Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
Üj prémiumrendszer Január elsején lép életbe — Félmillió dolgozót érint REGI SZÁRMÁK. MESTEREI mit tud? Versenyeztek a meste rek, segédek és inasok, hogy < ki a legerősebb, legügyesebb, sj volt olyan verseny is, ahol el-\ bírálták, ki tud a legtöbbet —í inni. A zsűri lejárta a kocs-c mákat, és az egyik asztal alatt j cipészt találtak. Vitték is, hogy ^ aki már az asztal alá esik, an-' nál többet nem lehet inni. Ám] útközben az árokban egy olyan' részeget találtak, aki a sarat! túrta az orrával, mint a disz- < nő. Így letették a cipészt, és fel- vették a másikat. Kefekötő ■ volt a mestersége. Ö nyerte j meg a versenyt. Innen szárma- ( zik a mondás... P ersze, általánosítani nem,, lehet, még akkor sem,' ha olyan ritka ez a szakma,', hogy a megyében csupán hár-< man űzik, ő, és még Hatvan-, ban ketten. Lakos Józsefre< sem illik rá a hasonlat. Dolgo-] zik rengeteget az utolsó gyöngyösi kefekötő mester. Sok megrendelést kap kórházaktól, szanatóriumoktól. Még Borsod-, bői is felkeresik. Ő az utolsó gyöngyösi kefe-< kötő. Igaz, két fia is megsze-, rezte a mestervizsgát, de az ő\ útjuk másfelé vezet. 1 — kátai — « New York: Times Square Tüntetés New Yorkban, a Times Square-en. Férfiak és nők, a legkülönfélébb társadalmi rétegből. ,,Békét Vietnamnak!” — ezt követelik. És miközben messzire elhangzik a szavuk, tudják: a pápa békeüzenettel fordult a világhoz, de a SpeUman nevű amerikai bíboros pedig elutazott Saigonba, hogy még fokozottabb „helytállásra” tüzelje a jenki bőmyakúakat. Johnson békekészségről beszél, de ugyanakkor — mérgező anyagokat szórnak le gépel a fegyvertelen lakosság falvaira és földjeire. Megszegték a karácsonyi tűzszünetet és kijelentik: a vérengzés még öt évig eltarthat. Ma már az egész világ tudja: Washington próbaháborúnak tartja vietnami háborúját, amelyben tökéletesítés céljából kipróbálják új fegyvereiket. És nehéz milliárdokat szánnak a további öldöklésre. „Békét Vietnamnak”!-kiáltották a New York-i Times Square-en. De ezt kiáltják immár a népek világszerte mindenütt. A békés emberiség bőrére spekuláló és életét kísérleti alanynak tekintő imperialisták előbb-utóbb kénytelenek lesznek megérteni: vagy hallgatnak a figyelmeztető szóra, vagy pedig aláírják a saját halálos ítéletüket! (—) Az állami ipari és építőipa- ri vállalatok többségénél január 1-én új prémiumrendszer lép életbe. Elkészült a végrehajtási utasítás és több vállalatnál már hozzákezdtek az 1966. évi feladatok kidolgozásához. Természetes, hogy egyre több ember kérdezi mostanában, hogy milyen változást hoz az új rendelkezés, kinek és milyen feladatok teljesítéséért jár majd prémium. A vállalatot megillető prémiumösszeg felhasználását és a vállalaton belüli jutalmazás rendszerét az igazgató, a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben állapítja meg. Az új rendelet szerint január 1-től prémiumban részesíthetők azok a műszaki és adminisztratív dolgozók, akik munkakörüknél, beosztásuknál, hatáskörüknél fogva előre lendíthetik a vállalat műszaki és gazdasági munkáját, A rendelet végrehajtási utasítása szerint minden prémiumfeladatot írásban kell közölni a dolgozókkal, és pontosan ismertetni kell a végrehajtás határidejét, a kitűzött prémium mértékét — összegszerűen, vagy az alapbér százalékában. Utólag is adható prémium azoknak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozóknak, Befejezés Zá rszámadásra Az év utolsó napjaiban a megye termelőszövetkezetei szorgalmasan készülnek a zárszámadásokra. Eddig a határban folyt nagy munka azért, hogy időben földbe kerüljön a jövő évi termésnek való és a legkisebb veszteséggel raktárakba kerüljön a termés. Még most is találhatunk elvétve a földeken szántó traktorokat. A félig fagyott földön csak kis teljesítményre képesek, de ez- zei is pótolni tudják az elmaradásokat. A nagy feladat most nem is ez, mert megyénk valamennyi termelőszövetkezetében a gazdasági év végén legfontosabb az anyagi eszközök számbavétele, a zárszámadás. Ez ad majd tükörképet arról, hogy az év során hogyan dolgoztak és milyen eredményeket értek el a termelőszövetkezetek. Ugyanakkor a zárszámadások mutatják meg azt az utat is, amely megszabja a fejlődés irányát. A zárszámadási munka előkészületei során a megye közös gazdaságaiban mintegy 1 500 leltározási bizottság látott munkához. A heteken át tartó leltározások során a szövetkezetek minden készletét, épületeket, gépeket, felszereléseket, az állatállományt felmérakiknek munkájuk jellege miatt nem határozták meg előrí a prémiumfeladatokat. És as is kaphat utólagos prémiumot akinek van előre kitűzött prémiumfeladata, de más területen is kimagasló eredményi ért el. Egyenlősdi nem érvényesülhet, mert a prémiumfeladatol fokozott differenciáltsággá] kell megállapítani. A feladal fontossága, végrehajtásának nehézsége határozza meg a prémium összegét. Nincs felső határ ugyanis a minisztérium a prémium felső határát még százalékban sem írhatja elő, de annál inkább figyelemre méltó a prémium alsó határa. Ez nem lehet kevesebb a dolgozd alapbérének 10 százalékánál, célfeladat és utólagos jutalom esetén pedig 500 forintnál. Az új rendelkezés különös gondot fordít arra, hogy a január 1-én életbe lépő prémiumrendszer az export-feladat határidőre és megfelelő minőségben való teljesítésére ösztönözzön. A kitűzött prémium kifizetését nem szabad megtagadni, vagy utólag csökkenteni azon a címen, hogy a szükséges ösz- szeg nem áll a vállalat rendelkezésére. Megvonható, illetve csökkenthető azonban a prémium, ha a dolgozó a munká3 előtt a 1 készülnek a termelés ték és azokról pontos kimutatást készítettek. Ez a fontos munka, amely a zárszámadások alapjául szolgál, már a végéhez közeledik. Sok leltározási bizottság pedig már végzett is ezzel a munkával. A leltározások után következő igen fontos munka most a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újjáértékelése. Azért is fontos ez, mert az elmúlt évek során még egyszer sem volt ilyen újjáértékelés és a nyilvántartásokon feltüntetett adatok nem egyeztek meg az állóeszközök valódi értékével. A reális tervezéshez viszont elengedhetetlen, hogy a valóságnak megfelelő alapról indüljanak. Az állóeszközök újjáértékelése január elején kezdődik meg a termelőszövetkezetekben, a gépeket már elő is készítették erre. Az újjáértékelés során mintegy 450 miljával összefüggő, egyéb, nem premizált, de fontos feladatait elmulasztotta. Előleg is folyósítható a vezetők részére, ha féléves feladataikat teljesítették. Ha az előleg több, mint az utólag megállapított prémium, akkor a különbözetet a legközelebbi prémiumból, vagy nyereségrészesedésből le kell vonni. A prémium megszabásánál, főleg a műszaki fejlesztést és az export-előirányzatok pontos és kifogástalan minőségű teljesítését kell figyelembe venni. Az új prémiumrendelet már gazdaságirányítási rendszerünk reformja szellemében látott napvilágot. Azt a célt szolgálja, hogy a műszaki és gazdasági vezetőket az eddiginél jobban érdekeltté tegye a gazdaságos termelésben. Nem szűkmarkú az új prémiumrendelet, az eddiginél jobban lehetőséget nyújt a korszerűség, a műszaki fejlesztés és az exportérdekek anyagi ösztönzésére. Ahol idejében és a célnak megfelelően jól kihasználják a lehetőségeket, ott állandóan működő hajtóerővé válik az új prémiumrendszer és a szükségszerű ár-, bérintézkedések után is lehet többet keresni. F. lm eltározás Következetekben liő forint értékű gépet fcefl tényleges értéküknek megfelelően számba venni. ★ Zárszámadásra készülnek a gyöngyösi Mátragyöngye Termelőszövetkezetben is. Még a hónap elején három leltározási bizottság megkezdte a közös gazdaság anyagi eszközeinek! számbavételét és a napokban be is fejezték ezt a munkát. Az adminisztrációs részleg most készíti az okmányozást. Az állóeszközök újjáértékelé- sét itt is január első napjaiban kezdik meg, s erre előkészítették a gépeket. A közös gazdaságnak az év folyamán a kedvezőtlen időjárás miatt kiesése volt szőlőből emellett jelentős beruházást hajtott végre saját erőből. A tagok tervezett jövedelme ennek ellenére nem csökken majd. gyakorlat már több éve meghonosodott, vezetők és tsz-ta- gok egybehangzóan állítják; e beszélgetéseknek nélkülözhetetlen és több irányú haszna van. Olyan dolgok is szóba kerülnek, amelyek megbeszélésére nemcsak a közgyűlés, hanem még a brigádértekezlet sem alkalmas. Emellett e beszélgetések legkézenfekvőbb haszna a csaknem teljesen pontos és a valóságos helyzetet tükröző munkaerő-mérleg elkészítése, hiszen a beszélgetés végén a vezetőség képviselői minden emberrel részletesen megállapodnak a következő évi munkát illetően. Természetesen a megállapodáshoz viszonyítva év közben lehetnek kedvező vagy kedvezőtlen eltérések, de ezek már kevésbé borítják fel a gazdálkodást, mintha csupán a létszám és az előző évben teljesített munkaegységösszeg alapján készítették volna terveiket. A termelőszövetkezetekben dolgozó emberek munkaerejének, szándékának ilyen alapos, egyenkénti tisztázása egyaránt hasznára válik mind az egész közösségnek, mind az egyes tsz-családoknak. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy pontosabban számoljanak a családtagok munkaerejével, tervszerűbbé tegyék a közös és a háztáji közötti kapcsolatot. Olyan módszer, amelyet minden termelőszövetkezet alkalmazhat, mert így megvalósítható tervet készíthet és nagyobb biztonsággal hangolhatja össze embereinek teljesítőképességét a gazdálkodás legfontosabb célkitűzéseivel. Horváth László t a hévizek >sáfása négyzetméternyi területen termelhetnek mezőgazdasági növényeket. Szegeden 850 lakást fűtenek melegvízzel, a következő évekre pedig még ötezer szegedi és nyolcszáz győri új otthon hévíz-fűtését irányozták elő. Elkészült a nyugati főcsatorna Szerdán a 15 kivitelező vállalat, valamint a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek részvételével megkezdődött a Tiszántúl második nagy mesterséges folyójának, a nyugati főcsatornának a műszaki átadása. A most befejeződött második ötéves terv nagy létesítményét 1963. augusztus elején kezdték építeni. Negyvenhárom kilométer hosszúságú medrének ásása során körülbelül 1,5 millió köbméter földet mozgattak meg. Tizenegy közúti híd íveli ót, három úgynevezett bújtató és két automata vízszabályozó biztosítja zavartalan működését. egyik legegyszerűbb módja, ha például a kapásnövényeket egyéni vállalás alapján családokra osztják fel. Ez a forma lényegében kétoldalú megállapodás a szövetkezeti közösség és az egyes tsz-gazdák között. A közösség végzi a talajművelést, a vetést, — a családok pedig a növényápolással és betakarítással járó kézi munkát. A módszer rövid idő alatt általánosan elterjedt, mert biztonságot jelent mind a szövetkezetnek, mind az egyénnek. Mindenki pontosan ismeri feladatát s jobb munkára ösztönzi nemcsak a közösség, hanem saját jól felfogott érdeke is. Több helyen a munkaelosztásnak, a munkaerő-mérleg elkészítésének már fejlettebb, a szövetkezet minden tevékenységére kiterjedő módszere alakult ki. Ezekben a termelőszövetkezetekben év végén a vezetőség tagjaiból alakult 2—3 tagú bizottságok külön-külön beszélgetnek minden szövetkezeti gazdával. Mindenekelőtt kikérik az illető véleményét a szövetkezeti vezetőség munkájáról és áz egész gazdálkodásról. Afelől is érdeklődnek: hogyan ítéli meg saját munkáját, helyzetét a közösségben? Megfelelő-e számára az a munkabeosztás, amelyben éppen dolgozik. És végezetül pontosan tisztázzák, hogy a következő évben melyik időszakban, milyen mértékben és a gazdálkodás melyik ágában számíthatnak saját és családjának munkájára. Vagyis amolyan tervkészítő közvéleménykutatást tartanak. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben ez a Meggyorsul baszni Magyarország területén helyenként a szokásos 33 helyett 18 méterenként emelkedik egy fokkal a felszín alatti földréteg hőmérséklete. így a mélyfúrással feltárt víz hőmérséklete az ország egyharmadán eléri az ötven fokot, az összes terület egytized részén pedig még 90 foknál melegebb víz feltárása is valószínű. Jelenleg csaknem ötszáz ásvány-, gyógy- és hévízforrást, illetve kutat tartanak nyilván, s ezek a lelőhelyek naponta 350 000 köbméter vizet adnak. Ezt a kincset azonban nyáron, a főidényben is alig 60 százalékban hasznosítjuk, bár az utóbbi években már jelentősen meggyorsult a hévíz-felhasználás. A második ötéves tervben mintegy 70 új tisztasági strandfürdő épült az országban. Ennek túlnyomó részét, 50 hévízforrásra települt fürdőt, az utóbbi három évben adták át. A melegvíznek egyéb irányú hasznosítására, kertészeti melegházak fűtésére évente 5—6 hévízkutat fúrnak, s évi 30 000 —40 000 négyzetméterrel növelik a fűtött melegházi területet így mór mintegy 250 000 Ä közös gazdálkodás kezdete óta gondot okoz a termelő- szövetkezetek vezetőinek' és tagjainak egyaránt, hogy vannak hetek és hónapok, amikor kevés a munkaerő, máskor viszont nem tudnak elegendő munkát adni az embereknek. Az efféle ellentmondás a mezőgazdasági munka jellegéből következik. A növényápolás és az őszi betakarítás idején a legtöbb helyen kevés az emberi munkaerő, különösen, ha még az időjárás is kedvezőtlen. Télen, kora tavasszal és nyár közepén pedig általában a dologra alkalmas kéz több és a tennivaló kevesebb. • Ezért érdemes azon elgondolkodni: miként lehetséges, hogy vannak szövetkezetek, amelyekben a dolgozó tsz-ta- gok munkaerejének negyede, harmada kihasználatlanul marad, miközben kapálatlan a kukorica egy része, késlekednek a betakarítással és több munkáskéz kellene az állattenyésztésben is. Más szövetkezetekben pedig évek óta az ismétlődik, hogy olyan munka- igényes növényeket vetnek, amelyek megmunkálására még akkor sem futja erejükből, ha a tsz-családok apraja- nagyja reggeltől estig a közösben dolgozik. Sok helyen tehát baj van az elvégzendő munkák mennyiségének és a meglévő emberi munkaerő teljesítőképességének összehangolásával. A bajok forrása a tsz-ek tervezésében található. A szövetkezetekben év végén ugyan pontosan leltárba veszik anyagi javaikat, terményeiket, állataikat, gépeiket, a tervkészítést megelőzően minden tényezőt igyekeznek a lehető legkörültekintőbben figyelembe venni, csak éppen a legfontosabb tényező: az emberi munkaerő számbavételét hanyagolják el. A szövetkezetek tervkészítéshez szolgáló nyomtatványai között ugyan szerepel a munkaerő-mérleg és a megfelelő oszlopokat többnyire ki is töltik — de általában ezek a számok nem fedik a gazdaság tényleges munkaerő-h sí vz-'ti t. Jogos a kérdés: milyen módon lehet egy-egy szövetkezetben az ember munkáját egy évre előre megtervezni? A kiválóan gazdálkodó termelőszövetkezetek több éves gyakorlata tanulságos választ ad erre. Alapvető igazság, hogy a szövetkezeti közösség elsőrendű kötelessége; munkát és tisztességes megélhetést biztosítani minden tagjának. És az is a közösség érdeke, hogy csak olyan vállalkozásba fogjon, amelyet győz is erővel, mert különben nem haszon, hanem kár származik az igyekezetből. Az is kétségtelen, hogy e feladat megoldása — a közgyűlés felhatalmazása alapján — a vezetőségek dolga. A ma már országos fnifl termelőszövetkezetekben évekkel ezelőtt felismerték, hogy a munkaerő helyes számbavételének és foglalkoztatásának iVVW/V!A^MMMA»VVWW M i érdekes a huszadik században? Különös tekintettel például a mi társadalmunkra, ahol nemcsak az évszázad nagy léptei a jellemzőek, hanem a „berendezés” is új? Érdekes például olyan dolgokat találni, amelyek a régi időkre jellemzőek, ám eltüntetésükre elvi és gyakorlati okok miatt még egyelőre sor nem kerül: a magánszektor. S érdekesség az illető szakma régisége, majd hogy nem muzeális megléte. Szitakötő, kefekötő. ★ U j-Hatvan egyik szép házán a következő felirat áll zománctáblán: „Kollár Antal szitakészítő”. Hátul a tágas udvaron fehérre meszelt kis épület — a műhelyt. Bent, a fal mellett mennyezetig ér a sok kis méretű, már szállításra csomagolt szita. Itt dolgozik édesapjával, Kollár Jánossal Antal nevű fia. Kalapács, apró szögek, hogy láttukra a gombostű is fogyókúrát kezd, hajlított lemezek, rosták, ragasztó. — Mióta mestersége a Kollár családnak a szitakészítés? — Én édesapámnál voltam tzítő mesterség. A megyében a ■íollár családon kívül már csak így mester foglalkozik ezzel. ★ A gyöngyösi piacon árul Lakos József kefekötő mester. A stand mögött álló oldalkocsis motorkerékpár arról tanúskodik, hogy e ritka szakmával is lehet keresni. Igaz, a háztartásban — különböző rendeltetésekkel — nélkülözhetetlenek. Lakos József is édesapja keze alatt lett mester. Piacra iolgozik, s már közel jár a hetvenhez, de az ötven évet is csak alapos tanulmányozás után nézi ki belőle az ember. Egy közismert hasonlat jut az eszembe. Sokszor mondják valakire, hogy iszik, mint a kefekötő. — Honnan származik ez a mondás? — Valamikor Pesten különböző versenyeket tartottak, olyasmit, mint manapság a Ki tanuló, ő pedig a nagyapámnál, aki 1900-ban lett önálló. — Valamikor lószőrből készítettük a szitát — veszi át a szót Kollár János —, de abból már kiöregedtem. Igaz, mi már csak összeállítjuk a szitát, mivel a rostát műanyag perionból gyárilag készítik. — A mestervizsgát hol kell tenni? — Ebből a szakmából csak a fővárosban van mestervizsga bizottság. Vizsgázni kell az ösz- szeállításból, árkalkulációból, ismerni kell az ipartörvényt is. A két Kollár saját terv alapján kis gépet tervezett, ezzel formálják ki a bükkfából a szitakérget. Évente a KETI (Kisiparosok Exportra Termelő Irodája) részére 15—20 ezer darabot gyártanák. Exportra termelnek, s ez évi 500 ezer devizaforintot jelent az államnak. Kollár Antal a megyei KETI- bizottság tagja, feladata a kisiparosok szervezése. Kihalófélben van a szitákéTervkészítés: közvéleménykutatással
