Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
Hiért üldözték el Gál Lászlót? VALÓBAN NEM AKART. így inkább törvényesen felmondott Gál Lászlónak. Gál László negyedmagával tehát az utcára került. Elhelyezkedni nem tudott, egy fillért sem keresett. Kölcsönpénzből élt családjával együtt; — Hiába kértem, hogy ha már a szakmámban nincs rám szükség, akkor más munkakörben dolgoztassanak. Szóba sem álltak velem, örültek, hogy végre megszabadulhattak tőlem, hogy sikerült elüldözni a vállalattól. Én egyszerű, ember vagyok. Az újságokból, a rádióból, a gyűléseken mindig azt hallom, olvasom, hogy ne legyünk cinkosai senkinek, dolgozzunk őszintén és becsületesen, de mondjuk el bátran a véleményünket is mind az eredményekről, mind a hibákról. Hát elmondtam. És kirúgtak. 46 éves koromra munka, kenyér nélkül maradtam családommal. Csak azért, mert nem tudtam elhallgatni az igazságtalanságokat. És hogy nem voltak alaptalanok az igazgatónak írt leveleim!, azt most már maga a vállalat is bizonyítja, hiszen azok az emberek, akiket szóvá tettem, hogy jogtalanul jutottak pénze hez, már részletekben fizetik vissza az összegiet. Tehát igazam volt nekem, de mégi* mennem kellett... Az igazgatói döntésbe nem nyugodott bele és megfellebbezte a vállalati döntőbizottságnál A döntés hamar megszületett: a fellebbezés elutasítva. — Ezek után jelentettem be panaszaimat a Heves megye! Területi Munkaügyi Döntőbb zottsághoz, ahol alaposan kivizsgálták az ügyemet és 1963, december 16-án döntöttek la benne. A döntés pedig Így szélt: Gdt Lászlót visszahelyezték, a vállalathoz és kötelezték a váll»* latot, hogy a kiesett munkabért fizesse meg. EZZEL AZ EGT ÉVIG tart« kálvária bezárult Az ügy azonban, reméljük, még nem. Mert nemcsak Gál Lászlóról volt szó, és nem csali szereplői vannak az egy évig tartó huzavonának, hanem tanulságai — és felelősed is! Koős József ÜZEMET KÉR Heves megye negyedik legnagyobb helysége A kérés indokolt. Az ipartelepítések során remélhetőleg valamelyik üzem, vagy ktsz megfelelőnek tartja a községet, Mindenesetre olyan üzem kellene, amelynek szállítási igénye kicsi (az állomás 4 kilométerre van a falutól) munkaerőigénye nagy (350—400 nő keres állandó munkát.) A termelőszövetkezet nem tudja foglalkoztatni őket, legfeljebb 80—100 nőt idénymunkán, a kertészetben, de a jelentkezők zöme nem is ért a mezőgazdasághoz. A kérést sok helyen és soli formában elmondták már, Hogy mikor találnak meghallgatásra, nem tudjuk. Keménykednek. És azt ígérik, ha bármelyik üzem, vagy ktsz jelentkezik, ezután már közművesített telket is tudnak biztosítani. Közművesített telek... Talán ez a fogalom egymagában is bizonyítja, mennyit fejlődött a község. 1936-ban Heves megye monográfiája így emlékezik meg Hevesről. „A megye negyedik legnépesebb helysége. íjakéinak száma 10124. (Most tizenegy^ ezer fölött van. Bár a környezi tanyákról sokan költöznek be, ugyanannyian el is mennek nagyobb városokba.) A községnek 30 esztendővel ezelőtt szomorú levezetessége is volt. Erről így r a monográfia: „a csecsemőhalálozás az egész országban tt a legmagasabb. E szomorú lény okozói, részben a zsúfolt, egészségtelen lakások, a szélsőséges időjárás , a por,.., egészséges ivóvízzel 3 artézi kút látja el a községet, de e kutak nem elég bővízűek ahhoz, hogy az egész szükségletei ellássák.. A VtZ. Talán a legnagyobh tervük, a vízmű megépítése Nem törpe vízműről folyik a tervezgetés. Ide ez nem lenne elég. Komoly, nagy hálózatról, amelyhez a legfontosabb, a víz, már adott öt év alatt 2 és fél millió forintot áldoznak erre községfejlesztésből. Nem indulnak ugyan „üres kézzel” a nagy munkának, mert 3 kilométerei hálózat már van, de így sem elég a két és fél millió. Társadalmi munkáról beszélnek, és víztársulat alakításáról, melyei a tanácstagok segítségéve] szerveznek az érdekelt vállalatok, termelőszövetkezet bevonásával. 1970-re úgy tervezik, az egész községet behálózza az egészséges vizet adó vezeték Az udvarokra is beviszik. Onnan már csakugyan egy lépés — néhány ezer forintos saját költségű beruházás — hogy a fürdőszobás új házakat már a tervezettnek megfelelően használhassa mindenki. A vízellátás biztosítására víztorony épülne. A Szolnok megyei Jászjákóhalmán láttak elképzelésükhöz hasonló megoldást. A vízvezetékhez szorosan hozzátartozik a szennyvízelvezetése. Most kezdik megépíteni, 5 millió forintos költséggel. Elsősorban- a középületekhez készül — de bővítésére lesz lehetőség. „KÖZOKTATÁSÜGYI INTÉZETEI: 1 óvoda, egy róm. kath. nyári menedékház, 7 római katholikus (ebből 5 külterületi, egytantermes, osztatlan tanyai iskola), 1. ref., egy izr. elemi iskola. .. 1 róm. kath. polgári leányiskola... a középiskolások a jászapáti gimnáziumba járnak át naponta...” ez volt 30 esztendővel ezelőtt. Most nem járnak el a gimnázisták. Egyelőre az új V-ös számú iskolában kaptak helyet — de befejezés előtt áll már a gimnázium új impozáns épülete. — Az idén már érettségizik az első olyan osztály, amely Hevesen kezdte négy évvel .ezelőtt. (Levelező tagozaton tavaly érettségiztetett először a hevesi gimnázium.) Űj nyolc- tantermes iskolák, épültek, s a régieket felújították. Az óvodák száma is nőtt — s a következő öt esztendő alatt, a község saját ereiéből, 240 ezer forintot költ óvoda bővítésére), ebből 20 ezer forint társadalmi munka lesz.) A templomkert csendjét hosszú hetek óta építkezés zaja „háborítja.” Már állnak a felvonulási épületek, s alapozzák a kultúrházat. A régit, amit 1925-ben építettek, már kinőtte a község. Kicsi, korszerűtlen. Ha vendégszereplésre látogat az egri színház, akkor elmarad a mozi, klubfoglalkozásokra nincs hely, s egészében véve, nem felel meg a járási rangra emelt kultúrházzal szemben támasztott követelményeknek. Most épül az új. Korszerű, tágasabb, ahol igazán otthonra talál a kultúra. A tervek szerint 1967. februárjában avatják. A kultúrházra állami támogatás mellett a község is áldoz, községfejlesztési alapból és társadalmi munkával. De más ajándékot is hoz még az új ötéves terv a községnek. Szolgáltató házat építenek a ktsz-ek, emeletes, tágas épületet, szintén a templomkerületben. Űj áruházat kapnak fmsz-beruházásból, — a régi mellett, korszerűt, nagyobbat. LAKÁSOK IS ÉPÜLNEK. A monográfia így vall a harminc esztendővel ezelőtti lakásviszonyokról: „a házak túlnyomó többsége vert falú, kőalap nélküli, kicsiny ablakú...” A régi „családi házak” a tbc szállásadói. Ezek zömét átalakították, ha más változás nem is történt, széles, nagy ablakot nyitottak a napfénynek], a levegőnek. Most évente 50—60 új lakás épül, kétszobás, s csupán víz híján nem összkomforto.. és most költünk ész nélkül, vásárolunk veszettül! Veszünk kacsát és libát, pulykát és i csirkét, disznót és marhát, tejet, mézet, vajat, mákot, diót, villanymozdonyt, meleg kesztyűt és mazsolát, televíziót, órát, csillárt és margarint... Mindent veszünk! Kölcsönt is! Egyszer esik esztendőben karácsony, a szeretet, az ajándékozás, a békés evés ünnepe... És most költünk ész nélkül, vásárolunk veszettül! Aztán megeszünk mindent, a villanymozdony elromlik és a televízió is, az új szőnyeget kiégetik a vendégek, a csillár leszakad, mert rosszul tettük jel —, de sebaj: egyszer esik esztendőben karácsony. Még az a jó, hogy van azért húsvét, névnap, születésnap, alkotmányünnep, április 4. és mi sohasem fogunk arról megfeledkezni, hogy ha ajándék ugyan mindenkor nem is kell, de rágóizmaink ütemes mozgatása adjoi díszmenetet jeles családi és állami ünnepeinkhez. Egyél többet, jobban ünnepelsz! (—6) Szabatí-e betörőt Sápi ?! Szabad-e betörőt fogni? Furcsa és szokatlan kérdés, de legalább annyira furcsa és szokatlan a kérdésre a válasz is: táppénzes betegnek — nem szabad! Vagy: legalábbis — nem illik! Következő a história: Betörés történt Egerszólá- ton. A betörőt elfogta egy bányász s átadta a rendőröknek. Bertók József, mert így hívják a bányászt, dicséretet kapott a rendőrségtől, amiért a bűnüldözés munkáját tevékenyen és sikeresen segítette. Azt gondolhatnánk, hogy a betörőt ártalmatlanná tevő bányászt üzemében, a szarvaskői szénbányánál is dicséret várta. De nem ...! Pellengérre állították, nyilvánosan megrótták a dolgozók előtt s elítélően beszéltek arról, amit tett. A bányász ugyanis táppénzes betegszabadságát töltötte, amikor a betörőt elfogta. A szarvaskői üzem vezetői felfogásuk szerint helyesen gondolkodtak, mert olyat, hogy valaki táppénzes beteg létére betörőt fogjon, nem szabad eltűrni, megengedni. Elvégre, ugye, nem azért adják a betegszabadságot és a táppénzt senkinek, hogy közben betörő elfogásával bíbelődjék! Az lett volna az egyedüli tiszta dolog, ha a bányász észre sem veszi a betörőt. De ha akaratán kívül is észrevette, mondjuk, becsületesebb lett volna, ha egyszerűen elfordítja a fejét. Ám a tényeit azt bizonyítják, hogy nem fordította el a fejét, mert még a betörőt is elfogta. Akarattal és tudatosan fogta el. S éppen ebben rejlik a dolog társadalmi veszélyessége! Elvégre gondolnia kellett volna arra, hogy ő nem rendőr, nem bűnüldöző, hanem — konkrété — táppénzes beteg. Egy kiegészítő adalék még ide kívánkozik ... Bertók József bányászt üzemi baleset érte. munka közben, baltával levágta az égjük lábaujját; az orvosok a levágott részt visz- szavarrták — ezért volt betegszabadságon. Egyébként, a 26 százalékos rokkantságé bányász, betegszabadságának letelte etőtt visszament a bányába dolgozni, csak azért, hogy a baleset miatt kieső munkanapok száma az üzemben ne emelkedjék. Ezért valóban megszidhatták volna, de csak ezért, s nem azért, mert betörőt fogott. (P. D.) A táblán a négyütemű robbanómotorok vázlatos működési rajza: szív, sűrít, robban kipufog ... Oldalt a falon KRESZ-tábla és előtte főiskolai hallgatók ismerkednek a jelzőtáblákkal. „Egyirányból behajtani tilos!” Mire kell mindez az Egri Tanárképző Fősikolán? Miért tanulják a közlekedési szabályokat a jövő tanárai? A válasz meglepő, Traktorvezetést tanúinak a tanárjelöltek. Diplomás traktorvezetők I Sikeres kezdés — Tavaly, az 1964/65-ös tanévben tartottunk először traktorvezetői tanfolyamot a hallgatóknak. A főiskolán eddig nem folyt még hasonló kísérlet. — Nagy József Simon agrármérnök, a főiskola mezőgazda- sági tanszékének adjunktusa ad magyarázatot. — Legfőbb célunk már a kezdéskor az volt, hogy közvetett úton segítsünk a gépi kultúra elterjesztését a mezőgazdaságban. A hallgatók — kevés kivétellel — falura mennek tanítani, parasztgyerekeket oktatnak és többségük poli- technikás tanár lesz. A mező- gazdasági gépek szeretetére, az alapfogalmakra pedig csak akkor taníthatják a falusi általános iskolásokat, ha maguk is jártasak lesznek a gépek ismeretében. — Az első tanfolyamon 17 hallgató vizsgázott traktorvezetésből. Az újjal járó nehézségek miatt csak a II. félévben kerülhetett sor a tanfolyamra. Az első félévi és az év végi vizsgaeredmények nagyjából azonosak voltak. Megnyugtatott bennünket, hogy a tanulást nem gátolja a tanfolyam. — Nyáron tizenöten traktorra ültek és szántottak a termelőszövetkezetekben. A jövő nyárra valamennyien kérték, hogy az egyéb gyakorlatok alól mentsük fel őket és hogy elmehessenek ismét traktorosnak. Lányok és a gépek A fiúk megtanultak traktort vezetni és a politechnikai oktatásban tudják hasznosítani az új ismereteiket, egyrészt tudnak magyarázni a motorokról, másrészt szakkörökben taníthatják a KRESZ-t az úttörők1 nek. Mi lesz a lányokkal? — Rájuk is gondoltunk az idén és kísérleti jelleggel megszerveztük a kerti-traktor és háztartási kisgépkezelői tanfolyamot. November első felében kezdtek és májusban végeznek a tanfolyammal. Huszonötén vannak. A műszaki tanszéken erőgépekkel ismerkednek, erőgéptant és gyakorlatát tanulják Osváth Pál és Németh Tibor adjunktusoktól. A mezőgazdasági tanszéken Szatmári László tanársegéd ismerteti velük a munkagépeket. A tanfolyam végére elegendő jártasságra tesznek szert és oklevelet is kapnak erről. — A két gyakorlati tanszéket — a műszakit és a mező- gazdaságit jól sikerült összekapcsolni a traktoros és kisgépkezelői tanfolyamhoz. Az általános iskolákban ugyanis évi 66 órában tanítanak politechnikát. Az ősszel és a tavasszal van mód arra, hogy a gyerekeknek mezőgazdasági ismereteket tanítsanak, de télen 24 órában teremhez vannak kötve. A fiúknál a legtöbb esetben megoldott a gyakorlati munka, de a lányoknál már nem. Ez a tanfolyam ebben MPtm&GE, 1965. december 19„ vasárnap sak, — egyelőre. A következő öt év alatt 300 ezer forintot áldoz a község házhelyek kialakítására a községfejlesztési alapból. Társasházak épülnek majd, s szövetkezeti lakások építését tervezik. A község vezetői minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely új, modern lakóházak építésére törekszik. És végre megkapják az első állami beruházásból épült lakásokat: 10—12 lakásos bérház épül, helyét a falu központjában jelölték ki. Tervek. Űtépítésre, portalanításra, közművesítésre, villanyhálózat bővítésére. És talán a legnagyobbra —, amelyhez a járás községei is hozzáadják a pénzüket —, ha sikerül. Rendelőintézetet kértek. És ígéretet is kaptak rá. Saját hozzájárulásuk majdnem megközelítené a milliót... AZ ELNÖKKEL ÖSSZEGEZZÜK: mit vár, mit kap, és mit akar saját erőből megvalósítani a megye negyedik legnagyobb helysége. S amint a költségvetéseket, a terveket, a megvalósításra váró ígéreteket mérlegeljük, kiderül: Heves ezekkel a beruházásokkal megteszi az első nagy lépést ahhoz, hogy idők múltán a megye negyedik városaként emlegessék. Deák Rózsi ...hogy városi rangra emelkedjék! osztály vezető szerepéről és á párt szövetségi poétikájáról, 25-én a neokolonializmus problémáiról Délkelet—Ázsiában, március 11-én pedig a . függetlenné vált országok sae^ repéről szólnak a televízió sorozat közvetítései. A téli falusi esték című sorozatban január 7-én A korszerű eljárások és eszközök a mezőgazdaságban, 14-én A , munkadíjazás rendszere és formái a tsz-ekben, 21-én Ä mezőgazdaság időszerű gazdaságpolitikai problémái. segít. Nagyon hasznos lesz, ha a háztartások gépesítésével arányban a lányok is megismerik a kisgépeket. A téli politechnikai órák alkalmasak érre. I Fiúknak« antórezetés Tavaly szó volt róla, az idén megvalósult. Az egri főiskolások idei traktoros tanfolyamán a hallgatók autóvezetést is tanulnak. Érthetően sokan jelentkeztek, a jelenleginél is nagyobb lenne az érdeklődés, de csak mindössze 25—30-an vehetnek részt a tanfolyamon. Az idei tanfolyamot korábban kezdték a tavalyinál és májusban már megtartják a vizsgákat. Nem jelent majd olyan megterhelést azért sem, mert a vizsgaidőszak idején szünetel a tanfolyam. A tanári diploma mellé jogosítványt kapnak a főiskolások, az iskolákba jól felkészült, sokaldalú, politechnikás tanárok kerülnek. (P. E.) KINYITOTTA A SZÁJAT, s kezdetét vette az üldözése. „Elfogadhatatlanul” dolgozott, egyik munkából a másikra küldték és már annak is örült, ha az azelőtti 2500 forintos fizetése helyett ezret keresett. De az is megtörtént, hogy csak 600-at... — 1965. február 9-én ajánlott levelet írtam az igazgatónak, amelyben elpanaszoltam sérelmeimet és azt is megírtam, hogy részlegünknél van néhány ember, aki több pénzt vesz fel, mint amennyi munkája után járna. Az igazgató máig sem válaszolt. 1965. március 25-én ismét írtam egy ajánlott levelet az igazgatónak. Még egyszer elmondtam panaszaimat és pontosan megneveztem, hogy kik azok az emberek, akik jogtalanul jutnak pénzhez. Az igazgatótól erre sem kaptam választ. A művezetőm, akire a termelési tanácskozáson. panaszt tettem, azonban válaszolt erre a . levélre. Idegfenyegetett,, hogy vonjam vissza levelemet, mert ellenkező esetben nagyon megbánom. Nem vontam vissza. Így még durvább lett hozzám, ordított rám, kutyának se nézett. 1965. augusztus 25-én megint írtam az igazgatónak. Erre se válaszolt, így augusztus 28-án feljelentést tettem a ■ járási ügyészségen. Közben embertelen napokat éltem át Megaláztak, lenéztek. Hogy Gál László leveleit olvasták-e vagy sem, azt nem tudjuk, de hogy nem feledkeztek meg róla, az biztos.. — Szeptember 17-én levelet kaptam az igazgatótól, amelyben közölte velem, hogy lét. számfeletti vagyok, s felmondja állásom. Közben az ügyészségtől is megjött a levél, amelyben közölte velem, hogy a vállalat igazgatóját — akihez én a leveleket írtam, aki egyikre sem válaszolt, akit tulajdonképpen feljelentettem — az ügyészség megbízta az ügyem kivizsgálásával. Furcsának tartottam ezt a döntést, hiszen így annak kellett volna az ügyemet kivizsgálnia, akit feljelentettem. Közben még egy levelet írtam az igazgatónak. Arra kértem benne, hogy ha nem hiszi el előző leveleim tartalmát akkor rágalmazásért jelentsen fel engem a bíróságnál. Erre már válaszolt. Azt írta, ő nem akar személyeskedni, pereskedni. A televízió segít A televízió az 1965/66-os pártoktatási évben is több előadás közvetítésével segíti a pártoktatást. Ebben a hónapban is előadás hangzott el a nemzetközi helyzetről, a szocialista világrendszer fejlődéséről, a termelés anyagi és műszaki feltételeiről, a termőtalaj védelméről, és a további témák feldolgozásához is szemléltető módon járul hozzá. Január 14-én a szocialista munka problémáiról, 28-án népgazdaságunk helyzetéről, feladatairól, február 11-én a munkás„AKI MEGHÁBORÍTJA önnön házát, az szelet vet és vihart arat”. Ha Gál László, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat 46 éves vízvezetékszerelője ismerte volna e régi, de sajnos, nagyon gyakran még ma is igaz salamoni mondást, biztosan „befogta volna a száját”, akkor pedig megmenekült volna attól a vihartól, amelyben elvesztette állását, becsületét és megmenekült volna egy évig tartó kálváriától, üldöztetéstől... — 1938 óta dolgozom az építőiparban, mint vízvezetékszerelő. Ide a vállalathoz 1958- ban kerültem. Gyöngyösön lakom, örültem, hogy végre állandó munkahelyem lett. Nem is volt semmi baj, volt munka, kerestünk szépen. Rám sem panaszkodtak, nekem sem volt okom panaszra. Így ment el 6 esztendő, de 1984. decemberében egyszerre minden megváltozott. Egy termelési tanácskozáson bátorkodtam elmondani, hogy a művezetőm összeférhetetlen velünk, gorombán, durván, fölényesen bánik az emberekkel. A válaszra nem sokáig kellett várnom, mert néhány rap múlva a hatvan vízvezetékszerelő közül engem fagvszabadsáara küldtek, pedig nagyon sok nőtlen fiatalember van a szakmában. A feleségem nem dolgozik, van egy tízéves gyerekünk és velünk él 80 éves édesanyám is. A fagyszabadság miatt fellebbeztem, így I nem kellett ugyan elmennem, de a termelési tanácskozás óta nekem nem volt már itt egy nyugodt pillanatom sem.
