Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

I Kerecsené: Tettekkel és szép szóval többre lehet menni Az elmúlt esztendőben a me­gye leggyengébb termelőszö­vetkezetei között emlegették a kerecsendí Aranykalászt. Rossz volt a termés, mindössze 18 fo­rintot fizettek munkaegységen­ként, az emberek kedvetlenül dolgoztak, a helytelen vezetés minden vonalon éreztette ha­tását. Az idén viszont szépen fejlődött, megerősödött a közös gazdaság. Az átlagtermések jobbak a tervezettnél, időben végezték el az őszi munkákat, s ami a legbiztatóbb: vissza­tért az emberek bizalma. Új vezetés — új módszerek A gazdaság élére új vezetők kerültek, olyanok, akik a szí­vükön viselik az emberek, a gazdaság boldogulását. Lévai Józseffel, a termelő- szövetkezet főmezőgazdászával beszélgetünk. — Először nagyon bizalmat­lanok voltak az emberek. Kis- gyű lése ken, brigádgyűléseken, de egyénileg is rengeteget be­szélgettünk, hogy rajtuk múlik elsősorban minden. Ha dolgoz­nak, nem érhet senkit megle­petés. A beszélgetéseknek az volt a hatásuk, hogy egyre töb­ben megbíztak bennünk. És dolgoztak. Rendesen, szorgal­masan. Ma már ott tartunk, hogy közel egymillió forint tartalékolása mellett is 29 fo­rintot fizetünk majd egy mun­kaegységre. Kell is ez, mert most már tettekkel szükséges bizonyítani. Könyv akciók — lehetőség Szombaton fejeződött be a műszaki könyvnapok október Í6-án megnyílt akciója. A mér­leg az eddigi könyvvásárokhoz képest szerény eredményt ho­zott: a vártnál jóval alacso­nyabb forgalmat bonyolított le a könyvesbolt a műszaki könyvnapokon az ajánlott mű­vekből. Talán mintha egy kis­sé a műszaki klubok és a nyilvános könyvtárak élete élénkült volna meg ezek alatt a hetek alatt. Pedig itt mozgósították a Művelődésügyi Minisztérium, az ipari szaktárcák, az MTESZ és a SZOT illetékeseit is. Lega­lábbis ezt mondja a megjele­nő könyvekről havonta kiadott tájékoztató. Nézzük meg közelebbről a műszaki könyvnapok lehetősé­geit és esélyeit a körülmények tükrében! Szeptember 27-től október 16-ig könyvárleszállítás során féláron kaphatták a könyv ba­rátai csaknem ezer műnek még könyvesboltokban lévő példányait. Ebben a könyvvá­sárban „csak” 300 szakmunkát ajánlottak megvételre szakem­bereknek. Tehát a műszaki könyvnapok előtt olyan reklá­mozással, olyan kedvezmény­nyel kínálta a magyar könyv­terjesztés a kapható műveket, hogy aki a könyveket valóban szereti és azokra valóban odaadja forintjait, nem állhatta meg vá­sárlás nélkül. (Arról csak mel­lékesen szólunk most. hogy az akciók nagyjából egybeestek a kereskedelmi árleszállítások időszakával.) Ha figyelembe vesszük, hogy az őszi megyei könyvheteket október 1 és december 15 kö­zött tartják országszerte és ezeken az ünnepi megmozdu­lásokon — a legkisebb falvak is — műsort adnak — kapnak, vagy író—olvasó-találkozót rendeznek, nyilvánvaló, hogy a műszaki könyvek szürke pro­pagandája, rossz időzítése nem hozhatott sikert. A magyar szépirodalmi könyvkiadás szintjét már nem egy alkalommal dicsértük. Va­lóban magas szinten igyekszik olvasói kezébe adni a klasszi­kus és a mai világirodalom je­les, vagy sikeres alkotásai mel­lett a magyar klasszikusokat és az élő magyar irodalmat is. A rohamosan fejlődő mai Új bányát nyitnak Egerben Nagy sikert aratott a falazó­blokk. Az idén 420 ezer dara­bot fűrészeltek a kistályai út fölött emelkedő domb testé­ből, de jövőre kétszer ennyit terveznek az ÉM. Mátravidéki Kőbánya Vállalatnál. A régebbi tufakő-bányától távol esik a vállalat központ­ja, de a falazóblokkot is nem­csak a környékből, hanem Debrecen vidékéről és Hajdú megye távolabbi részéből is keresik. Családiházak, kisebb mezőgazdasági épületek falait rakják az egri tufakőből fara­gott blokkból. Jövőre 800 ezer falazóblokk­ra jeleztek megrendelést és ez tízmillió normál téglát helyet­tesít az építkezéseken. Az egy­re nagyobb keresletet a régi bányából nem tudják kielégíte­ni. Eger határában a réginél jobb minőségű kőre leltek és hamarosan új bányát nyitnak Tihamér alatt. A területfel­használási engedélyt már meg­szerezte a vállalat. A Szovjetunióból két új blokkvágó-gépet rendeltek. Ha a gépek megérkeznek, két-há- rom műszakban is dolgozhat­nak. Csak vagon legyen, s ak­kor az egri építőanyag messzi vidéken is segít gondjain. ugyanis készpénzzel kell fizet­nünk. Nincs jobb megoldás ? — Lenne... ?... — Várjuk a fiatalokat... Ugyanis a kerecsendi fiata­lok alig találhatók jelenleg a termelőszövetkezetben, Más vi­dékre járnak dolgozni. Pedig a közös gazdaságnak nagy szüksége lenne rájuk. A ter­melőszövetkezet vezetői arra számítanak, hogy a jó eredmé­nyek, a nagyobb munkaegység láttán lassan visszatérnek a fi­atalok is. ... s remélhetőleg nem vár­nak hiába. K. L. A Mezőgazdasági Minősítő lanacs Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban dr. Soós Gá­bor miniszterhelyettes elnökle­tével ülést tartott. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács most több mint 80 féle, a nagyüzemekben termesztett valamennyi fontosabb szántó­földi és kertészeti növényre megállapította a köztermesztés igényeit, A legfontosabb követelmé­nyek: alkalmasak legyenek a gépi betakarításra, jól hasz­nosítsák a műtrágyát és az ön­tözést, s ellenállóak legyenek a betegségekkel, valamint az időjárási szélsőségekkel szem­ben. A zöldség- és gyümölcs- fajták egy részének rendelkez­niük kell a gyorsan fejlődő konzerv- és mélyhűtőipar ál­tal megkívánt tulajdonságok­kal, a nyers fogyasztásra terü­lő fajtáknak a hazai és kül­földi vásárlók változó ízlését, növekvő minőségi igényét keli kielégíteniük. (MTI) A gyerek alig három arasz, alig látszik ki a ködből. Belép a cukrászdába, lábujjhegyre áll, s úgy nyújtja a markába szorított pénzt: — Néni... Néni... tessék nekem ezért a pénzért blokkot adni. ■. — Mire kéred a blokkot, kisfiú? — Hogyhogy mire? — méltatlankodik a gye­rek. — Hát fagylaltra ... — Fagylaltra? Ilyen hidegben? — Miért, néni kérem... Melegen vagyok öltözve... — De nincs ám már f agylalt... — Nincs? — méltatlankodik a három arasz­nyi vásárló ... — Szép kis bolt... Ide se jövök többé — csapja be maga mögött az ajtót, s el­tűnik a sűrű ködben. (-6) GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI 8. Gazdasági módszerek — adminisztratív módszerek A gazdaság irányítási rendszerének fejlesztése a szocialista országokban előtérbe helyezte, illetve helyezi az olyan köz- gazdasági kategóriák szerepét, mint a pénz, az ár, a hitei, a kamat, a nyereség, a bér, stb. Ezeket a kategóriákat — össze­foglaló néven — gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevezzük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaság- irányítás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az iparilag fejlett szocialista orszá­gokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek elő­térbe. Az, hogy milyen arányban alkalmazzák az adminisztra­tív és a gazdasági módszereket, nem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is volt olyan időszak, amikor a belső és a nem­zetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt, a gazdasági káderek képzettsége és gyakorlati tapasztalata meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak, stb. és ezek a körülmények indokolták a gazdasági irányításban az adminisztratív módszerek (elosztás, keretkiutalás, tervutasítá­sok, stb.) szélesebb körű alkalmazását. A fejlettség mai fokán a gazdasági kapcsolatok a koráb­binál sokszorosan bonyolultabbak, a belső és a nemzetközi munkamegosztás elmélyült, a szükségletek differenciálódtak, a gazdasági káderek rendelkeznek az alapvető szakképzettség­gel és tapasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé mindent előírni, de nincs is rá szükség. A bonyolult ágazati, sőt termékkapcsolatokat lehetetlen — és ma már felesleges is lenne — minden részletében adminisztratív módszerekkel sza­bályozni, Ennél hatékonyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek — például az árak, a kamatok, stb. — messzeme­nően helyettesíthetik a részletekre kiterjedő adminisztratív előírásokat, sőt nélkülözhetővé teszik a pótlólagos információ kérést és ezáltal a döntések „átfutási” idejét csökkenthetik, hatékonyságukat többszörösére növelhetik. Az ösztönző ár például egyaránt érdekeltté teheti a terme­lőt és a felhasználót egy új termék termelésében és felhasz­nálásában. Nem biztos, hogy ugyanez a hatás utasításos mód­szerrel is elérhető. Ha ez így van, — márpedig így van —, ak­kor a termelő és a felhasználó is gondoskodik — a maga ha­táskörében — azoknak a kooperációs kapcsolatoknak a kiépí­téséről, amelyek az új termék előállítását és felhasználását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű Icapcsolatokat utasításokkal rendezni lehet. A gazdasági esz­közök ereje éppen abban rejlik, hogy az — embercsoportok —> érdekeire apellál és ezért bizonyos — tudatosan irányított “* ,,automatizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztra­tív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gazdasági élet menetébe, ami elkerül­hetetlenül a tervmutatók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez vezet. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy ezek után a nép­gazdaság irányítási rendszerében teljesen nélkülözhetővé váú vak az adminisztratív módszerek. A szocialista tervgazdálko­dás —, de még a fejlett tőkés országok gazdasága sem — nemi nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja igaz­gatási funkcióját. Csakhogy —, mivel az adminisztratív irányí­tás köre szűkül — a jövőben az adminisztratív beavatkozás hatékonyabbá válik, az érdemi döntésekre koncentrálódik) Ezért a gazdaságirányítás rendszerét mint komplexumot kell felfognunk, amelyben a különféle módszerek egymással ösz- szehangoltan érvényesülnek. Dr. Varga György ffe'c * SO0O 2. 5Z1 r r a lakásépítők <retlek Aztán a jövő terveiről be­szél. — A fő hangsúlyt a szarvas­marha-tenyésztésre szeretnénk helyezni, mert ez kifizetődő számunkra. Most vásároltunk 35 import svájci üszőt. Te­nyészállatokat szeretnénk elő­állítani. Istállóink vannak, szá­las takarmányunk is, egyedül abraktakarmányt kell majd vá­sárolnunk. Sertésállományunk általában 1000—1500 körül van, a hizlalás is jövedelmező. Azt termelnek, ami gazdaságos — Az állatállománynak azonban nagy mennyiségű ta­karmányra van szüksége. Ép­pen ezért növelni akarjuk a takarmánytermő területet. Ugyanígy a kertészeti növé­nyek és az aprómagvak terüle­tét is növeljük majd. Ezek gazdaságosak számunkra. Csök­kentjük viszont néhány ipari növény területét. Gépállomá­nyunk is hiányos még. Né­hány erőgépre, pár munkagép­re égetően szükségünk van. Gépek nélkül nem lehet igazi nagyüzemet kialakítani. Már csak azért sem, mert így is ke­vés a munkaerő. Mintegy 350 dolgozó tagunk 70 százaléka nő. Kevés a munkáskéz, így az idén is idegen munkaerőket kellett alkalmaznunk. Ez nem valami jó megoldás, mert el­lentéteket szül a tagság kö­zött. Az idegen munkaerőket mértéken felül, ek nélkül technika azonban gazdagabb anyagot is kínál, mint amit a műszaki könyvnapok adnak. Szakemberekkel beszélgetve hallottuk, hogy itt-ott hiányoznak a könyvesboltokból a beüteme­zett és megjelenésre szánt mű­vek, vagy a megjelent művek „terítése” hagy még némi ki-, vánnivalót. A zökkenők néha« még a szakoktatás segédletei- * nél is előfordulnak. s Nem szándékunk vitát nyit- 5 ni ez alkalommal, hogy a« könyvterjesztés ügyét előbbre J vigyük. El kell gondolkozniuk < azonban a szakkönyvek szak-* terjesztőinek azon, hogy egy < ügynek ártani is lehet. Példá-j ul túlszervezéssel! Mert az* ilyen túlzsúfolt programozás inkább árt, mint használ. Le- j gyen a könyvnek mindig súlya \ és értéke — az olvasók és aí közönségszervezők előtt is. < (f. a.) I < — Ilyenkor, • ^ — mondja a m barátom — H ■ . Ärii» hozzák a tele- /U\nJ iónszámlát. Va- iahogy el ne \ felejtsem kifi­Szetni, családi botrány lesz be- <lő!e! \ — Családi botrány? ? — A kislányom tizenkilenc 5 éves. Kék szeme van, tiszta. Imint a nyugodt tó. ö hara­gudna nagyon, ha kikapcsol­ják a telefont. < — Én nem vagyok tizenki- J lene éves, a szemem se kék, ?mégsem örülnék neki. > — Persze, de Zsuzsi és Pista < mindennap többször is hívják jegymást telefonon, Pista pél- cdául elmondja: ilyen kék sze- 5 me nem volt még senkinek, Jrnint Zsuzsinak —, telefon- S számla pedig növekszik. S ? barátom mutatja a telefon­iszámlát. Nagy a végösszeg, va­llóban. \ — Ez mind szerelem — ? mondj a. Én kétszer telefonál­ót am egész hónapban a sógo- iréknak. A többi: szerelem. cNagy, lobogó szerelem: ? — Hogy vagy? 5 — Szeretsz még? < A kérdés darabja egy forint. > Kezdünk számolni, csak já- Ctékból: tíz vallomás tíz forint, Sszáz vallomás száz forint, ezer < vallomás ezer forint. Hányszor \ mondják el egymásnak a sze- rrelmesek: — Szeretlek, sze- crellek ... ' Ez annyi mint... 4. A fecskének ÍwA mindig fekete AajL " frakkja van, fe­- hér mellénnyel, a barátaim, a ff// ] t medvék ““ ■" “* többnyire bar­na bundát vi­selnek, az őz sem váltogatja a színét — csak nekünk gond, ha egyszer új ruhát csináltatunk, milyen színe legyen? A nők pontosan tudják, milyen szín, milyen fazon a divat, még a gombokat is tudják, a bő szoknyát, a szűk szoknyát, rö­videt, hosszút — a nők általá­ban minden rájuk vonatkozó ügyet jól tudnak. Tehát új ru­ha kell, de nekem. Barna le­gyen, sötékék, szürke? Helyes új ruhában tisztelni a színhá­zat, a koncertet, de milyen színben? Elhatározás kell ide, döntés: egy gonddal, ha jó gonddal is, több. A régi mérték még megvan — mondja a sza­bó —, de azért most ismét megmérjük, jó? Veszi a centiméterszalagját, felesége vár az adatokra, ő írja. Nevetek magamban. Mi­re kíváncsi? A vállam lett szé­lesebb? A lábam hosszabb? Megnőtt a karom, amióta nem csináltattam ruhát? Milyen tapintatos ravaszság. Mert a hasméretemre kíváncsi ő, megpocakosodtam-é Mondjam neki, voltam soványabb is, sőt már rongyos is életemben? Ezt mondtam inkább: — Hasban megvállasodtam... Nevet. Levettem a válláról a ter­het. 3. Így szól a " _tréfás ember a vi llamoson: JL/ — Megy ez a . P kocsi, kérem, a • végállomásig? A kalauz fel­kapja a fejét. Már hogyne menne! Minden kocsi elmegy a végállomásig, aztán megfordul, [. s megy a másik végállomásig. e Ilyen a kocsik élete — filozo­- fái, hogy visszaadja a buta tré- l’ fát, — ilyen az életük a ko- a csíknak, csak mennek, mennek, _ mendegélnek, két végállomás- között, olyan ez — teszi hozzá, a — mint az utasok dolga, szü- a létnek, élnek meghalnak, böl- ” cső — koporsó, két végállomás. ' Csak az többe kerül, mint egy ” vonal jegy. j — Rendben van, — mondja . az utas, — de ez a kocsi, ame- . lyen most szerencsém van az 5 ön helyeslése és jegyváltás . mellett utazni, ez megy-e a _ végállomásig? s — Szívesen adom rá a be­- csületszavamat — mondja a i kalauz. :, Nézem embereimet, a tréfál- á kozókat. Jól van. Emlékszem, j sólet napokra, gyilkos tekinte­- tekre, gyanakvásra, felelemre, t pincehomályra, lélekhomány­ra. Jól van most... 4. 5 Színházban ' .oá*,, vagyok- Jele­* /v Ä net- Bejő egy ? vísA "3-* n fiata,ember, be- 1 jő egy nő, sze­í ^£-1 'fito\ Telmesek egy- i *8^ ' / \ masba. Tudjuk ', ezt, az előző ! jelenetekből. Most szakítani akarnak — sze- relmesek szeszélye, — de mi, a nézőtéren, tudjuk: dehogy is szakítanak, a szerelem for- . ró. Sőt: ahogyan ez törvény, megcsókolják majd egymást^ itt, a nyílt színen, majd ezer néző előtt —, noha a jelenet a darab szerint négyszemközt játszódik. De mégis előttünk: ölelik át egymást, várjuk ezt) sőt elvárjuk tőlük. Annyira várjuk, — a darabíró érdeme a várakozás felkeltése —, hogy a hátam mögött ülők egyike hangosan megszólal: — Na! Mint aki mondja: gyerünk, ne dacoljunk a végzettel. Mint aki azt mondja: ezt a csókot vártam, mert a színpadi szi­tuáció már régen az enyém, tehát a csók is az enyém, vagy legalábbis a nevemben adó­dik, Hátranézek: hát egy fia­talember a türelmetlen. Haja a szemében lóg, mellette egy kis­lány, szőke. Ügy látszik, a köz­beszólót nem kellene nógatni. Csók a szípadon. A fiatalem­ber tapsol. A kislány is. Min­denki tapsol. 5. Ropog a p* Wl koksz a kály- . -rrg ■ , tpP, hában. Olyan a hangja a pa- rázson táncoló < " 2f koksznak, mint a gépfegyveré. Durr-papp, durr-papp, durr- dur-dur ... Csakhát a gépfegy­ver minden ropogása: bukás. Valaki felbukik, véresen, egy perccel ezelőtt még élt. Ezt is láttam már, az ember sok min­dent megél. Durr! — nincs többé egy ember, durr! — — nincs egy másik sem. A gépfegyvergolyó ostobán lár- mázik, a lárma embert eszik. Durr... — ugrál a koksz a parázson, a szoba felmeleg­szik ettől a vidám ugrándozás- tól. ___________ MpOM AG 3 1965. november 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents