Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-19 / 246. szám
\ Dicsekvés nélkül A fürdető fertőtlenítés előtt műszerrel vizsgálják a sebesültet és a felderítő egység tagjait is: milyen magas a sugárszint? > met felé robogott, a megyei tanács nagytermében gyülekeztek az országos jellegű bemutató gyakorlat vendégei: Tamás László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, dr. Farádi László orvos őszi képek - máinál pillanatok kell kutatnia a sebesülteket. Néhány perc múlva hordágyon szakszerűen hozzák az első sebesülteket, tökéletes az elsősegélynyújtás, majd a felderítő egység egyik tagja sugárszintmérővel vizsgálja mindazokat, akik a fertőzött területről jönnek. A gyűjtőhelyen ellenőrzik, majd a mozgó ^fürdető- fertőtlenítő egységhez szállítják, innen az orvosi segélyhelyre viszik a sebesülteket. A segélyhelyet a felnémeti iskolában rendezték be olyan felszereléssel, hogy sürgős esetben operálni is lehet. A gyakorlat ideje alatt a parancsnokság állandó rádióösz- szeköttetésben van a veszélyeztetett területtel, de rádión irányítják a mentőautókat s ugyancsak rádió jelzi az egri szükségkórházban is a sebesültek érkezését. A bemutató gyakorlat befejezése után került sor az értékelésre. A szakemberek, a minisztériumok és az országos parancsnokság képviselői nagyon eredményesnek tartották a gyakorlatot, elmondták, hogy jó volt az előkészítés, a kidolgozás, a szervezés. Hasonló elismeréssel nyilatkoztak a megyék főorvosai és a Magyar Vöröskereszt megyei titkárai, akik ugyancsak megtekintették a gyakorlatot. A gyakorlat részt vevői, az üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói, a Vöröskereszt aktívái —az egészségügyi szolgálat tagjai — fegyelmezetten pontosan hajtották végre a parancsokat, hogy mentsék embertársaik életét... Tegnap már ismét gyerekektől volt hangos az egri I-es számú iskola ... (mi munkások biztonságos távolságban húzódnak meg. Az egész művelet a borzalom megrendítő erejével hat a járatlan szemlélőre. Különösen a befejező pillanatokban erősödik fel a kísérő fény- és hang- jelenség. Milyen egyszerű megoldás ez is ma már. És meddig tartott, amíg felfedeztük? Arról már keveset kell beszélnünk, hogy a folyamatossá hegesztett sínek, amiket az innen kikerülő százhúsz méteres darabokból a helyszínen izzítanak össze, nemcsak az utasok kényelmét szolgálják. Óvják a vasúti kocsikat, de maguk a sínek is időtállóbbak lesznek ezáltal. És ez nem mellékes, mert kevesen tudják, hogy egy kilométer hosz- szú sínpálya költsége hozzávetőlegesen egymillió forintba kerül. A takarékosság tehát súlyos összegeket tesz ki itt. Még feladat A szállítás, a rakodás még nincs gépesítve, a furcsán kalimpáló, hajlékony, hosszú sínszálakat emberi erővel kell a már előre összeállított vasúti kocsik magasságába felemelni kis kéziszerkezetek segítségével, aztán felhangzik a munkavezető sípszó-parancsa, és akkor a sínek előtt szorgoskodó munkások rácsúsztatják a gilisztaszerű sínszálat. a kocsisorra. — Szinkronkapcsolású emelőpályát építünk ide — közli Szabó László főmérnök. — Ezzel nemcsak a gépi rakodást oldjuk meg, hanem tárolási lehetőséget is teremtünk az ütemezett szállítás biztosítására. Mindez a jövő év feladata. Még csak annyi jut eszünkbe, nem lehet valami kellemes dolog itt szorgoskodni a- rakodótéren, a nyitott ég alatt, ha esik az eső, ha a hideg dermeszti a feszülő izmokat. A modern üzem, amely céljaiban, műszaki szemléletében is modern, ennek a korszerű üzemnek egy kicsit ballasztja ez a rakodó terület. De már nem sokáig. Tegyük hozzá: itt az ideje. Miután minden lényegest megszemléltünk a gyöngyösi gyárban, élményekkel gazdagabban búcsúzhatunk. Ha ezentúl a vonatra szállunk, bizonyára eszünkbe jutnak majd ennek az üzemnek a : dolgozói is. G. Molnár Ferenc használásával a sínek felületi sdzését akar ják tökéletessé tenni. Hogyan történik ez? Aránylag kis méretű gép slőtt állunk. Néhány méterrel arrébb a kapcsolóasztal. A gépbe, befogó „pofák” segítségével bevezetik a sínt, áramot sngednek rá, a sín felületén magas hőfokot váltanak ki, a lehűtéshez vizet használnak fel. Nagyon leegyszerűsítve a műveletet, ennyi az egész. És még nem tökéletes ez az átlátszóan világos művelet? Mi lehet a hiba? Csupán annyi, hogy a beállítást kell még beszabályozni. De biztosítani kell a gyártott sínek legmegfelelőbb és miniig azonos minőségű anyagtulajdonságait. Ma még a felüle- :i edzéssel kezelt sínek egy része elhajlik. De ez sem válik selejtté, még egyszer átvezetik i gépen. Mi az edzés lényege? A kezelés következtében a felüle- ;én, mintegy tíz-tizenkét milliméter mélységben megkemé- oyedik, a kopása tehát csokién, élettartama ötszörösére iő, ugyanakkor megtartja a rugalmasságát is, mivel a merevebb héj a sín futófelületén alakul csak ki. A szabadalom az NDK-ból származik. A gép első példá- lya viszont Gyöngyösön igyekszik tökéletesedni, a szükséges 'mberi figyelem és kitartás segítségével. Itt tehát valami egészen újnak a születésénél lehettünk jelen. Nem csak kényelem Ma már nem új, de nem is régi még a százhúsz méteres, hegesztett sín, amin vajsimán gördül a vonat, nem ráznak a kerekek. Szinte pihentetően megnyugtató a már valóságosan végtelenné nyújtott hé- zagtalan síneken utazni. Ennek a kényelemnek a bölcsőjét is a gyöngyösi üzemben ringatják. A kényelmet okos, de szikraesőt hányó, haragos gép biztosítja. Illetve a villamos energia, amit a hegesztéshez használnak. A telep kissé távol esik s csarnokok vidékétől. A kis épületben kétoldalt helyezkedik el a két gép. Görgők tolják és .viszik a hosszú sínekei a hegesztő apparátushoz. A munkás csak a kapcsolókat kezeli. Vasajtó csukódik rá e két sínvégre, amit vörösre izzít a villamos energia, a zú gás ijesztővé erősödik, közber apró csillagok ezrei vágódna! ki a vasajtó keskeny résein. A r ) Mit adhat egy üzemlátogatás a szakmában nem járatos külső szemlélőnek? A szakmai kifejezések özöae csak elkápráztathatja, mivel érdektelenségét nem meri bevallani. A kíváncsiság, az ismeretgyűjtés viszont ősi tulajdonságunk, erre építve már izgalmas élményt nyújthat a kívülálló számára különös világ, a zajos, dohogó, csattogó üzemcsarnok. Színhely a MÁV Kitérőgyártó ÜV Gyöngyösön. Tizenöt éves üzem, és még azzal is dicsekedhet, hogy kezdetben a város egyetlen komoly ipari objektumaként volt kiváltságos helyzetben. Ezt a kétes értékű rendkívüliséget azóta már elvesztette, de a másfél évtized értékben is sokat változtatott a régi vállalaton. Nézzük meg közelebbről, azt ajánlom. Hármas csarnok Egymás mellett sorakozik a három üzemi csarnok, válaszfalak nélkül, mint valami óriási tengerjáró hajó kiszerelt rakodótere, olyannak tűnik. Látszatra kevés ember mozog a hatalmas gépek és a szerteszét található acéllemezek, sínek között. A zaj akkora, hogy csak kiabálva lehet szót érteni. A gépek fújtatnak, zihálnak, óriásokra jellemző falánksággal kapják be az acéldarabokat, hogy vágják, formálják őket. A munkások egy része méreteket rajzol be, szab. A nagy sugarú kitérők is itt készülnék és így készülnek,ez a vállalat egyik büszkesége. Jóval könnyebbek méterenként, mint a hajdanvolt őseik, rugalmasabbak és elnyűhetetlenebbek. Egy-egy kitérő ma már tonnákkal lett kevesebb, mint évekkel ezelőtt. A fejlesztés ilyen mértéke jogos büszkeséggel tölti el a gyár minden rangú dolgozóját. Megtudjuk a vezetőnktől, Szabó László főmérnöktől, hogy a kitérők szerelése részegységenként történik. Külön a váltó, külön a keresztezés és a vezetősín. A gazdaságosabb megoldások keresésében eljutottak a gyorsmarás, a hegesztés alkalmazásához, a célszerszámok, készülékek és célgépek előállításához. A műszaki szellemi tőke így kamatozik az üzemben. A másik büszkeség AC-csarnok végéhez ragasztott részben most egyedülálló kísérlet folyik. Indukciós módszerrel, villamos energia felItt fent „az ország tetején”, több mint ezer méter magas- j Ságban, ahol a télen a fák gyakorta randevúznak a felhőkkel — még vakít az októ- j béri napfény. < Csendes a táj. A lombjukat j hullató fák ágai közt halkan < jár a szellő s a csúcsmagasságot jelző nemzeti színűre festett ( szikla mögötti parkban hajla- doznak a piros muskátlik — , de az őszi rózsák már díszüket j vesztették. ; Amott, a nógrádi hegyek felé, amerre könnyű ködök ülik meg a völgyeket, két sugárhaj- : tású repülőgép húzza a csíkot a. kéklő égbolton, de oly messze vannak, hogy még a hangjuk sem ér idáig. A napsugarak felszárították a hajnali harmatot, bent a fák között azonban, a bokrok mélyén, még nedvesen csillog a fű. Tovatűnt innen a nyár. A színesre festett padok üresen ásítoznak, senki sem jár a környéken. Tovatűnt innen a nyár, s magával vitte a hegyek augusztusi varázsát, a derűs hangulatot, a kirándulók jókedvét, s elvitte magával a zöld színeket is. De jött az ősz s új ruhába öltöztette a fákat, bokrokat, cserjéket, hatalmas ecsetjét aranysárga festékbe mártva végighúzta a leveleken. Aztán egy kis barnát, és rozsdavörö- set is kevert hozzá, hogy még tzebb legyen az óriás, az ország hegyóriása. Csak a susogó fenyők idézik a nyár zöld- . jét, barna tobozokat érlelve i ágaikon. Kristálytiszta itt a levegő, ■ alig van több hat-hét Celsius- foknál. De ahogy emelkedik a nap, úgy lesz mind melegebb, aranyzuhatag ömlik el a tájon, kicsalva az üdülők lakóit. A csendet egyszerre táskarádiók hangja töri meg, az üres padok lassan benépesednek sütkérező üdülőkkel. Legtöbbjük Mátraházáról érkezik, megmászva a déli lesiklót, — ez mindennapi szórakozásuk — s aztán dél felé indulás vissza. Farkaséhesen! Mert itt alaposan megéhezik az ember s hatalmas pusztításokat visz végbe az étkezéseknél. Még szerencse, hogy megszokták már a Sportban, meg a Vörösmarty- ban, — olyan adagokat is készítenek a szakácsok. Fent a tv-torony nagy kilen- gésű acélcsúcsán két ember dolgozik. Hegesztenek. Pisztolyuk kék lángja szinte egybeolvad a kéklő éggel. Egyikük énekel: — ... fehérebb is az orcája a hónál... Szállj el madár feje felett dalolva ... A szomszédos Állami Gyógyintézet apró lakói a torony mellett elmenve nagyokat kiáltanak; — Csókolom, Pista bácsi! Jaj, de kicsi most a Pista bácsi... S a hegesztő hangja messze szárnyal a toronyból: — Szervusztok, gyerekek! Egy népes csoport — alföldieknek látszanak — nem telik be a csodás látvánnyal, bámulva állnak meg az északi lesik- ló tetejénél, tekintetük tízszer, százszor végigpásztázza az őszi színek orgiáit felvonultató hegyoldalt, le egészen Parád- fürdőig. Egy másik társaság a tvtornyot veszi szemügyre. — Ez igen! ... Ez aztánf torony! ... Micsoda maisszív építmény!... Hű, de vastag drótkötelek tartják az acélvázat — hangzik lelkesen, ám. egy sötétruhás, svájcisapkás férfi — gondolom „huszon- nyolcas” lehet — lehűti őket: — Jó jó, de azért a miskolci sokkal különb ... Az EDOSZ-üdülő konyhája felől ínycsiklandó illatok szállnak, s összekeverednek a rothadó avar jellegzetes szagával. Az erdei utak mentén most érik a szeder, egy helyen, közel méteres páfrányok között, málnabokor kínálja késői, félig erett, piros gyümölcsét. S hogy a sportról se feledkezzünk meg, ellátogattam a síugró sánchoz. Bizony siralmas v állapotban van. Tákolmánynak A tűnik, három-négy ember ke- U vés meggyőződéssel piszkálgatja, erősítgeti... Igen, erről kell majd 80 métert ugraniuk , o versenyzőknek, ha majd el- jön a tél, s lehull a hó. Az ország egyetlen nagy sánca. A <r reprezentatív. Vajon milyen le- * hét a többi... z Az elegáns Mátraházán még a kövér buszok hordják—viszik i az utasokat Gyöngyös, Párád, l Galya és a Kékes irányába, de }-■ már itt is látszanak az ősz nyo- g mai. A Sport Szálló előtt néhányon képeslapokat írnak, kül- £ dilc az üdvözletei az ország £ szinte valamennyi tája felé. c A színes, nyári shortokat felváltotta a hosszú nadrág, a , könnyű blúzokat, trikókat pe- -j dig a gyapjúpulóver. De szűk- j ség is van rájuk. Ha a nap ko- , rongja eltűnik a fák mögött, , gyorsan lehűl a levegő, s az el- < múlt éjszaka már fagyot is ho- t zott. . A sétányokon néhány fiatal i pár andalog, kart karba fűzve . — számukra oly mindegy hogy t [ nyár van, vagy nyarat sirató október... I Az Utasellátó büféjében vágni lehet a füstöt. Néhányan - békésen sörözgetnek, buszra i várva, vagy éppen csak úgy, Honvédelmi Minisztérium magas rangú tisztjei, a rendőrkapitányság és a tanácsok vezetői. A jelenlevőket dr. Szabó Ferenc, az egészségügyi szolgálat megyei parancsnoka tákedvtelésből. Hogy belépek az '■ ajtón, valaki éppen megjegyzi az asztalnál: *-» Csak az izgat, hogy otthon vajon kivitték-e már a szenet... 1 4z asszony majd behordatja valakivel ... Egy lépéssel odább, a Vörösmarty Turistaház átalakítva, új köntösben várja a természet kedvelőit. A megfiatalított, kicsinosított épület hangulatos teraszt kapott, a felső lakószobákhoz pompás lépcsősor vezet s mindenütt érződik még a friss festék szaga. Harsányt Károly gondnok jelenleg a Dalmát tengerparton turistáskodik, így hát helyettese újságolja: — A vikendházákban igencsak csípősek már az éjszakák, de leghűségesebb vendégeink, a diákgyerekek, még vállalják... Indulunk Parádfürdő » felé. Az úton keresztbe fekszenek a fák árnyai, sötétedni, pihenni készül a Mátra. Recsken, az egyik országút menti ház udvarán pompás csevicét iszunk, amelynek üdítő ízével, zamatéval talán egyetlen gyógyvizünk sem vetekedhet s azon tanakodunk: vajon miért nem használják ki ezt a természetes aranybányát... Aztán mindent bevon a homály, s visszanézve már csak sejtjük a Mátra égnek meredő csúcsait... Somody József Jól vizsgázott a polgári védelem egészségügy/ szolgálata Bemutató jellegű gyakorlatot rendeztek Egerben Bemutató jellegű gyakorlatot tartott tegnap Egerben a polgári védelem megyei parancsnokságának egészség- ügyi szolgálata. Az egészség- ügyi szolgálat a polgári védelem egyik nagyon fontos feladatát látja el: életet ment. A gyakorlat már tulajdonképpen szombaton kezdődött. Reggel 8 órakor hangzott el az első parancs: 200 ágyas szükségkórházat kell berendezni az egri I-es számú iskolában. Az egri megyei kórház dolgozód példamutatóan, pontos időre teljesítették a parancsot s úgy berendezték az I-es számú iskolát, hogy ott igazi betegeket is lehetett volna operálni. A második parancs vasárnap reggel 7 órakor hangzott el. Eger város polgári védelmének egészségügyi szolgálata parancsot kapott, hogy a felnémeti városrész északi területén kezdjék meg a mentési munkálatokat. Néhány perccel a parancs elhangzása után már hosszú gépkocsisor indult a felnémeti városrész felé, a gépkocsikon orvosok, ápolónők, szürke overállba öltözött férfiak, háziasszonyok, lányok, a polgári védelem egészség- ügyi szolgálatának tagjai. Míg a gépkocsioszlop Felnévezérőrnagy, a néphadsereg egészségügyi csoportfőnöke, dr. Sajnovics János ezredes, a polgári védelem országos parancsnoka, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetői, a néphadsereg, valamint a Bíró József, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka és Jakab Emil, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka fogadják a veszélyeztetett terület parancsnokának jelentését. jékoztatta a gyakorlat részletes tervéről, majd a vendégek megtekintették a gyakorlatot. A felnémeti városrész Sánc utcájában magas füstoszlop jelezte a veszélyeztetett területet, ahol a felderítő egységnek fel
