Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
Házról házra 1 Vita a lépcsőházban M Kinek jó, ha bömböl a rádió ? ■ Van szemétgyűjtő, de minek ? ■ Mikor lehet rázni a portörlőt ? Városainkban évről évre több család jut megfelelő lakásviszonyok közé, költözik új lakásba. Többségükben olyanok, akik azelőtt egyedül, vagy legföljebb másodmagukkal laktak és nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a városi jellegű lakóházak életét, az együttélés szabályait. Emiatt sok a súrlódás, a békétlenkedés és gyakran előfordul, hogy családok — éppen e szabályok be nem tartása miatt — évekig haragos viszonyba kerülnek, gyűlölik egymást. Mit lehet tenni? És lehet-e egyáltalán tenni valamit? Ezekre a kérdésekre keresünk választ, de előbb bemutatunk egy-két esetet, nevek nélkül, sok tanulsággal. Eger új lakótelepén, egyik barátom lakásán beszélgetünk. Bevallom, rosszkor érkeztem, mert a kisebbik gyerek mandulagyulladással ágyban fekszik és lázas. Kapcsolatunk régi, úgyszólván családtagnak tekintenek, nem zavarom őket, ha félórácskát maradok. Az asszony félig becsukja a gyerekszoba ajtaját és alvásra biztatja a lázas gyereket. — Aludj csak el, Pistike. Majd meglátod, utána jobb lesz! Halkan beszélgetünk. Pali barátom kávét darál, de néhány perc múlva a folyosóról éktelen kiabálás, majd csörömpölés hallatszik. Pistike felriad, barátom és felesége ször- nyűlködnek. — Mi történt? — A szomszéd... Szinte mindennapos eset. Féltékeny a feleségére, iszik és veszekszik. Hogy a csörömpölés mi volt? A folyosóra kirepült egy tányér ... ★ A Gólya utcában felugróm Jancsiékhoz. Lassan, kényelmesen megyek, elgondolkodva olvasgatom az ajtókon levő táblákat. Egy negyven körüli férfi megy, illetve áll előttem az első emeleten. Éppen cipő- tisztítással foglalkozik, méghozzá olyan módszerrel, hogy a cipő talpát a lépcső széléhez dörzsöli és így próbálja megszabadítani a sártól. Ez sikerül is, majd dolgavégzetten becsönget az egyik ajtón ... Ügy látszik, hazaérkezett.!'. ★ Pannika régi ismerős. Nemrég költöztek Gyöngyösön új szövetkezeti lakásba és férje is boldog, elégedett. — Végre, a magunk gazdái dobálják el a szemetet; ahol éppen járnak. Az udvaron, a lépcsőházban. Dinnyehéj, almacsutka mindenütt... — Egy műszerész is lakik mellettünk, egész éjjel fusizik. Valamit köszörül, vagy csiszol, majd a falra mászik a családom. Amikor szóltunk neki, azt mondta: — Ez itt szövetkezeti lakás. Itt azt teszek, amit én akarok... Néhány példa csupán. Ilyet és ezekhez hasonlót szinte minden lakótelepen lehet találni. És olyan emberek is szép számmal, akik nap mint nap megkeserítik lakótársaik életét. De mit lehetne tenni? A válasz túl tömör és túl egyszerűnek látszik: meg kell tanítani az embereket új környezetükben, új módon élni. A pedagógiai módszer a következetes nevelés, a jó példamutatás lehet és ha ezek nem segítenek, akkor a házirend vétői ellen adminisztratív úton is fel kell lépni. A pesti bér házakban már köny- nyebb. Ott már az embereknek a vérükben van az együttélés minden szabálya. De vidéken? Szoktatni és nevelni kell őket, Hogy kinek? Mindenkinek, aki erre csak alkalmat és lehetőséget talál. Az eredmény nem maradhat el. Szalay István Egy kérdőív — amihez fantázia kell Vigyázzunk a gyermekekre! A minap már iskolából hazatérő gyerekek népes, zajos csoportjai lepték el Gyöngyösön a Fő teret. Az egyik kisfiú, nem ügyelve maga elé, nekiment az alacsonyra függesztett postaládának. Csúnya, vérző seb a homlokon.. sírás ... csoportosulás... A leírt epizód adta a gondolatot, hogy felkeressem az Állami Biztosító gyöngyösi fiókját, hogy némi tájékoztatást nyerjek a tanulók balesetbiztosításával kapcsolatban, mert sajnos sok a gyermekbalesetek száma. Egyrészt, mert sok esetben figyelmetlenek a gyermekeink, másrészt, mert egyre több a gépjármű, de egyre több a kerékpáron száguldozó gyerek is. Nem utolsósorban pedig, hogy virgoncok, mozgékonyak és egészségesek a gyerekeink. — Igen, a felsorolt tényezők mind hozzájárulnak a gyermekbalesetek szaporodásához, — mondja a gyöngyösi fiók vezetője. — A biztosítás díja nem sok, mindössze évi 5 forint. A befizetett biztosítási díj összegét minden évben meghaladja a balesetek után kifizetett összeg. A szülők és a pedagógusok feladata, hogy oktassák, figyelmeztessék a gyerekeket a balesetet rejtő mozzanatokra. A biztosítás után járó kártérítés nem ad mindenre megoldást, Megkíméli ugyan a szülőket az anyagi kiadásoktól, de nem tudja eltörölni a gyermek testéről a sérülési nyomokat, amelyeket esetenként egész életében vigyázatlanságának bélyegeként viselhet. A felnőttekre hárul a feladat, hogy bizonyos óvó szabályokat rögzítsenek a gyermek tudatában a közlekedéssel, a játszótéren való viselkedéssel kapcsolatban. Fontos tehát, hogy gondot fordítsunk a megelőzésre! (létezik) / Negyedév után újra Karácsondon A kérdőívek kitöltése nem a legszórakoztatúbb jeladatok közé tartozik. Ilyenkor mindig a bürokráciát emlegetjük. Nem tudom, tudna-e valaki olyan kérdőívet mondani, amit szívesen töltött már ki? (Lehet, hogy van ilyen, például az útlevélkérő lap, vagy az sem?) S most van egy kérdőív, amit szívesen töltenék ki. Ezen az íven nem az vonja magára a figyelmet, hogy a téves bejegyzéseket a törvény büntet, hanem a „Kedves barátunk!” megszólítás. És az, hogy . -írja meg véleményét...” a válaszokban. Jó dolog a véleménynyilvánítás, leginkább az olyan, amit f igyelembe is vesznek, mint ebben az esetben — az egri ifjúsági klub vezetőségének kérdőíve ezért készült. Véleményt kérnek — négyszáz ifjútól, akik a klub tagjai lesznek —, hogyan, mikor, hol, mit és kivel rendezzék a klub programjait. Kitöltéséhez semmi egyéb nem kell, csak egy valami iránti érdeklődés — fantázia. Érdeklődése, fantáziája pedig ifjúságunknak van bőven — különösen akkor, ha nincs megszabott és szűk korlátok közé szorítva. S ez a kérdőív — bár holt papír és betű — mégis élő példa arra, ahogy kommunista ifjúsági szervezetünk a régi, sablonos „muszáj”-foglalkozó-- sok helyett ezt az éppen ellenkező irányzatú, igen ötletes és jól szerkesztett kérdőívet az ifjúság újszerű klubfoglalkozásainak szolgálatába állítja. Itt mindenki megtalálhatja, amit keres, amit szeret, amihez kedve van. Csak bátorság, nyíltság és érdeklődés, meg fantázia kérdése az egész. Például: „Milyen érdekességekről szeretne hallani? Milyen filmet, színdarabot nézne meg szívesen? Milyen ötleteket tudna adni a klub sikeres, színvonalas életéhez? Miről vitatkozna, fiatalokkal, idősekkel? Mi a kedvenc foglalkozása, hobbyja? Ki az az író, költő, zeneszerző, festő, színész, akivel szívesen elbeszélgetne és miről? .. ” De ezek nem egyszerűen közvéleménykutató kérdések, ahol a válaszok elemzésére, kiértékelésére csak a statisztika miatt gondolnak, hanem itt a statisztikai összesítés egy élő és működő ifjúsági klub programkialakítását szolgálja. Fantázia kérdése az egész — s ki ne venné elő elképzeléseit, ha saját magáról van szó — egy klubtag hogyan képzeli el klubját? Csak bénító reflexek és rossz hagyományok ne gátoljanak. S nem is kell attól félni, hogy a kérdőív kitöltése után a téves adatokat a törvény bünteti — mert itt egyszerűen nem lehetnek téves adatok. (—vits) „A PRÓBA ESZTENDEJE — az esztendő próbája Karácson- don” címmel ez év május 30- án írtunk a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezetben tapasztalható rendellenességekről, hibákról, arról, hogy ebben a jó hírű tsz-ben tavaly nem mindig volt meg a közös akarat és az egyetértés a vezetést és a munkát illetően. Ebben az írásunkban több esetben elmarasztaltuk a tsz vezetőségét, de a tagságot is azért, mert apró, szinte jelentéktelennek tűnő dolgokból, eseményekből csináltak „ügyet”, ugyanakkor ennek hátterében gyakran elfelejtették megoldani az egész gazdaságot érdeklő problémákat. írtunk arról is, hogy sok az ellentét és a cívódás közöttük, s tekintélyét vesztette a bizalom Vajon mit változott azóta a helyzet? Közelebb kerültek-e egymáshoz az emberek, s ha igien, akkor hogyan mutatkozik ez meg a napi munkában, eredményekben? — Igyekeztünk és igyekszünk most is megértetni magunkat az emberekkel — mondja Tóth József tsz-elnökhelyettes, akivel az irodában beszélgetünk a szövetkezet mindennapi életéBALCZER ELEMÉR: A legszebb svéd lány a lábaim előtt Hódítás csak papucsban A svéd nők. _______ Magunk között szó lva, feltűnően szépek. A legszebb svéd lányt Göteborg előtt pillantottam meg. Éppen a vonatablakból bámultam a svéd mezők üde zöldjét, amikor nyílt az ajtó. S megjelent a lány. Talán 18 éves lehetett Magas volt és karcsú. Lágyan omló szőke haj... valószínűt- lenül mély, csodálatos kék szemek és ... a ... járása. Benne volt a gazella könnyedsége, a párduc nesztelensége és a... izé... szóval. ■. értik, ugye, A legcsodálatosabb jelenség, akit valaha is láttam. Amitől hevesebben dobog a szív, vadul lüktet a vér, s kiszárad az ember torka. S önkéntelenül is az az érzése, hogy nem áll jól a nyakkendője. Mondom, ' ilyen lány volt. S az előttem ülő két középkorú férfi, mintha mi sem történt volna, nyugodtan beszélgetett tovább. A másik oldalon egy pulóveres fiatalember unottan lapozgatott az újságban. Hogy népies szóhasználattal éljek: megállt bennem az ütő. Mi ez, kérem?! Hát már teljesen kihalt a hölgyekkel szembeni udvariasság ebben a festőién szép országban? Hiszen 1 mpümg 1965. szeptember 8., szeiáa ez a gyönyörű lány csomagokat cipel... !! Termetemet meghazudtoló fürgeséggel már éppen fel akartám pattanni a helyemről, hogy egyetlen, férfias mozdulattal elhelyezzem a pakkját a csomagtartóban.' Mielőtt azonban szolgálataimat felajánlhattam volna, a szép lányt hozzám lépett. A lábaimhoz hajolt. S egy elbűvölően kedves, bocsánatkérő mozdulattal kiszedte a hulladékgyűjtőből az üres konzerves dobozokat és egyebeket A meglepetéstől szinte hipno- tizáltan követtem minden mozdulatát. Úristen, hogy elkallódnak itt a nők. Mire vihetné ez a szép lány nálunk... Két kézzel kapfta utána a vendéglátóipar, avagy lehetne reprezentatív titkárnő egy igényes szövetkezetben. Tovább megyek. Lefestené odahaza valamelyik divatos absztraktfestőnk. Eljutna a képe a Louvre- ba, sőt bejárná az egész világot a róla készült festmény. Lány — hulladékkal. ★ Svédország olyan tiszta, mintha mindennap Hypóban fürösztenék. Az volt az érzésem; itt minden vadonatúj. A svédek imádnak festeni. Az Stockholmi-utcarészlet egy. felhőkarcoló árnyékában —. olajos hordók is piros-sárga színekben pompáznak a rakodóhelyeken. Egyetlen ütött-kopott vagy elhanyagolt épületet sem láttam. A gyárak is külsőleg inkább lakóházakhoz hasonlítanak. Modern vonalúak, hangulatos pasztellszínre vannak festve. Bámulatos rend uralkodik nemcsak a munkatermekben, hanem az udvarokon is. S minden ablakban virág! Az utakat modern, nagy teljesítményű gépek tisztogatják. S hogy munkájukat zavartalanul és teljes mértékben elvégezhessék, bevezették a naptár szerinti ,,parkering”-et. Vagyis: páros napokon csak páros, páratlan napokon csak páratlan oldalon parkírozhatnak a kocsik. Kolumbusz tojása. ugyebár. Hatalmas úttestfestő gépek járják az országutakat, s különböző színű közlekedési jeleket festenek az úttestre. Pontosan tájékoztatják a gépkocsik vezetőit: mikor és hol lehet előzni, mennyi az útszakaszon a megengedett sebesség. Svédországban a nemzetiszín: a kék és a sárga mellett a piros dominál. A svédek mesterei az úgynevezett „folthatásoknak”. Tudják, mit milyen színnel fessenek. Érdekes például, hogy a gazdasági épületek, csűrök, istállók szinte „uniformizálva” vannak: az egész országban egységesen téglavörösek. Még egy közönséges benzinkút is valósággal látványosságszámba megy. Ezek után elképzelhető, hogy a svédek milyen nagy becsben tartják a lakásukat. A lakásban nem járnak az utcán hordott cipőben. Az előszobában levetik a cipőt. Csak papucsban közlekednek a lakásban, mennek a hálószobába. Mindebből következik: ha itt valaki közelebb akar kerülni szíve hölgyéhez, ne feledkezzék meg a legfontosabb kellékről. Vigyen magával — papucsot. (Folytatjuk) rol, a munkavégzésről es a tervteljesítésről. — Nem igaz az, hogy csak a presszóba jártunk; törődtünk és törődünk most is a szövetkezet ügyeivel. Jegyzetfüzetet, beszámoló jelentést, kimutatást vesz elő és ebben lapozgatva mondja: — Felülvizsgáltuk a háztáji ügyét. Mintegy 100 embernek orvosoltuk a panaszát. Igaz az is, hogy húsztól megvontuk a földet, mert jogtalanul volt a birtokukban és nem dolgozták. — A RENDKÍVÜLI CSAPADÉKOS, rossz időjárás ellenére ebben az évben szinte minden munkát sikerült időben elvégezni — magyarázza. — Szántás-vetés után a növényvédelmi munkákban sem volt különösebb akadály. Az emberek megértették, csak akkor lehet osztani, ha azt előbb munkával előállítjuk. Az aratást augusztusban befejeztük. A búza 13,40 mázsát hozott holdanként. Ilyen magas átlagtermést még soha nem értünk itt el. Sikerült is a tervezettnél közel 10 vagonnal többet átadni az államnak. A szőlőnk is szép. Jó termésre számítunk. Hasonlóan jól fejlődött az állatállományunk is. Istállóátlagukat tejből sikerült 9 literről 13 literre növelniük. Ezt az állatállomány minőségjavításával és a takarmányozás ésszerűsítésével sikerült elérni. Ez viszont azt jelenti, hogy a tervezett összbevétel 34 százalékát az állatállomány meghozza, hiszen a sertésállományuk is kiváló, nyolc hónap alatt átlagban 115 kg-ra hizlalják a sertéseket. Mindent egybevetve: a gazdasági mutatók már most jelzik, hogy az év végén lesz miből osztani. Ügy mondják; a tervezett 42 forint munkaegységenként meglesz ebben a közös gazdaságban. Mindez örvendetes és biztató. Nyugalomra és a további szorgos munkára serkentő alap. Nem véletlen tehát, hogy ma már sikerült azon az úton elindulniuk, amelynek a végén megteremthetik a nyereséggel záró, szorgalmas, egymást megbecsülő tagokból álló termelőszövetkezetet. Jó volt és hasznos a három -turnusban megrendezett balatoni kirándulás. Közel 150 ember pihente ki az idei m un Ica fáradalmait és gyűjtött erőt az őszi nagy munkákra, amelyet itt is el kell már végezni: 1120 hold szántását, vetését, 100 hold cukorrépa szedését, a szőlő szüretelését, stb. — A feladatok végzésére felkészültünk — mondja Tóth József búcsúzóul — már 700 holdat felszántottunk, 22 erőgépünk van, s ha az idő engedi, egy hét alatt végezni tudunk a vetéssel is. TERMÉSZETESEN mindezekből nem lehet eldönteni, hogy mennyire javult a helyzet Karácsondon, de a rövid három hónap eredményei alapján lehet következtetni arra, hogyha így haladnák tovább, nem lesz baj, elérhetik célkitűzéseiket. További szívós munkára, megértésre, az emberi kapcsolatok elmélyítésére van azonban szükség ahhoz, hogy ez így is legyen, s az esztendő próbája akkor nem a próba, hanem a siker esztendeje lesz a karácsondi Kossuth Termelőszövetkezetben. (Fazekas István) ; ; lehetünk. Érdemes volt spó- ; rolni, mert ha nehezen is, de . megvan az új lakás. —És maga, Pannika, hogy érzi magát? — Köszönöm jól, csak... — Kicsi talán a lakás? — Nekünk pontosan megfelel. Hanem a felső és a mellettünk levő lakótársaink okoznak mindennap valamilyen meglepetést. Egyikük rendszeresen „nyakunkba” rázza a porrongyot. Az erkély tele van piszokkal. A felső szomszéd a második emeletről csak úgy „kilöttyinti” a vizet az udvarra. A múltkor nyakon öntötték a postást... Irtó nagy cirkusz volt, de azóta is maradt minden a régi... Hatvanból panaszos levél érkezett. Az új lakótelep egyik lakója panaszkodik, hogy a lakók jelentős része nem tartja be az együttélés szabályait. Többek között ezeket írja: — Tenni kellene valamit Sokan azt gondolják, hogy tömbházban is úgy élhetnek, mintha egyedül volnának a világon. A szomszédom éjfélig bömbölteti a rádiót és nem hajlandó többszöri figyelmeztetésre sem lehalkítani. — Nagyot hallok — azt mondja. A házmester már többször kilátásba helyezte a büntetést. — Nézzék meg a mi lépcső- házunkat. Van szemétgyűjtő, de minek? A legtöbben ott »
