Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Karácsonyig elkészülhet 56 cm Szilveszterre, farsangra Empire vonalú, fényes fonal­lal átszőtt ripszselyembőL Vo­nalát a gyöngybimzés hangsú­lyozza ki. Á virág, vagy az örökzöld szobanövény megszépíti a leg­egyszerűbb környezetet is, mert az élő természet utánoz- iiatatlan varázsát viszi be ott­honunkba. A szobanövények tartós zöldje, levélzetük sajá­tos rajza is esztétikai örömet okoz s amellett fontos egész­ségügyi tényező. A sokféle házi munka egyik legkedvesebb válfaja a szoba- növények gondozása. Ehhez azonban ismernünk kell a — rendszerint más égtájról szár­mazó — szobanövények termé­szetét, víz- és hőigényét, — ami a téli időszakban különö­sen fontos. Ezúttal néhány is­meretesebb szobanövénnyel kapcsolatos tennivalókat is­mertetünk. FiLne? 63 ® hosszúkás, I I n si&A húsos levélzetű, de­koratív szobanövény trópusi eredetű pálmaféle (a gumipál­mák családjába tartozik). Sze­reti a fényi, a világosságot. Ablak közelében tartsuk, de télen ne nyissuk rá az ablakot, mert különösen huzatra, hir­telen lehűlésre érzékeny. A he­lyiséget a másik ablakon, vagy ajtón át szellőztessük, hogy a fikuszt ne érje közvetlen* iég- áramlás. Ha „megfázik’’, leve­lei elsorvadnak s megbámulva lehullanak. Másik ártalom: a pajzstetű. Ha apró, kerek, sö­tétbarna foltokat látunk a le­velén, joggal gyanakodhatunk pajzstetűre. Ilyenkor a levélze- tet szappanos vízzel mossuk le és tompa végű kis fapálcával távolítsuk el a kerek, barna pettyeket még a hajlatokból és zugokból is. Fikuszunk a tápa­nyagdús, kissé kötött talajban KOXM Ä haj < Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes tapintású, puha. ru­galmas. Színét a hajszálban lerakodott festék és levegő mennyisége határozza meg. A A haj növekedése igen lassú, legfeljebb napi fél mm-t, te­hát három hetenként I centi­métert nő. A növekedés azon­ban nem végtelen, mert a haj­szálak vége állandóan kopik, s egy idő után a hajszál elöre­gedik és kihull. Ezek helyett újak nőnek, a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek. Kedvező időben járjunk ha­jadonfővel, rossz, hideg, szeles időben viseljünk kalapot, sap­kát, vagy kendőt. Ezek ne le­gyenek túlságosan zártak, biz­tosítsák a haj szellőzését. Az ápolás legfontosabb té­nyezője a rendszeres hajmo­18 cm Karácsonyig még elkészülhet a teddybeer sapka. S8 timéter teddy kell hozzá. Egy 30 cm széles, 56 cm ho téglalapot szabunk le, majd a mellékelt szabásminta szerint készítjük. A megmaradó teddybői keskeny sálat is készíthe­tünk. Estélyi blúz csiüaghorgolással Fekete Perlé-fonalból 6-os horgolótűvel készítjük. Saját méretünkre szabásmintát készí­tünk, aszerint, hogy kissé test­érz: jól magát, ezért a fiatal növényt évenként (tavasszal, lehetőleg április végén) ültes­sük át. A már erősen kifejlő­dött növénynél nem szükséges a minden évi átültetés, de ne sajnáljuk tőle a szaküzletek­ben kapható, Fónika-tápsót, s időnként szórjuk be vele föld­jét Télen a fikusz számára 16— 18 fokos szobahőmérséklet és hetenként kétszeri, mérsékelt öntözés a kívánatos. FilniiflIílrAn Ugyancsak 1 IlUUCUUiUU érdekes for_ májú, hasított levélzetével dí­szítő szobanövény. Hosszú lég­gyökeret ereszt (eredeti hazá­jában, a dzsungelben ezzel ka­paszkodik, támaszkodik vasta­gabb fák törzséhez). Tápdús földet és rendszeres öntözést igényel. (i nlfiiCT sokféle, tüskés, lVaKIUSZ gömb aJakűi vagy oválisán elágazó fajtája is igen népszerű a lakásokban. Nap­fénykedvelő növények, világos helyet kívánnak: ablak előtt, vagy ablakpárkányon helyez­zük el őket Nyáron nagyon vízigényesek, s mindenkor jó nedvességáteresztő, laza talaj­ra van szükségük. Ősztől azon­ban csökkenthetjük az öntöző­vizet, télen pedig elég, ha 5— 10 naponként kapnak nedves­séget Ilyenkor jól áttelelnek 12 fokos hőmérsékleten is. Páfrány ^nyre igényte­' len, sót egyene­sen árnyékos helyet kedvelő növény. Jó vízáresztő, nyirkos talajt kíván. Divat a páfrány­ETIKA xpolása sás, ezt megszabja a haj hosz- sza, a fejbőr zsíros, vagy szá­raz természete. Általában a kéthetenkénti hajmosás egész­séges. Az erősen zsíros haj mosá­sához kéntej gyógyszappan, a „WU 2” shampon ajánlatos. A zsíros haj szárítására télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredményesek a szeszes készít­mények, például a Birken­wasser, Figaro hajszesz. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyago­kat tartalmaznak. Zsírtalanít­ják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszketést, meg­szüntetik a korpásodást. Fo­kozzák a hajhagyma vérbősé­gét és ezzel elősegítik a haj­szálak megújúlását és növeke­dését. A Caola fertőtlenítő Shampoon a korpás* túlzsíros fejbőrnek hasznos. féléket a magasán elhelyezett, rafiakosárral védett cserépből aláfuttatni, így igen hangula­tosan díszítik a szoba falát. A szobai örökzöldek figyel­met, törődést kívánnak, de megérik a fáradságot. — S ha már bőven van magunk nevel­te szobanövényünk, előbb-u- tóbb cserekapcsolatba léphe­tünk más növénykedvelőkkel. hez álló, vagy derékban laza fazont akarunk horgolni. Az újjá is jobban takarja a kart, ha még egy sor csillagot hor­golunk hozzá. . Csillagminta: I sor: 6 láncszemet össze­kapcsolunk. 2 son 12 egyráhajtásos p®* ca, közöttük 2 láncszem. 3 sor: hamispálcával álmes gyünk a következő lyukba, 1 rövidpálcával. Három lánc­szemből, majd 4, és ismét 8 láncszemből 1-1 pikót készí­tünk és 1 rövidpálcával visa- szamegyünk a lyukba^ A kő­vetkező lyukba tett rövidpál­cával folytatjuk a sort 4. sor: a négyláncszemes pi- kókat 4 láncszemmel és 1 rö­vidpálcával kapcsoljuk egy­máshoz. , 5. sor: az első rövidpálcára ismét 1 rövidpálca kerül, majd az ívbe 1 fél pálca (ráhajtunk a tűre, de mind a 3 hurkai egyszerre húzzuk át), 4 egyrá­hajtásos pálca. A kővetkező rövidpálca 1 ráhajtásos pálca! Átmegyünk a következő ívbe? 4 egyráhajtásos pálca, 1 fél pál­ca és 1 rövidpálca, az előző sor rövidpálcája fölé. Fél pálcával megyünk át a következő ívbe és folytatjuk a sort A csilla-! gok összekapcsolása a 3 kö­zépső pálcával történik. idősebbeknek is ajánlhat­juk ezt a beige csipkéből ké­szült, enyhén karcsúsított ka- bátruhát Díszítése azonos szí­nű düsessz, bélése selyem. Sajnos... odaégett... összement... Ilyesmi sokszor megtörténik a fiatal háziasszonyok háztartásá­ban, ha nincs kellő gyakorlatuk. Néhány tanács: HA MEGÉGETT A TÉSZTA: hagyjuk teljesen kihűlni, azután széles pengéjű késsel vágjuk le az égett részeket. Ahol csak „megkap­ta” a sütő ,a tésztát, a kés élével kaparjuk le. Kenőtollal söpörjük le róla az égett morzsákat is. Pró­báljuk meg úgy tölteni, — gyü­mölcsízzel, vaniliakrémmel. stb., hogy az égett rész nyomai is eltűn­jenek. HA LEKOZMÄLT A TEJ: sürgősen öntsük át másik edény­be, e tegyük szeilős, hideg helyre. A lekozmálás oka, hogy nem tejes teszünk bele. s azzal lassan 10—lí edényben forraltak. A tej érzéke- percig forraljuk. A burgonya # fö* nyen reagál minden tiszta talanság- lös só nagy részét leköti. Az első- ra. Csak hideg vízzel kiöblített, zott leves élvezhető lesz, ha példán erre a célra vásárolt edényben for- ul tészta helyett piTÍtott zsemüekoc« raljuk. HA ÖSSZE­CSOMÓSODOTT A HÁNTÁS: szitán áttörjük, vagy mixerben jól elkeverjük, s tejet, vagy vizet hozzátéve óvatosan felmelegítjük, s szűrőn keresztül adjuk az étel­hez. HA ELSÓZTUK AZ ÉTELT: a leves, vagy hús Izét javíthat­juk, ha pár szelet nyers burgonyát kákát teszünk bele. Ez is megába szedi a sót. HA ODAÉGETT A HÜS: Tűzről levéve, a hús használható részeit új lábasba tesszük. A3 égett részeket késsel eltávolítjuk^ Ez rendszerint használ. Ka azoit- ban az égett íz és szag igen átha­tó, tiszta edényben, kevés vajon* hagymát pirítunk, megborsozzuk és a húst belekeverjük. Így sütjük to­vább, de fedőt ne tegyünk rá. K, V. mmm „Chaueí-koszUiin” lekete tisztaselyem brokátból, fekete csipkeblúzzal. A szoknya vo­nala egyenes, féloldalas mély hajtással. A kabátkát tüilfo- dor és kétsoros fíitter-csík di­Trr m mi imwM A pettyes tab au Édesanyám, mindig vidám. Azt hiszem azért, mert az új áruházban dolgozik, a játékosztá­lyon. A gyerekek a mamához mennek, ha szü­letés-, vagy névnapjuk van, és kiválasztanak egy-egy szép játékot. Hát még karácsony előtt. Éppen, amikor az ezüst díszeket tették a kira­katba, akkor mentünk Ankával anyuhoz az áruházba. Meg akartuk nézni, megvan-e még az a baba a kék kezeslábasban. Jaj de édes, — mondta Anka. Közvetlen a baba mellett száz kék és piros pettyes labda volt. Talán ezer is, ki tudja? A labdák mellett ott állt Heinz. Öt régen ismerem, a városkapu mellett laknak. Ötödikes. Heinz egy kék lab­dát nézegetett, aztán egy pirosat. A kezébe vette, feldobta, aztán zsebre vágta egy pilla­nat alatt és már törtetett is a kijárat felé. Meg­ragadtam Anka kezét és utána szaladtunk. Heinz a posta felé tartott és egy kis közben eltűnt. Követtük. Az iskola melletti régi kopott bódénál értük utói. — Gyerünk inkább haza — suttogta Anka, de én Heinz után mentem. Bent sötét volt, pókhálók csüngtek. Valami recs- csent. Heinz az ablak mellett állt és a labdá­ban gyönyörködött. — Add ide! Loptad! — kiáltottam rá, Heinz összerezzent, aztán megragadott és megrázott. „Jaj neked, ha árulkodsz” — mondta. — Mindennap megverlek iskola után! Megijedtem. Kifutottam onnan, de Anitá­nak már csak a hűlt helyét találtam. Este nem szóltam senkinek a lopott labdá­ról, mindig Heinz fenyegetésére gondoltam. Éj­szaka meg azt álmodtam, hogy én loptam el a labdát. Reggel, amikor felébredtem, el is fe­ledkeztem róla, énekeltem, gyorsan becsoma­goltam a táskámba. Iskolába menet a sarkon ismét csak eszembe jutott a labda. Mérges let­tem. Az iskolaudvaron ott állt Heinz az ötödi­kesek között. Amikor nagyon mérges vagyoki nem félek senkitől, még az ötödikes fiúktól sem, odakiáltottam hát Heinznek: „Tolvaj vagy. Add vissza a labdát”. Azt hittem, Heinz azonnal ellátja a bajom, de nem így történt, Elpirult, sarkon fordult és beszaladt az osz­tályba. Tanítás után egészen más úton mentünk hazafelé, mert nagyon féltem Heinztöl. Ki sem mertem délután tenni a lábam a lakásból, ott­hon játszottam a szobában. Csengettek. Csak a levelesláda nyílásán kukucskáltam ki, de senki sem állt az ajtó előtt. Kinyitottam. A kü­szöbön egy parányi csomag volt. Kíváncsian bontottam fel: 1 márka 70 pfenniget találtam benne, meg egy cédulát: „A labda ára. Neat fogok többet lopni”. Először meglepődtem, aztán megörültem. Azonnal elszaladtam anyukához, és elmondtam neki mindent. Megcsókolt, adott egy blokkot l márka 70 pfennigről. A blokkal Heinzhez sza­ladtam. Éppen a kerékpárját tisztította. „Itt van a számla — mondtam, és jegyezd meg: A tolvajoknak hosszú lesz az orruk •” Gyorsan elfutottam. A sarkon egy pillanat* ra visszafordultam és láttam, hogy Heinz egy kis tükröt vett elő a zsebéből (* ■■— német közmondás). Németből fordította; Erzsiké Családlátogatás Peti olyan sokat csibészke- dett az iskolában, hogy a taní­tó néni végül is elhatározta, hogy egy napon felkeresi a szülőket A látogatás napja egy csúf, szeles vasárnapra esett, de a tanító néni a jó cél érdekében nekivágott az útnak. Amíg baktatott a decemberi szélben, nemcsak kívül fázott, belül is viszolygott egy kicsit Előre gondolta, nem valami nagy örömmel fogadják a mondanivalóját, hiszen hiába üzent többször is Peti mamá­jának, az nem is válaszolt az üzenetekre. Mire a lakásig ért, gondolatban „fellajstromozta” I Peti viselt dolgait, a jelentő- ! sebbeket. Az ablaktörést, az óra alatti kőgurítást, a dobá- lásokat, a verekedést, a felese­lést, a földhöz vágott ellenőr­zőt, a kisebb tárgyak eltulaj­donítását ... Megérkezett. Az öreg ház barátságtalanul fogadta. Az udvaron sártenger, az ajtó pettyes a nyári piszoktól. Az ablakról csurgott a víz a sűrű párától. A szülők, tudták, hogy a tanító néni ma látogatóba érkezik, — Peti előre beha­rangozta és elvonult a mati­néra, — a kopogtatásra mégis, ellenséges néma csend volt a válasz. Belépett. Kedvesen kö­szönt. Az apa, valami köszö­nésfélét morgott a bajusza alatt, az anya dühösen kavar- gatott valamit a fakanállal, s fe­dőcsapkodással is jelezte, hogy a hívatlan vendégnek tulaj­donképpen az ajtó mögött a helye. Székkel sem kínálták, beljebb sem invitálták, így a kilincset fogva álldogált, — de azért elmondta, miért jött. Ecsetelte a család kedvencének viselt dolgait. Az anya rendü­letlenül kavargatta a pirosló pörköltet, a családfő néha in­gatta a fejét, s krákogott. A tanítónő még egy darabig be­szélt, aztán keserű szájízzel elköszönt. Az apa váratlanul felállt és elkísérte. Beszélgetni kezdtek, — úgy látszik, feleségétől tá­vol mégiscsak volt néhány szava a gyerekről. Hátigen. Ö is látja, hogy nincs rendjén a dolog a gye­rek körül, de hát a feleségé­vel nem lehet beszélni. A két fia közül ez a kedvence, ennek mindent megenged, nem hagy­ja bántani... Na de majd egy kicsit utánanéz... A következő hetekben való­ban, mintha változott volna Peti. Nem lett egyik napról a másikra „kezes bárány”, de sokkal kevesebb lett rá a pa­nasz. Jobban figyelt az órá­kon, rendben voltak a füzetei. Nem rajongott annyit, A di­cséretre kihúzta vékony kis testét, s büszkén nézett körül. Egyre kevesebbet árulkodtak rá a gyerekek. Egyszóval hatá­rozottan tisztult a légkör Peti körül... A családlátogatási naplóba pedig ezek a szavak kerültek: ha az édesanya okos szeretet­tel nevelné, Petiből igen ren­des kis gyerek lehetne... Andrásné LAKBERENDEZÉS Virág a lakásban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents