Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

Ki lehet jó labdarúgó, játékvezető, — és meddig ? AZ UTÓBBI években mind gyakrabban vitatéma: kiből le­het jó labdarúgó, játékvezető, és melyik az a korhatár, amely­nek elérése után a játékvezető­nek le kell vonnia a konzek­venciát és szegre akasztani a sípot, valamint a szöges cipőt. A probléma nem egyszerű és nem is lehet azt néhány sorban elintézni, mert a végső szó ki­mondását megfontolt elgondo­lások sorozatának kell meg­előznie és nem utolsósorban tu­dományos kutatásoknak. Elsősorban azt kell tisztáz­nunk, egyáltalán kiből lehet jó játékvezető és csak azután a korhatárt. Tudvalevő, hogy a já­tékvezetők a mérkőzések veze­tése közben fizikai és idegi ter­helésnek vannak kitéve. Az el­mondottak alapján nyilvánva­lóvá válik, hogy mielőtt bárki játékvezetésre jelentkeznék, fi­zikai és szellemi alkalmassági vizsgálatokon kell részt vennie. Miből is álljon az a vizsgá­latsorozat, amely megállapít­hatja a jelentkezők alkalmassá­gát? Mindenekelőtt a Sportor­vosi Intézetben kerüljön sor olyan alapvető vizsgálatokra, amelyek a jelentkezők egészsé­géről, valamint fizikai és ideg- rendszeri erőnlétéről, az emlé­kezés és reakcióképességről ad­nak megfelelő tájékoztatást. A különböző vizsgálatok azonban még nem elegendők. A játékvezetőknek megfelelő szakmai tudással is kell ren- delkezniök a sportággal kap­csolatban, elsősorban a játék- szabályokat kell tudniok elmé­letben és alkalmazniok a gya­korlatban. ÉRDEKES, és a témához tar­tozik, milyen fizikai és idegi terhelésnek van kitéve a já­tékvezető egy mérkőzés leve­zetése közben. Ez természetesen sokszor függ attól, milyen szin­tű a mérkőzés, van-e partjel­ző, megfelelő-e a szakmai fel- készültség, milyen az életkor és a testalkat, az egészségi álla­pot, valamint rendelkezik-e a játékvezető lelkiismeretesség­gel. korrektséggel. Ugyanakkor nem kis mér­tékben hat a szemben álló csa­patok tudása, klasszisa és a kö­zönség száma, játékintelligen­ciája. szabályismerete, tárgyi­lagossága, fegyelmezettsége. A fentiek figyelembevételé­vel is meg lehet állapítani, hogy egy mérkőzés terhelése különböző lehet a játékvezető­re, mégis van egy értékmérő, amelyet alkalmazni helyes és ez az „iram”. Általában gyen­ge, közepes és erős iramú mér­kőzéseket figyelhetünk meg, amelyek természetes következ­ményei lehetnek az igénybevé­telnek. Nem érdektelen foglalkozni azzal a problémával, hány évi gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki jó játékvezető le­hessen. Az elfogultak szerint több évtized, mások szerint elég öb-hat év is, ha megvan­nak a már elmondott képessé­gek és készségek a játékvezető részéről. Ha például orvosokat, mérnököket lehet képezni hat év alatt, miért ne lehetne va­jakiből ennyi idő alatt kiemel­kedő tudású játékvezető? Ha azt nem is állíthatjuk, hogy különös tehetség kell a játék- vezetéshez, mégis megállapít­hatjuk, érzék és adottság fel­tétlenül szükséges. A mérkőzé­sek során 90 percen keresztül mozgás-sorozatokat/ kell megfi­gyelni, rögtön reagálni,- amely­hez nagyfokú figyelemre, a tör­ténések megérzésére, megérté­sére és rögzítésére van szük­ség. A mérkőzéseken előforduló új helyzetek, vagy meglepetés levezetéséhez érzék kell. külön­ben bekövetkezik a csőd, amely sok esetben irreálissá teheti egv-egv mérkőzés végső ered­ményét. A KŐVETKEZŐKBEN azt a korhatárt kíséreljük megszab­ni, amelyen belül egy játékve­zető eredményesen működhet még az élvonalban is. Ennél a témánál utalnunk kell arra, kevés labdarúgó szaladgál a pá­lyákon 50 éves korban, éppúgy hasonló korú játékvezetők sem nyújthatnak megfelelő szintű teljesítményt egészségük káro­sodása nélkül. Ennél a kornál feltétlenül helyes arra gondol­ni, miként vonta le a konzek­venciát sokszoros válogatott kapuvédőnk, Grosics Gyula. Annak ellenére, hogy szakem­berek megállapítása szerint még jó néhány évig védhette volna válogatott csapatunk há­lóját, altkor hagyta abba az ak­tív sportolást, amikor még nagyszerű védéseivel örvendez­tette meg a szurkolók nagy tá­borát. Nem várta meg azt az időt, amikor már a közönség megjegyzései kényszerítették volna a zöld gyep elhagyására. És ez így is helyes. A játékve­zetőnek is kell annyi felelős­ségérzetének lennie, hogy be­lássa, eljárt az idő és át kell adni a sípot azoknak a fiata­loknak, akik megfelelő tudás­sal rendelkezve biztosítják a mérkőzések szakszerű és sport­szerű levezetését. A síp helvett be kell kapcsolódniok az okta­tó- és nevelőmunkába, új já­tékvezetők képzésébe, tovább­képzésébe, nagy gyakorlati és elméleti tapasztalataik átadásá­val. VÉGSŐ következtetésként meg lehet állapítani: általában mindenkiből lehet öt—hat év alatt jó labdarúgó játékvezető, ha rendelkezik megfelelő kész­séggel, adottságokkal, ugyan­akkor az ötödik x elérésekor még kellő egészségi állapot mellett is megfontolandó az ak­tív játékvezetés és inkább az irányító, nevelő- és oktatómun­kába helyes bekapcsolódni. Nagy András A kfirgvfi*ósdiról iefentiük: Fejlődött a tömegsport Makiáron és Hatvanban Megkezd ődtefc megyénkben Is a sportköri vezetöségválasztó köz­gyűlések. A Siroki Vasas után a Hatvani Spartacus sportolói, a makiáriak, a tófaluiak, a kápol­naiak, a mikófalviak, a márkázl­ak, a lőrinciek vitatták meg sporkörük kétéves munkáját, az átszervezés óta elért eredményei­ket és meglevő hibáikat. Makiáron például hatvanan je­lentek meg a helybeli Tsz SK ve­zetősáv á las-ztó közgyűlésén, de ott volt Pusztai László, a megyei TS elnöke, valamint a községi párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetők is. Parádi Gusztáv sportköri élnők tartotta meg a közgyűlés beszá­molóját.. Elmoindotta, hogy két év alatt elsősorban a sport tömege­sítésében értek el eredményt, és az elkövetkezendő években is ezt tekintik fő feladatuknak. Ezért a tél folyamán sportelőadásokat rendeznek, de tovább folytatják a kispályák építését is. A beszámolót követő vitában 12 hozzászóló elemezte, kritizálta a vezetők munkáját. Elsősorban a tsz-vezetőket szólították fel a nagyobb sportköri támogatásra, s arra, hogy segítsék a szervezeti munka megjavítását... Hétfőn a négy fejlődés előtt álló Hatvani Spartacus sportolói tartották meg közgyűlésüket. A gyűlésen 60-an vettek részt, köz­tük a város vezetői is. A közgyű­lési beszámoló elsősorban az eredményeket sorolta fel: százan vettek részt különböző tömeg­versenyeken, pályákat építették, s növelték az aktív sportolók szá­mát is. A feladatokat ismertetve a beszámoló hangsúlyozta, hogy tovább folytatják a sport tömege­sítését és a pályaépítést. Tovább korszerűsítik, közmű vési tik lab­darúgó-pályájukat és emellett egy új tekepályát is építenek. A felszólalók általában a fejlő­dést gátló akadályokat mondták el. Kritizálták a kisipari dolgozó­kat, amiért keveset segítenek a sportkörnek és nem akarnak a tömegsportban még aktívabban szerepelni. A felszólalók elma­rasztalták a beszámolót is. mert túl rózsás színben tüntette fel a sportkör jelenlegi helyzetét. . • Itt jegyezzük meg, hogy ezen a héten tovább folytatódnak a sportköri. közgyűlések. Ma a Gyöngyösi Vasas Izzó SK tartja meg vezetőségválasztó közgyűlé­sét. A gyűlésre 14 órai kezdettel kerül sor. ITT, vnm^w-&itiivais I Az Egri Dózsa NB. I-es asz- ialUenisz-csapata vasárnap Sze­tteden vendégszerepeit, ahol a Szegedi Kender együttesétől 16:4 arányú vereséget szenve­dett. Az egriek győzelmeit Ka­tona 2, Estefán 2 szerezték. ★ A serdülő súlyemelők idei or­szágos bajnokságát 68 induló részvételével Budapesten ren­dezték meg. Lepkesúlyban nagy várakozás előzte meg Egervári Lajosnak, az egriek kitűnő, több­szörös csúcstartó versenyzőjé­nek szereplését. A tehetséges Egervári azonban túl idegesen versenyzett és kiesett a küzde­lemből. Az egriek közül a lég­súlyú Baróti (182,5 kg) és a pe­helysúlyú örsi (215 kg) harma­dik helyezett. ★ A Magyar Kosárlabda Szö­vetség versenybizottsága elké­szítette az MNK következő for­dulójának párosítását. Eszerint az Egri Főiskola férficsapata legközelebb a Ganz-MÁVAG együttesét látja vendégül Egerben. ★ Az idei labdarúgó-bajnokság­ban rendkívül mérsékelt telje­sítményt nyújtott a Hatvani Spartacus megyei II. osztályú együttese. Dicsérendő viszont, hogy a járási LSZ által kiirt sportszerüségi versenyben a szövetkezeti felnőltcsapat az el­ső, az ifjúsági gárda pedig har­madik helyen végzett. További helyezések a felnőttek csoport­jában: 2. Abasár, 3. Adács, 4. Selypi Építők, 5. Szűcsi Bá­nyász, 6. Heréd. Ifjúsági cso­port: 1. Hatvani Kinizsi, 2. Pe- tőfibánya, 3. H. Spartacus, 4, Adács, 5. Selypi Kinizsi, 6. Sely­pi Építők. E héten nevezni kell a labdarúgó MNK-ra Az MHSZ 1966-ban is meg­rendezi a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa küzdel­meit. Ebben — mint ismere­tes — az összes NB-s, és me­gyei I. osztálylú csapatok in dulása kötelező, de helyes ha a megyei II. osztályú és a járási együttesek is minél nagyobb számban részt vesznek. A megyei labdarúgó szövet­ség felhívja ez utóbbi csapa­tok figyelmét, hogy nevezésü­ket még e hét folyamán küld­jék be (Megyei Labdarúgó Szövetség, Eger, Megyei Ta­nács). A tervek szerint — költségmegtérítés céljából — a tavasszal sorra kerülő, úgyne­vezett előkészületi mérkőzések az MNK jegyében zajlanak majd le. A Népújság tippjei az SS. hétre 1. Bologna—Mi lan 1 x 2. Inter.—Florentine 1 3. Atalanta—Sampdoria 1 4. Catania—Lazio x 2 5. Brescia—Laneroesi 1 x 6. Foggia—Spal 1 x 7. Juventus—CagliaTi 1 8. Róma—Torino 1 x 9. Angers—Valenc. törölve 10. Bordeaux—Monaco 1 11. St. FYancals—Toulouse x * 12. Lille—Strasbourg 1 x 13. Ro-uen—Sochaux 1 x 14. Nice—Nimes x 2 + 1 és pot mérkőzés 15. Lens—Lyon x 1 további pőtmérkőzé® 16. St. Etienne—Rennes 1 A totó nyereményei: 13-fl talála- tos szelvény nem akadt, de még 13 találatos sem. Így a 147 218 fo­rintos jutalom átkerült erre a hét­re. 12 találat (50 db) 13 250 forint, 11 találat (817 db) 323 forint, 10 találat (7293 db) 55 forint. Irodalom, dráma, zene Ausztria kulturális öröksége AZ OSZTRÁK Köztársaság gazdag kulturális hagyatékot örököli. Az irodalom és művé­szet azonban beleolvadt az egyetemes német kultúrába, s így — különösen az irodalom terén — a határvonalak meg­lehetősen elmosódtak. önálló osztrák irodalomról csak a témaválasztás alapján beszélhetünk. Kétségkívül van­nak sajátos osztrák vonások Josef Roth műveiben, különö­sem a „Radetzky Marsch”-ban, amely jellegzetesen osztrák írás és talán egyetlen modern műben sem sikerült a mo­narchia hanyatlásának hangu­latát ilyen tökéletesen éreztet­ni. A modern írók közül Her­mann Broch, a régiek közül Peter Altenberg legmarkán­sabb osztrák, ennek ellenére ezeket az írókat is az egyete­mes német irodalom értékei között tartják számon, ugyan­úgy, mint Franz Werfelt, Rai­ner Maria Rilkét, Stefan Zwei­get, Hugo von Hoffmann- stahlt és Arthur Schnitzlert. Az osztrák íróknak egy ke­vésbé jelentős csoportja oly­annyira beleolvadt a nagyné­met kulturális áramlatokba, hogy még a nácizmus idején sem próbált különválni, mint például Bruno Brehm és Mir­ko Jelusich, akik aktív szere­pet játszottak a hitlerista kul­túrpolitikában. Az osztrák irodalmi fejlődés sajátosságai között kell meg­említeni egy valóban osztrák, sőt bécsi írót, akinek a hatása azonban messze túlnőtt Auszt­ria határain és még mint nyelvújító is jelentékeny sze­repet töltött be a német iro­dalomban. Karl Kraus egyike volt a háború előtti és a há­borút követő évek legkiemel­kedőbb irodalmi egyéniségei­nek. „Fackel” című folyóira­ta, amely a kor úgyszólván valamennyi fontos politikai, kulturális és irodalmi kérdés­ben állást foglalt, egy negyed­század kulturhistóriájának do­kumentuma. Karl Kraus ne­ves előadó is volt. Az első vi­lágháború után az osztrák szellemi élet nagy eseményei közé számított — főleg az egyetemi ifjúság soraiban — egy-egy előadása. Nagy hatása volt „Die letzten Tage der Menscheit” (Az ember utolsó napjai) című drámájának, 4. SZ. AKÖV Egri Üzemegysége autószerelőket alkalmaz, 1 fő ru­gókovácsot és autóvillamossági szerelőt. Jelentkezés: 4. sz. AKÖV Eger, Lenin u. 194, Üzemegység, műszaki osztály. amelyet csak az elmúlt évek­ben próbáltak színpadra alkal­mazni, mivel terjedelme és bizonyos tekintetben nyelve­zete miatt nehezen előadható, inkább pamfletszerű, kevésbé drámai alkotás. AZ OSZTRÁK SAJTÖ ma sokkal szerényebb színvonalat képvisel, mint korábban, ami­kor valóban az irodalmi élet szócsöve volt. Napjainkban itt erősen érződik a nyugatnémet verseny hatása. Ausztria nyu­gati városaiban sokkal több olvasója van például a mün­cheni .Süddeutsche Zeitung”- nak, mint akármelyik bécsi lapnak. Az írók és újság­írók ugyancsak a nyu­gatnémet sajtó felé orientálód­nak, anyagi okok miatt. A második köztársaság legjelen­tősebb polgári lapja a „Pres­se”, néhány évvel ezelőtt még a hidegháború legkitartóbb hirdetője volt. A pártlapok közül a legjelentősebb a Szo­cialista Párt lapja, az „Arbei- ter-Zeitung”. Az Osztrák Kom­munista Párt lapja, a „Volks­stimme”, határozott eszmei vo­nalat képvisel, a gazdasági, politikai vagy kulturális kér­désekben a legmegbízhatóbb kritikai orgánum. Az osztrák kultúra az egye­temes európai művelődés szá­mára is a legtöbbet a zene terü­letén nyújtott Ausztria törté­netében legtermékenyebb kul­turális korszak a bécsi klasszi­cizmus, s a zenében is ez adta a legtöbbet Mozart ennek az irányzatnak a kiváló mestere és minden bizonnyal a Mozart- zene tárja fel leginkább az osztrák ember érzelmeit. Gluok, Joseph és Michael Haydn és akit talán első helyen kellett volna említeni, Franz Schubert reprezentálják az osztrák zenét a világ zeneirodalmában. Ide­sorolhatnánk tulajdonképpen Beethovent is, aki élete java részét Bécsben töltötte. AZ ŰJABB KORI osztrák zeneirodalom kiemelkedő alak­jai Gustav Mahler. Hugo Wolff, Franz Schrecker, Richard Stra­uss, aki nem osztrák származá­sú, de valamennyi operája sa­játságosán osztrák szellemű, ta­lán azért is, mert két kedvelt szövegírója, Hugo von Hoff- mannstahl és Stefan Zweig osztrákok voltak. A Rózsalova­got osztrák nemzeti operának tekintik. A legújabb kori zene- irodalomból az új bécsi iskola megalapítója Schönberg, tanít­ványa Alban Berg, akit álta­lában az osztrákok között tar­tanak számon, bár prágai szár­mazású. Amikor az osztrák kultúráról és főleg zenekultúráról próbá­HAROMSZOBAS Összkomfortos új OTP családi ház a Puky Mik­lós utcai lakótelepen beköltözhe­tően eladó. Érdeklődni lehet: Eger, Kossuth Lajos u. 19. Deme. Építkezők figyelem: üres lebontandó palatetős raktárépület bontási-anyagáron eladó, Eger, Kossuth u. 22. üj Állapotban levő ki» Simson, eladó, Kerecsenéi, Szabó Ferenc Értesítjük magán és közületi villa- mosenergia-fogyasztóin- kat, hogy elektromos ká­belhálózatainkon végzendő munkák miatt, az alábbi helyeken áramszünet lesz: 1965. december 10-én (pén­teken) 7 órától 17 óráig: Jókai utca páros és párat­lan oldalán. 7 órától 8 óráig és 16 órá­tól 17 óráig: Bajcsy Zs. utca páros és páratlan oldalán, Marx K. utca páros és páratlan ol- ialán, Széchenyi utca páros oldalán a 2—12. számig. Az áramszünettel kapcso­latban a 19—67 és 20—70 telefonokon felvilágosítást adunk. ÉMASZ EGRI ÜZEMVEZETŐSÉG lünk képet alkotni, bármily«*» vázlatos legyen is ez, nem lehet figyelmen kívül hagyni a világ­hírű osztrák operettet, amely a könnyűzenében valóban egyedülálló és talán legjellem­zőbb Ausztriára. Kultúrhistó- riailag egészen Mozartig nyú­lik vissza és olyan fényes ne­veket adott a könnyűzene tör­ténetének, mint Johann Strauss (az idősebb és a fiatalabb), to­vábbá Strauss másik két fia, Joseph és Eduard. Az osztrák zeneirodalomban egyébként Kálmán Imrét is az osztrák operettszerzők közé sorolják. Az osztrák drámairodalom is jelentős műveikkel és nagy ne­vekkel dicsekedhet, de itt is döntő az egyetemes német iro­dalom különböző áramlatainak hatása. A régi idők legneve­sebb osztrák drámaírója Franz Grillparzer. A kor fő politikai irányzataival összefüggő törté­nelmi témák foglalkoztatták. A „Bruderzwist im Hause Habs­burg” című drámájában kísér­letes módon jósolja meg a bi­rodalom összeomlását. „Libusa’’ című drámája, amiből Smetana operát írt, a szláv népek fel- emelkedésével foglalkozik, és nyilván ezért lett belőle cseh nemzeti opera. A régebbi idők másik nagy színpadi szerzője Johann Nestory, a német nyel­vű drámairodalom egyik legki­emelkedőbb szatirikus szelle­me, a múlt században elsőként szólaltatta meg a nép nyelvét a bécsi színpadokon. Karl Kra­us érdemei közé tartozik, hogy a modern kor számára újból felfedezte Nestroyt. Jelenté­keny osztrák drámairó Kari Schönherr, aki főleg paraszt­drámáiról nevezetes, a század elején Magyarországon is nép­szerű volt. A hanyatló csztrák birodalom jellegzetes polgári írója Arthur Schnitzler, aki ki- ‘ tűnő színpadi érzékkel dolgo­zott fel szociális és erkölcsi problémákat. Az osztrák írók között tartják számon az első világháború utáni korszak drá­mai újítóját, Ferdinand Bruch- nert, akinek a „Bűnözők” és „Angliai Erzsébet” című da­rabjai valóságos forradalmat robantottak ki a német szín­padokon. Az osztrák dráma­írók sorában érdemes megem­líteni Franz Theodor Csokort, továbbá Ödön von Horváthot. Az európai kultúrában az osztrák színház magas rangot vívott ki. A Burgtheatért még II. József alapította. Az oszt­rák fővárosnak két sajátossága van: a zene iránti rajongás és a bécsi nők bája. (A Kossuth Könyvkiadó Egy ország — egy könyv sorozatának legújabb, Paál Ferenc: Ausztria című kötetéből.)-hat, ha megvásárolja a szerencse sorsjegyet. ÁRA: 4,— Ft. Kapható: Postahivataloknál, postai kézbesítőknél, hírlapárusoknál, üzemi és iskolai felelősöknél. TÖBB EZER NYEREMÉNY!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents