Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

Salude, Cuba! Fidel nem excellenc —• Láttad-e Fidel Castrot? Beszéltél-e vele? — ez volt is­merőseim leggyakoribb kérdé­sé kubai utazásommal kapcso­latban. Nem Fidel Castroval sajnos Bem volt lehetőségem beszél­getni, mert a csehszlovák kor­mányküldöttséggel járta az or­szágok De mégis mindennap találkoztam vele”, érezhettem forradalmi művének varazsat, személyének mély hatasat az országra, az emberekre. Egy epizód róla: A magyar követségre bejáró kubai ismerősünk mesélte, az első nap élményeit gazdagít­va, az autóbuszos városnézés kor. ... i _ Hivatalos diplomáciai le­velet diktál követünk Fidel Castronak. Az írógépnél kubai lány ült és automatikusan rót­ta a sorokat Egyszer csak megállt a gépeléssel. — Nem! Én ezt nem írom ic _ _ _ _ telt ki hirtelen ha­jasé31- , MéghogyFidel excellenc.... Fidel... nem excellenc —-tilta topott élénken, s alig sikerült meggyőzni róla, hogy a diplo­máciai nyelv még nem vetri át azt a közvetlen megszokta si. érintkezési módot, amely a Kuba miniszterelnöke es nepe közötti kapcsolatra jellemző. Igen .. Fidel esetében még » Kubában használatos rrvort” sem használjak. _ Ügy említik az őserdőktől korulvett bohiokban és gyárak wlvarár., piactéren, vagy ^ukornad-ul- tevényen: *a mi Fidelunk . És tegezik kicsik, nagyok egyformán. Bármerre jártunk worsaag- ban, mindenütt szoba került a neve, ötleteit, véleményét, ér­véit úgy tartottak s^mon az emberek, mint ah°SF a ™ krónikáink feljegyeztek Má­tyás királyét. Fiatal katona meséli, a Jose Marti-emlékmű őrzői g mi történt varosukban bevo­nulása előtt. _A piacon drágán kínálta ci póit a kereskedő. Kihasznál­ta. hogy az amerikaiak meg­tagadták az áruszállítást es a szocialista országokból meg nem érkeztek meg az iparcik kék. Hiába könyörögtek neki az emberek, nem engedett « árból. Aztán - • • a P leszállt egy helikopter. Fittel jött vele, s amikor mondlaK neki, mi a panaszuk, odalépett az árushoz. — Mennyiért adod — kér­dezte a megszeppent kereske­dők „. _ Tíz pesot kérek erte, Fi- deL De neked megszamitha- ix/m olcsóbban is. — Mennyiért? — Négyért... esetleg — aJázafoskodott az árus és meg­rökönyödve nezte, amint Fi de. Castro intésére cukorként kap­kodták szét az áruját „potom be, így emlékezik Fidel Cast- rora. — Én láttam őt tüzelni a repülőgépekre. Fedezék nélkül állt ki a főhadiszállás elé, s úgy lőtt. A Central Ausztrália Cukor­gyár munkásai arra esküsznek, (ott volt Fidel főhadiszállása egy pálmalevéllel fedett faépü­letben), hogy amikor olyan ritkán okozta árvíz közbeni mentésnél látták FidéLt. Az epizódoknak végie-hossza sincs Fidelről, akit nem tört meg a Batista-rendszer börtöne, s az sem, hogy a merész partraszál­lásnál —, amikor hetvenegyné- hány harcostársából csak 12-en maradtak életben — több mint egy hétig csak a cukornád le­velén éltek bujdosva, a több ezer főnyi üldöző elől. Akkor írta Guevara, a kubai forradalomhoz csatlakozó or­vos a naplójába!: Fid el Castro cukírnád-aratásnái segít. nagy erővel támadtak az emig­ráns partr aszalták, hogy a seb­tében összetobarzott védelem itt-ott megingott, Fidel is tank­ba ült, s ő maga lőtte ki az el­lenforradalmárok egyik partra szálló járművét. És közben a tank is elrom­lott, alig tudták kimenekíteni az ostromgyűrűből. Más tartományokban a hur­„Fidel biztosan megiiibbant a sok megpróbáltatástól”. Ugyanis néhány perccel előtte Castro ilyen kijelentést tett az (életben maradt — mindössze hét puskával rendelkező — for­radalmároknak: „A Batista- rendszer napjai meg vannak számlálva”. Harmincezres létszámú, jól felszerelt hadsereg állt velük szemben és mégis Fidel két év múlva, szakállasai élén, győz­tesen vonult be Havannába. Sem címet, sem rangot nem igényelt, később mégis ő lett a Kubai Köztársaság miniszter- elnöke. S ezután az építés nem könnyű napjai jöttek... és az új legendák. Ma is fogalom Kubában ez a kifejezés, mondhatni úgyis, ez­zel mérik az időt és a különb­séget: „Fidel idejében”. Ami­kor először átmentünk a Ha­vannai tengeröböl alatt húzódó alagúton, és egy pazar, új vá­rosrész tárult a szemünk elé, ezzel kezdték bemutatását: — Fidel idejében épült. Amikor az egykori laktanya helyén épült iskolaváros pál­maövezte utcáit jártuk, e sza­vakkal mutatott szét az iskola igazgatója: — Fidel akarta, hogy minden a gyerekeké legyen. Később az indián rezervá­tumban külön előadást hallhat­tunk arról, hogy miként jut­tatta a kormány nagyon olcsó díjért a munkások üdülőjéül az eredeti stílusú cölöpös indián házakat Castro javaslatára. És amikor Santa Maria han­gulatos tengerpartjának strand­ján minden belépőjegy nélkül kaptuk a kabinokat, a törülkö­zőt, s csodálkozva kérdeztük; ez hogy lehet? A kabinos a vi­lág legtermészetesebb hangján mondta: — De hisz ezt a munkásoknak adta , Fidel... hogy fogadhat­nánk el akikor pénzt? Azelőtt ezek a fényűző stran­dok is milliomosokból álló klu­bok kizárólagos tulajdonai vol­tak. A kubaiak szemében a for­radalom vívmányai szinte egy- gyéolvadnak Fidel Castro nevé­vel, akinek közvetlensége, egy­szerűsége, magával ragadó szó­noki képessége szinte egyedül­álló a világ államférfiai között. S ilyen rokonszenvet érezve, maga mögött tudva a szigetor­szág népének nagy többségét, egyetértését, hadakozik évek óta a múlt és a jelen nehéz fel­adványainak megoldásáért. (Folytatjuk) Kovács Endre Mi legyen a sorsa f Gyöngyösön, a déli város­részben alig két éve nyílt meg egy modern presszó, a tő- szomszédságában pedig egy ugyanilyen berendezésű, kor­szerű formájú falatozó. Ele­inte az újdonság varázsa von­zotta mindkét egységbe a ven­dégeket, az idő múlásával azon­ban kiderült, hogy csak a fa­latozó tudta az érdeklődést fenntartani, a hangulatos, külső képében is mutatós presszó egyre inkább magára maradt. Mit lehet ilyen helyzetben az ésszerűség szerint tenni? Fel kell számolni véglegesen a presszót? Aligha lenne he­lyes intézkedés. Az immár há­romezer lakosú déli város­részt nem lehet presszó nél­kül hagyni. Akkor hát? Kézenfekvőnek látszik a megoldás: össze kellene von­ni a falatozót és a presszót, méghozzá úgy, hogy kisven­déglőt létesítenének a két egységből, a mostani presszó­rész megmaradna belső te­remnek, felszolgálóval, csak ülő vendégek részére, presz- szógéppel, cukrászsütemé­nyekkel felszerelve, tehát semmit sem veszítene mai ál­lapotából, de megtoldva a kis­vendéglő előnyeivel. Hogy a kétféle vendéglátó feladat ne­hezen képzelhető el ilyen ösz- szevonásban? Ki tudja ezt előre eldönteni? Nem beszél­ve arról, hogy a délutáni, kora esti órákban a presszóvendé­gek így is megtalálhatnák szórakozási lehetőségüket, hi­szen ebben a napszakban a kisvendéglő általában ilyen jelleggel úgyis szünetel. De 8 feltevés helyességének bizo­nyítékáért sem kell messzire menni, aki ismeri, tudja, hogy a nagyon látogatott nagyrédei Szőlőskert kisvendéglő is azo­nos „profillal” működik, még­hozzá jól és eredményesen, a vendégek megelégedésére. És még valamit. Mi lenne, ha az így kialakí­tott kisvendéglő vállalkozna akár ételek, italok, de cukrá­szati készítmények házhoz szállítására is? Előfordul, hogy váratlanul vendégek ér­keznek, akiket valamivel il­lik megkínálni, de a háziak nem készültek fel rá. Ilyen­kor csak fel kellene tárcsáz­ni a kisvendéglőt, és meg le­hetne rendelni mindazt, ami­re szükség van, anélkül, hogy otthonról ki kellene mozdul­ni. Néhány perc múlva a sör, a sütemény, de akár a hideg­tál is megérkezne. Ma még szokatlan a gondolat? Lehelj de modern háztartások körül­ményei előbb, vagy utóbb úgyis felvetik ezt az igényt. Miért ne kezdeményezhetne ezen a területen a vendéglá­tóipari vállalat? A fenti javaslatokon leltet vitatkozni, de egy dologban nem: a gyöngyösi déli város­részben a falatozó és a presz- szó sorsát el kell dönteni. (g. mól—1 Múltjuk nincs, de hírük már vem — Én Fídellel egy gyűlés vitán beszéltem — emlékezik a Pinar de! Rio tartománybeli földműves, amikor néhány szóra megállítottuk a cukor­nád-ültetvény szélén. — Mond­tak neki... még nagyon a kezdet kezdetén vagyunk a szövetkezetben, s nem kapjuk meg a traktorokhoz szükséges tartalék fogaskerekeket. így nem tudjuk beszállítani a ná­dat a cukorgyárba ... félő, hogy megerjed. Fidel felje­gyezte a kérésünket, és a leg­közelebbi postagéppel megjött a fogaskerék a Zetorunkhoz. Mutatja az élénk piros szí­nű traktort, amelynek pótko­csijára most kapaszkodnak fel a szövetkezet földművesei, hogy a víz útját egyengessék a szomjazó ültetvényre. S amikor néhány nap múlva eljutottunk a kubai tengerpart Disznó-öböl környéki részére, ahol az emlékezetes 1961. évi intervenciós partraszállás tör­tént, a Playa Larga-i tanító, aki az invázió kezdetén ön­ként jelentkezett a hadsereg­4 MSPUJSAG decesnfeer 8., merűn Anyák, feleségek, háziasszo­nyok, keresők. Életet adnak, gyermekeiket szülnek és nevel­nék, összetartod, kovászai a csa­lád építményének, életének; dolgoznak gépek, íróasztalok mellett, a földeken, s otthon is, a lakás négy fala között. Többszörös teher a mindennapok gondjai s ba- 'jai nehezednek vállaikra. Heves megyében 343 000 em­ber él, közülük 178 000 a nő. A kereső nők száma eléri a het- vennégyezret, őket nyomasztja a legnagyobb s legtöbb gond, hatványozottan több gond és nehézség, mint azokat, aldk az otthon zártságában csak anyai, háziasszonyi feladataiknak él­nek. Gondjaik oka — a súlyos túlterheltség, az időhiány. A férfinak gyógyulást adó menedék, búvóhely, csendes, védett öböl az otthon, ahol ked­vére megpihenhet, felfrissül­het, szórakozhat, kikapcsolód­hat Nem így a nő számára, őt anyai, háziasszonyi teendői várják: főzés, mosás, bevásár­lás, takarítás, vasalás, varrás. És hiába végzi el „kötelező” napi munkaideje után otthoni teendőit, nincs semmi látszat­ja, semmi tartóssága; mert másnap és harmadnap kezdheti újra az egészet elölről. Időhiány ... Kevés a szabad f idő, amit tartalmasán családja [körében eltölthet, kevés az idő, \ hogy gyermekei nevelésével ^ eleget foglalkozhatna. Sok dol- f gozó és nem dolgozó asszonyt ^megkérdeztek: mit csinálna leg­szívesebben, ha több szabad 1 ideje lenne? A dolgozó nők , többsége azonos választ adott, ‘ha több szabad idejük lenne, í legszívesebben gyermekükkel, i gyermekeikké! töltenék. A-hét A gyengébb nem bármely napján gyakorlatilag egy-kót órája sincs a kereső nő­nek, hogy gyermekeivel foglal­kozzék. A tartósabb együttlét ideje a pihenőnap, vasárnap. Pihenőnap? A valóság az, hogy a kereső nőnek a vasárnap is csak olyan, mint a többi nap; mert vasárnap is csak főz, mos, takarít s ilyenkor igyekszik pó­tolni azokat a legapróbb dolgo­kat is, amelyeket hét közben elmulasztott. A szövetkezetekben dolgozó nők még hátrányosabb helyzet­ben vannak az iparban foglal­koztatott társaiknál. A szövet­kezeti asszonyoknak kora ta­vasztól késő őszig még vasár­nap sem lehet igazán megáll­niuk. Ott vannak a növény- ápolásnál, a betakarításnál. Ott vannak a szőlőnyitásnál, de permeteznek is, sőt: csépléskor ők a kazlazók. Az idén például sárban, fagyban és hóban ők szedték nagyobbrészt a szőlőt, de letörték a kukoricát is, ki­ásták a cukorrépát is. Clőitéletek és mítosz Merev előítéletek gátjai ne­hezítik, akadályozzák a nők egyenjogú szerepének kiteljese­dését. Sok helyütt burjánzik ma is a férfiúi konzervativiz­mus, a hamis mítosz, amelyek a nők fölébe helyezik a férfit, a „teremtés koronáját”. A ve­zetők idegenkednek a nőktől, a női munkaerőtől, mondván: rontják a termelés gazdaságos­ságát, a termelékenységi mu­tatót, nehezen fegyelmezhetők, nem lehet iájuk biztonsággal ‘Számítani. Mert ugye, ha férj­hez mennek, rendszerint meg­válnak állásuktól, s az sem na­gyobb nyereség, ha maradnak, mert előbb-utóbb gyereket szülnek, szabadságra mennek, s amíg a gyerek felnőtté nem érik, gyakran hiányzanak a munkából, betegség esetén. S ha már van család, a nők gon­dolatai a munkahelyen is ekö­rül járnak, fáradtabban érkez­nek munkába, mert az otthoni gondok, teendők lékötik ener­giáinkat, erejüket. Általánosságban úgy véle­kednek a nőkről, hogy nincs bennük elhivatottság, ambíció, szakképzettségük alacsony. Sta­tisztikával is bizonyítani tud­ják, hogy például a megye ke­reső nőinek hatalmas százalé­ka megrekedt a betanítottság szintjénél, kevesen vállalkoz­nak arra, hogy szakképesítést is szerezzenek. Gondolkozzunk igazságosan: a nő elvégzi háziasszonyi teen­dőit, kiszolgálja férjét, a gyere­keket, mérhetetlenül többet dolgozik a férfinál. Hogyan élhetne ilyen körülmények kö­zött hivatásának, hogyan vál­lalkozna szakmunkájában ran- gosodni, amikor minden szabad ideje arra megy el, hogy ott­honi feladatait ellássa; hogyan gondolhatna csekély változásra is, ha nem számíthat arra. hogy a családi munkamegosz­tásból a férfi is kiveszi a ré­szét?! Könnyítések. megoldások Fáradságos és nehéz a nők munkája a családban, teljesen Hetenként két este különö­sen hangos a füzesabonyi já­rási kultúrház. A termekből nótaszó hangzik. A próba sok­szor a késő éjszakába nyúlik, de minden kórustag szíwel- lélekkel kitart. Hat éve alakult meg Fü­zesabonyban a földművesszö­vetkezet énekkara. Erről beszélgettünk Gál Jó­zsef főkönyvelővel, aki maga is lelkes tagja a kórusnak. lefoglalják a háziasszonyi, anyai teendők s a gondok. Kell és szükséges is, hogy terhei­ken könnyítsünk. Például az-l zal, amely a megyei Nőtanács legutóbbi vezetőség- és kong­resszusi küldöttválasztó ta-1 nácskozáson javaslatként fel-| merült: tökéletesíteni kell a gyermekintézményeket, újakat létesíteni; s ha az óvodákban, bölcsődékben betegszobát ren­deznének be a könnyebben megbetegedett, gyengélkedő gyermekek részére, megszűn­nének az anyák műszakmu­lasztásai, kevesebb nő esnék ki a termelésből. Nagy gond a főzés, főként azért, mert hosszadalmas, időt rabló. Segíteni a kereskede­lem tudna, nagyobb áruvá­lasztékkal a félkész- és kész-\ ételekből. Kézenfekvő az a megoldás is, hogy legyen több ideje a nőknek a házimunka, a csa­lád s főként a gyermekek el­látására. A kereső nők, s első­sorban az anyák számára kel­lene munkaidőkedvezményt biztosítani, például szomba­ton. A javaslatok, elképzelések, tervek megvalósulása egyelőre nem történik máról holnapra. A megvalósulásban azonban bízhatunk, hiszen e tervek, ja­vaslatok. elképzelések reáli­sak, s társadalmunknak is fon­tos érdeke fűződik hozzájuk. E megvalósulások a női egyen­jogúság valóságosabb, gyakor­lati kiteljesedését jelentik. És addig? Segítsen még töb­bet a férfi a nőnek, férj a fe­leségnek. Nem kell félni attól, hogy emiatt a gyűrű is leesik az ujjúnkról. Pafaky Dezső — Régebben is volt a köz­ségben énekkar, de a rendsze­res működést a támogatás hi­ányában nem tudták biztosí­tani. Ezért kérték a földműves- szövetkezetei, hogy segítse a dalosokat, ne vészén kárba a község dolgozóinak lelkese­dése. A helyi vezetőség felka­rolta a kezdeményezést. — Kik énekelnek a kórus­ban? — Nálunk minden foglal­kozási ágat képviselnek a ta­gok. A szövetkezetiek mellett vasutasok, tanácsi és más tö­megszervezeti dolgozók, ter­mel ős zö vetkezeti tagok, de még postások is. Ebben a kórusban valóban, sikerült elérni, hogy a falut énekeseit összefogják. A meg-, alakulás óta a létszámuk már. 50 főre növekedett. Repertoárjukban 20 szánt; szerepel. Verdi, Kodály, és' Bárdos műveit éneklik. Nagy­sikert arattak Kodály Fölszál-, lőtt a páva és Bárdos Pohár­köszöntőjének előadásával. Az énekkar megalakulása-, óta 50 esetben lépett fel. Eseménynaplójukban küto-.. nősen az 1964. évi egri dalos- ünnep, a rádiófelvétel és az-, idei szövetkezeti napon tör-, tént fellépés foglalja el a Bői helyet. Mi volt a legnagyobb ese­mény a kórus életében? Talán az egri dalosünnep, ahol Bárdos Lajos zeneszer­zővel személyesen is mégis-- merkedtek. Az események kö-. zül szorongással, de büszke­séggel beszélnek a budapesti- minősítésről. A „Csili” mű­velődési házban Vásárhelyt! professzor előtt kellett mun­kájukról számot adni. A fü­zesabonyiak bronzkoszorús minősítést kaptak. Szép aján­dék az ötéves jubileum mellé. A füzesabonyi szövetkezeti kórus nem nagy múltra te­kinthet vissza, de a hírük már a megye határain túl jutott. Sok meghívás érkezik hozzájuk. Most Gyöngyösre és Hortra készülnek. Mindkét községben egész estét betöltő műsorral lépnek fel. Esténként azonban már űj dal hangzik fel a zárt ajtók mögött. Üj dalt tanulnak; s még több fiatalt szeretnének meghódítani a kórusmozga- 'lomnak. Szabó Ibtjm,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents