Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
Szilveszteri vacsora Mit láthatunk a tv szilveszteri műsorában ? Jelenet a rádió szilveszteri műsorából, amit a televízió is közvetít. Psota Irén és Rátonyi Róbert a mikrofon előtt. (Foto: Szalay Zoltán) műsorban nem egy fáradhatatlan konferanszié áll majd a kamerák elé, s mig szusszal bírja, mondja a szöveget, mókázik, parádézik. Nem, Idén, a „minden idők” legnagyszabá- súbbnak ígérkező szilveszteri Iádhoz, ahol már vár minket a kedves rokon, Gázon Gyula bácsi is. Az első vendég az oly népszerű Törőcsik — Bodrogi házaspár, majd a többiek: Ki- bédi Ervin, Hlatki László, SáraKISZ-élet az egri főiskolán i si Katalin, Radnai György, itt i sokan mások. 1 Az est első nagy programi* • —gondojuk — az első nagy si■ kert is meghozza. Johann Straí 1 üss A denevér. Színre kerül a ■ tv összes stúdiójában. Módéra 1 feldolgozásban, sok-sok vidám« sággal, rengeteg ötlettel és mU csoda szereposztással! Házy Eri ssébet elbájoló kedvességé Adélja és Karnevál hercegé Darvas Iván, illetve Külkey l,ászló megszemélyesítésében bizonyára kedves élmény lesi a nézők számára. Az évzáró konferansz, Tabi—* Ráday duója, bizonyára az év fonákságait pellengérezi maid ki. Mennyi kacagtató titkot tar“ tógát a tv ajándéknaptáraj Horváth Tivadar, Krencsey Mariann, Márkus László, Mezei Mária, mindmegannyi márkás név. És a jövendőmondó, a kilométeres verseket szavaló Rá- tonyi Róbert, vajon az idei szilveszteri műsorban is a legnagyobb siker lesz? Ügy tíz óra felé már jócskán fogyogat a bor, jólesik egy kis nótázás. Erről gondoskodik Fó- nai Márta kedves, mosolygós menyecskéje, Palló Imre gyönyörű hangja, akik egy csokorra valót nyújtanak át a magyar nóta kedvelőinek. Aki nem fárad el hama!’J kísérje el Róna Tibor Vdám társasutazás című utikomédiá- jának szereplőit, Agárdi Gál bort, Lórán Lenkét, Major Tce-i mást, de úgy igyekezzenek^ hogy még éjfél előtt visszaérkezzenek! Különben lekésik a zenés—táncos összeállítást az év leghíresebb slágereiből. Pont éjfélkor felcsendülnek a Himnusz hangjai. Fellégi Tamás főszerkesztő^ és a rendezők — Bednai Nándor, Horváth Ádám, Marton Frigyes, — most már talán nyugodtabbak, hisz a nehezén túl vannak. Vagy talán mégsem? A legnehezebb perceket a közönség kritikái jelentik majd. Reméljük, hogy ez a kritika a legkedvezőbb lesz! (regős) »*»♦«*»***»♦»***»»«*«« Ián festményt készíteni erről az állatról, amint ebéd utáni pihenőjét tölti a szalonomban? Eschleynek több sem kellett, faképnél hagyta a megriadt aszonyságot, s nemsokára visz-, szatért állvánnyal, palettával és ecsetekkel. — Maga nyugodtan munkához kezd, miközben ez a borzalmas lény bekvártélyozza magát a szobámba? — kérdezte Adela. ■— Hiszen éppen ön tanái csolta — felelte Eschley és kifeszítette a vásznat az állvái nyon. — Megtiltom! -r- mennydörgőit Adela. — Milyen alapon? — kérdezte a festő. — Nem hiszem, hogy ez a lény magához tartozna. — Ez bolond! — kiáltott a háziasszony kétségbeesetten. Rövid idő múltán a tehén vari lószínűleg úgy döntött, hogy ebédutáni desszertjét már az istállóban fogja elfogyasztani, s ezért óvatos és gyors léptekkel elhagyta a szalont, majd a krizantémjaitól megfosztott kertet is. Eschley pedig összecsomagolta festőszerszámait. Ez a kis közjáték fordulópontot jelentett Eschley művészi pályáján. Figyelemre méltó kompozíciója, a „Tehén a szalonban” a párizsi kiállítás szenzációja lett, később Münchenben is kiállították, s végül a bajor kormány vásárolta meg, noha egy húsfeldolgozó gyár igazgatója háromszor is ráígért az árverésen. A szédítő siker csúcsán Eschley egy nap összetalálkozott Adelával, s így szólt hozzá: — Látja, ha nem jön az a tehén, sohasem születttek volna meg a változatok a „Tehén a szalonban” témára. Ugye, már maga is örül, hogy így történt? Adela azonban az öröm legcsekélyebb jelét sem mutatta, sőt megvető pillantással mérte végig a festőt. Hiába, vannak még érzéketlen emberek, akik sohasem fogják megtanulni, mi az igazi művészet. , Fordította: Ziláld Judtf — Az igaz, hogy teheneket festek — ismerte el Eschley — de a pásztorkodásban igen kevés a tapasztalatom... Adela ekkor szó nélkül magával vonszolta a festőt. A kert egyébként normális méretű volt, de a hatalmas állat melleit valóban kicsinek látszott. Lecsüngő fülű, véreres szemű élőlény. Eschley önkéntelenül a kertkapu felé húzódott, miközben vizsgálgatta az állatot. — Most éppen egy krizantémot eszik — szólt Eschley, mikor a csend már elviselhetetlenné vált. Azután néhány lépést tett az állat felé, néhányszor összeütötte a tenyerét, majd különböző „hiiii” és „hoooo” hangokat hallatott. Az állat azonban nem reagált rá. — Ha legközelebb tyúkok hatolnának be a kertembe, akkor is magát fogom hívni, hogy rájuk ijesszen — szólt Adela. — A „hoooo”-i egészen nagyszerűek. De pillanatnyilag arra kérném, ha nem neheztel érte, hogy kergesse ki ezt a tehenet a kertemből... — Olyan kifejezéseket használt, melyek hatására a festő végül is felkapott egy botot és határozott mozdulatokkal ütögetni kezdte az állat farát. Csodák csodájára, az végül is megértette, hogy a jelenléte nem kívánatos, éhes pillantást vetett a krizantémok felé, majd elindult a kertből — a házba. Ellenállhatatlan étvágyát Adela asztalán, vázákban álló krizantémokkal elégítette ki. — Mr. Eschley! — kiáltott fel Adela remegő hangon — arra kértem, hogy hatjsa ki ezt az állatot a kertemből, de nem arra, hogy kergesse be a házba! Ha már okvetlen itt kell maradnia, akkor inkább a kertben, mint a szalonban. — Pásztori tapasztalataim igen csekélyek — szólt festő. — S ha jól emlékszem, ezt közöltem is önnel. — Most már látom, hogy igaza volt — vágott vissza a hölgy. — Bájos kis csendélet aranyos tehénkékről — maga fsak erre képes. Elem akar tusben jelentette ki tömören* hogy megmagyarázza viharos megjelenésének ókát. — Marha? — ismételte Eschley, majd hozzátette: =- Milyen fajtájú marha? — Fogalmam sincs — felelte az asszonyság. — Azt hiszem, egészen közönséges. — És hogyan jutott az ön kertjébe? — kérdezte a festő. — Ügy képzelem, hogy a kapun — felelte a nő türelmetlenül. — Nem hinném, hogy átmászott volna a falon, s azt sem, hogy ejtőernyőről dobták le, mint a húsfeldolgozó rt. reklámját. De most pillanatr nyilag ez sem érdekel, csak az, hogy mielőbb kimenjen a kertemből. megoldódjanak. Az Iszony hősnője tragikus áldozatot hoz a anyja, a mindennapi anyagi gondok miatt. S a mai fiatalság hogyan látja a házasságot? A nagy többség — mint ahogyan az „őszinte szó a szerelemről” című könyv és könyveim alapján a vitát megrendezték — a családot a társadalom legkisebb és legfontosabb építőkövének, „molekulájának” tartja, de akadtak olyanok is, akik a családalapításnak, mint társadalmi változásnak az anyagi oldalát tekinteték elsőrendű fontosságúnak. Az úgynevezett „frizsiderszocializmus” hívei és gyakorlati megvalósítói — úgy tűnik — nemcsak a lapok vezércikkeiben élnek. A válások száma és a házastársi kötelességek, kötelékek komolyan vevése is vitatéma. Felvetődik a szerelem kérdése a házss ágban, az azelőtti és az azutáni vonatkozásban is. Olyanokhoz akarnak férjhez menni a mai lányok, akik velük legalább egyenlő szellemi szinten élnek, gondolkodnak, s nem lényegtelen az érem anyagi oldala sem Ezért van az, hogy a főiskoláról kikerülő kezdő tanárok, és tanárnők közül többen összeházasodnak. A közelmúltban folyt vita a népszaporodásról. A közeljövőben kerül sor a „Politizálni — nem politizálni” vitatéma^ kifejtésére is. Zenéről, képzőművészetről tartanak majd közvetlen hangú klubelőadásokat, hogy a magasabb általános műveltségi színvonal és a modern művészi irányzatokban való tájékozódás kinék-kinek sajátjává váljék. A KISZ az egri főiskolán tartalmában és módszereiben értékes munkát végez. Ezt bizonyítják az eredmények és az a nevelői munkai, amit az innen kikerülő tanárok végeznek az északi országrész falvaiban, városaiban. (farkas) Jöjjenek, fáradjanak közelebb az asztalhoz, kedves nézők. Érdemes lesz helyet foglalni a tv képzeletbeli vacsora- asztalánál. Talán az első pillanatban szokatlannak tűnik a keretjáték. Ugyanis az eddigiektől eltérően a szilveszteri estjén erre a roppant feladatra senki sem vállalkozhatott. Idén a televízió több milliós tábora nagy családként szórakozhat. Valamennyien vendégségbe vagyunk hivatalosak a Gombos Kati — Sinkovits Imre és a Kazal László — Balogh Erzsi csavelés új formáját honosította meg a KISZ az egri főiskolán. Tíz—tizenöt fős csoportokban vitaklubok alakultak Egy-egy vitaindítóra a szaktanár kellő tárgyi tájékoztatással felkészíti a referens hallgatót, aki a napirendi kérdést a szakirodalom, a napi sajtó fényében is bemutatja. Egyik ilyen jól sikerült, klubszerű vita a „Kapitalizmus gazdagsága és szegénysége” címen zajlott le. A legfejlettebb kapitalista államok ipari és hatalmi bázisai mellett a rep- rezantatív és kábító üzleti jelenségek mellett nyugati statisztikák felhasználásával, a nyugati szakemberek véleményét is idézve bizonyította az előadó, hogy az itt-ott csillogó gazdagság mellett milyen pszichikai, társadalmi és gazdasági jelenségek kísérik emésztő árnyékként a csillogást. Megvitatták azokat az erkölcsi problémákat is, amelyeket a kapitalista társadalom és gazdasági rendszer hord magában. Bemutatták a s zámok és a sza k- vélemények tükrében a kapitalista társadalomban a munkásság, a munkásosztály valódi helyzetét Az érzelmi és esztétikai hatás fokozására filmvetítéssel is gazdagítják azt a klubszerű foglalkozást. Nemrég vetítették le az „Ötödik évszak” című filmet, amely Bnazüia földhöz tapadtjainak sorsát megrázó drámaisággal írja le: még egy ötödik évszak is kellene ezeknek az embereknek, mert négy évszakon át a tőkések javára dolgoznak. Ha már a filmeknél tartunk, az „Iszony”-t is megbeszélték az egyik vitaklub alkalmával. Itt a leányok voltak élénkebb vitapartnerek, hiszen az Iszony hősnője az adott korban sivár tanyai világban azért ment férjhez, hogy a család nyomasztóan súlyos anyag gondjai • « ! Theophil Eschley festőmig | vész környezetének hatására I szüntelenül állatokat festett. j Nem mintha farmon, vagy ép- \pen tejgazdaságban élt volna* Inem, erről szó sincs. Villája I sok hasonló ház között foglalt 'helyet, de kertje egyik oldalon .egy kis rétre nézett, amelyen 'a festő élelmes szomszédja ta- \ karos teheneket legeltetett. Nyári délelőttökön a tehenek !térdig eltűntek a buja fűben, behúzódva a diófa árnyékába, [ahol a szűrt napfény aranyosan csillogott foltos hátukon. Eschley festett egy vásznat a két fejőstehénről, a diófáról, a sűrű fűről és a faleveleken át- szüremlő napfényről. A Királyi Akadémia felvette ezt a képet a Nagy Nyári Tárlat anyagába. A Királyi Akadémia szereti, ha védencei módszeresen dolgoznak. S ezért, miután Eschley sikert aratott a diófa árnyékában festői módon pihenő állatokkal, kiaknázta a témát. „Déli békesség” című művét — melyen két barna tehén látható diófa alatt — a * Said a századforduló körül élt, kiváló angol humorista. Angol gyarmati tiszt fiaként Burmában született. Kora ifjúságától szembeszállt a konzervatív család, majd a bur- zsoá társadalom törvényeivel. Politikai szatíráiban, s egyéb humoros írásaiban is szüntelenül ostromolta a tisztesség látszatát mindenáron fenntartó, álszenteskedő angol uralkodó osztályokat» , „Dél, szentségei órat* című tanulmány követte, melyen két barna tehén látható, s fölötte diófa. Ezután következett a „Tehenek pihenője”, „Tejszagú álmok”, „Tanulmány tehénnel és diófával”, valamint „Tehenek a déli verőn”. Egy ősz végi délután épp az utolsó ecsetvonásokat húzta legjobb művén, amikor szomszédja, Adela Pingsford megzörgette az ajtaját. «=■ Eatl marba vau a keitemr — És nem akar? — kérdezte Eschley. — Ha minden vágya az volna, hogy kijusson onnan — szólt Adela dühösen — akkor nem jöttem volna magához. De sajnos, nem emlékszem, mit tanultunk az iskolában arról, hogyan kell kihajtani egy nagy marhát egy kis kertből. Gondoltam, mivel maga folyton állatokat fest, biztosan ismerős egy kicsit a modelljei körében, totó» tudna segíteni, k , Áz Egri Tanárképző Főiskola nappali tagozatán ebben az évben 719 lány és fiú tanul. Ez a szám annyit jelent, hogy az észak-magyarországi általános iskolák évek múlva az innen kikerülő fiatal tanárok tudását, értékes egyéniségét kamatoztatják majd. Nem közömbös hét, hogyan készülnek ezek a fiatalok a fontos nevelői munkára szaktudásban és emberségben. A főiskola tanulmányi átlaga 3,77, jónak mondható. Az első éveseké 3,73, a másodéveseké 3,74, a harmadéveseké 3,66, míg a negyedéveseké 3,89, Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a harmadévesek mennyiségileg erősen leterhelt munkarendjük miatt némileg visz- szaestek, egyébként a fejlődés, az eredmény egyenletes és egészséges. Ezekben a számokban benne rejlik a főiskola KISZ-szervezetének a jó inunk ája is. Érdemes közelebbről megvizsgálni a főiskolai KISZ tevékenységének néhány területét, hogy képet kapjunk az egri főiskolásokról. Minden hallgató KISZ-tag, a tagság 24 alapszervezetbe tömörül, alapszervenkint átlagosan 30 fős létszámmal. E tagozódás mellett évfolyamvezetőségek is működnek, hogy a szervezeti élet összehangolását biztosítsák. A KISZ védnökségi munkája fontos és hasznos: nemcsak abban merül ki, hogy a „megbízólevelesek” fejlődését figyelemmel kísérik. Az egri főiskolán a védnökségi munka egyenlő a tanárképzéssel. A KISZ nemcsak szeretettél fogadja a főiskolára kerülő fiatalokat, de segítő figyelemmel kíséri őket az életbe való kilépésnél is: ellenőrzi a szakdolgozatok elkészítését, előkészíti a falusi gyakorlatokat, jellemzést készít a kikerülő hallgatókról és megbízólevelekkel látja el őket a mozgalmi munka feladatainak elvégzésére. A legfontosabb tennivaló mégis az a nevelőmunka, amelyet a KISZ a főiskolai tanulmányok négy esztendeje alatt A fiatalok javára végez. Hét szakkörben 206 hallgató törekszik a szaktárgyak mélyebb, tudományosabb megismerésére, a tudományos kutatói gondolkodás kialakítására. Vannak olyan szakkörök is, amelyek gyakorlati szakmai ismereteket nyújtanak. Jó munkaerkölcs alakult ki a főiskolán a társadalmi munkával kapcsolatban. Az önkéntes ifjúsági építőtáborokban az elmúlt nyáron 211 hallgató vett részt. Ha meggondoljuk, hogy a korábbi években minden „agitáció” ellenére alig tudta kiállítani a főiskola a számára kirótt 50 fős „építőtábori legénységet” — ez az eredmény nem lekicsinylendő. Az önkéntes munkára jelentkezés az idén a megadott keret háromszorosára nőtt, ezért a fiatalok önálló építőtábort létesítettek Hevesen. ] Az egri főiskola hallgatóinak1 Világnézeti, politikai arculata l általános®ágban jónak mondha-1 tá Érdeklődnek a kül- és bel-j politikai kérdések iránt, az j alapszervezetekben és a szoba- < közösségekben olykor szén ve- i délyes viták folynak az idősze- ] rű problémáikról. Nyugati vagy] kispolgári ideológiák hatását is* lehet elvétve tapasztalni. Or-t szágos jelenség egyébként az J egyetemi és főiskolai fiatalság- ] nál, hogy a Nyugat, a vezető < kapitalista országok csillogó• látszata egyeseket megtéveszt, j Ha erős túlzás is Nyugat-imá- J datról beszélni, az elegáns nyu-, gáti autók, a film, a reklám, a ( pár napos nyugati utazás felü-J letes és csak a felszínt érintő« tapasztalatai torz képet hagy-* hatnak azoknál, akik felvértezi zetlenül állnak szembe a lát-1 szattal és a valósággal. A világnézeti és politikai ne- ♦- _______ ________i
