Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

amerikai veszteségek Munkanélküliség fenyegeti Rhodesia afrikai lakosságát A B—52-es stratégiai bombá­zók kedden reggel Dél-Vietnam két térségében intéztek táma­dást a partizánok feltételezett állásai ellen: Plei Me-től nyu­gatra és Tay Minh térségében. A Michelin gumiültetvény környékén, ahol vasárnap és hétfőn igen heves harcok foly­tak, a saigoni amerikai szóvi­vő szerint 200, de a harcokban résztvett amerikai csapatok szerint mindössze 40—50 sza­badságharcos esett el. Saját veszteségeikről az amerikaiak nem szóltak. Tokiói és manilai jelentések szerint a vietnami partoknál tartózkodó Kitty Hawk ameri­kai repülőgépanyahaj ón hétfőn tűz ütött ki. A tűz a gépterem­ben keletkezett és elfojtása le­galább három órába került Két tengerész meghalt 28 meg­sebesült — jelentette az ameri­kai haditengerészet szóvivője. A VNA jelenti, a vietnami néphadsereg mellett működő összekötő bizottság tiltakozást jelentett be a nemzetközi el­Eszmélellen pilótával két országot repült át egy Starfighter Nyugatnémet sajtójelentések szerint hétfőn este az Észak- norvégiai Narvik körzetében lezuhant a Bundeswehr Star­fighter F—104—G mintájú su­gárhajtású bombázó vadászre­pülőgépe. Mint a lapok írják, a repü- lőgép pilótája elvesztette az eszméletét, a gép azonban folytatva útját átrepült Dánia és Norvégia területe fölött. A repülőgép lezuhanásakor a pilóta meghalt. A nyugatnémet sajtóban nemrégiben megjelent közle­mények hírül adták, hogy a nyugatnémet Luftwaffe-hoz tartozó Starfighter F—104—G szuperszonikus vadászgépeket a „NATO parancsnokság ellen­őrzése alatt” atombomba hor­dozó repülőgépekként hasz­nálják fel. lenőrző bizottságnál amiatt, hogy amerikai repülőgépek de­cember 4-én és 5-én ismét tá­madásokat intéztek a VDK kü­lönböző tartományai ellen, la­kott területek és ipari célpon­tokat bombázva. Johnson elnök texasi birto­kán hétfőn rögtönzött sajtóér­tekezletén bejelentette, hogy McNamara hadügyminiszter, Rusk külügyminiszter és Bun­dy, az elnök tanácsosa a nem­zetbiztonsági ügyekben felke­resi Washingtonból, hogy együttesen megvitassák az idő­szerű nemzetközi eseményeket, elsősorban a vietnami problé­mát. Az elnök szerint semmi­féle döntést nem hoztak még a Dél-Vietnamba küldendő csa­patok létszámáról. Franciaország Franciaországban a köztár­sasági elnökválasztás első sza­vazása nem hozott döntést: De Gaulle tábornok, a jelenlegi elnök, hiába kapta viszonylag a legtöbb szavazatot, ellenfelei együttvéve sokkal több szava­zatot mondhattak a maguké­nak. Az 1962-ben népszavazás útján módosított alkotmány előírása szerint pedig ilyen esetben újra kell szavazni. Ak­kor azonban már csak két in­duló között lehet választás: az első fordulóban a legtöbb sza­vazatot felmutató két jelölt marad a sorompóban. De Gaulle és Francois Mit­terrand lehet az, aki december 19-én még egyszer megküzd a szavazatokért. Mitterrand a baloldal közös jelöltje, aki el­sősorban a Francia Kommu­nista Párt erőteljes és követ­kezetes támogatásának, a kom­munisták lelkes és hatásos agitációjának köszönheti va­sárnapi sikerét. A második menetben győztes jelölt foglalja el 1966. január 8-tól számított hét esztendőre a párizsi Elysée palotában a köztársasági elnöki széket. Ki kerülhet ki győztesen az újabb választási erőpróbából? De Gaulle tábornoknak több az esélye, de Mitterrand sem esélytelen. A jelenlegi elnök mellett szól, hogy december 19-én már sokan rászavazhat­nak azok közül, akik a válasz­tás első fordulójában a katoli­kus MRP jelöltjének, az ame- rika-barát és „európai” prog­J. I. Wrathall dél-rhodesiai pénzügyminiszter hétfői nyi­latkozatában újabb adóemelé­sekre készítette fel a lakossá­got és az üzleti köröket. Kije­lentette, hogy Dél-Rhodesia a „fennmaradásáért harcol”, s élesen bírálta a brit kormány gazdasági intézkedéseit, ame­lyekkel azt idézte elő, hogy a Smith-kormány a londoni tőzsdén nem tudta kifizetni a dél-rhodesiai kötvények ese­dékes félévi kamatait. Hangoz­tatta, hogy a legfontosabb te­endő a dél-rhodesiai kormány számára most az új exportpia­cok felkutatása, máskülönben számolni kell „az egyre foko­rammal fellépő Lecanuet-nak adták bizalmukat. Mi több, a szélsőjobboldali jelöltek hívei közül is akadhatnak, akik a tábornok-elnökre szavaznak. Így gondolkozhatnak: ha De Gaulle majd a mi szavazata­inknak köszöntheti újra meg­választását, ezzel nyomást gyakorolhatunk későbbi 'politi­kájára, hogy annak vonala jobbfelé tolódjék el... Az ilyesfajta elképzelésekben van is logika: aligha képzelhe­tő el, hogy a választási meg­próbáltatások után az újonnan csak viszonylag kis többséggel megválasztott De Gaulle ugyanolyan eréllyel folytatná „függetlenségi politikáját”, mint eddig. Francois Mitterrand decem­ber 5-i sikere a francia balol­dal rég nem látott egységének előremutató lelkesítő jele. Azoknak volt igazuk, akik a francia kommunistákhoz ha­sonlóan azt hangoztatták: azt kell keresni, ami összeköt, nem pedig azt, ami elválaszt. Mit­terrand 28 pontos elnökjelölti programjában volt egynéhány olyan célkitűzés, amely nem találkozhatott mindenki tetszé­sével. a fő cél azonban az ötö­dik Köztársaság úgynevezett személyi hatalmi rendszerének felszámolása, az új, demokra­tikus Franciaország felépítése. Ezt pedig csak a személyi ha­talom rendszerének jelenlegi adottságai között éppen sze­mélyi téren elért győzelem árán lehet elérni. zódó munkanélküliséggel”, ami — s ezt erősen hangsúlyozta — az afrikai lakosságot fogja sújtani. Londoni jelentések szerint egyébként a kamatfizetési el­maradás következtében a dél- rhodesiai kötvények árfolya­ma öt ponttal zuhant. Hétfőn különben két oldal­ról is cáfolták Bottomley brit nemzetközösségügyi miniszter nyilatkozatát, amely szerint dél-rhodesiai oldalon aláak­názták a Kariba-erőmű-rend- szert (Ez látja el a zambiai í bányaipart is létfontosságú energiával.) Kétségtelen, hogy Miterrand sikere még harcosabb kiállásra , serkenti a francia baloldal tö- j megeit. December 19-én meg­növelheti szavazatainak szá­mát azokéval, akik december ; 5-én még nem hittek a balol- ; dal esélyeiben és beletörődés- j bői, megszokásból, a De Gaul- | le-i nimbusz tiszteletéből az elnökjelölt-elnökre szavaztak Félő azonban, hogy a francia baloldal egységbontó elemei nem jelentkeznek-e, és nem próbálják-e azt sugalmazni hogy Mitterrand a jobboldali, vagy a középpárti szavazóréte­gekben is keressen támaszo­kat? Ma még kérdéses, hogy De Gaulle tábornok hogyan fogad­ja a december 5-i — kudarc­nak is beillő — félsikert, nem veszti-e kedvét a választási küzdelem végigharcolásától. A baloldal erőit Mitterrand imponáló választási eredménye a kéthetes újabb kampány- ; ban az erőfeszítések fokozásá­ra mozgósítja. Már a december 5-i számok is biztatóak voltak j a jövőre nézve, a rövid időn belül sorra kerülő törvényho­zási választásokra talón.ugyan- ilyen egységben sorakozhatok ’fel a francia baloldal. Decem­ber 19-én, a második menet­ben, a kommunisták, a szocia­listák, a radikálisok és a többi baloldali csoportok tovább l építhetik az egység útját. Pálfy József <V^XXXWXXX>^XXXXXXX\^XXXXX\X^XWXX^^XXXXX\^XXX\XXXX^XXVCvXXXXXXX>?^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXVXXXXXX^XXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXX^^.^XXXV^X\^X^XXXXV^XXX^XXXXXX*\ — a második menet előtt__ Ha Tanzániában szól a furulya... akkor minden esetben felemel­ték szavukat, ha — legutóbb Rhodesia esetében — a koloni­Két ország — egyik már négy, másik mindössze két esztendeje szerepel csak Afri­ka független államai közt — ünnepli ezekben a napokban önálló nemzeti léte, szabadsá­ga megszületésének évforduló­ját. Az ünnep közös. Nemcsak mert naptár szerint is szinte egybeesik: Tanganyikában de­cember 9-re, Zanzibár szigetén egy nappal későbbre. Ünnepük azért is közös, mert a két ön­állóvá vált ország 1964 áprilisá­ban elhatározta: saját, jövőjét egybefűzi, s azóta Tanzánia nevét megismerte, számon tart­ja a világ. Az afrikai földrészen nem első ízben jött létre különböző országok társulása. Ám a Kö­zép-afrikai Államszövetség pél­dául, amely időközben már is­mét darabjaira hullt, nem az afrikai őslakosság kívánságá­nak megfelelően, nem is az ő érdekeik és céljaik szolgálatá­ban született A defenzívába szorult brit kolonializmus poli­tikai manőverének volt csupán része, s ezért már eleve pusz­tulásra ítéltetett. Tanzánia létrejötte ugyanak­kor abból a felismerésből fa­kadt, hogy a zanzibári Afro- Sirázi Unió és a tanganyikai Tanu-párt programja lényegé­ben azonos; azon alapul, hogy a két területen élő nép politi­kai céljai és gazdasági törekvé­sei egybeessenek. Ezért szilárd a szövetség ma is. A két ország egyesülése óta igen sok jelét adta annak, hogy a meghirdetett progresszív program valóra váltásán dolgo­zik. Nemcsak a nagybirtoko­kat vették állami kezelésbe, s földet osztottak a rászoruló pa­rasztoknak, s szerveztek ugyan­akkor mezőgazdasági szövetke­zeteket is; nemcsak „szegfű­szegország” s a rabszolgakeres­kedők által oly gyakran láto­csülést vívtak ki a fekete föld­részen. Tanzánia fővárosában műkö­dik az a bizottság, amely az af­rikai felszabadítási mozgal­mak fegyveres segítését irá­nyítja, Kétségtelen, hogy Nye­alisták Afrika földjén a gyar­mati uralom fenntartása érde­kében viszályokat, vitákat és háborúkat robbantottak ki. Egy régi kelet-afrikai köz­mondás azt tartja: „Amikor Zanzibárban szól a furulya, a Nagy Tavakig egész Afrika Az NDK segítségével új lakóházak épülnek Zanzibárban. (MTI külföldi képszolgálat) gatott tanganyikai partok ipa­ri üzemeit vették el a kolonia- listáktól, az európai tőkések­től; és nemcsak a munkanélkü­liség felszámolásáért, az anal­rere elnök kormányának aktív hozzájárulása nélkül a bizott­ság nem adhatna tényleges se­gítséget a portugál gyarmato­kon és Rhodesiában, Délnyu­táncol.” Ez a szólás abból az időből származik, amikor az egész kelet-afrikai ^Trtvidék a zanzibári szultán fennhatósá­ga alá tartozott A mondás ma 7MCPQJS&G 1965. december 8., szerda fabétizmus megszüntetéséért, az áruellátás megjavításáért tettek sokat, hanem külpoliti­kai téren is rangot és megbe­gat-Afrikában, sőt, a Dél-afri­kai Köztársaságban küzdő fel­szabadítási mozgalmaknak. Az ország politikai vezetői ugyan­— ha némi szövegváltozással is — érvényes. Ügy mondják ma: Ha Tanzániában szól a furulya, arra egész Afrika odafigyel... Önody György Rá kell döbbenniük... Amikor a vadonatúj egyenruhába beöltöztek meg az U. békás földjén, azt mondták nekik: ,Menjetek Dél-Vietnam és harcoljatok a szabadságért’. Ezt követően megkapták rr dern fegyvereiket és felvonultak Dél-Vietnam dzsungel< ben a „szabadságért’. Lehet, hogy ezt a hazájuktól távolra vezényelt jenki katonák eleinte el is hitték. De amikor a Michelin gumiültetvényeken a földre kel­lett lapulniuk a szabadságukat védelmező dél-vietnami hősök golyózápora elöl — nyilván tűnődni kezdtek. Vajon valóban a szabadság védelmezéséről van-e szó, vagy pedig— aMiche- lin-cég gumiültetvényeiröl? És ha már a kérdés felbukkant, kérdés kérdést követ és egybe áll a felelet: De hiszen itt a népek szabadságára törő imperialista nagycápák érdekeiről van szó, nem pedig a szabadságról. Két eredeti felvételünk (MTI külföldi képszolgálat) —be­szédesen bizonyítja: a jenki katonák végzetesen alulmarad­tak az igazi szabadságharcosokkal szemben. A december 5-i és 6-i óriási ütközetben a jenki sorkatonák belekóstoltak tt vereségbe. És miközben elsősegélyben részesítik életben ma- radt társaikat, rá kell döbbenniük: Vietnamban nem győz- bet»ek, mert — nem az igazságot védik. (-) Pakisztán is, India is elfogadta a taskenti „csúcsot” Kisebb harcok Lahore térségében Az AP pakisztáni hivatalos körökre hivatkozva jelenti, hogy Pakisztán január első he­tét javasolja Ajub Khan és Sasztri találkozójának időpont­jaként. Indiai sajtójelentések szerint Sasztri január 2-át in­dítványozta. A két javaslat el­hangzása tehát azt jelenti, hogy mind Rawalpindi, mind Űj-Delhi elfogadta a Koszigin által javasolt tanácskozást, S az időpont is összeegyeztethe­tő. Hírügynökségi jelentések szerint kisebb összecsapások még mindig napirenden van­nak az indiai—pakisztáni ha­táron, így kisebb tűzharc folyt Lahore térségében de­cember eNő napjaiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents