Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

Az oktatás-nevelés kérdése iskoláinkban Igaz, november 5-án előadás keretében már tatták a Sirályt, tegnap mégis premierhangulat ural­kodott a Csehov-dráma előadá­sán. Krónikánkban most a Csehov-dráma régi, egri „kap­csolatára” hívjuk fel a figyel­met. Az egri születésű Bródy Sándor szerkesztésében meg­jelent Jövendő című lap 1993 szeptemberében adta hírül el­sőnek Csehov Sirály című drámájának szentpétervári be­mutatóját ★ Az elmúlt napokban szeretet­tel köszöntötték kollégái Fe­|g emrégiben — a Népúj- t ” ság szeptember 12-i r fámában — összegeztük az is- s ;olatörvény végrehajtásának t 3 pasztaLatait Az értékeléskor t megállapítottuk, hogy a máso­dik ötéves tervidőszakban — i ászén ez egybeesik az 1961. i évi HL törvény megjelenése | 5ta eltelt idővel — megyénk vözoktatási ügye jelentősen Eejlődött. Bár a tárgyi feltété- ] iek kialakítása terén (tante- s ram, műhelyterem stb.) anya- ' gi erőforrás hiánya miatt nem 1 tudtuk a felemelt ötéves terv 1 előirányzatát teljesíteni, ennek ] ellenére iskoláinkban a tártál- ( mi munka színvonalának emelkedéséről számolhattunk be. 1 Az is&olatőrvény hármas cél- < kitűzésének megvalósítása so- . ráw eddigi munkánkban erő- j sebben dominált az élettel va­ló kapcsolat megteremtése, az ' anyagköziés, a korszerű szem­léltetés, mint az ifjúság világ- , nézeti nevelése. így az állapít­ható meg, hogy iskoláinkban még nem valósult meg teljes : egészében az oktatás és a ne­velés egysége. Pedig mindany- nyian tudjuk, „népi demokrá­ciánk kultúrpolitikájának tu­datos célkitűzése, hogy_ dolgozó népünk, — s ezen belül ifjúsá­gunk — szocialista tudatát ki­alakítsa. Ennek a szocialista tudatnak elsőrendű tényezője a marxista világnézet...” If­júságunk szocialista tudatának formálását elsősorban az isko­lai oktató-nevelő munkától várhatjuk. A tantervek következetesen dialektikus materialista világ­nézeti tartalma, a közösségi nevelés szocialista eszmeisége, az alkalmazott oktatási és nevelési módszerek helyes megválasztása a tanulók világ­nézeti fejlődésének döntő té­nyezőivé válhatnak, ha érvé­nyesülésüket következetesen biztosítani tudjuk. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1963. évi júniusi plénumán hangzott el: „Az oktatás és nevelés között sokat hangoz­tatott harmónia hiánya komoly fogyatékosság, amelyet még nem számolt fel az iskola. Nem arról van szó, hogy a ne­velés színvonalát az oktatás színvonalára kell emelni. A lé­nyeg az, hogy az oktatást és a nevelést egységes folyamattá kell változtatni.” A z oktatás az a tevékeny­ség, amely felfegyverzi a tanulókat ismeretekkel, ké­pességekkel, készségekkel. A nevelés az emberi személyiség kialakításának céltudatos fo­lyamata. E két folyamat egysé­ge együttes megjelenése szinte egyidős a pedagógiával, mert mióta tanítás folyik azóta be­szélünk nevelésről is. Az em­ber sokoldalú kiformálásának általános rendszerében az ok­tatásnak és nevelésnek is jel­legzetes sajátossága, egyéni logikája van. De az oktatás és a nevelés között valóságo­san megvan az összefüggés: az oktatás nélkülözhetetlen és ha­tékony eszköze a nevelésnek, a helyes nevelés pedig előmoz­dítja az oktatás sikerét. Az előbb említett megállapí­tásból — amelynek helyességét a pedagógia története igazolja — következik, hogy egyetlen társadalom sem tagadja, sőt, követelményként állítja: az ok­tatás mellett a pedagógusnak nevelni is kell, mégpedig a tár­sadalom által megszabott nor­mák szerint. így van ez a ml szocialista társadalmi rendszerünkben is. A ma társadalma azt a köve­telményt állítja az iskola, a pedagógusok elé, hogy az ifjú­ságot úgy neveljük, hogy meg­találja a helyét a szocializmus építésében. Olyan embereket kell nevelnünk, akik el tudnak Igazodni a modern szocialista MIHÁLY : •Ti ünnepi most kezdte a kilencedik éva- bemu- dot- Ma már nehéz lenne ösz- ggte szeszámolni, hány szerepet ját­szott: Alig van operett, vagy zenés vígjáték, amelyben nem szerepelt volna. Az utóbbi idő­ben — amint elmondotta — írogat is. Vőlegényt keresünk címmel kétrészes, zenés vígjá­tékot írt, amelyben arra a kér­désre keresi a feleletet, hogy „milyen legyen a jó házasság?” A „hakni”-brigád a napokban már megkezdte a próbát, s ha­marosan ősbemutatóról számol­hatunk be. — Mi a legkedvesebb szere­pe? — A Cigánybáró Zsupánja (fényképen 9 — Mi volt a legizgalmasabb színházi élménye? —Az Érdekházasság Vencel bácsija. Az történt ugyanis,' hogy a szerep szerint egy hosz- szú fűrészt vittem be a szín­padra, az leesett, és megsebesí­tettem a lábam. A felvonás vé­géig kihúztam valahogy, a szü­netben aztán kórházba vittek; ahol összekapcsolták és bekö­tötték a sebet, majd ismét foly­tattuk az előadást A közönség nem sokat vett észre az egész­ből. Igaz, hogy sokan látták hete Alajost 50. születésnapja kollégáim megdöbbent arcát, alkalmából. A félszáz észtén- a színpadon folyó vért... de dóból 31 évt töltött Fekete Alá- hát bizonyára azt hitték, hogy jós színpadon, az egri Gárdo- ez is benne van a darabban, nyi Géza Színházban pedig (mf Érdekes kezdeményezés ta­núi voltunk csütörtökön este a megyei könyvtár olvasójában: irodalmi vitát rendezett a Me­gyei Könyvtár a cinizmusról, a közönyről és a gyávaságról. A vitát, amelyet Eszterh&s Zs. Fe­renc irányított, irodahmi sze­melvényekkel vezettek be. Nyerges András, Sarkadi Imre, Nagy László, Ladányi Mihály, Weöres Sándor műveit az iro­dalmi színpad tagjai adták elő. A mély pesszimizmusú, közöm nyös, magányosan kesergő mű­vek nagy vitát kavartak. A vitában kikristályosodott a he­lyes nézet: ezek a tulajdonsá­gok csupán külső mázak és ne­velőmunkával eltüntethetők, és kiszabadítható alőlok a. maii igazi fiatalság. A bizonyítást a második rész friss, fiatalos* derűlátó versei segítették. Nyerges András például Sgy vall e témáról: az a fajta vagyak én aki fogát szíva megy ki a barikádra, de nem fordul vissza félúton ha egyszer elszánta magát s ha csak annyi is bizonyság ami két talpa alatt elfér szívesen elhiszi hogy a halál nem halál arca mint a napraforgó szíve reggeli fények szövőim elkezdi új meg új énekétT. A hasznos kezdeményezői folytatását várjuk. muveitT — Merre ment a másik? — kérdezte a hadnagy, miközben harcrendbe utasította katonáit, Pikó megmutatta az irányt. A fiatal tiszt arca felderült. — Pontosan az objektumok) felé! Rádiós! — kiáltott" fel ét) körültekintett Felesleges volt kiabálnia, a híradós katona ott feküdt mellettük egy bokor tö­vén. Már hívta is az ellenálló- mást. Kérdésükre nyugodt, maga­biztos hang válaszolt — A civilruhás fegyveres pontosan nekiszaladt az őrto­ronynak ... Nem, ellenállást nem tanúsított A két tiszt összenéaett. — Akkor jöjjön a következő — mondta Pikó és kissé fel­emelkedve, a bokrok félé kiál­tott: — Hé! Bújjon elő, adja meg magát és dobja el a fegyvert! De a bokrok közül csak egy géppisztoly válaszolt egyhan­gúan és hosszú mondatokban. A lövedékek zizzentek, és egy ág aláhullott. A hadnagy tüzet vezényelt A bokor helyén csonkok me­redtek az égnek. Némán álltak: körül a cafatokat — A fényképész lehetett — morogta Pikó, de talán a fő­nöke sem ismerne rá. Egy ideig a moccanatlan, hi­deg arcokat fürkészte, ma’jd iá­mét a letarolt bokorra pillái* tott. — Kinő ez még... — mond® nagyot sóhajtva. t4Ja«íejező tesz ttocOazza# 4 rjSiPHMS­$M3. november 13., szombat testületek munkáját, hanem igyekeznek ahhoz segítséget is adni. Nagyon jó kezdeménye­zésnek tartjuk az egri városi és a hevesi járási pártbizott­ság ankétját, ahol a kommunis­ta pedagógusokkal megbeszél­ték az iskolai nevelőmunka né­hány problémáját és megjelöl­ték a továbbhaladás útját. De hasznos volt a füzesabonyi párt-vb ülése is, ahol szintén előtérbe került az iskolai ne­velés hatékonyságának foko­zása. U a röviden is, de szólni kell a szülő házzal való kapcsolat megteremtéséről is. A családi környezet hatása nagymértékben elősegítheti, de gátolhatja is az iskolai neve­lés hatásfokát. A szülő ház, a családi környezet nyugodtsága, világnézeti légköre teheti ter­mékennyé a nevelést, segítheti az ifjúság egységes szellemben való nevelését. ( Az oktató-nevelő munka egy­ségét segíti elő, hogy mind az általános, mind a középisko­láinkban az új tantervek beve­zetésével majdnem egy idő­ben jelentek meg a nevelési tervek. E két dokumentum szinte egy időben való megje­lenésének az volt a célja, hogy a megnövekedett oktatási és nevelési követelményekhez meg kell adni a szükséges se­gítséget A korszerű oktatási igényt új, korszerű tantervvel, az át­gondolt, céltudatos, tervszerű nevelési igényt pedig konkrét útmutatásokkal lehet kielégí­teni. A két dokimentum kiegé­szíti egymást, a kettő együtt tartalmazza azokat a követel­ményeket, amelyeket az egy­ség kialakítása érdekében meg kell valósítani Ilyen rövid cikk keretében nem lehet a teljesség igényé­vel az oktatás-nevelés egységé­ről beszélni, de még így is ér­zékelhető, hogy az ifjúság ne­velése milyen bonyolult, össze­tett, de ugyanakkor hálás fel­adat Ha az iskola — a neve­lők, az ifjúsági szervezetek — munkáját a társadalom még eredményesebben támogatja, az ifjúság nevelését előbbre tudjuk vinni, le tudjuk nyese­getni a meglévő vadhajtásokat, amelyek még megtalálhatók ifjúságunk tudatában és ma­gatartásában. Ehhez a munkához min- denkitől, akitől vala­milyen formában köze van az ifjúság neveléséhez, őszintesé­get, lelkesedést kérünk, mert csak ez vezethet eredményre. Dr. Csicsai József, a Heves megyei Tanács VB művelődésügyi osztályvezetője IgnézetrőK E tekintetben gyes tantestületek, egyes ne- relők munkájával szemben lagyobb követelményt kell illítani. Gyakran elhangzik olyan negállapítás is, hogy nevelő- estületeinkben kialakult a pe- lagógiai egység, s a követke- :ő lépés a világnézeti egység negteremtése. Ez a megállapí- ás ellentmondásos. Lehet-e pe- lagógiai egységről beszélni vi- ágnézeti egység nélkül? Nyil­vánvaló, hogy nem. „Éppen ízért eszmei, politikai egység- íek az eddig elért szintje ad ehetőséget, hogy a pedagógai :gység gondolatát — amely perspektivikus célként eddig s előttünk állt” — állapítja neg Lugossy elvtárs — „ma nár úgy vethetjük fel, mint >lyan célt, amely felé határo­zott lépésekkel kell elindulni. 