Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
I Kerecsené: Tettekkel és szép szóval többre lehet menni Az elmúlt esztendőben a megye leggyengébb termelőszövetkezetei között emlegették a kerecsendí Aranykalászt. Rossz volt a termés, mindössze 18 forintot fizettek munkaegységenként, az emberek kedvetlenül dolgoztak, a helytelen vezetés minden vonalon éreztette hatását. Az idén viszont szépen fejlődött, megerősödött a közös gazdaság. Az átlagtermések jobbak a tervezettnél, időben végezték el az őszi munkákat, s ami a legbiztatóbb: visszatért az emberek bizalma. Új vezetés — új módszerek A gazdaság élére új vezetők kerültek, olyanok, akik a szívükön viselik az emberek, a gazdaság boldogulását. Lévai Józseffel, a termelő- szövetkezet főmezőgazdászával beszélgetünk. — Először nagyon bizalmatlanok voltak az emberek. Kis- gyű lése ken, brigádgyűléseken, de egyénileg is rengeteget beszélgettünk, hogy rajtuk múlik elsősorban minden. Ha dolgoznak, nem érhet senkit meglepetés. A beszélgetéseknek az volt a hatásuk, hogy egyre többen megbíztak bennünk. És dolgoztak. Rendesen, szorgalmasan. Ma már ott tartunk, hogy közel egymillió forint tartalékolása mellett is 29 forintot fizetünk majd egy munkaegységre. Kell is ez, mert most már tettekkel szükséges bizonyítani. Könyv akciók — lehetőség Szombaton fejeződött be a műszaki könyvnapok október Í6-án megnyílt akciója. A mérleg az eddigi könyvvásárokhoz képest szerény eredményt hozott: a vártnál jóval alacsonyabb forgalmat bonyolított le a könyvesbolt a műszaki könyvnapokon az ajánlott művekből. Talán mintha egy kissé a műszaki klubok és a nyilvános könyvtárak élete élénkült volna meg ezek alatt a hetek alatt. Pedig itt mozgósították a Művelődésügyi Minisztérium, az ipari szaktárcák, az MTESZ és a SZOT illetékeseit is. Legalábbis ezt mondja a megjelenő könyvekről havonta kiadott tájékoztató. Nézzük meg közelebbről a műszaki könyvnapok lehetőségeit és esélyeit a körülmények tükrében! Szeptember 27-től október 16-ig könyvárleszállítás során féláron kaphatták a könyv barátai csaknem ezer műnek még könyvesboltokban lévő példányait. Ebben a könyvvásárban „csak” 300 szakmunkát ajánlottak megvételre szakembereknek. Tehát a műszaki könyvnapok előtt olyan reklámozással, olyan kedvezménynyel kínálta a magyar könyvterjesztés a kapható műveket, hogy aki a könyveket valóban szereti és azokra valóban odaadja forintjait, nem állhatta meg vásárlás nélkül. (Arról csak mellékesen szólunk most. hogy az akciók nagyjából egybeestek a kereskedelmi árleszállítások időszakával.) Ha figyelembe vesszük, hogy az őszi megyei könyvheteket október 1 és december 15 között tartják országszerte és ezeken az ünnepi megmozdulásokon — a legkisebb falvak is — műsort adnak — kapnak, vagy író—olvasó-találkozót rendeznek, nyilvánvaló, hogy a műszaki könyvek szürke propagandája, rossz időzítése nem hozhatott sikert. A magyar szépirodalmi könyvkiadás szintjét már nem egy alkalommal dicsértük. Valóban magas szinten igyekszik olvasói kezébe adni a klasszikus és a mai világirodalom jeles, vagy sikeres alkotásai mellett a magyar klasszikusokat és az élő magyar irodalmat is. A rohamosan fejlődő mai Új bányát nyitnak Egerben Nagy sikert aratott a falazóblokk. Az idén 420 ezer darabot fűrészeltek a kistályai út fölött emelkedő domb testéből, de jövőre kétszer ennyit terveznek az ÉM. Mátravidéki Kőbánya Vállalatnál. A régebbi tufakő-bányától távol esik a vállalat központja, de a falazóblokkot is nemcsak a környékből, hanem Debrecen vidékéről és Hajdú megye távolabbi részéből is keresik. Családiházak, kisebb mezőgazdasági épületek falait rakják az egri tufakőből faragott blokkból. Jövőre 800 ezer falazóblokkra jeleztek megrendelést és ez tízmillió normál téglát helyettesít az építkezéseken. Az egyre nagyobb keresletet a régi bányából nem tudják kielégíteni. Eger határában a réginél jobb minőségű kőre leltek és hamarosan új bányát nyitnak Tihamér alatt. A területfelhasználási engedélyt már megszerezte a vállalat. A Szovjetunióból két új blokkvágó-gépet rendeltek. Ha a gépek megérkeznek, két-há- rom műszakban is dolgozhatnak. Csak vagon legyen, s akkor az egri építőanyag messzi vidéken is segít gondjain. ugyanis készpénzzel kell fizetnünk. Nincs jobb megoldás ? — Lenne... ?... — Várjuk a fiatalokat... Ugyanis a kerecsendi fiatalok alig találhatók jelenleg a termelőszövetkezetben, Más vidékre járnak dolgozni. Pedig a közös gazdaságnak nagy szüksége lenne rájuk. A termelőszövetkezet vezetői arra számítanak, hogy a jó eredmények, a nagyobb munkaegység láttán lassan visszatérnek a fiatalok is. ... s remélhetőleg nem várnak hiába. K. L. A Mezőgazdasági Minősítő lanacs Szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban dr. Soós Gábor miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács most több mint 80 féle, a nagyüzemekben termesztett valamennyi fontosabb szántóföldi és kertészeti növényre megállapította a köztermesztés igényeit, A legfontosabb követelmények: alkalmasak legyenek a gépi betakarításra, jól hasznosítsák a műtrágyát és az öntözést, s ellenállóak legyenek a betegségekkel, valamint az időjárási szélsőségekkel szemben. A zöldség- és gyümölcs- fajták egy részének rendelkezniük kell a gyorsan fejlődő konzerv- és mélyhűtőipar által megkívánt tulajdonságokkal, a nyers fogyasztásra terülő fajtáknak a hazai és külföldi vásárlók változó ízlését, növekvő minőségi igényét keli kielégíteniük. (MTI) A gyerek alig három arasz, alig látszik ki a ködből. Belép a cukrászdába, lábujjhegyre áll, s úgy nyújtja a markába szorított pénzt: — Néni... Néni... tessék nekem ezért a pénzért blokkot adni. ■. — Mire kéred a blokkot, kisfiú? — Hogyhogy mire? — méltatlankodik a gyerek. — Hát fagylaltra ... — Fagylaltra? Ilyen hidegben? — Miért, néni kérem... Melegen vagyok öltözve... — De nincs ám már f agylalt... — Nincs? — méltatlankodik a három arasznyi vásárló ... — Szép kis bolt... Ide se jövök többé — csapja be maga mögött az ajtót, s eltűnik a sűrű ködben. (-6) GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI 8. Gazdasági módszerek — adminisztratív módszerek A gazdaság irányítási rendszerének fejlesztése a szocialista országokban előtérbe helyezte, illetve helyezi az olyan köz- gazdasági kategóriák szerepét, mint a pénz, az ár, a hitei, a kamat, a nyereség, a bér, stb. Ezeket a kategóriákat — összefoglaló néven — gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevezzük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaság- irányítás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az iparilag fejlett szocialista országokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek előtérbe. Az, hogy milyen arányban alkalmazzák az adminisztratív és a gazdasági módszereket, nem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is volt olyan időszak, amikor a belső és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt, a gazdasági káderek képzettsége és gyakorlati tapasztalata meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak, stb. és ezek a körülmények indokolták a gazdasági irányításban az adminisztratív módszerek (elosztás, keretkiutalás, tervutasítások, stb.) szélesebb körű alkalmazását. A fejlettség mai fokán a gazdasági kapcsolatok a korábbinál sokszorosan bonyolultabbak, a belső és a nemzetközi munkamegosztás elmélyült, a szükségletek differenciálódtak, a gazdasági káderek rendelkeznek az alapvető szakképzettséggel és tapasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé mindent előírni, de nincs is rá szükség. A bonyolult ágazati, sőt termékkapcsolatokat lehetetlen — és ma már felesleges is lenne — minden részletében adminisztratív módszerekkel szabályozni, Ennél hatékonyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek — például az árak, a kamatok, stb. — messzemenően helyettesíthetik a részletekre kiterjedő adminisztratív előírásokat, sőt nélkülözhetővé teszik a pótlólagos információ kérést és ezáltal a döntések „átfutási” idejét csökkenthetik, hatékonyságukat többszörösére növelhetik. Az ösztönző ár például egyaránt érdekeltté teheti a termelőt és a felhasználót egy új termék termelésében és felhasználásában. Nem biztos, hogy ugyanez a hatás utasításos módszerrel is elérhető. Ha ez így van, — márpedig így van —, akkor a termelő és a felhasználó is gondoskodik — a maga hatáskörében — azoknak a kooperációs kapcsolatoknak a kiépítéséről, amelyek az új termék előállítását és felhasználását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű Icapcsolatokat utasításokkal rendezni lehet. A gazdasági eszközök ereje éppen abban rejlik, hogy az — embercsoportok —> érdekeire apellál és ezért bizonyos — tudatosan irányított “* ,,automatizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztratív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gazdasági élet menetébe, ami elkerülhetetlenül a tervmutatók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez vezet. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy ezek után a népgazdaság irányítási rendszerében teljesen nélkülözhetővé váú vak az adminisztratív módszerek. A szocialista tervgazdálkodás —, de még a fejlett tőkés országok gazdasága sem — nemi nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja igazgatási funkcióját. Csakhogy —, mivel az adminisztratív irányítás köre szűkül — a jövőben az adminisztratív beavatkozás hatékonyabbá válik, az érdemi döntésekre koncentrálódik) Ezért a gazdaságirányítás rendszerét mint komplexumot kell felfognunk, amelyben a különféle módszerek egymással ösz- szehangoltan érvényesülnek. Dr. Varga György ffe'c * SO0O 2. 5Z1 r r a lakásépítők <retlek Aztán a jövő terveiről beszél. — A fő hangsúlyt a szarvasmarha-tenyésztésre szeretnénk helyezni, mert ez kifizetődő számunkra. Most vásároltunk 35 import svájci üszőt. Tenyészállatokat szeretnénk előállítani. Istállóink vannak, szálas takarmányunk is, egyedül abraktakarmányt kell majd vásárolnunk. Sertésállományunk általában 1000—1500 körül van, a hizlalás is jövedelmező. Azt termelnek, ami gazdaságos — Az állatállománynak azonban nagy mennyiségű takarmányra van szüksége. Éppen ezért növelni akarjuk a takarmánytermő területet. Ugyanígy a kertészeti növények és az aprómagvak területét is növeljük majd. Ezek gazdaságosak számunkra. Csökkentjük viszont néhány ipari növény területét. Gépállományunk is hiányos még. Néhány erőgépre, pár munkagépre égetően szükségünk van. Gépek nélkül nem lehet igazi nagyüzemet kialakítani. Már csak azért sem, mert így is kevés a munkaerő. Mintegy 350 dolgozó tagunk 70 százaléka nő. Kevés a munkáskéz, így az idén is idegen munkaerőket kellett alkalmaznunk. Ez nem valami jó megoldás, mert ellentéteket szül a tagság között. Az idegen munkaerőket mértéken felül, ek nélkül technika azonban gazdagabb anyagot is kínál, mint amit a műszaki könyvnapok adnak. Szakemberekkel beszélgetve hallottuk, hogy itt-ott hiányoznak a könyvesboltokból a beütemezett és megjelenésre szánt művek, vagy a megjelent művek „terítése” hagy még némi ki-, vánnivalót. A zökkenők néha« még a szakoktatás segédletei- * nél is előfordulnak. s Nem szándékunk vitát nyit- 5 ni ez alkalommal, hogy a« könyvterjesztés ügyét előbbre J vigyük. El kell gondolkozniuk < azonban a szakkönyvek szak-* terjesztőinek azon, hogy egy < ügynek ártani is lehet. Példá-j ul túlszervezéssel! Mert az* ilyen túlzsúfolt programozás inkább árt, mint használ. Le- j gyen a könyvnek mindig súlya \ és értéke — az olvasók és aí közönségszervezők előtt is. < (f. a.) I < — Ilyenkor, • ^ — mondja a m barátom — H ■ . Ärii» hozzák a tele- /U\nJ iónszámlát. Va- iahogy el ne \ felejtsem kifiSzetni, családi botrány lesz be- <lő!e! \ — Családi botrány? ? — A kislányom tizenkilenc 5 éves. Kék szeme van, tiszta. Imint a nyugodt tó. ö haragudna nagyon, ha kikapcsolják a telefont. < — Én nem vagyok tizenki- J lene éves, a szemem se kék, ?mégsem örülnék neki. > — Persze, de Zsuzsi és Pista < mindennap többször is hívják jegymást telefonon, Pista pél- cdául elmondja: ilyen kék sze- 5 me nem volt még senkinek, Jrnint Zsuzsinak —, telefon- S számla pedig növekszik. S ? barátom mutatja a telefoniszámlát. Nagy a végösszeg, vallóban. \ — Ez mind szerelem — ? mondj a. Én kétszer telefonálót am egész hónapban a sógo- iréknak. A többi: szerelem. cNagy, lobogó szerelem: ? — Hogy vagy? 5 — Szeretsz még? < A kérdés darabja egy forint. > Kezdünk számolni, csak já- Ctékból: tíz vallomás tíz forint, Sszáz vallomás száz forint, ezer < vallomás ezer forint. Hányszor \ mondják el egymásnak a sze- rrelmesek: — Szeretlek, sze- crellek ... ' Ez annyi mint... 4. A fecskének ÍwA mindig fekete AajL " frakkja van, fe- hér mellénnyel, a barátaim, a ff// ] t medvék ““ ■" “* többnyire barna bundát viselnek, az őz sem váltogatja a színét — csak nekünk gond, ha egyszer új ruhát csináltatunk, milyen színe legyen? A nők pontosan tudják, milyen szín, milyen fazon a divat, még a gombokat is tudják, a bő szoknyát, a szűk szoknyát, rövidet, hosszút — a nők általában minden rájuk vonatkozó ügyet jól tudnak. Tehát új ruha kell, de nekem. Barna legyen, sötékék, szürke? Helyes új ruhában tisztelni a színházat, a koncertet, de milyen színben? Elhatározás kell ide, döntés: egy gonddal, ha jó gonddal is, több. A régi mérték még megvan — mondja a szabó —, de azért most ismét megmérjük, jó? Veszi a centiméterszalagját, felesége vár az adatokra, ő írja. Nevetek magamban. Mire kíváncsi? A vállam lett szélesebb? A lábam hosszabb? Megnőtt a karom, amióta nem csináltattam ruhát? Milyen tapintatos ravaszság. Mert a hasméretemre kíváncsi ő, megpocakosodtam-é Mondjam neki, voltam soványabb is, sőt már rongyos is életemben? Ezt mondtam inkább: — Hasban megvállasodtam... Nevet. Levettem a válláról a terhet. 3. Így szól a " _tréfás ember a vi llamoson: JL/ — Megy ez a . P kocsi, kérem, a • végállomásig? A kalauz felkapja a fejét. Már hogyne menne! Minden kocsi elmegy a végállomásig, aztán megfordul, [. s megy a másik végállomásig. e Ilyen a kocsik élete — filozo- fái, hogy visszaadja a buta tré- l’ fát, — ilyen az életük a ko- a csíknak, csak mennek, mennek, _ mendegélnek, két végállomás- között, olyan ez — teszi hozzá, a — mint az utasok dolga, szü- a létnek, élnek meghalnak, böl- ” cső — koporsó, két végállomás. ' Csak az többe kerül, mint egy ” vonal jegy. j — Rendben van, — mondja . az utas, — de ez a kocsi, ame- . lyen most szerencsém van az 5 ön helyeslése és jegyváltás . mellett utazni, ez megy-e a _ végállomásig? s — Szívesen adom rá a be- csületszavamat — mondja a i kalauz. :, Nézem embereimet, a tréfál- á kozókat. Jól van. Emlékszem, j sólet napokra, gyilkos tekinte- tekre, gyanakvásra, felelemre, t pincehomályra, lélekhományra. Jól van most... 4. 5 Színházban ' .oá*,, vagyok- Jele* /v Ä net- Bejő egy ? vísA "3-* n fiata,ember, be- 1 jő egy nő, szeí ^£-1 'fito\ Telmesek egy- i *8^ ' / \ masba. Tudjuk ', ezt, az előző ! jelenetekből. Most szakítani akarnak — sze- relmesek szeszélye, — de mi, a nézőtéren, tudjuk: dehogy is szakítanak, a szerelem for- . ró. Sőt: ahogyan ez törvény, megcsókolják majd egymást^ itt, a nyílt színen, majd ezer néző előtt —, noha a jelenet a darab szerint négyszemközt játszódik. De mégis előttünk: ölelik át egymást, várjuk ezt) sőt elvárjuk tőlük. Annyira várjuk, — a darabíró érdeme a várakozás felkeltése —, hogy a hátam mögött ülők egyike hangosan megszólal: — Na! Mint aki mondja: gyerünk, ne dacoljunk a végzettel. Mint aki azt mondja: ezt a csókot vártam, mert a színpadi szituáció már régen az enyém, tehát a csók is az enyém, vagy legalábbis a nevemben adódik, Hátranézek: hát egy fiatalember a türelmetlen. Haja a szemében lóg, mellette egy kislány, szőke. Ügy látszik, a közbeszólót nem kellene nógatni. Csók a szípadon. A fiatalember tapsol. A kislány is. Mindenki tapsol. 5. Ropog a p* Wl koksz a kály- . -rrg ■ , tpP, hában. Olyan a hangja a pa- rázson táncoló < " 2f koksznak, mint a gépfegyveré. Durr-papp, durr-papp, durr- dur-dur ... Csakhát a gépfegyver minden ropogása: bukás. Valaki felbukik, véresen, egy perccel ezelőtt még élt. Ezt is láttam már, az ember sok mindent megél. Durr! — nincs többé egy ember, durr! — — nincs egy másik sem. A gépfegyvergolyó ostobán lár- mázik, a lárma embert eszik. Durr... — ugrál a koksz a parázson, a szoba felmelegszik ettől a vidám ugrándozás- tól. ___________ MpOM AG 3 1965. november 11., csütörtök