Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

\ Fagyártalom — fagydaganat A kíméletlen hideg hatása — a fagy ártalom — legszomo­rúbb arca: a íagyhalál. Évti­zedekkel ezelőtt még előfor­dult. Főleg ha magatehetetlen, vagy italos embert „fogott” markába a hideg. Ma az álta­lános műveltség, az egészség- ügyi kultúra, a fejlett közle­kedési eszközök, a magasabb életszínvonal terjedése követ­keztében a hidegártalomnak ez a formája a múlt emléke már. De ártatlannak látszó, alattomos alakja, a fagydaga­nat ma is gyakran keseríti az embert A megfagy ás és a fagydaganat két egymástól kü­lönböző elváltozás. Az egyik a íir.gy hideg következménye és azt jelenti, hogy a szervezet körülírt részén a szövetfolya­dék megfagy és a megfagyott testrész keménnyé válva törik, mint az üveg. Ha meg kien­ged, akkor kisebbedik. A fagydaganat nem Ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vér- ellátású területen a vérkerin­gést még jobban megzavarja és az ereket összenyomva fo­lyadékfelhalmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így megfagyott testfelület megduz­zad, fényes, lilás-vörös és fáj­dalmas lesz és erősen viszket. A fagydaganat tehát nem olyan veszedelmen, mint a fag­gyá* da igen kellemetlen. Még dermesztő hideg sem hcezá, hiszen már +1 — 2 vagy mínusz 1—2 C fokú hő­mérsékletnél is bekövetkezhet és hiába gyógyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer megfa­gyott szövet, a fagydaganat ki­újul és évekig keseríti az em­bert. A megfagy ásnak a dermesz­tő nagy hideg az oka. A fagy­daganat kialakulásához még csak nagy hideg sem kell! De hát akkor mi? Elsősorban a szervezet haj­lamossága. Esetleg valamilyen ártalom, vagy az ellenállóké­pesség csökkenése, legyengült- ség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, átázott cipő; továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellá­tás. Ezzel már jeleztük is, mi­ként lehet a fagyártalmat megelőzni, Sohasem marad­junk átázott ruhában, vizes cipőben, nedves kesztyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törülközni, sőt a vérkeringés eéljából a bőrt vörösre kell dörzsölni és száraz ruhát kell húzni a nedves helyett A le­gyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozottan ügyeljen öltözködésére. És vigyázzon arra, hogy a vérkeringés ne ká­rosodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szaros kesztyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorftja a hajszálereket és a vénákat A lábbeliben gyakran mozgassa meg a lábujjait. A kezét, fülét orrát, arcbőrét időnként dör­zsölje, a lábszárat szorító gu­mit lazítsa és az arcot, orrot állat, elsősorban a bokát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsírozza meg, ha hideg napok jönnek. Egyesek szerint igen hasz­nos a végtagok ereinek tor­násztatása. Erre a változatos meleg—hideg fürdő a legalkal­masabb, mert az ellentétes hőhatás az erek mozgékonysá­gát fokozza. Ez a módszer egyébként a fagydaganatok kiújulásának a megelőzésére is alkalmas. A fagydaganat — gyakori is­métlődése ellenére — gyógyít­ható betegség A' modem gyó­gyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök, fagybalzsamok mellett a rö­vidhullámot, az ultrahangot és a röntgensugarat is sikere­sen alkalmazza a fagydagana­tok gyógyításában. Sajnos Még így is igen elhúzódó be­tegség, tehát érdemes törődni a megelőzésével. Dr. Buga László SIKAMLÓS UTAKON A korcsolyázás története M agyar kísérletek a színes televízióval A Budapesti Műszaki Egyetem vezeték nélküli híradástechnikai tanszékének speciális kutatócsoportja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes televízióval. A kísérleteik, célja, hogy megfelelő szakembergárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió köz­vetítéshez, kidolgozzák a színes vevőkészülékek gyártásához szükséges speciális mérőmű­szereket. A négyévi kísérletsorozat egyik eredménye, hogy elkészült az első magyar építésű színes — vételre alkalmas készülék. A magyar szakemberek francia és szovjet tapasztalokat felhasználva, a Secam rendszerű képátvitel-technikával kísérleteznek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a korábbiaknál lényeaesen nagyobb teljesítményű magyar gyártmányú vevőkészülék is. (MTI foto — Bora István felvj 'S» é&S feorésoYya, amit az a lábára kötött, csont­készült, pontosabban azavasmarha, vagy ló sípcsont- jábóL, Illetve bordájából, ame­lyet élesre csiszoltak. Már a kőkorgzakban ismerték, minta számos észak- és közép-euró­pai lelet bizonyítja. Ilyen csont-korcsolyát csupán cölöp lakóházak építményei közelé­ban találtak, amelyek — mint tudjuk — folyók mellett áll­tak. Télen, amikor befagyott a víz, a korcsolya lett a közle­kedési eszköz. A futók tüskés bot segítségével lökték magu­kat előre A fakorcsolya, mint „hollan­di korcsolya” terjedt el szélié­ben. Hollandiát tartották Európában a korcsolyázás Olaj a víz felett klasszikus hazájának. A sík, és számtálán csatornával át­szőtt országban az egyik leg­fontosabb közlekedési eszköz­nek számított. A holland had­seregnek még a második világ­háború kezdetéig is voltak kor­csolyázó csapategységei. Egy régi útleírásban olvasható: „Télen Hollandiában sok ko­fa- és tejesasszony látható korcsolyával a jégen. A fejü­kön viszik a kosarat, vagy a kannát, mely az árut tartal­mazza. Közben szívják agyag­pipájukat. De egyik sem véti el a lépést, nehogy a fejükön lévő terhet veszélyeztessék.” A korcsolyázás náluk már ré­gen a legkedveltebb népszóra­kozás is volt, és az egész ország területén korcsolyaversenye­ket rendeztek. Alig akadt fes­tő vagy rajzoló, aki elmulasz­totta volna a korcsolyázó jele­netek ábrázolását. Sok ilyen ■ kép világhírű lett. mint példá­ul Breughel, Adrian Brouwer, Van de Velde és a legnagyob­bak közül Rembrandt. Von Ro- meyn de Hooghe alkotásai. Egyik amszterdami rézkarcmű­vész hitele® pontossággal ábrá­zolta egy korcsolyázó nő teljes felszerelését. Hogy a hideg el­len védjék arcukat, a hollandi nők fátvolálarc-félét viseltek, kesztvű helvett szőrmemuffba dugták kezüket. A XVITT. században Angliá­ban is felkarolták ezt a téli sportot, és Londonban megala­pították az első korcsolyaklu- bo+ Brítanniában nem a ko­moly festők, hanem a karika- turisták ..karolták fel” a kor­csolyázókat. és mint seorünvé- len fovaesűszkátó „iéríovago- kat” ábrázolták őiref. HYancia- orsrírban-az előkelő körök mulatságának számított a kor­cséivá. és a mozdulatok há­tát a rokokó mesterek. — Wat­teau és Boucher — örökítették meg. Trörén-Eurárvábap a knroco- fvázáa orv ÍV leebuzgóhb nép- szerősftőie Co°th.e volt. NAm- ecralr vérebén rKeaiérte PZ effaj­ta téli aaé-akozást. de kedvvel esínáita is Az aeélkorecolva amerSVni talál.rnánv tCin K~n készítet­tek el őcaör év 1 P/?0_V»r»r, b rtr~ Hegyen, völgyön, szakadékok és folyók felett sok ezer ki­lométeren át húzódik a BARÁTSÁG kőolajvezeték és szállít­ja a szovjet olajat a testvéri szocialista országoknak. £+ T'.’r'rfr] rntiq ^ kOTCSO­lyázás elterjedésének. Sényi Imre LégkoRdlclesált „lakás” az állatvilágban A lakás, a vonat, a repülő­gép levegőjének azonos hő­mérsékleten tartása, a légkon­dicionálás eléggé új találmány. Az állatvilágban azonban nem­csak ilyesmire van példa, ha­nem sokkal tökéletesebben kondicionált „lakást” is isme­rünk. A termeszek általában — de különösen az afrikai Mac- rotermes natalensis — bo­lyukban nemcsak állandó hő­mérsékletet tartanak fenn, ha­nem szabályozzák, illetve ál­landósítják a légnedvességet, továbbá a levegő oxigén, illet­ve széndioxid szintjét is. sail A termeszboly állandó tén meleget adnak. Ezeknek a egyenletes hőjét nemcsak az gombakerteknek fenntartása, állatok saját testmelege bizto- vízzel való ellátása és szükség sítja, hanem vannak külön szeriéi növelése szintén kü- gombakertjeik, amelyek szár.- lönlegeS dolgozók feladata. A termeszek — különösen az említett fajúak — nagy mele­get igényelnek és a légnedves­ség akkor a legkedvezőbb szá­mukra, ha majdnem száz szá­zalék körül van. Fészküket 3—4 méter magasra építik a föld színe fölött és hogy a kel­lő légnedvességet biztosítsák, sok méter mélységig járatokat vájnak egészen a talajvízig és onnét hordják fel a vízhordó dolgozók a szükséges vizet a fészekbe. A bolyon belül egész sereg szellőzőakna van, amelyek le­érnek a királynő kamrájáig. Ezek az aknák biztosítják a tö­kéletes oxigénellátást. Külön dolgozók teljesítenek szolgála­tot a szellőzőaknáknál és a szük­ség szerint tágítják, vagy szű­kítik az aknák szellőzőnyílá­Falaxás malter nélkül Osesóbb és gyorsabb Két amerikai kutatóintézet olyan áj falazási eljárást dolgozott ki, amely olcsóbb, mint a hagyományos, malterról történő falazás és sokkal gyorsabb is. A falazáshoz szüksé­ges munkaidő mindössze 12,S százaléka a szokványosnak és az így készült fal erősebb, szilárdabb, mint a régi módszer­rel felrakott. Az új eljárás lényege, hogy a tökéletesen száraz építő­anyagból — közönséges tégla, üreges tégla, öntött tégla — kialakítják a falat oly módon, hogy az egyes elemek közé nem tesznek maltert (ez jelenti egyébként a nagy időmeg­takarítást). A falrészen az egyes elemek találkozását meg­felelő ecset segítségével vékonyan bekenik olvadt kénből, üvegrostból és egy különleges anyagból készült keverékkel. Az olvadt keverék perceken belül megszilárdul és a vékony réteg biztosan tartja a falat. A kezdeti kísérletek során akkora falrészt építettek, hogy egy normális ablak kereteit beilleszthették. Amint a fal elkészült — vagyis az olvadt keverék megszilárdult —, a falat az ablak felső keretlécénél fogva daruval felemel­ték. Az alig néhány perces fal nem repedezett meg, mint ahogy ez a legtökéletesebben málterozott fallal történt volna. Sőt, amikor egyenetlen talajra lehelyezték a falat, akkor sem a fugák mentén repedezett meg, hanem az egyes építőelemek, a téglák törtek el. tej a kávé koffeiotartalisiát ? Csökkenti-e a Általánosan elterjedt felfo­gás, hogy a kávéban lévő kof­fein izgató hatását mérsékelni lehet tej, vagy tejszín hozzá­adásával. Nálunk már csaknem kiment a divatból a „kapuci- ner”, melyet tejjel együtt szol­gáltak fel és amelynek nép­szerűségében nagy szerepet játszott az az elképzelés, hogy a kávé sokkal „egészségesebb”, ha tejjel együtt isszák. K. Neumann német tudós állatkísérletei ezt a hitet azonban megcáfolták. A kísér­leti patkányok egyik csoport­ját tiszta koffeinoldattal, a má­sik csoportját ugyanannyi kof- íeinoldathoz kevert 5 százalé­kos kondenzált tejjel, a har­madik csoportot pedig 20 szá­zalék teljes tej hozzáadásával táplálta. Mindhárom csoport­ban a hatás teljesen azonos volt, így megállapítható, hogy a tej nem befolyásolja a kof­fein toxikus hatását. Érdekes a kísérletsorozatnak az a megál­lapítása, hogy ha az állatokat előbb kiéheztetik és azután táplálják a fenti oldatokkal, a tejjel kevert oldatoknál a pusz­tulási arány nagyobb volt* mint azoknál, amelyek a tisz­ta koffein-oldatot ették. Ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy a koffein a zsír jelenlé­tében a belekben gyorsabban felszívódik. Bár a tej és a tejszín, mint láttuk, nem csökkenti a kávé izgató hatását, mégis sokan vannak, akik tesznek a kávé­ba néhány cseppnyit, mert vé­leményük szerint jobban „ki­hozza” a kávé ízét, aromája*. Ez 'azonban már ízlés dolga és nem egészségi probléma.

Next

/
Thumbnails
Contents