3 ahogy erősödik majd az ígyes pedagógusok materialis- a világnézete, úgy szélesedik is szilárdul az alap, amelyen a pedagógiai egységet építhet­jük”. A tantestületek pedagó­** giai egységének kialakí­tásához szükséges, hogy a tan- testületi tagok egységes ma­terialista szemlélettel rendel­kezzenek. Ez létrejöhet úgy, hogy a nevelők rendszeresen képezik magukat. A lelkiisme- tes, a szocializmusért élő pe­dagógus ma is tudja, hogy az ifjúságot ai szocializmus szá­mára felkészíteni csak úgy lehet, ha elméletileg is képez­zük magunkat. Így tudunk el­igazodni a szocializmus épí­tésének útján. Az egység kialakításában nagy szerep vár a vezetőre: az igazgatóra. Az igazgató, alapos, elmélyült irányító, ellenőrző munkája során sok segítséget adhat elsősorban azon nevelők számára, akik még keresik az utat, akik még csak a kezdő lépést tették meg a marxizmus elsajátítása terén. Akkor tud az igazgató komoly segítséget adni, ha értékelésekor nem­csak az elvégzett feladatot vizsgálja, hanem azt is, hogy a nevelő hogyan nőtt fel a fel­adatok nagyságához. Ha szük­séges, megjelölni a nevelő szá­mára a fejlődését elősegítő forrásokat, módszereket. A tantestületi egység kiala­kításánál sok segítséget adhat­nak a helyi párt-, tanács- és tömegszervezetek is. Pozitív tapasztalat, hogy a helyi szer­vek ma már nemcsak kívül­ről szemlélik és bírálják a tan­lermelés rendszerében, akik 1 nagukévá teszik a társadalom < izocialista-kommunista célki- ' ;űzéseit, és ezért kitartóan har- : ;olni és dolgozni is képesek. i A következőkben vizsgáljuk neg azokat az utakat, amelyek . az oktatás és a nevelés egysé- ' |ét biztosítják. gyakran szoktuk monda- : “ ni, hogy jelenleg az is­kolai munkára, nevelőink szemléletére az oktatásközpon­túság a jellemző. Ez a megál­lapítás így, önmagában véve nem helyes, mert az oktatás egész folyamata nevel. Az ok­tatás tartalma, megszervezése, módszere nevel, nem pedig csak az úgynevezett izolált „nevelő” pillanatok. Szocialista szemléletet és meggyőződést aktívan kialakíthat bármilyen tantárgy. Tudott dolog, hogy egyik tantárgy sem képes ön­állóan megoldani az előttünk álló feladatokat, de mindegyik hozzájárul azoknak a megva­lósításához, amik«: vizsgálja a válság bizonyos jelenségét Az oktatás akkor biztosítja a szocialista szemlélet kialakí­tását, ha minden tantárgyat a marxista—leninista módszer­tan és a korszerű ismeretek alapján adnak elő. Ezért egyébként az új tanterv is kö­vetelményként jelöli meg. Ha csak az elszigetelt oktatás­szemlélet lenne a jellemző, akkor a tudományos ismeretek- didaktikai feldolgozása lenne érvényben és nem vennénk fi­gyelembe a nevelés logikáját, sajátosságait A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nevelőink egy része, megfeledkezik a vi­lágnézeti általánosítás fon­tosságáról. Nem elegendő csak ismerni a társadalom és a ter­mészet törvényeit. Ezeket for­málisan is el lehet sajátítani anélkül, hogy valaki meggyő­ződne helyességéről. A szo­cialista kapcsolatok megvaló­sítása a természethez, a mun­kához, a társadalomhoz, vagy­is a valóság helyes megértése csak akkor érhető el, amikor az ifjúság ismeretei kapcsolatba kerülnek a társadalmi munka- tevékenységgel, amikor a ne­velő eszmékkel és érzelmekkel tudja megtölteni az ismeretek és a munka egyesítésének fo­lyamatát. Mennyit tud ronta­ni és milyen károsan befolyá­solja az ifjúság szemléletének alakítását az a nevelő, aki csak formálisan, meggyőződés nélkül beszél a marxista vi­30. Pikó félszisszent. Ujjaival be­legereblyézett a hajába. — Felvesszük? — sandított rá a sofőr, de a sebességet nem csökkentette. A százados csak előre muta­tott. Amint elszáguldottak Joós mellett, halkan megjegyezte: — Majd a hullaszállító... Úgyis azért dobták ki... egér- utat akarnak nyerni — tette hozzá. Az út kanyarogni kezdett, és — noha jócskán csökkent a két kocsi közötti távolság — gyak­ran elvesztették szem elől a ménekülőket. Balról sűrű aljnövényzetű er­dő kezdődött. Az útmenti fák kerítésként olvadtak össze a száguldásban. Tekintetük egy pillanatra összevillant. A jelzőtáblán ez állt: 2 km”. Egy hirtelen kanyarodó után Pikó felkiáltott. — Álljon meg! A Moszkvics az út szélén állt, nyitott ajtókkal, járó motorral, elhagyottan. Kiugrottak a kocsiból. Az er­dőből csörtetés hallatszott. — Utánuk megyek! Maga maradjon a kocsmái! Ügyeljen, nehogy meglépjenek — lihegte a százados, és a sűrű­be vetette magát. Szinte vigyá­zatlanul törtetett élőre a zöre­jek irányába. Már-már úgy vélte, hogy egészen közel lehet az üldözöttekhez, amikor várat­lanul éles géppdsztoJysorozat dörrent a kocsik félőL Lélek­szakadva rohant vissza. A sofőr akkor csúszott le az úttestről, véres ruhája furcsa csíkokat húzott a kövezeten. Pikó mellé feküdt, és kikene- kedett szemmel bámult az ar­cába. — Százados elvtárs... — gur- gulázott a hang a sofőr torká­ból. — A másik oldalon,... a bokorban ... oda akartam men­ni ... vigyázzon... — suttogta, és félrecsuklott a feje. Elvesz­tette eszméletét Szájából vé­kony csíkban folyt a vér. Pikó arcán megmerevedtek az iz­mok. Gépkocsimotor hangja hal­latszott, és egy katonai teher­kocsi tűnt fel a kanyarban a község irányából. Pikó, nem törődve a veszéllyel, felugrott, széles mozdulatokkal a fák kö­zé irányította. A vezető mellől fiatal hadnagy ugrott le, és már mESSfiária ieteaíeai «totL .lüia* közbekiabált. — Fedezék magukat! A kocsiról mintegy tíz—tizen­öt katona ugrált le, és gyorsan eltűntek) a terep egyenetlensé­geiben. A hadnagy Pikó mellé — Várjon egy kicsit — intet­te le Pikó, és a teherautó veze­tőjét kereste. Az ott feküdt a kocsija mellett — Tud Fobedát vezetni? — kérdezte. A sofőr bólintott Mit sem ügyelve a veszélyre, bevon szólták a sebesültet a hát­só ülésre. Pikó mellé ültetett egy katonát — Vigyék a legközelebbi kór­házba — utasította őket a szá­zados, miközben szakadatlanul szemmel tartotta a? átmenti bokrot A kocsi megugrott és elszá­guldott. Pikó röviden ismertette az eseményeket Arca szürke volt ás tíSbí kúszott. — Ez az ügyeletes alegysé­günk — lihegte. — Már vártuk a Moszkvicsot, amikor meg­hallottuk a géppisztolysoroza­TVH Lelkes viía a közönyről a ^nizmiisról v\vű^\\\vv\vs.\\\\\\\to\\\\\\\\\v«\\\\vv\»i a gyávaságról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents