Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

APARTOKTATAS ANYAGÁHOZ A tudományos világnézet terjesztésének és a vallásos ideológia elleni harc néhány időszerű kérdése Irta: dr. Földi Pál A Központi Bizottság ideológiai irányelvei­nek feldolgozása és érvényesítése során fontos feladat: a tudományos marxista—leninista vi­lágnézet elmélyítése a dolgozó tömegek köré­ben. A párt ideológiai munkája arra irányul, hogy az egész nép elfogadja a marxista—leni­nista világnézetet, minden szocializmust építő ember magáévá tegye a szocialista erkölcs követelményeit, tanuljon meg mindenki szo­cialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. A pártoktatás keretében különösen indo­kolt, hogy megvizsgáljuk a tudományos világ­nézet terjesztésének időszerű kérdéseit. Ez az elemzés nem tart igényt a teljességre. Csupán arra vállalkozunk, hogy a tudományos világ­nézet terjesztésének néhány lényeges össze­függésére felhívjuk a párttagok és a pártonkí- vüli dolgozók figyelmét. Ezért a helyi tapasz­talatok sokoldalú feldolgozásával ki kell egé­szíteni mindazt, amit a cikk tartalmaz. Szükséges még megjegyezni, hogy a tudo­mányos világnézet terjesztésével kapcsolatos problémákat életközelségben kell tárgyalni. Semmi értelme és haszna nincs az elvont ál­okoskodásnak. Ezért a szocializmus építésének gyakorlatából kiindulva kell megközelíteni a tudományos marxista—leninista világnézet terjesztésében előttünk álló feladatok sikeres megoldását. Az ideológiai munka értelme: a szocializmus teljes felépítésének biztosítása, a szocialista építőmunka meggyorsítása az élet minden területén. I. A tndományos TÍlágnózet terjesztésének időszerűsége A tudományos világnézet eszmei tartalma t marxizmus—leninizmus, amely a marxista— leninista párt politikájának, a munkásosztály vezette néptömegek szocialista forradalmá­nak, a szocializmus világméretű győzelmének és a kommunizmus építésének elméleti alapja. A marxista—leninista világnézet hűen, pon­tosan tükrözi az objektív valóságot. Éppen ízért ez a világnézet igaz, tehát tudományos. A marxista—leninista világnézet mindenható erejű, mert igaz. Ugyanakkor logikailag is kö­vetkezetes és egységes egészet alkot A párt eszmei-politikai irányvonala a tu­dományos marxista—leninista elméletből in­dul ki, alkotó módon alkalmazza a marxiz­mus—leninizmus tanításait hazánk sajátos vi­szonyaira, meghatározza a szocializmus építé­sében előttünk álló feladatokat és megszabja a szocialista cél eléréséhez szükséges módsze­reket. Az előttünk álló feladatok lényege: a szocialista társadalom, teljes felépítése. Ez a felismerés megköveteli, hogy konkrétan ele­mezzük a politikai, gazdasági és ideológiai fo­lyamatok alakulását a társadalom fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámutatnak: az ideológiai munlca az egész nép eszének és szívének meghódításáért folyik. Létrejöttek azok a kedvező politikai és gaz­dasági feltételek, amelyek alapján a szocializ­mus építése meggyorsítható, a kulturális ideo­lógiai élet területén is. A jelenlegi helyzet sürgetően követeli az ideológiai munka foko­zását, beleértve a tudományos világnézet ha­tékonyabb terjesztését és a vallásos ideológia elleni következetesebb harcot. Az ideológiai munkában a szocialista épí­tőmunka megoldásra váró feladataiból kell kiindulni. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt eszmei harcának erősítésére van szükség a tömegek tudatára jelentős hatást gyakorló ideológiák: a kispolgáriság, a nacio­nalizmus és a vallásos világnézet ellen. A tudományos világnézet terjesztése és a vallásos ideológia ellen folytatott következe­tes eszmei harc a szocializmus teljes felépíté­se szempontjából elkerülhetetlen szükségsze­rűség. A vallásos ideológia lényegében reak­ciós világnézet, amely mindig a társadalmi ha­ladás ellenségeinek volt eszmei fegyvere. A különböző vallások ideológiája az elnyomó és kizsákmányoló osztályok kezében alkalmas volt ama. hoiv sötétségben, tudatlanságban, (elmaradottságban tartsa a dolgozók millióit. A vallásos ideológia mé? napjainkban is mes­terségein fokozza a dolgozókban a kizsák- mányolókkal és elnyomókkal szembeni tehe­tetlenség érzését, szakadatlan lelki bizonyta­lanságban és rettegésben tartja az elnyomot­takat a kapitalista országokban. A kizsákmányolást és a társadalmi elnyomást azzal is szolgálja, hogy a túl­világ ígéretére alapozott pszichológiai eszkö­zökül összetöri a dolgozó emberek önérzetét és kiznomiáDa belőlük saját erejükbe vetett hitük-1 . konkrét tartalommal nem rendelkező felebaráti szeretetre, keresztényi alázatra és béketűrésre, gerinctelen jámbor­ságra, elnyomóikkal szemben megbocsátásra és kizsákmányolóik tiszteletére neveli a val­lásos embereket. Egyszóval tehát a vallás a msgántulaidonon és a kizsákmánvoláson ala­puló osztó Ívtársadalom elméleti alapja, ideo­lógiai védőbástyája. Lenin a vallás társadalmi szerepét megha­tározva a következőket írja: ^Aki egész éle­dtében dolgozik és nélkülözik, azt a vallás arra tanítja, hogy legyen alázatos és türelmes föl­di életében, s mennyei jutalom reményével vi­gasztalja. Akik meg mások munkájából élnek, azokat arra tanítja a vallás, hogy legyenek jó­tékonyak földi életükben és ezzel nagyon ol­csó mentséget ajánl nekik, kizsákmányoló létükre jutányos áron ad nekik jegyet a meny- nyei boldogságra. A vallás ópium a nép szá­mára. A vallás a szellemi pálinka egy neme, amelybe a tőke rabszolgái belefojtják em­beri mivoltjukat, csak valamelyest is emberi életre való igényeiket.” Ezek alapján érthető, hogy a vallásos világnézet elleni harc és a tu­dományos marxista—leninista eszme terjesz­tése szerves része a szocialista forradalom győzelméért, valamint a szocializmus teljes felépítéséért folyó küzdelemnek. A tudományos marxista—leninista eszmé­vel szemben a vallás tudománytalan világ­nézet. Marx megállapítása szerint „az ember, aki a mennyország fantasztikus valóságában, ahol ember feletti embert keresett, csak ön­magának visszfényét találta meg.” Ez a vissz­fény csupán az ember látszata, de nem maga a valóságos társadalmi ember. A vallás a valóságot tükrözi vissza, de a látszatot valóságnak, a valóságot pedig lát­szatnak veszi, vagyis meghamisítja, eltorzítja, az objektív világot. Az a világnézet, amely nem reálisan tükrözi az objektív valóságot, nem lehet igaz. Ha viszont nem igaz, akkor nem tudományos. Nem lehet összeegyeztetni a vallás és a tudomány tanításait. A vallás és a tudomány kölcsönösen kizárja egymást. A tudományos előrehaladás a természet- és a társadalomtu­dományok területéről fokozatosan kiszorítja a vallás misztikus, tudománytalan tanításait, s ezáltal megszünteti a vallás szellemi bázisát — a tudatlanságot. Ezzel párhuzamosan a társa­dalmi haladás, főleg a szocialista világrend- szer fejlődése egyre inkább felszámolja a vallás létalapját — a félelmet. Mindennek kö­vetkeztében a vallás talajtalanná válik és fo­kozatosan elhal. Ií. ‘ A tudományos világnézet terjesztésének néhány elvi és módszertani kérdése A Központi Bizottság ideológiai irányelvei megállapítják: az utóbbi időben tapasztal­ható, hogy több helyen nem látják világosan a tudományos marxista-leninista világnézet terjesztésének feladatait, helyes módszereit Sikkor, amikor hazánkban az állam és az egy­ház viszonyának további normalizálására ke­rült sor. Egyesek opportunista módon arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi körülmények között már nincs szükség a vallásos világné­zet elleni következetes harcra. Mások viszont szektás módon kifogásolják az állam és az egyházak közötti viszony javulását. Ezekkel a nézetekkel szemben szükséges hangsúlyozni, hogy a szocialista nemzeti ösz- szefogás keretében a kommunisták és a pár- tonkívüli materialisták együtt dolgoznak a hívőkkel a szocializmus építésében. Meghatá­rozott állami és társadalmi szervekben együttműködünk: egyházi személyekkel is. Mindazonáltal határozottan bíráljuk az egy­ház egyes képviselőinek politikai állásfoglalá­sait és tevékenységét, amikor az egész nép érdekeit kifejező politikánkkal ellentétes tö­rekvéseket tapasztalunk. Igen fontos, hogy a kommunisták képesek legyenek a politikai együttműködést összeegyeztetni a tudományos világnézet következetes képviseletével és ter­jesztésével. Ez azért is nagyon indokolt, mert a különböző egyházak fokozott hitéleti tevé­kenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a vallásos világnézet befolyását elmélyítsék és kiszélesítsék a tömegek között. A vallásos ideológia ellen folyó világnézeti harc az osztályharc szerves része. A szocia­lizmus teljes felépítésének korszakában az osztályharc fő területei: a szocialista gazdaság építése és az ideológiai nevelő munka. Az osztályharcban nélkülözhetetlenül fontos, hogy a dolgozó tömegek egész alkotó energiá­ját a szocializmus teljes felépítésére irányít­suk. Ezéx-t valamennyi munkát abból a szem­pontból kell megítélni, hogy segítse élő a szocialista társadalom mielőbbi felépítését. A szocializmus építésének körülményei között a vallás gyakorlását állami vonatkozás­ban magánügynek tekintjük. Népköztársasá­gunk alkotmányban rögzítette a vallás sza­bad gyakorlását.* Államunk nem avatkozik bele az állampolgárok vallási ügyeibe, tisz­teletben tartja vallásos meggyőződésüket. A munkáshatalom a vallásos meggyőződésű em­berekkel szemben nem táplál politikai bizal­matlanságot Az egyházak szabadon végezhe­tik a hitéleti tevékenységet Gyakran előfor­dul, hogy a vallásszabadság ürügyén az egy­ház bizonyos képviselői megengedhetetlen eszközökkel és módszerekkel kényszerítik az embereket a hitéleti tevékenység gyakorlásá­ra. A lelki kényszer és terror azonban ellent­mond a vallásszabadság tényleges értelméneík. Hazánkban lelkiismereti szabadság van. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgár meg­győződésének megfelelően lehet vallásos, vagy ateista. Minden állampolgárnak joga van ar­ra, “hogy szabadon valljon olyan hitet, ami­lyet akar, vagy ne ismerjen el semmilyen val- ' lást, azaz materialista legyen. Ennek megfe­lelően megengedhetetlennek tartjuk, hogy hitfelekezet szerint jogilag bármiféle különb­ségeket tegyenek az állampolgárok között. Igaz ugyan, hogy a szocializmus építésé­nek körülményei között a vallás gyakorlása állami vonatkozásban magánügy, de ebből nem következik az, hogy a vallásos világnézet elleni harc és a tudományos eszme terjesztése is magánügy. Ezzel kapcsolatban Lenin a kö­vetkezőket írja: „A proletariátus pártja az államtól követeli, hogy a vallást magánügy­nek nyilvánítsa, de semmiképpen sem tartja magánügynek a nép ópiuma elleni harc, a vallásos babona stb. elleni harc kérdését.” A szocializmus építésének időszakában tehát a vallásos világnézet elleni harc és a tudomá­nyos marxista-leninista eszme terjesztése nem magánügy, hanem társadalmi ügy, min­den haladó gondolkodású ember ügye, vagyis közügy. A vallás a marxista-leninista párt számá­ra, a párt tagjaira nézve nem magánügy, ha­nem minden vonatkozásban pártügy. Erről Lenin a következőket írja: „A szocialista pro­letariátus pártja szempontjából a vallás nem magánügy. Pártunk a munkásosztály felsza­badításáért küzdő öntudatos, élenjáró harco­sok szövetsége. Ez a szövetség nem lehet és ne is legyen közömbös a vallásos meggyőző­désben megnyilvánuló öntudatlansággal, szel­lemi sötétséggel vagy obskurantizimussal szemben.^ A marxista-leninista párt eszmei, politi­kai és világnézeti harcot vív a különböző re­akciós ideológiai áramlatok és megnyilvánu­lások ellen, beleértve a vallásos ideológiát is. Ezt az eszmei harcot megfelelő módon min­den párttagnak végeznie kell, gyakran saját gondolkodásában meglévő téves eszmék eUen. A vallásos világnézet elleni eszmei harc a , marxista—leninista párt tudományos világné­zetének harca a tudománytalan ideológiák el­len, harc az öntudatlanság minden formája ellen, így a vallásos hit formájában jelentke­ző öntudatlanság ellen is. Ebben a harcban nem lehetséges a kompromisszum. A marxista-leninista pórt programja tu­dományos világnézeten alapszik. A párt prog­ramját a párttagoknak magukévá kell termi­ek és fokozatosan el kell fogadtatni a párton- kívüli dolgozó tömegekkel is. Mikor tehát a párt programját magyarázzuk, materialista módon meg kell világítanunk, honnan ered a tömegekben élő istenhit és a vallás, vagyis fel kell tárni a vallási köd igazi történelmi és gazdasági gyökereit. De a tömegek közötti felvilágosító munka sikerének legfőbb feltéte­le a párttarok világnézeti és politikai nevelé­se a marxizmus—leninizmus szellemében. A legfontosabb, hogy a párttagok tisztában le­gyenek a vallás lényegével, reakciós szerepé­vel. Ezen a területen különösen lényeges és fontos a párttagok személyes példamutatása, A párt nem engedheti meg, hogy soraiban vallásos nézeteket terjesszenek A párttagok sem a párton belül, sem a párton kívül nem terjeszthetnek vallásos nézeteket. Az is meg­engedhetetlen, hogy á párttagok és közvetlen hozzátartozóik olyan vallásos szertartásokon, vagy egyházi rendezvényeken részt vegyenek, amelyeken valamilyen formában hitéleti te­vékenységet gyakorolnák. A párttagok felelő­sek azért, hogy sem maguk, sem pedig a köz­vetlen családtagjaik ne gyakoroljanak hitéle­ti tevékenységet. A vallásos világnézet maradványaival ren- delltezö párttagok többsége küzd a vallásos eszmék maradványai ellen. Ebben a harcban elvtársi segítségre van szükség. Helytelen len­ne, ha az ilyen párttagokkal szemben bizal­matlanok lennénk. De nem fogadhatjuk el azt az opportunista álláspontot, amely sze­rint a vallás a párttagok számára is a legben­sőbb magánügy. A vallásos tudat maradvá­nyaival rendelkező párttagok fokozatosan szakítsanak a gondolkodásukban meglévő vallásos eszmékkel és tegyék magukévá a marxista-leninista világnézetet, aktív propa­gandát és agitációt folytassanak a vallásos előítéletek ellen. A pártfunkcionáriusok és a pártvezetőségi tagok materialista meggyőző­désükkel, feddhetetlen, kommunista életmód­jukkal mutassanak példát a párttagoknak és a pártonkívüli tömegeknek. m. A tudományos világnézet terjesztésének legfontosabb feladatai A tömegek közötti felvilágosító munka si­kerének egyik legfontosabb feltétele a párt­tagok politikai és világnézeti nevelése. Nél­külözhetetlenül szükséges, hogy a párttagság rendszeres marxista-leninista világnézeti ne­velésben részesüljön. A tudoinányos világné­zet terjesztése nem kampányfeladat, hanem a pártmvnka elengedhetetlen része, az eszmei harc állandó feladata. A tudományos marxista-leninista világ­nézet terjesztésével kapcsolatos munka csak akkor lehet eredményes, ha következetesen fellépünk az opportunista és a szektás néze­tekkel szemben. Elítélünk minden olyan op­portunista nézetet, amely a vallásos tömegek érzékenységére hivatkozva leteszi a fegyvert a vallásos ideológia előtt, anélkül, hogy harc­ba bocsátkozna azzal. A vallásos világnézet elleni harctól való félelem és meghátrálás nem más, mint a kispolgári opportunizmus megnyilvánulása. Erőteljesen fel kell lépni az olyan szektás nézetek ellen, amelyek bizal­matlanságot táplálnak a vallásos emberekkel szemben. Az ilyen álláspont káros a párt és a töme­gek közötti kapcsolat erősítése szempontjából. Világosan kell látni, hogy a vallásos hívők nagy többsége tevékenyen építi a szocializ­must. A szocializmus aktív építőivel erősíteni kell az egységet és, az együttműködést. A szocialista világnézeti nevelő munkánk tudományosan megalapozott és meggyőző le­gyen. Csakis az ilyen nevelőmunka lehet ered­ményes és hatékony. A tudományosan meg­alapozott nevelőmunka a legcsekélyebb mér­tékben sem sérti a vallásos tömegek önérze­tét, nem riasztja el a vallásos embereket a szocializmus építésétől, hanem öntudatra éb­reszti azokat. A párt a dolgozó tömegek marxista—le­ninista szellemben való nevelésének szerves részeként tekinti azt a harcot, amely a bur- zsoá ideológia és erkölcs megnyilvánulásait, a babonák és a vallásos előítéletek ellen fo­lyik. Ennek során a párt felhasználja az esz­mei ráhatás eszközeit, hogy az embereket a tudományos materialista világnézet: szellemé­ben nevelje, s legyőzze a vallásos előítélete­ket anélkül, hogy megsértené a hívők érzel­meit. Türelmesen meg kell magyarázni a val­lásos hiedelmek helytelen voltát. A tudomá­nyos világnézet terjesztésében a modern tu­domány vívmányaira kell támaszkodni, ame­lyek mind teljesebben feltárják a világ ké­pét, megnövelik az emberek természet feletti hatalmát és nem hagynak teret a természet- feletti erőkről szóló vallásos, fantasztikus ki­találásoknak. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámutatnak: a tudományos világnézet terjesz­tése csak abban az esetben lehet eredményes, ha a vallás mai érveit cáfolja meg és ezekre marxista—leninista választ ad. Ebben a mun­kában figyelembe kell venni, hogy a vallásos hitvédelem komoly erőfeszítéseket tesz a mo­dern tudomány és a vallás kiáltó ellentétének áthidalására, a vallás „korszerűsítésére”, a tudományos világnézet elleni harcra. A világnézeti nevelőmunka hatékonyabbá tétele szempontjából emelni kell az ideológiai munka színvonalát. Az ideológiai munkában alkalmaznunk kell a meggyőzés legváltozato­sabb módszereit: a természet- és társadalom- tudományi felvilágosítást, a tudományos val­láskritikát, az előadásos propagandát, a marxista—leninista világnézet és az általános műveltség terjesztésének minden formáját. A vallásos világnézet elleni harc és a mar­xista—leninista felvilágosító munka csak akkor lesz valóban eredményes és hatékony, ha ál­landóan számot vetünk a vallásos emberek mindennapi életével, a részben népszokások­ká vált egyházi ünnepekkel és szertartásokkal. Az egyházi aktushoz kapcsolódó ünnepeknek népszokásokon alapuló új tartalmat, ünnepé­lyes jelleget kell biztosítani. Ki kell alakítani a különböző családi események (névadás, házasság, temetés) ünnepélyes formáit vallá­sos szertartások nélkül. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a társadalmi ünnepségek (úttörő­avatás, személyi igazolványok ünnepélyes át­adása) szocialista jelleggel rendelkezzenek és minden szempontból nevelő hatásúak legye­nek. A tudományos világnézet terjesztésében állandóan szem előtt kell tartani, hogy a val­lásosságot évezredeken keresztül táplálta a kizsákmányolás kíméletlen társadalmi rend­szere, a dolgozó emberek kiszolgáltatottsága a rajtuk uralkodó társadalmi és természeti erőknek. Ezért a vallásos ideológia társadal­mi gyökereinek kiirtásában a legfontosabb a kizsákmányolás rendszerének megszüntetése. De ez önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy az emberek teljesen megszabaduljanak a vallásos előítéletektől. A vallásos világné­zet csakis az ember társadalmi és egyéni éle­téről való sokoldalú gondoskodással, a társa­dalom részéről megnyilvánuló segitőkészség- gel, a szocialista kollektívák erősítésével és a tudományos világnézet hatékony terjesztésé­vel küzdhető le. A szocialista világnézet teljes győzelméért folyó harc a társadalom haladó erőinek — párttagoknak és pártonkívülieknek, értelmi­ségi és fizikai dolgozóknak, pedagógusoknak és szülőknek, ipari munkásoknak és termelő­szövetkezeti parasztoknak — legteljesebb összefogását igényli. Ez a harc szerves része a szocialista építő munkának. A tudományos marxista—leninista világnézet terjesztése szo­rosan kapcsolódik a szocializmus teljes felépí­tésében előttünk álló feladatok sikeres meg* oldásához.

Next

/
Thumbnails
Contents