Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 16. szám

Á fejük fölött

mozog a tető...

Furcsa, de így van. Ä Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyáregységében csak be kel- kapcsolni a gépeket és a íöSári András művezető, az ez portra készített újságtartóvaL

dém azonnal mozogni kezd.

Félreértés ne essék, födémmozgás nincs benne egyetlen technológiai folyamatban sem, csupán azért mozog, mert az épületnek a néhány éve húzott emeletet is nehéz tartania —• hát még a gépeket.. .1

A tető mozog, de a gyárban serényen megy a munka. Az elmúlt éves tervük közel 17 millió forint volt és ezt 102,7 százalékra teljesítettéi«.

Az idén még nagyobb feladatot kell majd megoldaniok,

„gyártmányaik nyelvén” kifejezve- még több asztalt kell gyártaniok, hiszen a terv 20 millió lett....

— Gyárunk csak asztalokat készít, a Budapesti Bútorgyár különféle garnitúráihoz. Ötféle asztalt gyártunk, negyedévenként 15 ezer darabot — mondja Zsombolyai Zoltán főmérnök.

— Az épület kívülről ugyan nem néz ki modern gyárnak pedig korszerű gépekkel dolgo- zunk. Csak ne mozogna a tető, ha bekapcsoljuk ezeket a gépeket.

A kis gyár három részből

A gyár már kinőtte magas. Először is kicsi, másodszor az épület sem megfelelő, harmadszor pedig a könyező épületektől egy tenyérnyi területtel sem lehet bővíteni...

— Ezért kell a technológiát a legmagasabb szintre emelni* hogy mostoha adottságaink mellett is teljesíteni tudjuk terveinket. Nagy segítséget nyújt a munkánkhoz a most beállított, korszerű német négyfejes gyalugép, és a lakkozógép — és a termelési folyamat megszervezése, hogy a művezetők és a dolgozók pontosan és konkrétan kapják meg feladataikat.

A mostoha körülményekre mi sem jellemzőbb, hogy a gyárnak bent a területén nine* egyetlenegy tárolóhelye, raktára sem...

— A város különböző részéé tároljuk az alapanyagokat. Felnémeten, a Csíky, Kistályai úton, csak hogy néhány példát említsek. De nem tudjuk hová rakni az elkészített asztalokat sem. Sokszor az irodába kell berakni az elszállításig.

— Az anyagellátás megfelelő?

— Állandóan baj van veSei

Kol érkezik, hol nem. Nem Ml olyan rég a gőzölt bükk helyett gőzöletlen fát hoztak, ebből pedig nem lehet asztalt készíteni. Visszaküldtük. De számos formában találkozhatunk a rossz anyeggel látással, Sajnos, ezen a területen alapvető hiányosságok vannak.

— Hallottuk, hogy exportra is gyártanak?

— Igen. Üjságtartó állványokat, Izraelnek. Még csak néhány darabot készítettünk el« de már tudok mutatni belőle.«;

A fejük fölött mozog a tetők Furcsa, de így van. Pedig a gyár gazdaságosan termel.

f— fcoój—)

Az egri műemlékvédelmi albizottság jelentése

Pusztuló szobrok - Felújítás csak a hozzáértek engedélyével - Nem múzeumi tárgy a műemlék

klasszicista kőváza. Még két példa: megváltozott a Janicsár utca 17. számú ház jellege) mert homlokzatát nem megfelelően állították helyre, és a Fazola Henrik utca 2-es számú házon engedély nélkül végeztek építészeti munkákat.

Az egri műemlékvédelmi albizottság örömmel nyugtázta* hogy az egri belváros néhány év óta tartó felújítási munkálatai során új „ruhát” kapott — a hagyományt» stílusban. Azonban továbbra is fontos, hogy engedély nélküli építkezések, felújítások ne történjenek és a kiviteli engedélyhez hűen varázsolják vissza a műemlékeket

Az albizottság tisztában van azzal, hogy a műemlékek helyreállítása és fenntartása 'tetemes összegekbe kerül, éppen ezért szinte megoldhatatlan az életveszélyes maszek műemlékházak — például az lAlmagyar u. 13, Zalár u. 3. — ! restaurálása. (Milyen megoldást lehetne találni?)

Természetesen a bizottság inem múzeumi tárgyként szedetné fenntartani a műemlékeket, mint ahogy ezt a vár — ide a múzeumot —, vagy a Buttler- ház — ahová a turistaszállót helyezték — vagy a „Rossztemplom” — jelenleg a Bródy mozi — jól példázzák, hanem célszerűen kívánja felhasználását.

Az egri műemléki rezervátum: az utcák, terek eredeti vonalvezetése és jellegzetes városképet meghatározó épületei révén valóban védettségre érdemes terület, amivel még egy tudományos értékű kiadvány is foglalkozhat, a megjelenő „Heves megye műemléki topográfiája”.

(B)

Egernek is van rezervátuma:

a történelmi belváros. Ez kiemelt műemléki terület. A város 61 műemléke és 96 műemlék jellegű épülete és képző- művészeti alkotásai közül a legtöbb itt helyezkedik el. Az egri belváros és a vár jelenti a legnagyobb idegenforgalmi vonzóerőt — az évenkénti sok tízezernyi külföldi látogatót.

övni kell a műemlékeket. Nem szabad hagyni, hogy el- misztuljanak hanyagságból és tudatlanságból, mint ahogy tönkrementek az SZMT székházzal szemben a templom előtt álló barokk szobrok, a ferences-templom Madonna- szobra, a székesegyház melletti

Párbeszéd — nehézségekkel

Mikorra tegyük a termelési tanácskozást, a pártnapot, a szakszervezeti gyűlést?

Az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában ezt a kérdést nem önmagáért szokták megfogalmazni az üzem felelős vezetői. Szót akarnak, szót kell érteniök a munkásokkal, a gondok és az eredmények elemzése elengedhetetlenül szükséges, mert csak a tények ismeretében lehet jó összhangban dolgozni, a különböző feladatokat sikeresen megoldani.

Igen ám, de a gyárban a műszakok váltják egymást, a gyár dolgozóinak egy része, méghozzá elég tekintélyes hányada vidékről jár be, a műszak után is sürgeti őket as idő, ezenkívül pedig a szállítást végző autóbuszok menetrendje is parancsoló törvényeket ír elő. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? A tanácskozásokat a két műszak közé kell elhelyezni.

Valamivel rosszabb a helyzet a Heves megyei Húsipari Vállalatnál, ahol a tanácskozásokat rendszeresen a műszak alatt kénytelenek megtartani, de a két műszak közötti gyűlések a MÁV Kitérőgyártó ÜV-ben és a Tejipari Vállalatnál sem ismeretlenek. Milyen következménnyel járnak ezek a megoldások? Tegyük hozzá: a lehető legjobb megoldások a körülmények miatt, a kényszerítő helyzet miatt.

Elég csak a türelmeftenséget említenünk. Akinek már letelt a műszakja és a gyár kerítésénél ott várakozik az autóbusza, kevés nyugalommal tud a beszámolóra figyelni, nemigen van kedve a vitában részt venni, de a hozzászólások végét is türelmetlenül várja ki, nehogy a tanácskozás kicsússzon az időből, hiszen neki még egy órát, másfelet kell utaznia hazáig.

Akinek pedig a műszakjából esik ki a megbeszélésre felhasznált idő, a teljesítménye miatt aggódik, szívesebben lenne már a munkahelyén. A szélesebb körű tanácskozás mindig szélesebb körű vitát tételez fel, ez kinyújtja az idő határait, az óvatosság pedig arra kényszenxipgjsMc 3

1966. január 20, csütörtök

ríti a részvevőket, hogy inkább elhallgassák mondanivalójukat.

A lehető legjobb megoldás tehát nem feltétlenül jár együtt a lehető legjobb eredménnyel. Mit lehet azonban mást csinálni?

Az Egyesült Izzóban is az a gyakorlat alakult ki, hogy a kisebb üzemrészekben gyakrabban ülnek le a munkásokkal tanácskozni. Rövidebb idő alatt részletesebben tudják így a témát kifejteni, megvitatni. A kétféle megoldás együtt biztat csak a lehető legtöbb eredménnyel.

Felfedezték a spanyolviaszt? Csodaszert találtak? Egyik sem igaz. Csak kihasználják a lehetőségeket.

tg. molnár}

gőzük, ahol a naunka ellátásához magasabb szakképzettség kell, aki nagyobb értéket állít elő a népgazdaságnak, aki a munka jellegénél fogva mostoha körülmények között kénytelen dolgozni — az kapjon több fizetést is. A szocializmusban a munka szerinti elosztásnak kell érvényesülnie, az intézkedés ennek szellemében született, ezért beszélünk külön kiemelt technológiai ágazatokról is.

i— Hogy melyek a kiemelt technológiai ágazatok, az nagy vonalakban ismert már —, ám a könnyebb tájékozódásért érdemes lenne a jelentősebb munkahelyeket is megemlíteni.

— A kohászatban elsősorban a nagy kemencéknél, az acélművekben, a hengerdékben, a kovácsüzemekben, az öntödékben dolgozók, a kemenceépítők, az anyagmozgatók, a tűzálló- tégLa-gyártók jönnek számításba. A gépiparban az esztergályosok, a nehéz vasszerkezeti lakatosok, égetők, edzők, öntőik, kovácsok, kemenceköm ű- vesek, hajóépítők, hídépítők, ólomártalomnak kitett munkások, gumival dolgozók, só jatéri munkások, a kazántelepi személyzet. A vülamoeiparban a hálózatépítők, hálózatszerelők, karbantartók, az erőmüvekben a széntéri munkások, salako- zók, fűtők, kazánkarbantartók. Tehát az intézkedés azokat a munkaköröket veszi számításba, ahol a bérek a munka nehézségével, vagy a kívánatos szakképzettség mértékével nem voltak arányban.

«— Az intézkedések végrehajtásához milyen útmutatást adhat a Vasas Szak- szervezet; van-e olyan szempont, amelyre különösen ügyelniük kell a vállalatoknak?

— A' bérpolitikai intézkedések végrehajtásakor három lényeges szempontnak nem szabad elsikkadnia. Mindenképpen növelni kell a nehéz fizikai munka és a magasabb szak- képzettséget igénylő munka anyagi megbecsülését. Csökkenteni kell az egyes szakmák, és munkakörök között esetleg meglévő bérfeszültségeket. Azonkívül ügyelni kell arra is, hogy a bérek szétosztásakor szociális szempontok is érvényesüljenek. Semmiképp sem szabad egyenlősdi szemlélettel hozzáfogni ehhez a munkához. A Vasasszakszervezet a Kohóén Gépipari Minisztériummal, együtt, a SZOT útmutatásai « alapján kidolgozta az elosztás* arányait. Az arányokon belüli azonban a vállalati vezetőknek* és a szakszervezeti bizottsá-« goknak szabad kezük van. Élő-1 írás, hogy 4 százalék legyen a; béremelés egyéni alsó határa < s az, hogy az átlag a technoló-; giai ágazaton belül a 10 száza-( lékot nem haladhatja meg. Ez* azonban nem zárja ki azt, hogy« pl. egy öntödében nem leheti olyan munkahely, ahol a bér-$ emelés mértéke túllépi a 10 i százalékot. Ha valahol minden-; kinek adni akarnak, akkor fé-i lő, hogy még a 4 százalékos al- j só határ betartásához sem lesz« elegendő a pénz. í

— A művezetőknél is a mini- í műm 100 forint, a maximum ■ 300 forint, — azonban nem < szükségszerű, hogy valameny-l nyi művezető kapjon fizetés-$ emelést. A művezetők bérét! lehet emelni —, de csak a jó* művezetőkét kell. Az irányi- i tó munka minőségének javító-' sára kell ösztönözni, és egyéni- < leg szükséges elbírálni minden« esetben a béremelés mértékét,; sőt egyszerűen azt, hogy adja-í nak-e vagy sem. A végzettség,! a munkában eltöltött idő, a rá-* termettség, a tartósan kiválóan végzett munka, az irányított1

Béremelés a kohó- és gépiparban

A vasiparban kiket érint és milyen mértékben a béremelés? — Hogyan segíthetik az új bér- intézkedések időszerű feladatainkat ?

Oesená* libornak, a Van asszak szerveset titkárának

nyilatkozata

áU. Alkatrészgyártó, felületke- zflő és szerelő üzemekből. 180- an dolgoznak benne, két műszakos beosztásban. Az asztalók rendkívül modernek, szemre is tetszetősek. Az elmúlt évben 70 ezret gyártottak belőle.

munkahely nagyságának, fontosságának, bonyolultságának figyelembevételével. Az egyéni elbírálás követelménye természetesen vonatkozik a fizikai dolgozókra is. Pl. egy széntelepi dolgozónak adhatunk béremelést —, de csak a jó dolgozónak kell adni. Azután itt van a rendelkezésre álló keret 20 százaléka, amelyet nem kell a kiemelt technológiai ágazatokra fordítani —, de esetenként lehet. Ezt a 20 százalékot sem szabad elaprózni. Ebből a keretből kell növelni a béreket azokon a speciális helyeken, amelyeket a határozat, és a tájékoztató nem említ külön, de nem is említhet, hiszen a gépgyártás rendkívül komplex feladat, gyáranként más és más a feladatok súlypontja.

— Kalkulálni kell a tervezett bérfejlesztési kerettel is, hiszen, mint említettem, az független a bérpolitikai intézkedésekre fordítható keret kötöttségeitől. Számolni kell az év közben esetleg bekövetkező létszám- megtakarításból származó bértöbblet 75 százalékával isi, ami az idén a vállalatoknál marad, s hogy kinek, mennyit adnak belőle, az a vállalatoktól függ.

— Mindezeket összevetve, meg kell állapítani: a vállalatok számottevő eszközöket kaptak a differenciáltabb bérezés megteremtésére. Ez a jól dolgozó munkások — a többség — érdekeivel, és régi óhajával is találkozik!. A differenciáltabb bérezés pedig lehetőséget ad arra, hogy a legfontosabb feladatokra ösztönözzünk, hogy azok kerüljenek az érdekek, és az érdeklődés középpontjába. Ezek a feladatok egyrészt általánosak: a munkafegyelem erősítése, a termelékenység fokozása, a munkaidő jobb kihasználása, a rentabilitás megszilárdítása, a minőség javítása; — másrészt speciálisak, hiszen vállalatonként más és más ezeknek a feladatoknak a szerepe, hatása az eredményesség fokozásában. (Pl. valahol jó a kapacitás kihasználása, de nem kielégítő a minőség stb.) Ezekre a feladatokra központilag csak általában lehet ösztönözni, s az nem minden esetben a leghatásosabb, épp ezért a sajátos vállalati feladatok teljesítéséhez a differenciáltabb anyagi ösztönzésre a vállalatok most, az új bérpolitikai intézkedések keretében is megkapták a lehetőséget —, így az intézkedések, végrehajtásakor ez legyen a legfontosabb szempont

G. F.

Január I8-án került nyilvánosságra a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a február 1-én életbe lépő új bérintézkedésekről. A tájékoztató több iparággal, szolgáltató, egészségügyi és kulturális ágazattal foglalkozik, a egymillió embert érintő intézkedések összegezését tartalmazza, így — természetesen — •valamennyi részletkérdésre nem térhetett ki Felkerestük tehát a Vasasszakszervezet titkárát, Ocsenás Tibort, hogy a kohó- és gépiparban, valamint a villamos energia-iparban dolgozók fizetésemeléséről részletesebb tájékoztatást kap— A gépiparban összesem 184 millió forintot a villamosener- gia-iparban 14,5 milliót fordíthatunk a fizikai dolgozók és a művezetők, főművezetők béremelésére. Az utóbbiak részére a gépiparban 14 milliót, a vil- lamosenergia-iparban 1,7 milliót biztosíthatunk; ez mintegy 9 és fél ezer embert érint A fennmaradó összeg 80 százalékát a bérintézkedésekkel kapcsolatban kiemelt technológiai ágazatokban dolgozóik vezetői és a szakszervezeti bizottságok szabad kezet kapnak a jelen intézkedésben ki nem emelt ágazatokban dolgozók fizetésének javítására. A' keret 80 százalékából mintegy 90 «ezer, 20 százalékából pedig mintegy 20—30 ezer ember keresetét növelhetjük,

Az érintettek köre és a M- hewználható anyagi esaközök Ú jetentőeek.

— Valóban tekintélyes a m összeg iparági szempontból is —, de a boríték egyénenként mennyivel lesa vastagabb?

— A kohászatban pl. az, aki a béremelés szempontjából kiemelt ágazatban dolgozik, aa idén áfiagrwaw 1500 forinttal vihet majd többet ham — Ills havi összesítésben — mii** tavaly. A gépiparban, viUa snoeenergia-iparban pedig 1350 —1370 forinttal többet A művezetőknél 1968-ban 1600—1700 forinttal kerül több a bori tkokba, az eddiginél havonta átlagoson 150 forinttal nagyobb fizetés. A vasiperben azok koresete, akiket a béremelés értet, átlagosan 8-8,5 százalékkal nő. A bérpolitikai intézkedések megvalósítására a vállalatok az idei bérfejlesztési kereten felül, külön keretet kapnak, tehát a vállalati tervekben már korábban meghatározott bérfejlesztési keret mértékét, ezek a február elsejével hatályba lépő intézkedések nem csökkentik: ez a két keret együttesen növeli az iparágak átlagbérét. A kohászatban ez a növekedés 5, a viUamoseneigia-iparban 4, a gépiparban 3 százalék lesz.

— Ez a vállalati keretektől független béremelés az év közben életbe lépő, a családi költségvetéseket érintő árváltozások ellensúlyozásaként jelentkezik?

— Ha a családi pótlék emelését is számításba vesszük, akkor azoknál a családoknál, akiket érintenek a bérpolitikai intézkedések, a keresetnövekedés nemcsak ellensúlyozza a tervezett fogyasztói árváltozásokat, hanem tényleges többlet- jövedelmet is jelent. A cél egyébként sem csak az volt, hogy egyszerűen, mechanikusan ellensúlyozzuk az árváltozásokat, hanem: —, ha egészségesebb, reálisabb árstruktúrát alakítunk ki, mert a fejlődés elért szakaszában a további haladás csak így képzelhető el, akkor egészségesebb és reálisabb bérezést is ki kell alakítanunk. Aki nehezebb munkát végez, aki többet dől-