban azavasmarha, vagy ló sípcsont- jábóL, Illetve bordájából, amelyet élesre csiszoltak. Már a kőkorgzakban ismerték, minta számos észak- és közép-európai lelet bizonyítja. Ilyen csont-korcsolyát csupán cölöp lakóházak építményei közeléban találtak, amelyek — mint tudjuk — folyók mellett álltak. Télen, amikor befagyott a víz, a korcsolya lett a közlekedési eszköz. A futók tüskés bot segítségével lökték magukat előre A fakorcsolya, mint „hollandi korcsolya” terjedt el széliében. Hollandiát tartották Európában a korcsolyázás Olaj a víz felett klasszikus hazájának. A sík, és számtálán csatornával átszőtt országban az egyik legfontosabb közlekedési eszköznek számított. A holland hadseregnek még a második világháború kezdetéig is voltak korcsolyázó csapategységei. Egy régi útleírásban olvasható: „Télen Hollandiában sok kofa- és tejesasszony látható korcsolyával a jégen. A fejükön viszik a kosarat, vagy a kannát, mely az árut tartalmazza. Közben szívják agyagpipájukat. De egyik sem véti el a lépést, nehogy a fejükön lévő terhet veszélyeztessék.” A korcsolyázás náluk már régen a legkedveltebb népszórakozás is volt, és az egész ország területén korcsolyaversenyeket rendeztek. Alig akadt festő vagy rajzoló, aki elmulasztotta volna a korcsolyázó jelenetek ábrázolását. Sok ilyen ■ kép világhírű lett. mint például Breughel, Adrian Brouwer, Van de Velde és a legnagyobbak közül Rembrandt. Von Ro- meyn de Hooghe alkotásai. Egyik amszterdami rézkarcművész hitele® pontossággal ábrázolta egy korcsolyázó nő teljes felszerelését. Hogy a hideg ellen védjék arcukat, a hollandi nők fátvolálarc-félét viseltek, kesztvű helvett szőrmemuffba dugták kezüket. A XVITT. században Angliában is felkarolták ezt a téli sportot, és Londonban megalapították az első korcsolyaklu- bo+ Brítanniában nem a komoly festők, hanem a karika- turisták ..karolták fel” a korcsolyázókat. és mint seorünvé- len fovaesűszkátó „iéríovago- kat” ábrázolták őiref. HYancia- orsrírban-az előkelő körök mulatságának számított a korcséivá. és a mozdulatok hátát a rokokó mesterek. — Watteau és Boucher — örökítették meg. Trörén-Eurárvábap a knroco- fvázáa orv ÍV leebuzgóhb nép- szerősftőie Co°th.e volt. NAm- ecralr vérebén rKeaiérte PZ effajta téli aaé-akozást. de kedvvel esínáita is Az aeélkorecolva amerSVni talál.rnánv tCin K~n készítettek el őcaör év 1 P/?0_V»r»r, b rtr~ Hegyen, völgyön, szakadékok és folyók felett sok ezer kilométeren át húzódik a BARÁTSÁG kőolajvezeték és szállítja a szovjet olajat a testvéri szocialista országoknak. £+ T'.’r'rfr] rntiq ^ kOTCSOlyázás elterjedésének. Sényi Imre LégkoRdlclesált „lakás” az állatvilágban A lakás, a vonat, a repülőgép levegőjének azonos hőmérsékleten tartása, a légkondicionálás eléggé új találmány. Az állatvilágban azonban nemcsak ilyesmire van példa, hanem sokkal tökéletesebben kondicionált „lakást” is ismerünk. A termeszek általában — de különösen az afrikai Mac- rotermes natalensis — bolyukban nemcsak állandó hőmérsékletet tartanak fenn, hanem szabályozzák, illetve állandósítják a légnedvességet, továbbá a levegő oxigén, illetve széndioxid szintjét is. sail A termeszboly állandó tén meleget adnak. Ezeknek a egyenletes hőjét nemcsak az gombakerteknek fenntartása, állatok saját testmelege bizto- vízzel való ellátása és szükség sítja, hanem vannak külön szeriéi növelése szintén kü- gombakertjeik, amelyek szár.- lönlegeS dolgozók feladata. A termeszek — különösen az említett fajúak — nagy meleget igényelnek és a légnedvesség akkor a legkedvezőbb számukra, ha majdnem száz százalék körül van. Fészküket 3—4 méter magasra építik a föld színe fölött és hogy a kellő légnedvességet biztosítsák, sok méter mélységig járatokat vájnak egészen a talajvízig és onnét hordják fel a vízhordó dolgozók a szükséges vizet a fészekbe. A bolyon belül egész sereg szellőzőakna van, amelyek leérnek a királynő kamrájáig. Ezek az aknák biztosítják a tökéletes oxigénellátást. Külön dolgozók teljesítenek szolgálatot a szellőzőaknáknál és a szükség szerint tágítják, vagy szűkítik az aknák szellőzőnyíláFalaxás malter nélkül Osesóbb és gyorsabb Két amerikai kutatóintézet olyan áj falazási eljárást dolgozott ki, amely olcsóbb, mint a hagyományos, malterról történő falazás és sokkal gyorsabb is. A falazáshoz szükséges munkaidő mindössze 12,S százaléka a szokványosnak és az így készült fal erősebb, szilárdabb, mint a régi módszerrel felrakott. Az új eljárás lényege, hogy a tökéletesen száraz építőanyagból — közönséges tégla, üreges tégla, öntött tégla — kialakítják a falat oly módon, hogy az egyes elemek közé nem tesznek maltert (ez jelenti egyébként a nagy időmegtakarítást). A falrészen az egyes elemek találkozását megfelelő ecset segítségével vékonyan bekenik olvadt kénből, üvegrostból és egy különleges anyagból készült keverékkel. Az olvadt keverék perceken belül megszilárdul és a vékony réteg biztosan tartja a falat. A kezdeti kísérletek során akkora falrészt építettek, hogy egy normális ablak kereteit beilleszthették. Amint a fal elkészült — vagyis az olvadt keverék megszilárdult —, a falat az ablak felső keretlécénél fogva daruval felemelték. Az alig néhány perces fal nem repedezett meg, mint ahogy ez a legtökéletesebben málterozott fallal történt volna. Sőt, amikor egyenetlen talajra lehelyezték a falat, akkor sem a fugák mentén repedezett meg, hanem az egyes építőelemek, a téglák törtek el. tej a kávé koffeiotartalisiát ? Csökkenti-e a Általánosan elterjedt felfogás, hogy a kávéban lévő koffein izgató hatását mérsékelni lehet tej, vagy tejszín hozzáadásával. Nálunk már csaknem kiment a divatból a „kapuci- ner”, melyet tejjel együtt szolgáltak fel és amelynek népszerűségében nagy szerepet játszott az az elképzelés, hogy a kávé sokkal „egészségesebb”, ha tejjel együtt isszák. K. Neumann német tudós állatkísérletei ezt a hitet azonban megcáfolták. A kísérleti patkányok egyik csoportját tiszta koffeinoldattal, a másik csoportját ugyanannyi kof- íeinoldathoz kevert 5 százalékos kondenzált tejjel, a harmadik csoportot pedig 20 százalék teljes tej hozzáadásával táplálta. Mindhárom csoportban a hatás teljesen azonos volt, így megállapítható, hogy a tej nem befolyásolja a koffein toxikus hatását. Érdekes a kísérletsorozatnak az a megállapítása, hogy ha az állatokat előbb kiéheztetik és azután táplálják a fenti oldatokkal, a tejjel kevert oldatoknál a pusztulási arány nagyobb volt* mint azoknál, amelyek a tiszta koffein-oldatot ették. Ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy a koffein a zsír jelenlétében a belekben gyorsabban felszívódik. Bár a tej és a tejszín, mint láttuk, nem csökkenti a kávé izgató hatását, mégis sokan vannak, akik tesznek a kávéba néhány cseppnyit, mert véleményük szerint jobban „kihozza” a kávé ízét, aromája*. Ez 'azonban már ízlés dolga és nem egészségi probléma.
