Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Hiért üldözték el Gál Lászlót? VALÓBAN NEM AKART. így inkább törvényesen fel­mondott Gál Lászlónak. Gál László negyedmagával tehát az utcára került. Elhe­lyezkedni nem tudott, egy fil­lért sem keresett. Kölcsön­pénzből élt családjával együtt; — Hiába kértem, hogy ha már a szakmámban nincs rám szükség, akkor más munkakör­ben dolgoztassanak. Szóba sem álltak velem, örültek, hogy végre megszabadulhattak tő­lem, hogy sikerült elüldözni a vállalattól. Én egyszerű, ember vagyok. Az újságokból, a rá­dióból, a gyűléseken mindig azt hallom, olvasom, hogy ne legyünk cinkosai senkinek, dolgozzunk őszintén és becsü­letesen, de mondjuk el bátran a véleményünket is mind az eredményekről, mind a hibák­ról. Hát elmondtam. És kirúg­tak. 46 éves koromra munka, kenyér nélkül maradtam csa­ládommal. Csak azért, mert nem tudtam elhallgatni az igazságtalanságokat. És hogy nem voltak alaptalanok az igazgatónak írt leveleim!, azt most már maga a vállalat is bizonyítja, hiszen azok az em­berek, akiket szóvá tettem, hogy jogtalanul jutottak pénze hez, már részletekben fizetik vissza az összegiet. Tehát iga­zam volt nekem, de mégi* mennem kellett... Az igazgatói döntésbe nem nyugodott bele és megfelleb­bezte a vállalati döntőbizott­ságnál A döntés hamar meg­született: a fellebbezés eluta­sítva. — Ezek után jelentettem be panaszaimat a Heves megye! Területi Munkaügyi Döntőbb zottsághoz, ahol alaposan ki­vizsgálták az ügyemet és 1963, december 16-án döntöttek la benne. A döntés pedig Így szélt: Gdt Lászlót visszahelyezték, a vál­lalathoz és kötelezték a váll»* latot, hogy a kiesett munkabért fizesse meg. EZZEL AZ EGT ÉVIG tart« kálvária bezárult Az ügy azon­ban, reméljük, még nem. Mert nemcsak Gál Lászlóról volt szó, és nem csali szereplői van­nak az egy évig tartó huzavo­nának, hanem tanulságai — és felelősed is! Koős József ÜZEMET KÉR Heves megye negyedik legnagyobb helysége A kérés indokolt. Az ipartele­pítések során remélhetőleg va­lamelyik üzem, vagy ktsz meg­felelőnek tartja a községet, Mindenesetre olyan üzem kelle­ne, amelynek szállítási igénye kicsi (az állomás 4 kilométerre van a falutól) munkaerőigénye nagy (350—400 nő keres állan­dó munkát.) A termelőszövet­kezet nem tudja foglalkoztatni őket, legfeljebb 80—100 nőt idénymunkán, a kertészetben, de a jelentkezők zöme nem is ért a mezőgazdasághoz. A kérést sok helyen és soli formában elmondták már, Hogy mikor találnak meghall­gatásra, nem tudjuk. Kemény­kednek. És azt ígérik, ha bár­melyik üzem, vagy ktsz je­lentkezik, ezután már közmű­vesített telket is tudnak bizto­sítani. Közművesített telek... Talán ez a fogalom egymagában is bi­zonyítja, mennyit fejlődött a község. 1936-ban Heves megye mo­nográfiája így emlékezik meg Hevesről. „A megye negyedik legnépesebb helysége. íjakéinak száma 10124. (Most tizenegy^ ezer fölött van. Bár a környezi tanyákról sokan költöznek be, ugyanannyian el is mennek na­gyobb városokba.) A községnek 30 esztendővel ezelőtt szomorú levezetessége is volt. Erről így r a monográfia: „a csecsemő­halálozás az egész országban tt a legmagasabb. E szomorú lény okozói, részben a zsúfolt, egészségtelen lakások, a szél­sőséges időjárás , a por,.., egészséges ivóvízzel 3 artézi kút látja el a községet, de e kutak nem elég bővízűek ah­hoz, hogy az egész szükségletei ellássák.. A VtZ. Talán a legnagyobh tervük, a vízmű megépítése Nem törpe vízműről folyik a tervezgetés. Ide ez nem lenne elég. Komoly, nagy hálózatról, amelyhez a legfontosabb, a víz, már adott öt év alatt 2 és fél millió forintot áldoznak erre község­fejlesztésből. Nem indulnak ugyan „üres kézzel” a nagy munkának, mert 3 kilométerei hálózat már van, de így sem elég a két és fél millió. Társa­dalmi munkáról beszélnek, és víztársulat alakításáról, melyei a tanácstagok segítségéve] szerveznek az érdekelt vállala­tok, termelőszövetkezet bevo­násával. 1970-re úgy tervezik, az egész községet behálózza az egészséges vizet adó vezeték Az udvarokra is beviszik. On­nan már csakugyan egy lépés — néhány ezer forintos saját költségű beruházás — hogy a fürdőszobás új házakat már a tervezettnek megfelelően hasz­nálhassa mindenki. A vízel­látás biztosítására víztorony épülne. A Szolnok megyei Jászjákóhalmán láttak elkép­zelésükhöz hasonló megoldást. A vízvezetékhez szorosan hozzátartozik a szennyvízelve­zetése. Most kezdik megépíteni, 5 millió forintos költséggel. Elsősorban- a középületekhez készül — de bővítésére lesz le­hetőség. „KÖZOKTATÁSÜGYI INTÉ­ZETEI: 1 óvoda, egy róm. kath. nyári menedékház, 7 római katholikus (ebből 5 külterületi, egytantermes, osztatlan tanyai iskola), 1. ref., egy izr. elemi is­kola. .. 1 róm. kath. polgári leányiskola... a középiskolások a jászapáti gimnáziumba jár­nak át naponta...” ez volt 30 esztendővel ezelőtt. Most nem járnak el a gimnázisták. Egyelőre az új V-ös számú is­kolában kaptak helyet — de befejezés előtt áll már a gim­názium új impozáns épülete. — Az idén már érettségizik az első olyan osztály, amely He­vesen kezdte négy évvel .ez­előtt. (Levelező tagozaton ta­valy érettségiztetett először a hevesi gimnázium.) Űj nyolc- tantermes iskolák, épültek, s a régieket felújították. Az óvodák száma is nőtt — s a következő öt esztendő alatt, a község saját ereiéből, 240 ezer forintot költ óvoda bővítésére), ebből 20 ezer forint társadal­mi munka lesz.) A templomkert csendjét hosszú hetek óta építkezés za­ja „háborítja.” Már állnak a felvonulási épületek, s alapoz­zák a kultúrházat. A régit, amit 1925-ben építettek, már kinőtte a község. Kicsi, korsze­rűtlen. Ha vendégszereplésre látogat az egri színház, akkor elmarad a mozi, klubfoglalko­zásokra nincs hely, s egészében véve, nem felel meg a járási rangra emelt kultúrházzal szemben támasztott követel­ményeknek. Most épül az új. Korszerű, tágasabb, ahol iga­zán otthonra talál a kultúra. A tervek szerint 1967. február­jában avatják. A kultúrházra állami támo­gatás mellett a község is áldoz, községfejlesztési alapból és tár­sadalmi munkával. De más ajándékot is hoz még az új ötéves terv a köz­ségnek. Szolgáltató házat épí­tenek a ktsz-ek, emeletes, tá­gas épületet, szintén a temp­lomkerületben. Űj áruházat kapnak fmsz-beruházásból, — a régi mellett, korszerűt, nagyob­bat. LAKÁSOK IS ÉPÜLNEK. A monográfia így vall a harminc esztendővel ezelőtti lakásviszo­nyokról: „a házak túlnyomó többsége vert falú, kőalap nél­küli, kicsiny ablakú...” A ré­gi „családi házak” a tbc szál­lásadói. Ezek zömét átalakítot­ták, ha más változás nem is történt, széles, nagy ablakot nyitottak a napfénynek], a le­vegőnek. Most évente 50—60 új lakás épül, kétszobás, s csupán víz híján nem összkomforto­.. és most költünk ész nélkül, vásárolunk veszettül! Veszünk kacsát és libát, pulykát és i csirkét, disznót és marhát, tejet, mézet, vajat, mákot, diót, villanymozdonyt, meleg kesztyűt és mazsolát, televíziót, órát, csillárt és marga­rint... Mindent veszünk! Kölcsönt is! Egyszer esik esztendőben karácsony, a sze­retet, az ajándékozás, a békés evés ünnepe... És most költünk ész nélkül, vásárolunk ve­szettül! Aztán megeszünk mindent, a villanymoz­dony elromlik és a televízió is, az új szőnyeget kiégetik a vendégek, a csillár leszakad, mert rosszul tettük jel —, de sebaj: egyszer esik esz­tendőben karácsony. Még az a jó, hogy van azért húsvét, névnap, születésnap, alkotmány­ünnep, április 4. és mi sohasem fogunk arról megfeledkezni, hogy ha ajándék ugyan min­denkor nem is kell, de rágóizmaink ütemes mozgatása adjoi díszmenetet jeles családi és állami ünnepeinkhez. Egyél többet, jobban ünnepelsz! (—6) Szabatí-e betörőt Sápi ?! Szabad-e betörőt fogni? Furcsa és szokatlan kérdés, de legalább annyira furcsa és szokatlan a kérdésre a vá­lasz is: táppénzes betegnek — nem szabad! Vagy: legalább­is — nem illik! Következő a história: Betörés történt Egerszólá- ton. A betörőt elfogta egy bá­nyász s átadta a rendőrök­nek. Bertók József, mert így hívják a bányászt, dicséretet kapott a rendőrségtől, amiért a bűnüldözés munkáját tevé­kenyen és sikeresen segítet­te. Azt gondolhatnánk, hogy a betörőt ártalmatlanná tevő bányászt üzemében, a szarvas­kői szénbányánál is dicséret várta. De nem ...! Pellen­gérre állították, nyilvánosan megrótták a dolgozók előtt s elítélően beszéltek arról, amit tett. A bányász ugyanis táp­pénzes betegszabadságát töl­tötte, amikor a betörőt elfog­ta. A szarvaskői üzem veze­tői felfogásuk szerint helyesen gondolkodtak, mert olyat, hogy valaki táppénzes beteg létére betörőt fogjon, nem szabad eltűrni, megen­gedni. Elvégre, ugye, nem azért adják a betegszabadsá­got és a táppénzt senkinek, hogy közben betörő elfogásá­val bíbelődjék! Az lett volna az egyedüli tiszta dolog, ha a bányász észre sem veszi a betörőt. De ha akaratán kívül is észrevette, mondjuk, becsü­letesebb lett volna, ha egysze­rűen elfordítja a fejét. Ám a tényeit azt bizonyítják, hogy nem fordította el a fejét, mert még a betörőt is elfog­ta. Akarattal és tudatosan fogta el. S éppen ebben rej­lik a dolog társadalmi ve­szélyessége! Elvégre gondol­nia kellett volna arra, hogy ő nem rendőr, nem bűnüldö­ző, hanem — konkrété — táppénzes beteg. Egy kiegészítő adalék még ide kívánkozik ... Bertók Jó­zsef bányászt üzemi baleset érte. munka közben, baltával levágta az égjük lábaujját; az orvosok a levágott részt visz- szavarrták — ezért volt be­tegszabadságon. Egyébként, a 26 százalékos rokkantságé bányász, betegszabadságának letelte etőtt visszament a bá­nyába dolgozni, csak azért, hogy a baleset miatt kieső munkanapok száma az üzem­ben ne emelkedjék. Ezért va­lóban megszidhatták volna, de csak ezért, s nem azért, mert betörőt fogott. (P. D.) A táblán a négyütemű rob­banómotorok vázlatos működé­si rajza: szív, sűrít, robban ki­pufog ... Oldalt a falon KRESZ-tábla és előtte főiskolai hallgatók ismerkednek a jelző­táblákkal. „Egyirányból behaj­tani tilos!” Mire kell mindez az Egri Ta­nárképző Fősikolán? Miért ta­nulják a közlekedési szabályo­kat a jövő tanárai? A válasz meglepő, Traktor­vezetést tanúinak a tanárjelöl­tek. Diplomás traktorvezetők I Sikeres kezdés — Tavaly, az 1964/65-ös tan­évben tartottunk először trak­torvezetői tanfolyamot a hall­gatóknak. A főiskolán eddig nem folyt még hasonló kísérlet. — Nagy József Simon agrár­mérnök, a főiskola mezőgazda- sági tanszékének adjunktusa ad magyarázatot. — Legfőbb célunk már a kezdéskor az volt, hogy közve­tett úton segítsünk a gépi kul­túra elterjesztését a mezőgaz­daságban. A hallgatók — kevés kivétellel — falura mennek tanítani, parasztgyerekeket oktatnak és többségük poli- technikás tanár lesz. A mező- gazdasági gépek szeretetére, az alapfogalmakra pedig csak ak­kor taníthatják a falusi általá­nos iskolásokat, ha maguk is jártasak lesznek a gépek isme­retében. — Az első tanfolyamon 17 hallgató vizsgázott traktorve­zetésből. Az újjal járó nehézsé­gek miatt csak a II. félévben kerülhetett sor a tanfolyamra. Az első félévi és az év végi vizsgaeredmények nagyjából azonosak voltak. Megnyugta­tott bennünket, hogy a tanulást nem gátolja a tanfolyam. — Nyáron tizenöten traktor­ra ültek és szántottak a ter­melőszövetkezetekben. A jövő nyárra valamennyien kérték, hogy az egyéb gyakorlatok alól mentsük fel őket és hogy elmehessenek ismét traktoros­nak. Lányok és a gépek A fiúk megtanultak traktort vezetni és a politechnikai ok­tatásban tudják hasznosítani az új ismereteiket, egyrészt tud­nak magyarázni a motorokról, másrészt szakkörökben tanít­hatják a KRESZ-t az úttörők­1 nek. Mi lesz a lányokkal? — Rájuk is gondoltunk az idén és kísérleti jelleggel meg­szerveztük a kerti-traktor és háztartási kisgépkezelői tan­folyamot. November első felé­ben kezdtek és májusban vé­geznek a tanfolyammal. Hu­szonötén vannak. A műszaki tanszéken erőgépekkel ismer­kednek, erőgéptant és gyakorla­tát tanulják Osváth Pál és Né­meth Tibor adjunktusoktól. A mezőgazdasági tanszéken Szat­mári László tanársegéd ismer­teti velük a munkagépeket. A tanfolyam végére elegendő jártasságra tesznek szert és oklevelet is kapnak erről. — A két gyakorlati tanszé­ket — a műszakit és a mező- gazdaságit jól sikerült össze­kapcsolni a traktoros és kis­gépkezelői tanfolyamhoz. Az általános iskolákban ugyanis évi 66 órában tanítanak poli­technikát. Az ősszel és a ta­vasszal van mód arra, hogy a gyerekeknek mezőgazdasági is­mereteket tanítsanak, de télen 24 órában teremhez vannak kötve. A fiúknál a legtöbb esetben megoldott a gyakorlati munka, de a lányoknál már nem. Ez a tanfolyam ebben MPtm&GE, 1965. december 19„ vasárnap sak, — egyelőre. A következő öt év alatt 300 ezer forintot ál­doz a község házhelyek kialakí­tására a községfejlesztési alap­ból. Társasházak épülnek majd, s szövetkezeti lakások építését tervezik. A község vezetői minden olyan kezdeményezést támogat­nak, amely új, modern lakóhá­zak építésére törekszik. És végre megkapják az első álla­mi beruházásból épült lakáso­kat: 10—12 lakásos bérház épül, helyét a falu központjá­ban jelölték ki. Tervek. Űtépítésre, portala­nításra, közművesítésre, vil­lanyhálózat bővítésére. És talán a legnagyobbra —, amelyhez a járás községei is hozzáadják a pénzüket —, ha sikerül. Rendelőintézetet kér­tek. És ígéretet is kaptak rá. Saját hozzájárulásuk majdnem megközelítené a milliót... AZ ELNÖKKEL ÖSSZE­GEZZÜK: mit vár, mit kap, és mit akar saját erőből meg­valósítani a megye negyedik legnagyobb helysége. S amint a költségvetéseket, a terveket, a megvalósításra váró ígérete­ket mérlegeljük, kiderül: He­ves ezekkel a beruházásokkal megteszi az első nagy lépést ahhoz, hogy idők múltán a me­gye negyedik városaként emle­gessék. Deák Rózsi ...hogy városi rangra emelkedjék! osztály vezető szerepéről és á párt szövetségi poétikájáról, 25-én a neokolonializmus problémáiról Délkelet—Ázsiá­ban, március 11-én pedig a . függetlenné vált országok sae^ repéről szólnak a televízió so­rozat közvetítései. A téli falusi esték című so­rozatban január 7-én A kor­szerű eljárások és eszközök a mezőgazdaságban, 14-én A , munkadíjazás rendszere és formái a tsz-ekben, 21-én Ä mezőgazdaság időszerű gazda­ságpolitikai problémái. segít. Nagyon hasznos lesz, ha a háztartások gépesítésével arányban a lányok is megisme­rik a kisgépeket. A téli poli­technikai órák alkalmasak ér­re. I Fiúknak« antórezetés Tavaly szó volt róla, az idén megvalósult. Az egri főiskolá­sok idei traktoros tanfolyamán a hallgatók autóvezetést is ta­nulnak. Érthetően sokan je­lentkeztek, a jelenleginél is nagyobb lenne az érdeklődés, de csak mindössze 25—30-an vehetnek részt a tanfolyamon. Az idei tanfolyamot koráb­ban kezdték a tavalyinál és májusban már megtartják a vizsgákat. Nem jelent majd olyan megterhelést azért sem, mert a vizsgaidőszak idején szünetel a tanfolyam. A tanári diploma mellé jogosítványt kapnak a főiskolások, az isko­lákba jól felkészült, sokaldalú, politechnikás tanárok kerül­nek. (P. E.) KINYITOTTA A SZÁJAT, s kezdetét vette az üldözése. „Elfogadhatatlanul” dolgozott, egyik munkából a másikra küldték és már annak is örült, ha az azelőtti 2500 forintos fi­zetése helyett ezret keresett. De az is megtörtént, hogy csak 600-at... — 1965. február 9-én aján­lott levelet írtam az igazgató­nak, amelyben elpanaszoltam sérelmeimet és azt is megír­tam, hogy részlegünknél van néhány ember, aki több pénzt vesz fel, mint amennyi mun­kája után járna. Az igazgató máig sem válaszolt. 1965. már­cius 25-én ismét írtam egy ajánlott levelet az igazgatónak. Még egyszer elmondtam pana­szaimat és pontosan megnevez­tem, hogy kik azok az embe­rek, akik jogtalanul jutnak pénzhez. Az igazgatótól erre sem kaptam választ. A műve­zetőm, akire a termelési ta­nácskozáson. panaszt tettem, azonban válaszolt erre a . levél­re. Idegfenyegetett,, hogy von­jam vissza levelemet, mert el­lenkező esetben nagyon meg­bánom. Nem vontam vissza. Így még durvább lett hozzám, ordított rám, kutyának se né­zett. 1965. augusztus 25-én megint írtam az igazgatónak. Erre se válaszolt, így augusz­tus 28-án feljelentést tettem a ■ járási ügyészségen. Közben embertelen napokat éltem át Megaláztak, lenéztek. Hogy Gál László leveleit ol­vasták-e vagy sem, azt nem tudjuk, de hogy nem feledkez­tek meg róla, az biztos.. — Szeptember 17-én levelet kaptam az igazgatótól, amely­ben közölte velem, hogy lét­. számfeletti vagyok, s felmond­ja állásom. Közben az ügyész­ségtől is megjött a levél, amely­ben közölte velem, hogy a vál­lalat igazgatóját — akihez én a leveleket írtam, aki egyikre sem válaszolt, akit tulajdon­képpen feljelentettem — az ügyészség megbízta az ügyem kivizsgálásával. Furcsának tar­tottam ezt a döntést, hiszen így annak kellett volna az ügye­met kivizsgálnia, akit feljelen­tettem. Közben még egy levelet írtam az igazgatónak. Arra kértem benne, hogy ha nem hiszi el előző leveleim tartal­mát akkor rágalmazásért je­lentsen fel engem a bíróság­nál. Erre már válaszolt. Azt írta, ő nem akar személyes­kedni, pereskedni. A televízió segít A televízió az 1965/66-os pártoktatási évben is több elő­adás közvetítésével segíti a pártoktatást. Ebben a hónap­ban is előadás hangzott el a nemzetközi helyzetről, a szoci­alista világrendszer fejlődésé­ről, a termelés anyagi és mű­szaki feltételeiről, a termőtalaj védelméről, és a további té­mák feldolgozásához is szem­léltető módon járul hozzá. Ja­nuár 14-én a szocialista mun­ka problémáiról, 28-án népgaz­daságunk helyzetéről, feladata­iról, február 11-én a munkás­„AKI MEGHÁBORÍTJA ön­nön házát, az szelet vet és vi­hart arat”. Ha Gál László, az ÉM Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 46 éves vízve­zetékszerelője ismerte volna e régi, de sajnos, nagyon gyak­ran még ma is igaz salamoni mondást, biztosan „befogta volna a száját”, akkor pedig megmenekült volna attól a vi­hartól, amelyben elvesztette állását, becsületét és megme­nekült volna egy évig tartó kálváriától, üldöztetéstől... — 1938 óta dolgozom az építőiparban, mint vízvezeték­szerelő. Ide a vállalathoz 1958- ban kerültem. Gyöngyösön la­kom, örültem, hogy végre ál­landó munkahelyem lett. Nem is volt semmi baj, volt munka, kerestünk szépen. Rám sem panaszkodtak, nekem sem volt okom panaszra. Így ment el 6 esztendő, de 1984. decemberé­ben egyszerre minden megvál­tozott. Egy termelési tanácsko­záson bátorkodtam elmondani, hogy a művezetőm összeférhe­tetlen velünk, gorombán, dur­ván, fölényesen bánik az em­berekkel. A válaszra nem so­káig kellett várnom, mert né­hány rap múlva a hatvan víz­vezetékszerelő közül engem fagvszabadsáara küldtek, pedig nagyon sok nőtlen fiatalember van a szakmában. A feleségem nem dolgozik, van egy tízéves gyerekünk és velünk él 80 éves édesanyám is. A fagyszabad­ság miatt fellebbeztem, így I nem kellett ugyan elmennem, de a termelési tanácskozás óta nekem nem volt már itt egy nyugodt pillanatom sem.

Next

/
Thumbnails
Contents