Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILERS XVI. évfolyam, 267. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1965. november 12., péntek Összeült tegnap az országgyűlés Napirenden: az Elnöki Tanács jelentése — Ä művelődésügyi miniszter beszámolója az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól — Vita a beszámolókról — A tanácskozást ma folytatják Csütörtök délelőtt 11 órakar összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Teher Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelete« szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Rónai Sándorról, Szakasits Árpádról, Kossá Istvánról, Bakos Istvánról és dr. Szabó Pál Zoltánról. Az országgyűlés néma felállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s nevüket jegyzőkönyvben örökítette meg. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszak zésével és elvesztésével kapcsolatos időszerű kérdéseket. Ez utóbbi megvitatása során megállapította, hogy a magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmek száma az utóbbi években lassú ütemben emelkedik, az állampolgári kötelékből lEku való elbocsátásra vonatkozó kérelmek száma azonos szinten mozog. Kiss Károly végül szólt arról, hogy az Elnöki Tanács ebben az évben tíz, egyetemet végzett fiatalt részesített a népköztársaság címerével díszített, aranygyűrűs kitüntetésben. Az adatok azt mutatják, hogy emelkedik azoknak a felsőfokú tanintézetet végzett fiataloknak a száma, akik érdemesek a magas kitüntetésre, valamennyi vizsgájukon kitűnő eredménnyel állnak helyt. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. Pál beszámolója óta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 20. paragrafusa alapján gyakorolta jogkörét és az ennek megfelelően alkotott törvényerejű rendeletéiről, az egyes határozatairól szóló jelentést a képviselők között szétosztotta. Az Ehlöki Tanács jelentéséből kitűnik, hogy a két ülésszak közötti időben az Elnöki Tanács 17 törvényerejű rendfeletet alkotott. Ezek között van például az Országos Termelőszövetkezeti Tanács feladatának és szervezetének megállapításáról, megyei termelőszövetkezeti tanácsok szervezéséről, a tanácsszervek tevékenységlének továbbfejlesztéséről és a foldfelajánlás szabályainak módosításáról szóló jogszabály. A jelentés beszámol arról is, hogy az Etoötki Tanács Németh Károly, Szolnok megyei országgyűlési képviselővel, a Tisza Bútoripari Vállalat volt igazgatójával szemben, — az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának javaslata alapján — megállapította az összeférhetetlenséget és megfosztotta képviselői megbízatásától. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a Veszprém megyei Választókerületből Albrecht József és Frankó Józsefné, a Heves megyei választókerületből Horvátit Ferenc, a Szolnok megyei választókerületből Molnár György, a Baranya megyei Választókerületből Matakovrcs Jánosné, a Borsod megyei választókerületből pedig dr. Papp Zajos soron következő pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy Rónai Sándor ék Szakasits Árpád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megüresedett. Az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől javaslat érkezett a megüresedett helyek betöltésére. Dr. Pesta László jegyző ismertette a javaslatot, amely indítványozza, hogy az országgyűlés Kádár Jánost és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Etoöki Tanács tagjává. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette azt is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztására. A jelöltek névjegyzékét a képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta és a jelölteket a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé választotta meg. , Ilku Pál bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés húsz évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szocialista oktatási törvényét. Megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizsgálva határozottan kirajzolódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy már megvalósítottuk a szocialista munkaiskolát, de azt igen, hogy a gyakorlati foglalkozások, a fizikai munka, vagy a termelési gyakorlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel teljesen a tanulók túlterhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. A második ötéves terv időszakában a közoktatásra, a felsőoktatásra és a kultúrára fordított összegek évente mintegy 12 százalékkal nőttek. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpellációra jelentkező képviselők névsorát, az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Ilka Pál művelődésügyi miniszter beszámolója az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és további feladatairól. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 4. Interpellációk. Az Elnöki Tanács jelentése Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács két ülésszak között végzett munkájáról szóló beszámolót. Egyebek között elmondta, hogy a beszámolási időszakban megélénkültek hazánk és a külföldi országok vezetői közötti személyes kapcsolatok, a külföldi államfőkön kívül több párt- és kormánydelegáció is ellátogatott hazánkba. E látogatások hozzájárultak a népeink közötti barátság erősítéséhez, államközi kapcsolataink bővüléséhez, az együttmerését határozta el. s nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített Gambiával, Kenyával, Máltával, Nigériával, Zambiával és Zanzibárral. Követségeinket újabb 20 országgal emeltük nagykövetségi szintre. Az Elnöki Tanács jogszabályalkotó tevékenységéről beszélt ezután Kiss Károly, majd megemlítette, hogy az Elnöki Tanács ellátta a megüresedett tanácstagi helyek betöltésével kapcsolatos feladatait is: a jelenlegi ciklusban csaknem száz megüresesokat. A különböző alacsonyabb szinten megüresedett tanácstagi helyekre összesen 4941 tanácstagot választottak az érintett körzetek lakói. Az Elnöki Tanács a megüresedett tanácstagi helyek betöltésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat jelentékenyen csökkentette, s mintegy felére redukálta az ezzel összefüggő nyilvántartások, jelentések számát. Az Elnöki Tanács a jövőben időről időre beszámoltatja munkájukról a megyei tanácsokat, s az elmúlt időszakban megtárgyalta az egyéni ketehát lényegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ez igen örvendetes, és kormányunk megkülönböztetett gondoskodását mutatja. A ráfordításoknak több mint 2/3-a a közoktatás és a felsőoktatás céljait szolgálja. Ez tette lehetővé mintegy 3580 általános iskolai tanterem és 530 műhelyterem, valamint 760 középiskolai tanterem építését. E fejlesztés értékét növeli, hogy az a társadalom igen jelentős segítségével valósult meg: a tantermek 29 százalékát, a tanműhelyek 92 százalékát építették helyi erőforrásokból. A helyi erőforrások kiaknázása ezután is sok lehetőséget nyújt, de úgy kell gazdálkodnunk, hogy a beruházások megkezdéséhez még több estben adhassunk központi támogatást. Az új tantermekből sajnos, 2150-nel az elavultakat kellett pótolnunk, s így csak 1415 szolgálta a tényleges fejlesztést. Ma 31 570 általános iskolai tantermünkben 44 473 tanulócsoport dolgozik, azaz 100 tanteremre 141 osztály jut. Ez az 1,41-es arány a váltakozó tanítás mértékét mutatja. A hárommillió koldus Magyarországában a 14 éveseknek csupán húsz százaléka járt iskolába. Most viszont ^működés fejlődéséhez. Az Elnöki Tanács hat önálló, független állam éli»dett megyei, illetőleg megyei jogú városi tanácstagi hely betöltésére tűzött ki választágyelmezési ügyek intézésének tapsztalatait, továbbá a magyar állampolgárság megszeroktatás terén, kultúrában, műveltségben a legfejlettebb kapitalista országokkal is vetekszünk, sőt megelőzzük őket. Jelentősen fejlődött az elmúlt öt esztendőben napközi otthon-hálózatunk is. Míg az 1960/61. tanévben kereken 110 ezer gyerek volt napközi otthonban, addig ebben a tanévben már több mint 175 ezer gyerek számára biztosítottunk ott helyet. Mindemellett különösen a falvakban jelentősebben kell fejlesztenünk az idény jellegű napközik hálózatát hogy a mezőgazdasági munkaidőben az anyák jobban bekapcsolódhassanak a termelőmunkába. A pályaválasztás gondjával a 14 éves korosztály kerül először szembe. A szakmunkástanuló-iskolák I. évfolyamos tanulóinak a száma 1960 óta állandóan emelkedik. 1961-ben 52 ezren, 1965-ben már 64 ezren jelentkeztek szakmunkástanulónak. Ezen a területen is találkoztunk azonban érthetői de nem elfogadható törekvésekkel — mondotta, és emlékeztetett arra, egyes, úgynevezett divatos szakmákra több a jelentkező. Kiemelte, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell, többek között az iskolai pályaválasztási tanácsadás fejlesztésével is. Erőteljesebben fejlesszük a szakközépiskolai hálózatot Ha a pályaválasztás szemszögéből vizsgáljuk a különböző középiskolai típusok iránt megnyilvánuló érdeklődést, meg kell állapítanunk, hogy ifjúságunk törekvése egészségesebb, mint a kialakult középiskolai arányok. A középiskolák első osztályos tanulóinak egyre na^ gyobb száma jár olyan középiskolába, amely szakmai műveltséget is ad. 1960-ban csak 14 000 ilyen középiskolásunk volt az első osztályban, ebben az évben már 27 000 van. A gimnáziumok és a szakmai képzést is nyújtó középiskolai típusok között az arány hagyományosan rossz. A fel- szabadulás után a középfokú technikumok megszervezésével jelentős erőfeszítéseket tettünk a gimnáziumok egészségtelen túlsúlyának csökkentésére, ezzel azonban távolról sem oldottuk meg a kérdést. öt évvel ezelőtt a középiskolai tanulóknak majdnem 70 százaléka járt, és még ma is 60 százaléka jár gimnáziumba. Ez az arány még mindig egészségtelen, nemcsak a népgazdaság szemszögéből, hanem a társadalmi igényekhez képest is. A gimnáziumok első osztályába felvett 40—45 000 tanulóval szemben ugyanis évek óta csak mintegy 30 000-en jelentkeznek, s körülbelül ez a szám a reális a közép- és felsőfokú szakmunkaerő utánpótlása szempontjából is. A 10— 15 000 főnyi többlet a technikumokból és a szakközépiskolákból férőhely hiánya miatt elutasítottakból tevődik ki. Egyik legfontosabb teendőnk tehát, hogy egyre emeljük a szakmai oktatást is nyújtó középiskolai osztályok számát, s a gimnáziumokét pedig csökkentsük. Ez nem kevés nehézséggel jár. A Művelődésügyi Minisztérium és a megyei ta-j nácsok az elmúlt években je-' lentős erőfeszítéseket tettekj hogy a gimnáziumok égy ré-< széből szakközépiskolát alakítsanak. Ennek azonban anya-i gi korlátái vannak. A megoldás mégiscsak az, hogy erőteljesebben fejlesszük 8 szakközépiskolai hálózatot a gimnáziumok rovására és főleg, hogy a megyei tanáí csők megkapják a jogot, függetlenül a megye területén műj ködő középiskolák hovátapi tozásától, maguk gazdálkodjak nak az összes tantermekkel* tanműhelyekkel, szaktanárokkal. Erre a lépésre nagy szükség van, hogy gyorsabban teremtődjön meg az összhang a társadalom helyes törekvései, a népgazdasági érdek és az oktatás területén rendelkezésünkre álló tárgyi és személyi feltételek célszerű, koncentráltabb felhasználása közt. A tanácsok jogkörének kiterjesztésétől azt is várjuk, hogy számottevően fejleszteni tudják az ipari és mezőgazdasági tanulóképzést Ma a középiskolák első osztályosai között a lánytanulók aránya 58,2 százalék, ezen belül a gimnáziumok első osztályaiban minden 100 tanulóból 68 a lány, az ipari technikumok(Folytatás a 2. oldalon)
