Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

A felhívás az elmúlt évben hangzott el a párt, a kormány és a helyi társadalmi szervek részéről, hogy a fiatalok te­hetségükhöz, erejükhöz mérten segítsenek a mezőgazdasági feladatok megvalósításában, a termelékenység növelésében. E felhívás az egri járásban is a fiatalok egyetértésével találkozott, s eredménye ked­vezően hatott a termésátlagok növelésére, az önköltség csök­kentésére, az időszerű mező- gazdasági munkák elvégzésére. Az ifik versenybe léptek, s kö­zülük a fiatal traktorosok majd kétszer annyian csatla­koztak e mozgalomhoz, mint ez elmúlt évben, s többségük­ben fegyelmezetten, lelkiisme­retesen végzik munkájukat. A rossz időjárás okozta kiesés pótlására csaknem mindany- nyian nyújtott műszakban dol­goznak és a fiatal traktoro­sok versenyében Czipó Dezső verpeléti fiatal 759 normál- holdnyi teljesítményével ke­rült az élre, de Káló Miklós novaji, Orbán Bálint szilvás- váradi, Baross István kerecsen- di, s még több más községbeli ifjú traktoros is, fél év alatt túl jutott az 500 normálholdas teljesítményen. Igaz, hogy a fiatal traktorosok közül néhányat dorgálni is kel­lett, mert válogattak a mun­kában, elmulasztották a köte­lező karbantartást, sőt Prokaj János figyelmeztetés ellenére isüttasan ült fel a gépre. Az ő nevelésüket fontos fel­adatnak tartják a KlSZ-szer- vezetek, hogy ilyen hibák ne nehezítsék a munkát az őszi és téli időszakban. Segítőkész brigád A hagyományoknak megfe­lelően a mezőgazdaságban dol­gozó ifjúsági munkacsapatok közül a verpeléti Dózsa Tsz- ben dolgozó Pálkovács Miklós- né brigádja ért el említésre méltó eredményt, s közülük Borics Mária 124, Farkas And- rásné 121, Király Mikósné 126 munkaegységet teljesített és segítőkész munkájuknak kö­szönhető, hogy a rájuk bízott területen időben végezhettek a mezőgazdasági munkákkal. A fiatal állattenyésztők já­rási versenyében Dobó Kál­mán nevét emlegetik gyakran, aki a novaji Egyetértés Tsz juhásza, s majd 600 juh gondo­zásában ért el dicséretes ered­ményt. Rajta kívül Lgvai Mar­git nagytályai borjúnevelő, Barta Mária baromfigondozó és a verpeléti Dózsa Tsz fiatal állattenyésztői jöttek számítás­ba a dicséretnél, akik a terve­zettnél kevesebb takarmánnyal hizlalták a sertéseket és a szarvasmarhát. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok versenyében az ifik háromnegyed része kapcsolódott be: a rakodó- munkásoktól a traktorosokig, állattenyésztőktől a növényter­melőkig. És a nyári munkák után már most elkészítették terveiket, vállalásaikat az őszi, téli idényre is. Ifik a határban Az egri járásban a fiatalok is segítenek a mezőgazdaság időszerű feladatainak elvégzé­sében, akik nem tagjai a ter­melőszövetkezeteknek. Andor- naktályán a málnaszedésnél számíthattak rájuk, Verpeléten a gyümölcsszedésnél, de majd­nem ezren vetek részt közülük a legelőtisztításban, száznál többen a takarmánygyűjtésben, mintegy 250-en a szőlőmunkák­ban, 1950-en a mezei pocok irtásban, s más munkánál is lehetett számítani a fiatalok önkéntes brigádjaira. Ősszel is számíthatnak rájuk A felhívás Szelleméiben sze­retnének az ősszel is segíteni a járás fiataljai az időszerű munkáknál. Már most meg­kezdték az igények összegyűj­tését, hogy mely szövetkezet­ben, állami gazdaságban, mi­lyen erőkre lenne szükség, hogy időben összeegyeztethes­sék a KISZ-szervezetekkel, is­kolákkal, üzemekkel, hogy honnan, menyi fiatal menjen segíteni a betakarításhoz. K. E. Yadvíz az udvarban, sár a műhelyben Kinőtte magát a hatvani AKÖV-telep berobbant tehergépkocsi után szegődünk a hatvani Bercsényi úton. Kardántörés­sel vontatják előttünk, irány a 4-es számú Autóközlekedési Vállalat hatvani telepe. Az udvaron szerelők veszik körül, s hozzáfognak a javításához. Sietni kell, mert a kocsira szükség van... A hatvani Bercsényi út mel­lett immáron három éve mű­ködik a 4-es számú Autóközle­kedési Vállalat telepe, amely­ből az út széléről mindössze az irodaházat, néhány teher­gépkocsit, pár buszt, s taxit lehet látni. 1962-ben épült, de a rövid idő alatt már jelentős rangot vívott ki magának. Két­szer lett élüzem, amely ritka­ság még idősebb üzemek életé­ben is. Nyolcvankilenc tehergépko­csi, 51 autóbusz és 9 taxi fut Már a forgalmi telep helyé­nek a kiválasztása sem volt valami szerencsés. Először is nagyon laza a föld, másodszor peaig sok a vadvíz, nem is be­szélve arról, amikor esik az eső.' Vízlevezető hálózatot nem építettek, s legkisebb eső után is sártengerré válik az udvar. Még a javítócsarnokban is sár van, mivel az udvarról bevon­tatott gépkocsik behordják ma­gukkal. — A legfontosabb talán; hogy ezen segítsenek. Vagy le­betonozni az egész udvart, vagy megépíteni a vízlevezető hálózatot. Arról aztán nem is beszélve, hogy az adminisztra­tív dolgozóknak szinte nincs helyük az irodában, s nincs melegedő a gépkocsivezetők­nek. Hároméves ez a forgalmi telep, de már három évvel ez­előtt kinőtte magát... Hogyan segítenek magukon a hatvani vezetők? Bevezették az éjszakai mű­szakot, éjjel-nappal javítanak. — Nálunk most jön a sze­zon — veszi át a szót Szentesi Dezső műszaki részlegvezető. Itt van mellettünk a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár, a Selypi Cukorgyár, a MÉK és sok tüzelőt kell szállítani. Le­hetőségeinkhez mérten szinte óriási feladatot kell megolda­nunk. Éppen ezért sürgős se­gítségre vár a hatvani főnök­ség. A viz elvezetésével és egy emelet ráépítésével megoldód­nának a legsürgősebb problé­máink. Nincs elegendő rakodó- munkás, a két rakodógép kö­zül pedig csak az egyik jó. Mi mindent megteszünk, hogy menjen a munka... Ahhoz nem fér kétség, hogy a hatvani AKÖV-főnökség dol­gozói iparkodnak, de ahhoz sem, hogy a hatvani forgalmi telep már valóban kinőtte magát. ,■ i Koós József Lehet-e segíteni . . • Áz a bizonyos ! papírmunka Sokat, talán a kelleténél többet is beszéltünk és besze­lünk az üzemi ügyvitel és ál­talános adminisztráció egy­szerűsítéséről; nincs olyan termelési, műszaki tanácsko­zás, ahol ne említenék fel­adatként. Az eredmények mégis soványak, elégedettség­re aligha okot adók. A Köz­ponti Bizottság decemberi határozata nyomatékosan rá­mutatott: szükség van az üzemi ügyvitel egyszerűsíté­sére, a papírmunka csökken­tésére. A jed szervezett, a legfonto­sabbra koncentrált üzemi ad­minisztráció — nélkülözhe­tetlen. A hibák, a termelési akadályok azonnali „kiugra­tása”, s ezzel az operatív köz- beavatkozás lehetővé tétele az üzemi ügyvitel és adatszolgál­tatás fő feladata. Ha azonban ezt túlbonyolítjuk, újabb és újabb papírokat követelve túlbiztosítjuk, a segítő elle­nünk fordul, akadállyá, ke­rékkötővé lesz. A vállalati anyaggazdálkodás — helyesen — az elmúlt hónapokban a ko­rábbinál jobban előtérbe ke­rült. Az immobil készletek feltárása és értékesitése — az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium közös rendelete alapján — anyagilag is kifizetődővé lett az üzemek számára. Ugyanakkor azt is igazolta, hogy a legtöbb he­lyen követett anyagnyilván­tartási rendszer rossz, a mű­helyek, üzemrészek, raktárak 'és a központi igazgatás között nincs meg az összhang, öt­hat helyen is nyilvántartják — ugyanazt... Ugyanazt ad­minisztrálja az anyagkönyve­lés, a raktár, az anyaggazdál­kodás, a gyártáselőkészítés. Alapos helyi felmérés pedig lehetővé tenné a párhuzamos, üzemen belüli nyilvántartás felszámolását. Igaz, több olyan probléma van, amelyek megoldása nem az üzemek, hanem a felsőbb iparirányító szervek feladata. E területen is igen sok még a tennivaló, indokolatlan a vál­tozások és változtatások las­súsága. Egyik üzemünkben a gyárigazgató titkára — pusz­tán magánszorgalomból — je­gyezne az országos vállalati központból érkező utasításo- ft&t, rendelkezéseket: egyetlen hét alatt harmincegy ilyen érkezett a különböző főosztá­lyoktól, a vezérigazgatóságtól stb. Azon túl, hogy az utasítá­sok egy része ellentmondó, azok végrehajtása is képte­lenség s ellenőrizhetetlen. Jo­gos tehát a vélemény, hogy az eddiginél jóval bátrabban és határozottabban kell végre­hajtani a párthatározat e ré­szét az irányító szerveknél. Ám ez nem menti fel az üze­meket attól, hogy a maguk portáján keressék az egysze­rűsítés módját, alaposan fel­mérjék, mi az, amit megte­hetnek. M. O. ... húszegynéhány diákon? — ezt kérdezik a rózsaszentmár- toni szülők. Rózsaszentmár- ton, Szűcsi a közelmúltban még Hatvanhoz tartozott a gimnáziumi beiskolázások szempontjából. A két község­ből —, ha korán is — útra kelő gimnazista diákok az is­kolakezdés előtt röviddel ér­keztek a városba és visszafelé is vonattal, a kapcsolódó autó- buszjárattal percnyi pontos­sággal érkeztek haza. Selypen új gimnázium nyi­totta meg kapuit, ami való­ban nagyon jó dolog. Ám, ami közelebb: az távolabb! Most öt órakor kell kelnjök a középiskolásoknak — más autóbusz nincs! —, hogy hat óra előtt már beérkezzenek Selypre, ahol kerek két órát tölthetnek az iskola kezde­téig. Visszafelé még rosszabb a helyzet, mert ugyan bár több járat is akad, de csak azokra veszik fel a diákokat, amelyikre éppen felférnek, ahol hely akad a számukra. Szűcsi, Rózsaszentmárton, sőt Petőfibánya együtt, közö­sen elbírna egy külön, közép- iskolás járatot, most már csak az a kérdés, hogy a MÁVAUT „elbír-e”? Reméljük, nemcsak akar, de tud is segíteni az autóbusz­közlekedés! (—ó) Visszatérő gond : a takarmány Besenyőtelken KÖZELEG AZ ŐSZ és ilyen- szegy űjtsék. Ez sikerült Is, é9 kor, a betakarítási munkák idején, minden termelőszövet­kezet tagságának és vezetősé­gének egyre inkább gondolnia kell a télre, és ezek között is a tél egyik nehéz és megoldásra váró problémájára, a takar­mánykérdésre. Minden évben visszatérő gond ez a besenyő­telki Lenin Termelőszövetke­zetben és a szövetkezet vezetői éppen ezért az idén is idejé­ben hozzákezdtek a várható té­li takarmányproblémák megol­dásához. Ez a szövetkezet 850 számos­állatöt tart nyilván, ami azt je­lenti, hogy a tél folyamán sok „éhes száj” kéri a napi takar­mányadagot. A helyzetet ugyanakkor nagyon súlyosbítja, hogy a tavasz és a nyár folya­mán 630 hold pillangós takar­mányterületet ki kellett szán- taniok. Reálisan felmérte ezt a helyzetet a szövetkezet vezető­sége, számításba vette a kiesés okozta hiányokat, és június hó­naptól kezdődően minden lehe­tőséget megragadva láttak hoz­zá a téli takarmányalap terv­szerű összegyűjtéséhez, A KIVESZETT PILLANGÓ­SOK helyébe pótlásképpen mu­hart és szudáni füvet vetettek, amely a betakarítás után mint­egy 35 vagon szálas takarmányt adott. Űjvetésű lucernával és vöröst erével is igyekeztek pó­tolni a hiányokat. A 156 hold újvetésű lucerna és a 106 hold vöröshere jól beállt és az eddi­gi kétszeri kaszálás 10 vagon értékes szálas takarmánnyal bővítette a készletet. Az ara­tás idején ügyeltek arra, hogy a 400 hold árpavetés szalmáját mind egy szálig gondosan ösz­így nagy mennyiségű értékes, etetésre jól felhasználható ta­karmányszalmához jutottak, amit a téli etetésnél lucerná­val vegyítve jól fel lehet majd használni; A meglévő takarmánykészle­tet szerencsésen egészíti ki a zöld siló, amelyet a nyáron és ezekben a hetekben készítettek. A szövetkezet silózóbrigádja az aratással egy időben látott munkához és a szudáni fűből, napraforgós csalamádéból 1500 köbméter zöld silót készítettek el. A munka természetesen most is folyamatosan halad, és szeptember végéig még több mint négyezer köbméter zöld silót készítenek el a brigádf szorgalmas tagjai. Bőven van számukra alapanyag, hiszen a tavasz folyamán 100 hold nap­raforgós csalamádét és 250 hold méznádat vetettek el. A méz­nád újfajta növény még itt Besenyőtelken. Termesztése jól sikerült, és nagy tömegű édes szálas takarmányt biztosított részben nyári etetésre, részben pedig a silózás számára. A ZÖLD SILÓN kívül a ku­koricaszár és egyéb anyagok felhasználásával mintegy 1000 köbméter száraz silót is készí­tenek még a jövő hónapban. A kukoricaszárhoz adagolva ned­ves répaszeletet, répafejet, me­laszt, és egyéb fnellékterméket is felhasználnak. A szövetkezet vezetői jól számítanak, és nem kétséges, hogy a többféle forrásból, a le­hetőségeik felhasználásával biz­tosítani tudják az állatállo­mány téli takarmányszükség­letét. (Cs. I.) ki naponta a telepről. 220 dol­gozó jár ide dolgozni. — Sajnos, a baj már akkor kezdődött — magyarázza Sző­ried« Kornél forgalomvezető, amikor a telep megépült. Ki­csi lett. Vagy lehet, hogy nem lett kicsi, csak a forgalom nőtt, de, hogy ma már alig férünk, az biztos. A másik baj pedig ott van, hogy ezt a tele­pet csak műszaki telepnek tervezték és építették, s mire üzemelni kezdett, már forgal­mi telep lett. A két problémá­ból szinte nap nap után nőnek nehézségeink, gyűlnek a ba­jok, de ezeken csak jelentős beruházással lehet segíteni... Mindössze 32 kocsira tervez­ték a javítóüzemet, ma már százon is felül van. Nincs megfelelő parkírozó­helyünk, nem tudjuk hol javí­tani a kocsikat. Néprajzi ritkaságok Több ritka értékű, különle­ges néprajzi tárgy került a Csákvári Helytörténeti Mú­zeumba. Többek között re- mekbefaragott vadászkürtök, az ősrégi kádár mesterség év­százados eszközei és néhány ritkaság számba menő szer­szám. A több, mint 500 tárgyat számláló néprajzi gyűjtemény kiemelkedő darabja egy régi kádárműhely teljes felszerelé­se. s mintegy hatvan olyan eszköz, amely Fejér megye északi borvidékének hordó- készítő- hagyományait .idézi. Emberek nagy csoportjai igyekeznek reggelenként a makiári vasútállomásra. Eger­be, Füzesabonyba visz az út­juk. Délfelé változik a forga­lom iránya. Először a diákok érkeznek visza, majd a tiszt­viselők, munkások teszik meg hazafelé ugyanezt az utat. Az iskola és környéke zajos. A földművesszövetkezeti felvá­sárlóhelyen a háztájiban ter­mett szilvát értékesítik a falu­beliek. Máskülönben úgy néz ki a falu, mintha a kelleténél hosszabbra nyúlna az őszi munkák előtt kijáró pihenő. Pedig erre a makiári határ semmiképpen sem ad okot. A Béke Termelőszövetkezetben még mindig aratatlan harminc hold búza! Az augusztus 17-i tanácsülé­sen volt szó legutóbb a három termelőszövetkezet nyári mun­káiról, őszi. feladatairól, Elis­merően nyilatkoztak ekkor a falu lakóiról, akik az aratásra mindent bekapáltak, szinte a falu aprapa-nagyja részt vett ebben a munkában. Az aratás­ról viszont kevésbé lehetett jót mondani. Tavaly ekkorra már túl voltak rajta, augusztus kö­zepén viszont még a felénél tartottak. Ez csak lassan vál­tozott-, hiszen a sok eső miatt rnég most sem tudnak megbir­kózni a gabonával. Legalábbis erre enged kövekeztetni az a harminc hold búza, ami még mindig lábon áll, kalászai meg­hajolva alig látszanak ki az i időközben .elszaporodott Maklári tanulságok a» Eredmények az IJj Életben — Gondok a Békében és a Rákócziban nem győznék. A most készülő intézkedési terv, amit az őszi munkákra dolgoztak ki, már kimutatta, hogy a saját gép­park kevésnek bizonyul ahhoz. A gépjavító állomástól kell kémiök egy lánctalpast, hogy az ősszel ne legyen a munká­jukban fennakadás. A kapásnövények betakarí­tásánál számítanak a tagok, a segítő ésaládtagok szorgalmára, amit kedvező prémiumrend­szerrel sikerült már eddig is igénybe venni, jó eredmény­nyel. A héfen vetik az őszi árpát az Üj Élet Termelőszövetkezet­ben, ahol kétszáz hold búza búza után kerül a földbe, de megadták azt a tápértékét mű­trágyában, amire szüksége van a növénynek. így a vetés alá egy mázsa pétisót, két mázsa szuperfoszfátot és öt mázsa mészport szórnak holdanként. Állami gazdasági kísérleteket követnek ezzel, ahol már öt éve vetnek azonos táblába bú­zát, kiváló eredménnyel. Az Üj Élet minden szem ga­bonája fedél alatt van, teljesí­tették állam iránti kötelezett- Lségjöjei. Ezt5 iígy-'5ikdrüfc - ejéa4 niök, hogy a gabona viaszéré­sében kézzel levágtok húsz vagon terményt és a sok eső közben, két óra hosszára is kimentek aratni és mint az eredmény mutatja, megérte. Háromszázötven hold őszi vetésük alá száz holdon készí­tették elő a talajt és pénteken; szombaton már vetik az őszi árpát. Egy gépet állítanak a továbbiakban is erre a mun­kára és számításuk szerint a napi 25—30 holdas teljesít­mény elegendő lesz, hogy idő­ben földbe kerüljön a mag. A tolajmunka meggyorsítására megállapodtak a traktorosok­kal, hogy nappal szállítanak, este hattól 10—11 óráig szán­tanak. öt erőgép jó kihasználá­sára számítanak így. A szállí­tási kapacitást a siló igényli; amiből eddig ötszáz köbmétert készítettek, mintegy kétezer lesz összesen. A kukorica tö­résére és a cukorrépa ásására csak novemberben számítanak. ★ A napok rövidebbek, több a csapadék, a munkák sürgetnek — sor kerül a községben az el­ső közös szüretre is — még so­kat lehet tenni az őszi sike­rekért. Makiáron is, de má­sutt is lehet okulni, tanulni az eddigi munkákból. Pilisy Elemér 3 rr :jT A Békében van viszont egy másik mulasztás is, ami nem a szövetkezetiek hibája Ta­valy ősszel a szőlőtelepítés alá mintegy öt holdon elmulasz­totta a «talajforgatást a gépja­vító állomás. Elmaradt a for­gatás a »tavaszai is és még a mai napig is tartoznak vele. Az oltványokat kiiskolázták és ha most • sem kerül sor a for­gatásra, jelentős kárt okoznak a ‘Béke tagjainak. A felelőtlen ígérgetések helyet egy munka­képes traktort«és;ekét várnak a szövetkezetiek. Joggal. Az ősszel 351 hold vetésre ke­rül sor itt. Két MTZ traktor eddig hetven holdon készítette elő a talajt a vetéshez, két má­sik traktor a kombájnszalmá­nak mintegy kétharmadát ta­karította le a szántótraktorok elől. Istállótrágyázási tervüknek csak a felét teljesítették, így a vetésekre, szántási és betaka­rítási munkákra nem mondha­tó kifogástalannak a felkészü­lésük. | A Hoffaerr Is szánt a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. Erre az aratási munkák elhúzódása miatt volt szükség, máskülönben az amúgy is ösz- szetorlódott talajmunkákgte növények közül. Ki a hibás ezért? Csak az időjárás, vagy a szervezés is? Ilyen körülmé­nyek között hogyan várható, hogy az őszi feladatok súlyos gondjaival sikeresen megbir-. kózzék a három makiári tér-' melőszövetkezet? Nagy kérdések ezek, de a válasznál fontosabbak a tanul­ságok, amikből okulni lehet Tanulhatnak belőle a maklá-- riak is, mások is . Felelőtlen ígérgetések keserű levét isszák a Béke Ter­melőszövetkezet vezetői, tag­jai. öt és fél száz holdon ter­meltek idén gabonát. A termés betakarítására gépet kértek, ígéretet kaptak, gépeket is, de legtöbbször az eső, más alka­lommal gépi hiba miatt állt az aratás. A község másik szö­vetkezeteiből elirányították a kombájnokat, ahelyett, hogy a Békének még lábon álló búzá­ját közös erővel egy fél nap alatt levágatták volna. Az anyagi veszteség mellett er­kölcsileg is lejáratják ezzel a szövetkezetei. Az igazság ked­véért meg kell jegyezni, hogy nemcsak a gépállomás - hibás -ebben...;.. ' A kérés visszhangja Segítenek az egri járás fiataljai a mezőgazdasági munkákban

Next

/
Thumbnails
Contents