Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
A hétköznapok nyelvén I deológia? Magas az A nekünk. Hisz’ ki se tudjuk mondani... — hangzott el e mondat szövetkezeti korri- munisták taggyűlés előtti beszélgetésénél. S hogy az élet — látszólag — igazolja is ezt a megállapítást, egy másik taggyűlésen, egy állami gazdaságin, ahol az ideológia és a gazdaság kapcsolatáról, kölcsönös egymásra hatásáról beszélt a pártszervezet titkára, — jóformán nem is akadt hozzászóló. Csak olyan, aki a végén megjegyezte: „Az ideológiával foglalkozzanak az ideológusok .. Egyébként ki tudta mondani! Kétségtelen, hogy bizonyos fogalmak, kategóriák az eltelt évek során, nemegyszer a helytelen, az elvont fontoskodó magyarázás miatt valósággal misztifikálódtak, olyan „elegáns” köntösbe bújtak, hogy a mindennapok „egyszerű” öltözékét viselők vagy hátat, vagy fejet hajtottak előtte, — csak éppen nem értették a lényegét. Ki tagadná, hogy a marxizmus—le- ninizmus eszméi, forradalmi tudománya sok tekintetben és sok esetben valóban széles körű és megalapozott tudást, műveltséget, általános és politikai iskolázottságot igényel, hogy ne csak értsük, de megértsük, alkalmazni is tudjuk az élet, a társadalom különböző helyzeteiben. S azt is naívság lenne állítani, hogy bár dolgozó népünk az eltelt évek, évtizedek alatt egyre gazdagodóbb iskoláját járta és járja az igazi társadalom felépítése tudományának, ma már mindenki otthonosan mozogna mondjuk a marxista filozófia, vagy gazdaságpolitika, komplex tudományában. Ám mégis bízvást elmondhatjuk. hogy a marxi—lenini tanítások „aprópénze”, e tanítások gyakorlati átültetése, az ideológia „kimondása” és az élettel való nagyonis gyakorlati, mindennapos kapcsolata egyáltalában nem érthetetlen, korántsem elvont! Minden azon múlik, hogy akik magyarázzák, hogyan teszik ezt, hogy akik taggyűlési, pártnapi, vagy egyéb rendezvények előadóiként a dolgozók elé állnak, a mindennapi munka nyelvére tudják-e, akarják-e „lefordítani” az ideológiát. A párt ideológiai irányel- vei többek) között rendkívül világosan és egyértelműen szögezik le: a harc legfontosabb területe most a gazdasági szervező, irányító munka, — gazdaság. Az irányelvek valóra váltását fejezi ki, segíti a párt decemberi határozata, az a határozat, amely hosszú évek óta talán a legnépszerűbb, a legnagyobb tömegigenlést kiváltó útmutatás volt. Ennek a határozatnak szellemében dolgozott és dolgozik most már hosszú hónapok óta az ipar, a mezőgazdaság, azt segíti a kul■elég?” — érdeklődött a titkárnő. — Soha nem lehet elég belőle — hangzott a komor válasz. A titkárnő ezek után lábai csodálatában merült el. Sikeresen múlt az idő, és el kell ismerni, hogy ebben a papírsivatagban a hölgy lábai jelentették az egyetlen vigaszt. „Micsoda ronda idő” — állapította meg a búűző lábak tulajdonosa, „egyszer megyek végig az udvaron és máris csupa kosz lesz a cipőm. ’ Az írógépasztalból néhány papírívet vett elő, és tisztítani kezdte vele a cipősarkát. Megjött Schlenkermann. Mielőtt azonban egyáltalán megszólíthattam volna, valaki feltépte az ajtót és beüvöltött: „Füstölt ángolna van a büfében!” A titkárnő és a lyukasztós ember kirohant, mintha légiriadó volna. Schlenkermann kicsit csodálkozva csóválta a fejét, majd íróasztalához ült. SZÓLNI AKARTAM, amikor berontott a titkárnő, a lyukasztós és még két teljesen ismeretlen alak, s azzal a, felkiáltással, hogy „Majdnem elfelejtettük a csomagolópapírt!, kirángatták az írógépasztalból a papírkészlet utolsó maradványait, s amilyen gyorsan jöttek, el is tűntek. — Éppen volt itt valaki az előbb egy ésszerűsítési javaslattal. .. — mondtam. Schlen- kermann turkált az asztalán lévő papírok között: — Itt csak egy üzenet van. Ami egyébként a kérdését illeti: az észturális, a politikai tevékenység a legmagasabb szervektől a legalsóbbakig. S ha ennek a határozatnak tükrében., a közvetlen környezet, a munka optikájában fogalmazzuk meg az ideológiát: a hétköznapok nyelvére fordított fogalom nagyon is érthetővé válik. Nem sok értelme van az akármilyen lelkesen dühödt szidásnak a kispolgáriságot illetően. Nyilván, sokak számára ez aligha mond többet egy ugyan gyakran hallott, éppen ezért már kissé unott közhelynél, amelyet talán úgy találtak ki, s ha már kitaláltak, akkor használnak is, — nehogy kárba vesszen. De ha arról van szó, hogy a kispolgáriság többek között trehányságot, lógást, felelőtlenséget, önzést is jelent, már világosabb a fogalom, már valahogy megfogha- tóbbá válik az ideológiai. Mert kispolgáriság ám a javából annak a 'traktoristának az esete, aki annyit nem törődött a gépével, hogy a csavarokat meghúzza és egyszerűen kiesett a traktor első kereke, amikor éppen szántani indult volna ... Mert kispolgáriság a javából annak a boltvezetőnek az esete, aki kész volt leltárt hamisítani is, hogy csalásait leplezze; vagy: a kispolgári ideológia, szemlélet veszélyességét igazolja, hogy egyesek meglopják a szövetkezeli vagyont, hogy a közös gazdaságban gondosan kerülik a munkát, de a háztáji centiméterre be van kapálva ... Cajnos, sok az ilyen példa és ezekkel a példáikkal, mint helyi érvekkel nagyon is egyértelműen, világosan meg lehet magyarázni, mit értünk mi végül is ideológia alatt. A gyöngyösi járás kommunistái ezekben a napokban dolgozták fel az ideológia és a gazdaság kapcsolatának kérdéseit. Ugyanebben a járásban másfél ezer ember vesz részt a szervezett pártoktatásban. De hozhatnánk más j sírást is példának és igazolásnak, hogy kommunisták és pártonkíviüiek mind nagyobb számban kapcsolódnak be az ideológiai kérdések tanulmányozásába, nagyobb és szerteágazóbb az érdeklődés olyan problémák iráht is, amelyek a közelmúltban még távolállóknak tűntek az egyszerű emberek számára. Egyik oldalon tehát egy bizonyos tanácstalanság egyáltalán az elvi kérdések és problémák megérthetőségiével szemben, a másik oldalon — és ez nem ellentmondás, ez a belső fejlődés törvénye — gyarapodó, mélyülő érdeklődés. Mindez együtt .is azt igazolja, hogy a gazdaság fejlődése megteremti a lehetőségét a tudat formálódásának, hogy aztán a tudat tovább lendítse, fejlessze a gazdaságot. Azt hinni azonban, hogy ez valamiféle perpetuum mobile, amelyet csak egyszer, szerűsítési javaslatokat azonnal elbíráljuk. Nyomasztó csend ült a szobára, Schlenkermann papírjaival zörgött, s nekem hiányozni kezdett a lyukasztó monoton hangja. valamikor megindítani kellett, s aztán kölcsönösen erősítve egymást, a fejlődés halad a maga útján, nemcsak gyerekes, de veszélyes elképzelés is. A gazdasági élet, az életszínvonal, a szocializmus építésének, a béke védelmének minden sikere igazolja, szó szerint materá- lisan igazolja az elvek helyességét, illetőleg alapot ad arra, hogy formálódjék a tudat, hogy új tettekre ösztönözze a dolgozó tömegeket. IA e minden visszásig, " amely látszólag nem igazolja, sőt ellentmond az elveknek, ellent az ideológiának, fékezően is visszahat a gazdaság és a tudat fejlődésére. A közelmúltban egyik kommunista gazdasági vezetőnk ügye került a széles nyilvánosság elé, aki megsértette a kommunista erkölcsöt, elvtelenül viselkedett, elnézte és gerinctelenségből segítette is a szabálytalanságokat. A közvélemény hihetetlenül élesen reagált minderre, s a vezető felelősségre vonásában éppen az ideológia igazolását látta. Elmondták azonban azt is, hogy már előbb kellett volna rendet teremteni, mert sokan vélekedtek úgy, hogy lám nem esnek egybe a szavak a tettekkel... Több más eset is igazolja, hogy az emberek tudati fejlődését meszemenően befolyásolja közéletünk még meglévő és nem is kevés visszássága, — különösen, ha a feltárt hibákat nem követi intézkedés, ha olyat látnak, tapasztalnak, hogy éppen ellenkezőleg, eltussolni ; igyekeznek oyan hibákat, amelyek pedig gyors intézkedést követelnének. Nem véletlenül állapítják | meg az irányelvek: „Az ideológiai felvilágosító munkában és propagandában sok helyütt érződik még a régi beidegződés, annak a szemléletnek maradványa, amely — elszakítva az elméletet a gyakorlattól — a konkrét viszonyok és feladatok beható elemzése nélkül, az ismert tételek puszta ismételgetésével operál..." M L ’ em általános frázisokra, kategóriák, formulák és fogalmak „magas szintű” fejtegetésére van szükség — természetesen nem a tudományos munkáról, nem a nagyon is fontos elvi alkotó vitákról van szó —, ha az ideológiát közel akarjuk azokhoz vinni, akikért elsősorban van, hanem gyakorlati, kézzel fogható érvekre. És tettekre! Ideológia? Magas ez nekik? Dehogy az: az ideológia végtére is nem más mint az elvek mindennapi gyakorlata, vagy ha úgy tetszik, a mindennapok gyakorlatának elve, társadalmunk eszméinek összefüggő rendszere. ALMASZÜRET KISKORÉN Gyurkó Géza magoltuk, nehogy bepiszkoljon valamit a zsírja. — Állítólag leadtak itt egy ésszerűsítési javaslatot — mondta Schlenkermann. A titkárnő gyilkos tekintetet Szerencsére megjött a titkárnő és a lyukasztómester, óriási csomagokat emelve a magasba. Tekintetük diadalittas volt. — Ez legalább öt kiló — jegyezte meg Schlenkermann. — Dehogyis — mondta a titkárnő — csak éppen jól becsovetett rám és kutatni kezdett. Bekukucskált mindenhová. Még a lyukasztós ember is segített neki. Schlenkermann sem maradt tétlen. — Maguk vadonatúj gépírópapírba csomagolják az án- golnát? ősz van. Süt a nap, de azért hűvös csípős az idő. Különösen így kora délelőtt, amikor a nap sugarai még nem boldogulnak a hideg levegővel. A fák hullajtják leveleiket, szél söpör végig a poros utakon. A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet almaválogató asszonyait azonban nem zavarja a hűvös idő. Egy kicsit melegebben öltöztek, meg ha valaki dolgozik, akkor nenn nagyon ér rá fázni. Színes kendőkben, hosszú sorban ülnek az asszonyok. Körülöttük rengeteg láda, abba válogatják, osztályozzák az almát. Különböző nagyságú, kerek lyukak vannak egy falemezen — ez a munkaeszközük. Gyorsan halad a munka, de az idő is, hiszen beszélgetnek, nevetgélnek * munka közben. Friss szél jön a Tisza felől lobogtatja a színes kendőket. Távolabb egy hatalmas ládarengeteg tövében áll a mérleg. Teherautókról pakolják le a ládákat, teszik rá a mérlegre. Szabó Gábor kertész szakavatottan mérlegel, közben beszélgetünk. — Nagy a területünk, 151 hold termő almánk van. A szedést most fejezzük be. Mintegy három hétig tartott, százötvenen dolgoztunk. A — KÜLÖNBEN GUSZTUS-! TÁLÁN volna — szólt csodálkozva a titkárnő. Schlenkermann óriási kar-; tondobozra bukkant, amely telis-tele volt apró, kerek papírdarabkákkal. — Ez meg micsoda? — Ja, persze... — szólalt! meg a lyukasztós zavartan —( ugyebár... egy csomó papírdarabka, ugyebár. — Azt én is látom — fújt] Schlenkermann. Mire való? — Ugyanis... — mondta a másik — az öcsém megnősül,! legénybúcsút tart és ahhoz... — Legénybúcsú! Hallani isj rossz! Haladó emberek vagyunk és nem szabad részt | vennünk ilyen szertartáson. | De minek oda a papír? — Ugyanis... be akartam1 szállni valamivel és gondol-( tam, beszállok konfettivel. — Szerencsétlen! — kiáltott: fel Schlenkermann. Bizonyára1 maga csinált konfettit az el-l tűnt ésszerűsítési javaslatból. Nem, Schlenkermann kolléga, ez kizárt dolog. Ha akarja,! leteszem a főeskűt magának, j hogy kizárólag teljesen tiszta; új papírt használtam fel. ÉN EKÖZBEN MEGTALÁL-1 TAM az észerűsítési javaslatot a papírkosárban és Schien- j kermann kezébe nyomtam. — Na, ugye — szólt a titkár-1 nő — nem megmondtam, hogyj itt semmi sem vész él? Sürgősen elköszöntem. A1 titkárnő komoran nézett rám,i s azonnal tudtam, hogy örökre eljátszottan nála esélyei-1 met. j Fordította: Zilahi Judit : munka java azonban még hátra van, a válogatás, osztályozás, mérlegelés, csomagolás, meg a szállítás. Sajnos az árvíz idején ötven holdunkat elöntötte a víz, úgy kellett leszivattyúzni. — A termés? — hát úgy 56 mázsa holdanként. Főleg jonatán, de más fajták is vannak. Nagy a munka, most is * dolgozunk vagy százan. Hatva- nan válogatják az almát; a többiek a szállításnál vannak. Egymás után fordulnak a teherautók, az emberek rakodnak, rakják föl a megrakott ládákat. Faragó András MÉK megbízott mindenhol ott van, tanácsokat ad, irányítja a rakodást. — Gondosan kel csomagolni és rakodni, hogy ne törjön, ne sérüljön meg a gyümölcs. — Hová kerül a kiskörei alma? — Nagy része az egri és a gyöngyösi MÉK-raktárakba, de tíz-tizenöt vagonnal Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba is szállítunk. Mindkét országban kedvelik a magyar gyümölcsöket, hiszen ízletesek, nagy vitamin tartalmúak. A gyatra, gyenge minőségű gyümölcsöt meg a konzervgyárakba szállítják. Szabó Gábor kertész elmondja, hogy az idén nagy eredményt értek el a társadalmi tulajdon védelmében. Mindenki vigyáz a gyümölcsre,' kevés a hulladék. Meg tavaly jó néhány mázsának lába kelt. Az idén már nem, mindenki vigyáz a közösre. Válogatják az asszonyok a* almát. Szívesen dolgoznak, hiszen naponként megkeresik a hatvan forintot. Szaporodnak a ládák. Az exportra kerülőkre ráragasztják' a színes papírcsíkokat, s a kiskörei alma megindul az NDK, Csehszlovákia felé. Kaposi Levente. Völgyzáró gát épül a Bükk alján Termékeny, alkotó munka folyik. Szolnokon a Közép-Ti- sza vidéki Vízügyi Igazgatóság tervezési o'-ztályán. Az új vízügyi létesítmények tanulmánytervein, kivitelezési dokumentumain dolgoznak a mérnökök és technikusok. — Heves megyétől egész Bács megyéig terjed a hatáskörünk — mondotta Szalóki József, a tervezési osztály vezetője. Apparátusunk segít azoknak a megyéknek, amelyek hozzánk fordulnak egy-egy létesítmény tervdokumentációjáért. Az osztályvezető asztalán rajz, térképvázlat fekszik. — A Bükk alján létesülő völgyzáró gát és öntözőtelep műszaki rajza — mutat rá a finom árnyalattal rajzolt papírok sokaságára. — A Dovaji Egyetértés Termelőszövetkezetnek — domborzati fekvésénél fogva — régi gondja a mezőgazdasági öntözés megvalósítása. Tervező gárdánk arra kapott megbízatást, hogy segítsen a problémát megoldani. A helyszínen részletes vizsgálatot végeztünk. A megoldás szinte magától kínálkozik. Az itt látható terveink szerint a tsz területén levő, két hegy között csaknem nyolc és fél méter magas gátat kell emelni. A völgyzáró gát mesterséges tóban gyűjti össze a hegyekből lezúduló vizet. A mesterséges tó nagyságát 47 hold kiterjedésűre terveztük. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 780 ezer köbméter vizet foghatunk fel öntözés céljára. Ez a tóegység a Bükk-hegység 27 négyzetkilométer nagyságú területéről gyűjti majd össze a vizet. A tervezési osztály vezetőjével folytatott beszélgetésből megtudtuk azt is, hogy kidolgozták a termelőszövetkezetek öntözési tervét is, amelyhez az imént említett vízgyűjtő szolgáltatja majd a vizet. Ötszázötven holdas területen a talajba épített csőrendszerrel, 50 holdon pedig hordozható esőz- tető berendezéssel végezhetik majd az öntözést. A jelentős természetátalakító munkára — az eddigi számítások szerint — 8,5 millió forintra lesz szükség. Ebből a pénzösszegből már arra is jut, hogy elektrpmos szivattyútelepet állítsanak üzembe, amely az öntözési idényben másodpercenként 12 atmoszféra nyomással 126 I’ter vizet szolgáltat a megzőgazda- ságnak. A helyi szervek ötletességén múlik majd, hogy a szép környezetben létesítendő mesterséges tavat szórakozásra, üdülésre, esetleg fürdőzésre vagy sport céljaira is felhasználják. A tervet kivitelezésre az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnak adják majd át. — Az öntözési tervek elkészítésén kívül az ivóvíz-helyzet javításához is nyújtunk segítséget Heves megyének — tájékoztatott Szalóki József. — Apc községben régi probléma a megfelelő mennyiségű és jó minőségű ivóvíz szolgáltatása. Az új törpe vízmű kivitelezési tervét már elkészítettük. A hárommillió forint értékű törpe vímű két ütemben épül meg. A mélyfúrású kutakból nyert vizet hid- roglóbusz segítségével juttatjuk el a község szinte valamennyi utcájába. A cél az, hogy a három és fél ezer lakosú község minden 300 méteres területére jusson egy artézi közkút. Atkár és Tarnaörs község vízellátása érdekében is megtettük az első lépéseket. Az év végéig mindkét község Ivóvíz-hálózatának tanulmányterve befejezést nyer. Atkáron 1,7, Tarnaörsön 2,3 millió forint lesz előreláthatólag a vízszolgáltató kombinát építésének költsége. Mindkét helyen mélylároló létesítését, hidroglóbusz felállítását tervezzük. A víz azbeszt nyomócsöveken jut el a kifolyókig. A törpe vízműnek korszerűségére jellemző, hogy a vízszolgáltató egységek kapcsolását automatikus és félautomatikus rendszerrel végezhetik. A két község vízmüvének kivitelezési terve a jövő év első felében készül el. A tervek végrehajtása megváltoztatja a fal-' vak kommunális helyzetét. Többek között lehetőség lesz arra is, hogy a régi és az épülő új lakások fürdőszobáiba, konyháiba is bevezessék a vizet — fejezte nyilatkozatát Szalóki József. Endrész Sándor