Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
— Kétségbe vagyok esve! Még be sem töltötte a 12. évét, de már akkora a szája, mint a bécsi kapu! Övé az utolsó szó! Állandóan visszabeszél, felesel a gyerek! — panaszolta az édesanya félháborodva. Mielőtt azonban igazat adnánk az elkeseredett mamának, nézzük meg közelebbről, mi is az, hogy „visszabeszél”, hogy „övé az utolsó szó” ...? Ha bennünket, felnőtteket igazságtalan bírálat ér munkahelyünkön, vajon fejet hajtunk? Nem tiltakozunk? Nem mondjuk meg a véleményünket, amely sok esetben szöges ellentétben áll azzal, amit más mond!? Nem védjük-e kitartóan a magunk álláspontját oly mértékben, hogy a j,miénk az utolsó szó”? S ez így van rendjén, ha valóban igazunk van! A gyermeíkek esetében is hasonló a helyzet! Vannak gyerekek, akik gyakorta kerülnek összeütközésbe a felnőttek társadalmát képviselő szülővel. Talán azért, mert a szülői intelem, kérés, parancs Valóban rosszul volt időzítve. Nemrég fültanúja voltam a: következő beszélgetésnek. — Pisti! Szaladj le azonnal a boltba, hozzál holnapra kenyeret! — Mindjárt, csak előbb befejezem a számtanleckét! — Azt mondtam, azonnal, mert... — De miért? Nem azt mondták, hogy... — Ejnye! Hát nem fogod be • szádat!... Megítélésem szerint ez aj Pisti nem feleselő” gyerek! Csupán védte a maga igazát! Elvégre azt mondogattuk: legfontosabb munkája a tanulás, s ez mindennél előbbre való! Ezt mondtuk otthon, ezt az iskolában! A szórakozott szülőnek eszébe jutott, hogy most, de azonnal vegyék meg a holnapi kenyeret, amit már megvehettek volna, de később is mód nyílott volna rá! Pisti Felesel a. gyerek úgy érzi, teljesen igaza van, ha azt mondja: „Mindjárt! Csák előbb befejezem a számtanleckét!” De mi türelmetlenek vagyunk! Nem hagyjuk, hogy elmondja érveit: — .. .„Hát nem első a tanulás? Ráér az a kenyér, ha eddig ráért, s különben is van még a kosárban egy fél vekni!” Mi azonban a rosszul értelmezett szülői presztízs védelme során megfeledkezünk erről. Ne csodálkozzunk hát, ha a gyermek pontosan így viselkedik akkor is, amikor igazunk van! S védi, — ezúttal a maga „vélt” igazát. Persze, vannak olyan gyerekek, akik a legkörültekintőbbéin alkalmazott szülői kijelentésekkel, vagy kívánságokkal is szembekerülnek, feleselnek! Talán tudják, hogy nincs igazuk, és mégis! Gyermekkorban ez még „gyógyítható”. A feleselés tulajdonképpen következmény! Azt mondjuk az ilyen gyermekre és felnőttre, hogy *isgága”. Nos ez az igazság többnyire nem betegség! Általában abból származik, hogy a gyermek fáradékony, vitaimin- hiányban szenved. Mérhetetlen türelem kell az ilyen gyermekhez! Az első tennivaló: nyugodt pihentető környezet kialakítása, észszerűbb (vitamindúsabb) táplálkozás biztosítása. Séta az idegeket nyugtató természetben. De mindenekelőtt a türelem, a szeretet, a családiasság légkörének megteremtésével rövid idő alat elmúlik a gyermek viselkedésében ez a gyakran bosszantó szépséghiba. Kolozsvári Gyula Iszákos — vagy beteg ? — Az asszonyok megértése is kell! — Ügy van, ez nagyon fontos!' — Meg kellene nekik magyarázni... akár tanfolyamon is... A szavak a Magyar Vörös- kereszt budapesti központjában hangzottak el, ahová ösz- szehívták azokat a volt alkoholistákat, akik az elvonókúra után a kórházból hazatértek. Többen elmondották: sokan azért kezdenek újra inn\ mert otthon nem találnak megértésre. A legkisebb vitánál is könnyen odavágják a rokonok, de különösen a feleség, hogy: „Te részeges...” Amikor valaki súlyos betegség, műtét után a kórházból hazatér, kíméletre van szüksége, s a kímélő gondoskodást rendszerint meg is kapja. A feleségnek, a rokonságnak eszébe sem jut, hogy szemére hányják: „Te operált!” Az alkoholizmus — a tudományos megállapítás szerint —, betegség. A hajlam — az akaratgyengeség — kóros elváltozás. Az emberiség mintegy 20 százalékának nem volna szabad szeszes italt fogyasztania, a 80 százalék — a hússzal ellentétben — tud parancsolni magának. Bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása után tudja, hogy: elég! Az alkoholista — bár józan állapotban jól tudja, káros dolog, amit cselekszik — csak úgy tud „nem”-et mondani, ha hozzásegítik. Vagyis — arra van szüksége, hogy meggyógyítsák. Más betegség esetében is az orvosok igénylik a család, a környezet, a társadalom segítségét, ez az igény a gyógyult alkoholistáknál fokozottabban fennáll! Az elvonókúrára beutaltak hozzátartozóitól ezt a megértő segítséget kérik, sok asszony mégsem veszi komolyan. Nem érti meg, milyen nagy szerepe van a tapintatnak az utógon-j dozásban. A borosüveget gondosan eldugja a férje elől, árgus szemmel figyeli minden lépését, utána megy a munkahelyére, megszámolja, mennyi pénz van az erszényében. Ugyanakkor lépten- nyomon hangoztatja, «re azért van szükség, mert az „iszákos” emberre „vigyázni' kell... s ezzel a lehető legrosszabb légkört teremti meg férje körül. A visszaeső alkoholista felesége azért ne csak másokban keresse a hibát, hanem önmagában is. A beteg embernek ápolásra van szüksége, sok-sok megértésre. A volt alkoholistától nem szabad ezt megtagadni, ha azt akarjuk, hogy teljesen meggyógyuljon. Szekeres Ilona Tanácsok... — Ha erős a hagyma, tiszta vízzel telt tálba tegyük, így nem csípi a szemet. ... Ha a megmaradt tojás sárgájára vizet öntünk, nem szárad össze, napokig eltartható. Természetesen a vizet gyakran kell cserélni. _ Friss kenyeret, kalácsot, tortát, tésztákat forró vízbe mártott késsel szeletelhetjük szépén. Barkácsolás Irattartó a könyvespolcon Egyre több irat, levél, és «más papírféle kér helyet az otthonokban. Komoly fejtörést dkoz elhelyezésük: el ne vesz- szenek, s rendetlenséget se okozzanak. Külön iratszekrény lenne a legjobb megoldás, de ilyent nem tarthatunk kicsinyre szobott lakásainkban. ötletes megoldással találkoztam az egyik ismerősnél. A könyvespolc néhány pontján széles, színes műanyaglapokat vettem észre. Megtudtam, hogy a lapok dobozokat takarnak, ahol a különféle iratokat tartják. Elkészítése rendkívül egyszerű. 2x3 centiméteres léceket kell a könyvespolc mélységének megfelelően leszabni. Majd kifúrjuk a fát és hosszú, erős csavarokkal hozzácsavarozzuk a polchoz. Aljára furnérlemezt csavarozunk, s két- két kicsiny zsanérral felszereljük a két mm-rel hosszabbra szabott műanyaglapokat Azért hosszabra, hogy a nyitáshoz, csukáshoz ne kelljen külön gombot felszerelni. Rajzunkon polcrészletet mutatunk: a nyitott „dobozon” jól látható, miként állították össze, s hogyan nyílik alulról felfelé a lemez-ajtó. Annyi ilyen rekeszt építhetünk könyvespolcunkba, amennyire szükség van. Egyikben a számlákat, másikban leveleinket tarthatjuk, megint másutt kézirát, vagy levélpapír lehet. Fóti Margit (Borhó László rajza) A „könnyű” hús A baromfifogyasxtás előnyei szemhéjat nem simítjuk végig, csak mintha zongoráznánk, ujjheggyel gyöngéden ütögetjük. Az orr bőrének masszírozása annyiból áll, hegy hüvelyk- és I mutatóujjal, jobb- és bal kézzel váltogatva nyomkodjuk és simítjuk a bőrt egészen a száj' sarkáig. Az orcák masszírozásához zárt ujjakkal (csak ä hüvelyket kihagyva) lapos tenyérrel simítjuk a bőrt jobb- és baloldalt, az orrtól indulva, a szem alatt a fülek felé, azután az álltól felfelé, a halántékig. Majd arcbőrünket hüvelykés mutatóujjunk közé fogva csipkedjük, befejezésül pedig tenyérrel végigpaskoljuk. Az áll alatt, a tokásodásra hajlamos részt a kézháttal csuklóból induló mozdulatokkal ütögetjük, majd jobbra- balra a fülek irányába semít- juk. (Ezeknél a mozdulatoknál erőt is kifejthetünk.) A nyak masszírozása fontos a ráncosodás megelőzésére is. Jobb tenyérrel a nyak bal oldalán, bal tenyérrel a nyak jobb oldalán végezzük a masz- százst, függőlegesen felülről lefelé, simító mozdulatokkal. Majd csipkedjük, gyúrjuk a nyak bőrét, ahogyan az arcnál tettük, azután — ugyancsak felülről lefelé — végigpaskoljuk a nyakat Az arcmasszázsnál — kivéve a szemtájékot — erővel végezhetjük a masszírozó mozdulatokat, de csak annyira, hogy ne fájjon. Arcunk masszírozásához elég 10 perc. Ha tehetjük, utána feküdjünk le kissé és hideg kamillás borogatást tegyünk pár percre a masz- szírozott arc- és nyakfelületre. Végül — mielőtt utcára megyünk, semleges nappali krémet teszünk fel vékonyan, utána arcunk felületét és nyakunk bőrét átpúderezzük. A szemöldököt és szempillát be^ 7F L7 m fj a u Vi i m i i t f JL Róka, farkas és a holdvilág Francia mese Történt egyszer, hogy a hosszú csavargásban megéhezett és megszomjazott a róka, az erdőben egy hatat .talált. Amint körbejárta és azon tűnődött, miként oltsa el a szom- ját, letekintett a kútba. Világított a hold, s o róka meglátta a kút vizében a hold képét Azt hitte, sajt van a vízben és nagyon szeretett volna enni belőle. Törte a fejét, hogyan is szerezhetné meg a szép, kövér sajtot. Észrevette, hogy a kút oldalán két nagy vödör csüng, s máris megszületett az ötlet. Beült az egyik vödörbe, az levitte a kútba, mialatt a másik felemelkedett a levegőbe. Amikor a róka a vízhez ért, kereste a sajtot Alaposan csalódott. Vacogó fogakkal gubbasztott a jéghideg vízben és várta a jószerencsét, hogy valaki majd jön és felhúzza a vödröt, mert másképp bizony nem tudott a mély kútból kikecmeregni. Mivel sokáig nem jött senki, hangosan beszelni kezdett: — Jaj, de jó, jaj, de felséges, ilyen jót én még soha nem ettem. Ilyen vacsorát talán még az állatok királya sem eszik! A farkas éppen arra járt s nagyon éhes vott. Fülelni kezdett, vajon ki és milyen ételt dicsérget? Lepillantott a kútba és meglátva a rókát megkérdezte: — Mit csinálsz, komám, a kút mélyében? — Mit? — a róka csettintett a nyelvével —j hát vacsorázom, lakmározom, tömöm a gyomrom. Olyan nagy darab sajtot találtam itt, mint egy malomkerék. Gyere, komám, segíts te is megenni, mert egyedül nem bírom! — Szívesén lemennék — felelt a farkas —, de mondd meg, hogyan? . — Ülj be a vödörbe, amelyik ott fent van a kút kávájánál, kapaszkodj meg jól és meglásd, pár pillanat alatt itt leszel. A farkas a tanács szerint a kávánál lebegő vederbe mászott. A vödör megindult vele gyors iramban lefelé. Mire leért, a róka már fent volt és kiugrott a másik vödörből Azután visszahajolt a kútba és gúnyosan lekiáltott: — Jó étvágyat, farkas koma, meghagyom neked az egészet. — S úgy elszaladt a kút közeléből, mint a megriasztott nyúl a vadász elől. Futott, futott erdőn is túl, mezőn is túl. A farkas tálán még most is lent üldögél a hátban, ha ki nem szabadult valahogyan. Fordítottat Pfeifer Vera Jól sikerült divatbemutatót rendeztek Egerben a Heves megyei kisipari szövetkezetek. Az OKISZ Labor a Párizsban is Bécsben szerepelt őszi-téli modelljeit vonultatta fel. íme három modell — a sok közül. Átmeneti kabát Kiskosztüm, szőrmedíszítéssel Nagyestélyi A csirke, a tyúk, általában a baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik. Ezt mutatják a statisztikai adatok is. 1957-ben hat és fél kilogramm, 1963-ban már ttg és fél kilogramm volt a városi lakosság — fejenkénti -y baromfihús-fogyasztása. A következő tíz—tizenöt esztendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogrammra növekszik. A hús emészthetőségét általában két tényező befolyásolja: az egyik a húsok kötőszövet-, a másik a húsok zsírtartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az izomrostok között, annál nehezebben emészthető. A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötőszövetben szegény, zsírtartalma sem haladja meg — általában — a két százalékot (A kövér sertéshús több mint egy harmada zsír.) A sovány baromfihús csekély zsírtartalma mellett ugyanakkor a legértékesebb tápanyagot jelentő fehérje- tartalom eléri a 22 százalékot is. E fehérjegazdagság teszi kiváló táplálékká a betegek és gyermekek számára. A tyűk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa is csak mintegy öt százalékban zsír, míg a fehérje-tartalom több mint 20 százalék. Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ez csak abban az értelemben igaz, hogy könnyen emészthető. Ha a fehérjékre legjellemzőbb alkotórészek — az aminósavak — mennyiségét összehasonlítjuk, semmiben sem marad él az egyéb húsok között Vitaminokból — különösen a húsokra jellemző Élcsoportba tartozókból, — éppen annyit tartalmaznak, mint a sertés-, marha-, vagy juhhús. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mellett még azt is hozzátesszük, hogy igen sokféle módon készíthetjük el a szárnyasok húsát, minden vitán félül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrabban fogyaszthatunk baromfiból készült ételt. Dr. Lindner Károly krémezett ujjheggyel a pőde- rezés után átsimítjuk, valamint a felső szemhéjat is. KOZMETIKA Arcmasszázs Äz arcmasszázs hibátlan bő- s rfl nőknek is jót tesz: szépít, c mert serkenti a vérkeringést, 1 fokozza az arcbőr rugalmasságát és felüdíti a száraz, vagy £ •fáradt arcbőrt. Minden nő el- i végezheti maga is ezt a jó ha- 2 tású műveletet, ha arcbőre 6 egészséges. (Ha a bőr valami- 8 lyen betegségben szenved, gyulladásban van, nem szabad a masszírozással kísérletezni), j Az arcmasszázshoz mindé- t nekelőtt gondosan megmossuk i kezünket és letisztítjuk arc- • bőrünk egész felületét (lemosó- j krémmel, vagy növényi olajjal f a száraz bőrűek: szappanos- c vizes mosakodással a zsíros bő- 4 rűek). A hajat kössük le, (a füleket is), hogy arcfelületünk j szabad maradjon, egészen a ] homlok záróvonaláig, a hajtő- 1 ig. Ezután tenyerünket beken- : jük zsíros krémmel. Zsíros bő- * rűek hintőporral szórják be te- nyeVüket). A homlok masszirozása: ösz- szezárt ujjakkal, lapos tenyér- 1 rel, a homlok közepéről indul- ; va, jobb és bal felé (jobb és , bal tenyérrel), a haántékig 15—20-szor végigsimítjuk a ; bőrt. Majd zárt ujjhegyekkel, a két szemöldök közétől indulva, ív alakban a fülek felé simítjuk a homlok bőrét Ezután . bal kezünk hüvelyk- és mutatóujjával kissé megfeszítve a homlok bőrét, felfelé húzzuk s ugyanakkor jobb ke- , zünk ujjhegyeivel, köröző mozdulatokkal, a középvonalról indulva, előbb a jobb, majd a bal halánték felé dörzsölget- jük és ütögetjük. A szemtájékon vékony és érzékeny a bőr, itt csak egészen enyhe masszázst alkalmazzunk. Szemünket behunyjuk, összezért ujjakkal az orrgyöktől indulva, a felső szemhéjat ívalakban a szemzugig többször átsimítjuk. Az alsó I
