Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-21 / 300. szám
Akik nem vártak Türelmetlen emberek? Nem, csak körültekintőek, és a kezdeményezőkészség sem áll messzire tőlük. Szétnéztek saját portájukon, aztán tették, amit kellett, megkeresve hozzá a lehetőségeiket. Summázva ezt a véleményt lehet elmondani a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó ÜV vezetőiről, dolgozóiról, akik már ebben az évben határozott lépéseket tettek annak az irányelvnek a figyelembe vételével, amely a gazdasági mechanizmus megújhodását készíti elő. De erről beszéljen az üzem főmérnöke, Szabó László. A keret új Elsőnek a vállalati szervező bizottságot említi, amit az 1964- es decemberi határozat alapján hívtak életre. Ebben a bizottságban lényegében a vállalat- vezetés kiszélesítését valósították meg: a gazdasági- és társadalmi szervek mellett mérnökök, közgazdászok, pénzügyi és ügyviteli szakemberek konzultatív testületét teremtették meg. A cél könnyen átlátható, mert az ügyvitelt és az ügyrendet akarják összehangolni a termelési körülményekkel. Egyszerűsítésről és ésszerűsítésről gondoskodnak, tehát, ha úgy tetszik, a bürokráciának üzentek hadat. Mindez már az új gazdasági mechanizmusra való áttérésből adódó, várható feladatok előkészítését szolgálja. Néhány héttel ezelőtt a szak- szervezet keretében alakították meg a műszaki gazdasági tanácsot, amely a gazdasági, szervezési és műszaki területen egyaránt figyelő szemmel őrködik, és nemcsak javaslatokkal állhat elő, hanem kritikailag is értékeli az intézkedéseket, az adott helyzetet. Munkáját terv szerint végzi, de a szükségnek megfelelően is tanácskozik. Központi szervezőt állítottak be egy olyan dolgozó személyében, aki közgazdász, de technikusi végzettséggel is rendelkezik, és helyben tíz éves üzemi gyakorlat van a háta mögött. Ónálló üzemrészek Már a belső átszervezésben is mutathatnak fel komoly eredményeket, hiszen a feladatoknak megfelelően kisebb üzemekre bontották fel a vállalatot. — Milyen eredménnyel jár ez együtt? — kérdeztük. — Többféle eredményt mutathatunk ki — válaszolja Szabó László főmérnök. — Kezdjük azzal, hogy az üzemek önállósága megnövekedett. De a programot is részletesebben és átfogóbban tudjuk megadni, ebből viszont az következik, hogy az üzem gazdája lett saját területének. — Hogyan érinti mindez az üzemvezető hatáskörét? — Természetesen ez is kibővült. Most már lehetősége van az üzemvezetőnek például a létszám, a bér alakítására, a fegyelmi ügyek, a jutalmazások önálló intézésére ha nem is minden esetben közvetlenül, hanem javaslat formájában. De a javaslatokat a vállalat vezetősége elfogadja, hacsak valami komoly indok nem merül fel ellene. Fölösleges gátak — Milyen könnyítéseket várnak a felsőbb szervektől? — Hadd említsek néhányat, Gépíróverseny a MESZOV-ben A MÉSZÖV Igazgatósága és a szakszervezeti bizottság gyors- és gépíróversenyt rendezett. A versenyen 15 gyors- és gépíró vett részt, a MÉSZÖV és a MÉK dolgozóiból. A versenyzőknek 10 perces gépírás- másolás, és 10 perces gyorsírást 45 perc alatt kellett gépírásban visszaadni. A zsűri értékelése alapjár első helyezést Balogh Miklósri MÉK dolgozó érte el, 465", ponttal, második Sós Erzsébet a MÉSZÖV politikai osztály gépírója, 4499 ponttal, a har madik helyezett Gergely Lász Ióné a MÉK gépírója 4416,1 ponttal. — A tervet meg kell jelölni, ez kétségtelen. De! Kapjuk meg a béralapot, esetleg az átlagbért, valamint az átlaglétszámot. Ezeken belül a többit bízzák a vállalatra. Az alkalmazotti és a fizikai létszám meghatározása legyen a vállalat belső ügye. — Illusztrálásra hallhatnánk egy példát? — Jó. Mi a helyzet ma a mérnököknél, technikusoknál? Ha elképzeléseit meg akarja valósítani, osztályvezetői munkára kell törekednie. Rengeteg belső feszültség forrása ez. Ha viszont mi tudjuk a létszámot csoportosítani, képesek leszünk a rajzasztal mellett dolgozónak is olyan jövedelmet adni, ami megelégedésére szolgál, és most már a műszaki fejlesztés, a gazdaságosabb termelés biztosítására köti le energiáját, képességeit Még az anyagbeszerzés — A termelés egyik feltétele az anyag biztosítása. Ilyen vonatkozásban van-e javaslatuk? — Javaslatunk van, amellett, hogy az anyagbeszerzés mostani rendszerét is meg kívánjuk tartani, de csak azokon a területeken, amik a MÁV megrendeléseinek kielégítését biztosítják. A többi szállításnál bízzák ránk az anyag beszerzésének gondját. Mi is jól járunk, a felettes szervek munkája is csökken és a megrendelő is nyugodtabb lehet. — Példát szeretnénk hallani. — Mondhatom a villamos távvezetékek anyagszükségletét, amit a gyártó vállalattal „kettesben” egyszerűbben meg tudnánk oldani. De a másik: hiába van központilag irányított anyagellátásunk, anyagbeszerzőinknek mégis utána kell járniok az anyagnak, és ha a vállalat igazgatója, főmérnöke nem igazolja, hogy az anyagra szükség van, el sem kezdhetik a feladatukat. Fölösleges papírmunkát, fölösleges terhet ad ez a mostani gyakorlat. És ha már itt tartunk, jó lenne, ha az egyébként szükséges revízió nem húzódna el hónapokra, és különböző szervek nem végeznének azonos vizsgálatokat. Rengeteg időt és energiát takaríthatnánk meg a revíziós munka összehangolásával. — Még egy kérdést: mit várnak az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől? — Csak annyit mondhatok: nagy várakozással tekintünk eléje. Ez az utolsó mondat summá- zásnak is teljes. G. Molnár Ferenc kezdjük mindjárt a beruházással. Ma még az ötszáz forinton Eelüli érték beruházásnak minősül. Mi következik ebből? Például! Építettünk egy kerékpár-megőrzőt. A villanyt nem tudjuk bevezetni, mert erre nincs beruházási keretünk. A pégi megőrzőből raktárt szeretnénk kialakítani. Néhány szer forint kellene hozzá, de nincs rá keretünk. Soroljam tovább? Ott van például még a szellőzőberendezés. nagyon kellene, nem is kerülne sokba, ie ismét a keret. — Tehát a beruházásokat bízzák a vállalatra, azt jelenti mindez? — Nem egészen. Tegyünk különbséget a ma még beruházásnak minősített dolgokban. Méghozá úgy, mondjuk, hogy szabjuk meg a felső határt tízezer forintban, de csak olyan esetekben, amikor a vállalat saját munkaerőivel képes a feladatot elvégezni. Egészség- védelmi és munkavédelmi feladatokról van itt szó. — És a nagyobb beruházásoknál? — A központi szervek döntsenek. De például egy nagyon szükségessé vált gép beszerzését szorgalmazók a mi javaslatunk alapján. Bízzák ránk a gép leszállítását, és tegyék lehetővé, hogy a leszállítás határidejét is mi döntsük el. A kontroll lehetősége — Mi biztosítaná viszont az ésszerűséget, a szükségletnek megfelelő felhasználást? A kisebb beruházásoknál a Nemzeti Bank helyi fiókja tudná biztosítani a szükséges ellenőrzést, attól kaphatnánk a hitelt is, az ügyletet csak vele bonyolíthatnánk le. — Milyen a műszaki fejlesztés jelenlegi lehetősége? — Eléggé sok kötöttséggel jár. Nem is mindig fedi a szükségletet az a fejlesztési program, amit kapunk. Úgy gondoljuk, a műszaki fejlesztési kivitelező csoport, ami tőlünk már nem idegen, nagyon alkalmas a fejlesztési terv végrehajtására. Ez a csoport átfogja az egész területet, és megmutatja, megjelöli azonnal az úgynevezett szűk keresztmetszetet, azt a részt, ahol e’őbbre kell lépnünk a termelékenység, a gazdaságosság irányába. — Tehát? — Végső soron jó lenne a műszaki fejlesztést a vállalatra bízni. Terv, létszám, béralap — A terv-feladattal kapcsolatban milyen vélemény alakult ki? „Fegyverrel, munkámmá!, szocialista hazám felvirágoztatását szolgálom” Ünnepélyes nmnkásőr-egységgyűlést tartottak az egri Vörös Csillag Filmszínházban zászlóalj. A vele járó vándorserleget Lintallér László megyei parancsnok adta át. A szocialista versenymozgalom értékelése alapján a Kiváló Parancsnok címet Takács István, Katona Béla, Horváth István és Lakó Péter munkásőrök érték el, a Kiváló Munkásőr címnek pedig Sütő András, Kovács János, Farkas Endre, Jágerszki Gyula és Hangonyi László lettek a birtokosai. Sok alegység nyerte el a század legjobb szakasza és raja címet is. A kitüntetések átadása után Magvasi Flórián, a városi pártbizottság titkára modott beszédet, majd a tartalék-állományba vonuló munkásőröket búcsúztatták el, méltatva eredményes munkájukat. Az egységgyűlés egyik legszebb mozzanata volt, amikor felsorakozott az előképző század, s felelmeit ököllel esküt tett a csapatzászló előtt: „...a munkásosztály hatalmát, szocialista hazámat, a Magyar Népköztársaságot fegyverrel, ha kell életem feláldozásával is megvédem!”... A párt nevében Gubán Dezső fogadta az esküt. A tartalékállományba vonulók nevében Szabó József adta át a fegyvert Kocsis Kálmán fiatal munkásőrnek. „Ezt a fegyvert, elvtársak,- kezetekből ki ne adjátok, még az életetek feláldozásával is védjétek meg” — mondotta. Az ünnepélyes egységgyűlés az International hangjaival ért véget. K. G. Túlteljesíti évi tervét a vegyipar A Nehézipari Minisztérium vegyipari trösztjének irányítása alá tartozó vegyipar december közepén teljesítette 1965. évi tervét. A december végéig várható túlteljesítéssel együtt az évi tervteljesítés előreláthatólag 105,5 százalékra alakul. Az idei termelés körülbelül 11 százalékkal fogja meghaladni a tavalyit. A tervtúlteljesítést idén gazdaságosan, az előirányzottnál 1,9 százalékkal kisebb munkáslétszámmal és 1,2 százalékos béralap-megtakarítással érik el. A termelékenység az előzetes számítások szerint 103 százalékkal lesz magasabb az előírtnál. Szép épület - sok hibával KI HIT DUG? megfigyelés alatt áll■ A megfigyelés lényege, hogy kinek mire van szüksége? Ha ez kiderül, következik az anyagbeszerzés. Ez hosszú és fáradságos munka, mert amit keresünk, az mindig hiánycikk, és mert a beszerzésnek csak titokban szabad történni. Ha például december közepén feleségem munkaidő után nem jön azonnal haza, hanem este nyolckor fáradtan, karikás szemmel érkezik meg és arra a kérdésemre, hogy „Hol voltál fiacskám?”, elvörösödik és dadogni kezd, én tudom, hogy ö nem egy jellemszínészünk lakásán idegenült el tőlem, hanem a nagy magyar belker. áruházában alsónadrágot vett nekem, a gyereknek cipőt és . az anyósomnak meleg nadrágot. , Persze, másnap ö sem ideges, mikor este elcsigázva érkezem haza, mert tudja, hogy nem egy revű- táncosnő lakásán voltam szakmai bemutatón, hanem különböző áruházakban szidtam az elavult gazdasági mechanizmust és az áruházi eladók rossz anyagi ösztönzését. Ugyanezt teszi néhány nap múlva Peti fiam és az anyósom is. Ezután kezdődik tulajdonképpen a „Ki mit dug?”. Én minden ajándékot kizárólag az előszoba szekrény mögé dugok. Családom tagjai ezt onnan tudják, hogy az ajándék egy része a szekrény mögül kilóg, és tavaly, tavalyelőtt és öt éve is onnan lógott ki. Feleségem csak az ágyneműtartóba dug. Ezért én esténként csukott szemmel húzom ki az ágyneműt és akaratlanul is kirántom az ajándék alsónadrágokat, amit aztán a feleségem gyorsan az ágy alá rúg és reggel hason- fekve piszkálja ki. Anyósom a kony- hakredencbe rejti az árut. Ezt onnan tudom, hogy a házikabátomnak tavaly és az ingemnek tavaly' előtt még újév után is marhapörkölt szaga volt. Peti fiam mindent az erkélyen dug el, úgy, hogy amikor az ajándékot előveszi, rögtön küldhetjük a Patyolatba. Jelenleg már mindent beszereztünk, és mindent eldugtunk. Mindenki úgy csinál, mintha nem tudna semmit és karácsony este majd aí meglepetéstől dob- $ benten esünk egy-1 más nyakába. Í Hát így folyik le, nálunk a „Ki mit j dug?” 5 A nagy sikerre va-I ló tekintettel a legközelebbit már a tv is közvetíti. Miklósi Ottó — Annyit kell a vállalatokkal foglalkozni, hogy alig jut időnk a termelés szervezésére és irányítására — pa- naszkodták a minap a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői. — Nem építettünk több istállót, inkább átalakítással bővítjük a férőhelyeket — mondták. Az utóbbi időben a szövetkezet két épülettel gazdagodott. Az egyik egy ötezer férőhelyes tojóház, a másik pedig a 98 férőhelyes tehénistálló. A kettő közül az utóbbit használják, de a technológiai berendezések hiányában azt is plusz munkával. A tojóház négy évig készült. Két évig állt az épület, míg végül az idén elkészült a technológiai berendezés is. Mégis csak jövőre tudják üzemeltetni, mert a jelenlegi ventillátorok nem tudják biztosítani a levegőcserét, ki kell cserélni valamennyit nagyobbra. (A régi ventillátorok a szövetkezetnél maradnak, nem tudnak mit kezdeni azokkal). Nem a kivitelezőn, a tervezőkön múlott, hogy jövőre is csak úgy tudják hasznosítani a tojóházat, ha saját erőbői néhány helyiséget még építenek hozzá. A tojóház ugyanis szép, de mindössze az elektromos kapcsolók számára terveztek és építettek helyiséget. Nincs tojástároló, melegedő helyiség a ___________________ gondozók nak, amelyre pedig feltétlenül szükség lenne. f* A 98 férőhelyes tehénistá!- ' /AtrwlMV' lóhoz mindössze tejház épült, takarmányom már nem, így 1965. december 21.; kedd nagy gondban vannak az állattenyésztés vezetői, az állat- gondozók, hogy hol tartsák az abrakot... Másfél—két hónapja kötötték be az állatokat, de attól kezdve tele vannak bosszúsággal. Még nem kapták meg a kaparó szalagot, ami köny- nyítené az állatgondozók nehéz fizikai munkáját. ígéretet kaptak arra, hogy még decemberben leszállítják az elkésett berendezést. A beton máris töredezik. Nagy dilemmában vannak az állatgondozók, hogy mit csináljanak a „hosszabbra nőtt” tehenekkel. A tehénállás ugyanis alig két méter hosszú, a tehenek átlagos hosszúsága pedig 220—280 centiméter között változik. Faragjanak le belőlük? Ezt mégsem tehetik, de akkor mit csináljanak, hogy a hosszabb teheneket ne vigye magával a kaparó szalag? Külsőre mindkettő szép, impozáns épület, de alapvető hibákat takarnak, mert bennük több költséggel, rossz körülmények között tartja az állatokat a szövetkezet. Mindkettő sokba került, de szükség van rá, azért kölcsönzött az állam, azért vállalt terhet a szövetkezet. A baj az, hogy a sok pénzből szép, de rossz épületek készültek, a szövetkezet erkölcsi és anyagi kárára. — pe — J 5 .4 Ki mit dug? í — játékot otthon, ? családommal kará4 csony előtt egy hó- i nappal kezdjük el (játszani. A játékban 5 korhatárra való te- 5 kintet nélkül min- l denki részt vehet, ? akinek dugi, vagy 4 zsebpénze van. 4 A játék úgy kéz- í dődik, hogy kará- } csony előtt vala- J mennyien megegye- 4 zünk abban; idén ? senki, senkinek nem ? vesz semmit. Erre i mindannyian meges- kúszunk és kijelent- f jük, hogy ha mégis, 4 valaki valakitől va5 lami ajándékot kap- * na, az ajándékot kaI rácsony este elégetjük és az ajándékozót kitagadjuk a családi örökségből, ami mellesleg még meg sincs és ha így megy, soha nem is lesz meg. f Ezután következik 4 a megfigyelés időssa- $ ka. Ilyenkor ccalá- é dóm valamennyi tag- ? ja, családom vala- 5 mennyi tagja által Vasárnap délelőtt kék egyenruhás munkásőrök töltötték meg az egri Vörös Csillag Filmszínház helyiségét: ünnepélyes egységgyűlést tartottak. Az elnöki asztalnál többek között helyet foglalt Fehér István, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, a végrehajtó bizottság tagja, Kiss János, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke, Simon Flórián alezredes, az egri járási és városi rendőrkapitányság vezetője és Lintallér László, a Munkásőrség megyei parancsnoka. A jelentés fogadása után Kovács László, a gyűlés elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Varró Tibor zászlóalj- parancsnokhelyettes olvasta fel a beszámolót. A beszámoló » II j egészségiig' Háromszáz áj Évente egy kilo\ Sokat fej A négy és félezer lakosú Ecséd község jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt öt esztendő alatt. Azon túl, hogy a község határában nagy ösz- szegű ipari beruházás keretében modem külszíni szénbánya kezdte meg működését, amely munka és kereseti lehetőséget is biztosít a község lakói számára, számos beruházás példázza Ecséd gyarapodását. Néhány adat is igazolja, hogy ez a fejlődés, amely szinte a felszabadulás után kezdődött meg, az elmúlt ötéves terv ideje alatt is töretlenül folytatódott Évente egy kilométer járda és ugyanannyi portalanított út épült az elmúlt fél évtized alatt, s ami különösen érdekes, évi átlagban mintegy 60— 65 új családi ház fogadta be lakóit, — az öt év alatt kereken 300 család építkezett a községben. Üj üzletek létesültek, s el lehet mondani, hogy lényegében a második ötéves terv ideje alatt alakult ki Ecsé- den a korszerű és most már minden igényt kielégítő üzlet- hálózat. Ami különösen örvendetes az itt lakók számára, hogy most már minden órában van autóbuszjárat Hatvanba, pontosabban öt évvel ezelőtt négy, most kilenc hozza—viszi az embereket a járási székhelyre, emellett még két másik járat a Gyöngyösre utazókat szolgálja ki. Az öt esztendő alatt csak a községfejlesztési alapból mintegy három és fél millió forintot ruháztak be Ecséd gyarapítására és a beruházások között olyan is akadt — ehhez az állam is adott segítséget —, ■ értékelte az 1965-ös kiképzési : év munkáját. Megállapította, ! hogy az egység képes a mun■ kásőrségre háruló feladatokat • maradéktalanul végrehajtani. : A cél, a kiképzési anyag ma■ gas fokú elsajátítása volt, i amelyet a foglalkozás-vezetők , kellő színvonalon tartott, jó , foglalkozásokkal segítettek elő. A munkásőrök a kiképzés ' folyamán elsajátítják mindazt, • ami a korszerű háborúban i szükséges. A gazdasági építő• munka és a szocialista építés • vívmányainak megvédése, il- i letve az erre való felkészülés • elválaszthatatlan egymástól. A kiképzésben nagy segítséget i nyújtottak a szocialista ver■ senymozgalmak. Az eredményesség méltó ho• norálásaként a Legjobb önálló l Alegység címet nyerte el az i egri Balázs Ignác munkásőr yi kombinát családi káz »méter járda ijlődött Ecséd öt év alatt i amelyre a legbüszkébbek, s ■ amelyért talán legboldogab- t bak az ecsédiek. Ez pedig a há- ' rom és fél millió forint beru• házással létesült egészségügyi • kombinát. Az egyemeletes, ■ központi fiit és es, modern épü- , let földszintjén korszerű gyógy■ szertár, orvosi rendelő, fogá■ szat és az egészségügyi szakta- ! nácsadó nyer elhelyezést, míg . az emelet három-, kettő- és ' másfélszobás, összkomfortos la- i kásain a község új orvosai, egy t gyógyszerész, az egészségügyi - védőnő osztozkodik. ■ Hogy mit jelent mindez Ecséd egészségügye szempont, jából? Eddig lényegében egyet- t len orvos szolgálta a négy és I fél ezer lakosú község egész- . ségügyét, aki naponta 150—180 . beteget vizsgált, kezelt. Ugyan- s akkor minden gyógyszerért . Hatvanba, vagy Gyöngyösre i kellett utazni. Most majd két . körzetre oszlik a község, s a r két körzet váltott műszakban i két orvossal, egy fogorvossal . várja az arra rászorulókat. ■ Ecséd öt esztendeje örvendc- . tes mérleget mutat, kitűnően . példázza azt a fejlődést, amely , az elmúlt fél évtized alatt i egész Heves megyére, az egész t országra érvényes volt. t (gy... ó)
