Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

„Utolsó leheletemig szeretnék együtt lépni az idővel" Beszélgetések Féja Gézával Akár a gyertyán, szálas-ma­gas, kicsit hajlott is. Föld felé húzza az idő. Napszítta fehér hajával, kék szemével, bozon­tos^ fehér szemöldökével, amely mintha magas homlo­kának repülni vágyó két szár­nya lenne — Kosztolányi-ver- set aposztrofál bennem. „Ta­nár az én apám. Ha jár a vi­déki városban, gyermekek kö­szöntik ősz fejét (kicsinyek és nagyok, régi tanítványok) el­múlt életükre emlékezve, las­san) leveszik kalapjuk...” — Tanár voltam... Egy sze­gény-telepen, -Esztergom-tábar- toan. Barakk-városban... Később Pesterzsébeten ta- Wít. A nagyváros, meg a tár­sadalmi életnek is a perifériá- Sfán. Ha csak a katedráról le­léphet, utazik apró falukba, írja cikkei özönét az elesett emberek tömegéről, vállalja a sínylődő szegénység, a nyomor térképészének szerepét Előbb az „Előő<re”-be, később a „Sza­badság1'-ba jegyzi sűrűn írásai alá a nevét Mindkettő Bajcsy- Zsólinszky Endre lapja. A hú­szas évek vége felé ismerked­nék meg, ekkor szövődik ket­tejük viharzó barátsága, a ra­dikális ellenzékű politikusé, s az acélhegyű, lassan íróvá ér­kező publicistáé. S az író a ba­rátságot őrzi. A „Szabadcsa­pat”, új könyvének lapjai hosz- szú idézés e barátság emlék­kőinél is. Méltó és nem késői tisztelgés. ★ ! ' g a Viharsarok? Csak elejtett apró kérdés, és Élete emlék-ágyából szenvedé­lyesen bontja fel első legna­gyobb vállalkozása, a múlha­tatlanul művészi igényességű Szociográfia születésének tör­ténetét, könyve kiátkoztatását, ínaga meghurcoltatását — Hónán kultuszminiszter úr felkért, írnék könyvet a falusi népkönyvtárak számára. Óra- kedvezmény kaptam tanársá­gomban, hétvégeken a falukat jártam, utazhattam eleget ked­vemre. .. S az. utazásokból, folyó- iratcilékekből, riportokból egy­be állítja könyvét. És Hórnan kultuszminiszter úr dühöng, mennyire kijátszottak. A könyv, a Tisza, Maros, Kő­rös határolta vidék falvainak feudális maradványoktól ter­helt életét ábrázoló, a szegény­parasztság embertelen életkö­rülményeinek megszüntetésé­ért kiáltó, a nyomort leleplez kő, s pontos tényadatok erejé­vel bizonyító szociográfiai munka sohasem jutott el a fa­lusi népkönyvtárakba; De kihívta az író ellen az fcáHamhatalom eszközét”. 1937.-ben jelent meg Féja Géza könyve, egymás után három kiadást ért meg, s az írót há­romszor citálták bíróság elé. — Százhatvan embert hall­gatott ki a bíróság, százhat­van szegény parasztot... de égy sem akadt közülük, aki mást mondott volna, mint a valóságot. Amit magam is ipegírtam.. , A törvényszék börtönt sza­bott ki és hivatalvesztést. Csak dgyiket kellett elszenvednie — állásából elcsapták. Több ide­ije jutott most már utazásokra, yzöciográfiai kutatásokra. Tel­jesen ak írásnak, teljesen az írásból élt 1945-ig. A beszélgetések szálai aka­ratlanul is összekúszálódnak; b vallomások medertelen ára­dásának olykor egy-egy kér­dés rekeszt csak pillanatra ha­tárt: honnan indult ez az írói felet, honnan kanyarodott a fa- ínhoz, s mi kötözte oldozha- tetlanul lentre, a rög szegé- byeihez? — Pusztán születtem, vidé­ken éltem, hol nem volt gyár, de még a környéken sem szám­iba vehető ipar. Léván. A tényleges élményeket, a való­ságot gyermekkorom óta a sze- feényparasztságtól kaptam. Ök Voltak a hárommillió koldus, a legelhagyatottabb réteg, szét­szórtan és minden párt-, vagy Szakszervezet nélkül, a legszé­lesebb emberi és gazdasági ki­szolgáltatottságban. Ezért ál­lottam melléjük, s az egész fa­lukutató nemzedék... Eredeti találmány Az ismert klasszikus gépi permetezők forgófejei gépi- leg porlasztják a növényvé­delemben felhasznált oldato­kat. Ezeknek azonban számos hátrányuk van: a forgató szerkezet könnyen szennye­ződik és a permetezett csep­pek nem megfelelő finomsá­gú ak. A plovdiví gyümölcsterme­lési intézetben új dinamikus permetezőt szerkesztettek oldatok porlasztására, két keresztezett sugárral, 25—30 atmoszféra nyomással. Ez olyan készülék, amely egy­szerűen hozzákapcsolható a gyümölcs- és szőlőtermelés­ben használt permetezőkhöz. Az új szerkezet segítségével a permetezett oldat cseppjei sokkal finomabbak és emel­lett kb. 30 százalékkal gazda­ságosabb is. Azonkívül ilyen módon a permetezők számát 4—6-szorosan csökkenteni lehet. Az új készüléket már szá­mos szövetkezeti gazdaságban alkalmazzák a gyakorlatban is, Russze és Plovdiv megyék­ben. Ismert bolgár szakembe­rek a mezőgazdaság gépesí­tésében ezt az új találmányt igen hasznosnak tartják. A Búvár című lapban olvastuk, nem értenek egyet az­zal a híreszteléssel, hogy az európai bölény nagyon harcias állat volna. Persze, közöttük is akadnak hamis bikák. ,,De a képen látható szép bika — írja a Búvár — feltűnően szelíd volt, hat lépésről nyílt terepen meg lehetett közelíteni és fényképezgetni, minderről nem vett tudomást." Hát igen! Szelíd bika lehetett, nem vett tudomást a fényképezésről... Annyira nem, hogy nem is maradt ott... Mert a képen már egy szelíd bölényTEHÉN látszik. Bizonyítékul mellette áll a kis borja is. De aki nem hiszi, hogy TEHÉN, olvassa el a képaláírást is... ★ A bonni kormány az atomfegyverek fölötti rendelkezési jog megszerzésére törekszik. Ez a követelés veszedelmes lé­pés a revanspolitika és a háborús készülődés útján, ezt az NDK is megállapítja. Ez A POLITIKA MÉLYSÉGESEN ELLENKEZIK A NÉMET NÉP ES AZ EURÓPAI NÉPEK, NEMZETI EURÓ­PAI NÉPEK NEMZETI ÉRDEKEIVEL — írja az Esti Hír­lap. Szép, szép, csak nem értjük. Például kik azok a nem­zeti európai népek? Nincs itt egy kis másolási hiba? ... Vagy az európai népék nem mind nemzetek? Ugyanott olvastuk, hogy Dél-Vietnamban harcok dúltak Dü CO körül Véletlenül nem a DÚC CO-i kiképzötábor- ról volna szó? Mert ott tényleg borsot törtek a partizánok valaki orra alá. De DU CO-ról nem tudunk. Azt írja a Magyarország, hogy Hitler idejében az Anglia elleni inváziós hadműveleteknek a német vezérkar „az Ope­ration Seelöwe (tengeri oroszlán) fedőnevet adta ..." Az biztos, hogy Hitlerék a Brit oroszlánt szerették volna leteperni ebben a hadműveletben a tengeren át. De hát a tengeren nincs ragadozó oroszlán, TENGERI OROSZLÁN sincs... Ellenben van a tengerben egy nagy ragadozó, a leg­nagyobb testű fóka, az OROSZLÁNFÓKA. Der Seelöwe, bizony* oroszlánfókát jelent németül — (Dr. Szemes) A felszabadulás után életé­ben túl nagy csend következett, a betűk némasága vette körül teljesen. Könyvtáros lett Bé­késcsabán. A három port ki­váltó „Viharsarok” is csak a személyi kultusz masszív lezá­rása után kaphatott új kiadást. 1957-ben. — A fővárosi Szabó Ervin könyvtárból mentem nyuga­lomba öt éve és azóta, mint szabad hajdú, teljesen az írás­nak élhetek... ★ Fejünk felett bólogató fák. Egri fák. És szemben ülhetek, beszélgethetek a falukutatók nagy vezéralakjával, az acél­hegyű publicistával, a Horthy- ék szemében „nemzetgyalázó” szociográfussal, a mai magyar irodalom szabad hajdújával. — A hagyományt, az utazá­sokat folytatom. Amíg erőm tart, abba nem hagyom. Szü­letett már az utazásokból új könyv is, öt sárközi faluról, a „Sarjadást’... Látom a mai valóságot, ásd a soha le nem becsülhető fejlődést, amit meg­tettünk. Lehet, hogy unott közhely, de ha sok embernek a könyökén is jön ki, el kell mondani és ismételni újra meg újra. Hogy nincs éhe­ző ember, hogy nincs ron­gyokban, göncökben, félmez­telenül a porban játszó gye­rek. A Horthy-időkben leg­jobban féltem a néma gye­rektől, aki nem mert beszélni. A mai gyerekek? Ha belépek egy iskolába, csupa jólöltözöt- ten és bátran fogadnak. Akkor született gyerek elég, de volt nem egy hely, ahol a halandó­ság elérte 100 közül a negyve­net—hatvanat, mert a szociá­lis gondozásnak nyoma sem látszott. Ezeket megírni — köz­ügy! Én az irodalmat mindig közügynek tekintettem éle­temben. Amióta elindultam, mindig igyekeztem népben és nemzetben gondolkozni... i — Gyárakba is sokat járok* értem a munkások szerepét, az iparosodás jelentőségét. Ha népet mondok, ez a fogalom a társadalom egészét jelenti szá­momra. Az ipari munlcást, a dolgozó parasztot és a plebe­jus értelmiségit ★ Akár a gyertyán, szálas—ma­gas, kicsit hajlott is. Mögötte majd fél évszázados írói út, munkásságának polcokat meg­töltő könyveivel. — A „Kuruc idő” legkedve­sebb valamennyi könyvem kö­zül. Érdekel a történelem... Két ősöm, Féja András és öcs­A Magyar Tudományos Aka­démia Nyelvtudományi Társa­sága és Nyelvtudományi Inté­zete október 22—23-án tudo­mányos konferenciát rendez Egerben, a városháza tanács­termében. A konferencia téma­köre: a helyes magyar kiejtés kérdése. A hír önmagában véve Is rangos tudományos esemény előjele, ezért felkerestük dr. Bakos Józsefet, az Egri Tanár­képző Főiskola tanszékvezető tanárát, hogy tőle a konferen­cia körülményeiről, előadóiról, részvevőiről, a konferencia ál­tal feldolgozandó kérdésről kö­zelebbit tudjunk meg. — A helyes magyar kiejtés nemcsak a tudományos vilá­got, a nyelvészeket érdekli csu­pán, de mindenkit, aki a sző fegyverével él. Nagyon fontos gyakorlati kérdés is ez a tudo­mányos vitaanyag. 6 rTíiPüMGi 1965. október 10., vasárnap 0 Amikor azt mondták, hogy hiánycikk az atomreaktor, felháborodottan utasítottam vissza a megállapítást: miért lenne olyan va­lami hiánycikk, ami csak igazán kevés ember háztartásában szükséges... Amikor arról hallottam, hogy állítólag csak protekcióval lehet búvárharanghoz jutni, dühösen száll­tam szembe az ostoba megállapítással: miért lenne hiánycikk a búvárhang, hiszen jelentős készletek lehetnek a raktáron, miután alig egy-két ember igényli csak vasárnap dél­előtti szórakozásnak a búvárharangozást... Nem kevésbé voltam méltatlankodó, amikor egyes fecsegők azt merték állítani, hogy hegyivasúti pályakocsi is csak elvétve akad, hiszen hegyivasúti pályánk is csak olyan el­vétve akad, hogy nincs is rá szükség... Tehát bőven kell lenni hegyivasúti pályakocsinak! Amikor azt hallottam, hogy újból és megint nincs Fecske cigaretta, egy cseppet sem voltam ideges, sőt mélységesen megértő­nek mutatkoztam. Természetes, hogy hiány­cikkz hiszen mindenki azt keresi! f-ő) \ cse, Dávid, komoly szerepet , vittek a kuruckorban. Mind­ketten Kassán éltek, Caraffa tábornok vérbírósága elé ál­lította őket, s Andrást kétszer is kínpadra vonatta. Mikor a börtönben meghalt, holttestét felnégyeltette és Kassa kapui­ra kiszegeztette. Zárszóként egy utolsó, kon­vencionális kérdés: milyen ter­vek foglalkoztatják? — Izgat egy műfaj, a kisre­gény. Kettőn is dolgozom, ezek a közelmúlt és a jelen életét ábrázolják.' Emellett régi mű­fajomat is mívelem, az iro­dalmi tanulmányt. Az utóbbi időben elevenítettem fel Bá­nyai Kornélnak, a méltatlanul elfeledett kitűnő szocialista költőnek emlékét. Méltattam és összefoglaltam Simon István költészetét. És most Remenyik Zsigmondról készülök nagyobb tanulmányt írni, közel állt hozzám, s Egerhez is erős szá­lak kötik, itt végezte a gimná­ziumot. .. És a történelmi re­gényhez sem akarok hűtlenné válni. Elhallgat kicsit* aztán foly­tatja: — Egyszóval: több tervem van, mint amennyi öreg em­berhez illik. De utolsó lehele­temig szeretnék együtt lépni az idővel, amely mindig előre megy, mégpedig századunkban fokozott erővel. ★ Négyéves korában járt Féja Géza Egerben, azóta soha. Most eljött hosszú távoliét után má­sodszor, hatvannégy évesen. Két héten át járta a várost, gyárakba, könyvtárakba láto­gatott, megtekintette a főisko­lát, az egedi szőlősorokat. Az utolsó napok egyikén történt, bekopogtattunk a Do­bó Tsz irodájába. Az elnök, Cseh István, előbb hosszan né­zegette az író-vendéget, hom­lokát ráncolva emlékezetét erőltette: *,Balmazújváros? Hajdúböszörmény?!” Az író csodálkozott: „Mit mondsz, fiam...?” Az elnök: Nagy­gyűlés volt szónokokkal...** Az író: „Volt ám, fiam __!” Az el­nö k: „Igen, emlékszem. A szó­nokok így következtek: Bajcsy- Zsilinszky, Féja, Veres Pé­ter-.” És búcsúzásnál a kéz­fogást ölelés tetézte. ★ Az fró első kötete ezt a címet viselte: „Egyarcú lélek.” Ami a valóság szenvedélyes szeretetét, valósághoz kötődző hűségét illeti — Féja Géza va­lóban egyarcú lélek maradt. Pataky Dezső Ergonómia — új fogalom a lengyel iparban MILYEN pszichofizikai vál­tozások zajlanak le a munkás szervezetében munkavégzés alatt? Milyen tényezők siet­tetik és milyenek késleltetik a fáradtság jelentkezését? Ki­hat-e a munka ex’edményessé- gére a gépek és a munkaesz­közök alakja? Erre és hasonló kérdésekre igyekeznek választ adni, hosszabb idő óta a len­gyel tudomány ergonómiával foglalkozó szakemberei. Az ergonómia új tudomány­ág; neve a görög ergon (mun­ka) és nomosz (törvény) sza­vakból ered. Vizsgálatának tár­gya a környezet hatása az em­ber munkájára. Célja, hogy a maximális termelékenység biz­tosítása érdekében egyrészt összehangolja az emberi szer­vezetet és a technikát, más­részt, hogy teljes mértékben biztosítsa a munkavégzés egészségügyi feltételeit. Az er­gonómia felhasználja mind az emberrel foglalkozó tudo­mányágak* így az anatómia* fiziológia, lélektan és szocioló­gia, mind a műszaki tudo­mányok eredményeit Elveti azt a helytelen nézetet, hogy az ember csupán a gépi mechanizmus kiegészítése, „meghosszabbítása”* ellenke­zőleg, abból az elvből indul ki, hogy nem az embert kell a munkafeltételekhez alkalmaz­ni, hanem fordítva: a munka- feltételeket a dolgozó pszicho­fizikai adottságaihoz. Az ez irányú kutatásokat néhány évvel ezelőtt kezdte meg a Központi Munkavédel­mi Intézet A kutatási eredmények alap­án megtervezték az építőipari íaruk és emelődaruk kezelői ;abinjának elhelyezését. Az új udományág iránt más tudo- nányos intézmények s majd a zakszervezetek is érdeklődni ;ezdtek. Ezzel új lendületet :aptak az ergonómiai kutatá- ok. Jelenleg a Központi Mun- :avédelmi Intézeten kívül er- onómiai kutatásokat végez­lek a varsói és wroclawi Or- ostudományi Főiskolák Mun- :afiziológiai Intézetében, a ádzi Ipari Egészségügyi Inté- etben és a Katonai Higiéniai ntézetben is. A KUTATÁSOK a fémipari zeniekben a leginkább előre- laiadottak, s ez elsősorban a 'émipari Dolgozók Szakszerv­ezete érdeklődésének és nyagi támogatásának kö­zön hető. A lefolytatott viza- álatok kimutatták, például, togy a dolgozók gyakran agyfokú fáradtságának egyik lapvető oka, a rossz testhely­et munkavégzés közben. Tegál lapították, hogy a gép aellett való állás a tulajdon- éppeni termelőmunkába fek- atett energiának 200, sőt nem gy esetben 500 %-át teszi ki! l starachowicei teherautó- yárban végzett kutatások so- án adatszerűén bebizonyoso- ott, hogy a formaöntők fá- adtságának oka nagyobb mér- íkben a hőség, s csak kisebb észt a munkára fordított fi­ikai erőkifejtés. Az ergonómiai kutatások élja az ipari munkafeltételek megjavítása. Lengyelország- an több gyárban és vállalafr­• nál már megkezdődött a mun­i ka helyek és munkafolyamatok i átszervezése. így pl. olyan i székeket alkalmaznak, &mo • lyek formáját antropometriai i számítások alapján határozták í meg, megváltoztatják a vilá- : gitást, a szellőztetést, a mun­• kaeszközötk elhelyezését, az . anyagellátás módszereit. Vál- . tozatossá teszik a munka tít- . musát, rövid szüneteket és . friss levegőn való testgyakor- . latokat vezetnek, be, kidolgoz- i zák a dolgozók munkaerö-re- . generációjának módszereit, ; stb„ — mindezt, annak érdeké­ben, hogy megkíméljék a dol­gozókat a felesleges fáiadtség­A kutatások eredményei nem csupán a munkahelyek és a munkatempó jobb meg­szelve: . sére hatnak ki, hanem a munkaeszközök konstrukci­ójának megjavítására is. Az elmúlt esztendőben pL a mű­szaki munkaellenőrök 40 olyan gépet és munkaeszközt neveztek meg, amelyeket nem alkalmaztak az ember fizikai sajátosságaihoz. AZ ERGONÓMIAI kutatá­sok a lengyel iparban ma még nem lépték túl a szerény kez­det határait Az az érdeklődés 1 azonban, amely az új tudo­mányág iránt mutatkozik, a munkafeltételek javítási szük­ségességének felismerése s az ergonómia szerepének e szem­pontból való értékelése azon­ban azt bizonyítja, hogy Len­gyelországiban az ergonómia előtt nagy fejlődési lehetősé­gek állnak Watery Dndzinski Az oktatással—neveléssel foglalkozó tanárokon kívül az elhangzó szó a munkaeszköze és „kenyere” a színművésznek a színpadon* a rádióban és a tv-ben: a jogászoknak, a poli­tikusoknak, a közéletben meg­nyilatkozó megannyi előadó­nak. A mondanivalónál tartalmi helyességén túl stiláris és szer­kesztésbeli kérdések mellett a hangzás, a helyes kiejtés sem elhanyagolandó kérdés. A tudományos konferencia gazdag anyagot ölel féL Szó lesz a Kiejtés vitás kérdéseiről* a Tájnyelv és kiejtés problé­májáról, a Kiejtés és az iskola tárgyköréről. Ez utóbbival fog­lalkozik majd dr. Bakos József Az egyetemi és főiskolai előa­dások című referátumában. Érdekesnek ígérkezik A ki­ejtés és az előadóművészet című értekezés, a Kiejtési problémák a rádió és televízió gyakorlatában. Az új eszközök és módszerek a beszédkutatás­ban, vagy Az audiovizuális eszközök a kiejtés oktatásában című előadás. A konferencia előadöi és részvevői a témakör legjobb szakemberei, többek között dr. Lőrince hajós, akit a rádióból is évek óta jól ismerünk. Deme László egyetemi tanár, Benczé- dy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Gáti József színművész, Fischer Sándor, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára, Fó­nagy Ivánt tudományos osz­tályvezető. A konferencián részt vesz és az elnöki teendőket ellátja Bárczy Géza akadémikus. Megkérdeztük dr. Bakos Jó­zseftől, hogyan segítik a he­lyi szervek ezt a konferenciát. — A lehető legnagyobb tá­mogatást kapjuk a megyei és városi párt- és tömegszerveas- tektől — mondotta. A vendéglátó Heves megye és Eger város nevében Tamás László, a megyei pártbizottság titkára köszönti majd a kon­ferenciát —• A konferencia elnöksége és előadói részére a városi tanács az Egri Tanárképző Főiskolával karöltve fogadást rendez. Ez alkaomból dr. Lend- vai Vimos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke üdvözli a konferencia el­nökségének tagjait és előadóit. Az egri tudományos esemény Pécs és Szeged után bekerül a magyar nyelvművelő szakiro­dalom történetébe. A konferencia hatása és je­lentősége azzal is növekszik^ hogy az előadások külön ki­adványban megjelennek. (f. a.) Jktóber 22—23-án: Nyelvtudományi konferencia Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents