Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

Nehéz aratás után — még nehezebb ősz előtt A Csonlima gyorsaságával A Csonlima — legendás gyorsan száguldó paripa. A Csonlima a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban a szocialista építés, a gyors fejlődés szimbóluma. A Cson­lima jelképezi azt az utat, amelyet a Korea északi ré­szében élő nép a japán el­nyomás alóli felszabadulás óta eltelt húsz esztendők il­letve a Koreai NDK meg­alakulása, 1948 szeptember 9. óta elmúlt tizenhét év alatt tett meg. A koreai nép soha­sem mondott le kettészakí­tott hazájának egyesítéséről. Amikor azonban, 1948 augusz­tusában az amerikai meg­szálló hatóságok bábáskodása mellett Dél-Koreában létre­hozták csatlóskormányukat. Észak népe általános válasz­tások útján saját parlamentet választott, Korea Legfelsőbb Népgyűlését, amely Phenjan- ban 1948. szeptember 9-én kikiáltotta a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot. A koreai nép a déli árulók és az amerikai imperializmus állandó provokációi és a há­romesztendős agresszió ször­nyű pusztításai ellenére a Csonlima száguldásával ha­ladt a felemelkedés útján. Korea húsz esztendővel ez­előtt egy darab ceruzát, egyet­len szekeret sem volt képes a maga erejéből előállítani. El­maradott gyarmati agrárál­lam volt. És ma? A Koreai NDK ipara a felszabadulás előttihez képest tizenhárom- szorosára’ növekedett, s az amerikai agresszió utáni esz­tendőkben évente átlagosan mintegy 35 százalékkal, pél­dátlanul nagy ütemben fejlődött. Sokféle szerszám­gépet, traktorokat, teher­gépkocsikat állítanak elő, megteremtették a köny- nyűipart, nagyméretű villa­mosítási programot valósí­tottak meg. Érdemes néhány összeha­sonlítást tenni az amerikaiak megszállta Dél és a szabad Észak között. 1963-ban Dél- Koreában 5480 tonna nyers- vasat — ugyanabban az év­ben Északon 1 millió tonna nyersvasat állítottak elő. Északon egy lakosra átszámít­va 1015 kilowattóra villamos- energiát, Délen viszont csak 76 kilowattórát termeltek. Dé­len húsz esztendő alatt csak­nem a felére csökkent az egy főre jutó ipari termelés. Amíg a Koreai NDK 93 százalékban maga biztosítja a gépekben mutatkozó szükségletek kielé­gítését, Dél-Korea ezekből a termékekből csaknem teljes mértékben a külföldtől, pon­tosabban az amerikai mono­póliumoktól függ. F.zcu a számok is mutatják a két országrész közötti kü­lönbséget, nem beszélve ar­ról, hogy Dél-Koreában jelen­leg is 7 millió a teljes és rész­leges munkanélküliek száma, íme tehát a mérleg, amely vitathatatlanul a szocialista építés útján a Csonlima gyor­saságával haladó baráti Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság sikereit bizonyítja. (S. T.) Szeptember 9. rózsái Azon a huszonegy eszten­dővel ezelőtti szeptember 9- én már két napja bolgár föl­dön verték a fasisztákat a szovjet sex-egek, a bolgár par­tizánok harca általános fel­keléssé terebélyesedett, Szó­fiában a közlekedési dolgozók sztrájkoltak és a nép tünte­tett, Várnában, Plevenben és másutt megnyíltak a börtö­nök és a lefogott hazafiak csatlakoztak a partizánokhoz, akik már nemcsak falvakat, hanem egész városokat szaba­dítottak fel... És 1944. szep­tember 9-én összeomlott a monarcho-fasiszta diktatúra, megalakult az első bolgár né­pi kormány, a Hazaifas Arc­vonal kormánya. A karlovői és a kazanliki síkságról azokban a szeptem- bei'i napokban a rózsacsokrok nem a rózsaolaj-készítő üze­mekbe áradtak, hanem a né­met fasisztákat üldöző szov­jet harcosok, bolgár partizá­nok és a hozzájuk csatlako­zott bolgár katonák sisakját díszítették. Szófiában valósá­gos virágszőnyeg fogadta a felszabadítókat, s köszöntötte szeptember 9-ét, a bolgár tör­ténelem nagy és igazi forduló­pontját, a felszabadulást. Bulgária akkor szegény, el­maradott agrárország volt, fejletlen iparral. Amikor a nép szeptember 9. után szám­ba vette az ország vagyonát, a leltái'ban kevés dolog szere­pelt. Mindössze 90 ezren dol­goztak a négyezernyi vállalat­ban. S bár Bulgária már ré­-v' új népi hatalomnak kellett változtatnia. Azóta huszonegy esztendő telt el. Ma a Bolgár Népköz­állandóan növekvő jóléttel. Bulgáriának ma már saját gépgyártása, fekete- és színes­fém-kohászata, vegyipara van. Az országban ma 38-szor több elektromos energiát termel, mint 1939-ben, az utolsó há­ború előtti esztendőben. Ta­A híres bulgár Aranyhomok tengerpart. Ebben az esztendőben egymillió külföldi nyaraló fordul meg Bulgáriában. gen a „rózsák országa” híré­ben állt, a régi rendszer a kincset éró rózsaföldeket is pusztulásra ítélte — ezen is az társaság ipari-agrárállam, modem iparral, egyesített és gépesített mezőgazdasággal, magas (kulturális színvonallal, valy tovább bővítették pél­dául a Marica-Kelet hőerő­művet, a ruszei hőerőművet, az ivajlovgrádi vízierőmű­rendszer pedig egy 114 ezer kilowatt kapacitású elektro­mos centráléval bővült. Az ugyancsak az 1964-ben átadott új gyárak közé tartozik a Me- det rézdúsító kombinát, a Pleven melletti üveggyár., a Sztara Zagora melletti nitro­gén-műtrágya kombinát új részlege. Az ipar egész terme­lésének mennyisége 1964-ben tizeníkilencszerese volt az 1939-es színvonalnak, s ugyanakkor tízszeresére növe­kedett a közszükségleti cik­kek gyártása. Az iparfejlesztésben fontos szerepet játszik a KGST-or­szágokkal való együttműkö­dés, amelyre Bulgária különö­sen nagy gondot fordít. Ezen belül évről évre nagymérték­ben bővül a magyar és a bol­gár népgazdaság sokoldalú együttműködése. Rohamosan növekedett a szocialistává alakított bolgár mezőgazdaság termelése is. Az idén az előirányzat szerint gabonafélékből 314 kilogramm lesz az egy főre jutó termelés. Minden téren hétmérföldes léptekkel haladt előre a test­véri szocialista Bolgár Nép- köztársaság. Az idei szeptem­ber 9-én Szófiába áramló ün­neplő tömegek rózsái a szo­cialista rendszer vívmányait köszöntik, s azokat, akik hu­szonegy esztendővel ezelőtt fegyverrel a kezükben dön­tötték meg a diktatúrái, nyi­tottak utat a megvalósult hol­napokhoz. Sebes- Tibor If AMI­gyár szeptember 13-án kezdje a termelést. Nem késtek el, nem rajtuk múlt, Selypen már augusztus 24—25-én megtar­tották a főpróbát. Jól sikerült az, de még nincs elegendő ré­pa. Az idén 70—72 ezer vagon répát dolgoznak fel a két gyárban és ebből mintegy 30— 34 ezer vagon jut Selypre. A selypiek mindent megtettek, hogy semmi fennakadás ne le­gyen. Az úsztatókat, csilléket kijavították. Kerner Tibor ter­vei és szerencsi tapasztalatok alapján közúti Elfa-berende- zést építettek, így az idén a tehergépkocsikról nem kell már lapátolni a répát, erős vízsugár mossa azt ki. Keve­sebb rakodómunkásra van szükség és gyorsabban fordul­hatnak a járművek. A tíz ka­zán közül öt teljes nagyjaví­tásra keruii Molnár József, Surányi juzsef és Nagy Gyula brigádja derekas munkát vég­zett. Az idegen vállalat csak szeptember közepére vállalta volna a mészkemence belső samottozását, a gyár négy kő­művese: Rabecz Péter, Illés Ist­ván, Oláh Ferenc és Robotka István, idejére és jól befejezte a munkát. Nagy István főgé­pész vezetésével a műhely és a gyár gépészei szorgalmasan és hozzáértéssel dolgoztak a nagy légszivattyú és a két turbina javításán. A finomítóban Bab- csány József főzőcsoportja ér­demel dicséretet. A gyár vezetői a legnagyobb eredmények közé sorolják, hogy az idei nagyjavítást Sely­pen túlórák és létszám- túllépés nélkül ráadásul a szokásosnál rövi- debb idő alatt befejezték. De a melaszkeverő nem készült el, ha sokáig késnek vele, a mel­léktermékbe sok cukor megy. A gépműhelvből Bélák Gá­bor lakatosbrigádját, a finomí­tok közül Rácz János brigád­ját emlegetik a legjobbak kö­zött. Korábban Palkovics Mi- hályék is szépen haladtak, de az utóbbi időben visszaestek. Kifáradtak, vagy civódás aka­dályozta az eredményesebb munkát? Sokat javult viszont Bajzáth Albert nyersgyári szo­cialista brigádja, több felada­tot terven felül és jól megol­dottak. Hatvanban a hét eleje óta cukrot gyártanak, Selypen vi- zont bizakodnak, hogy az idei sikerért mindent megtettek. Az önbizalom jogos, de bizonyíta­ni szeptembertől februárig kell, mert az idei cukorkam­pány Hatvanban és Selypen is i közel hat hónapig tart. F. L Igaz, összetorlódott a mező- gazdasági munka, de a folya­matos szállítás és gyártás meg­követeli, hogy a Hatvani Cu­korgyárba kerülő répát leg­alább 1800 munkás szedje. Mintegy 350 háromtonnás szál­lítóeszköz fuvarozza a szántó­földekről az átvevőhelyig. Több száz gépkocsi- és vontatóve­zető, valamint rakodómunkás dolgozik, mintegy 400 főre te­hető a cukorgyári átvevők, mázsakezelők, éjjeliőrök, ra­kodómunkások és gépkezelők száma. Több mint 500 ember dolgozik a Hatvani Cukorgyár­ban, és 22 rakodógép, 50—60 tehergépkocsi, ezen felül 200 vasúti kocsi kell naponta, hogy semmi fennakadás ne le­gyen. Készenlétben a selypiek Az eredeti tervek szerint szeptember 4-én, majd 8-án kezdődött volna az idei kam­pány. De most kapták az ér­tesítést, hogy a Selypi Cukor­Lobogókkal és virágokkal díszítették a vagont, amely az idei répaterméssel először szeptember 4-én reggel futott be a Hatvani Cukorgyár udva­rába. A termelőszövetkezetek és a cukorgyári termelési fel­ügyelők kölcsönös megállapo­dása alapján, augusztus utolsó napjaiban kezdték a szedést és szeptember elsejétől veszik át a répát. Heves megyéből Fü­zesabony, Komló, Tarnaszent- miklós és Kisköre adta az első répaszállítmányt és hétfő reg­gel hat órakor a Hatvani Cu­korgyár megkezdte az idei ré­patermés feldolgozását. Mennyi répát várnak napon­ta Hatvanba? Jó az idei ter­més, napi 2500 tonna répa fel­dolgozására készült fel a gyár, vagyis Hatvanban 100 hold ré­pa terméséből gyártanak cuk­rot naponként. Mennyi gép, jármű és ember dolgozik a ré­pával? Szeszélyes, kiszámítha­tatlan az időjárás, Iparkodni kell, amíg rosszabbra nem fordul. 72000 vagon répa, naponként 3700 munkás és 200 vagon Hatvanban megkezdték a cukorgyártást, Selyp 13-án indul Meghívás Rozsnyói*© 8 Az elmúlt év őszén nyolc­tagú küldöttség látogatott Egerbe a Csehszlovák Szocia- I lista Köztársaság rozsnyói városi-területi könyvtárból, hogy tanulmányozzák a megyei könyvtár munkáját, az egri városi fiók-könyvtárak tevé­kenységét, módszereik hasz­nosságát, működésük eredmé­nyeit és tapasztalatait. A nyolc­tagú könyvtárosküldöttség a szakmai tapasztalatszerzésen túl megismerkedett Eger tör­ténelmi nevezetességeivel és kulturális létesítményeivel. Tanulmánvútjuk végeztével annak a kívánságuknak adtak kifejezést, hogy szívesen lát­nák vendégül, hasonló tapasz­talatcsere keretében, a megyei könyvtár dolgozóinak küldött­ségét. A rozsnyói könyvtárosok meghívásának most tesz ele­get a megyei könyvtár. Hege­dűs Andrásnak, a megyei könyvtár helyettes igazgatójá­nak vezetésével öttagú küldött­ség indult ma Rozsnyóra, hogy viszonozzák csehszlovák kollé­gáik egri látogatását. A megyei könyvtár szakmai küldöttsége öt napot tölt majd a szlovákiai városban, Rozs­nyón. Megtekintik a rozsnyói városi-területi könyvtárat és tanulmányozzák a területi há­lózati könyvtárak tevékenysé­gét, de útjuk során megismer­kednek majd a rozsnyói kul­turális intézmények, szerveze­tek munkájával is. A megyei könyvtár küldöttsége I3-án, hétfőn érkezik vissza Egerbe. ténő felhasználására. Ezén már az ősz folyamán külör vessenek nemesített búzavető. magot. Mivel a kukorica elővetemé- nyű táblák egy része helyeti — szükségből — ismét kalá­szos előveteményű földterü­leteket használnak fel gabona­vetéshez, tovább növekszik i futrinka kártételének vészé lye. ■ 4 kukorica várható kései érése miatt nagy lesz a termés nedvessége, víztar­talma. A penészedés, a romlás megelőzése érdekében a csö­ves kukorica szárítására, táro­lására minden arra alkalmas szükség-megoldást, lehetőséget, górét, padlást, pajtát ki kell használni. E célra gazdaságo­san felhasználhatjuk az üresen álló, ventillátoros szénaszárító­berendezéseket. Egy-egy beren­dezéssel 30—40 vagon csöves kukoricát néhány hét alatt meg tudunk szárítani. Az őszi betakarítás a szálas- takarmány-alap növelésének is az ideje. Nemcsak a főve­tésű silókukorica, hanem a vi­szonylag nagy mennyiségű má­sodvetésű takarmányt is bő­séges zöldet Ígér. Tápértékük akkor lesz kielégítő, ha azokat elvénülésük előtt silózzuk be. Bármilyen is egy-egy gazda­ságban a terméskilátás, annyi­ra azonban sehol sincsenek bő­vében a szálas takarmánnyal, hogy ne fordítsanak nagyobb gondot a melléktermékek, a répafej, répalevél, cukorgyári melléktermékek, kukoricaszár felhasználására, a sarjúfűvek betakarítására, a kései legel­tetésre. A szorgos őszi munkák ide­jén se feledkezzünk meg az aprómagvakról, főleg a lucer­na, vöröshere aratásáról és csépléséről. Minden szem vető­magra szükség van, hiszen gazdaságiakban növelni kíván­juk az évelő pillangósok terü­letét, a népgazdaságnak pedig exportfeladatai is vannak. A z idén megtermesztettük ^ az ország kenyerét. A termésátlagok további növelé­sével a jövő esztendőben már nemcsak mindennapi kenyér­szükségletünket kell kielégíte­nie mezőgazdaságunknak, ha­nem tartalékot is kell terem­tenünk. Ennek előfeltétele, hogy időben, szervezetten vé­gezzük el az őszi betakarítást és vetést, Ahogy a nyári ár- és belvíztől és egyéb természeti csapásoktól sújtott mezőgazda­ságunk az aratási nehézsége­ken úrrá lett, minden remény megvan arra, hogy a paraszti szorgalom és fáradozás, a szer­vezett munka, a társadalmi összefogás sikerrel jár a még nehezebb őszi időszakban is. Fehér Gyula, az FM tájékoztatási és propaganda osztályának vezetője. tatkozik a legtöbb gazdaság­ban. Máskor elegendő volt a- kukoricatarló disztillerrel, tár- i csávái történő elmunkálása. A i sok esőtől agyonázott, összetö- i mődött, levegőtlen talaj azon­- ban ekék, utána mesterséges ■ tömörítésre hengert igényel. Az esedékes munka elvégzé­■ se érdekében a rendelkezésre ■ álló gépek, a kézi erő, a be­dolgozó családtagok segítségé­nek olyan szervezettségére van szükség, mint amilyenre eddig ; soha. A lényeg, hogy minél kevesebb veszteség, károsodás érje termésünket, s a kenyér- gabona október végéig, a ter­vezett időben földbe kerüljön. Ez nemcsak a munkaerő, az anyagi-műszaki lehetőségek 'zámbavételét, csoportosítását, nem a munka sorrendjének, az időjárási viszonyokhoz iga­zodó, ésszerű kialakítását is megköveteli. A Művelődé.sügyi Minisztérium hozzájárult ah­hoz, hogy a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok — az iskolák, KISZ-szervezetek út­ján — tanulókat is bevonja­nak a könnyebb betakarítási munkába, szőlő, gyümölcs, ku­korica, burgonya, stb. szedé- : sébe. A családi művelési rend- szer, az ösztönzőleg 1 megállapított premizálás előse­gíti a családtagok, hozzátarto- '• zók széles körű bevonását a termés betakarításába. Kívá­natos azonban, hogy a csalá- - dók is fogjanak össze, segít- l sék egymást, s a soron levő i táblákat a vetés ütemének J megfelelően, késedelem nélkül takarítsák le. A cukorrépa szedésének ide­jére, mértékére a gyárak kü­lön állapodnak meg a terme­lőszövetkezetekkel. Az átvétel zökkenőmentessége céljából mind a gazdaságok, mind az átvevők kölcsönösen tartsák be megállapodásaikat. Az, hogy valamennyi neme­sített vetőmag idejében ki- szállításra kerüljön, függ attól is, hogy a szaporító gazdasá­gok az őszi árpa után a rozs- és a búzavetőmagot is mi­előbb minősítsék, fémzárolják. : A termelőszövetkezetek idő- i ben gondoskodjanak a kiutalt '■ vetőmag elszállításáról. A nemesített vetőmagnak : több mint fele a biztonságosan 1 termő Bezosztája 1-es fajta, 1 mintegy negyede pedig a szín- 1 tén bőven termő Fertődi 1 230-as. Az egyes fajták területi 1 arányát az üzemek maguk ál- < lapítsák meg. Az őszi árpa ve- ! tőmagot az idén már kész- ' pénz ellenében, a nemesített ] rozs- és búzavetőmagot még : csereterményért, de jövőre már 1 ugyancsak készpénzért kapják < a közös gazdaságok. Helyesen 1 teszik üzemeink, ha maguk is mielőbb áttérnek a nemesített gabona vetőmag vak szaporítá­sára és árutermelés céljára tör­rT’úl vagyunk az utóbbi ■*- évtizedek legnehezebb aratásán, s a — nyugati, észa­ki megyék kivételével — a legtöbb gazdaságban a cséplés is befejeződött, vagy közvetlen befejezés előtt áll. Elkezdő­dött a még nehezebbnek Ígér­kező őszi munka, a kalászosok vetése, a kapásnövények: a cukorrépa, a burgonya, a ken­der, a zöldségfélék szedése. Az elmúlt esztendőkben ta­pasztalhattuk, hogy a munka neheze a nyári aratástól áz őszi betakarítás, a vetés idejé­re tolódott át. A kaiászosfélék nyári betakarításának 80—85 százalékát gépek, kombájnok végezték, ősszel viszont a cu­korrépa, a burgonya, a kuko­rica betakarításának gépesít­se még nem megoldott, a sze­dés túlnyomórészt kézi erőre vár. A nehézséget növeli, hogy a természet „nem pótolta” az időjárás okozta két-három heti késedelmet a kapásnövények, főleg a kukorica fejlődésében. A tavalyi példa is igazolja: azok a gazdaságok tették jól, amelyek előre számoltak a kedvezőtlen körülményekkel s azok figyelembevételével szer­vezték meg a betakarítást, a kenyérgabona vetését. Nincs okunk feltételezni most sem, hogy az idei ősz kevésbé lesz mostoha. Gazdaságaink a vetésszerke­zeti adottságok miatt a búza előveteménye a cukorrépa, a burgonya, s javarészben a ku­korica.. Betakarításuk előfelté­tele annak, hogy utána a búza október végéig, tehát _ a leg­kedvezőbb időben, jó minő­ségben, ülepedett vetőágyba kerülhessen. Viszont már most látható, hogy a búza alá szá­mos táblán nem érik be a ku­korica, s így újabb táblák be­vonásáról, előkészítéséről kell gondoskodni a kenyérgabona­vetési terv teljesítése érdeké­ben. A kukorica előveteményű táblák helyett — tehát kény- szerűségből — nem egy helyen kalászostarlókat kell előkészí­teni a búza vetéséhez. __ Nemcsak a kézi erőre vár sok munka, hanem a gépekre, traktorokra, vontatókra egy­aránt. A jó termést ígérő cu­korrépa, burgonya, kukorica termése szárastól, levelestől számítva 20—40 százalékkal nagyobb tömegű, súlyosabb a tavalyinál. A termés, a szár betakarítása, a kukorica szárí­tása, tárolása is több szállító- eszközt igényel. A vontatók kapacitását a fel- és lerakodás megszervezésével, a fordulási idő csökkentésével tudjuk nö­velni. A traktorok kihasználását a vetőágy előkészítésé­be kettős műszakkal kell fo­kozni, mert a nyári tarlók el- munkálásában, a vetőszántás- 4>an nagyfokú elmaradás mu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents