Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

MöLNÁk ENDRE: A propagandamunka növekvő jelentősége A ki csak alapfokon is megismerkedett a marxizmussal, emlékezetébe véste Marx összegező gondo­latmenetét, amellyel „A poli­tikai gazdaságtan bírálata”-nak előszavában klasszikus tömör­séggel kifejti évtizedeken át tartó tanulmányainak végső eredményét: „Az anyagi élet termelési módja határozza meg általában az élet társa­dalmi, politikai és szellemi fo­lyamatát. Nem az emberek tu­data az, ami létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, ami tudatukat meghatároz­za." A társadalmi lét az el­sődleges, a meghatározó, amely a társadalmi tudatban vissza­tükröződik. Ebtől azonban nem következik, hogy a tudat passzív következmény és az sem, hogy az emberek világ­nézete, gondolkodása mindig összhangban van társadalmi létfeltételeikkel, automatiku­san együtt változik a társadal­mi körülmények átalakulásá­val. A társadalom szocialista át­alakulása, a szocialista forra­dalom előrehaladása nem jár együtt automatikusan a tudo­mányos világnézet, a marxiz­mus—leninizmus általános el­terjedésével. A közvetlen ta­pasztalat önmagában nem ve­zethet a társadalmi folyamatok tudományos megértéséhez. A társadalmi fejlődés lényeges, meghatározó törvényszerűségei nem nyilvánulnak meg ugyan­is közvetlenül a jelenségekben, nem a felszínen helyezkednek el, hanem mélyebben fekszenek. A Curie házaspárnak a szű­rökére tonnáiból kellett „kihá­moznia” a rádium alig érzé­kelhető mennyiségét. Marx­nak pedig a társadalmi törvé­nyek feltárásához „a tények Mont Blanc-jának” összegyűj­tésére és a materialista dia­lektika finom műszerével való elemzésére volt szüksége. A közvetlen tapasztalat szűk, korlátozott és szükség­képpen igen ellentmondásos. A szocializmust építő ma­gyar társadalomban, ebben az átalakuló, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó társadalomban, a fejlődés uralkodó, erősödő szocialista vonásai mellett je­len vannak még a múlt marad­ványai, hatnak antiszocialista tendenciák is. A társadalmi viszonyok szocialista átalakí­tásának folyamatában elkerül­hetetlen az átmeneti formák alkalmazása is, szükségszerű- ek a kompromisszumok. Ezek­nek meg nem értése, továbbá a szocializmustól idegen, vele »ellentétes jelenségek és ten­denciák, hamis felfogásokat »erősíthetnek. Társadalmunk­éban előfordul, hogy egyes kis­iparosok, kiskereskedők, a ^szolgáltatási ágazatok egyiké- ; ben-másikában dolgozók olyan fónagy jövedelemhez jutnak, »amely nem arányos társadal­milag hasznos teljesítményük­kel. A bürokrácia rideg labi­rintusában gyakran elapad a kezdeményező kedv, protekció, vagy korrupció révén egyesek méltatlanul jutnak előnyök­höz. Ilyen jelenségek, továbbá a társadalmi termelés és el­osztás megszervezésének, el­lenőrzésének fogyatékosságai oda vezetgetnek, hogy egyes emberek — tévesen —, a múlt maradványaira, vagy a jelen tünékeny, átmeneti, a fejlődés fő irányával ellentétes jelen­ségeire, viszonyaira orientá­lódnak. Azok a vélekedések, amelyek bizonyos antiszocia­lista jelenségekből, tendenci­ákból tápot kapnak, — külö­nösen, ha követelésükhöz pil­lanatnyi anyagi előnyök fű­ződnek, vagyis, ha a gyakorlat igazolni látszik helyességüket, — ideig-óráig egyes társadal­mi rétegeknél fölébe kereked­hetnek a tudományos világné­zetnek, és a társadalom közös, elsőrendű érdekeivel egybe­hangzó szocialista eszmények­nek és követelményeknek. A magyar társadalom az elmúlt két évtizedben gyökeresen átalakult Megvál­tozott a társadalmi osztályok jellege, az osztályok kapcso­lata, viszonya. Hatalmas mére­tű társadalmi mozgás van fo­lyamatban. Gyors ütemben nőtt, a munkásosztály száma, képzettsége és szervezettsége. Kibontakozik a kultúrforrada­lom, átalakul a falu. A tár­sadalom tagjainak óriási többsége szocialista viszonyok között dolgozik, megváltoztak munka- és életkörülményei. Az emberek azonban gondol­kodásukban, erkölcsi felfogá­sukban, világnézetükben sok mindent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik ala­kítottak ki, amit az elmúlt rendszer népellenes, uralkodó ideológiája plántált beléjük. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy társadalmunk nincs izolálva a külvilágtól. S a világban gigászi küzdelem folyik a szocializmus és a ka­pitalizmus között. S a kapita­lista világ, az imperializmus erői, minden eszközt és utat fel­használnak, hogy gátat emel­jenek a szocializmus terjedésé­nek, aláássák, felboml^sszák a szocialista országok társadalmi rendjét, visszafordítsák őket a kapitalizmus útjára. Az impe­rializmus egyetlen pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalis­ta restaurációról, a nemzeti felszabadító, antiimperialista, demokratikus és szocialista küzdelmek elnyomásáról. Eb­ben a törekvésében a háborús agresszió, a provokációk, a né­pek elleni erőszak eszközeit párosítja, főként a szocialista országokkal szemben, az esz­mei-politikai fellazítás taktiká­jával. S ezzel számot kell vet­ni. Az imperialista hatalmak ideológiai diverziája nem ma­rad teljesen hatás nélkül a mi társadalmunkra sem. A tudatban a lét tükröződik, de az, hogy hogyan, magának a tudatnak az állapotától is függ. Ahhoz, hogy a tükör­kép valósághű legyen, a tük­röt is csiszolnunk, gonddal) hozzáértéssel, finomítanunk kell. Csak a marxista világnézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek szá­mára, hogy megfelelően tájé­kozódjanak a társadalmi élet szövevényes, gyakran ellent­mondó jelenségei^ folyamatai között. Ennek a világnézetnek fényében kirajzolódik a jelen­ségek valódi, lényegüknek megfelelő ábrázata; erre épül a megingathatatlan szocialista meggyőződés, ebből merít új meg új ösztönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. A szocialista tudatosság ** aktív szerepet játszik. A marxizmus—leninizmus a cselekvés vezérfonala. Társa­dalmiméretekben a szocialista forradalom tudományos alap­1 Új utat nyit az építészetben a HUNGALU Az építészet új iránya, az építőelemek üzemi előre gyár­tása, a helyszíni építőmunka csökkentése, a tipizálás, az építés szerelő jellegének foko­zása, ráterelte a figyelmet az alumínium építőipari felhasz­nálásának új lehetőségeire. Az erre vonatkozó próbál­kozások 1957-ben kezdődtek az Alumíniumipari Tervező Inté­zetben. Az ALUTERV szaba­dalmaztatta a HUNGALU-tí- pusú épületeket és kísérleti házakat tervezett. Az első egy­két kísérleti jellegű HUNGA LU-épület biztató eredményei után az Alumínium Alkalma­zástechnikai Központ az igé­nyek, a szükségletek és lehe­tőségek egybehangolásával szélesítette a HUNGALU-szer- kezetek építési területét, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pedig erkölcsi és anyagi támogatással járult hozzá a HUNGALU-építkezés további lehetőségeinek kiter­jesztéséhez. A HUNGALU-házak vas­szerkezet nélküli, önhordó fal­lal, illetve tetőpanellel épül­nek, ezért gyorsan összeszerel­hetek és szétszedhetők, a pa­nelkeretek és a tetőpanel hossztartói, kereszttartói hord­ják, adják át az önsúlytól, hó­tól, széltől, stb. eredő terhelé­seket A HUNGALU-háznak anyagtakarékosságból nincs hagyományos alapozása, alap­jául különleges cövekelt acél­gerendák szolgálnak. A pane­leket különleges ékescsapos szerkezet kapcsolja össze. Az elemek méretét, súlyát, úgy szabták meg, hogy összeállítá­sukhoz nem kell gépi beren­dezés. A fapanelek, tetőelemek külső burkolata tetszetős, pré­selt, domborított, vagy hullá- mosított, jó minőségű, könnyű alumíniumlemez. A belső bur­kolatokat farost-lemezzel, mű­anyagokkal, dekorit-lemezzel, termonit műgyanta-habbal, HUNGAROCELL hőszigetelő lappal, papírbakelittel kombi­nálják. Az ablakokat újabban termopán rendszerű, légszige­telésű lapokkal üvegezik. Tizenhat év történelem 1949. október 7-én, 16 évvel ezelőtt született meg a törté­nelem első német békeálla­ma: a Német Demokratikus Köztársaság. Tizenhat év a történelem nagy óráján nem számottevő idő, azonban ha visszatekintünk a Német De­mokratikus Köztársaság ti­zenhat éves múltjára, megál­lapíthatjuk: ez az időszak sorsforduló volt az NDK éle­tében; a szocialista építés időszaka, amely megnyitotta népe számára a kommunista jövő gyönyörű távlatait. Tizenhat évvel ezelőtt azon a német földön, ahol koráb­ban a világtörténelem legso­vinisztább, Iegreakciósabb, nyílt terrorista diktatúrája, a fasizmus uralkodott, a nép hatalma jött létre és demok­ratikus állam alakult ki. Fel­számolták az utóbbi ötven évben két világháborút is ki­robbantó finánctőkés társa­dalmi rendet és a dolgozó nép jutott uralomra, ahol a munkásosztály vezetésével, szüntelenül gyarapodva, a testvéri országokkal együtt menetelve haladnak a kom­munizmus felé. Csak így, ilyen körülmé­nyek között következhetett be az a hatalmas fejlődés, amely­nek eredményeként ma már az NDK ipara annyi termé­ket állít elő, mint 1936-ban az egész Németország. Ez év első felében, az elmúlt év hason­ló időszakához viszonyítva, az ipart termelés 6,7, a munka termelékenysége 6,4 százalék­kal emelkedett. Ugyancsak jelentős eredmények szület­tek a szocialista mezőgazda­ságban is. Az elmúlt évben az eddig legnagyobb hozamo­kat értek el, amit valaha is mértek a mezőgazdasági ter­melés területén. Ma az NDK a világ első tíz ipari hatalma között foglal helyet és több mint száz or­szággal kereskedik. A Ma­gyar Népköztársaság egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az NDK, külkereske­delmünkben a harmadik he­lyet foglalja el. Gépeket, be­rendezéseket, mezőgazdasági és ipari fogyasztási cikkeket exportálunk az NDK-ba, gép! berendezéseket, vegyi anya­gokat, műtrágyát, és ipari fo­gyasztási cikkeket importá­lunk. Kapcsolatunk, együttműkö­désünk az NDK-val állandó­an fejlődik, mert országaink- kormányaink és pártjaink kö­zött teljes az egyetértés an alapvető politikai kérdések­ben. Valljuk, hogy a máso­dik világháború befejezése után húsz évvel szükséges a német békeszerződés megkö­tése, Nyugat-Berlin helyzeté­nek rendezése, mert ezzel nemcsak felszámoljuk a má­sodik világháború utolsó ma­radványait, hanem biztosít­juk a jelen békéjét is. Minden jót kívánunk az év­fordulón az NDK népének: a a Német Szocialista Egység­párt vezetésével sok sikert at béke biztosításának, a szo­cializmus győzelmének útján. XIpBJSMG 3 1965. október 7., csütörtök SZÜRETI KILÁTÁSOK AZ IDEI esztendőt meteoro­lógiai szempontból a sokévi átlagtól erősen eltérő, rendkí­vüli időjárás jellemezte. Az időjárás szélsőségességét az egész mezőgazdaság megérezte, de az erősen szőlőtermelő pro­filú Eger város határában első­sorban a szőlő fejlődésében le­het észlelni a legnagyobb el­tolódást. A szőlő — mint isme­retes — sok meleget és nap­fényt és viszonylag nem sok csapadékot igénylő növény. Az idei esztendőt pedig főként a rendkívüli sok csapadék és vi­szonylag kevés hő- és napfény­mennyiség jellemezte. Az idei rendkívüli csapadék­hullás jelentős peronoszpóra- fertőzéssel és kártétellel is járt. A vegetációs időszak alatt (V. 10—IX. 30-ig) ez ideig 448 mm csapadék hullott, holott ugyan­ezen időszak alatt a 12 éves át- lagfeljegyzés 327 mm-t mutat. Sajnos ezen a nagy csapadék­hullásból a zöm (127,1 mm) éppen a legkedvezőtlenebb idő­szakban, a szőlő zsendülési és érési hónapjaiban, augusztus­ban és szeptemberben hullott le. A hosszú tél után a tavasz későn hozta meg a szőlő faka- dását, május 10-e körül és így a sokévi átlagtól közel egy hó­nappal maradt el. Ezt a nagy késést sajnos a további mérsé­kelt hő- és fénysugarú tavaszi és nyári hónapok nem, vagy alig tudták helyrepótolni. Emiatt a szőlők érési állapota ritkán tapasztalt elmaradást mutat jelenleg is. A cukorfok­próbamérések fajtánként vál­tozóan 10—16 cukorfokot ered­ményeztek szeptember végén. Ez egyáltalán nem biztató ígé­ret a várható minőségek ala­kulására. A helyzet ugyanis az, hogy szeptember hó végére rendszerint a szőlők érési álla­pota a koraérő borszőlő-fajták­nál (mézes fehér, M. Ottonel, Leányka, Medoc Noír, Oportó) normális évjáratokban a töké­letesség határát szokta érinte­ni, csupán a később érők (Olasz rizling, Kékfrankos, Kadarka, stb.) miatt húzódott egy-két héttel későbbre a szüret ideje. ILYENFORMÁN önként adó­dik a kérdés, hogy mi lesz a szőlők beéredésével és ennek következtében a szüreti minő­ségekkel? A szőlő vegetációs fejlődésének, valamint normál beéredésének feltételei meg­határozott hő- és fénymennyi­ségekhez vannak kötve. Az ezektől történő- lényeges eltérés érezteti hatását a szőlőéré» minőségében is. Kísérleti tele­pünkön végzett 12 éves mete­orológiai ilyen arányú adatfel­jegyzések szerint a szőlő vege­tációs időszakában (rügyfaka- dástól szüretig) 3120 C fok hő­mérsékletet és 1388 napfény­órát igényel a tökéletes beére- déshez. Az idei esztendőben ezen időszakig (szeptember vé­géig (2515 C fok hőmennyisé­get és 980 napfényórát mér­tünk, ami azt jelenti, hogy az általános szüretig hátralévő egy-két októberi hét alatt ezt a jelentős hátrányt behozni nem, vagy aligha lehet. A nagyobb szőlőterülettel rendelkező állami és célgazda­ságok, valamint termelőszö­vetkezetek — a szürettel októ­ber végéig nem várhatnak, mivel a szüret időtartama szá­mos hétig, esetleg egy hónapig is elhúzódik. De nem várhat­nak a beérés érdekében az eset­legesen beálló esőzések és az emiatt bekövetkező rothadások elkerülése érdekében sem. Emiatt a szüretet legkésőbb október közepén meg is szok­ták kezdeni. Amennyiben to­vábbra is derűs és viszonylag-; meleg októberi heteink lennének és jelentős rothadást okozó csapadékhullás nem jön közbe, úgy október közepére vagy október második felére —* véleményem szerint — a sző­lők cukorfoka nagy általános­ságban 16—18 cukorfokig is feljavulhat, a szüretet meg kell kezdeni. ENNÉL JOBB minőségi ered­mények előreháthatólag csak egészen szórványosan, ritkán adódhatnak majd, csak a kivá­lóbb fekvésekben telepített mi­nőségi fajtáinknál, ezért nem lesz érdemes tovább kockáztat­ni... Dr. I’só Andor Kétezer-ötszáz tv, nyolcezer rádió;;: Látogatás a füzesabonyi rádió- és tv-javítóban töltenünk egy felvételi jegyet is, amelyre ugyanazokat írjuk rá, ami a számlán van. Fölös­leges papírmunka. Hiszen a ja­vítás idejéből megy. Úgyis van elég adminisztráció, azt is nekünk kell végezni. Egy dol­got kétszer is kérnek tőlünk... Sok panaszt, dicséretet kap­tak már a részleg dolgozói. Ér­dekes, hogy a hagyományos GELKA-panasz, az alkatrész- hiány Füzesabonyban nem je­lentkezik ... — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk a GELKA- val szemben, ha nincs alkat­részünk, akkor készpénzért vásárolhatunk. Számtalanszor előfordult már, hogy a köz­ponti raktárban nem volt egy- egy alkatrész, így megvettük az üzletből. Lényegesen csök­ken a javítási idő, hiszen al­katrészt egy hónapban csak egyszer rendelhetünk és azt sem biztos, hogy megkapjuk. Most vettünk PY-csöveket, kértünk Pestről, ott nem volt, így vásároltunk. — Nem lenne itt komolyabb baj, ha a ktsz vezetői jobban megértenének és segítenének bennünket. A javíttatok »lig­áiig panaszkodnak, igyekszünk mindent határidőre kijavítani, csak a kocsiproblémán és az adminisztráción kellene változ­tatni ... | 2500 TELEVÍZIÓ- és 8000 rádiótulajdonos érdekében. 1 JL j. — Ez év áprilisáig Füzes­abonyban nem javítottak ga­ranciális készülékeket. így Gyöngyösre, Hatvanba, Heves­re, vagy Egerbe kellett elvinni. Április óta azonban már meg­változott a helyzet... — Sajnos sok készülék-tulaj­donos még most sem tud ró­lunk. Nincs propagálva mun­kánk. Még egy cégtáblánk sincs, pedig a javíttatóknak lenne könnyebb és kényelme­sebb ... PÁR NAPPAL EZELŐTT pár soros levél érkezett a ktsz vezetőitől a részleg dolgozói­hoz. A levél tartalma nem va­lami nagy örömet váltott ki a dolgozók között... — Közölték velünk, hogy a munkaidőnk reggel fél hétkor kezdődik. Csak azt nem ért­jük, miért. Mi naponta 10—12 órát is dolgozunk, nem a korai kezdés ellen tiltakozunk, de nem látjuk értelmét. Hiszen fél hétkor a falvakban még al­szanak, vagy a reggeli munkák miatt nem érnek rá. A másik pedig: nincs adás. Adás nélkül pedig nem vállalhatunk felelős­séget a készülékekért. Bejövünk fél hétre, csak azt nem tudom, hogy majd mit csinálunk ... A helyszíni javításokról számlát adnak a tulajdonosok­nak, amelyre ráírják a hibát, és a javítás költségét. A szám­la másik példányát pedig visz- szahozzák... — A ktsz vezetőinek ez ke­vés. A számla mellé még ki kell TÍZ KÖZSÉG TARTOZIK a Füzesabony és Környéke Ve­gyesipari Ktsz rádió- és tv­javító részlegéhez. Pontosab­ban 2500 televízió és 8000 rá­dió. A javítást két szakmun­kás és három tanuló végzi... — Ez az egy szoba a miénk — kezdi a beszélgetést Juhász Lajos részlegvezető. — Nem valami nagy és saj­nos még a raktárunk is itt van bent. De ez lenne a legkisebb baj, hiszen, ha szűkén is, de azért elférünk. Kocsiproblé­máink vannak. A tíz község­be hetente háromszor megyünk ki: kedden, szerdán és pénte­ken. Plusz még hozzánk tarto­zik a megye összes gyógyszer- tárainak és kutatóállomásai­nak a hűtőgép-karbantartása és a poroszlói kirendeltség. Ezt mind egy kocsival megoldani, szinte lehetetlen, pedig reggel 7-től este 11-ig vagyunk vidé­ken ... Amikor legutoljára Füzes­abonyban jártunk, akkor is kocsiproblémákról panaszkod­tak, igaz, azóta már kicserélték a régi kocsit, de hát ez az egy kocsi már valóban kevés. Hi­szen a rádiók, televíziók száma napról napra emelkedik a hozzájuk tartozó területen. — Ha a másik kocsi is be­segítene legalább egy napot) akkor nem lennének ilyen gondjaink. Pedig nem hasz­nálják ki. Kértük már, de úgy látszik, ennél fontosabb .munka is van.... ja, amely a párt és a kormány határozataiban konkretizáló­dik. A marxista—leninista vi­lágnézet fejlesztése, a szocia­lista építés gyakorlatával ösz- szekapcsolódó felvilágosító, propagandamunka jelentősége társadalmunkban nő. Ez a dol­gozó emberek aktivizálódásá­nak, szocialista'építés sikeré­nek elengedhetetlen feltétele. Az emberek tudata, politi­kai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatároz­za reagálásukat a valóság je­lenségeire. A kapitalizmusból a szocializmusba való átme­net útján járó magyar társa­dalom vívmányai, eredményei, a távlatokat ismerő, a törté­nelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének forrásai. Őket társadalmunk előforduló visszásságai harcba szólítják) míg a kispolgári- polgári beállítottságú embere­ket arra késztetik, hogy alkal­mazkodjanak az antiszocialista tendenciákhoz, azok haszonél­vezői legyenek. A marxizmus—leninizmus terjesztése, a szocialista tuda­tosság fokozása elválasztha­tatlan a szocialista építés gyakorlati munkájától. Elvá­laszthatatlan, mert a marxiz­mus tanításai a dolgozó tö­megek harcai és munkája ré­vén valósulnak meg. S a for­málódó szocialista/ valóság té­nyei a szocialista meggyőző­dést igazolják és erősítik, ki­húzzák a talajt a polgári-kis­polgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommu­nisták felvilágosító szava, gya­korlati szervező munkája. Szüntelenül meg kell ismertet­nünk tehát a marxizmus taní­tásait és azokat a szocializ­mus magyarországi építését szabályozó gazdasági, társadal­mi-politikai határozatokat, ter­veket és törvényeket, ame­lyekben ezek a tanítások tes­tet öltenek. I [Vagy erőforrás, lendületet adó mozgósító tényező a tudatosság: a jövő előrelátá­sa, az elvégzendő feladat tár­sadalmi jelentőségének felisme­rése, annak megértése, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményének építőkövei hogyan emelik magasba a jö­vő megálmodott és megterve­zett társadalmát. Ezért elen­gedhetetlen a párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása.

Next

/
Thumbnails
Contents