Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Beszédfanulás beszédhibák Ä hangadás előfeltétele a légzés. Az emberi hang a tüdőből kitóduló levegő tovaterjedő hulláma, amit a gégefőn a kannaporcok és pajzsporc belső felülete között kifeszülő hangszalagok rezgése hoz mozgásba. Ha az emberi hangadást hangszer működéséhez hasonlítjuk, azt mondhatjuk, hogy a tüdő a fújtató, a gége a sip, a hangszalag a hangszer nyelve, é' mellette a hangrás, valamint a légzőszervek mellék üregei a rezonáló zengőszekrényt hehelyettesítik. Azok a gége- és garat-betegségek, amelyek a hangszalagokat megnehezítik, váladékkal térhelik, vérbővé, vastaggá teszik, feltétlenül megnehezeítik a hangadást. A rekedtség, vagy a légutak hurutjával együtt járó teljes hangtalanság általánosan ismert betegség-tünet. A hangszalagok idegeinek bénulása a gégefő izmainak hüdé- se, egyszóval a hangképzőszerv élettani működésének zavara Í3 hangtalansághcz vezet éppúgy, ahogyan a rezonáló hangerősítő üregek betegségei — arcüreggyulladás, hoinloküreg- gyulladás, nátha — is befolyásolhatják a hangadást Éppen ezek, a hangadás zavaraival együtt járó folyamatok bizonyltját, hogy a hangadás zavarai nem azonosak a beszédzavarokkal, mert bármennyire Is rekedt valaki, suttogni tud, vagy még a gégeoperált — hangszalagjait egyáltalán nem használó — beteg szájmozgásairól is megérthető a beszéd. A valóságos hasbeszélés a gyomorból kiáramló levegő hangjának beszédhangokká való alakítása. A hangokat a nyelv, a lágy- szájpad, a pofaizomzat mozgásai módosítják beszédhangokká. A beszédzavarok rendszerint a hangadás izmait ellátó idegek rendellenességeinek következményei. A kisgyermek beszédtanulás közben beidegzés! gyakorlatot végez és érzékszerveivel — főleg fülével — ellenőrzi, menet közben javítja beszédét. Melyek a legfontosabb beszédhibák? A beszédfejlődés mindenki által ismert zavara a pöszeség. Rendszerint a mozgásfejlődésben visszamaradt, gyengébb felépítésű, elkényeztetett, vagy rosszul nevelt gyermekeknél gyakori. A pösze kis gyermek egyes hangokat kihagy, vagy más hanggal helyettesít. A beszédfolyamat legsúlyosabb — és sajnos nagyon> gyakori — zavara a dadogás. Kis gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul. Tartósan gátolhatja és zavarhatja a gyermek általános fejlődését, a felnőttek tárgyalóképességét és társadalmi tevékenységét. Legfőbb tünetei; a beszéd megkezdésekor fellépő görcs bármely hangképző, vagy beszédszervben, amely vagy azt eredményezi, hogy a beszédfolyamat néhány másodpercre megakad, vagy esetleg szót ág-ismétlésekhez vezet. Ilyenkor nem is annyira dadog, mint inkább hebeg a beteg. Ez különben hivatalosan is a hebegés. A hadarás a beszédfolyamat felgyorsulása, amelynek következtében a beszéd hangképzése is módosul, hibássá válik és a beszéd nehezen érthetővé lesz Méltán mondhatjuk: a dadogás a betegnek, a hadarás a környezetnek kellemetlen. A központi idegrendszer beszédközpontjai gyakran károsodnak szülési sérülés, agytrombózis, vagy agyvérzés következtében. Ekkor fejlődik lei az afázia, vagy beszédképtelenség Az ilyen beteg nem tud beszélni, nem tudja a szót kimen dán i, annak ellenére, hogy gondolatban hibátlanul „elmondja”, amit akar. E beszédzavarral néha írás-, olvasás- és látásfelfogási zavarok is társulhatnak. Az egyéb idegrendszeri eredetű beszédzavarok kívül esnek a logopédia — a beszédtanítás — tárgykörén, mert már rendszerint súlyos mozgási, táplálkozási, vagy elmezavarok kísérő tüneted lehetnek. A beszédzavarok ezekben az esetekben már másodlagos, vagy harrnad- lagcs jelentőségűek. Mi a tennivaló? A beszélni kezdő kisgyermek előtt selypíteni, „gyermekesen” beszélni nem szabad. Mindig nyugodtan, tagoltan, értelmesen szóljunk, nehogy a helytelen beszédet megtanulja. Ha a kisgyermek beszédében zavar mutatkozik, hivatásos beszédtanító — logopédus — tanárhoz forduljunk, mert a beszédhiba javítható. Dr. Buga László A tökéletes mosónő — az ultrahang Ä mosás mindig női munka Vdt — a teknő fölé hajló, a patak partján térdelő és sulykodé mosónő esek a legújabb időkben,, a mosógép miatt szorul egyre inkább háttérbe. Csak az Iparban marad* meg — szinte anakronizmus ez — a mosónő. Fém, üveg, kerámia, stb. tárgyak tisztításánál, különösen amelyek ncsa siraa, egyszerű Kis alakú xajmérő formájúak, még mindig elkerülhetetlen a kézi mosás. Csak a legújabb időben tűnt fel itt is a tökéletes mosónő — az ultrahang. Az ultrahang olyan magas rezgésszámú hang, amelyet az emberi fül már nem érzékel. Ha a folyadékba mártott tárgyakat ultrahang hatásának tesszük ki, olyan gyorsulási téFekéru! a napsugár titka? nyezők lépnek fel az ultrahang-mezőben, amelyek a földi vonzóerőnek százezerszeresét is meghaladhatják. Ez az erő különösen nagy energiával hat a szilárd test és folyadék határán, és a tisztítandó tárgy felületéről „leszakítja” a szennyrészecskéket Az ultrahangfürdőben olaj, zsír, műgyanta és egyéb szennyező anyagokat lehet ily módon eltávolítani, méghozzá néhány másodperces kezelés után. Az így történő mosás majdnem százszázalékos — a piszokrészecskéknek legfeljebb egy százaléka marad a tisztított tárgyon. Vízsugárral történő lemosáskor a piszokrészecskék 86, vízfürdőben való mozgatáskor 70, gőzsugárral történő tisztításkor 65 és keié vei való súroláskor 8 százaléka marad ugyanazon a tárgyon. A villamos zöreje, a; nehéz kalapácsok dorombolásé, s a többi zaj károsan befolyásolják az ember idegállapotát. A kellemetlen zajok tompítják az ember figyelmét, csökkentik munkaképességét, és rongálják egészségi állapotát. A zajok megszüntetése, illetve tompítása tehát fontos feladat és ezért a Szovjetunióban is jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. A zaj ellen folytatott küzdelem új zajmérő-készülékek megszerkesztéséhez vezetett, A zajos környezetben dolgozók a zsebükben hordják e készüléinket, s azok szüntelenül mérik a munkásra ható zajokat. A hanghullámok behatolnak a készülék mikrofonjába, elektromos árammá alakulnak át, majd a regisztrálóba jutnak. A készülék számlapján elhelyezett nyilak állandóan jelzik a: zaj erejét és így kellő támpontot adnak az egészségre káros munkakörülmények megjavításához. Rádióizotópos nyomonkövetés A korszerű cukorrépátok mesztési technológia a pontos vetésen alapul. A szemenként vető gép működésének megítélése szempontjából döntő a magvak távolsága a sorokban.' Ezt az eddigi hagyományos módszerekkel nem lehet pontosan mérni. Cseh kutatók nemrégiben az elvetett co- korrépa-magvak távolságának mérésére új módszert alkalmaztak. Lényege, hogy a cuorrép*; magot megfelelő radioaktív anyaggal jelölik meg és szemenként vető géppel vetik el.' A sorban így minden egyes mag önálló radioaktív sugárforrás lesz, és ily módon ezeknek távolsága megfelelő műszerrel könnyen lemérhető. A módszer természetesen csak tudományos kutatás célját szolgálja. Mibe kerül az adminisztráció ? Az amerikai Remington Rand Company megvizsgálta* mibe kerül számára az irodai munka. A jelentésből kiderült, hogy 2 dollárba kerül egy üzleti levél diktálása, gépelése és postázása. Indigóval készült másolatok megtartása darabonként 6,5 centbe kerül, míg egy négysoros kartoték-tartó létrehozása és fenntartása évente 3 110 dollárral terheli a vállalatot. 60 százalékkal olcsóbb a kézi feljegyzés, mint a diktált, s ami tán a legszomorúbb: az irodai munka kb. 65 százaléka felesleges. Gyémántból briliáns Mondják, hogy ezelőtt szebb briliánsok voltak. Van is ebben igazság, bár a csiszolás ma világszerte jobb, mint egykor. Az ékszerészek célja valamikor az volt, hogy minél nagyobbra sikerüljön nekik a briliáns, mert az „többet hozott a konyhára.” Ezért a követ igyekeztek úgy foglalatba helyezni, hogy az csak a briliáns csekély részét zárja magába. A csekély szót persze viszonylagosan kell felfognunk: ha a kő fele került a foglalatba, az már minimális mennyiségnek számított. Napjainkban az arány tovább változott. Csak éppen fordított irányban. Az ékszerekbe most a briliáns kétharmada kerül. Persze, nem a tömegének kétharmada, hanem a magasságé, Az utóbbi időben rengeteg új adatot kapott a tudomány n. Naro működéséről. Felhasználásuk során az elméleti, majd a gyakorlati fizika számos új lehetőséget kapott. Különösen jelentősek azok a megfigyelések, amelyeket az űrben keringő megfigyelő állomások jelentenek. A képünkön bemutatott fél tonna súlyú berendezés műszerei 43 millió észlelést közölnek a földi megfigyelő állomással. A tudósok a kapott adatok alapján a napsugárzás számos eddig meg nem oldott kérdé- títe várnak választ. Lakóépületek védelme a 'falak nedvesedése ellen A régi földszintes házak lakószobáiban gyakran nedvesek a falak, hiába festenek, újra meg újra nagy foltok jelennek meg, a festék lepereg, gyakran a vakolat is feltáskásodik és már gyenge érintésre lehull. Az ilyen lakások, amelyekben a levegő dohos, a ruha megpe- nészedik, a bútorok megvetemednek, rendkívül egészségtelenek: lakói könnyen kapnak gümőkórt, köszvényt, különböző ízületi betegségeket. A falak nedvessége a helytelen építkezés, és a nedves talaj következménye. Az építőanyagok ugyanis általában li- kacsosak, a falakban igen finom hajszálcsövek fonadéka keletkezik, amelyen a talaj- nedvesség, — a hajszálcsövek törvényei szerint. — felhúzódik. A talajvíz a helytelenül épített ház alá húzódhat, itt átitathatja az épület talaját, s így helyenkéntmegváltoeta thatja a talaj teherbíróképességét. Ennek következménye viszont az lehet, hogy az épület falai egyenlőtlenül süllyednek, ami bizonyos esetekben az épület megrepedezését eredményezheti. Ez megint veszélyes károsodások okozója lehet A nedves épületek többnyire kis családi házak, amelyek akkor épültek, amikor még építési engedélyre sem volt szükség, és mérnökök, szakemberek sem működtek közre építésüknél. Nagyobb részük nincs kellően alapozva, és hiányzik a nedvesedés elleni szigetelésük. Mivel egyelőre a nedves lakásokra is szükség van, megvizsgálták, mi módon lehet az ilyen épületeket egészségessé, biztonságossá tenni, kiszárítani, a nedvesedéstől megóvni. Erre a célra ma már többféle eljárást dolgoztak ki, a szakértők alapos vizsgálat után döntik el, mikor melyik módszert célszerű és gazdaságos alkalmazni. Sajnos, akármelyik módszer alkalmazására kerül is sor, mindegyik elég költséges. A falak nedvesedése elleni védekezés vagy arra irányul, hogy az épületet szigeteljék, anélkül, hogy a nedvesedés okát megszüntetnék, tehát a talajt szárítanák ki, vagy éppen ez utóbbit, a talaj kiszárítását valósítják meg. Szigetelés esetén alkalmazhatják a padló alatti szigetelést, a légszigeteléses eljárást, vagy — különálló épületek esetében — a padlóvonal alatt a falak átfűrészelését és megfelelő szigetelő réteg elhelyezését. Más esetekben a függőleges falakat védő-téglafallal, szigetelőlemezzel borítják, bitumenes lekenést alkalmaznak és e védőréteget kapcsolják az említett, ún. vízszintes szigeteléshez. A talaj kiszárítását szivárgók létesítésével, vagy elektromos módszerrel oldják meg. Ez utóbbit, az ún. elektro- ozmotikus eljárást közvetlenül a falak kiszárítására is alkalmazhatják. Ezt az elektromos eljárást azonban nálunk még nem használják a gyakorlatban, a szakemberek csak kísérleteznek vele. Olyan helyeken, ahol a talajvíz folyásiránya megállapítható, a talaj kiszárítását a talajvíz szintjének süllyesztésével is el lehet érni. H. E. mivel fordított kúpformára csiszolják. Ez azt jelenti, hogy a kúp alapja kerül felülre. Márpedig a briliánsnak ez az alap a legszélesebb része, amelyről azután kiemelkedik a művészein csiszolt maradék egyharmad. A briliáns így „mélyebb” lesz, s ez a mélység előnyére válik. Gyémánt és briliáns között az a különbség, rriint az ódivatú csillár üvegmütyürkéi és — a között az ókszer között, amelyet már bizonyára az olvasó is megcsodált valamelyik kirakatban. A gyémánt ásvány* az emberi kéz műve. A Szovjetunióban 11 esztendeje kezdődött a „briliánsgyártás”. Akkor fedezték fel a j akutföldi gyémántlelőhelyeket. A moszkvai ékszergyár gyémántműhelyében 52 csiszoló dolgozik, csaknem mind férfi* de a meósuk nő. Nagyítóüveg alatt veszi szemügyre a kész briliánsokat, amelyeket ugyanúgy osztályoz, mint a tanár az iskolában a gyerekek feleleteit A szó szoros értelmében az értékskála itt is az ötöstől az egyesig terjed. Az érdemjegyek a csiszolás minőségét jelzik. Mégis előfordulhat, hogy a „beszekundáztatott” briliáns többet ért, mint kitűnőre minősített társa. Mert a színnek is belszólása van az értékbe: a legértékesebb a teljesen szín* télén, áttetsző kő. Általában minél kisebb a gyémánt, annál jobb a minősége. Az ékszerészek a legjobb minőségűeket kapják, a legszebb darabokat. Nem könnyű a briliánscsiszoló dolga. Egyetlen példa: ahhos% hogy egyetlen körte alakú, 0,® karátos briliánst nyerjünk, hat órai állandó megfeszített és rendkívül precíz munkára vált szükség. Nyina Bugyonnaja
