Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-04 / 208. szám
Louis Armand, a Francia Akadémia tagja, a Nemzetközi Vasútegylet főtitkára, rendkívül figyelemre méltó előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a vasutak fejlődésének új távlatairól. Előadásának közérdeklődésre számot tartó részét az alábbiakban közöljük. A legfontosabb törvényszerűség a közlekedés vonatkozásában — mondotta — az a tény, hogy napjainkban a fogyasztás növekedése mind több és több fuvarozást igényel. Minél inkább fejlődik a technikai civilizáció, annál nagyobb az egy főre jutó tonna/km teljesítmény. Hasonló, de még erőteljesebb tendencia mutatkozik az utas- kilométer teljesítmények növekedésében is. A rohamosan növekvő idegenforgalom egy jellegzetes megnyilvánulási formája korunknak. A biológusok ebben egy csökevényét látják az ember nomád őster- snészetének. Valamikor az ember ezt a hajlamot úgy elégítette ki, hogy keresztes hadjáratokat indítottak, háborúkat viseltek. Ma ennek sokkal kellemesebb megvalósítási formája a tömeges idegenforgalom Arra kell tehát törekednünk, Sogy a jövőben rohamosan növekvő szállítási igényeket kielégítsük. Ez két követelményt támaszt: az egyik a fuvarozási tevékenység minél nagyobb termelékenységének biztosítása, a másik pedig az, hogy minden közlekedési ágazat azokat a feladatokat lássa el, amelyekre a legjobban megfelel. Nincs tehát szükség versenyre a közlekedési eszközök közt, hanem a szállítási feladatok megfelelő megosztását kell megvalósítani. A közlekedési ágazatok koordinációja a múltban nem ve- aetett eredményre, sehol nem sikerült jól megoldani. Ma és holnap azonban a koordináció, mint gazdasági probléma jelentkezik és feltétlenül megoldást kíván. Az előadó a továbbiak során azzal az ismert jelenséggel foglalkozott, hogy a vasút néhány évtizede háttérbe szorult. Az előadó ezután sorra vette azokat a műszaki szempontokat, amelyek a vasutak fejlesztését ismét előtérbe helyezték. Az energiafelhasználás szempontjából a vasút igen előnyös helyzetet foglal el egyrészt azért, mert a teljesítményegységre eső energiafogyasztása igen csekély, másrészt azért, mert bármilyen eredetű energiát fel tud használni, a villamos energia formájában. Az atomszakértök ma már egyetértenek a tekintetben, hogy nem nukleáris energiával működő mozdonyok szerkesztésére kell törekedni, hanem a nukleáris eneraiából nyert villamos energiával kell a vasúti vontatási megoldani. A jövő vasútját tehát az olyan villamos vasúti hálózat fogja jellemezni, amelyet mindenféle eredetű villamos energia táplál. A villamosmozdonynak — függetlenül az energetikai előnyöktől — van egy másik előnye is. Ez pedig az a lehetőség, hogy olyan mozdonyokat szerkeszthetünk, és gyárthatunk, amelyek rendkívül csekély karbantartást igényelnek. A villamosmozdonyok alkalmasak arra, hogy nagy sebességgel közlekedjenek. Ma már például Tokióból Osakába minden órában olyan vonat indul, amelynek átlagos sebessége 200 kilométer óránként. A Német Szövetségi Köztársaságban ebben az évben Augsburg és München közt ugyancsak 200 km/óra sebességű vonatok fognak közlekedni. Az USA- ban Johnson elnök napirendre tűzte a vasutak modernizálását, 20 millió dollárt irányoztak elő a tanulmányokra és a programban a 200 Hordozható ivóvíztisztít ó berendezés Hordozható cseh gyártmányú ivóvíztisztító berendezés. Az egyik csehszlovák gépgyár hordozható ivózíztisztító berendezését teherautó szállítja. A 10 t súlyú, 5,5 m hosz- szú, 2,8 m széles, 2,2 m magas berendezés percenként 120 liter vizet tisztít. Alkalmazása különösen a lakott helyektől távol eső nagy építkezéseken, vagy távoli üdülőhelyeken, előnyös, valamint minden olyan esetben, amikor az ivó- vízellátásban zavar mutatkozik. Négy teleszkópos szerkezet emeli le és állítja a földre a teherautóról a berendezést A 120 liier/perc teljesítményű búvárszivattyú folyóvízbe, tóba, vagy bármilyen más víz- forrásba állítható. Az ivóvíz- tisztító berendezéshez tartozik még a vegyi tisztító, az egy hétre elegendő víz tartalékolására elegendő tároló, a tisztító és gyors homokszűrő, a villamos aggregát laboratórium és vezérlő asztal. Az infrafű- tés és a jó szigetelés a téli üzemeltetést is biztosítja. A berendezés segítségével különösebb előkészület nélkül* gyorsan lehet ivásra alkalmas vizet előállítani; kiszolgálásához mindössze egy személy szükséges. Székely Miklós Tudományos-műszaki érdekességek Az elektronikus készülék ... MINT VIZSGABIZTOS Mint a Szovjetszkája Rosszi- ja című lap jelentette: a szibériai Barnaul városban a politechnikai intézet vizsgázóinak a legcsekélyebb lehetőségük sincsen a puskázásra. Ugyanis nem emberek vizsgáztatják őket, hanem elektronikus agy kérdéseire kell válaszolniuk; s válaszokat az elektronikus készülék pillanatok alatt értékeli* sőt azonnal jelzi az osztályzatot is. A pedagógusok feltehetnek ugyan néhány pótkérdést a vizsgázóknak, de a végleges osztályzatot az elektronikus berendezés megállapítáA kemerovoi orvosegyetem két munkatársa arról számolt be, hogy Malis nevű kísérleti kutyájuk negyven napig élt az átültetett idegen végtaggal. Ez a bejelentés azért keltett feltűnést, mert az idegen végtagok általában elhalnak átültetés után, ha pedig mégis asz- szimilálódnak, akkor végeredményben megmérgezik az egész szervezetet és a kisérleti állat halálát okozzák: egy-egy szervezet fehérjéje tudniillik mindig károsító hatású ellenanyagokat termel egy másik szervezetben. A Malis kutya megdöntötte az ilyesfajta kísérleteknél a műtét utáni túlélés időtartamát: a 22 napról negyvenre javította a rekordot. A szovjet kísérletezők a mellékvesekéreg egyik hormonjával, a cortisonnol próbálták meg legyőzni az ellenállást. Ez a mesterséges úton is előállítható vegyület csökkenti a szervezet védekező reakcióit. Maga az, hogy cortisont e célra is alkalmaznak, nem újdonság, hiszen bőrátültetéseknél korábban is használták. A kemerovoi tudósok újítása éppen abban áll, hogy először alkalmazták ezt a szert idegen végtag átültetésénél. A cortison alkalmazása azonban nem egyértelműen előnyös. Nemcsak az idegen eredetű fehérjével szemben küzdi le a szervezet ellenállását, hanem általában elnyomja a baktériumokkal szembeni védekező képességet is. Sőt, másfelől még elő is segíti, hogj a gennyes gócban elszaporodjanak: a mikrobák- Ezért« -CorV égtagátültetés cortisonnal tison t a kísérleteknél megfelelően kiválasztott antibiotikumokkal együtt kellett adagolni. Azt, hogy az átültetett végtag mennyire alkalmazkodott, az izmoknak elektromos árammal történő ingerlésén is megmérhették, de az átültetett láb bőrének hőmérséklete összehasonlítva az ép láb hőmérsékletével, ugyancsak! útbaigazítást adott a kísérlet sikerére vonatkozólag. Arra az érdekes eredményre jutottak, hogy a kisérleti állat esetében az idegen végtag alkalmazkodása voltaképpen megismétli azt a folyamatot, amit a saját végtag sebesülés utáni gyógyulásánál, regenerálódásánál figyelhetünk meg. Legfeljebb ez a folyamat később átlagosan ötnapos eltolódással következik be. A harmadik napon a kisérleti állat végtagja elvizenyősödött, bőrének hőmérséklete 10—13 fokkal emelkedett A tizenhetedik napra azonban a vize- nyő lelohadt, s a bőr hőmérséklete ismét normális lett,, ami az izmok és az érrendszer működésének beilleszkedéséről tanúskodott A 25. napon a kutya, ha sánttkálva is, de már rálépett az idegen lábra. Sajnos, a cortison, miközben lefékezte a szervezet ellenállásán az idegen fehérjével szemsai alapján adják ki. A szibériai intézetben jelenleg 12 elektronikus vizsgáztató gép működik és egyenként 120 vizsgázót tud *,ellátni”. ... MINT ELLENŐR Az amerikai légitársaságoki szövetsége megrendelte a chicagói Illinois Technológiai Kutatóban kidolgozott elektronikus készüléket, amely a repülőgépek poggyász-száDítdi üregében jelzi a böröndökbet esetleg elrejtett robbanóanyag; jelenlétét. Az elektrokémiai berendezés bármily gyenge sut gárzásokat is regisztrál robbanóanyagok jelenlétében; ilyenkor riasztójelzéseket ad le. ... MINT DETEKTÍV Califomiában rövidese^ üzembe állítják az „elektmni-s kus detektívet”, amely 650} millió információt tárol kü-í lönféle bűnözőkről, kezdve a* felvett neveken, az újjlenyo* matokon keresztül, egészen a} bűnözési módszerekig Az érdekes elektronikus be-» rendezés három részből egy számító és két egységből. HOLDJÁRMŰ Kísérleti holdjárművet készítettek Amerikában. A 3,6 méter hosszú, 1,5 rnétar széles* különleges kerekekkel felszerelt közlekedési eszköz állítólag másfél méttres akadó? lyökcm is átsegíti majd a holdutast. Az eredmény ellenőrzésére egyelőre várnánk kéül ( ben, károsan hatott a kisérleti állat szívműködésére és légzésére. S ami még feltűnőbb, minél jobban asszimilálódott az idegen végtag, annál na- gyobbmérvfl volt az egész szervezet mérgeződése. A harmincadik napon a kutya rendkívül legyengült, s nem segített sem a diéta, sem a közvetlen érrendszeren keresztüli táplálkozás s a negyvenedik napon a kutya kimúlt A rendkívül jelentős kísérlet tanulságait tovább elemzik, hogy újabb, eredményesebb módszereket találjanak, amelyek végül is megoldják az idegen szervek átültetésének problémáját Alekszej Verety ennyikor olyan vasút, amely a kocsiszámokat színes szalaggal olvastatja le. Létezik egy olyan rádió-elektronikus rendszer, amely a 80 km/ó sebességgel haladó kocsiról is le tudja olvasni a számokat A leolvasott kocsiszámokat a berendezés közvetlen telexszel továbbítja a megfelelő helyre. Az előadó elmondotta, hogy 1964-ben összehívták a vasutak valamennyi kibernetikai szakértőjét a párizsi szimpóziumra. A legjobb elméleti kibernetikus, Penterov profesz- szor volt a szimpózium elnöke, aki eszmecserét folytathatott a japán, amerikai, angol és a többi országból jött szakértőkkel. Az eddigi tanulmányokból az a következtetés vonható le, hogy hatékony rádió, illetőleg távközlő összeköttetéseket kell kiépíteni az egész hálózaton. Ezeknek, bármilyen rendszerűek lesznek is, sokkal nagyobb teljesítőképességet kell biztosítaniuk, mint a jelenleg rendelkezésre álló távközlő eszközöké. Példaként említhető, hogy már ma is vannak ilyen vonalak üzemben Amerikában és Japánban, s ez nem is olyan túlzottan drága. Ha így elgondolkozunk — mondotta az előadó — szemünk előtt kirajzolódik a jövő európai „szuper vasút" hálózatának képe. A mai vasút és a szupervasút közt az a különbség, mint a közönséges országút és az autópálya között. Feltétlenül szükséges, hogy az új vasút, a szupervasút, messze túlszárnyalja a jelenlegi vasutakat örömmel állapítható meg, hogy az erre irányuló gondolatok ma már lényegében azonosak, ami bizonyítja a világ különböző országaiban a műszakiak egységes gondolkodásmódját A közlekedési technika már eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az embereket közelebb hozza egymáshoz; lehetővé teszi, hogy az emberek találkozhassanak, ismereteiket megosszák. Louis Armand rendkívül nagy figyelemmel kísért előadásának befejezéseként ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a technika, amelynek fejlesztésén dolgoznak, az egész Föld boldogulását, a jobb élet megteremtését hivatott szolgálni. morúbb oldala. Ezért az automatikus kapcsolóberendezés kialakítása és felszerelése, kocsijaink ilyen értelmű átalakítása az egyik legfontosabb megoldandó feladat. A teherkocsikról szólva az előadó azt mondotta, hogy a kocsi olyan, mint a katona: mindig parancsra vár. Az üres kocsi mindig azt várja, hogy hova kell mennie megrakás céljából, — s ez komoly gondokat okoz a kocsiintézőségi szolgálatnak — azután azt várja, hogy megtudja: mely vonattal kell továbbhaladnia, majd arra vár, hogy átsorozzák egy másik vonatba a rendelkező állomáson. Ezek a parancsok mind olyan kombinációk, amelyeket ma a vasutasok agya végez, illetve old meg. Ma már viszont nagyon jól elképzelhető, hogy minden egyes vasúti kocsit betárolnak egy elektronikus számítógépbe, amely az információkat összegyűjtve, megadja a megfelelő döntéseket az elosztás, a rendezés, a továbbítás mikénti végrehajtására- A számítógépekre akár egy millió kocsi intézése is rábízható. Ennyi teherkocsija egyetlen vasútnak sincsen, de ez nem is egy ország problémája. Ezt a problémát nem a holnap vasútja, hanem a 20 év múlva megteremtendő vasút szempontjából kell tanulmányozni. Az első lépés az, hogy a kocsik olyan számokkal legyenek ellátva, amelyeket az elektronikus készülékek le tudnak olvasni. Az európai vasutak vezérigazgatóságai úgy gondolták, elérkezett a pillanat, amikor valamennyi vasúti kocsit azonos módon kell megszámozni. Amikor ennek tanulmányozásához hozzákezdtek — mondotta — minden pesszimista azt hitte, hogy nem fognak eredményre jutni. És mégis, a múlt évben eljutottak odáig, hogy megállapodást írtak alá, amely szerint valamennyi teherkocsit egészen Vlagyivosztokig, azonos módon, 12 számjegyből álló számmal fognak megjelölni. Az első kibernetikai döntés tehát az 1964. évben született meg. A kibernetikai készülékek a kocsiszámokat le fogják tudni olvasni. Példaként említhető, hogy már most is van (321 km/ó) sebesség megvalósítása szerepel. Megállapíthatjuk, hogy az egymástól 200— 500 kilométer távolságban levő városok közt ma a vasút bizonyul a leggyorsabb közlekedési eszköznek. Már szó van arról, hogy a Tokió—Osaka közti vonalhoz hasonlót létesítenek Boston és Washington közt, New Yorkon keresztül. A harmadik előnyeként a villamosmozdonynak az előadó azt jelölte meg, hogy a villamos vontatás nemcsak megfelelő teljesítményt, de rugalmasságot is biztosít, ami lehetővé teszi a mozdonyok távvezérlését Már kilenc évvel ezelőtt — ennek bizonyítására — egy vonatot 120 km/ó sebességgel mozdonyvezető nélkül közlekedtettek. Ma ez a technikai megoldás mindenütt megvalósíthatónak látszik. Ma már azonban sokkal könnyebb megvalósítani a kapcsolatokat a mozgó vonat és a helyhez kötött szolgálati helyek közt A jövő vasútjánál minden mozdony állandóan közvetlenül tájékoztatást kap arról, hogy milyen feltételek között közlekedhet és nem lesz szükség jelzőkre. Így például a La Manche- csatorna alatti alagútban úgy tervezzük, hogy az előlhaladó vonat automatikusan szabályozza a következő vonat közlekedését Ezáltal megvalósítjuk a teljesen folyamatos forgalmat. Mindebből leszűrhettük azt a tételt — amelyet meg is hirdettünk —, hogy a vasút megtalálja második ifjúságát, ha az elektronikává! megfiatalítjuk! Az áruszállításról szólva az előadó utalt a vasút azon elsődleges sajátosságára, hogy hosszú vonatszerelvényeket tud összeállítani, ami szintén a szigorúan kötött pálya következménye. Ez a tény a jövő szempontjából alapvető jelentőségű. A nagy raksúlyú, 15 000 tonnás vonatok közlekedését a Szovjetunióban és Amerikában már megvalósították. Európában azonban ezt még nem lehetett elérni, mert a mi kocsijaink közt még csavarkapcsolat van, ami vasutaink legszoA vasutasok jövője