Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
APARTOKTATAS ANYAGÁHOZ A tudományos világnézet terjesztésének és a vallásos ideológia elleni harc néhány időszerű kérdése Irta: dr. Földi Pál A Központi Bizottság ideológiai irányelveinek feldolgozása és érvényesítése során fontos feladat: a tudományos marxista—leninista világnézet elmélyítése a dolgozó tömegek körében. A párt ideológiai munkája arra irányul, hogy az egész nép elfogadja a marxista—leninista világnézetet, minden szocializmust építő ember magáévá tegye a szocialista erkölcs követelményeit, tanuljon meg mindenki szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. A pártoktatás keretében különösen indokolt, hogy megvizsgáljuk a tudományos világnézet terjesztésének időszerű kérdéseit. Ez az elemzés nem tart igényt a teljességre. Csupán arra vállalkozunk, hogy a tudományos világnézet terjesztésének néhány lényeges összefüggésére felhívjuk a párttagok és a pártonkí- vüli dolgozók figyelmét. Ezért a helyi tapasztalatok sokoldalú feldolgozásával ki kell egészíteni mindazt, amit a cikk tartalmaz. Szükséges még megjegyezni, hogy a tudományos világnézet terjesztésével kapcsolatos problémákat életközelségben kell tárgyalni. Semmi értelme és haszna nincs az elvont álokoskodásnak. Ezért a szocializmus építésének gyakorlatából kiindulva kell megközelíteni a tudományos marxista—leninista világnézet terjesztésében előttünk álló feladatok sikeres megoldását. Az ideológiai munka értelme: a szocializmus teljes felépítésének biztosítása, a szocialista építőmunka meggyorsítása az élet minden területén. I. A tndományos TÍlágnózet terjesztésének időszerűsége A tudományos világnézet eszmei tartalma t marxizmus—leninizmus, amely a marxista— leninista párt politikájának, a munkásosztály vezette néptömegek szocialista forradalmának, a szocializmus világméretű győzelmének és a kommunizmus építésének elméleti alapja. A marxista—leninista világnézet hűen, pontosan tükrözi az objektív valóságot. Éppen ízért ez a világnézet igaz, tehát tudományos. A marxista—leninista világnézet mindenható erejű, mert igaz. Ugyanakkor logikailag is következetes és egységes egészet alkot A párt eszmei-politikai irányvonala a tudományos marxista—leninista elméletből indul ki, alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leninizmus tanításait hazánk sajátos viszonyaira, meghatározza a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat és megszabja a szocialista cél eléréséhez szükséges módszereket. Az előttünk álló feladatok lényege: a szocialista társadalom, teljes felépítése. Ez a felismerés megköveteli, hogy konkrétan elemezzük a politikai, gazdasági és ideológiai folyamatok alakulását a társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszában. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámutatnak: az ideológiai munlca az egész nép eszének és szívének meghódításáért folyik. Létrejöttek azok a kedvező politikai és gazdasági feltételek, amelyek alapján a szocializmus építése meggyorsítható, a kulturális ideológiai élet területén is. A jelenlegi helyzet sürgetően követeli az ideológiai munka fokozását, beleértve a tudományos világnézet hatékonyabb terjesztését és a vallásos ideológia elleni következetesebb harcot. Az ideológiai munkában a szocialista építőmunka megoldásra váró feladataiból kell kiindulni. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a párt eszmei harcának erősítésére van szükség a tömegek tudatára jelentős hatást gyakorló ideológiák: a kispolgáriság, a nacionalizmus és a vallásos világnézet ellen. A tudományos világnézet terjesztése és a vallásos ideológia ellen folytatott következetes eszmei harc a szocializmus teljes felépítése szempontjából elkerülhetetlen szükségszerűség. A vallásos ideológia lényegében reakciós világnézet, amely mindig a társadalmi haladás ellenségeinek volt eszmei fegyvere. A különböző vallások ideológiája az elnyomó és kizsákmányoló osztályok kezében alkalmas volt ama. hoiv sötétségben, tudatlanságban, (elmaradottságban tartsa a dolgozók millióit. A vallásos ideológia mé? napjainkban is mesterségein fokozza a dolgozókban a kizsák- mányolókkal és elnyomókkal szembeni tehetetlenség érzését, szakadatlan lelki bizonytalanságban és rettegésben tartja az elnyomottakat a kapitalista országokban. A kizsákmányolást és a társadalmi elnyomást azzal is szolgálja, hogy a túlvilág ígéretére alapozott pszichológiai eszközökül összetöri a dolgozó emberek önérzetét és kiznomiáDa belőlük saját erejükbe vetett hitük-1 . konkrét tartalommal nem rendelkező felebaráti szeretetre, keresztényi alázatra és béketűrésre, gerinctelen jámborságra, elnyomóikkal szemben megbocsátásra és kizsákmányolóik tiszteletére neveli a vallásos embereket. Egyszóval tehát a vallás a msgántulaidonon és a kizsákmánvoláson alapuló osztó Ívtársadalom elméleti alapja, ideológiai védőbástyája. Lenin a vallás társadalmi szerepét meghatározva a következőket írja: ^Aki egész éledtében dolgozik és nélkülözik, azt a vallás arra tanítja, hogy legyen alázatos és türelmes földi életében, s mennyei jutalom reményével vigasztalja. Akik meg mások munkájából élnek, azokat arra tanítja a vallás, hogy legyenek jótékonyak földi életükben és ezzel nagyon olcsó mentséget ajánl nekik, kizsákmányoló létükre jutányos áron ad nekik jegyet a meny- nyei boldogságra. A vallás ópium a nép számára. A vallás a szellemi pálinka egy neme, amelybe a tőke rabszolgái belefojtják emberi mivoltjukat, csak valamelyest is emberi életre való igényeiket.” Ezek alapján érthető, hogy a vallásos világnézet elleni harc és a tudományos marxista—leninista eszme terjesztése szerves része a szocialista forradalom győzelméért, valamint a szocializmus teljes felépítéséért folyó küzdelemnek. A tudományos marxista—leninista eszmével szemben a vallás tudománytalan világnézet. Marx megállapítása szerint „az ember, aki a mennyország fantasztikus valóságában, ahol ember feletti embert keresett, csak önmagának visszfényét találta meg.” Ez a visszfény csupán az ember látszata, de nem maga a valóságos társadalmi ember. A vallás a valóságot tükrözi vissza, de a látszatot valóságnak, a valóságot pedig látszatnak veszi, vagyis meghamisítja, eltorzítja, az objektív világot. Az a világnézet, amely nem reálisan tükrözi az objektív valóságot, nem lehet igaz. Ha viszont nem igaz, akkor nem tudományos. Nem lehet összeegyeztetni a vallás és a tudomány tanításait. A vallás és a tudomány kölcsönösen kizárja egymást. A tudományos előrehaladás a természet- és a társadalomtudományok területéről fokozatosan kiszorítja a vallás misztikus, tudománytalan tanításait, s ezáltal megszünteti a vallás szellemi bázisát — a tudatlanságot. Ezzel párhuzamosan a társadalmi haladás, főleg a szocialista világrend- szer fejlődése egyre inkább felszámolja a vallás létalapját — a félelmet. Mindennek következtében a vallás talajtalanná válik és fokozatosan elhal. Ií. ‘ A tudományos világnézet terjesztésének néhány elvi és módszertani kérdése A Központi Bizottság ideológiai irányelvei megállapítják: az utóbbi időben tapasztalható, hogy több helyen nem látják világosan a tudományos marxista-leninista világnézet terjesztésének feladatait, helyes módszereit Sikkor, amikor hazánkban az állam és az egyház viszonyának további normalizálására került sor. Egyesek opportunista módon arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi körülmények között már nincs szükség a vallásos világnézet elleni következetes harcra. Mások viszont szektás módon kifogásolják az állam és az egyházak közötti viszony javulását. Ezekkel a nézetekkel szemben szükséges hangsúlyozni, hogy a szocialista nemzeti ösz- szefogás keretében a kommunisták és a pár- tonkívüli materialisták együtt dolgoznak a hívőkkel a szocializmus építésében. Meghatározott állami és társadalmi szervekben együttműködünk: egyházi személyekkel is. Mindazonáltal határozottan bíráljuk az egyház egyes képviselőinek politikai állásfoglalásait és tevékenységét, amikor az egész nép érdekeit kifejező politikánkkal ellentétes törekvéseket tapasztalunk. Igen fontos, hogy a kommunisták képesek legyenek a politikai együttműködést összeegyeztetni a tudományos világnézet következetes képviseletével és terjesztésével. Ez azért is nagyon indokolt, mert a különböző egyházak fokozott hitéleti tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a vallásos világnézet befolyását elmélyítsék és kiszélesítsék a tömegek között. A vallásos ideológia ellen folyó világnézeti harc az osztályharc szerves része. A szocializmus teljes felépítésének korszakában az osztályharc fő területei: a szocialista gazdaság építése és az ideológiai nevelő munka. Az osztályharcban nélkülözhetetlenül fontos, hogy a dolgozó tömegek egész alkotó energiáját a szocializmus teljes felépítésére irányítsuk. Ezéx-t valamennyi munkát abból a szempontból kell megítélni, hogy segítse élő a szocialista társadalom mielőbbi felépítését. A szocializmus építésének körülményei között a vallás gyakorlását állami vonatkozásban magánügynek tekintjük. Népköztársaságunk alkotmányban rögzítette a vallás szabad gyakorlását.* Államunk nem avatkozik bele az állampolgárok vallási ügyeibe, tiszteletben tartja vallásos meggyőződésüket. A munkáshatalom a vallásos meggyőződésű emberekkel szemben nem táplál politikai bizalmatlanságot Az egyházak szabadon végezhetik a hitéleti tevékenységet Gyakran előfordul, hogy a vallásszabadság ürügyén az egyház bizonyos képviselői megengedhetetlen eszközökkel és módszerekkel kényszerítik az embereket a hitéleti tevékenység gyakorlására. A lelki kényszer és terror azonban ellentmond a vallásszabadság tényleges értelméneík. Hazánkban lelkiismereti szabadság van. Ez azt jelenti, hogy minden állampolgár meggyőződésének megfelelően lehet vallásos, vagy ateista. Minden állampolgárnak joga van arra, “hogy szabadon valljon olyan hitet, amilyet akar, vagy ne ismerjen el semmilyen val- ' lást, azaz materialista legyen. Ennek megfelelően megengedhetetlennek tartjuk, hogy hitfelekezet szerint jogilag bármiféle különbségeket tegyenek az állampolgárok között. Igaz ugyan, hogy a szocializmus építésének körülményei között a vallás gyakorlása állami vonatkozásban magánügy, de ebből nem következik az, hogy a vallásos világnézet elleni harc és a tudományos eszme terjesztése is magánügy. Ezzel kapcsolatban Lenin a következőket írja: „A proletariátus pártja az államtól követeli, hogy a vallást magánügynek nyilvánítsa, de semmiképpen sem tartja magánügynek a nép ópiuma elleni harc, a vallásos babona stb. elleni harc kérdését.” A szocializmus építésének időszakában tehát a vallásos világnézet elleni harc és a tudományos marxista-leninista eszme terjesztése nem magánügy, hanem társadalmi ügy, minden haladó gondolkodású ember ügye, vagyis közügy. A vallás a marxista-leninista párt számára, a párt tagjaira nézve nem magánügy, hanem minden vonatkozásban pártügy. Erről Lenin a következőket írja: „A szocialista proletariátus pártja szempontjából a vallás nem magánügy. Pártunk a munkásosztály felszabadításáért küzdő öntudatos, élenjáró harcosok szövetsége. Ez a szövetség nem lehet és ne is legyen közömbös a vallásos meggyőződésben megnyilvánuló öntudatlansággal, szellemi sötétséggel vagy obskurantizimussal szemben.^ A marxista-leninista párt eszmei, politikai és világnézeti harcot vív a különböző reakciós ideológiai áramlatok és megnyilvánulások ellen, beleértve a vallásos ideológiát is. Ezt az eszmei harcot megfelelő módon minden párttagnak végeznie kell, gyakran saját gondolkodásában meglévő téves eszmék eUen. A vallásos világnézet elleni eszmei harc a , marxista—leninista párt tudományos világnézetének harca a tudománytalan ideológiák ellen, harc az öntudatlanság minden formája ellen, így a vallásos hit formájában jelentkező öntudatlanság ellen is. Ebben a harcban nem lehetséges a kompromisszum. A marxista-leninista pórt programja tudományos világnézeten alapszik. A párt programját a párttagoknak magukévá kell termiek és fokozatosan el kell fogadtatni a párton- kívüli dolgozó tömegekkel is. Mikor tehát a párt programját magyarázzuk, materialista módon meg kell világítanunk, honnan ered a tömegekben élő istenhit és a vallás, vagyis fel kell tárni a vallási köd igazi történelmi és gazdasági gyökereit. De a tömegek közötti felvilágosító munka sikerének legfőbb feltétele a párttarok világnézeti és politikai nevelése a marxizmus—leninizmus szellemében. A legfontosabb, hogy a párttagok tisztában legyenek a vallás lényegével, reakciós szerepével. Ezen a területen különösen lényeges és fontos a párttagok személyes példamutatása, A párt nem engedheti meg, hogy soraiban vallásos nézeteket terjesszenek A párttagok sem a párton belül, sem a párton kívül nem terjeszthetnek vallásos nézeteket. Az is megengedhetetlen, hogy á párttagok és közvetlen hozzátartozóik olyan vallásos szertartásokon, vagy egyházi rendezvényeken részt vegyenek, amelyeken valamilyen formában hitéleti tevékenységet gyakorolnák. A párttagok felelősek azért, hogy sem maguk, sem pedig a közvetlen családtagjaik ne gyakoroljanak hitéleti tevékenységet. A vallásos világnézet maradványaival ren- delltezö párttagok többsége küzd a vallásos eszmék maradványai ellen. Ebben a harcban elvtársi segítségre van szükség. Helytelen lenne, ha az ilyen párttagokkal szemben bizalmatlanok lennénk. De nem fogadhatjuk el azt az opportunista álláspontot, amely szerint a vallás a párttagok számára is a legbensőbb magánügy. A vallásos tudat maradványaival rendelkező párttagok fokozatosan szakítsanak a gondolkodásukban meglévő vallásos eszmékkel és tegyék magukévá a marxista-leninista világnézetet, aktív propagandát és agitációt folytassanak a vallásos előítéletek ellen. A pártfunkcionáriusok és a pártvezetőségi tagok materialista meggyőződésükkel, feddhetetlen, kommunista életmódjukkal mutassanak példát a párttagoknak és a pártonkívüli tömegeknek. m. A tudományos világnézet terjesztésének legfontosabb feladatai A tömegek közötti felvilágosító munka sikerének egyik legfontosabb feltétele a párttagok politikai és világnézeti nevelése. Nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a párttagság rendszeres marxista-leninista világnézeti nevelésben részesüljön. A tudoinányos világnézet terjesztése nem kampányfeladat, hanem a pártmvnka elengedhetetlen része, az eszmei harc állandó feladata. A tudományos marxista-leninista világnézet terjesztésével kapcsolatos munka csak akkor lehet eredményes, ha következetesen fellépünk az opportunista és a szektás nézetekkel szemben. Elítélünk minden olyan opportunista nézetet, amely a vallásos tömegek érzékenységére hivatkozva leteszi a fegyvert a vallásos ideológia előtt, anélkül, hogy harcba bocsátkozna azzal. A vallásos világnézet elleni harctól való félelem és meghátrálás nem más, mint a kispolgári opportunizmus megnyilvánulása. Erőteljesen fel kell lépni az olyan szektás nézetek ellen, amelyek bizalmatlanságot táplálnak a vallásos emberekkel szemben. Az ilyen álláspont káros a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése szempontjából. Világosan kell látni, hogy a vallásos hívők nagy többsége tevékenyen építi a szocializmust. A szocializmus aktív építőivel erősíteni kell az egységet és, az együttműködést. A szocialista világnézeti nevelő munkánk tudományosan megalapozott és meggyőző legyen. Csakis az ilyen nevelőmunka lehet eredményes és hatékony. A tudományosan megalapozott nevelőmunka a legcsekélyebb mértékben sem sérti a vallásos tömegek önérzetét, nem riasztja el a vallásos embereket a szocializmus építésétől, hanem öntudatra ébreszti azokat. A párt a dolgozó tömegek marxista—leninista szellemben való nevelésének szerves részeként tekinti azt a harcot, amely a bur- zsoá ideológia és erkölcs megnyilvánulásait, a babonák és a vallásos előítéletek ellen folyik. Ennek során a párt felhasználja az eszmei ráhatás eszközeit, hogy az embereket a tudományos materialista világnézet: szellemében nevelje, s legyőzze a vallásos előítéleteket anélkül, hogy megsértené a hívők érzelmeit. Türelmesen meg kell magyarázni a vallásos hiedelmek helytelen voltát. A tudományos világnézet terjesztésében a modern tudomány vívmányaira kell támaszkodni, amelyek mind teljesebben feltárják a világ képét, megnövelik az emberek természet feletti hatalmát és nem hagynak teret a természet- feletti erőkről szóló vallásos, fantasztikus kitalálásoknak. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámutatnak: a tudományos világnézet terjesztése csak abban az esetben lehet eredményes, ha a vallás mai érveit cáfolja meg és ezekre marxista—leninista választ ad. Ebben a munkában figyelembe kell venni, hogy a vallásos hitvédelem komoly erőfeszítéseket tesz a modern tudomány és a vallás kiáltó ellentétének áthidalására, a vallás „korszerűsítésére”, a tudományos világnézet elleni harcra. A világnézeti nevelőmunka hatékonyabbá tétele szempontjából emelni kell az ideológiai munka színvonalát. Az ideológiai munkában alkalmaznunk kell a meggyőzés legváltozatosabb módszereit: a természet- és társadalom- tudományi felvilágosítást, a tudományos valláskritikát, az előadásos propagandát, a marxista—leninista világnézet és az általános műveltség terjesztésének minden formáját. A vallásos világnézet elleni harc és a marxista—leninista felvilágosító munka csak akkor lesz valóban eredményes és hatékony, ha állandóan számot vetünk a vallásos emberek mindennapi életével, a részben népszokásokká vált egyházi ünnepekkel és szertartásokkal. Az egyházi aktushoz kapcsolódó ünnepeknek népszokásokon alapuló új tartalmat, ünnepélyes jelleget kell biztosítani. Ki kell alakítani a különböző családi események (névadás, házasság, temetés) ünnepélyes formáit vallásos szertartások nélkül. Gondoskodni kell arról, hogy a társadalmi ünnepségek (úttörőavatás, személyi igazolványok ünnepélyes átadása) szocialista jelleggel rendelkezzenek és minden szempontból nevelő hatásúak legyenek. A tudományos világnézet terjesztésében állandóan szem előtt kell tartani, hogy a vallásosságot évezredeken keresztül táplálta a kizsákmányolás kíméletlen társadalmi rendszere, a dolgozó emberek kiszolgáltatottsága a rajtuk uralkodó társadalmi és természeti erőknek. Ezért a vallásos ideológia társadalmi gyökereinek kiirtásában a legfontosabb a kizsákmányolás rendszerének megszüntetése. De ez önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy az emberek teljesen megszabaduljanak a vallásos előítéletektől. A vallásos világnézet csakis az ember társadalmi és egyéni életéről való sokoldalú gondoskodással, a társadalom részéről megnyilvánuló segitőkészség- gel, a szocialista kollektívák erősítésével és a tudományos világnézet hatékony terjesztésével küzdhető le. A szocialista világnézet teljes győzelméért folyó harc a társadalom haladó erőinek — párttagoknak és pártonkívülieknek, értelmiségi és fizikai dolgozóknak, pedagógusoknak és szülőknek, ipari munkásoknak és termelőszövetkezeti parasztoknak — legteljesebb összefogását igényli. Ez a harc szerves része a szocialista építő munkának. A tudományos marxista—leninista világnézet terjesztése szorosan kapcsolódik a szocializmus teljes felépítésében előttünk álló feladatok sikeres meg* oldásához.
